Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-01 / 104. szám
Magyar tudós társaság. (Akadémiai ülések.) — April 23-kán gr. Teleki József ur elnöklete alatt a philosophiai és társadalmi osztályok ülésében folytattatott Hetényi János napirenden levő értekezésének olvasása, melynek előadott szakában az angol és franczia bölcsészetet bírálja szerző az egyezményes bölcsészet szempontjából. Ápril 25-kén gr. Teleki József úr elnöklete alatt a történettudományi osztály ülésében a titoknok bemutatta a Gritti Lajos életéről, viszonyairól és haláláról a velenczei sz. Márk könyvtárában levő, s Nagy Iván által ott helyben az akadémia számára másolt 3 rendbeli emlékiratot, s olvasta egyszersmind a tisztelt beküldőnek ezekből adott részletes áttekintetét Gritti életpályájának. — Ezután Repiczky János alkönyvtárnők, mint a török-magyar történeti gyűjtemény készítésével megbízott tag a folyó év első negyedében készült dolgozatait nyújtotta be, úgymint a Derbend-námét fordítva törökből, s a lévai török leveleket másolva és fordítva ; az elsőből egyszersmind némely nevezetes helyeket olvasott. — Következett Podhradczky József közleménye a Gvadányi-nemzetségről Magyarországban, melyet a nm. elnök is megtoldott némi adatokkal. Ápril 25. 7 órakor az összes kisgyűlésben a titoknok a könyvtár e hónapi szaporodásait jelentette be, s részben előmutatta. A nevezetesbek , elhunyt gr. Teleki Ádám tábornok könyvtárának hadtudományi része 160 kötetben; gr. Teleki Domokos által ajándékozott tizenkét db válogatott ősnyomat s régibb és ritka magyar könyv, melyek egyikében Benyiczky Péter, XVII. századbeli költőnk korát pontosan meghatározó, önkezű beírásai vannak. Ismét: a kolozsvári főtiszt. unitarium consistorium ajándékából a híres történetiró Cserei Mihály önkezü jegyzőkönyve, mely nagybecsű ajándék több akadémiai kiadások megküldésével rendeltetett viszonoztatni; néh. Puky Simon, a „Világok teremtése“ czimű munka szerzője özvegyétől az elhunytnak mathematikai, csillagtani és philosophiai kéziratai hat kötetben; végre az 1521-ki nándorfehérvári ostrom története, a n. múzeum XVI. századbeli codexéből másolva Ring Adorján akadémiai írnok által előtt a hodrusbányai völgyben (Selmecz környékén) egy kialudt vulkánt fedezett fel, mely mind anyagára, mind jóformán épen megmaradt alakjára nézve a szakértőkben kétség nélkül e véleményt ébreszti. Értekező tanár úr itt az aranynyerés újabb viszonyait fejtegeté, s fölemlíté,hogy az arany vagy eredeti fekhelyén jő elő kemény kövekben, vagy másodkoriban kavics s homok közt. Amaz költségeik lévén és kevesbbé sikeres, nem csoda, hogy vagy 5/6 részét az aranynak mosás által nyerik homokból. 1846 ban találták fel California dús arany telepeit, 1851-ben a még dúsabbakat Austráliában. Mindkét helyütt homokban jő az arany eső. Californiában kedvezőbbek a viszonyok, mert ott több viz van innen valósággal mosni lehet a homokot, mely némely pontokon már ki van ugyan merítve, de az alatta levő quart szintén tart, s most ezt kezdik munkába venni. Australiában, a víz hiánya miatt, leginkább csak darabokat keresnek s rendes művelésről csak tavak s csatornák ásatása után lehet szó. Itt értekező az arany értékéről váltott néhány szót. Az aranynak ily nagy fokbani szaporodása természetesen az árakat emeli, az arany becsét növeli. Most