Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-04-08 / 571. szám
Csütörtök 571. Április 8. 1847. Ezen lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pénz. és vasáru,jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik ! BUDAPESTI HÍRADÓ. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előléptetések. Halálozások. Az Ausztriávali kereskedés 1845diki hivatalos kimutatásai XIL (Nyers anyagok.) — Néhány szó a horvát ügyekről. (Vége.) Megyék. Közgyűlés Krasznában. Budapesti hirharang. Magyar tudós társaság. Modorn evang. papavatás. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Északamerika. Mexikó. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. Szinházügy februárban. (Áremelés. — Irene. — HL Richard. — Vahot és tervei. — Dramabiráló választmány. — Vendégek.) (Vége.) IRRIGYIRORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. kir. Fölsége Topalovich Márk ternjanei alesperes és plébánost brodii főesperessé kinevezni, Borbola Miklós nagyváradi gör. egyesült kanonokot ,peturi apát czimével diszesiteni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. Fölsége Muchich Pált zágrábi censorrá és könyvvizsgálóvá kinevezni legkegy. méltóztatott. A nagy magyar kir. udv. Kamara Dánielis Antalnak felsőbányai k. bányahivatali és helyettes bányabirósági tollvivővé kineveztetése által megüresült díjas fogalomgyakorlói állomásra Breuer Jenő díjtalan fogalomgyakorlót, továbbá a Rézbányán megüresült k. bányahivatali és helyettes bányabirósági iktatósági a Balás Adolf k. bányagyakornokot érdemesité. A nagy magyar kir. udv. kamara a Nagy-Kanizsán ürességbe jött sótárnoki állomásra Baternay Ferencz eddig pesti k. sóhivatali mázsamestert alkalmazta, melly utóbbi tiszti állomás legfelsőbb rendeletnél fogva megszüntetik. Szalay Antal, zombori kamraigazgatósági ülnök f. évi mártius 12-én meghalálozott. HALÁLOZÁS. Héczei Gábor hites ügyvéd, és Kraszna megyének fiatal korában tiszteletbeli, később pedig rendes tiszti főügyvéde, több megyék táblabirája, a deák és görög literaturának mai időben ritka dísze, minden társaságnak, hol lenni szerencséje volt, elmés tréfáival páratlan mulattatója, számos megyei küldöttségek mindig munkás tagja, ki felsőbb tanulmányi pályáját a debreczeni ev. reform. anyaiskolában, a törvényt a kassai r. c. academiában , törvényes gyakorlatát pedig Temes és Közép-Szolnok megyék(Az Ausztriával! kereskedés 1845iki hivatalos kimutatásai. XII.) Nyersanyagok. Most kereskedésünk legérdekesb rovatára és a nemzeti vagyon legbővebb forrására jövünk, mellyben kereskedelmi mérlegünk legfényesebben áll, minthogy az örökös tartományokban kivitel értéke 21,205,964 ftra , a bevitelé csak 1,907,122 ftra rúg, melly számok 1844ben 25,006,233 és 2,027,257 ftra emelkedtek. Ezen összegek részjelei e két évben ezek valának: 1845 kivitel, frt. Len, gyökeres - - - gerebenezett és ge-105 rebenezetlen--4,150 Kender - --534314 Kócz - -_ --20 800 Gyapjú - -_ --17,155 680 Selyem, nyers--372,600 „ sodrott--58,500 „ tisztázott és festett 2,400 Vonó- és kötő-selyem-9,600 Hulladék--920 Nyers bőrök--1,416,625 Nyúlszőr--— Marhaszőr ---5,085 Emberhaj--2,000 Lószőr - ---54,520 Kecske és kutyaszőr-2,640 Serte - ---9,150 Író toll - -—-180 Ágytoll - ---435,550 Szarv - ---185,500 Szarvasszarv--560 