Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-12-22 / 512. szám

Bizonyos továbbá az is, bármilly státusgazdasági rendszert kövessen a státus, a forgalom élénkítésére szolgáló eszkö­zöket szem elől soha nem tévesztheti. Ez okból látjuk, hogy a német vámszövetség részéről Hamburgban foglalatoskodik egy vámhivatal, így Bécsben magában is működik egy külön magyar, és pedig magyar kir. kamara alá rendelt harmin­­czad hivatal, a nélkül, hogy e miatt az ausztriai hatóságok Bécs elfoglalásáról aggódtak volna, vagy aggódnának most is. Annyira sülyed-e a haza , hogy már határait egy két né­met vámostól is féltenie kell ! — Mind­ezek ellenében a rvk többsége 19 szavazattal 17 ellenében elhatározó, hogy miu­tán azon kormányt tett, minélfogva szomszéd Mosony me­­gyében a lajta­brucki vasúti állomásnál német vámsze­dő hivatal állíttatott, köztudomású, és a kormánynak ezen országos intézkedést igénylő tárgyba önkényes ’s tettleges beavatkozása’ az ország territoriális hatóságát megsértette, e tárgy mint sérelem választandó követeink­nek utasításul adassék ; a dévény-ujfalusi vámszedő­­hivatalt illetőleg pedig további intézkedhetés végett minden, ezen és más e megyékben létező illy hivatalt érdeklő iromá­nyoknak a levéltárból leendő kikeresése mellett, annak ke­­letkezte és fenállása iránt teendő vizsgálattal az első alispán és főjegyző urak a törvényes bizonyságos tiszti főügyész köz­benjárásával megbízassának.­­ Ezen tárgygyal kapcsolatban felolvastatott gróf M­. K—nak egy folyamodása, melly­­ben azt, hogy Dévény-Ujfaluban az 1. Rész 9d. czíme elle­nére málhái megvizsgáltattak ’s útlevél hiánya miatt vissza­­utasíttatott, tulipán-styiben panaszolja. A rrk azonban át­látván, hogy azért,mert valaki grófnak született—ezt az em­bernek homlokáról le­ nem olvashatni — az útlevél hiánya miatt visszautasításban semmi helytelent, a panaszos vizsgálatban pedig csak azt tapasztalván , a mi e megyében már emléke­zetet túlhaladó gyakorlatban fenáll, a folyamodás simplicitet mellőztetett. CSONGRÁDBÓL. Évnegyedes­­közgyűlésünk, főisp. he­­lyettes ő misága elnöklete alatt, i. e. december lső napján vette kezdetét. Elnök ő misága megnyitó beszédében mindenek elött előterjeszté , hogy azon küldöttség, melly a nov. 5kére kitűzve volt félszázados nádori ünnepély alkalmával nádor ő fenségénél lett volna tisztelkedendő, ő cs. kir. főherczegségé­­nek közbejött súlyos betegsége miatt hon maradni kényszerit­­tetett ugyan,azonban e megye kebelében, minden nagyobb községekben, i. e. nov. 12én, mint ő fensége félszázados nádori hivataloskodásának zárnapján, valláskülönbség nélkül, minden egyházban hálaü­nnepek tartattak, egyszersmind az egek urához, őfensége életének még hosszú időkre kiterjesz­­tendéseért buzgó imák bocsáttattak. Ezután első alispán ur a megye belállapotáról ten jelentést, mellyből kiszemelve megemlítendőnek tartjuk, hogy az ingatag lábra jutott köz­­bátorság helyreállítása tekintetéből, megyénk országbíró ö­nálsága által, rögtön­itélő biráskodtatással ruháztatott fel; valamint azt is , hogy átalános közszükségnek vagy éhenha­­lásnak jelei nálunk nem mutatkoznak ugyan, azonban mégis előgondoskodásból azt határoztuk, hogy egyes — netalán előfordulandó — esetekben az illető földesurak segélynyúj­tásra felszólitassanak, ugyszinte a nálságú m. kir. helytartó tanács is felirásilag megkéretni határoztatott, miszerint e megyében felállítandó takarékmagtáraknak már régebben felterjesztett tervét jóváhagyással ellátva leküldeni méltóz­­tatnék. — Következett a két napig tartott scontro felolvasása, mellyre nézve minden nagyítás nélkül, tisztviselőink becsü­letére mondhatjuk, hogy két vagy három jelentésen kívül, mellyet megtenni a lehetlenség sorába tartozott, a többi hi­vatalos jelentések mind pontosan beérkeztek, holott taval­­s az azelőtti években, míg a szavakban pazar és hős ellenzé­kiek hivataloskodtak, mindig 30—40 jelentés maradt hátra, szintúgy az adózó népnek, mint az igazságkiszolgáltatásnak tetemes kárára. Az elsőség és érdem tehát, hivatalos buz­­góság és pontoság tekintetében is a miénk! — Felvetettek ezek után : 1) Gróf Apponyi György udv. másod főkanczellár­i exclljának válaszirata azon üdvözlő levelünkre, mellyet hozzá múlt évnegyedes közgyűlésünkből intéztünk, ’s melly­­ben a legőszintébb érzelmeken kívül, a megyei közönség ré­széről azon bizalmas és csatlakozó rokonszenv is kifejezte­­tett , mellyel ez, a tisztelt gróf és kanczellár politikai elvei és terveihez viseltetik. — Ő exciljának politikai hitvallását szinte kifejező ’s annálfogva kitörő éljenkiáltásokkal foga­dott derék válasza iránt hálás köszönetünk jegyzőkönyvileg nyilváníttatni rendeltetett. — 20 Néhai Horvát István könyv­tárának leendő megvételét tárgyazó nádori felszólítás. — 3) Verőczemegyének levele, mellyben a fiumei vasútnak me­gyéjük kebelébeni vitele pártolására hívja fel megyénket. — 4) Krasznamegyének a részek. — 5) Pozsonynak pedig az egész erdélyi fejedelemségnek Magyarországhoz leendő visz­­szakapcsolása ügyében érkezett leveleik elvileg pártoltatván, az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmányhoz té­tettek át. Szinte oda utasíttatott G­ Vas megyének a né­met atyafiak bevándorlásának meggátlására felszólító levele is a végett, hogy miután törvénykönyvünkben, a bevándorlá­sokról, honosításokról, és idegenek általi birtokszerzésről hiányoznak olly törvények, mellyek nemzetiségünket minden veszély ellen biztosíthatnák, azért illy törvények hatására jövő országgyűlési követeink utasítást nyerjenek. ( 7) Pest városa kórházába felveendő megyénkbeliekre fordítandó gyó­gyítási költségeket, a mennyiben itt azoknak valami vagyon­­értékök lesz, szívesen behajtandjuk, de nem házi pénztárunk terheltetésével. — Ezt követte a­ gróf Batthyány S­ázmér­­nak, az erőszakolva országosnak keresztelt védegylet elnö­kének azon tartalmú körlevele, mellyben a megyék és ható­ságok , olly határozat hozatalára szólittatnak fel, minélfogva a megye jövendőre minden házi szükségeit, a nemzeti ipar­­műtár részéről szolgáltatandó belföldi gyártmányokkal fe­dezze , erre nézve megyénknek azon már régebben keletke­zett végzése nji­latott meg, hogy mivel az adózó nép rová­sára annak pénzén nagylelküsködni nem akarunk, honi gyárt­mányok házi szükségeinkre csak úgy vásároltassanak, ha azok szinte ollyan olcsók és jóknak fognak találtatni, mint a kül­földi készítmények. — A marhahús ára 12 krban továbbra is meghagyatott. — Gyűlésünk csendes, de eredményes volt, mert az urak ott a másik oldalon gyéren jelentek meg! — Jövő évnegyedes közgyűlésünk 1847diki martins Sdikán, év­negyedes törvényszékünk pedig február Sikán veendik kez­detüket. — 100.