Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-15 / 525. szám

TARTALOM. Magyarország és Erdély. Királyi bőkezűség. List Fridisk. Iparnatár. A pesti izraelita közönség gyülekezetében mondott elnöki beszéd. Vakok pesti intézete pénztárába múlt évi nov. és dec. hónapokban befolyt adakozmányok. — Magy. Gazd. Egyesület. — Levél Páduából. — A .Természetbarát"ügyében. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Lengyelország. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriahozások. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Aufschlüsse über die letzten Ereignisse in Polen. Nebst 16 authentischen Actenstücken. Mainz bei Kirchheim, Schott und Thielmann 1846. ffuil»IilROnSZ/IG és ERDELY. Királyi fockf**ü*é«. Nmltságu gróf Apponyi György udvari másod - főkanczellár következő elnöki levelet bocsátott gróf Károlyi György úrhoz mint a magyar gazdasági egyesület elnökéhez: „Méltóságos gróf ur! a császári kir. apostoli felsége f. hevén kelt legfelsőbb határzatával a magyar gazdasági egyesületnek 15 ezer pontnyi segélyt rendelni méltóztatott. Minél nagyobb és élénkebb azon tekintet és részvét, mellyel mind méltóságod nagyérdemű személye mind ezen jeles és hazánk felvirágoztatására nézve olly fontos egyesület iránt viseltetem , annál nagyobb és őszintébb örömömre szolgál, méltóságodat ő felsége ezen legkegyelmesebb határzatáról előlegesen már ezennel tudósíthatni. — Egyébiránt szokott megkülönböztetéssel maradok méltóságodnak Bécs, január 12én 1847 köteles szolgája gróf Apponyi György.“ (LIST FRIDRIK.) Sokak előtt talán váratlan, hogy mi, kik a szabad kereskedés elvei mellett, mennyire azok politikai helyzetünkkel összeférnek, minden alkalommal nyilatkozunk, a védrendszer ezen fáradhatlan apostolának is szentelünk néhány sort, mellyekkel érdemeit elismervén, érzelminket a megholt közgazdászati reformer iránt kifejezhessük; tanja hatott ugyan hazánkban is, nem azon értelemben ugyan, mellyben szerettük volna, mert azok által, kik leginkább hirdették, meg sem értetett, de mégis annyi eredménynyel, melly minden nyom nélkül el nem enyészhetendik , pietásunknál fogva szükséges, hogy koporsójára mi is hintsünk egy marok földet, kik tőle tanultunk, ’s úgy hiszszük többet, mint a védvámisták táborában működő leglángolóbb tisztelői közöl legtöbben. A német sajtó , mint ez már bevett szokás valami nevezetes férfiú halála után, egyfelől versenyezve halmozza egybe a mázsás szavakat, hogy a rendkívüli észtehetséget és példátlan erőfeszítést magasztalja, mellyel Listnek, mint egyes magánszemélynek, sikerült Németországban, nem ugyan—mint egy lap mondja—magát hatalomként feltolni, hanem egy uj hatalmat az európai diplomatia előtt teremteni, mert az egész német vámszövetséget úgy tekintik mint Listnek saját művét; mások ezt ugyan kétségbe veszik azon oknál fogva, mert a vámszövetségben csak olly intézetet látnak , melly a szabadkereskedés elvein alapul, mire List, ki testestül lelkestől védvámista volt, közremunkálni nézetök szerint nem is akarhatott; hanem de mortuis nil nisi bene mondhatván, megengedik és feldicsérik, hogy lankadhatlan erélyességével hatalmas mozgásba hozta a német mozdulatlanságot, melly mozgalmak következtében, nézetünk szerint, meglatoltattak minden közgazdászati és ipari viszonyok és irány adatott azon örvendetes haladás felé, melly felé Európa legközelebben feltartóztathatlanul indulni kezdett, és mellyet mi, mint a legüdvösebb anyagi reformok hajnalát, üdvözöltünk és honunk láthatárán is felderülni látni szivünkből óhajtunk. Mi a nélkül, hogy azon historikus tény felett elhatározó ítéletet várnánk be : várjon , vala-e a német vámszövetségnek alkotója vagy nem ? mi ránk nézve tökéletesen mindegy, biztos okoknál fogva állítani merjük, miszerint List hirnevét nem annyira a védvámok melleti szenvedélyes küzdelmeinek, mint inkább annak köszöni, hogy a