Budapest, 2015. (38. évfolyam)

11. szám november - Kassai Ferenc: Energiamegtakarítás, rezsicsökkentési lehetőségek a fővárosban

BUDAPEST 2015 november 10 A fenntartható városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a termé­szeti erőforrások gazdaságos kihasználása, ehhez pedig elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Magyarország energiafelhasználásának közel negyven százaléka az épületek ener­giaellátására fordítódik, melynek kétharma­da a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb a megtermelt energia minél hatékonyabb felhasználása. Hazánk gazdasági növekedését hátrál­tatja az alacsony energiahatékonyság, s ez az épületek energiatakarékos, fenntartható építése és felújítása révén javítható a legki­sebb költséggel és a legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal. Erre figyelmeztet bennünket az elmúlt időszak tomboló hősége, az így jelentősen megnövekedett energia-csúcsfelhasználás. A hazai, mintegy négymillió lakást kite­vő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális, műszaki, illetve hő­technikai követelményeknek; a középületek esetében az arány sajnos még rosszabb, de igaz a megállapítás a családi házakra, tár­sasházakra és panelépületekre is. Az európai energiahatékonysági előírá­sok minden EU-országra érvényesek, ezért a magyarországi jogalkotás megfelelően szabályozta ezt a kérdést. Az épületeknek a 2016. január 1-jétől ér­vényes energetikai minőség szerinti besoro­lása, illetve az egyes kategóriák egymáshoz viszonyított részesedési arányai A hazai tapasztalatok szerint a lakos­ság még nem kellően motivált az energia ésszerű felhasználásában: nálunk mintegy kétszerese az indokoltnak. Fontos, hogy a polgárok gondolkodásmódja változzon, köztudott, hogy a fel nem használt energia a legjobb energia-megtakarítás, és a rezsi­csökkentésnek is új dimenziója. És itt álljunk meg egy pillanatra. A globalizálódás hatására a nagy, iparosí­tott technológiával épült lakótelepek ideje a II. világháború után jött el. Európa romokban hevert, elképesztő lakáshiány volt. Ugyan­akkor a háború utáni természetes népesség­robbanás is döntő tényezőnek bizonyult. A kezdeti kísérletek után a nagypaneles technika bizonyult a leghatékonyabbnak. Megkezdődött a hatalmas, nagy tömege­ket befogadó lakótelepek építése. Magyar­országon a legnagyobb lakótelepek Buda­pesten (Óbuda, Újpest-központ, Újpalota), valamint Pécsett és Miskolcon találhatók. Ezeknek a rendszereknek az alkalmazása 1962-ben kezdődött hazánkban, az utolsó ilyen házakat 1992-ben adták át. Legna­gyobb számban az 1970-es években épültek. A lakótelepeket részben felszámolt nyo­mornegyedek, porig bombázott városrészek helyére, részben a laza településszövetben meglévő beépítetlen, ugyanakkor – a mai szemmel – rendkívül értékes területekre ter­vezték. Jellegzetességük, hogy önálló város­részt alkotnak, 4 vagy 10 emeletes házakból állnak. A telepeken alapellátó üzleteket, in­tézményeket is találunk. Általában zöldfelü­let is van, közös parkokkal, játszóterekkel. Ma Magyarországon mintegy 750 ezer pa­neles, illetve iparosított technológiával épült lakás található. Ez a szám a hazai lakásállo­mány mintegy 15 százaléka, 2,5 millió ember Energiamegtakarítás, rezsicsökkentési lehetőségek a fővárosban szöveg: Kassai Ferenc, fotó: Sebestyén László AA++ AA+ AA BB CC DD EE FF GG HH II JJ Az épületek 2016. január 1-jétől érvényes energetikai minőség szerinti besorolása:

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék