Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-05-27 / 598. szám

356 sem . . .?2} De,­oh fájdalom, mit kell észrevennem! te hall­gatsz és még rám se gondolsz! nyolcz hét óta még csak egy jelét sem adod hozzám ragaszkodásodnak . . . elfelejtenél? vagy megvetettél?! . . 3) vagy csak szokásod szerint, érzel­meid nyilvánításával gazdálkodói? Mindegy! Én e mellőzést tovább nem tűrhetem és ezennel második föltétemet is sem­mivé teszem: emlékezetemből feljegyzem neked, akár kell, akár nem, azon pillanatok némellyikét, mellyek lelkem előre elhatározott zsibbadásának idejét ollykor ollykor félbensza­­kasztották . . . . 4 *) Tudod, hogy Pestnek morális és physikai égalja már ki­­állhatatlan kezde lenni lelkemnek. — Változást kelle keres­nem. — Leindulok a Dunán.— Ugy nem tudtam, hová men­jek, hogy ha egy régi barátom nem akad, ki hazánk azon szegletébe térit magához , mellyel a Tisza és Ferencz-csa­­torna alkotnak, tán Konstantinápolyban állapodom meg. Mi­előtt azonban O. B-én a Tisza partján megállapodnám, egy nevezetes tüneményt kell megemlítenem, melly a Dunán vonta magára figyelmemet . . . Pakson vagy Földváron? Kiz én nem tudom mellyiken alól,a Duna bal partján,ennek hosz­­szában, egy jó része egy hegynek elvált, ’s minden rombolás nélkül, minőt földindulások szoktak okozni, szép csendesen, 2—3 ölnyivel alábbcsúszott. Az elhajókázó utasok a tényt egyszerűen észlelhették, de hánynak jutottak eszébe az egy­szerű esetet kisérő tömérdek következések?! . . Ezen darab földnek égalja többé már nem a régi: a hó-vonalnál már jóval alább esvén, egyfelől a hidegben vesztett, ’s más felöl a föld központjához közeledvén — melly felé minden 18 ölnyire egy 10O’-os fokkal nő a hév — a melegben nyert; veszteni a hidegben, nyerni a melegben annyi, mint kétféleképen gazdagodni az égalj szelídségében; itt hát ezentúl hamarabb fog elmenni a hó, hamarabb kibúji az ibolya és primella , hamarabb megszólalni a fülm­ile; a sző­­lölő, melly a vándor-oldalt borítja, hamarabb fog hajtani, virágozni, gyümölcsözni, ’s azon egyetlen ház lakosa , melly magánosan állott a hegytetőn 's most minden alkalmatlan­ság nélkül olly nevezetes utazást tett le a föld központja fe­lé , honnan visszautaznia már alig reméllhető,­­ hamarabb élvezendi a tavasz virányait ’s az ősznek kövérebb, teljesebb gyümölcseit; a háta megött maradott anyahegy megóvandja az észak és kelet zordon szeleitől; a nap rezgő sugarai há­borítatlanabb kilövelléssel sütendenek környékére; egészen déliebb, elevenebb, vidámabb lesz körűlé a természet, ’s mi­vel az ember ennek csak hűbb vagy hibásabb utánnyomása , a magános ház lakója — tán egy szőlő-csősz—elveiben dú­­sabb, kedélyében derültebb, gazdagabb és . . . boldogabb lesz... Ó szerencsés csősz , de irigyellek! . . . Felszólítom a természettudományi társulat physiologiai és metereologiai osztályait, ezen nevezetes tünemény következéseinek szem­­meltartására, egybehasonlítására és az elvonható elvek rend­beszedésére kebleikből bizottmányt nevezni ki. A tiszai szegletben feltaláltam, a­z­t ösztönszerűleg ke­restem: Pestnek valami ellentétét. Az ember, mióta van, örökké így tesz, mihelyt valami állapotban megunja, mind­járt épen az ellenkezőbe veti magát, ha teheti .... Télen nyarat, nyáron telet sóvárog; faluból városra, városból fa­lura óhajtozik; midőn éhes , agyon szeretné magát enni, ’s midőn dusztig van a bőségben, szeretne megéhezni; midőn egyetlenének birtokába jutott, csudálkozik, hogyan lehetett olly döre! ’s már most az egész nővilágot szeretné hálójába keríteni; politikában, ha monarchiában él, respublica után sóhajtozik, ’s