Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-05-27 / 598. szám
maradni ne láttassam, tudósítom önt, hogy a marhahús árának fontját 12 krra emelők, jövő évnegyedes közgyűlésünket pedig a g. 4-kére tűztük ki. — Rend. lev. l’ESTVÁROS 181/idik évi költségvetési terve a jelenkor szerint imez. A hadiadós pénztár bevétele egész összegben tesz 338,306 ft 12 krt pengő pénzben. A bevételi tételek közt megemlíttetik 184%ik évi adóbeli hátramaradás 47,553 ft 1 kr. p. p. ’s a folyó katonai évre kivetett adómennyiség 226 302 ft 29 kr pp. ’s el nem hallgatható az utólsó tétel, melly igy hangzik: „az ezelőtti hűtlen kezelők által okozott pénztári hiány a lefolyó per befejeztetéseig 53,693 forint 18 krajczár." Ugyanazon pénztár kiadási rovata igy áll: az összes kiadás: 338 306 fil2krpp. Ezen összeg nyolcz tételre osztatik, mellynek legkisebbike a tartományi biztos fizetésére rótt 143 ft 21 krpp., ’s legtetemesbike az 5ik tétel, hol a házi pénztárnak gábák fejében hátralevő illetősége 1845v,dik évről, úgy az uj járandóság 1S4B iik évre 205,646ft 29 krt pp. tesz. Nevezeteskép tűnik fel a 8ik tétel is, hol mondatik : adóbeli elengedések 1845 r,dik és előbbi évbeliekről ’s az 1S4s/idik évre 5° 625 ezer forint. Hol ennyi adópénzt elengedhetni, ott szentül van a dolog, noha lehetnek okok, megengedjük — mik ezen elengedéseket elkerülhetlenekké teszik. — E rovat alatt érdekes még a NB. alatti költségvetés, sz. kir. Pestváros részéről beszállásozott katonaság lakásiért 1846ik évi nov első napjától egész 1847ik October utóljáig kivontató évi lakbér-mennyiségről. E tervben Pestváros fizet ajkét vezérőrnagyi szállásért 2060 ft; b) főnök-orvosi lakért 320 ft; c) főtisztikar szállásiért 4500 ft; d) katonatiszti szállásokért a 14. századhoz 9000 ft; e) katonai laktanyaféle házakért 2332 emberre 13,157 ft 40 krt; f) ezredi számiroda, levéltár, lajstromtár, zászlóalji lakhely, főhadnagy, számvivő és 4 számoló hadirnoki lakért 1000 ft; g) főhadfogadó kormányházért 500 ft; h) ezredi fogház, hadi tömlöcztartó-lak és hadügyvédi irodáért 300 ft; i) ezredi társzekerek lakhelye és őrszobáért 100 ft ’s végre k) lovassági tüzér-tanyáért 1800 ft; összesen 32,731 ftot 40 krt. — Második rovatban olvasható a házipénztár terve a fenérintett évre. Ennek bevételei állnak maradványokból, ’s ezek ismét bizonyosak és kétségesekből ’s állandó és történhető bevételekből. A bizonyos maradványok összege tesz: 56,617 ft 13 krt; a kétségeseké: 38,936 ft 52 krt; az állandó bevétel: 402752 ft 12 kr, ’s a történhető bevételek közt az ingadozóké : 75,684 ft 56 kr, szintolly bizonytalanoké: 4921 ft 59 kr. Ezen összegekből kell Pest városának azon nagyszerű javításokat, intézkedéseket és többnemű költséget nagyobb részben födezni, miket a naponkint óriási ugrással haladó civilisakó országunk fővárosától megkíván, hacsak a műveit világ városinak sorozatából kihagyatni nem akar. Ezen jövedelmek nevezetesb forrásai köv. a) az 1846ik évi oct. végében pénztármaradvány 32,486 ft 30 kr. b) 1846ik oct. utolján maradt készpénzül a pesti kereskedelmi bankban további rendelkezésig 50 ezer ft. c) Haszonbérletek és bérekből 155,657 ft 58 kr. d) Eladott széna, marhák és bitang lovakból 541 ft 44 kr. e) Az adópénztárból gábák fejében 160,868 ft 24 kr állandó és 44,778 ft 4 kr bizonyos maradvány. f) Régi hátramaradásokból bizonyos maradvány: 3459 ft 35 kr, kétséges: 26,064 ft 57 kr; ’s hihetőleg elveszett: 34,518 ft 28 kr. g) Magszakadási öröködésekből 4589 ft 27 kr. Bélyegzési díjakból: 52 ft 22 kr. h) Bérkocsis-dijak fejében (125 kocsis 4 ft 48 kr) bizonyos maradvány: 302 ft 8 kr; kétséges: 151 ft 4 kr; állandó bevétel 600 ft. i) Telekhivatali átírási díjak, hegyvám és özpénzekből 20% elejtéssel: 39,299 ft 35 kr történhető ingadozó bevétel, k) Polgári dijak fejében három osztály szerint polgárfiaktól 6 ft, idegen háztulajdonosok és tisztesi rendűektől: 50 ft, idegen iparűzők és kereskedőktől: 12 ft 25% lejtéssel 12 ft bizonyos maradvány és 3019 ft 45 kr történhető ingadozó bevétel. 1) Külországokba szállított pénzektől járó 5% díjakból 1652 ft 37 kr kétséges maradvány és 364 ft 39 kr történhető bizony- talán bevétel ’sat. — Ugyanezen rovat kiadása igy áll: maradék 27,387 ft 9 kr; állandó kiadás: 230,823 ft 25 kr. történhető; ingadozó kiadások: 268,526 ft 49 kr., bizony- talanok 3448 ft 11 kr. Egyes kiadási tételek: a) királybér 840 ft. b) Fizetésekre, szállásbérekre és válságokra: 97 320 ft 42 kr. c) Lelenczekre (103 lelencz egyenkint 16 piltal) 1648 ft. d) Tűzoltó szerekre 3089 ft 59 kr. e) bódszerekre 7409 ft 39 kr állandó és 1754 ft 43 kr maradékkiadás. f) Az országgyűlés és tárnokszékekre küldendő követek és tisztviselők napdíjaira 1300 ft. g) Pörlekedési költségekre 60 ft állandó és 132 ft történhető bizonytalan kiadás. h) A városi rendőrbiztosok, poroszlók és mezei kerülök ruházatára 129 ft 12 kr maradék: 5631 ft 52 kr állandó és 200 ft történhető kiadás. i) Indítványzott 32 poroszló ruházatára és fölfegyverzésére 2816 ft. k) Rabok és foglyok tartására: 1137 ft 32 kr maradék: 8001 ft 24 kr történhető ingadozó kiadás. 1) Csatornákra és vizlecsapolási árkokra: 34,841 ft 25 kr. m) Utczavilágitásokra 42 ft 43 kr maradék és 29,767 ft 4 kr történhető költség, n) Kövezetre és feltöltésekre 9996 ft 51 kr maradék és 61,725 ft történhető, o) Utak tatarozására: 1695 ft 40 kr maradék, 11,637 ft állandó és 10,507 ft történhető, p) Utak építésére 9150 ft. q) Töltésépítésre és partszabályozásra 146 ft állandó és 10,950 ft történhető, r) Az utazók tisztogatására : 11 337 ft 20 kr állandó és 4370 ft történhető, s) A városi közintézetek falsegélésére 16,885 ft 26 kr. t) Nyilvános ünnepélyekre 4700 ft. a) Rendkívüli kiadásokra: 5231 ft 3 kr. ’sat. — Ezen pénztár sommás kitétele a följegyzettek szerint, miknek azonban mi hely szűke miatt csak nevezetesbjeit emelők ki — igy áll. bevételek, állandók: 402,752 ft 12 kr; történhető ingadozók : 75,694 ft 56 kr; történhető bizonytalanok: 4921 ft 59 kr; az 56,717 ft 13 krnyi bizonyos maradványból 49,439 ft 39 kr, összesen 527,886 ft 47 kr. Kiadások: maradék: 27,387 ft 9 kr; állandók: 230,823 ft 25 kr; történhető ingadozók : 268,526 ft 49 kr; történhető bizonytalanokból 1149 ft 24 kr. Összesen: 527,886 ft 47 kr, vagyis annyi, mennyi a mértéket, épen megüti. BUDAPESTI HÍRHARANG. Pünköst hétfőjén ezúttal kivételképen megemberelte magát az idő, mikép mondani szokás, midőn állandóan jó az idő, mintha bizony az állandóság olly nagyon emberi tulajdonság volna! Azonban elég az hozzá , hogy jó volt az idő, ’s annálfogva nyomát sem lehete látni az ínségnek és nyomornak sehol, ’s Palotán és a hegyek közt csak úgy fogyaszták a talléros csirkét, mintha ingyen és sülve röpködtek volna szájról szájra. Mindenütt víg zeneszó harsogott, mint azon boldog időben, mellyben még azt sem tudtuk, hogy a burgonyát is megalázhatja a betegség, ’s hogy annál nagyobb az énekes fizetése, minél inkább kopik hangja ’s minél kevesebbet énekel. Az emberek igy okoskodnak: mulassunk még ma, mert holnap talán olly drága lesz már minden, hogy kénytelenek leszünk cserebogarakat reggelizni, sóskát ebédelni és fris levegőt vacsorálni. És e