Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-05-27 / 598. szám

maradni ne láttassam, tudósítom önt, hogy a marhahús árának fontját 12 krra emelők, jövő évnegyedes közgyűlésünket pe­dig a g. 4-kére tűztük ki. — Rend. lev. l’ESTVÁROS 181/idik évi költségvetési terve a jelen­kor­ szerint imez. A hadiadós pénztár bevétele egész összegben tesz 338,306 ft 12 krt pengő pénzben. A bevételi tételek közt megemlíttetik 184%ik évi adóbeli hátramaradás 47,553 ft 1 kr. p. p. ’s a folyó katonai évre kivetett adómen­nyiség 226 302 ft 29 kr pp. ’s el nem hallgatható az utólsó tétel, melly igy hangzik: „az ezelőtti hűtlen kezelők által okozott pénztári hiány a lefolyó per befejeztetéseig 53,693 forint 18 krajczár."­­ Ugyanazon pénztár kiadási ro­vata igy áll: az összes kiadás: 338 306 fil2krpp. Ezen összeg nyolcz tételre osztatik, mellynek legkisebbike a tar­tományi biztos fizetésére rótt 143 ft 21 kr­pp., ’s legtetemes­­bike az 5ik tétel, hol a házi pénztárnak gábák fejében hát­ralevő illetősége 1845v,dik évről, úgy az uj járandóság 1S4B iik évre 205,646ft 29 krt pp. tesz. Nevezeteskép tűnik fel a 8ik tétel is, hol mondatik : adóbeli elengedések 1845 r,dik és előbbi évbeliekről ’s az 1S4s/idik évre 5° 625 ezer forint. Hol ennyi adópénzt elengedhetni, ott szentül van a dolog, noha lehetnek okok, megengedjük — mik ezen elengedése­ket elkerülhetlenekké teszik. — E rovat alatt érdekes még a NB. alatti költségvetés, sz. kir. Pestváros részéről beszállá­­sozott katonaság lakásiért 1846ik évi nov e­lső napjától egész 1847ik October utóljáig kivontató évi lakbér-mennyiségről. E tervben Pestváros fizet ajkét vezérőrnagyi szállásért 2060 ft; b) főnök-orvosi lakért 320 ft; c) főtisztikar szállásiért 4500 ft; d) katonatiszti szállásokért a 14. századhoz 9000 ft; e) katonai laktanyaféle házakért 2332 emberre 13,157 ft 40 krt; f) ezredi számiroda, levéltár, lajstromtár, zász­­lóalji lakhely, főhadnagy, számvivő és 4 számoló hadirnoki lakért 1000 ft; g) főhadfogadó kormányházért 500 ft; h) ezredi fogház, hadi tömlöcztartó-lak és hadügyvédi irodáért 300 ft; i) ezredi társzekerek lakhelye és őrszobáért 100 ft ’s végre k) lovassági tüzér-tanyáért 1800 ft; összesen 32,731 ftot 40 krt. — Második rovatban olvasható a házi­pénztár terve a fenérintett évre. Ennek bevételei állnak maradványokból, ’s ezek ismét bizonyosak és kétségesekből ’s állandó és történhető bevételekből. A bizonyos maradvá­nyok összege tesz: 56,617 ft 13 krt; a kétségeseké: 38,936 ft 52 krt; az állandó bevétel: 402752 ft 12 kr, ’s a történhető bevételek közt az ingadozóké : 75,684 ft 56 kr, szintolly bizonytalanoké: 4921 ft 59 kr. Ezen összegekből kell Pest városának azon nagyszerű javításokat, intézkedése­ket és többnemű költséget nagyobb részben födezni, miket a naponkint óriási ugrással haladó civilisak­ó országunk fővá­rosától megkíván, hacsak a műveit világ városinak soroza­tából kihagyatni nem akar.