--------------­HEVES, ZEMPLÉN, SZATMÁR és GÖMÖRmegyék közgyűlésiről imént vett tudósitásit rend. levelezőinknek jövő számainkra tartjuk fen. BUDAPESTI IN­RHARANG. A magyar tudós társaság ez évi nagygyűlését négy ülésben végzi be, a közülést ide nem számítva , ’s az ülések ezen gyérülése mindenesetre nyereségnek tekintendő , mivel annál többet halad az ember, minél kevesebbet ül. Némelly kevés sikerű indítványokat mellőzve, legnevezetesebb volt azon végzés, miszerint ezen­túl a hadtudományi osztály is jutalmakat fog kitűzni; első kérdésül ezt ajánljuk : mikép lehet fegyver nélkül tartomá­nyokat nyerni és veszteni ? Egyébiránt most is minden ha­­tárzatnál kitűnt, hogy nincs a társaságnak annyi pénze, mennyi megkivántatnék arra , hogy ilyőn mozoghasson azon alapon, mellyre építve van, ’s igy aztán nem csoda, ha népszerűtlen marad azok előtt, kik csak fölületesen szoktak ítélni. Végre megjegyzendő, mikép ezen nagygyűlés csak abban különbözött a kisgyűlésektől, hogy ezen utóbbiakban több tag szokott jelen lenni, ha a Duna akadályt nem tesz, mert tél közepén bizony nem is kívánhatni, hogy a vidéki tagok ide utazzanak, hol a város olly különös kitüntetéssel szokta őket fogadni! — A Duna olly erősen zajlik, hogy e sorok napfényre­jöttekor talán már jéghid kapcsolandja öszve a két várost, addig pedig csak gondolatok röpülhetnek egyik városból a másikba , mikép egy ismerősünk megjegyzé , ki alkalmasint nem tudá , hogy a gondolatok szárnyai gyakran el vannak nyírva. — A ,,Pesti kör“ csakugyan kiadja terve­zett Körkönyvét, ’s szerkesztőnek Bajzát választó , teljes hatalommal ruházván őt fel. — A „Merkur“ czimü magyar napilap próbaszáma Nádaskay Lajos szerkesztése mellett megjelent, és igen gazdag tartalommal bír, mind közhasznú, mind mulattató tárgyakra nézve. E napilap igen segítheti a magyarosodás terjedését Budapesten. — Győrött a „Haza“ czímű mulattató lap Kovács Pál vezérlete mellett új évre meginduland, é s ez ismert írótól csak jót várhatni. Újság tehát elég lesz, csak újdonságról is gondoskodjék aztán a világ. — Többször tapasztaltuk már, hogy a nemzeti színház közönsége a legszomorúbb jelenetekben is hangos kaczajra fakad, ha történetesen macska sétál keresztül a színpadon ; ezt barátságos intésül jegyezzük föl azon vígjátékírók szá­mára , kiknek műveiben a közönség nem akar kaczagni; ezek ugyanis jól teendik, ha ezentúl egy pár macskát fognak zsákban készen tartani a színfalak mögött, miket aztán azon jelenetekben ki lehet majd eregetni, mellyek által a szerző a közönséget kaczajra akarja bírni, és meglesz a siker! Mert ugyan miért ne tenné meg az író ezt, ha a közönség az illyések látásában annyira gyönyörködik ? Itt egyszer­smind ki kell mondanunk, hogy múlt héten többnyire üres volt a színház, ésannyira, hogy még „Dom Sebastian“ ada­­tásakor igen sok hézag volt mindenfelé látható; nem akarjuk hinni, hogy a hideg idő a lelkesülést is kihűtó , hanem in­kább azt véljük, hogy a budaiak gátoltatása okozza e hi­ányt. — Több lapban falusi előfizetők és mások nyugtalan­­kodnak, hogy némi irodalmi vállalatok , például: Csokonai munkái, Shakespeare színművei ’sat. ’sat. nem jelennek meg olly rendesen , mikép az illető kiadó könyvárusok által iger­­tetett. E panasz mindenesetre alapos és igen sajnos, mert az illy­­éskedés még inkább elidegeníti nemzeti irodalmunktól a pártolókat, kiknek száma bizony úgyis elég csekély; azon­ban nem szabad a könyvárusok iránt is szerfölött szigorúak­nak lennünk , mert ezek helyzete bizony nem igen kecseg­tető , legalább sok esetben nem az, így például, hogy egyéb részletekre ne kelljen kitérnünk, mellyek elmondása által talán élők gyöngédségét sértenők, csak Csokonairól meg kell jegyeznünk, teljes hitelességű adatok nyomán, miszerint e népszerű költő műveinek csinos és bizonyára olcsó kiadása olly minden várakozáson felül roszul kelt, hogy a kiadónak tetemes áldozatába került, ki azonban mindamellett is be fogja azt fejezni, mihelyt némelly akadályok elhárítva lesznek, miket leginkább egy csonka kiadás okozott, melly külföldön jelent meg. Ne csodáljuk