V. kerületi magy. kir. állami Berzsenyi főgimnázium, Budapest, 1924

r­ ontott káprázatos fantáziájának krőzusi kincsesházából. Negyed­századdal előbb Vörösmarty klasszikus eposzokat írt múltúnk dicső korszakaiból, Jókai szintén eposzokat írt, de könnyen mesélhető prózában. Célja egy és ugyanaz volt a Vörösmartyéval: ébren tar­tani a nemzeti öntudatot és becsvágyat és lelkesíteni a magyart nagy célokra. És Jókai költői munkássága eredményes volt. Letagad­hatatlan tény, hogy 1850—1900-ig két nagy szellem szította a magyar­ban a nemzeti önérzetet és az ő érdemük, hogy ki nem aludt a magyarból a nemzeti önállóság, függetlenség és haladás becsvágya. Ez a két nagy szellem: Kossuth és Jókai volt. Jókai regényei csodákat műveltek a maguk idejében és fognak művelni minden időben. Jellemeiben és meséiben eszményképeket állított az olvasó elé, melyek felgyújtották benne a nemzet és haza szeretetét és vágyat gerjesztettek benne egy szebb, egy boldogabb jövő után, melyért érdemes élni és dolgozni. Aki az ő regényeit olvasta itthon, az tüzes magyarrá lett és a nemzeti erények rajongója. Jókai nélkül is meglett volna az 1867-i kiegyezés, de az utána követ­kező nagy nemzeti fellendülés — aligha. Az ő regényei a hazafiság, a nemzeti önérzet és bizalom könyvei voltak. És csodálatos, míg Jókai, a politikus, megalkuvó, sőt kormánypárti volt — mint költő kuruc és 48-as. A nemzeti romanticizmusnak és idealizmusnak Vörösmarty után Jókai a legnagyobb költője. Ha csüggedni kezd hazafiúi bizal­munk és önérzetünk, csak olvassuk Jókait, megtelik szívünk hittel és reménységgel. Regényei ma a legtüzesebb és legmakacsabb irre­dentizmus hirdetői. Azt hiszem, sohasem olvasták oly buzgón és mohón Jókait a Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben, mint a meg­szállás óta, amióta csak rejtekhelyen, eldugva olvashatják. Jókai műveinek 106 kötete többet ér ma, mint 100.000 katona, mert a katonák eleshetnek, de Jókai regényei örökké élnek. Magyar fiúk, olvassátok Jókait! Vári Rezső.

Next