vigasztalás aztán addig járja , meddig az erszény kiállja, tehát csak rajta! —„Mégis bunda a bunda,“ ezt mondja egy magyar nóta, jól teszi, ’s mi sem vélünk nagyot, ha ezen nevezetes mondást bevezetésül használjuk. Tudjuk mindnyájan, akik tudjuk, és pedig büszke öntudattal tudjuk, mikép a magyar is fölébredett immár, és kiterhelőképen erőködik magáért kitenni, hogy ki ne tegyék szűrét az európai művelődés ragyogó csarnokából; mivel azonban orvosi segítség nélkül, dicső csatákban meghalni többé nem lehet jelen csenevész századunkban, és élni is csak annak lehet, kinek pénze van, vagy ki adósságokat csinálni tud, tehát a szelíd mesterségek útján is sok magyar hirt törekszik szerezni szeretett nemzetének,s pénzecskét magának, mi mindenesetre dicséretes. így születtek meg Szentpéterink gyönyörű ezüst domborművei, mellyekért pénzes hazánkfiai olly vetélkedő nemes buzgalommal siettek a jeles művészt kitüntetésekkel é s pénzzel elárasztani; igy létesült Mátyás királyunk nagyszerű emléke, örök fényt árasztva a magyar nemzet hálás nagylelkűségére, és — de ki tudná mindazt elsorolni,miben magunkat már eddig is olly méltóképen kitüntettük, hogy ballábunkat legalább kinyújthatjuk már a világtörténet valamellyik lapjára; egyenesen csak azt mondjuk ki tehát, hogy illy nemes eszmének köszöni fájdalmas születését egy tösgyökeres magyar bunda is, melly legalább annyi viszontagságot állott ki már eddig is, mint Rontó Pál a maga idejében, ’s ki tudja, mi várakozik rá még ezentúl! Egy igen derék polgártársunk elhatározd,hogy olly bundát késziteni, mellyre büszkeséggel tekinthessen az egész nemzet bundás és nem bundás két fele, ’s határzatának igéje csakugyan tette jön, a buda elkészült, ’s mindenki figyelmét magára vonta, és pedig méltán, mert illy bundát eddig még szem nem látott és kéz nem érintett. Egy érdemes hazánkfia, meglátván e bundát, illy emlékezetes szókat bocsáta ki széles kalapja alól: „11a király volnék, ebben a bundában koronáztatnám meg magamat;“ egy kiszolgált vén katona pedig erős httel állitá: „Ha Napóleonnak illy bundája lett volna, katonái nem fagytak volna meg Moszkoviában." Tehát szép volt a bunda és meleg is, kivánhatni-e ennél többet bundától? És az ő sorsa mégis szomorú lett ! Természetes, hogy az illy remekmű elkészítése nem egy nap alatt megy véghez, mert hiszen Tróját és Buda várát is nemcsak egy napig ostromlották, e szerint természetes az is, hogy a derék mester a bunda készítése alatt pénzt kölcsönözni kényszerült, azon reményben, hogy nemzeti büszkeség gyanánt fogják azt tőle megvásárlani pénzeseink, és ő aztán köszönettel visszafizetheti a kamatos kölcsönpénzt, és beérendi jutalmul azon öntudattal, hogy Magyarországban született a tizenkilenczedik század legszebb bundája. Ámde fájdalmasan csalatkoznia kelle, mert itt csak üres dicséreteket kapott;elment tehát bundájával Bécsbe,Prágába,gőzösön, vasúton, de hasztalan, csak dicséretet kapott és pénzt költött, ’s a bunda ismét visszaérkezett Budapestre. Most sorsjátékra bizá szerencséjét, de a kezelési és élelmezési költségek a bejött pénzt elnyelők, ’s a bundát olly ember nyerte meg, ki valakinek adós vala, és e hitelező tüslint birólag lefoglaltad a boldogtalan bundát, és ezen példát a mester hitelezői közöl is többen követték. Kié legyen már most a pompás bunda? Pártoljuk a mesterségeket, mozdítsuk elő hazánk fényét, nyissunk aláírást a remek bunda adósságainak megfizetésére, és ajándékozzuk azt aztán nemzeti museumunknak. — Vahot Imre is folytatja Divatlapját és egyszersmind uj folyamát indítja meg „Magyar föld és népei“ czimű érdekes folyóiratának, mellynek újabb hat füzetére is három forint az előfizetési ár, ámbár a kiadó úgy intézkedett, hogy ezen uj folyam tökéletesbő s díszesb legyen az előbbinél. Az igen költséges vállalat pártfogásra méltó. — Egy kis irodalmi indítványt bátorkodunk a t. közönség elé bocsátani. Vajda egyike volt a magyar olvasó közönség kedveltebb íróinak, ’s egyszersmind olly férfi, ki utolsó lehelletéig szilárdul küzdött az élettel ’s bajaival; a halál mindazáltal olly gyorsan és váratlanul szünteté meg közhasznú munkásságát, hogy sem tulajdon, sem özvegyének jövendőjét nem biztosithatá. Munkáit, mik közt számos hátrahagyott egészen új irományok is vannak, a mostani szűk időben egy könyvárus sem akarja elfogadni kiadás végett, pedig a szűk időket nemcsak a gazdag könyvárusok, hanem a szegény özvegyek is fájdalmasan érzik. Nem ajándékot, csak kölcsönt indítványozunk rövid időre, nyittassanak aláírási ívek Vajda válogatott munkáinak kiadására, ki ki írjon alá, mennyit akar; ezen összegből a munka kinyomatik, ’s az első pénzből, melly az eladott könyvek után bejő, az aláírók utolsó fillérig visszakapják kölcsönöket, a mi még azután bejő, az legyen az özvegyé, így lehetne Vajda emlékét méltóképen megtisztelni, és pedig minden koczkáztatás nélkül, mert azt talán csak szabad hinnünk, miszerint legalább annyi példány elkelend, hogy a nyomtatási költség födözve legyen. Ajánljuk figyelembe ez indítványt, mert igen kívánatos, hogy valahára történjék már valami ez ügyben. Itt jelenleg két félelmes új párt van alakulóban, melylyek nagy figyelmet érdemlenek; az egyik tudniillik tűzzel vassal vitatja , hogy E. K. tánczosnő nem barátja a természetnek, mert mesterséges lábikrákat visel, a másik párt ellenben azért haragszik , hogy a lábikráknak minősége általában hírlapi csaták tárgyául peczéztetik ki. Mi ezen nevezetes ügyben örömest hallgatnánk, de mivel most mindenkitől nem valami sunyi-féle tímezést hámozást, hanem nyílt elhatárzottságot követel a hatalmas közvélemény, és azonfölül az igazságot nem is szabad elhallgatni, ha annak birtokába jutunk, tehát sietünk egész ünnepélyességgel kimondani , mikép hitelesen meggyőztek bennünket arról, hogy E. K. táncosnő lábikrái tökéletesen természetesek. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat a háborgó kedélyeket le fogja csöndesíteni, egyébiránt pedig minden gonosz félreértés kikerülése végett egyszersmind komolyan megjegyezzük, hogy mi a kérdéses művésznőt mindig csak tiz ötnyi távolból láttuk, és a felebbi hiteles meggyőződéshez alapos műismerők és társnői által jutottunk. — Minap egy kávéházban bizonyos úr, ki nem igen szereti a napvilágot, habár csak pislogó olajmécs terjeszti is azt, nagy mérgesen fura orrát, és hangosan szóla : „Bizony annyira el. . . vesedett már ez a Pest a sok mindenféle írótól, hogy a mit szobánkban cselekszünk, vagy szólunk, három nap múlva már újságokban olvassuk.“ Ám legyen önnek igaza , „tenis fiskárius ‘ ur, máskor is szívesen szolgálunk. — Pünköst vasárnap és hétfőn (’s így két nap alatt) a vasutigazgatóság hivatalos értesítése szerint a pestváczi vasútvonalon utazott öszvesen 12,270 személy!!! — Nem rég egy alföldi ur, természetesen egyszersmind táblabiró, Pestre lővén, egy itteni ismerősétől bizonyos jeles fiatal férfi iránt tudakozódott, ’s midőn hallá, hogy az bizony újságíró és semmi más , sajnálkozva sohajta és gyászos kifejezésü hangon szóla: „Ejnye, bizony sajnálom a szerencsétlen fiút, pedig miilyen derék, jó atyja volt szegénynek; jól járt, hogy már sírban nyugszik!