tehát, hogy a könyvárusok lát­ván, hogy ezreik a közönség részvétlensége miatt nem térnek vissza olly gyorsan , mikép azt az üzlet múlhatlanul kívánja, meghökkennek és kissé lasabban látnak a munkához, miután tapasztaltok kell, hogy a legnépszerűbb írókat is csak fák­lyás zenével és lakomával szokás megtisztelni, míg munkái­kat csak kevesen olvassák és még kevesebben veszik meg. Ismételjük, szomorú, igen szomorú tényeket sorolhatnánk itt el, ha attól nem tartanánk, hogy szavaink félreértetnek, és fájni fognak olly jeleseknek, kiket szeretünk, tisztelünk. Meddig Csokonai csak egy pár száz ,s nem legalább is két­ezer vevőre számolhat, addig ne törjünk pálctát a kiadók felett, hanem inkább csodáljuk, hogy illy kártyázó, pipázó és ugarászó viszonyok közt, miilyenek irodalmunk fölvirág­zását gátolják, még találkozik kiadó, ki költségesb vállala­tot is meg merészel kísérteni. Egyébiránt magától értetik, hogy az, ki előfizetést vesz föl, Ígéretét előbb-utóbb csak­ugyan teljesíteni tartozik, bármilly nagy is vesztesége. — A nemzeti színház egy jeles tagja megházasodott, háza igen csinos és kényelmes, és kerttel is el van látva, hihetőleg megválni sem fog olly könnyen tőle, mint más házasok. — A PESTI MŰEGYESÜLET igazgató választmánya f. évi dec. 13 án tartott választmányi ülés alkalmával az egyesületi alapsza­­ ­­­­ bályok szerint, saját köréből választatni rendelt igazgatók vá­lasztásához fogván, választmányi elnöknek báró Orczy György, alelnöknek , nagyságos Ordódy Florián; és pénztár-igazgatónak, Slengelmüller Mihály urak , szavazat-többséggel megválasztat­tak. Közli Fitter Sándor, egyesületi titoknok. EMBERBARÁTI SEGÉLYRE FÖLHÍVÁS. Múlt hó 1fén iszonyú szél dühöngött az abauji észa­knyugoti he­gyek tövében, midőn egyik ott fekvő Arany-Idka nevű faluban esti nyolcz óra előtt, a falu lakosai nem gyanítva, mit hoz rájok a jövő perez, nyugalomra hajták le fejőket; tűz ütött ki, ’s olly dühhel kezde pusztítani, hogy keve­sebb mint egy óranegyed alatt 27 lak, csürjeikkel ’s minden hozzá tartozó épülettel együtt, mielőtt elrémült lakosai csak föleszmélhettek volna, elhamvadt. Ez oka, hogy 8 ember, ’s ezek közt 7 különböző korú gyermek ’s egy 20 éves haja­don, több szarvasmarha ’s 70 darab juh az iszonyú lángok­nak martalékául estek. Az egyház, boltozatlan lévén, min­den belszerkezetével, iskola, papiak hasonló sorsban része­sültek. Több mint 400 lélek, melly különben is c­sak ínség és nyomor közt lengeté életét, hajlékától, kevés ruházatától és sovány földjétől nyert szűk táplálékától megfosztva, úgy áll a most mindig zordonabb alakban közelgő tél küszöbén, mint ama kopár sziklára kidobott, félig meztelen gyermek, melly önmagával töhetlen, azt sem tudja, mikép védje ma­gát az elem és éhség csapási ellen! E különben is kopár he­gyek és dombokból álló vidéken, a jelen évi mostoha termés után , mit várhatnak e szerencsétlenek az őket környező szomszédoktól? marhájok ’s takarmányukat vesztve, ho­gyan műveljék most sovány földeiket? Leirhatlan nyomoruk kétségbeesésig növekszik, hacsak távolabb lakó ’s jobbsorsu embertársaik keblében e végső ínség hallatára meg nem rez­zen azon nemes húr, mellyet részvétnek nevezünk’s kiket egyedül e buzgó részvétben helyezett bizalom ment meg a kétségbeeséstől! — Itt a karácson szent ünnepe, melly al­kalommal mindenki vetélkedve buzog övéinek boldogitásában, vájjon ezen szerencsétlen ’s 400nál több léleknek fogja-e valaki enyhíteni nyomasztó ínségét? — Ezek nyomán az em­beriség nevében minden tisztelettel felkéretnek a hir— és di­vatlapok illető­­ek. szerkesztőségei e szomorú