harmadfél annyival több aranyat nyernek évenkint mint 1848 előtt, midőn t. i. California kincsei világforgalomba jőni kezdtek; az ezüst nincs még jelenleg ily hullámzásnak alávetve; az arany, melyben az arany és ezüst mennyisége állt 1846-ig, 1:43. Azonban az első elvesztvén drágító tulajdonát, t. i. gyér előfordulását , értéke is az ezüstéhez képest engedni kezdett, s e miatt, lehet, tán emelni fogják az ezüst lábat, mi azonban a dolgok árát azért alig fogná bebb szállítani. Könyvismertetés. Hunyadiak kora Magyarországon Irta g. Teleki József. Első kötet. Albert kir. és Erzsébet királyné aczélmetszetű képeivel. Pesten, Emich és Eisenfels könyvnyomdája. MDCCCLII: XXVIII. és 522 lap. — Második kötet. Hunyadi János, László király és Hunyadi László aczélmetszetű képeivel. Pesten Emich Gusztáv könyvnyomdája . MDCCCLII. — XVI és 568. lap. — Ára mindenik kötetnek fűzve — különkülön — 3 ft. 20 kr. pp (Folytatása és vége.*) Az első kötet kilencz év eseményeit tartalmazza , melyeket bevezetés gyanánt az ország állapotának rajza előz meg, azon ponton kezdve, hol Nagy Lajos birodalma összeroskad. E birodalom szétfoszlását, kelet mozgalmait; nyugati Európa izgalmait; újjászületési vajúdásinak jeleit; azon családok jellemzetét, melyekre a nagyszerű drámában jelentékenyebb szereplés vár, művészi ecsettel festi az emeltebb látkörről gondosan kémlődő, vizsgálódó államférfi és történész. Kiegészíti e mesteri rajzot Hunyadi János eredete, melynek lehetőségig tisztába hozása, s kimutatása annak, hogy ezen halhatlan nevű hőse hazánknak, egyszerű magyar nemes szülőktől törvényes ágyból származott, elvonva az egésztől, egy magában is olyszerű történeti értekezés, mely valamint a ráfordított munkára érdemes, úgy történeti irodalmunkban kitűnő nyereményül tekintendő. Ama vészterhes korszak, melyben a hatalmas főnemesség, daczára a koronának, fejetlenségben tartá az országokat, s minőül hazánkra nézve különösen a Nagy Lajos és Hollós Mátyás közötti idő tekinthető, s mely itt a jóságos Albert halálával igen magas pontra hágott, minden árnyalatival tűnik az 1439—1446. évek közti cselekmények és események sorában szemünk elé. És a kincsre, fény- és hatalomra, tünékeny dicsőségre vágyakodó pulyalelküek nagy tömegéből, ragyogva emelkedik magasra a vitéz, a bölcs Hunyadi János, ki menten az önérdek legparányibb szeplőjétől, a hazának, közjónak lángoló szeretetében él; erőt, dicsőséget, hatalmat csak az ország erejétől, dicsősége és hatalmától vár, mikét annak szerezni, megtartani, növelni, szilárditni, lelke egyetlen óhajtása, tetteinek egyetlen, szent ingere, czélja és jutalma! Azon rövid, nem egész öt évi időköz, mely Albert király halálától a várnai csatáig folyt el hazánk felett, úgy adva elő , mikép gróf Teleki József e könyvében olvassuk, minden perczenetével tanúságot tesz arról, hogy e hon védangyala, azon zavarok közt, egyedül Hunyadi János volt. — Ismertük, tudtuk e korszak főmomentumait eddigi történetíróink munkáiból is; de az egésznek hű képét, a legkisebb részleteknek az egészre be- és összefolyását, csak itt és most láthatjuk voltaképen. Különösen meghatóan festve a hon állapota I s. Ulászlónak királylyá választása idejében, kiemelvék a várnai csatának cselszövényes, nagyszerű előzményei, a hadjárat bajos volta, maga az ütközet és szerencsétlen