Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-01 / 1. szám

kapja vissza otthagyott zsákjait­ vagy vi­­rasztnia kell éjjel és nappal drága jószága felett a malomban, hogy kevésbbé tetemesen megvámolt zsákokkal térhessen vissza hazájába. Pedig a hatóságon nem m­úlik, mert az valamint átalában mindenben a legnagyobb erélyt és buz­galmat fejti ki, úgy a malmok és hússzékekre is legéberebb figyelemmel van , s egyeseknek e részbeni panaszai még mindig orvosolva valának. Igen, de a­ki elég méltányos elismerni, hogy ön­kényt nem csak nagyban, de kicsiben, tehát egy malom szűk terében is lehet gyakorolni, kön­nyen felfogja, miszerint itt egészen máskép és sokkal egyszerűbben lehetne a bajon segiteni, s ez nézetem szerint a malmok közti ver­senynek előidézésében állana. — Vol­na csak egypár olyan malom az Ipoly mentébe­n, mely 24 óránként pár száz kilót lejáratván, szi­­lárdságát abban találná, miszerint nyers termék. Ekért kész lisztet cserélne be mérsékelt őr­­­lésdíj mellett, nem kellene más felügyelet a vidé­ki malmokra nézve , mint melyet a fenállhatóság létfeltétele mindenikre kölcsönös kényszerűség­gel ráparancsolna. És e szükség annyira érezve, az ilynemű vállalatnak sikere annyira felfogva van, mikép egy gőzmalomnak e vidéken felállítása iránt komoly tervezetek nem hiányzanak, de fáj­­­dalom hiányzik a tőke, és hiányzik a szakmatani kivitel iránti bizalom, s minden vállalkozót az látszik bántani­, hogy míg olcsóbb elem t. i. víz segélyével lehet czélt érni, minek ott a költ­séges gőznek alkalmazása ? És ez észlelet helyes­­­sége ellenvetést nem szenved, s mind a vállalko­zók mind a közönség érdekében egyaránt szól. — Úgy de mit mond erre az ipolyszabályozás? nem hozatik-e a már megpendített eszme ismét mozgásba, s nem vágatik-e le a nagy költségek­kel felépített s messzebb jövő reményeire fekte­tett vízimalom gátja kárpótlás igényelhetése nél­kül ép úgy, mint például a kővári, ináncsi, ve­­czei, stb. malmok gátjai levágattak? — És itt is­mét azon pontnál vagyunk, hol elfogulatlanul meg kellene bírálnunk, felér-e az Ipoly szabályo­zása által elérni remélt haszon a szabályozást corollarhunokként követő malomveszteségi hátrá­nyokkal ? E részben következő észrevételeket bátorkodunk felsorolni: 1- szer Az Ipoly szabályozása által, annak folytonosan vagy legalább az év legnagyobb ré­szében hajózhatóvá tétele, az Ipoly vizének cse­kélysége miatt, eszközölhető nem lenne. 2- szer Az Ipoly kiöntései, a­mennyiben az év bizonyos szakaiban alkalmatlanságot okoznak, annyiban az e folyamot körülvevő rétségek nö­vény­ életére nézve hasznos befolyással vannak, s ritkaság, hogy akkor öntene ki az Ipoly, midőn a széna vagy santi-hordásnak van ideje. 3- szor Az Ipoly kanyarulatainak egyenesre vétele által oly tetemes mennyiségű tér meg nem gazdálkodtatnék, hogy e miatt (midőn más an­nyi előleges teendő van) országos hatósági intéz­kedés válnék szükségessé. 4- szer Az Ipoly szabályozására mindeneset­re egypár százezer forint kívántatnék meg, mely öszveg sokkal czélszerűbben volna kő - vagy vas­­­útra fordítható. „Igen , de talán vasút, szabályozott Ipoly nélkül nem is volna létesíthető“ ? — Ezt meg­vallom, nem hiszem, de ha valóban úgy volna is, ebből nem következnék más mint az, hogy tehát tehát jó kőutakkal lássuk el magunkat vasút hiányában. 5- ször Ha a szabályozás által gőzmalmok­ra volnánk szorítva, legalább 10 percenttel drá­gább kenyeret kellene ennünk, mint ha czélszerű s kellő verseny által ellenőrzött vízimalmokban őrölhetjük gabonánkat. —Minélfogva azt tartom, hogy e függőben hagyott jelentékeny tár­gyat mind­azon­ vállalkozók öntájékoztatása vé­gett, kik tudtommal az Ipoly mentében ily na­gy­obbszerű vízimalmokat építeni szándékozná­nak, mind a közönség, mind végre az illető tisz­telt hatóság érdekében, melytől a vállalkozók és közönség reményeik szentesítését várják — a nyilvánosság útján tisztába hozni nem csak nem fölösleges, de sőt a szükség által parancsolt kor­szerű feladat lenne. 1. 1. PEST, dec. 31. (Hírlapi szemle.) — Igen korszerű volt a t. szerkesztőség azon határozata, hogy lapjainak tartalmasságát jövendő új alakjában ,,H­­­r­l­a­pi sze­mléve­l“ is gyarapítsa, s a bel- és külföldi sajtó vezérczikkeiből a nevezetes" eszmé­ket" és véleményeket ez után­ tájékozás végett megismertesse a közönséggel, mely e rovatát a Budapesti Hírlapnak úgy hisszük annál örömes­­tebb veendi, minthogy a legkisebb rész van azon kedvező helyzetben, hogy a különböző számos újságlapok olvasásában válogatni módja vagy ide­­­je legyen. Megbízatásunknál fogva tehát időről időre levélalakban teljesitendjük elvállalt tisztünket,­­ kecsegtetjük magunkat, hogy a sajtó iránt részre­­hajlatlanok, a közönségnek világosak s figyelmet ébresztők leendünk. A bécsi ,P r e s s en (dec.29.) a berlini „Neue Preuss, vagyis Kreuz Zeit.“ azon számára vo­natkozván, mely roszul palástolt ellenséges in­dulattal Austria emelkedő tekintélye és befolyá­sa ellen, Urunk Ő Felségének visszatérte óta Berlinből, a porosz közönséget arra inti, hogy „az austriai diplomatia barátságoskodását ne be­­csülje túl, — legkevésbé oly ügyben, mint a vám­­kérdés“ ezen ellenszenvnek ismertetésére azon pártot, melynek ama porosz újság közlönye, s, melyet a német nagyhatalmak közti harmónia ag­godalommal tud eltölteni, t. i. a porosz conser­­vativ aristocratiát következőkép vázolja: „Ezen urak (t. i. a porosz junkerek) igen is akarnak e­­rős királyi pálczát, de csak más emberek dereka felett, nekik azonban e pálcza csak varázsvesszőül szolgáljon. Ők nem ismernek más hazát, mint zse­büket, semmi jogot mint szabadalmaikat, és nem más szabadságot, mint saját határtalan befolyá­sukat !“ A ,,W­anderer“ (dec. 29.) egy pesti le­vele megismerteti azon nézetkülönbségeket, me­lyek a pesti ipariskola irányában előbb a buda­pesti kereskedelmi kamara jelentésében, azután válaszkép az illető tanítói kar által kifejtettek, s melyeknek eredménye az, hogy bár az illetők maguk részéről kötelességüket teljesítik, mégis ez intézet az igényeknek meg nem felel, mert számára a tér és helyiség szűk, a tanítói erő mind számra mind terjedelemre csekély, s a ta­­nítói eszközök nem kielégítők, mely hiányokhoz még azon szomorú körülmény járul, hogy a ma­gyarországi községek nem sietnek reáliskolákat állítani, melyekből az intézet illő készültségű növendékeit nyerhetné. Az „Ostdeutsche Post“ (dec. 29.) azon a körülményen szemlélődik, váljon oly mini­­steriális coalitió, melyben a conservativ elemtől kezdve a whig és preelita árnyalatokon keresztül egészen a radicális színezetig minden ellenzéki töredék képviseltetik, tartós és állandó lehet-e ? mely ha parlamentáris hatalmas ellentől nem tart­hat is, váljon fontos, alkotmánykérdések eseté­ben nem fenyegettetik-e a benső meghasonlás veszélyétől? — E lap attól tart, hogy Anglia je­len pártviszonyai között ott még hosszabb ideig nehéz leszen, tartós, befejezett, s egyszersmind kifelé erős alapon álló kormányt alakítni. ,,Journal des Debats11 dec. 14. megemlíti a meeling-et , melyet az angol legmagasb rangú hölgyek Sutherland hgnő elnöksége alatt a Stafford­house-i fényes palotában tartottak, hogy az északamerikai rabszolgaság ellenében, melyet Stowe amerikai asszonyság „Tamás bátya kunyhója“ czimű munkában oly eleven és meg­ható színekkel fest, szives keresztény feliratot intézzenek „testvéreikhez, az északamerikai nők­­hez, több ezerekre menő angol hölgyek részé­ről.