vámszövetség kiterjesztése mellett működvén, a szabadkereskedés elvét és hasznát az eldarabolt és egymástól azelőtt sorompókkal elszigetelt Németországgal megismertette, tudtával vagy tudtán kívül-ez ezt bajos meghatározni; mert ha azon számtalan, semmi tekintélyt nem kímélő, semmi korlátot nem ismerő , semmi kifejezést nem válogató kitöréseket olvassuk , mellyekkel a szabadkereskedés mellett felszólamlókat sújtotta: rá nem lehet fogni, hogy ő ezen szabadkereskedés érdekében,csak egy lépést is akart volna valaha tenni ; de ha viszont osrokok azon kimeríthetlen tengerét átpillantjuk , mellynek végtelen árjaival törekedett a vámszövetség sorompóin kívülieket rábírni, hogy ehez csatlakozzanak, meg nem lehet tőle ismét tagadni, hogy esze élével a szabadkereskedés elve mélyébe hatott be, és hogy a német státusokat elszigetelő és minden józan közgazdászatot elérő sorompók lerontása mellett csak azért működött olly erélyesen, mert azok általános és külön kártékonyságáról, melly csak az érdekek összekocczanását, nem pedig azok központosítását idézi elő, senki nálánál bensőbben meggyőződve nem volt. Ezen két, egymással tökéletesen ellenkező irány, mellyben működésének sikere sejtelme ellen olly hatalmasan nyilvánult , és melly sem egyes ember bármi rendkívüli törekvései által meg nem változtatható , sem a viszonyok mai fejleményeinél fogva az érdekelt pártok nézetei, vagy a még kétségeskedő kormányok hatalma által többé el nem nyomatható,— ezen ellenkező irány, mondom, a kulcs, melly List élet- és halál-rejtélyének megfejtéséhez vezet. Furcsa azért, és csak a journalistika ismeretes felszínességétől és csupán a németek érzelgésétől telhetik ki, hogy a tarka vegyületű emlékszózatokban most annyiszor viszhangoztatik, mikint általános hálátlan részvétlenség keserítette , sanyargatta életét addig, míg ő—nicht an diesem oder jenem Werkzeug seines Todes, sondern an dem grossen Deutschland starb, vagy mint Laube mondja : an Deutschlands „grosser“ Journalistik! Mi következtethetik a panegyristák ezen kongó panaszaiból ? az-e, hogy a haladó kor állítsa meg világot bejáró lépéseit nehogy egy vele ellenkező elvet követőnek életét keserítse , sanyargassa; ;az-é , hogy Németország a tudomány alapját, melly a szabad discussio, vagy a közgazdászati tanok elveit, mellyeknek tettleges alkalmazásuk által szembetünőleg felüdültek tartományai, forgassa fel, nehogy, ha egy kissé hevülőbb férfiú életórája leperdült, egy eredeti kifejezéseket hajhászó czikkíó azt kürtölhesse fa Clinicumok bámulatára) : Der grosse Mann starb and Deutschland ? vagy végre az-e, hogy Németország egyetemes sajtójának egy húron kellett volna pendülnie, vagy nagyobb részének elnémulnia , nehogy egy másik elmés újdondász a fentebbi uj clinicai felfedezést oda igazíthassa: Nein, nicht am grossen Irodalom in Tudomany. AUFSCHLÜSSE ÜBER DIE LETZTER EREIGNISSE IN POLEN. Nebst sechsiehn authentischen Aclenstücken. Maim, bei Kirchheim , Schott und Thielmann, 1816. (Felvilágosítások a lengyelországi utolsó események iránt. Tizenhat hiteles okirattalstb.) (Folytatás.) Ennyit az emigratio demokratikus részének működéséről, a forradalom előidézése és elrendezésében , a mennyire az a fentebbi 1843iki bizonyítványokból kivehető. Tekintsük már most az 1844ki oklevelet, meglátandók, mennyire haladott előre az óriási terv egy év alatt. A röpirat toldalékjában XIII. sz. a. a következő, felette fontos közleményt olvassuk. XIII. Czartoryski Ádám hű beszéde, mellyet Parisban a lengyel irodalmi társaság ülésében, 1844ki nov. 29én, mint az 1831diki forradalom kiütése évnapján tartott, „Május Harmadika“ czimü párisi lengyel hírlap után. „Valahányszor önökhöz, tisztelt honfitársaim, szólni szerencsém volt, mindenkor a szomorú valót rajzoltam. Szerencsétlenségeinkről , hibáink és tévedéseinkről szóltam , nem tudván elszakadni a keserű emlékektől, gyászos