kimenetele ! Csak most szemlélhetjük egész nagyszerűségében lánczolatát ama viszonyoknak, melyek e csatát fölidézik, azt részünkre, sőt egész Európára nézve, oly bal sikerűvé tevék. Csak most győződhetünk meg teljesen arról, hogy Várnánál nem csupán Magyarország, de Konstantinápoly s ezzel egész nyűgat sorsa jön eldöntve. Mert, ha ott mindvégig a keresztény fegyvereké marad a diadal, nem fogta volna, legalább oly hamar, magát befészkelhetni a török Európába. Az e csatára következett napokban ismét Hunyadi nagy szelleme őrködött a felett , hogy a külbajokon kívül, még belzavarok által is egyre zaklatott haza és nemzet az enyészet örvényébe ne sülyedjen.Felruházva országkormányzói hatalommal, első és fő gondja az volt, hogy viszszaállítván s fentartván lehetőleg a rendet, annak megszilárdítása tekintetéből trónra ültesse minél előbb a koronának törvény szerinti örökösét. Ezt mindazáltal csak hosszú bajlódás, csatázás után érhette el, mert nemcsak Fridrik német császárnak kincs- és egyéb vágya akadályozá őt nemes, hazafias szándékának ezen kivitelében, hanem gázolák az ország akkori nádorának, a mindenkép nagy tehetségű és buzgó hazafius érzelmű nádor Hédervári Lőrincznek köztársasági rajongásai is. Az ország kormányzói polctra lett emelésénél válunk meg Hunyaditól az I-ső kötetben. A II-ik kötetben, mely — felfogva és folytatva az eseményeknek az Időben megszakadt fonalát — 1446-tól 1457-ig terjed, s így tizenegy évi időköz súlyos nyomait tárja fel: két nagyszerű tragédiát találunk már megszokott mesteri kézzel rajzolva és kifejlesztve. A nagy hős, kit 1446-ban a kormányzósági polcon láttunk, nem nyugszik, míg trónra nem emeli a törvényes királyt. Ezer bajjal és akadálylyal küzd meg honn és künn, mig sikerül magasztos lelkének e szándék, sőt eltökélt akarat kivitele. Honn a becsületes nádoron kivül Giskra, Czilley hadai s több hatalmas irigyek fonorkodásai; Künn Fridrik német császár, a török s dunamelléki oláh és rácz fejedelmek álnokságai és harczai állták útját Hunyadinak azon törekvésekben, melyekkel a hazát és nemzetet boldogítandó vala. Megtörhetlenül haladt ő előre, míg végre az osztrák rendekkel egyesültnek sikerült az ifjú fejedelmet — V. Lászlót — Fridrik császár keze közel kiszabaditnia. 1452-iki September 4-kén adá át a kis királyt Fridrik császár két tanácsosa Czillei Ulriknak ! Ki volt e Czillei Ulrik? . . . Halljuk a t. szerzőt, ki ez átadásnál (II.k.248 250.11.) többek közt, e sorokat írja: ,,Igy a hoszszu és megfeszített ügyekezeteknek, alkudozásoknak, cselszövényeknek, készületeknek, pusztításoknak, vérontásoknak és háborúzásoknak utoljára is az lett vége, hogy Magyar- és Csehországnak jövendő királya, Osztrákhon herczege, Morvaország határgrófja, minden hatalma alá esendő népeinek szerencsétlenségére, a legmegromlottabb ember kárhozatos hatalma alá tétetett, hajlékony, a jóra úgy mint a roszra egyaránt vezethető ifjúsága első zsengéjében, csupán a rokonság tekintetéből, melyet a legközönségesebb becsületes ember is szégyenlett volna,------ mindnyájan ismerték alacsonyságát és erkölcstelen életmódját, és mégis egyik sem tett kifogást a vakmerő erkölcsfertőztető, fortélyos ifjúságrontó, az erény és érdem uralkodott üldözője ellen----------ha Fridrik ezen tartományokon (Magyar-, Cseh- és Osztrákhonon) álnokul boszút akart volna állani, ezt nagyobb mértékben nem teheté vala, mint királyuknak és uruknak Czillei kezébe szolgáltatása által.