Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-29 / 773. szám
Kedden 773. Februar 29. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Esti lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Hiflfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 34 kr, hatszor küldve 9 ft 13 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetni Pozsonyban a kiadóhivatalban, ventm-utezai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvanvitézai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Halálozás. Ellenzéki categoriák. (Ellenzéki vaskövezetesség, modor és eljárás). Országgyűlés. LXVI. kerületi ülés febr 28kán. (Tárgy : sz. kir. városok rendezése). Megyék: Közgyülé Somogyban és Turóczban. Közgyülésröli tudósítás folytatása Győrből. — Felvilágosítás gr. Széchenyi István „magyar közlekedési ügy rendezéséröl javaslatát“ illetőleg. Pozsonyi hirfüzér. A magyar középp. vasút váczi és szolnoki vonalán utazott személyek száma. Ausztria. (Gr. Hardegg f). Külföld. Nagybritannia. Olaszország. Németország. Hivatalos és magánhirdetések. HARIABONSKÁCI én ÉRDEK Y. Munt Ján Demeter proszichenikamenik. harminczados meghatározott. ELLENZÉKI CATEGÓRIÁK. .. Ellenzéki vas-következetesség. Mit tesz ellenzékileg következetesnek lenni? Feleletlel azt, hogy „mi ellenzékiek, úgymond, örökké beszéljünk a gyűléseken, és ezt ki kell hallgatni, még pedig tolles-quolles... azon indokból, mert ellenzék beszél“... „Ellenben követeljük, úgymond, hogy másokat nemcsak hogy tottes-quoties ki nem kell hallgatni, hanem még egyszer sem; azon indokból, úgymond, mert nem ellenzék beszél; ezt hozván magával a szabadszólás nyomán, az ellenzéki vas-következetesség..... (Csak rozsdát ne teremtett volna a magyarok istene!...) Már azt mondja az ellenzék , hogy a municipium vajmi drága, vajmi nagy becsű kincse a magyarnak!... ’S jóllehet az utasítási jog annak egyik fő kelléke, mégis, ha ellenzéki ember szavaz utasítása ellenére, vele a municipium ellen nem vétkezik; mert a municipalis jogok felett az ellenzék őrködik, mellynek vas-következetességében kételkedni nem illik, nem szükség, nem szabad. (Már van kilátás rozsd a kármentesitő intézetre is, a Charivari szerint!...) Bár a municipium az ellenzék szemében olly valami nagyszerü gazdai szerep , melly semmit rólunk nélkülünk nem enged létrejönni; minek nyomán a baloldal természete megkivánja, hogy : a) nekünk az országgyűlés ne adjon véleményt, hanem a vármegye neki... Ettől ugyan tetszett az ellenzéknek eltérni, mint hogy a munícipiumok felett az ellenzék őrködik, melly őrködési titoknak adeptjei nála léteznek!... És a municipális élet ezen ellenőrjei, e napokban , nem akarták a vármegyék véleményét sem tudni sem hallani, mielőtt az országgyűlési vélemény a megyék véleményét nem praeoccupálja, így hozván magával ezt ama hires vas-következetesség, mellynek jelszava : procul este profani... és más eféle nagy szavak.... b) ellenben, ha valaha (vagy jelenleg is) valamelly más párt akarná országgyűlési véleménynyel megelőzni a meggyeit, ’s az ellenzéknek tetszenék benne municipális séremet észrevenni, akkor ismét neki lenne igazsága, minthogy övé az őrködési szerep nyomán az ország, a hatalom, és a dicsőség... és ama hires és nevezetes vaskövetkezetesség !... c) municipális utasítások mellőzésével (ignorálásával) csak ellenzék szorgalmazhat országgyűlési conclusumot; azon vas-következetességből, hogy ekint a vármegyék municipiumai mindinkább szilárdittassanak utasítási jogaikban, és a hármas halom emberei, akar atuk ellenére is, boldogokká tétessenek , mint p. o. ama hirteljes depositio által, mellyre az ellenzéket senki sem kérte, senki sem utasította; ’sekint ez ugyan egy kicsit amúgy rólunk nélkülünk történt volna ; hanem azért ellen-zékül ez is megjárja, mert nála az őrködés kulcsa, és az úgynevezett vas-következetesség... (Habár egy kicsit ócska vasból is!) Derkebelbeli megyei kormányzók hiányából a megyék országszerte feljajdúltak nem olly régiben (itt amott ,illy szavakkal is: „megyei kormányzás, ha tán török basa képében is, mindegy... csak jöjjön már egyszer a te országod !