“ Bizony csodálatos, hogy olly kevés jó vigjátékunk van, holott illy dicső vígjátéki jellemeket találhatni köztünk. — © 357 ÖSZLETES KIVONATA a nemzeti színház jövedelmei és kiadásainak. 1846 január 1jétól december 31 -éig bezárólag. *) Bevétel: 1) 1845iki évi december 31 kén az országos segély és folyó pénztárnál találtatott öszves pénztármaradék volt 18 029 ft 31 */1 kr; 2) Előadások bérletes, bérszünetes jövedelmeiből és bérleti előfizetésekből 99,284 ft 16 kr; 3) Haszonbérletek 120 ft 30 kr; 4) az 1840 iki országgyűlés által alapított pénztárból ez évre esett segélyöszveg 16000 ft. A bevételek öszvege 133,434 ft 17% kr. K kiadás: 1) Tisztviselői fizetésekre 200 ft; 2) A személyzet havidijai és jutalmi illetőségeire 81,023 ft 22 kr; 3) Drámaírói dijakra 3939 ft 29 és kr; 4) Vendégművészek föllépti dijaira 15,535 ft 35 kr; 5) Diszitményi, ruhatári, könyvtári, irodai kellékekre, tűzifa’sat. elegyes költségekre 9434 ft 12% kr; 6) Épület fentartása’s újonnan tett építések ’s javításokra 4508 ft 17 kr; 7) Jótékony czélokra adott előadások jövedelmeiből, az illető helyekre kifizettetett 1430 ft 2 kr; a kiadások öszvege teszen 116,071 ftot. Levonván a kiadást a bevételből leszen a pénztármaradék 17,363 ftot 17% krt. — Ezen öszvegbe azonban az 1845iki kimutatásban a főöszvegbe beszámított, ’s az azelőtt lelépett igazgatás által még mindeddig ki nem egyenlített 1228 ft 30 krnyi bérleti tartozás is beleértetvén, az itt kimutatott öszveg csak annak lefizetése után lesz valóságos pénztármaradéknak tekinthető, anélkül pedig 1846iki dec. 3lén a pénztármaradék csak 10,134 ft 47% kr. Pest, május 24én 1847. Gr. Ráday Gedeon, nemzeti színház orsz. főigazgatója. _______ Uj találmány a mathematika körében. Hazánkban , hal a reális tudományok alig bírnak néhány képviselővel, nem lehet nem örvendenünk, midőn olly férfiú tűnik fel, ki nemcsak a mathematikai tudományok eddig létező kincseit bírja, hanem ezen nagyhasznú ösvényen új és fontos találmánynyal áll elő. Már több év előtt több külföldi lap figyelmessé tette a tudós világot mind magára a találmányra,mind az azt felvilágosító és használatát magában foglaló könyvre, azonban szerzőjük Dobner János úr főmgy Pálffy hg uradalmi mérnöke eddigi több oldalú hivatalos elfoglaltatásainál fogva nem volt képes a találmányt terjeszteni és közhasznúvá tenni; végre azonban örömmel tudósíthatom a közönséget — mind magáról a találmányról , mind arról, hogy az számos példányban kapható. A találmány maga tükörüvegből készült fel és levételt számító készület (Berechnungs Ab- und Auftrags-Apparat), és ugyan fennebbi tisztelt szerzőjétől egy azt felvilágosító munka is jelent meg német nyelven (óhajtható , hogy derék szerzőjük mint magyar magyarul is adja ki.) Ezen készület nemcsak 0,01 ölig. *) Igen sokan lesznek, kik az 1846diki évről itt közlött nemzeti szinházi számadások öszletes kimutatása után már most azt fogják következtetni — mint már a számadások közzététele elött is sokan következtettek, — hogy mivel az 1840-s év a nemzeti színházra nézve olly kedvezőnek mutatkozott, a téli áprilisi árfölemelésre épen nem volt szükség ; ámde mennyiben alkalmunk volt a dolog iránt felvilágosíttatni, az igazgatást az érintett áremelésre nem is a decemberi számadások állása, hanem — amint már többször elmondva jön — az.évi januárbavi szerződéskötési viszonyok, — és amint mindenki előtt tudva van, ■ körülmények okozta téli hónapok jövedelmellensége kényszeritő, mert a pénztármaradék már a télszakon csaknem fölemésztetvén, az igazgatásnak meg kellett győződnie, hogy az áremelés kikerülhetlen. — Szerk.