tapasztalások és kilátásoktól, mellyek bennünket minden oldalról szorongatnak. Ma mellőzni szeretném azokat, és legalább egyszer, legalább rövid időre szeretnék önökkel egy szebb jövendő képeitől elragadtatni. — Nem lesz illedelem elleni vétség, ha erre azon nevezetes nap ünnepét választjuk , melly napon nemzetünk sok veszteségek, panaszok és keserű csalódások mellett, magáról újra ép olly fényes mint méltó reményeket táplált. Tizennégy évi kínos száműzetés sem volt képes azokat szíveinkből kiirtani; erről azonban szólni nem czélom jelenleg. — Való , s ha úgy nevezhetem gyakorlati, mindenikünk keblét hevítő remények ezek , éljenek továbbá is , és táplálják bennök egy felsőbb élet lángját! Nyílt kimondásuk azonban nem volna helyén, és veszedelemmel járna. — Mi már életképeimet illeti, engedjék meg, hogy azok egészen korlátlanok legyenek, miután semmi valóságos alapra szükségük nincs, és amennyiből a lehetőség határai közt mozognak, pillanatnyira a valószínűséget is nélkülözhetik. — Azt képzelem tehát magamnak, (mert a képzelődés birodalmában , hová engem önök pillanatnyira követni fognak , feltenni mindent szabad) azt képzelem , hogy Lengyelországban , különféle pontokon kőszívű, nyugodtan megfontoló eszű , rendíthetlenül állandó , fáradhatlanul kitartó férfiak találtatnak, és hogy ezen férfiak mindenike korábbi idők óta állásánál fogva tekintélylyel hitt honfitársainál, és a körülmények szerint megyéjében , kerületében , vagy tartományában hivatva érzi magát a közhaza megszabadításának szent művében a vezérkedést átvállalni. E hivatás életök főczélja, gondolataik , fáradozásaik és áldozataik egyetlen tárgya jön. —Illyen tulajdonságú férfiú sok, igen sok van hazánkban, azonban olly képességekkel, minőket én teszek fel, felruházott, húsz és egynéhány is elég lenne Lengyelország területére. Ezek mintegy helyenkint felállított oszlopokat képeznének , mellyeken a megszabadított nemzet jövendő épületének első alapjai emelkednének. — Egy nagyszerű gondolat, egy isten és a haza nevében megkezdett nagyszerű vállalat, a nagylelkű szeretet, a rendíthetlen szilárd akarat, legkülönbnemü módok és eszközökben bővelkednek, miket mások észre sem vesznek. Képzelem továbbá , hogy a vezérek szakadatlan czélszerű fáradozásai által üdvös szellem terjesztetik minden irányban , melly által az erkölcsök nemesittetnek , a vallás megerősittetik , hasznos foglalkozások és jótékony intézetek létesittetnek ’s szaporodnak , az ifjúság feslettség és henyeségtől őrizkedni kezd, ’s a munkát megkedveli, mi által a földművelő irányában visszaélések eltűnnek , a felesleges gyermekes kiadások megszorittatnak, és a takarékosság eszközöket nyújt a közügy előmozdítására , ’s egy kész tartalék alakítására , az eldöntő pillanatbani szükségek tekintetéből. Az e mellett különféle dicséretes és sikeres módon felélesztett közszellem hatalma növekedik ’s munkássága által az óhajtott változtatásokat fejleszti és sietteti. Időközben mindenik vezér hovatovább megismerkedik szempontján a körülményekkel és személyekkel. Ezek közül a legképesebbeket kiválasztja , és megfontolja, hol és mikép használja mindeniket, kire bízzon valamelly ügyet vagy szerepet a meghatározott időpontban , különféle terveket fontolgat magában , az eseményeket és nehézségeket előre látja , és idejekorán megállapodik , mint fog minden történhető esetben eljárni, miképen fegyelmet és rendet hatáskörében behozni, és ha ügyesebbre akad , annak elsőséget adni, és őt saját engedelmességével gyámolitni; ezzel legszebb példáját nyújtja böleseségének ’s hazaszeretetének. Senki nem sejti terveit, mégis mindenki e tőle eredő ösztönzéseket követi. — Egyszer sikerül a vezéreknek , a mig szükséges lecsilapitni é s megzabolázni nyugtalanságát a meggondolatlanoknak , kiknek hirtelenkedő, semmi jövendőt számba nem vevő merészlete a hasznos fáradozásokat akadályozná, és