ha ezt elérte, kényuraságba fog visszakiván­­kozni; aristocratiából democratia felé törekszik, ’s ha hozzá­jutott, új aristocratiát alkot; ... a szárazföldi tengerre vá­gyik, a szigetlakos meg szárazra; a magyar is a tengerre vá­gyik, a tenger pedig a magyarra; zsoltárt ir a ten­gerhez és tengerre­ tengerre kiáltja a magyart, maga pedig csak a partról kacsint rá; — és én kinevetem a vizi köl­tőt­­), de azért magam ide a tengerre szállok ; — vasutat akar ott építeni, a hol még földút sincs, ’s majd — már igy kívánja ezt az ellenmondási rendszer — földutat akarand a vasútból csinálni rá; — folytathatnám akár meddig, — igy megy ez mindenben és eleitől fogva. Néha ugyan észreveszi ma­gát, ki akarja egyenlíteni az ellenmondást ; egy középutat részén ’s rendszerint a két ellenkezőből egy mismást kever, mit justum medium­, juste milieu-nek nevez, ’s a­min többnyire mindkettőnek megérzik az íze. A természet egészen máské­pen szokott eljárni: midőn két ellenkező testet egyesít, az egyület, mint egészen új test, az alkotó részekétől egészen különböző tulajdonokkal jelenik meg; ha két, úgynevezett kiegészítő szint egymás mellé téve, sebesen forgatunk, egy, mindkettőjüktől egészen különböző, a fejérszint jelenik meg. A­miből csak az következik, hogy a természet eszesebb, mint mi, — az apa miért ne lehetne okosabb a fiúnál? D­B—én­, mint mondom, egészen Pest ellentétét talál­tam fel. Nem uralkodik itt semmi politikai és irodalmi ragály, — szél csak az északi és déli fű néha kellemetlenül, a nyu­­gati termékeny esőt hoz. — Nem tudom , ezen édes lelki nyugalom-e oka a nők kitűnő szépségének , melly a Pestről jövőt meglepi és bámulásra ragadja — mert látni való, hogy Ó-B—e ebben is a legnagyobb ellentétben áll Pesttel—; hál’ Istennek ! itt­enséggel, éhes tóttal sem találkoztam ’s ennek különösen örvendek , mert ha irtózom magától az ínségtől, de biz’ annak leírásától sem kevésbbé, ’s midőn illy állapo­tok pontos, hű rajzait olvasom, mindig az iró fásult lelke jut eszembe. Kell azonban , hogy a szinte egész Európára sú­lyosodon szűk időből valami ezen vidéknek is jutott legyen, mert mutatkozott némi jelenség , ha nem is hasonló, legalább némi rokonságban álló azokkal, mellyek Nagybritannia-, Franczia- és Németországban a vagyontalanok harczias de­­monstratióinak tekinthetők a vagyonosok ellenében. Hogy azonban nálunk az illy vétkes demonstratióknak semmi tár­sadalmi jelentésük nincs , kitetszik azon két esetből, melly Ó­ B-én fordult elő: egy gazdag zsidó kereskedőnek nejét néhány rabló, még esti alkonyatkor a házba törvén, kegyet­lenül megkinozta a reméllett, de nem talált pénzért,­­ a gazok még füzes vasat is használtak , egy uzsorásnak pedig házába ásnak be, ha meg nem szalasztatnak. Meg vagyok győződve, hogy az Európát közelebbi időkben fenyegethető veszedelmeknek hozzánk csak hire fog eljutni, vagy egészen sajátságos viszhangja leend. Nincs mit busulnunk, hogy még jobbára földművelő nemzet vagyunk.------Ez a vidék csu­pán földművelő ’s a jóllét, melly itt uralkodó, szembetűnő; némelly helységnek két jegyzője is van , — ’s mindenik ké­nyelmes állapotban, szintúgy orvosa is. A vidéket, melly a tiszai kerületet alkotja, magyar és rácz népesség lakja, a szomszéd kamarai uradalmakat pedig sváb és rácz. A t. k. kerületben, hol a birtok-adás-verés korlátlan, azon neve­zetes tünemény mutatkozik, hogy a magyar mind népesség­ben , mind birtokban sebes arányban nő, midőn a rácz ha­sonlóban fogy. Ennek oka a két elem nagy jellemkülönbsé­gében rejlik. — — A magyar mértékletesebb és nem olly gyönyörvadászó, mint a rácz, ki egy lakadalom- vagy ke­resztelőre fele vagyonát rákölti; aztán a magyar inkább is szeret dolgozni, a rácz ped­g inkább henyélni; ’s a mi na­gyon különös­­: a rácz, ha csak kerülheti, szolgálatba nem áll é s napszámra sem jár, midőn a cselédség nagyobb része, mind magyar. Ez ugyan az elsőnek jellemében némi nemes, de már nem korszerű , vonásra mutat, mert mostanában azé a világ a­ki jobban dolgozik. Az is különös, hogy a maga helységeiben feltűnő jóllétet élvező sváb, ezen két elem tit­kos és önkéntes munkájában semmi részt nem vesz, körökbe elegyedni nem tud------, a sváb személyisége a más két elem erélyességével szemben igen gyenge hogy sem magát közöttök fentarthatná. Itt már félbeszakasztom levelemet, neh­ogy igen hosszúra nyúljék. Ha következő levelem még nagyobb találna lenni, előre is azzal vigasztallak, édes Híradóm , hogy nagyobb és tégedet közelebbről érdeklő dolgokról fog benne szólani híved. 7) XX. Ji megyék és városok. VERŐCZÉBŐL. Eszék május 21-én. Folyó évi april 12kén és következő napjain fölsp. elnöklet alatt tartott év­­nettves közgyűlésünk alkalmával első alispánunk megyénk állapotát rajzoló szóbeli jelentést teve, m­ellyből értesittet­­tünk, hogy a közigazgatás minden ágaiban kívánt rend és pontosság létezik; azonban pénztárunk jelenlegi állapotát érdeklőleg érintő, hogy az utalványozott árjegyzékek és egyéb kötelezettségek fizetésére pénztárunk elégtelen, és a múlt évi szűk termés következtében a kivetett adónak behajtása igen nehezen eszközöltethetik. Nehogy egyrészt az adó szigorú behajtása által az adózó nép a mostani aggasztó körülmé­nyek közt élelmi czikkek szerzésére szükséges eszköztől fosz­­tassék meg, másrészt pedig, hogy a pénztár mind a mellett is terheinek fizetésére képessé tétessék, kölcsön felvétele hozatott javaslatba, és e szerint házi pénztárunk részére 10,400 ft p­p. 6 száztél­ kamatra vétetett fel. — Egyébiránt e közgyűlés közigazgatási tárgyak elintézésével foglalatos­kodván , az olvasó közönségre nézve csak a következők le­hetnek érdekesbek. Az országszerte uralkodó ínség nálunk is némileg rendelések tételét igényelvén, járásbeli szolgabi­­rájuknak előbbi közgyűlésünkben meghagyatott, hogy sze­gényebb sorsú jobbágyok segedelmezésére a kebelbéli ura­dalmakat szólítsák fel. E meghagyásra lefolyt közgyűlés alatt jelentetett, hogy megyénkben levő minden földesurak török kitelhető segedelem-nyújtásra magokat készeknek nyi­latkoztatták , ’s valóban a valpói és diakovári uradalmak ál­dozatokkal párosult illy segélyt jobbágyaiknak már nyújtot­tak is. Ezen szegényebb felebarátink sorsa enyhítésére min­den oldalról tanúsított készség háladatos megemlítéssel jegy­zőkönyvileg örvendeztető tudomásul vétetett, egyszersmind nem csekély vigasztalásul szolgált ez­úttal azon jelentés is , hogy általános rendkívüli intézkedéseket igénylő éhségi eset megyénkben még nem fordult elő. Miután továbbá e közgyű­lés lefolyta alatt néhány repczekalácsból készített kenyér mutattatott volna be, és ez a mostani körülmények között élelmezésre alkalmasnak találtatott, az illy repczekalácsbeli kenyérkészítés köztudomástétel végett járásbeli szolgabirák­­kal közöltetni rendeltetett olly hozzáadással, hogy minden járásnak illy készitményü kenyér a néppel megismertetése végett adassék ki. — A nmviligu helytartó tanácshoz feliran­­dunk, hogy a termesztmények rendkívüli drágasága tekinte­téből e megyének ez évben a katonai összecsoportozásoktól felmentetését kieszközölni méltóztassék.­­ A törvényható­ságok részéről ide érkezett levelezésekből érdekesbek valá­nak Pest és több más megyék az iránt tett felszólításaik, hogy fenséges István főherczegnek’s királyi helytartónak nádorrá­­választatása ügyében tett intézkedéseiket pártoljuk. Miután e tárgy a folyó évi február 18 -án tartott rendkívüli közgyű­lésünkön , mellyben elfelejthetlen emlékezetű fenséges fő­­herczeg József nádorunknak sajgó fájdalmunkra történt el­hunytét gyászolók, felérintett felszólítással öszhangzólag határoztatott volna meg, tudomásul vétettek, egyébiránt ő fenségének István föherczegnek királyi helytartóvá tör­tént legkegyelmesb kineveztetését mint az ország sze­rencséjére b­ i­smeresb biztosítékot közörömmel fogad­ván el, haly'­i t­iszteletünk kijelentése végett e közgyű­lésből választmányt neveztünk ki, mellynek ő fensége elibe vezetését min­óságos főispánunk vállalta el. — Zágráb megye Szamobor mezővárosához közel eső rézbánya előmozdítása végett részvények aláírását ajánlván, e felszólítással össze­­­hangzó meghagyás járásbeli szolgabiráinknak adatott. — Barsmegye „népszerű gazdasági kistükör“ czimü könyvet is­kolai előadásra ajánló, ’s ez iránt országgyűlési követeinket utasítással elláttatni felszólító levele az országgyűlési tár­gyakkal foglalatoskodó választmányhoz utasittatott. — Ba­­ranyamegye azon közlésére, hogy a disznótüske kiirtása vé­gett erélyes rendelések tétettek, mellyeket mi is tenni me­gyénkben szíveskednénk, szolgabiráinknak meghagyatott, hogy ezen a legelőre nézve igen káros növény sikeres kiir­tására különösen figyeljenek —A marhahús ára mint eddig­ien volt, 11 váltó krajczárban hagyatott meg. — Épen midőn ezen soraimat befejezem, a Pesti Hírlap 879­. számában Verőczemegye közgyűléséről a zágrábi újságból kölcsönö­zött, de nem jól fordított tudósításában olvastam , hogy az alispáni jelentés után a diakovári egyházi megyéből magyar nyelven egy lelkész szólalt fel. Ezen, Veröczében példátlan, eset megtörténte után a főispán kinyilatkoztató, mikép itten a latin nyelv lévén diplomatikus nyelv, Veröczében csak la­tinul lehet szónokolni; továbbá, hogy 8000 főnyi kölcsön szegények közti kiosztás végett vétetett fel. Miután ezen té­telek a dolgok valódiságával öszhangzásban nincsenek,köte­lességemnek tartom az olvasó közönséget felvilágosítani az iránt, hogy 1) azon diakovári lelkész nem magyar, hanem tót nyelven szólalt fel, ’s ennek következtében méltósá­­gos főispánunk felemlitett észrevételét tette, a nélkül, hogy ez ellenmondásra akadt volna ,­­­ hogy nem 8000, hanem 10,400 ft kölcsön , és nem kiosztás végett, hanem mint fen­­érintettem , házi pénztárunk részére vétetett fel. — r. lev. KRASSÓBÓL. April 28-án kezdetét vett évnegyedei közgyűlésünket szeretve tisztelt főispán! helytar­tónk, őszinte keblekből eredő sürni éljenzések közt nyitván meg, rövid, de velős szavak kíséretében h­ivá föl a szép számmal egybese­­reglett­ek. és riket a fölveendő tárgyak feletti higgadt-ko­moly tanácskozásra, és valamint ő, úgy mi sem csalatko­­zunk reményeinkben, mert a gyűlési tanácskozások egész folyama alatt példásan nyugodtak valának a kedélyek, mely­­lyek csendét mi sem zavará meg. A megnyitó beszédet köz­­vetlenül követő szeretett első alispánunknak a megye álla­­potáróll megnyugtató általános jelentése, ki miután a sző­nyegre kerülendő érdekesb tárgyakat elősorolá, felolvasta­tott a nmlgy magy. kir. helyt.tanácsnak István fölig kir. hely­tartóvá lett kegy. kineveztetését tudató intézvénye, mellynek tartalma harsány éljenekben tü­krözé vissza a jelenvoltak keblé­nek örömre-derültét, mások folytán jó királyunk ö fel­ségének köszönő, István főhgnek pedig örvendező felírást határoztunk; egyszersmind ö föligének dícsőült atyja példá­­jakinti nádorrá választandását követi utasításba adandjuk, mihez képest Pest, Vas, Mosony, Szepes, Csanádmegyék és Buda főváros tanácsainak nádorválasztás iránti indítványait, miután ez érdemben már rendelkezünk, tudomásul vevők, — elhunyt nagy nádorunk emlékére vonatkozólag, e megye rendei legkellemesb kötelességöknek ismerek még múlt or­szággyűlés alkalmával követeiknek utasításul adni, hogy a dicsőültnek halhatatlan bokros érdemeit a nemzet hálájának nagyszerűségéhez arányzott maradandó emlékben megörö­kíteni buzgókodjanak, melly ebeli leghöbb óhajtásunk ered­ménytelenül maradván, azt követeink által szorgalmazni nemcsak a nagy halott irányábani kegyeletünk, de hazafias polgári kötelesség is parancsolja. Borsodnak körlevelét,melly szerint örül ugyan a kir. helytartói kinevezésnek, de ellené­ben mégis óvását közbevetni jónak vélte, egyszerűen tudo­másul vevők. Sárosnak dicsőü­lt nádorunk emlékét megörö­kítendő országos kórház iránti indítványát most nem pártoljuk ugyan, fentartjuk azonban magunknak erre vonatkozólag nyi­latkozhatni a jövő országgyűlés alkalmával, midőn a közszük­­ségű terhek vitelének kérdése szőnyegre jövend. Szinte Sáros­megyének levelét, mellyben a bujafenyvesek számára állítandó kórházak érdekében emel szót, miután illyen székvárosunkban már 1830 óta létezik, tudomásul vettük. Borsodnak a honosí­tás, Ugocsának a pesti ipartanodának eszművészeti intézettek­ egyesítése, Svolozs és Felső-Fejérmegyének az unió tárgyá­­bani felszólamlásai a követi utasítást készítendő választmány­hoz lőnek utasítva. — Felolvastatott továbbá a nmlgy magy. kir. helyt. tanácsnak intézvénye, mellyben tudtuladatik, hogy ő felsége, a bánáti gazdag­erüt kőszénbányák tartalmának a Dunához juttathatása indokából Oraviczáról a dunapartig egy vasútvonal felállítását kegy. elrendelni méltóztatott; minek folytán meghagyatott e megyének, hogy ez üdvelárasztó czél , foganatosítása tekintetéből maga részéről is az 1836: 251 cz. rendeletéhez képest segédkezeket nyújtani el ne mulaszsza ; ezzel kapcsolatban főügyészünk az ügy jelen állását előter­jesztve , kérdést ten : várjon ha az illetők az e vonalba eső úrbéri földek kicserélésébe, avagy a javitmányok becsértéki visszafizetésébe jó szántukból bele nem egyeznének, ez eset­ben a kérdéses vonal a kegy­­intézvényben felhívott törvény kedvezéseiben részesíttethelik-e vagy sem ? ez érdemben ma­gának határozott utasítást kérvén adatni; —a megye rendei a czélbavett vaspálya üdvös hatásáról meggyőződve lévén, il­lető tisztviselőiket az előmunkálatoknak a törvény értelmé­­beni elősegétésére utasítók, főügyészüknek pedig, miután a fölhívott törvényc­ikk e tárgyban világosan rendelkezik, ha­tározott utasítást nem adva, és annak pontos megtartására utalták. — Nem lesz érdektelen, úgy vélem , röviden azt is megérinteni, miszerint e gyűlésünkben az árvák ügyének czélszerűbb kezelése tárgyában üdvös rendelkezéseket álla­pítottunk rr.i­s,­­ továbbá a községi jegyzők részére, azok minden hivatalos eljárásaira vonatkozó utasítást készítet­niük. Végre, hogy az időszaki sajtó uralkodó divatától el-­ ­ Tükrözöm, kedves utazó elvbarátom, az ínséges nehéz időt, mellyben élünk, mert a mosolygó szép tavaszt kivéve, ugyan hol mutatkozhatik valódi derültség, 's tiszta életkedv? Én csak visz­­hangja vagyok a mai bús szózatnak. — Híradó. 3) Azóta e tévhiedelmet már több ízben tettleg c­áfoltam meg. — Híradó. 4) Mit igen szívesen veszek 's­t. olvasóimnak is itt azonnal bemutatok. — Híradó. Német fordításban furcsán jő ki: Wasser­dichter. f) Ezen paradoxont később fel fogom világosítani. 2) Elvárom; az ellenkezőt föl sem tehetvén. — Híradó.

Next