hír közlésére és segélygyüjtésre * *). — Szabad legyen itt Langmann Leo izraelitának szép tettét megemlíteni, ki, mint a szomszéd Hilyó helységnek bérlője, hajnalhasadtakor azonnal 10 zsák burgonyát külde az illető lelkészhez e szerencsétlenek első inségek enyhítésére, kérvén, adná tudtára, hány család ká­rosult meg tűz által, hogy kenyérrel is segíthesse őket. Ad­jon Isten hazámnak sok illy izraelitát! — D. AUSZTRiA. K r­a­k­ó , dec. 1. A kormány kérdést intézett a krakói kereskedőkhez , kívánják-e , hogy Krakó az ausztriai kor­­mánypáloza alatt szabad kereskedő-város maradjon, úgy­mint Brody. Tegnap a kereskedő rend olly feleletet adott, hogy azt csak azon esetre tartja kívánatosnak, ha a ked­vezmény az egész krakói területre kiterjed. Ellenkező eset­ben inkább a birodalom többi városaival egyenlő lábra kí­vánnak tétetni. Hatósági és jogi szerkezetünkben eddig még semmi változás nem történt ,s régi alkotmányunk hír szerint meg fog maradni. Tehát még folyvást a régi kormány­tanács és rendőri igazgatás alatt állunk, olly különbséggel, hogy ezek most „császári királyfiaknak nevezik magukat. Mond­ják azt is,hogy a Varsó nagyhűség ideje óta nálunk élő Code Napoleon is meg fog törvénykönyvül hagyatni. Az alsó osz­tálynak nagy könnyebbségére szolgál, hogy a rendőri igaz­gatóság a legszükségesebb élelmek árát kiszabta. F. dec. alatt a marhahús ára 11 garas, egy 1 fontos czipóé 6 garas (egy krakói garas) .­­A v.kis KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. Az angol sajtó legújabban azon hír­rel foglalkozik , hogy Lajos Filep európai congressus össze­jövetelét kívánja, miszerint annak a Montpensier-házasság iránti körülményeket ’sat., előterjeszthesse. A francziák ki­rálya visszautasítja azt, mond az Observer, mintha ő Anglia irányában hűtelenül cselekedett, ’s azáltal a világbéke egyetlen biztosítékát, az Anglia és Francziaország közti ba­rátságos viszonyt elrontotta volna. Egyszersmind fájdalmát és megütközését nyilvánítja aziránt, hogy ellene Victoria ki­rályné kormánya emeli ezen vádat­, melly ha alapos lenne is, úgymond, ő mégis joggal bir, congressust kívánni, hol euró­pai háborúnak, mint Anglia elidegenülése következményé­nek , lehetőségét elháritni lehetne; és az ügyek jelen állását olly nyugtalanítónak tartja, miszerint tanácsba összegyűlni egész Európa köteles.­­ Az Examiner szerint Lajos Fi­lep a krakói kérdést emeli ki ama megkeresésében és arra figyelmezteti az északi hatalmasságokat, hogy ő a békét mindvégig fentartani törekvendik ugyan, de hogy a franczia szabadelvű párt csak az ő halálát várja, miszerint a rajnai balpart iránt ismét zajt csapjon, arra hivatkozva, hogy az északi hatalmasságok Ivrakó eltörlése által maguk szegték meg a bécsi szerződéseket. „Úgy hiszszük, mond az Examiner, Lajos Filep ez előadása állapotáról lényegesen igaz. Dyna­­stiájának idővel bekövetkezhető ingadozása nem méltó ugyan a sajnálatra, azonban valóban jó lenne-e, Európa és Angliá­nak vele a jelen körülmények közt congressusban egyességre lépni, az más kérdés. — A Britannia régi nótájára tér vissza, melly szerint a szárazföldi cabinetek és nemzetek nem méltók, hogy velök a dús és nagylelkű Anglia foglalkozzék, ’s azt tanácsolja a lapoknak, szűnjenek már meg, ama fait accompli körül szót szaporitni. „Krakó lakosainak, mond, hi­hetőleg jobb dolguk leend Ausztria, mint saját zavargó és oktalan kölök respublicájok alatt. Mi bizonyára nem vagyunk barátai a kényurias hatalomtökélynek, de az üres és kisszerű *) Örömmel teszszük és részünkről az aláírást 6 plt­al meg­kezdjük. — Szerk­. *

Next