Budapest, 2015. (38. évfolyam)

10. szám október - Buza Péter: MAGÁNANZIKSZ - Aki Darvassal barkochbázott

BUDAPEST 2015 október 5 Hogy ki küldte Budapestről Budapestre az itt közreadott képeslapot 1941. október 29-én – s hogy ki volt Mädy –, nem sike ­rült kétséget kizáróan kiderítenem. Nem is beszélve „öreg Gyurkáról ”. Se a Saághy családban, se a velük egy famíliát alkotó Eggenhoferében (róluk – szűkebben – a BUDAPEST augusztusi számában írtam) nincs senki, akit Györgynek vagy Mädynek hívnának. Bár, némi szabadságot megen­gedve magának, özvegy Eggenhofer Ala ­dárné született Saághy Melanie – Saághy Aurélné Janits Margitnak, a címzettnek sógornője –, aki akkor már hosszú ideje Kornhaber Samu vezérezredes felesége és a Bartók Béla úton lakik, akár így is becéztetheti magát. Nézzük a rövid szöveget: „Kedves Mar ­gitkám! Emlitette öreg Gyurka hogy fent volt Nálatok! A jövő héten szeretnék talál­kozni Veletek, ird meg kérlek hol és mikor, bármikor jöhetek az ünnepek után. Szives soraidat várva ölel Benneteket szeretet­tel Mädy” „Péntek nov. 7 nekem alkalmas ” – írta fel a lap szélére Janits Margit, a háborús Aki Darvassal barkochbázott Buza Péter Ez egy ötvenhatos történet. De ugyanígy a nagy háborúé: a főszereplő Saághy családhoz tartozó három öz­vegy asszony is szóba kerül majd, akik a monarchia egyik vagy másik csataterén vesztették el a férjüket. A címet ennek ellenére egy régebbi – idén még nem forgatott – sorozatom címéhez kötöttem. Mert a kiindulópont egy képnyomat, amelyen számomra ismeretlen magánszemélyek ülnek-állnak az objektív előtt. A Budapest antikváriumban találtam Benyovszky úr anzikszai között. Kétszer is megörültem, amikor már elolvastam a levél címzettjének nevét is. Ha valakit Saághy Aurélnénak hívnak, nem ígérkezik túl nehéz feladatnak az élő leszármazottak után kutatni. Tévedtem. MAGÁNANZIKSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék