II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1924
. Sokat rajzolgat és az egyházi zenét is szorgalmasan kultiválja ezidőben s egy ilyen vasárnapi szentmisén, 1882-ben ismeri meg a kóruson selmeci Pöschl Ede m. kir. bányatanácsos és akadémiai tanár finomlelkű leányát, későbbi hitvesét. 1884. augusztus 25.-én a kaposvári állami gimnáziumban nyer helyettes tanárként való kinevezését, ahol még ugyanazon év november 22.-én, Selmecen tartott esküvője után, már hitvese társaságában végzi lelkes, apostoli munkásságát. Az 1885. július 14. rendelet ideiglenes rendes tanárrá s az 1888. július 18. rendelet véglegesített rendes tanárrá nevezi ki Schambach Gyulát, kit az 1892/93. tanév végéig Kaposváron töltött kilencévi tanári működése alatt nemcsak társai s tanítványai, de az egész város közönsége is megszeretett. Sokoldalúsága itt már teljes egészében kibontakozik. Szaktárgyain kívül az éneket, később az egyházi éneket, majd a zenét s néhány éven át a francia nyelvet is tanítja, valamint a gyorsírásnak is lelkes apostola. Legnagyobb érdeme azonban az a lankadatlan buzgalom, mellyel a klasszikus kor iránt való lelkesedés fejlesztésére törekedik. Az 1885/86. tanév évvégi értesítőjében «A latin nyelvi kezdő tanítás praxisából» címmel közölte értékes ezirányú tanulmányait s eredeti új gondolatait és a következő tanévben megveti a megye közönségének adományaiból az intézeti «philológiai múzeumnak» az alapját. A klasszikus kor életére és művészetére vonatkozó szobrokat, képeket s könyveket vásárol és Danilovics János igazgató lelkes támogatásával megkonstruálják a római ház, tábor, színház, a Forum Romanum szemléltető mintáit. 1887-ben «Antik művészeti kirándulás» címen a nagyközönség számára is tart előadást s e művét nyomtatásban is kiadja. Ez évtől kezdődőleg, Kaposvárról való távozásáig, az intézeti philológiai múzeum, valamint a «Somogymegyei történelmi és régészeti társulat» múzeumőre Schambach Gyula. Még Selmecen s kaposvári működése idején főleg nyaranta a Felvidéken szorgalmasan festegetett s mint apósának tanítványa, e téren is igen gyorsan haladt. Az aquarellfestés terén elért csodálatos művészetéről sok százra menő hátramaradt aquarellje tesz legszebb tanúságot, melyek egy részét családja, másikát Csudáky Bertalan volt tanártársa és más jóbarátjai őrzik. A mindjobban fejlődő fotográfia technikája is érdekli és 1890-ben Budapesten ezüstérmet is nyer kiállított gyönyörű fényképeivel. A mélygondolkodású, ambiciózus, határtalan lelkesedésű embert azonban a kisváros kultúrélete nem elégítette ki s mindjobban hajtja őt az a vágy, hogy a fővárosba kerülhessen. Háromszor sikertelenül kérvényezi áthelyezését, míg végre az 1893. augusztus 5-iki miniszteri rendelet Budapestre, az I. ker. kir. kath. gimnáziumhoz helyezi át. Hogy mennyire értékelték Schambach Gyulát Kaposvárott, azt igaz