Köröm - ---22,449 Csont - ---7,944 Csontliszt ---— Belek - -— mm 16,418 Halcsont_ -— Korál - ---— Asztalosfa -_ _ 41,256 Fournier_ —— Nád, botokra_ —_ 239 „ fonásra_ -— Rongy - --370,734 i k i 1 8 4 4 dí k i bevitel. kivitel. bevitel. frt. frt. frt. 282 294 183 148,950 4,825 174,200 6,580 538,431 41,200 1,832 20,808 3,088 420,800 20,891 360 470,320 19,800 398,700 18,900 57,600 347,700 109 200 4,800 42,000 450,000 3,600 439,200 600 3,280 1,800 510,210 1,346,495 598,865 900 300 6,927 4,473 6,024 310 3,000 420 8,560 42,880 6,240 1,940 3 200 580 81 050 8,600 94,550 2,910 1,640 3,150 2,200 463,400 2,500 4,200 172 350 6,300 — 520 220 252 25 410 511 — 8,898— 2,118— 986 311 15,171 324 16,700— 15 200 1 080— 640 17,968 27,532 20 284 — — 3,180 380 223— 946— 1,078 28,926 429,426 25,464 E Afizethetni helyben^ kiadóhivatalban, hatvani útvozat Horváth-házban 483 ik szám alatt földszint és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. ben, ’s Maros- Vásárhelyt, a hol ügyvédi szigorú megvizsgáltatását is igen kitünőleg állotta ki) jeles tetszéssel végezvén, ’s nemes Krasznamegyében letelepedvén, itt önerején, minden segély nélkül olly tekintélyt vívott ki magának, hogy bár elménetsége, és a megyének a közelebb időkben történt politikai gyakori phasisaiban munkás részvéte, több ellent szerzett neki, mégis közrehatása még nem csökkent. Folyó évi mart. f6kán estvéli 11 óra körül tüdejében támadt sérv következtében, fáradalmas életét, csupán három napi csendes fekvés után 62. éves korában, örök nyugalommal cserélte fel. Béke lebegjen hamvai felett*). *) T. Héczey Gáborban, a szerkesztőség rendes levelezőinek egyik legszorgalmasbját és legértelmesebbjét vesztvén , midőn a fentebbi közléshez őszinte fájdalmát csatolja , köszönetet mond egyszersmind a nagy érdemű közlőnek azon szíves készségért, mellyel a kimultnak helyére lépni sietett. — Szerk. 1845 d i ki 1844 díj ki kivitel ft bevitel ft kivitel ft bevitel ft Fagygyu - - - -276,870 3,300 390,478 1,320 ,, elain - - - -10,153— 5,447— Viasz ------188,410 290 190,080 830 Halzsir -----612— 612— összesen21,205,964 1,907,122 25,006,233 2,027,257 Ebben részesült Alsó-Ausztria - - -12,269,770 1,199,967 13,330,769 1,176,139 Felső-Ausztria - - --116,944 430 69,822 1,260 Stájer és Iliria - - --432,777 136,466 418,976 147,422 Tengerpart - - - --23,407 4,082 3,875 3,672 Tyrolis - - - - -10,538— 5,938— Csehország - - - --29,230 70 15,476 88 Morva és Szilézia - --6,812,626 157,853 9,675,707 193 214 Galiczia - - - --1,481,174 406,974 1,417,226 504,222 Lombardia - - - --4,668— 29,834— Velencze - - - --24,830 1,280 38,620 1,240 összesen 21,205,964 1,907,122 25,006,233 2,027,257 Ezen adatok minden érdekessége a gyapjúrovatban áll, mert ha a bőrök , kender, ágytoll, selyem, rongy, fagygyú, viasz és szarvkivitel nagyobb summákat mutatnak is, azok az ország területéhez és az örökös tartományok fogyasztásához képest mégis csekélyek, mert e tárgybeli külföldi kereskedés illy számokkal mutattatik ki: 1 8 4 5 d ik i 1 8 4 4lk i bevitel kivitel bevitel * kivilel frt. frt. frt. frt. Alsó-Ausztria - - -5,820376 1,369,653 5,303,429 1,247,890 Felső-Ausztria --176,419 1,269,678 168,686 1,734,932 Stájer és Ilkor. -- -904,427 485 600 601,005 Tengerpart - -- -2,491,288 117,082 