­­ Ezen jövedelmek nevezetesb forrásai köv. a) az 1846ik évi oct. végében pénztármarad­vány 32,486 ft 30 kr. b) 1846ik oct. utolján maradt készpén­zül a pesti kereskedelmi bankban további rendelkezésig 50 ezer ft. c) Haszonbérletek és bérekből 155,657 ft 58 kr. d) Eladott széna, marhák és bitang lovakból 541 ft 44 kr. e) Az adópénztárból gábák fejében 160,868 ft 24 kr állandó és 44,778 ft 4 kr bizonyos maradvány. f) Régi hátramara­dásokból bizonyos maradvány: 3459 ft 35 kr, kétséges: 26,064 ft 57 kr; ’s hihetőleg elveszett: 34,518 ft 28 kr. g) Magszakadási öröködésekből 4589 ft 27 kr. Bé­lyegzési díjakból: 52 ft 22 kr. h) Bérkocsis-dijak fejében (125 kocsis 4 ft 48 kr) bizonyos maradvány: 302 ft 8 kr; kétséges: 151 ft 4 kr; állandó bevétel 600 ft. i) Telekhi­vatali átírási díjak, hegyvám és özpénzekből 20% elejtéssel: 39,299 ft 35 kr történhető ingadozó bevétel, k) Polgári di­jak fejében három osztály szerint polgárfiaktól 6 ft, idegen háztulajdonosok és tisztesi­ rendűektől: 50 ft, idegen ipar­­űzők és kereskedőktől: 12 ft 25% lejtéssel 12 ft bizonyos maradvány és 3019 ft 45 kr történhető ingadozó bevétel. 1) Külországokba szállított pénzektől járó 5% díjakból 1652 ft 37 kr kétséges maradvány és 364 ft 39 kr történhető bizony-­­ talán bevétel ’sat. — Ugyanezen rovat kiadása igy áll: ma­­­­radék 27,387 ft 9 kr; állandó kiadás: 230,823 ft 25 kr. történhető; ingadozó kiadások: 268,526 ft 49 kr., bizony-­­ talanok 3448 ft 11 kr. Egyes kiadási tételek: a) királybér 840 ft. b) Fizetésekre, szállásbérekre és válságokra: 97 320 ft 42 kr. c) Lelenczekre (103 lelencz egyenkint 16 piltal) 1648 ft. d) Tűzoltó szerekre 3089 ft 59 kr. e) b­ód­­­szerekre 7409 ft 39 kr állandó és 1754 ft 43 kr maradék­kiadás. f) Az országgyűlés és tárnokszékekre küldendő kö­vetek és tisztviselők napdíjaira 1300 ft. g) Pörlekedési költ­ségekre 60 ft állandó és 132 ft történhető bizonytalan kiadás. h) A városi rendőrbiztosok, poroszlók és mezei kerülök ru­házatára 129 ft 12 kr maradék: 5631 ft 52 kr állandó és 200 ft történhető kiadás. i) Indítványzott 32 poroszló ruhá­zatára és föl­fegyverzésére 2816 ft. k)­ Rabok és foglyok tar­tására: 1137 ft 32 kr maradék: 8001 ft 24 kr történhető ingadozó kiadás. 1) Csatornákra és vizlecsapolási árkokra: 34,841 ft 25 kr. m) Utczavilágitásokra 42 ft 43 kr maradék és 29,767 ft 4 kr történhető költség, n) Kövezetre és feltöl­tésekre 9996 ft 51 kr maradék és 61,725 ft történhető, o) Utak tatarozására: 1695 ft 40 kr maradék, 11,637 ft állandó és 10,507 ft történhető, p) Utak építésére 9150 ft. q) Töl­tésépítésre és partszabályozásra 146 ft állandó és 10,950 ft történhető, r) Az utazók tisztogatására : 11 337 ft 20 kr ál­landó és 4370 ft történhető, s) A városi közintézetek false­­gélésére 16,885 ft 26 kr. t) Nyilvános ünnepélyekre 4700 ft. a) Rendkívüli kiadásokra: 5231 ft 3 kr. ’sat. — Ezen pénztár sommás kitétele a följegyzettek szerint, miknek azonban mi hely szűke miatt csak nevezetesbjeit emelők ki — igy áll. bevételek, állandók: 402,752 ft 12 kr; tör­ténhető ingadozók : 75,694 ft 56 kr; történhető bizonytala­nok: 4921 