“ Ez volt Czillei Ulrik, ki miatt annyit szenvedett a hon, s ki miatt Hunyadi János fia, László pallos által elvérzett! De tartsuk meg az események fonalát. Egy jeles német író, e század első tizedéből, a középkor évei közt, történeti események s nagy férfiak tekintetében az 1480—1530 közötti időszakot állítja legnevezetesebbnek, leggazdagabbnak. A nélkül, hogy vele vitázni akarnék, megvallom, mikép ez időszak megkezdését pár évtizeddel korábbra vélem tehetni, még ha egyéb történeti munkát, a jelenen kívül, alapul nem vennék is Csehországban a kelyhesek erőteljes mozgalmai, keleten a törökök előnyomulása, s 1453-ban Byzáncz eleste : oly eseményekül tűnnek fel, melyek amaz 1420—1530 közötti időszakot — ha talán eseményivel és nagy férfiaival nem mérkőzhettek is — igen nagy részben előkészítették, s mint ilyenek szintén hozzá számíthatók. Hazánkra nézve kétségkívül nagy fontosságúak évei azon időszaknak, mely 1444-nél kezdődvén, a mohácsi vésznappal végződött. A török hatalomnak európai talpköve a Várna körüli magyar vérrel öntözött harczmezőn jön letéve; s ki tagadhatná azt, hogy a török európai uralmának egész nyugotra befolyása, a középkor legnevezetesb eseményének egyike? Akkor pedig Magyarország sorsa, egész nyugati Európáé volt, mert hazánk déli határain, a dunai tartományok síkjain, a magyar volt egyetlen erőteljes harczosa a kereszténységnek, az európai civilisationak, melynek szürkületét a máglyán elhamvadt prágai lelkész már hirdeté. Hunyadi János tehát, mint a keresztény előbajnokok legnagyobbika, az aldunai harczok legünnepeltebb hőse vezére,már csak e szempontból is ama halhatatlanok között foglal helyet, kik a középkor hanyatlásánál az új kor de-rületét hatalmas karokkal vezeték föl Európa egére! Hanem oda sorozandó ő azon időszak legnagyobbjai közé, mint államférfi is. Az ő — békében szintén, mint csatákban egykép erős — karjai tárták fenn Magyarországot, a királya mellett is királytalant az elmerüléstől, mely a török hadáradat előnyomulása által azt fenyegeté, s ő tévé e hazát azon megdönthetetlen sziklává, melyen amaz áradatnak bősz habjai megtörvén , Európa az azok általi elöntéstől menten maradt. Még azután is, hogy Fridrik császár a kis királyt kiadá, meghagyatott a kormánypálcza Hunyadi kezében addig,mig V.László — sajátlag nevében Czillei Ulrik —Pozsonyban az országlást átvéve. De ekkor is az ország főkapitányságával tiszteltetett meg, mely terhes hivatalát, azon terhes időkben, szintén oly dicsően viselendette, mint előbb az ország kormányzását; de Czillei meg nem szűnő gyalázatos fondorkodásai elvégre még is annyira meghatották a tiszta lelkű Hunyadit, hogy elkedvetlenedve Beszterczére, új birtokába, vonult; honnan azonban nemsokára, Czilleinek a királyi udvarból sikerült eltávolítása után, ismét visszalépett a kormányra. Megmaradt ezen haláláig. Utolsó évei és halála legmeghatóbb jelenetei a nagyszerű drámának, mélyül egész élete tekinthető. A fő személy mellett itt másodrangú szerepben különösen Capistranoi János, a lángkeblű keresztény,tűnik fel a t. szerző művészi előadásában. Ketten viszik a cselekvény megoldásához vezető fonalat. Azonban a szellem folyvást a nagy Hunyadi, a csomó kifejtésének