“...) és eshettek a megyék, hogy helybeli főnökökkel láttassanak el. — És ez meg is történt. Azonban, alig estünk át a szives lakomákon és üdvözléseken, az iktatás alkalmával, nem sokára roppant sérelmeket csináltunk belőle!... Hogy beteljesednék rajtunk ama borzasztó mondat: „nostra nec vitia toleramus nec remedias“... 5ör úgynevezett nyers erővel a szabad tanácskozás természete elferdül és elfajul; ezt hiszi és vallja sok ellenzéki kolompos; csakhogy ezt úgy kívánja értelmezhetni, hogy midőn ellenzék részéről történik a korteskedés , akkor ez nem nyers erős alkalmazás ám, hanem alkotmányszerü többség-csinálás! ... Ellenben, másnál illyesmi a legbotrányosb eljárás fogna enni, melly minden szabadságot elöl, alkotmányt felforgat , ’s nemzetiséget veszélyeztet!... És más ezer eféle eliger sok imperterritus vas-következetességek!— II. Ellenzéki modor... Mit tesz ellenzéki modornak lenni?... Felelet:lör fenhéjázni mindenek felett, ’s illy magasz- 38 állásból, hol már az úgynevezett nagy szavak uralkodnak, minden mást lenézni, kigunyolni, ’s ha lehet, politikailag megölni, ’s más nap a halálos büntetés ellen, szokott ellenzéki vas-következetességgel, nagy szavak hullámain hármas szigonynyal Neptunkint feltűnve... konokul, szitkok közt, férfias elszántsággal kikelni!... Jelesen: a) tudva azt, mikint az ellenzék eszméi szentek, számitásai csalhatlanok, ’s igy maga a siker is ellenállhatatlan, méltán kérdezhetik a nagyszavu ellenőrök, hogy vájjon kicsoda merészlené nem dicsőitni az ellenzéket?... Innen, sok ellenzéki már magánkörökben megmutatja ’s érezteti minden többi nyomorult halandóval, mikint az ellenzék senkitől sem fél, senkivel sem teketóriáz, ’s mindennel kurtán végez!... Azért, kártya között és más illynemű mulatságok alkalmával mindjárt egyelőre, holmi rendes tekintélyeken felül emelkedve , (t. i. a tekintélyek kora lejárt, az ellenzékét kivéve!...) módos kurjongatásokkal, hegyes süvöltésekkel és másféle respectre felhívó apróságokkal különbözteti meg magát a sok többi jámboroktól, (kik tőle ezzel mint valami chinai kőfallal vannak elkerítve) vajmi nyíltan tudatván ez által holmi jámborokkal, hogy bezzeg, mennyire nem félnek ők senkitől!... b) közgyűléseken pedig az illyenek megmutatják palám et publice , hogy ismét mennyire nem tekintik ők sem a hely szentségét, sem a közönség méltóságát, hanem ezek taposóit megtapsolják , míg a más véleményüeket gúnynyal, rágalmakkal és gyanúsításokkal elhalmozzák... ’s ekint a személyes bátorságot is megtámadják... mellyet különben (ha jó kedvökben vannak) a társas viszonyokban legelső kelléknek neveznek.Mert ollykor majd minden harmadik szava ezen ellenőrseregnek: a vagyon és személybeli bátorság!... Hogy pedig az afélék nagyon szembeötlők ne legyenek, azokat ők azzal szokták eszélyesen masquirozni , hogy jelszavuk rendesen a szabadság és egyenlőség, melly szerint nekik minden szabad, még pedig egyenlően; másoknak ellenben semmi sem szabad! hanem ha az ellenzék engedelméből némi ollyas, mitők elnéznek!... c) Miután ezek megmutatják, miképen ők a magassal sem sokat czifráznak, innen értelmezhető ezen imperterritus seregnek abbeli elbizottsága is, mikint ő a kormány emlegetésénél is olly kevéssé válogatja a szavakat, és széles jó kedvében még a sz.István palástját is szellőzteti!.... d) Illy fenhéjázásában lássuk csak, minő