ft 59 kr; az 56,717 ft 13 krnyi bizonyos marad­ványból 49,439 ft 39 kr, összesen 527,886 ft 47 kr. Kia­dások: maradék: 27,387 ft 9 kr; állandók: 230,823 ft 25 kr; történhető ingadozók : 268,526 ft 49 kr; történhető bizonytalanokból 1149 ft 24 kr. Összesen: 527,886 ft 47 kr, vagyis annyi, mennyi a mértéket, épen megüti. BUDAPESTI HÍRHARANG. Pünköst hétfőjén ezúttal ki­vételképen megemberelte magát az idő, mikép mondani szo­kás, midőn állandóan jó az idő, mintha bizony az állandó­ság olly nagyon emberi tulajdonság volna! Azonban elég az hozzá , hogy jó volt az idő, ’s annálfogva nyomát sem le­­hete látni az ínségnek és nyomornak sehol, ’s Palotán és a hegyek közt csak úgy fogyaszták a talléros csirkét, mintha ingyen és sülve röpködtek volna szájról szájra. Mindenütt víg zeneszó harsogott, mint azon boldog időben, mellyben még azt sem tudtuk, hogy a burgonyát is megalázhatja a beteg­ség, ’s hogy annál nagyobb az énekes fizetése, minél inkább kopik hangja ’s minél kevesebbet énekel. Az emberek igy okoskodnak: mulassunk még ma, mert holnap talán olly drága lesz már minden, hogy kénytelenek leszünk cserebo­garakat reggelizni, sóskát ebédelni és fris levegőt vacsorálni. És e vigasztalás aztán addig járja , meddig az erszény ki­állja, tehát csak rajta! —„Mégis bunda a bunda,“ ezt mondja egy magyar nóta, jól teszi, ’s mi sem vélünk nagyot, ha ezen nevezetes mondást bevezetésül használjuk. Tudjuk mind­nyájan, a­kik tudjuk, és pedig büszke öntudattal tudjuk, mi­kép a magyar is fölébredett immár, és kiterhelőképen erő­­ködik magáért kitenni, hogy ki ne tegyék szűrét az európai művelődés ragyogó csarnokából; mivel azonban orvosi se­gítség nélkül, dicső csatákban meghalni többé nem lehet je­len csenevész századunkban, és élni is csak annak lehet, kinek pénze van, vagy ki adósságokat csinálni tud, tehát a szelíd mesterségek útján is sok magyar hirt törekszik szerezni szeretett nemzetének,­­s pénzecskét magának, mi minden­esetre dicséretes. így születtek meg Szentpéterink gyönyörű ezüst domborművei, mellyekért pénzes hazánkfiai olly vetél­kedő nemes buzgalommal siettek a jeles művészt kitünteté­sekkel é s pénzzel elárasztani; igy létesült Mátyás királyunk nagyszerű emléke, örök fényt árasztva a magyar nemzet há­lás nagylelkűségére, és — de ki tudná mindazt elsorolni,mi­ben magunkat már eddig is olly méltóképen kitüntettük, hogy ballábunkat legalább kinyújthatjuk már a világtörténet vala­­mellyik lapjára; egyenesen csak azt mondjuk ki tehát, hogy illy nemes eszmének köszöni fájdalmas születését egy tös­gyökeres magyar bunda is, melly legalább annyi viszontag­ságot állott ki már eddig is, mint Rontó Pál a maga idejében, ’s ki tudja, mi várakozik rá még ezentúl! Egy igen derék polgártársunk elhatározd,hogy olly bundát késziteni, mellyre büszkeséggel tekinthessen az egész nemzet bundás és nem bundás két fele, ’s határzatának igéje csakugyan tette jön, a buda elkészült, ’s mindenki figyelmét magára vonta, és pe­dig méltán, mert illy bundát eddig még szem