“ — A „Journal des Debats“ azonban, elmé­sen utalván a szép német Egeria példájára, ki hatott ugyan Numa lelkére, de maga nem irt tör­vényeket, s a szoros nőiség küszöbeit soha át nem lépte, — nagyon tart azon felelettől, melyet ama feliratra Amerika déli államaiból a nők ad­hatnak, kik azt mondhatják, hogy „épen Angol­­ország az, mely az amerikai rabszolgaságot fenn­tartja, mert annak véres és verejtékes gyümöl­cseiből él, midőn a gyapotnak legnagyobb részét feldolgozza. Vagy kész-e Anglia ember szeretet­­ből a pamutszövő gyárakat bezárni, s millió mun­kását az utczára dobni ? — Rabszolga nélkül nincs továbbá czukor; akartok-e ezentúl theát inni czukor nélkül, mint mi tudtuk a theát nél­külözni a függetlenségi háború alatt?— Rab­szolga nélkül nincs dohány; férjeitek s fiaitok el tudnak-e lenni szivar nélkül ? — S ha rabszol­ga nélkül gyapot nincs, mikép fogjátok ama szám­talan finom és izlésteljes gyapotkelméket nélkü­lözni, miket annyira kedveltek?— Ültetvényeink­kel s rabszolgavásárainkkal szemközt nem veszi­tek észre saját népetek ama tömérdek számát, mely gyáraitok rész légkörében s bányáitok üre­geiben semmivé lesz ? Feleditek a milliókat, ki­ket szegénységük s nyomoruk miatt be kell­ zár­notok táplálása végett oly' helyekre, miket a nép átka bastilláknak nevez? — Szemünkre hány­játok a mély tudatlanságot s kereszténytelensé­­get, melyben rabszolgáinkat neveljük, holott mi is olvastuk a parlamenti adtákat nálatok a munkás osztályok neveléséről, mikből látjuk, hogy szá­mosan vannak köztetek, kik Krisztus nevét soha nem halják kimondani, hogy az­ Isten nevét is csak szitkokból ismerik, Jézust pásztornak, Pilátust a­­postolnak tartják, s kik közt a legdivatosb nevek hires zsiványok nevei, kiknek nagy tetteiket me­­­sélni hallották stb. „Ha az amerikai democratia, mely a népek felszabadításáról szónokolva, a rabszolgaságot önkebelében fenntartja, nem ő­­szinte, úgy az angol aristocratia, mely a feketék felszabadítását hirdetve, millió fejéreket nyo­morban és vak tudatlanságban hagy fetrengni, legalább is következetlen.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló ) A hár­m­as szám nem mindig szerencsés! December 29-én a három dobhoz czímzett házban egy napszámos szobájában vigyázatlanságból tűz támadt. Egy ágy már egészen meggyuladt, midőn a szomszé­dok a kigomolygó füst által figyelmessé tétetve, gyorsan segítségre mentek, s a tüzet egy fertály óra alatt elfojtották. Tegnap dec. 30-án 5 órakor pedig az úri utczai három szerecsenhez czimzett házban támadt tűz , azonban a gyors és hathatós segély a pusztító elemnek csakhamar gátat vetett. * A Lloyd társaság december hó 28-án köz­gyűlést tartott, ennek határozatai szerint a választ­mány egy főtitoknokot választana, kinek fizetése évenkint 1500 pftra van szabva. Továbbá a vá­lasztmánynak azon ajánlata is elfogadtaték, mely szerint a társaság érdekeit egy külön lap által akarja képviseltetni, s e czélra aláírás nyittatott, mely vállalatban a tagok loporttal részvényesek lehetnek. Az aláírások f. hó január 15-éig, ha csak lehetséges, be fognak fejeztetni. A titoknoki és szerkesztői foglalkozás egyesítése mint czélra nem vezető eszme elvettetett. * A pesti műegylet részéről jelen­­t­ik:Az 1852. évi számadások megvizsgálására ki­küldött bizottságnak benyújtott jelentése követ­keztében, azok következő állapotban lenni tapasz­­taltattak, úgymint: A bevétel: 1. Pénztári maradvány 1851 évről 336 ft 50 kr. 2. Tartalék­ pénz 492 ft 2 kr. 3. Három után fizetett részvényért 5 ftjával 15 ft. 4. 