1,971,196 141,423 Tyrolis - - -2,033,692 2,532,490 1,731,597 2,106,436 Csehország - --3,785,248 5,810,026 3,581,872 6,386,797 Morva és Szilézia- -611,326 443,603 815,116 374,275 Galiczia - - -- -1,401,838 596,197 1,616,704 669,848 Lombardia - -- -3,738 607 24,597,355 3,575,818 23,352,276 Velencze - -- - -3,153 969 476,704 3,249,748 441,742 Magyarország- -3,404 939 4,322 941 2,366 521 4,471 026 Erdély - - -- - -2,308 969 177,691 1,849,965 156,628 összesen 29,831,098 41,713,905 26,831,253 41,084,268 Irodalom és Tudomány. SZINHÁZÜGY FEBRUÁRBAN. (Áremelés. — Irene. — Híd. Richard. —Vahot és tervei. — Drámabiráló - választmány. — Könnyelműek. — Vendégek.) ÜL (Vége.) Határozott díj! — valamelly mű becséhez arányzott, nézetem szerint — mint minapi czikkem végén mondom — nemcsak legjobb, hanem még igazságos b jutalmazása is leendne drámaíróinknak !.. Illy szabott díjak megszüntetnék mind azon kicsinyesen aljas játékrendi ármányokat, mellyek alatt mindazon írók nyögni kénytelenek és nyögni fognak, kik, mint iróskodó színészink, nem állhatnak amaz ármányszövések forrásánál, ’s ekép nem képesek darabjaikat gyakran , sőt leggyakrabban a közönségnek akarata ellen nyakára tolni. Ha az igazgató a szabott díjt kifizette, rajta is lesz, a játékrendet úgy szerkeszteni, hogy a kiadott öszvege- két beszerezze, mindent el fog követni, változatosság által ele- venséget, friseséget hozni a játékrendbe. X. vagy Y. szinműiró hiába fog nyakára járni ezt mondva : ,,az én darabom furóról csinált. Pillvaxbeli barátaim el vannak általa ragadtatva; ha önnek, igazgató úr, a népszerűség kedves, úgy csak az én darabomat adassa minél gyakrabban!“ — Szabott díjak által sokkal hamarabb lábraállittatik a művészet is. A pártérdek háttérbe szoruland a közművészeti érdek előtt , és a művészet egy joggal bir papjai ellenében , melly mindig ugyanaz marad, 's pillanati irány- vagy pártérdekeknek soha föl nem áldoztathatik. Azon jog a természet kitörölhetlen vonásival van a művészet könyvébe felírva, 's azon joga a szépségjoga. Művészetben nem szabad mást hirdetni, mint szépséget. A rút mindig szolgai gondolkodás eredménye; e gondolkodás soha semmiféle, még a legszabadelműbb (?) köpeny alatt se terjeszsze tanait közöttünk; nem egyéb az, mint borzasztó természetlenség, a szokás szúette-botján felénk tántorgó, alig legyőz-Ihető korszörnye a legsötétebb babonának, a legzavartabb esztelenségnek! mi mindig ott keres valamit, hol semmi sincs, melly olly gyakran szabadságzászlót tűz a művészet csarnokkapjára, ’s egy pártnak leggyalázatosb békáiban nyög, görbéd, kínlódik és hörög !... 'S jó Isten , gyakran minő pártnak!?! — Már csak azért is érdemes volna ajánlatom elfogadásra, hogy a szép nők uralkodása megállapittassék. — Szabott díj által a valódi iró , ki nem lenne kénytelen a magasb művészet minden igényeit a hatásnak áldozatul hozni, leghamarabb ’s legbiztosabban megkapná érdemlett diját; 's a felületesen firkászkodó iró még kényszerítve volna, míg jobb idők be nem következnek, az érdemteljes írók díjazásához járulni. Egynémelly olvasó tán meghökken, nem tudva, mint értse a mondottakat. Mindjárt világosabban beszélek ,s megkísértem állításomat számokkal kimagyarázni... Állapítsuk meg egy elfogadott eredeti szomorujáték vagy dráma díját 