az ellenzéki gyöngédség? ’S ez valóban a legdrágulatosabb !... Ugyanis megmutatta a magyar ellenzék, hogy mennyire képes gyöngéd lenni, akkor, midőn kegyelmes urunk és királyunk magyarul szólt hozzánk az országgyűlésen; és e rendkívüli esetet, mellynek nyomát a honi corpusjuris.... sz. István idejétől ekorig soha fel nem mutatta, ő felségének igazi édes atyai ebbeli hozzánk közeledését az ellenzék akarta-e ti aztán köszönő válaszfeliratban, örökemlékü tiszta hálával ünnepelni ?... Imer édes atyai szavakra várjon micsoda fiúi gyöngédséggel feleltek némellyek? !.. „hiszen ő ezzel csak kötelességét teljesítette!“... És mintsem gyöngédség... inkább depositio, úgymond !... Ez ám aztán az igazi vaskövetkezetesség, mert még a modor is vasmodor !... 2szor A modorhoz tartozik még a vásottság is, melly- nek rajzát a napokban egy ellenzéki szolgabiró előttem nagyon remekül adta. T. i. ő panaszolta, miképen bizonyos panaszkodóra rendkivül megharagudott, olly annyira, hogy éltében még olly kiabálást nem tön, mint rája; elhallatszott volna úgymond Pestről Czinkotára. Mert, úgymond, a panaszos csak betoppan... nem is köszön... (ezt alkalmasint deponálta) hanem engem, úgymond, irgalmatlanul megtámad, hogy neki nagy sérelmei vannak, hogy ő azokat az administrátornak feladja!... Én a szolgabirótól azt kérdezem : „no ’s fájjon volt-e igaza a panaszkodónak ?“ Volt,... felelé a szolgabiró , de az tán rettenetes tesz hatást reám, úgymond, hogy Olly szilajul nekem esett!... Mert tudod, biz’ isten, nagyon sokat tesz az, úgymond, ha a panaszkodó amúgy simán, szépen eljön, és magát megalázza, sőt kész több ízben is megjelenni, és soha sem bakafántoskodik! Az ollyan, úgymond, mindig többre megyen velem!... Mire én: „igazad van, mondom, nagyon sokat tesz ez a modor... mint, p. o. az országgyűlésen az a K... féle modor !“ Észre vette magát a szolgabiró, hogy rajta kaptam. Elhallgatott, nem szólt egy szót sem. (Ez egyébiránt a lovagiasabb szelleműek egyike; ennyit meg kell jegyeznem.) III. Ellenzéki eljárás— Szokása az ellenzéknek úgy járni el politikai dolgokban, átalánosan véve, hogy akár minő uton és módon czélt érjen, jelesen pedig: 1) Kikeresni az országosan és megyeileg elégületleneket, ’s ezeknek ingerült kedélyöket czéljaikra felhasználni. 2) A vármegyéken, in specie: tisztujitás, követválasztás és más eféle események után, azon roppant nagy sereget, melly a polczra fel nem kaphatott, vagy valamelly koncztól elesett, vagy bármikép megsérültnek érzi magát,—mondom, az ilyen úgynevezett magyar darázsfészket felizgatni, újabb remények zászlója alá gyűjteni, uj magistrates, uj követválasztás és többféle újabb események felé lobogtatva az új remények zászlóját! 3) Hogy pedig ez valahogy fel ne tűnjék, a dolgot amúgy eszélyesen oda masquirozni, hogy t. i. örökké azt vigyék szónokaik, mikint ők nem várnak semmi hivatalt vagy más jutalmakat! 4) Ahol kell, pénzzel is dolgozni az ellenzék érdekében , a fenebbi ildomos masquirozás igénybevételével. 5) Ellenben a más véleményen lévőket minden alkalommal gyanúsítani, rágalmazni és mindenféle kitelhető módokon discreditálni. 6) Csak ellenzékiekkel társalkodni, az egyéb véleményüeket pedig kerülni és még lapjaikat sem olvasni. 7) Minden polczot és konczokat ellenzék kezébe juttatni, a más véleményűeket pedig mindenből kiszorítani. 8) Az ellenzéki vaskos modort követni, és ha lehet nemcsak szóval alkalmatlankodni. 9) Örökké követelőleg állni és ezen állás érdekében örökké fenyegetőzni. 10) A más véleményüekben kárhoztatni mindent, azt is mit az ellenzék már maga ten és tenni kész és tenni fog; igy p. o. a más véleményűiek ellenében, ha merészelnek olly modorban szólani, mint az ellenzék, rögtön a c o-t kiabálni és rendelni! 