nem látott és kéz nem érintett. Egy érdemes hazánkfia, meglátván e bun­dát, illy emlékezetes szókat bocsáta ki széles kalapja alól: „11a király volnék, ebben a bundában koronáztatnám meg magamat;“ egy kiszolgált vén katona pedig erős httel állitá: „Ha Napóleonnak illy bundája lett volna, katonái nem fagytak volna meg Moszkoviában." Tehát szép volt a bunda és meleg is, kivánhatni-e ennél többet bundától? És az ő sorsa mégis szomorú lett ! Természetes, hogy az illy remekmű elkészítése nem egy nap alatt megy véghez, mert hiszen Tróját és Buda várát is nemcsak egy napig ostrom­­lották, e szerint természetes az is, hogy a derék mester a bunda készítése alatt pénzt kölcsönözni kényszerült, azon reményben, hogy nemzeti büszkeség gyanánt fogják azt tőle megvásárlani pénzeseink, és ő aztán köszönettel visszafizet­heti a kamatos kölcsönpénzt, és beérendi jutalmul azon ön­tudattal, hogy Magyarországban született a tizenkilenczedik század legszebb bundája. Ámde fájdalmasan csalatkoznia kelle, mert itt csak üres dicséreteket kapott;elment tehát bundájával Bécsbe,Prágába,gőzösön, vasúton, de hasztalan, csak dicsé­retet kapott és pénzt költött, ’s a bunda ismét visszaérkezett Budapestre. Most sorsjátékra bizá szerencséjét, de a keze­lési és élelmezési költségek a bejött pénzt elnyelők, ’s a bundát olly ember nyerte meg, ki valakinek adós vala, és e hitelező tüslint birólag lefoglaltad a boldogtalan bundát, és ezen példát a mester hitelezői közöl is többen követték. Kié legyen már most a pompás bunda? Pártoljuk a mestersége­ket, mozdítsuk elő hazánk fényét, nyissunk aláírást a re­mek bunda adósságainak megfizetésére, és ajándékozzuk azt aztán nemzeti museumunknak. — Vahot Imre is foly­tatja Divatlapját és egyszersmind uj folyamát indítja meg „Magyar föld és népei“ czimű érdekes folyóiratának, melly­nek újabb hat füzetére is három forint az előfizetési ár, ám­bár a kiadó úgy intézkedett, hogy ezen uj folyam tökéletesb­ő s díszesb legyen az előbbinél. Az igen költséges vállalat pártfogásra méltó. — Egy kis irodalmi indítványt bátorko­dunk a t. közönség elé bocsátani. Vajda egyike volt a ma­gyar olvasó közönség kedveltebb íróinak, ’s egyszersmind olly férfi, ki utolsó lehelletéig szilárdul küzdött az élettel ’s bajaival; a halál mindazáltal olly gyorsan és váratlanul szün­­teté meg közhasznú munkásságát, hogy sem tulajdon, sem özvegyének jövendőjét nem biztosithatá. Munkáit, mik közt számos hátrahagyott egészen új irományok is vannak, a mos­tani szűk időben egy könyvárus sem akarja elfogadni kiadás végett, pedig a szűk időket nemcsak a gazdag könyvárusok, hanem a szegény özvegyek is fájdalmasan érzik. Nem ajándé­kot, csak kölcsönt indítványozunk rövid időre, nyittassanak aláírási ívek Vajda válogatott munkáinak kiadására, ki ki írjon alá, mennyit akar; ezen összegből a munka kinyoma­­tik, ’s az első pénzből, melly az eladott könyvek után bejő, az aláírók utolsó fillérig visszakapják kölcsönöket, a mi még azután bejő, az legyen az özvegyé, így lehetne Vajda em­lékét méltóképen megtisztelni, és pedig minden koczkáztatás nélkül, mert azt talán csak szabad hinnünk, miszerint leg­alább annyi példány elkelend, hogy a nyomtatási költség födözve legyen. Ajánljuk figyelembe ez indítványt, mert igen kívánatos, hogy valahára történjék már valami ez ügy­ben.