792 részvény után 5 ftjával 3960 ft. 5. Műki­­állitási bemenet árból és eladott műlajstromból 1226 ft 40 kr. 6. Magánosok által vett művekért 330 ft. 7. Kamatokban 29 ft 31 kr. — Összesen 6390 ft 3 kr p. p. Kiadás: 1. Az 1852. évi műlapra 1400 ft. 2. Tisztviselők fizetéseire 630 ft. 3. Nyomtatási s könyvkötői költség 330 ft 32 kr. 4­ Írószerekre és levelezésre 18 ft 30 kr. 5. Vám, szállitásbér s viz elleni biztosításért 320 ft 17 kr. 6. Műkiálli­­tási költség 435 ft 55 kr. 7. Az egylet és magá­nosok által vett művek ára 2615 ft. — Összesen 5750 ft 14 kr.­­ Ehhez a pénztári maradványt 267 forint 47 kr, valamint a tartalék pénzt 372 ft 2 krt hozzá adván, a kiadás hasonló a bevételhez 6390 ft 4 kr p. p. * Tegnap az év utolsó napján, mint e lap hi­vatalos hirdetménye mutatja, a büntető igazság­nak szomorú hivatás jutott, életet kell­vén élettel koszulnia. A szerkesztőség ablakai alatt mintegy­­11 órakor vonult el a hosszú menet, lovas és gyalog katonaság sorai közt, nagyszámú néptö­­megtől kisérve vizettek ki az elítéltek a vesztő­helyre. Sajnálni lehet, és valójában megfoghatlan az emberi kebelnek azon iszonyú eltévelyedése, miszerint művelt, nemesi gondolkozásra hivatott egyének is vehetnek részt ily minden emberiség­ből kivetkőztetett merényekben , holott nálunk a dolog erkölcsi oldalát is mellőzve, oly vétkekre a polgári s társadalmi állapotok s a hon természeti szükségei valóban nem nyújthatnak mentséget; e föld oly gazdag még, a munka ily tömérdek , la­kói oly könyörületesek és emberszerető­k, hogy a legtehetetlenebb sem félhet az éhenhalástól s leg­kisebb ok sincs tiltott utón nyúlni felebarátaink vagyonához. * A helybeli bölcsőde karácsonyi ajándékul több rendbeli adományokat kapott, a többi közt egy névtelen 40 pfttal járult az intézet segélye­zésére. * Nemzeti színpadunkon vasárnap Vahot „Bányarém“ czímű tartalmasb i­ánynyal szerke­zeti népszínműve adatott, hétfőn „Rigoletto“ o­­pera, kedden Lessing „Galatti Emíliája“ új sze­reposztással, szerdán „Hunyady László.“ A M.­hó 29-én a gőzhajótársaságnak egy új, rendkívüli pompával kiállított hajója „Ferencz­ József“ tett egy rövid próbautat Vácz felé. — Az utolsó gőzös menetek tegnap történtek, s alig em­lékezünk erre, melyben ily kitartóan hosszú ideig jártak volna, minden elemi akadály közbenjötte nélkül e járművek. Az új „Ferencz­ József “ gő­zös, miként ezt egy kimerítő kimutatásból láttuk, 1853 folytán Bécs­ és Konstantinápolylyal össze­köttetésben Galacz közt fog közlekedni, a mene­tek akkér fognak rendeztetni, hogy az út Bécs­től Galaczig öt, Konstantinápolyig hét és vissza kilencz nap alatt hajtassék végre. Ezen hajó az első, melyet hajógyári igazgató Masson úr 1851- ben az egyesült államokba tett utazása következ­tében az ott szokásos rendszer szerint szélesebb fedezettel, külső karzatokkal, fedezeti termekkel építtetett. E rendszer fog a pest-zimonyi épülő­ben levő új hajókra is alkalmaztatni, miután u­­gyanazon jó tulajdonok