11) A haza szükségeivel in praxi nem gondolni, hanem ellenzéki aggodalmakat űzni, fűzni in infinitum; mert így in infinitum terjedhet az ellenzéki élet. 12) A mérséklet embereit még jobban üldözni, gúnyolni és elrettenteni mintsem a haladni nem akarókat, azon indokból, mert méltán tarthat tőle, hogy a mérséklet emberei tények mezejére, azon véghetlen előnyük nyomán, miszerint a két tulság között ők teszik az igazi kellő temperamentumot, találnak és méltánylattal fellépni, miáltal az ellenzék daczos, vérmes, haszon és szükség ellenes törekvéseire homály vettetnék! — Z. L. Országgyilés. LXV. kerületi február 28 án. (Elnökök: Ruttkay István és Babarczy A. Zólyom és Csongrád követei; jegyző Szentkirályi M.; tárgy: kir. városi rendezés.) Ezen ülésről kevés mondanivalónk van. — Gróf Széchenyi István követ ur hosszas betegeskedése után először jelenvén meg az ülésben, a t. rr. által szives éljennel üdvözöltetett. — Nagyobbszerü vitatkozás sem volt, mert elvkérdés nem fordult elő ’s igy a t. rr. a 89 §tól — 124 §ig haladtak. Legelébb a kér.jegyző a tegnapi végzést tartalmazó szerkezetet olvasó fel, melly ellen kifogás nem történt. Ezután a közgyűlés tárgyai közé Pest városa indítványa nyomán felvétetett: a város hadi és házi pénztárába befolyó pénzeknek havonkint előterjesztendő részletes kimutatásának felvétele ; a város ingó, és ingatlan birtokának és haszonvételeinek mimódon leendő kezelése körüli intézkedés , továbbá a közoktatásrai felügyelés. Koller F. (Pestváros) az 0. alatti pontban teljes hatalmú megbízás alatt csak azt értvén, melly a város által saját ügyében és nevében történik , kívánta , hogy a közgyűlés a város pecsétje alatt bárminemű felhatalmazó leveleket adhasson ki. Az 1840: 23. t.cz. az ügyvédi vallásokra úgy rendelkezett , hogy azok az egész országra érvényesen a városi tanács előtt történhessenek , ezért úgy tartja, hogy az 1563: 53. t.czikket a városi közgyűlésre is ki kell terjeszteni, a mit a városokban lakó minden rendű honpolgárok kényelme ajánl, de ajánlja azt a közhitelesség, mellyet a városi hatóság és pecsétje épen olly mértékben érdemel, mint más hatóságé, és ha az ország rendesbíráinak expeditorai előtt százezernyi értékről rendelkezendő teljes hatalmú biztost vallani lehet, miért nem a városi közgyűlés előtt is ? Ezen, Károlyi István követtársa által is támogatott indítvány elfogadtatván az 0. pont oda módosíttatott, hogy a közgyűlés mindennemű meghatalmazó leveleket adhasson ki. A 90 §nál azon kérdés fordult elő, hogy legyen-e tanács vagy nem? Erre nézve egyedül Asztalos P. (Marmaros) kinyilatkoztatá aggodalmát, miszerint a tanácsnak nem barátja, mert attól tart, hogy ez, mint Erdélyben a tiszti-" székek, a municipiumot absorbeálni fogja, amiért, valamint a megyékben szokás, a végrehajtásokat a közgyűlés által egyes tisztviselőkre bízatni kivánja. .(Maradjon) Reviczky P. Esztergom köv. : A 90 §. felhatalmazza a tanácsot és a kir. főpolgármestert, hogy azon általános eseteken kivül, mellyek a 89 §ban kifejeztetnek, fontosabbak-' nak tekintendő tárgyakat a közgyűlések ebbe utasíthassák. Szóló a városi közgyűléseknek nem kíván kevesebb jogot tulajdonítani a tárgyak kiszemelésére nézve, mint akár a tanácsnak, akár a főpolgármesternek, sőt inkább alkotmányosszempontból indulva a közgyűléseket kívánja több jogokkal felruházni. Vannak u. m. az időknek rendkivüli fordulatai, mellyek rendkivüli érdekek^' idéznek elő ’s a melly érdekek ma nem léteznek , évek julva fontos szerepet játszandanak de vannak helybeli é^kek is ollyanok, mellyek egyik * ban épei nem lesznek, a másikban pedig a y* hatalmas befoly 18* gyakorolnak. Ilyeneket a --' sek nyilvító» rendelkezése alatt világi megtaltani, óhajtván , hogy azokna’