Budapest, 2010. (33. évfolyam)

12. szám december - Zsigmond Gábor: Évfordulós garázsok

BUDAPEST RETROJÁRAT Évfordulós garázsok Zsigmond Gábor A budapesti autóbusz-közlekedés elmúlt 95 éve alatt – 1915-től máig – e járművek száma kettőről több mint ezernégyszázra nőtt. Észrevétle­nül lettek a városkép fontos elemei. Talán eszünkbe sem jut, hogy ezt a tömérdek buszt valahol tárolni, karbantartani, gondozni is kell. Erre szolgálnak a BKV hatalmas garázsépületei. Eddig hat volt ezekből Bu­dapesten, közülük a két legfiatalabb mostanában évfordulót ünnepelt. Budapesten 1915-ben indult el az első autóbusz, éspedig az Andrássy úton, és a teljes forgalmat mindösszesen két ko­csi látta el. Elég is volt ennyi, ugyanis az utasokat még szinte vadászni kellett. Nem volt nagy bizalom a lovak vagy sí­nek nélkül közlekedő alkalmatosságban, pedig az emeletes jármű felső részén még a dohányzást is engedélyezték. „Hadi okokra” hivatkozva aztán 1917-ben köz­lekedésüket leállították. A forgalom csak 1921-ben indult újra, immáron öt négyke­rekűvel, amelyeket használtan vásároltak az egykori császárvárostól, Bécstől. Az Erzsébet királyné út 55. szám alatt, a volt omnibusztelepen rendezték be számukra a sajátos igények szerint felszerelt remizt. Az első kimondottan buszoknak épített garázs csak közel tíz évvel később, 1930 novemberére készült el a XIV. kerületi (istvánmezei) Szent Domonkos (ma: Chá­zár András) utcában. A nyolcvan évvel ezelőtt átadott épület hatalmas feszített üvegtetőzete büszkeséggel töltötte el az akkori működtető cég, a SZAÜ (Székes­fővárosi Autóbuszüzem) vezetőit. Ami ennél is fontosabb volt: itt már valamivel több mint száz járművet lehetett tárolni. A második, a kelenföldi csak 1949. ja­nuár elsejére készült el, bár építéséhez már a háború előtt hozzáfogtak. Ekkori­ban ez volt a világ legnagyobb feszített héjszerkezetű csarnoka (Padányi Gulyás Jenő és dr. Menyhárd István a tervezői). Ma már mindkét garázsépület műemlék. Budapest buszos várossá válik Alig tíz évvel a kelenföldi után, 1958-ban mindjárt duplázott a vállalat: két újabb létesítményt „adtak át” Nagy-Budapest­nek. Előbb – hát persze hogy április 4-én – a korábbi szemétszállító vasút telepén a Kiliánt, majd – természetesen november 7-re – a Ludovika lovardájából kihasított telken a Mező üzemegységet. Egyik sem lett éppen korszerű létesít­mény, építészetileg pedig meg sem köze­lítették a korábbiak színvonalát. De leg­alább 350 busznak készítettek így gyorsan helyet, ráadásul jóval közelebb azokhoz a városrészekhez, ahol a kocsikat közle­kedtetni kellett. Ez bizony nem volt utolsó szempont, hi­szen a sok üres menet miatt Istvánmezőről és Kelenföldről kimondottan gazdaságta­lan volt a teljes és most már igencsak fel- 22 Reprezentatív szerepben az Ikarus 211-es 2010 december

Next