­ Itt jelenleg két félelmes új párt van alakulóban, mely­­lyek nagy figyelmet érdemlenek; az egyik tudniillik tűzzel vassal vitatja , hogy E. K. tánczosnő nem barátja a termé­szetnek, mert mesterséges lábikrákat visel, a másik párt el­lenben azért haragszik , hogy a lábikráknak minősége álta­lában hírlapi csaták tárgyául peczéztetik ki. Mi ezen neve­zetes ügyben örömest hallgatnánk, de mivel most mindenki­től nem valami sunyi-féle t­ímezést hámozást, hanem nyílt elhatárzottságot követel a hatalmas közvélemény, és azonfö­­lül az igazságot nem is szabad elhallgatni, ha annak birto­kába jutunk, tehát sietünk egész ünnepélyességgel kimon­dani , mikép hitelesen meggyőztek bennünket arról, hogy E. K. tánc­osnő lábikrái tökéletesen természetesek. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat a háborgó kedélyeket le fogja csönde­­síteni, egyébiránt pedig minden gonosz félreértés kikerülése végett egyszersmind komolyan megjegyezzük, hogy mi a kérdéses művésznőt mindig csak tiz ötnyi távolból láttuk, és a felebbi hiteles meggyőződéshez alapos műismerők és társ­női által jutottunk. — Minap egy kávéházban bizonyos úr, ki nem igen szereti a napvilágot, habár csak pislogó olaj­mécs terjeszti is azt, nagy mérgesen fura orrát, és hango­san szóla : „Bizony annyira el. . . vesedett már ez a Pest a sok mindenféle írótól, hogy a mit szobánkban cselekszünk, vagy szólunk, három nap múlva már újságokban olvassuk.“ Ám legyen önnek igaza , „tenis fiskárius ‘ ur, máskor is szí­vesen szolgálunk. — Pünköst vasárnap és hétfőn (’s így két nap alatt) a vasutigazgatóság hivatalos értesítése szerint a pestváczi vasútvonalon utazott öszvesen 12,270 személy!!! — Nem rég egy alföldi ur, természetesen egyszersmind táb­­labiró, Pestre lővén, egy itteni ismerősétől bizonyos jeles fiatal férfi iránt tudakozódott, ’s midőn hallá, hogy az bi­zony újságíró és semmi más , sajnálkozva sohajta és gyá­szos kifejezésü hangon szóla: „Ejnye, bizony sajnálom a szerencsétlen fiút, pedig miilyen derék, jó atyja volt sze­génynek; jól járt, hogy már sírban nyugszik!“ Bizony csodálatos, hogy olly kevés jó vigjátékunk van, holott illy dicső vígjátéki jellemeket találhatni köztünk. — © 357 ÖSZLETES KIVONATA a nemzeti színház jö­vedelmei és kiadásainak. 