színhelye: a Nándor-Fejérvár alatt vitt véres csata, s maga a megoldás azon diadal, mely által a hős utolszor éreztető a törökkel aczéla súlyát s a magyar lelkesedés és vitézségnek, ildomos vezér mellett, megtörhetlen erejét. Lehetlen növekedő részvét és felmagasztosulás nélkül olvasni a lapokat, melyeket a 1. szerző a nándorfehérvári csata s a kereszténység talán legnagyobb hadvezére utolsó napjai rajzának szentelt. Ezek (a 410től a 451 ig) legszebbek, legmeghatóbbak a II. kötetben, mert a következők, szinte az 517. lapig, melyeken a nagy hős fiának tragikus vége adatik, boszankodással vegyes sajgó érzelmeket fakasztnak csak a kebelben. A két nagy halottat nem sokára, különös esetlegességgel, épen egy év múlva a harmadik követé a sírba, maga az ifjú király, kinek gyöngeségével visszaéltek az ártatlan Hunyadi László kivégeztetésére. A csak 18-ik évet élő fiatal fejedelem Prágában, épen menyegzői készületek közt , 36 órai betegség után vált meg koronáitól s az oly sok szép reményű élettől. Halála okait szerző fölemlíti úgy, mint azokat egykorú íróknál följegyezve találta, hanem hozzáteszi: „A bizonyságok ezen ellenkezésében a történetírás ítéletet nem hozhat , annyival kevésbbé, mivel a jelesb egykori írók maguk is kétségeskedtek. Igaz ugyan, hogy a (méreggel történt) etetés iránt közönséges volt egész Európában a hit, de valamint az etetések ezen időszakban igen szokásban voltak, úgy másfelől annak hire még ott is elterjedett, hol annak legkisebb nyoma sem volt.“ Ezen bizonytalanságban a nép ösztönszerűleg gondolhatott az emberi életben gyakran működő Nemesisren; gondolhatott pedig annál inkább , mivel László halála, szerzőként. ,,1457-ik esztendei november 23-án, épen az nap (történt), melyen esztendővel előbb a Hunyadiaknak Temesváron Czillei megöletésének elengedését hit alatt ígérte volt.“ Itt befejezve a nagy dráma, melynek Hunyadi János volt hőse a II. kötettel. Óhajtva várjuk a többi köteteket is, mindegyikben hasonló kincsadalékát remélvén történeti irodalmunknak. Vajha a t. szerzőt, kit kedve a munkában el nem hagyand, ép erőben tartsa meg nekünk a gondviselés sokáig, hogy megkezdett művét ne csak befejezhesse, de örömét a nemes öntudatnak, melyet e csendes elvonultságnak gyümölcse s ennek a közre hatása nyújt, köztünk még sokáig élvezhesse! A nyelvről és előadásról kellene talán még szólanom! Amaz tiszta magyar és correct, mint férfiúnál, ki a tudományok és hazai nyelvnek folytonos szeretettel művelt társaságában őszült meg, máskép nem is lehet; az előadás nemes , a magasztos tárgyhoz mért, és a történet fonalán szakadatlanul haladó. Csak ritkán, de mindig helyén, mintegy ösztönszerüleg törnek elő szerzőből elmélkedésének szavai, melyeket bizonyára szintúgy értend önnön kebeléből szakadottaknak az olvasó, mint érte ismertető. Az öt kép , melyek közöl kettő : Albert király és Erzsébet királyné arczképei az 1-ső , három pedig : Hunyadi Jánosé, V-ik László királyé és Hunyadi Lászlóé, a II-ik kötetben látható , igen becses adalékul tekinthető. E három utolsó Tyroler aczélmetszete, s kivitelük mindenkép alább áll, mint az elsőké, melyekről nem tudjuk a művész nevét. A kiállítás igen díszes, és mindent összeveve, a könyv árát olcsónak mondhatjuk. Fölösleges említenünk — mivel már tudomására lesz olvasóinknak — mikép a t. szerző mind az I., mind a II. kötetnek ezer példányát a m. akadémiának ajándékozá, hogy azok eladási ára egészen az általa mindig meleg szeretettel kegyelt ezen nemzeti intézetünk alaptőkéjének gyarapítására fordittassék. Hála neki mind munkájáért, mind nemeslelkű adományáért, a magyar nemzeti műveltség és tudományosság nevében! 