mellett, az utasnak , a költségek szaporítása nélkül, sokkal több helyet és kényelmet nyújt. Ezen új gőzös 200 láb hosz­­szú, karzatok nélkül 26, karzatokkal 46 láb szé­les, csak három lábnyira merül le a vízbe, gépezete 140 lóerejű, nyomattyúval Rennie és társa híres londoni gépgyárából. Az első helyen e hajó egy tágas fedezeti teremmel bír, melyben száz sze­mély egyszerre ebédelhet, 10 külön cabinnel és 120 ágygyal; a második helyen 50 ágy van, úgy hogy mindössze 170 utas kényelmesen alhatik raj­ta, míg a hajó mint egy utazó hotel útját tovább folytatja. A legénységnek külön ágyhelyei van­nak. Valamint az egész rendszer egészen itj még Dunánkon, úgy a külső kiállítás is különböző az eddigiektől. Barna máz helyett fehér alkalmazta­tott, mi már azért is czélszerű, mivel, mint tudva van, e szintnap melegét kevésbé vonja magához, az utasoknak a bó nyári napokban igen örvende­tes teend, más­részt pedig a téli ridegebb időszak­ban a szobák melegítése folytonosan megújított meleg víz által eszközöltetik, mely körcsatornák­ban futja be a szobákat és helyiségeket. Az ét­termi ellátást, melyet eddig magános haszonbér­lők a közönségnek nem épen teljes megelégedé­sére kezeltek, ezután maga a társaság fogja át­venni. E sokoldalú czélszerű restauratio minden­esetre időszakot képez a dunai gőzhajózás törté­netében, s reméljük, hogy e részben is az új év új kényelmeket hozand az utazó közönségnek. * A Vág, Garam és Sajó hír szerint befagyott. A Tiszán is láthatni már jeget. Bácskából, dec. 19. Mult napokban tör­tént némely változásokat sietek ezennel a tisztelt olvasóval tudatni. — Ugyanis a magas ministe­­rium a Vojvodinában több járásbíróságokat és biztosságokat megszüntetni czélszerünek találta, melyek közöl én csak e bács felvidéki cs. k. me­gyei törvényszék alatt volt, e három u. m. almási, rigyiczai és kernyai megszüntetett járásbírósá­gokhoz tartozott községeknek, más járásbírósá­gokhoz miként történt felosztását közlöm. Ugyanis a megszüntetett almási járásbíróságtól a községek következőleg osztattak fel. A bajai járásbíróság­hoz : Tataháza, Szent Iván, Matheovits, Katymár,­ ­ Madaras. Szabadkai járásbírósághoz: Almás, Baj­­mok, Kumbaja. A megszüntetett rigyiczai járás­bíróságtól a zombori járásbírósághoz Krusev­­lya, Sztanisits, Rasztina puszta, Ó­­ Morovicza. Bajai járásbírósághoz Szántóvá, Beregh, Gark, Dentova , Rigyicza. Szabadkai járásbíróság­hoz Pacsér. — A megszüntetett kernyai járás­bíróságtól a zombori járásbírósághoz Gákova, Ne­mes Militits , Csonoplya, Kernya , puszta Kula, Kis-Sztapár, Kolluth, Sztapár. A kulai járásbíró­sághoz Ó- és Uj-Szivacz, Prackaja puszta. Az a­­patini járásbírósághoz Bresztovácz. E felsőbb ren­delet következtében e járásbíróságoknál levő sze­mélyzet hivatalos működése dec. 15én megszűnt, a személyzetnek egy része pedig más járásbírósá­goknál fog alkalmaztatni. E változás megyei törvényszékünket nem hagyá érintetlenül, mert igazságos és részrehaj­thatatlan jelleméért köztisz­teletben álló ülnökünk t. ez. Macskovits József ur a temesvári országos főtörvényszékhez ülnökké kineveztetett. — Azon rég elterjedett hir, hogy a községi gyámtárakat a kormány kezelése alá veendi, valósulni látszik, mert a községi elöljárók gyámtáraikat naponként a zombori pénzügy-igaz­gatósághoz viszik. r. I. (Közbirodalmi napló.) Bécs, dec 30. Császár Ő Felsége azon kilencz hajóslegény maradékainak, kik a „Pegno d’Amicizia“ austriai hajó megmentésére tett kísérletük alkalmával a hullámokban