1846 január 1jétól de­cember 31 -éig bezárólag. *) Bevétel: 1) 1845iki évi de­cember 31 kén az országos segély és folyó pénztárnál talál­tatott öszves pénztármaradék volt 18 029 ft 31 */1 kr; 2) Előadások bérletes, bérszünetes jövedelmeiből és bérleti előfizetésekből 99,284 ft 16 kr; 3) Haszonbérletek 120 ft 30 kr; 4) az 1840 iki országgyűlés által alapított pénztárból ez évre esett segélyöszveg 16000 ft. A bevételek öszvege 133,434 ft 17% kr. K kiadás: 1) Tisztviselői fizetésekre 200 ft; 2) A személyzet havidijai és jutalmi illetőségeire 81,023 ft 22 kr; 3) Drámaírói dijakra 3939 ft 29 és kr; 4) Ven­dégművészek föllépti dijaira 15,535 ft 35 kr; 5) Diszitmé­­nyi, ruhatári, könyvtári, irodai kellékekre, tűzifa’sat. ele­gyes költségekre 9434 ft 12% kr; 6) Épület fentartása’s újonnan tett építések ’s javításokra 4508 ft 17 kr; 7) Jóté­kony czélokra adott előadások jövedelmeiből, az illető he­lyekre kifizettetett 1430 ft 2 kr; a kiadások öszvege teszen 116,071 ftot. Levonván a kiadást a bevételből leszen a pénz­tármaradék 17,363 ftot 17% krt. — Ezen öszvegbe azon­ban az 1845iki kimutatásban a főöszvegbe beszámított, ’s az azelőtt lelépett igazgatás által még mindeddig ki nem egyen­lített 1228 ft 30 krnyi bérleti tartozás is beleértetvén, az itt kimutatott öszveg csak annak lefizetése után lesz valósá­gos pénztármaradéknak tekinthető, anélkül pedig 1846iki dec. 3lén a pénztármaradék csak 10,134 ft 47% kr. Pest, május 24én 1847. Gr. Ráday Gedeon, nemzeti színház orsz. főigazgatója. _______ Uj találmány a mathematika körében. Ha­zánkban , hal a reális tudományok alig bírnak néhány kép­viselővel, nem lehet nem örvendenünk, midőn olly férfiú tűnik fel, ki nemcsak a mathematikai tudományok eddig lé­tező kincseit bírja, hanem ezen nagyhasznú ösvényen új és fontos találmánynyal áll elő. Már több év előtt több külföldi lap figyelmessé tette a tudós világot mind magára a talál­mányra,mind az azt felvilágosító és használatát magában fog­laló könyvre, azonban szerzőjük Dobner János úr főmgy Pálffy hg uradalmi mérnöke eddigi több oldalú hivatalos el­­foglaltatásainál fogva nem volt képes a találmányt terjesz­teni és közhasznúvá tenni; végre azonban örömmel tudósít­hatom a közönséget — mind magáról a találmányról , mind arról, hogy az számos példányban kapható. A találmány ma­ga tükörüvegből készült fel és levételt számító készület (Be­­rechnungs Ab- und Auftrags-Apparat), és ugyan fennebbi tisztelt szerzőjétől egy azt felvilágosító munka is jelent meg német nyelven (óhajtható , hogy derék szerzőjük mint ma­gyar magyarul is adja ki.) Ezen készület nemcsak 0,01 ölig. *) Igen sokan lesznek, kik az 1846diki évről itt közlött nemzeti sz­inházi számadások öszletes kimutatása után már most azt fogják következtetni — mint már a számadások közzététele elött is sokan következtettek, — hogy mivel az 1840-s év a nemzeti színházra nézve olly kedvezőnek mutatkozott, a t­­éli áprilisi ár­fölemelésre épen nem volt szükség ; ámde mennyiben alkalmunk volt a dolog iránt felvilágosíttatni, az igazgatást az érintett ár­emelésre nem is a decemberi számadások állása, ha­nem — a­mint már többször elmondva jön — a­z.évi januárbavi szer­ződéskötési viszonyok, — és a­mint mindenki előtt tudva van, ■ körülmények­ okozta téli hónapok jövedelmellensége kényszeritő, mert a pénztármaradék már a télszakon csaknem fölemésztetvén, az igazgatásnak meg kellett győződnie, hogy az áremelés kike­­rülh­etlen. — S­z­e­r­k.

Next