8— Lásd „Budapesti Hírlap“ 101. számát. Földtani társulat. —br.— A földtani társulat tegnap délelőtt a nemzeti muzeum kis termében havi gyűlését tartván, ezúttal a természettani ismeretek kedvelői két érdekes felolvasást hallottak; egyet Kubinyi Ferencz úrtól „a nógrádmegyei salgói és somoskői bazalt sziklákról és a vízmosások meggátlásáról“; másikat Szabó József egyetemi tanártól, egypár ásványról. — A losonczi térséget bazalt és bazalt-tuffból álló sziklalánczolat rekeszti be; a füleki vár bazalt-tuff sziklán nyugszik. Füleken túl az országúttól jobbra balra tömött minőségű bazalt fordul elő. Ragyóczon túl érdekes pont a sátorosi szoros vagyis vaskapu,ahol a grünsteinporfir a homokkővel érintésbe jő. A sátorosi s karancsi hegy közt több bazalt kúpok fordulnak elő, melyek legmeredekebbje s legmagasbja a sagó i csúcs, 2001 lábnyira a tengerszin fölött; e csúcs bazalt sziklái elkülönözött oszlop alakú tömegekből állnak s egyenest felfelé nyúlnak; fölöttük nyugszik romjaiban Salgóvára. Ezzel szemközt a Medves - tövében emelkedik a somoskői bazalt szikla, melynek 1644. magasságú csúcsán sötétlik a somoskői várrom. E két várról még azon monda él itt a nép ajkán, miszerint oly ügyes nyilazó vitézek laktak a két várban, kik egyikből a másikba nyilat bocsátván evés közben, egymás kezéből a kanalat kilőtték. Értekező s buvártársai figyelmét itt s egész utazásuk közben ki nem kerülhették a sok helyütt előforduló nagy vízmosások, hosszan elnyúló elárkosodott vidékek s beiszapult kaszálók, mikből nemcsak egyesekre, de az álladalomra is kimondhatlan kár háramlik, s miket értekező leginkább az erdők egészleni kiirtásának, vagy az erdészeti szabályok elleni kezelés következtében történt elpusztulásoknak tulajdonit. Az ebből eredő kár fejtegetése után értekező következő módokat ajánl annak lehető elhárítására, és pedig vízmosásokat illetőleg : a már legelőnek nem használható meredek hegyoldalak, vagy szintén a hegyek ormai s csúcsai fákkal vagy famagvakkal kiültetendők; a használható lejtős hegyoldalak szántóföldekül vagy legelőkül alkalmaztatván, az efféle helyeken létező vízmosások faültetvények és gátakkal rekesztendők el. Az erdőirtás hatósági tudomás és szakértő egyének közremunkálása utján történjék; az irtás alól minden meredek hegyoldalak és csúcsok, ormok kiveendők; az erdők erdészeti szabályok szerint kezeltessenek. Az időviszontagság okozta károk egyes vagy közös erővel rögtön elhárítandók, s mindezekre nézve törvény hozandó úgy mint a futóhomok iránt létezik. Erre Szabó József tanár úr bemutatott néhány ásványt, melyeket Balázs főbányamérnök ur Selmecz körül talált, s melyekre nézve e leshely egészen uj ; az utontalált ásványok: pleonast és lassait. Ezek a Syenit hegyben egy fekvetet képeznek, mely későbbi korban, már a vulkánok szakában jött oda, kitódulás által hézagot töltvén ki. Ezen emléke a vulkáni kornak nem áll maga, Pettko bányatanácsos úr Selmeczen pár éve 514 A mai számhoz egy ív melléklet van csatolva.