Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Baross téri aluljáró Csigó László felvétele

A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postacím: 1014 Budapest Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT Postacím: 1959 Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Budapest V., József nádor tér 1.) Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre... 60,—Ft egy évre... 120,— Ft : 73.3601 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25151 A TARTALOMBÓL: A budapesti általános iskolák jövője 1­6 Gábor István: A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza 12 Fővárosi őrjárat XX. Fekete Gábor: Kerület­i inkognitóban ... 15 Lázár István: Barlangok 18 Irodalmi városképek Vargha Balázs: Nagy László helikoptere­k. 20 Zolnay László: Bolyongás Esztergom körül . 22 FÓRUM Gopcsa Ervin: Városi ártalmak 26 Fogyasztói érdekvédelem 29 Vida Sándor: Táncsics elképzelései az egyesített fővárosról 34 Gergely József: Hogyan utaztak dédapáink ? 36 Csorba Csaba: Középkori budai mester­jegyek ! 39 A címlapon: A Baross téri aluljáró Csigó László felvétele A hátsó borítón: Jan Wellens de Cock: Szent Antal megkísértése (részlet). Az Esztergomi Keresztény Mú­zeum tulajdona. Schiller Alfréd reprodukciója XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1974 JANUÁR Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Bu­dapesti Bizottság Agit.­prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Haza­fias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Baranyai György rendőr-vezérőrnagy, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője. A főváros közrendjének és közbiztonságának helyzete A főváros lakosságának és a Budapesten megforduló hazai és külföldi állampolgá­roknak döntő többsége tiszteletben tartja törvényeinket. Igényli és betartja a rendet, megveti a különböző bűncselekmények elkövetőit. Elítéli a rendbontókat és mind­azokat, akik fegyelmezetlen magatartásuk­kal zavarják a lakosság nyugalmát, szórako­zását, vagy a közlekedés biztonságát. Ennek megfelelően Budapesten a közrend és a közbiztonság szilárd s fokozatosan javuló tendenciát mutat. Amikor közrendről, közbiztonságról beszé­lünk, akkor nemcsak a rendőrség rendfenn­tartó és bűnüldöző munkájáról esik szó, hanem az egész társadalom érdekeit, szer­vezettségét, rendjét és fejlődését szolgáló — törvények és szabályok megtartásáról, vagy megszegéséről; — morális helyzetről — törvények és sza­bályok tiszteletben tartásáról; — magatartásokról és felfogásokról, azaz fegyelmezettségről vagy fegyelmezet­lenségről; — a társadalom tagjainak közreműködésé­ről ; — valamennyi társadalmi, állami, gazdasági, iskolai szerv együttes szervező, nevelő tevékenységéről is beszélünk. A közrend és közbiztonság fenntartásában, fokozatos javításában a BRFK szerveinek fon­tos feladatuk van. Bűnüldöző tapasztalataink azt mutatják, hogy a szocialista fejlődés folyamán a bűnözés objektív és szubjektív okai változnak ugyan, de nem szűnnek meg. Erről szólva Kádár elvtárs egy ízben az országgyűlés előtt kifejtette: „Még nem tűntek el a régi burzsoá rend maradványai sem teljesen nyomtalanul, s némileg beszivárognak a halódó imperializ­mus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a régi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Úgy látszik, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnöző típusok, ame-A Fővárosi Tanács 1972. október 22-i ülésén elhangzott beszámoló alapján ívekről valamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján — azzal együtt eltűnnek." A Főkapitányság vezetői ennek tudatá­ban tervezik, szervezik, irányítják és végre­hajtják mindazokat a feladatokat, amelye­ket Budapest közrendjének és közbizton­ságának érdekében tenni kell. Erőfeszítéseinket arra összpontosítjuk, hogy betartsuk és betartassuk a törvényes rendet, megelőzzük a bűncselekményeket és szabálysértéseket, felderítsük az elköve­tőket és ne engedjünk kezet emelni társa­dalmi rendszerünkre. A Rendőrfőkapitányság parancsnoki és személyi állománya helyesen értelmezi te­vékenységének politikai súlyát, tetteinek felelősségét. A jogpolitikai elvek végrehaj­tásában, a szakmai munka hatékonyságában, az állomány erkölcsi, politikai egységének további erősítésében előrelépés történt. Fontos elvi kérdés — és ennek a gyakorlat­ban érvényt szerzünk —, hogy a BRFK tevékenysége a meghatározott keretek között maradjon. Ez a párt politikája és egyben a törvényesség betartásának köve­telménye. A mi feladatunk a vonatkozó tör­vények és szabályok betartása, a közrend biztosítása, a bűnüldözés, a felderítés, a megelőzés — és semmi esetre sem az, hogy politikai-ideológiai vitákba, kifejezetten gazdasági, termelési problémákba avatkoz­zunk be. Ehhez tartjuk magunkat még akkor is, ha számtalanszor keresnek meg bennünket olyan igényekkel, amelyek más társadalmi, gazdasági, állami szervek hatáskörébe tar­toznak. E megkeresések esetén mindig az intézkedésre jogosult szervhez irányítjuk a megkeresőt. Az, hogy a rendőrség tevékenységének a számára meghatározott keretek között kell maradnia, nem azt jelenti, hogy szó nélkül elmehetünk a szabálytalanságok, a negatív jelenségek mellett. Kötelességünk, hogy a negatív tendenciákat jelezzük illetékes fővá­rosi párt-, állami vagy társadalmi szervek­nek. Fontos ez, mert a jelzést követő intéze­ t

Next