60 aranyban ; egy vígjátékét 40 és 25 aranyban ; egy bohózatét vagy úgynevezett népszínműét, mellynek egész népiességét nálunk legtöbbnyire néhány közbeszőtt dal, a deszkaport felbokázó csárdás, számtalan kerekkalap, szűr és gatya, gazszivü nagyságos és tettes urakstb. képviselik. Minő eredményt fogunk tapasztalni? Csalhatlanul e következőt: 1) Az igazán jó és nemesre törekvő költő valódi ösztönt nyer, hogy az aljasság istennőjének ne hódoljon, ha különben magát valami jobbra hivatva érzi. A fönebbi , az igazgatóságot épen nem túlterhelő díj már csak érdemes rá, hogy az író egy pár hónapot íróasztala mellett töltsön. 60 arany 270 pftot tesz... Két darabot a legkopárabb iró is írhat egy évben, ha magát t. i. kizárólag a drámai költészetnek szenteli — tehát képes egy év alatt 540 pftot keresni, miből elélhet, ha nincs kedve a genie szerepét játszani, és nem óhajt egy estve ezreket elvesztegethetni?! Vannak lángeszeink (?) kik geniatitásuk minden elemeit nyerseség és aljasságban keresik és találják föl, miért ne lehetnének lángeszeink, kik azt hiszik : a dinomdánom-élet saját és egyedüli eleme a költőnek ?! De már ismét Francziaországgal kaczérkodunk! Eljut füleinkbe némi nesze azon iszonyú öszvegeknek , mellyeket ott egy szó keres; mi is szeretnénk évenkint 40 — 50 ezer forintocskát besöpreni; — de ismét elfelejtjük, hogy nekünk nincs közönségünk, melly e díjakat fizesse; ismét mellőzzük azt, hogy illy díjakat csak az első íróknak fizetnek! É s hogy Parisban nem egy irodalmi éhenkórász kénytelen valamellyik külváros színházában claqueurnek szegődni, hogy legyen mit ennie. Ha továbbá azt veszszük, hogy egy illy író (mindig föltéve, hogy kizárólag az irodalomnak él, mint ezt Vahot úr is föltenni látszik) azon egy év alatt még egy vagy két vígjátékot is ír, mi bizonyos évi díját ismét 80 aranynyal (azaz 360 ponttal szaporítja , ’s hány tisztviselő nem kénytelen illy öszvegből családostul élni ?) egy drámaíró évi jövedelme nem kevesebb mint 900 pftra fogna fölmenni; olly jövedelem , mellyből házakat ugyan alig vehetni, — a művészet eleitől fogva kenyér után járt (mondja a német közmondás)... de mégis elélhetne belőle az iró, ki ha magát kizárólag az írói pályának szentelő, képesnek is kell lennie a fenebbit teljesíteni, ellenkező esetben hiányzik nála: vagy termékenység, vagy szorgalom és kitartás, következőleg még a legnagyobb tantemek mellett sem keresne semmit, és még Parisban is éhen halna meg. Csak nézzük, mennyit ir egy olly párisi drámaira ! tekintsük a vastagkötetű regények tömegét, a számtalan vaudevilleket, a még számtalanabb feuilletonokat; de tekintsük a vevő-, néző- és olvasóközönség tömegét is! Ne kívánjuk , hogy nálunk is 30,000 frankot fizessen valamelly lap feuilletonistájának, lap, mellynek tán alig van több előfizetője , mint mennyi a kiadási költségeket fedezi!.. Illy arányban kell korlátoznunk minden egyéb követeléseinket is. ’S minthogy egyelőre Vahot úr is azt akarja , hogy a drámaíró élhessen, azt hiszem ajánlatommal nem vetettem gátat óhajtása elé. 2) Ezen után a bohózat mindenesetre háttérbe szoríttatik. — Míg most csak a bohózat viseli az uralkodópálczát, ez becsültetik , tiszteltetik, ez áll legmagasban nemzeti színművészetünk korhadt fatalapzatán : e talapzat akkor