Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Kirschner Péter: A muzsika ereje

Cíviliáda A muzsika ereje SZÖVEG Kirschner Péter fotó : Sebestyén László Bokor Jutta operaénekes, kuratóriumi elnök optimizmusa irigylésre méltó. Már legszívesebben a jegyeket árusítaná az idén augusztusra tervezett koncertekre; vázába rendezgetné a kertben szedett virágokat, várva az első vendégeket. Pe­dig egyelőre papírok, határozatok, ígé­retek vannak csak a kezében. De társai­val, a rákoskerti lokálpatriótákkal, ott élő muzsikusokkal, egykori tanáraival és diáktársaival együtt s egy közösség­ben erősen hisznek abban, hogy 2006-ban, amikor az egész világ Bartók Bélát ünnepli, fel fog csendülni a muzsika, a dal a házban, ahol a nagy zenész életé­nek egy fontos korszakában élt. Bartók 1911-ben költözött Rákos­hegyre feleségével, Ziegler Máriával és Béla fiával, előbb egy kisebb házba, majd 1912-ben a Hunyadi utca 50. szá­mú villába (akkori címe: Teréz utca 28.). Az itt töltött nyolc év termékeny kor­szaka lett aztán. Talán a hely szelleme ihlette az itt született két sorozatnyi szlo­vák népdalt is: a szomszédos Rákoske­resztúr a Pest környéki szlovákság e­gyik jelentős települése volt. A helyi önkormányzat 1992-ben ju­tott az épület birtokába, amelyet késle­kedés nélkül (1993-ban) fővárosi vé­dettség alá helyeztek. A helybeli művé­szeken, tudósokon, egyesületeiken mú­lott, hogy programot tervezzenek az épü­letnek, méltó körülményeket teremtve itt a muzsikának. De további több mint tíz év kellett ahhoz, hogy a civilek kivív­ják a bizalmat, elhiggyék nekik, jó gaz­dái lesznek Bartók Béla egykori ottho­nának. A kerületi önkormányzat 1994-ben létrehozott ugyan egy közalapítványt, támogatva ezzel is elképzelést, hogy a ház a mostani születésnapra megújuljon, de legfeljebb megelőlegezni tudta azt a hatvanmillió forintot, ami a ház felújítá­sához kell, ahhoz, hogy a célt elérjék, a Bartók-emlékévben megnyílhasson a Ze­neház a rákoskerti Hunyadi utcában. Jótékonysági koncertek, árverések fá­radhatatlan és sikeres szervezésével ed­dig a szükséges pénznek csak a töredé­két sikerült előteremteni. Bokor Jutta és kurátortársai eltökéltek. Mindenfelé pá­lyáznak, további adománygyűjtési akció­kat terveznek. Meggyőződésük, a rákos­kertiek örömüket lelik majd saját kon­certtermükben. Azt a beidegződést is sze­retnék leküzdeni, hogy a korábban ön­álló települések: Rákoskert, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rákoskeresztúr továbbra is saját életüket akarják élni, saját templomukkal, művelődési házuk­kal. A Zeneháznak az is fontos funkció­ja lesz, hogy ezt az elzárkózást, elkülö­nülést feloldja. Már szerveződik a Bartók Zeneház Baráti Köre, amely élettel tölti majd meg a muzsika régi-új otthonát. Annyi az öt­let, az elképzelés, hogy már-már hely­szűkét mutat a még el sem készült ház. Hétköznaponként hangversenyek a há­rom szobából egybenyitott koncertterem­ben vagy a kertben, Bartók Béla egyko­ri kedvenc hársfájának lombjai alatt. Szombaton és vasárnap a helyi civil kö­zösségek rendezvényei. Délelőttönként az iskolások ismerkedhetnek Bartók életével, muzsikájával, a zene világával , vagy éppen a különböző tehetség­gondozó műhelyekben próbálhatják ki ügyességüket. Lesz könyvtár és archívum, vendég­szobák a külföldről érkező muzsikusok­nak, pedagógusoknak. A falakon azonban nem lesznek tab­lók Bartók Béla életéről - közli legna­gyobb meglepetésemre a kuratórium el­nöke. Minek ismételjük meg azt, amit a Bartók Emlékházban bárki eredetiben megtekinthet — mondja. A rákoskerti Bartók Zeneház az élő kortárs művészet otthona lesz. Kiállítá­sain mai alkotók mutathatják be a nagy zenész (vagy tágabban a muzsika) ihlette képeiket, szobraikat, de akár dolgozhat­nak is a házban, a kertben. Csak úgy sorjáznak az ötletek, olyan lelkesedéssel, hogy nincs kétségünk, a terv végül sikerülni fog. Egyelőre azon­ban a március 24-26. között, Bartók Béla születésének 125. évfordulójára rendezett koncertjeiket a Kassák Lajos nevét viselő múzeumban tartják meg. A bevételt természetesen a Zeneház felújítására fordítják. A RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ KÖZALAPÍTVÁNY szép története azt bizonyítja, hogy a muzsika ereje, nagy zeneszerzőnk híre-hitele képes megvédeni a pusztulástól egy épületet. Ha Hild József muzsikálni tudott volna...

Next