a lengyelek legbiztosabb reményeit meghiúsítaná. Máskor munkálkodásra serkentik azokat, kik félelem és restségből tespednek. A vezérek fáradozásai minden osztályba, minden rendbe, minden személyek és népfajok közé elhatnak, ’s rokonszenvre akadnak, mellyet még a szakadatlan üldözések is táplálnak és élesztenek. Még a lengyelek iránt régóta ellenséges és hűtelen zsidók is átlátják hibájokat és vétkeket .... A forradalom soha felszóval ki nem mondott gondolata minden irányban czikáz, terjed, és tulnyomóságot nyer. Soha ki nem mondva , mégis mindenek elött lebeg és senkit nyugodni nem hagy. Még a látszatra legelfogulatlanabb dolgoknál , sőt a mulatságokban is sajátságos bűbájt, forró indulatot és bizonyos szentséget és becset kölcsönöz az élet minden pillanatának. — Itt azonban még meg nem állapodom; csodákat, valóságos csodákat teszek fel, azt t. i. hogy minden vezér, tehát minden egyesülési pontok az egész országban egy ezélra törekesznek , azon egy eszközben egyeznek meg, arra kölcsönösen vonatkoznak, és egy hatalmat, egy közös irányt követnek. Így az egyik czél nem fogja háborgatni a másikat , az egyik láng a másik lángot, mindnyája titkon lobogván, egy pont felé kendnek irányozva, miszerint egy nagy tűzben üssenek ki, és a közös és kétségbe vonhatlan sikert eszközöljék. — Ekép a nemzet önbizodalomhoz jut és meggyőződéshez , hogy magas rendeltetésére már elő van készülve , és arra elegendő erővel bir, hogy az alkalmatos pillanatot nem kell szerencsétlen és hirtelenkedő kitörésekkel megelőznie, sőt a viszonyok kedvező alakulását szem elől nem tévesztve, azokat használatlanul eltűnni nem hagyja, hanem kellően kibányászni tudandja. Mármost, tisztelt honfitársak, nem tehetjük-e fel, hogy ekkor e viszonyok már beállottak, hogy isten azokat megengedd, és a jelszó már ki van mondva ? — Egy pillanatban felkel egész Lengyelország; nincs arasznyi föld, mellynek saját védje nem volna; minden curiából, minden kalibából, ne mondjam minden bokor mögül egy egy fegyveres bajnok rohan elő. Isten megáldja az első fáradozásokat; az ellenség közlekedései már megszakasztvák, a kormányhatalmak megdöntvék, hadi osztályok lefegyverezvék , hadi járak elfogvák. A minden oldalról megtámadott idegen nem tudja hol segítsen előbb. Ha a felkelés átalános , egyszerre történő, egy eszme, egy kormányhatalom közös terve szerint kidolgozva és vezérelve leend (bizonyára súlyos feltételek, kivált nálunk) a siker kétséget nem szenvedhet. Még a részletes szerencsétlenségek is nagyobb erőmegfeszítésekre lelkesítnek. A szabadsági harcz lángja lobog, és különféle viszontagságok közt harapózik el; azonban a nemzet bátorsága és kitartása győz mindenütt. Europa meggyőződvén, hogy saját kiadóhivatalban, hatvani uzóczai Horváth-házban 4831b szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomban külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. fixen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pont, és vasáro.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. et. p. A hirdetmények minden apróbetüs hasábsoraért 5 (öt) ez. hr. fizettetik. Péntek 525. Januarius 15. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. Fenséges JOSSEF cs. k. Gyász-szertartás főrészei. föherczeg Magyarország nádor-ispánja elhunytával. Szerdán jan. 13an 1847. reggeli 9 órakor a fenséges cs. kir. Főherczeg elhunyta. A magas test 48 óráig illetetlen marad. Pénteken jan. 15én reggeli 9 órakor a magas test felbontása. Esti 7 órakor első beszentelés. Szombaton 16án reggeli 8 órakor sik beszentelés. Mindjárt reá az udvari szentegyházba kitétel. Vasárnap 17én kitétel reggeli 8tól délutáni 5 óráig. Hétfőn 18án kitétel 8—12 óráig, ’s délutáni 3 órakor sik beszentelés és a főherczegi sírboltba leendő átvitel. Kedden 19én reggeli 10 órakor gyászmise. — Megjegyzendő, hogy azon három beszentelésnél közbemenetnek helye nem lesz.