lelélt sirjokat, gyámolitásul 4000 pftot ajándékozott. Hasonló öszveg gyűlt be e czélra Triestben a központi tengerügyi hatóság utján. — B. P­u­c­h­n­e­r, lovassági tábornok ő exója tegnap meghalt. — J­a­r­k­e államirodai tanácsos dec. 28-kán 1852. élete 53-ik évében, hoszszas betegeskedés után elhunyt. — Dec. 27-én estve Miksa bajor király ő felsége Innsbruckba váratott, honnan útját Olasz­országba volt folytatandó, ott fogván tölteni az egész telet. — János főh­erczeg ő és. fensége tegnap estve családostul Graczból Bécsbe érkezett, hol 8—10 napot töltend. — B. Prokesc­h-C s­­­e­n , volt csász. kir. austriai követ Berlinben , ki szombat óta itt mu­lat , ma hosszabb értekezleten volt gr. Bud­- Schauenstein kü­lügyminister ő excjánál, Nagyszeben, dec. 22. A telegráfvonal Kossowiczától, Erdély határán, Nagyszebenig né­mely csekély térség kivételével, egészen be van fejezve. Ha a telegraphépítés Magyarországon is ily gyorsan halad előre, mint itt, akkor rövid idő alatt, a titokteljes drót segítségével kapcsolatban állandónk a birodalom szivével —Bécscsel. Szász­várostól Nagyszebenig a távirdai póznákon s gé­pezeten gonosztevő kezek által több rongálások okoztattak, mely cselekedet minden becsületes és lelkiismeretes egyén lelkében nagy visszatetszést és méltó boszankodást idézett elő. — November havában az itteni takarékpénztárba 132 betevő részéről 53,035 frt 44 kr tétetett be és 155-nek 61,809 frt 7 kr p.p. fizettetett vissza. (Külföldi napló.) London, dec. 25. A pápai kormány a kristály-palota biztosainak nem adott engedélyt arra, hogy a római remekműveket lemintázhassák, a Sydenhamban szervezett állan­dó műkiállítás számára. — A királynő, Albert Eggel s a királyi csa - láddal együtt, tegnap Osborneból Windsorba ér­ - kezett Aberdeen lord 5 órakor érkezett oda Lon­donból, s a királynőtől magán-kihallgatást nyert. — A „Freeman’s Journal“ szerint, a cabi­­net-változás elegendő oknak tekintetik arra néz­ve, hogy azon katonák ellen megindított kere­set megszüntessék, kik azzal vádoltattak, hogy Six-Mile-Bridgeben a választás alkalmával a nép­re lőttek. Berlin, dec. 27. Ministerelnök b. Man­­teuffel ő exója tegnap este Krossenből vissza­érkezett. Köln, dec. 23. A porosz koronaherczeg ő fnge tegnap délután 4 órakor fia Fridrik Vilmos hg ő fensége kíséretében, Berlinből jőve , ide ér­kezett, s útját Koblenczbe azonnal tovább foly­­tatá. Weimar, dec. 25. Ma délelőtt Gusztáv szász-weimari hg, Prágából jőve ide érkezett. AUSTRIA, Bécs, dec. 28. Mint a „Tr. Zig“-nak ír­ják, Hübner urnak 20-kán kézbesittetett meg­bízólevele a franczia császár számára. A három északi nagy hatalmasság követeinek megbizóle­ve­lében csodás egybehangzás mondatik uralkodni, úgy hogy azok a jelentéktelenségig egyformán hangzanak. — Hain József, a cs. k. kereskedelmi mi­­nisterium érdemdús titkára, a mindenfelől oly nagy tetszéssel fogadott „Handbuch der Statistik des österr. Kaiserstaates“ szerkesztője, ma f. hó 28-án elhunyt. A tudományra nézve ez igen ér­zékeny veszteség. A fölnevezett, és mind a bel­­mind a külföldi kritika által egyhangú kitünte­­­téssel méltánylott munka szerencsére annyira e­­lőhaladott, mikop a hátramaradt kézirat csaknem elegendő a teljes bevégzéshez, és intézkedés lé­tetett, hogy a mű mindenesetre mielőbb bevégez­tessék. Dec. 29. ) cs. k. Apostoli Felsége, Drezdában léte alkalmával, a szász kir.­­udvarnál levő császári rendkívüli követet és teljhatalmú ministert, gróf Kuefsteint, sokévi buzgó

Next