II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1902

G A tanári testületben a tanév elején a következő változások állottak be: Glück Károly tanár űr a 11. kér. polg. leányiskolához, Szőke Béla tanár úr a VII. kér. Nagydiófa-utczai polg. fiúiskolához és Valter Vilmos tanár úr a III. kér. polg. fiúiskolához helyeztettek át. Az V. és VI. osztálynak szeptember hó 9-én történt beszün­­tetése következtében Bozóky Endre dr., Fettl Lipót, Szafka Manó és Szerelemhegyi Tivadar főgymn. tanár urak, a kik több éven át lankadatlan buzgalommal és dicséretes eredménynyel működtek, megváltak intézetünktől, úgyszintén Nagy Pál tanár úr is, ki az V. kér. Sziget-utczai polgári fiúiskolához osztatott be. A hitoktatók közül Henriczy Béla ág. h. ev. hitoktató úr Poltár, nógrádmegyei község lelkészének választatván meg, helyét Noszkó István úr foglalta el. Az eltávozott tanerők helyébe a még fenmaradt órák ellátására a tek. Tanács Rigó Ferencz urat alkalmazta, Teliér Gyula tanár urat pedig az I. kér. polg. leányiskolától szolgálattételre iskolánk­­hoz helyezte át. E tanévben nagy csapás érte intézetünket, a mennyiben Tausz Ferencz mindnyájunk által szeretett kartársunkat a jóságos Isten 23 évi buzgó tanári működés után magához szólította. Működésé­­ről Búzás István kartársunk a következő szép szavakban emléke­­zik meg: TAUSZ FERENCZ. f (1852-1903.) ״Barátaim...............földieim, Figyeljetek rám! Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni; A rossz, mit ember tesz, túl éli öt, A jó gyakorta sírba száll vele“. Shakespeare: Julius Caesar. A budai farkasréti temető gazdagabb lett egy sírdombbal: a napokban kisértük oda örök nyugalomra felejthetetlen, kedves kartársunkat, Tausz Ferenczet, a székesfővárosi II. kerületi polgári fiúiskola derék tanárát, kit szívünk testvérileg fogadott be szeretet­­ben és tiszteletben, a legjobb indulattal. A nagy Moliöre a szín­­pádon halt meg; ő is úgyszólván a katedráról lépett a sírba.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék