Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-01 / 204. szám

Pest, aug. 30. —Kr— Tanácskozási eredményeit tekintve, a szombati közgyűlés egyike volt a jó s olcsó könyvkiadó társulat legfontosb gyűléseinek. És ezen eredményeket csaknem kizárólag bibornok herczegprimás c emójának köszönhetni, ki mint valódi főpásztora népének, mint lelki buz­galomban magát fölülmúlni nem engedő képvise­lője az egyháznak jelent meg a közgyűlésen. Alig hogy felüdült testi bajából, máris egyik legszen­tebb tisztét teljesitni sietett — vezetni tanácsko­zásait azon társulatnak, mely által a népre, nem­csak, de a társadalom többi osztályaira is vallási szellemtől ihletett felvilágosítással hatni kíván. De vázoljuk kissé az említett közgyűlés folyamát. Szombat aug. 27-kén reggeli 9 órakor az egye­temi templomban tartott püspöki mise után a közgyűlés a papnöveldéi könyvtár­teremben, a jó s olcsó könyvkiadó társulat elnökének m. gróf K­á­r­o­l­y­i Istvánnak előlülése mellett megnyíl­ván, innen egy küldöttség ment a társulat fővéd- s nökének bibornok hgprimás D­emcjának üdvöz- I lésére s a közgyűlésre meghívása végett. D­emcja­­ a meghívásnak engedvén, a nagyszámú közgyűlés­­ által öröm és tisztelet őszinte kifejezésével fo­gadtatott, s a számára készített diszes emelvé­nyen helyet foglalván, az elnökséget átvenni méltóztatott. Azonnal az ülés kezdetén figyel­met gerjesztett azon óhajtásával, vajha a társu­lat a magyarországi püspökök s templomok tör­­­ténetét is a kiadandó könyvek sorába tűzné, mely indítvány érdemlett méltánylatra talált ugyan a közgyűlésnél, de mint hosszabb időt igénylő nagy munka, melyre előbb még az adatok gyűjtendők néhány évig, nem egy év feladatául jön feltün­tetve, é­s talán fog is találkozni a magyar egy­ház tagjai közt buzgó férfiú, ki e több oldalról üdvös vállalatra magát feláldozandja. Erre az igazgató úr a társulat állapotáról s évi működé­seiről ten jelentést. Előadását az isteni kegyes gondviselés iránti hála kifejezésével kezdette meg, kegyeletteljesen figyelmeztetvén a jelenlevőket a vallássugalla kötelességeknek Isten és a társu­lat védszentei iránti lerovására. Hitem az (mondá ő), hogy e társulat eddig tapasztalt gyarapodásá­nak alapja a mindenre hasznos istenességben ke­resendő, szintúgy jövőjének biztosítéka is csak innen várható. Azután megemlítvén a tavasi köz­gyűlés üdvös hatását, azon meggyőződését fe­­­jezte ki, hogy a jelen közgyűlés szintoly ered­­ménydús és vigasztaló leend gyümölcseiben. A többek közt ezen hiedelmének főokát a társulat védnöke, a bibornok herczegprimás folytonos kitűnő pártfogásában szemléltette, kiemelvén a­­zon látványnak magasztosságát, hogy egy római szentegyházi bíbornok nem tartja magas állása alatti ügynek e társulat vezényletével foglalkozni, s mint fő a tagok legkisebbikével is egy testbe olvadni; sőt e tényben a társulat egyházias szel­lemének typusát is erősebb vonalakban kifejezett­nek jellemezte a szónok, minthogy az által szent Péter apostoli székéhez, mely a hitegység meg­­törhetlen kőszála, magukat szorosabban csatlako­­zottaknak mondhatják a társulati tagok. Innen át­ment a társulat Ő cs. k. Apostoli Felsége I. Fe­­rencz József legkegyesebb Urunk és Feje­delmünk iránti alattvalói kötelmeinek fejtegeté­sére, megérintvén az ez évi február hóban föl­merült sajnos emlékű alkalmat, midőn e társulat is sietett hűségét és ragaszkodását a legjobb fe­jedelem iránt szavakban, de kivált a keresztény buzgóság tetteiben tanúsíthatni. Ezen bevezetés előadás után szónok kiemelte a nevezetesebb igazgatási tényeket, mik a múlt közgyűlés óta a társulat kormányát foglalkoztatták, s gondos­ságának különös tárgyai voltak. Azután e­­redménykép felhozta, hogy a tavali közgyűlés óta a társulat tagjainak száma 271-el szaporodot s jelenleg 2187, kik közöl alapító 98, részvénye 2058, dolgozó 31; az 1852-iki bevételek és kia­dások összehasonlításából kitűnik, mikép a társu­lati pénzforgalom egy év alatt — név szerint a be­vétel 7501 ft 8 kr, a kiadás 7486 ft 52 krral növe­kedett, és ez arány még sokkal kedvezőbbnél mutatkozik a jelen évben , melynek bevétele máris a 27 ezeret elérték, a kiadások szint oly a­rányban szaporodván, minthogy a társulat nem nyerészkedő, hanem jótékony intézmény lever haszonra nem számit, sőt több czikkeivel anyag veszteségben is van. E mellett a tavasi részvé­nyek fejében 100 ívnél többre menő munkába adott, miután Goffiné elmaradt épületes könyvé­nek második kötete is elkészült, a jelen évre pe­dig 76 ívnyit már elkészített s nagyrészt szét­osztott. • A múlt közgyűlés óta teljesített iro­dalmi munkásságról az aligazgató számol, ki­nek előadásából ki fog tűnni, hogy a társulat ál­tal kiadott könyvek, példányok, és nyomtatói ívek aránya a pénzforgalmival egyenlő fokoka áll. Továbbá előadván a társulat jótékonyság tetteit, s a társulat activ és passiv állását, és örvendetes eredményekkel lepte meg szónok jelenlevőket, hogy előre bocsátott elmélkedési mikép ily gyümölcsözés csak az Istenbe vetel bizodalom által lelkesült munkásságból várha­tó, tökéletesen bebizonyult.— Azonkívül örömml értesült a közgyűlés arról is, miszerint 0 cs. k. A postoli Felsége különös kegyelméből a tár­sulat által kiadott lapok biztosítéki dija, mel 20 000 pftra rúg, elengedtetett, mely legfelsőt kegytényért a társulat igazgató-választmány felsőbb helyen hála teljes köszönetét kifejezni ne késett s a közgyűlés hangos éljenekkel adózott kegyelem felséges osztogatójának. Igazgató­i jelentéséből nyilván kitűnt a társulat ere­s működése s eszközei és segélyforrásainak évenkin­ti hathatós gyarapodása, mely azt mindinkal szélesb hatáskörű munkálatokra képessé teszi. Egy ilyen buzgó részvéttel találkozó s terjedel­mes eszközökkel felruházott társulat,kell is hogy szellemi erőivel mélyen hasson az életbe. — Er­re az aligazgató, ügynök, pénztárnok és titok­­­nok hivatalos előterjesztései után, mik a társulat anyagi körülményeit úgy mint szellemi működé­­­sét számokkal mutatták ki, a tanácskozások fonalát ismét ő emója fogá fel, s a kitűzött tár­gyakon végig menvén , a jövő évben kiadandó könyvek, úgyszintén a társulati lapok ügyének elintézése az igazg. választmányra bízatott; to­­­vábbá Fogarasy püspök , maga vezérlete a­­latt egy küldöttség neveztetett ki a bécsi S­e­­­verin-egylet sept. 19­20-ig tartandó köz­gyűlésébe, a jelen társulat üdvözlő rokonérzel­­m­eit és szellemi csatlakozását kifejezendő. Ezután ő emeja indítványára következő fontos határoza­tok lőnek a választmány intézkedési körébe uta­sítva : 1) a magyarhoni kath. egyház imaköny­veinek, melyek most boldog boldogtalan által szerkesztetnek s minden válogatás nélkül hasz­náltatnak, kellő átnézete­s megállapítása; 2) u­­gyancsak a Magyarhonban divatozó egyházi éne­kek összegyűjtése s rendezése; 3) a missiók ha­tásának emelése végett a nép közt elosztandó imák és képek iránti rendelkezés; 4) a tetemes hátralék behajtásának lehető legczélszerűbb el­intézése ; 5) a társulat raktárában levő eladat­lan könyveknek használatba tételéről gondos­kodás, melyre nézve ő emél a legczélszerűbb­­nek tartotta felhívni a püspököket , hogy azon könyveket leszállított áron megvéve a nép közt ajándékképen kioszszák, az árleszállítás vagy más kedvezmények iránt a választmány fogván hatá­rozni. Miután mindezeken a közgyűlés gyors tár­gyalással keresztülment, a társulat érdemes igaz­gatója , ki annak indítványozója, s főeszközlője volt életbeléptének, most illető püspökfőnöke ál­tal egyházmegyei kanonoki stallumába visszahi­vatván, kezdettől fogva viselt igazgatói hivataláról lemondott s a társulattól érzékeny szavakban el­búcsúzott. A benső megilletődéssel m­ondott érzelemdus beszéd a közgyűlésre mély benyo­mást tett. D­emcja meleg válaszban fejezé ki ro­konérzelmeit a távozó iránt , ki a bibornoki be­széd végeztével ülőhelyéről fölkelvén,a magas el­nöklő kezcsókolására ment, s ettől atyai csókra méltattatott. A szeretet s tisztelet ez ünnepélyes, komoly kifejezése mélyen hatotta meg a közgyű­lés összes tagjait, kik az igazgató iránti háláju­­kat zajos üdvkiáltásokban nyilvániták. Az igaz­gató lemondása folytán , az elnökség bízatott meg azon igazgatói teendőkkel, melyek szorosan a kormányzatra vonatkoznak , úgy hogy az el­nökség ezentúl tényleges tisztség lesz, s e végre segélyül egy alelnök választatott főt. Danie­­li­s kanonok úr személyében, é­s igazgatói czim­­mel, eddigi hatáskörének valamivel szélesbre ter­jesztésével , aligazgató Somogyi Károly úr ruháztatott fel. Az emlitett tisztségek hatáskörét elintéző szabályok jóváhagyás végett illető , fel­sőbb helyre fognak terjesztetni. Végre még az igazgató választmány s a társulat többi hivatal­nokai megerősittetvén , a közgyűlés c­emóját s az elnököt éltetve, délutáni két órakor eloszlott. PEST, aug. 31. (Hírlapi szemle.) A „Journal des Dé­­bats“-ban Sain-Marc Gi­rardin szokott mérsékleti szellemében s nagy tárgy avato­ttság­­gal — bár kissé franczia színben — értekezik a keleti ügy állásáról. — „A béke“­ — úgymond — biztosítva van , s a keleti kicsit bevé­geztetett, hála az európai diplomatia ügyes és szerencsés törekvéseinek, mely most ismét megmenté a világot a háború iszonyaitól. Azon dicsőségben, mely a diplomatiát a béke fentartásáért illeti, minden kormány osztozik — Ezen alkudozásban szilárdságra s kibé­kítő szellemre volt szükség, s a diplomatia mindegyiket kellő időben fejté ki. — Ezen eljá­rásnak az volt legüdvösebb hatása, mikep ez ál­tal az orosz kormány idejében felvilágosítva, Ion, a nélkül, hogy megsértetett volna. — Ez utóbbi mihelyt látta, mikép egész Európának ugyanazon szándéka van, t. i. a békét fentartani, nem pedig Oroszországot megfosztani amaz illő s korlátolt túlsúlytól, melylyel keleten bírnia kell, mihelyt látta, hogy a háború lehetővé tenné a forradalmi szellem fölébredését, engedett, épen nem félénk­ség-, vagy gyöngeségből, hanem bölcseség­­mérséklettségből Ha Oroszország sietne Kon­stantinápolyt elfoglalni, ha a török birodalmat nem tekintené némileg maga örökségének, Eu­rópa eljárása által sértve érezhette volna magát De mivel nem siet türelmetlenül, s mivel azt hi­szi, hogy bízvást várhat, megelégszik azzal, ha semmi sem vet árnyékot saját jövőjére. Ezért hi­szi azt Oroszország, hogy veszély nélkül enged­­het. Vájjon igazolandja - e az idő Oroszországnak saját jövőjébeni bizalmát, s vájjon nem veszé­lyezteti-e reményét az elhalasztás által ? E fontos kérdések tárgyalása nem minket illet. — Fata viam invenient. — E szerint Oroszország engedett, midőn látta, hogy a háború kiüthetne mindazon rendetlenségek s zavarok lehetősé­geivel, miket a háború jelenleg méhében hord.— Oroszország jelen helyzete, Európával szemben, némileg hasonlít azon helyzethez , melyben Francziaország 1840-ben, a keleti kérdés ezen első krcsisében volt. 1840-ben Francziaország, s 1853-ban Oroszország egyedül állottak Európá­val szemben. Továbbá 1840-ben a háború, ha kitör, szintén lehetővé tette volna a forradal­mat, s Lajos-Fülöp kormánya, — midőn en­gedett, — ezen veszélynek nem akarta kitenni Európát. Mi részünkről valamint 1840-ben vé­delmeztük Lajos-Fülöp békés politikáját, most szintúgy szerencsét kívánunk az orosz császárnak ahoz, mikép a békét a háborúnak, s az európai politikát a keleti politikának eléje téve. — Miért helyezzük mi ellentétbe az európai politikát a keleti politikával ? — Azért, mivel kelet nincsen megalakulva, s az európai polgárisodás alól na­ponkint nagyobb s türhetlenebb kivételt képez, s e kivételes helyzet, mind keleten, mind nyuga­ton zavarokat idéz elő. Keleten a népek megala­kulása csak sok bajjal s rázkódással történhetik meg. Ezért a keleti politika, eventualitások­, iz­gatás- és mozgalommal teljes politika, — ez há­ború politikája. Ellenben Európa politikája, béke politikája, mivel Európa meg van alakulva, s mi­vel mindenütt a polgárisodással kisebb nagyobb mértékben összeférő társadalmi s politikai rend­szerrel bír. Európa fél mind­attól, mi őt meghá­­boríthatná, s imádja a status - quo-t, s min­denütt, még keleten is, annak föntartását óhajtja, noha kelet helyzete nem igen tűr el hosszas Sta­ts quo-t.­­ Ez annyira igaz, mikép minde­gyik európai kormány, mely kelet helyzetével kisebb-nagyobb mértékben foglalkozik, valamely oly combinatiót igyekszik érvényesitni, mely an­nak új alakot adna, s azt fölélesztené. Valóban kelet regeneratioja képezi századunk nagy művét. Ezen bölcsek kövének föltalálására vagyunk kár­hoztatva. Vagy mi küldendjük el kelethez az é­­letet, vagy ő küldendi el hozzánk a halált. Vagy neki is élnie kell velünk, vagy nekünk is hal­­­nunk kell vele együtt. E szerint mindegyik kor­mánynak meg van saját titka s receptje, kelet re­­generatiojának eszközlése végett. Oroszország titka abban áll, mikép keletet lassankint s minden sietség nélkül magáévá tegye. 1840- ben Francziaországnak a keleti ügyet illetőleg, azon regényes eszméje volt, mikép kelet regene­­­ratioját az annak keblében levő különböző nem­zetiségek törekvéseinek fölbátoritása által eszköz­­­lendi. Görögország is ekkér hozatott újra életre. 1840-ben Egyiptomról volt szó. Francziaország előmozdítá­s támogató Mehemed-Ali hatalmát. A­helyett, hogy egymás után mind azt leverné, mi keleten vagy egy egyén lángeszéből, vagy a nép hazafiasságából természetesen keletkezik,­­ Francziaország azt vélte , hogy támogatni kell ezen szerencsés törekvéseket, s keleten elő kell segítni az életerő kifejlését. Fran­­cziaország ezen eszmét véve föl kelet rege­­neratiojának elve­­s eszközéül. E czélra nem keresett oly erőket, melyek a kelet kebtén kivü­l esnek, hanem az ott létező erőket igyekezett megszilárditni s igazgatni. Azonban Európa nem akarta Egyiptomban kisérteni meg ezen regene­rálási elv újabb alkalmazását, s egyesülten kije­lenté Francziaországnak, mikép hallani sem akar Egyiptom quasi-függetlenségéről, s az Egyiptom­­bani franczia protectoratusról. Midőn a franczia kormány látta, hogy eszméjével elszigetelten áll Európában, engedett, s lemondott keleti pofid­ról; nem mintha azt rosznak, vagy Európára nézve veszélyesnek tartotta volna, hanem azért, mivel mindenek fölött a béke fentartását kívánta. Kelet regeneratiójától talán a jövő­, de a béke fentartásától a jelen üdve függ. E kettő közt nem igen lehetett tétovázni. — Oroszország legköze­lebb követé Francziaország példáját, világos, mikép 1840-ben Francziaország, s 1853-ban Oroszország nem félelemből, hanem nemesebb s magasztosabb érzelemből engedtek. Azért en­gedtek, mivel az európai békének, s egy 40 éves békére alapított egész társadalmi rendszernek megháborításától féltek.­­ Az általuk tanúsí­tott mérséklettség annál dicséretesebb, mivel az általuk keleten érvényesíttetni kívánt politi­kának fontos létokai voltak, vagy maga Európa, vagy pedig a keleti keresztény népek érdeké­ben. Nem akarunk visszatérni a Francziaország által 1840-ben követett keleti politika elvére,­­ csak azt akarjuk megjegyezni, mikép a keleti krisis kezdetén, az angol sajtó igen örömest fog­lalkozott a keleti keresztény népek jövőjével. Az angol sajtó ezen eljárása kétségkívül kapcsolat­ban állott az 1840- ki franczia eszmével, s keletnek maga kelet általi regeneratiójának elvével, a­mely rendszert szükségkép követniök kell azok­nak , kik kelet jövőjét­­nem akarják a status quo-nak örökös fentartásában, vagy a szomszéd hatalmasságok közti felosztásban látni.­­ Más­részről az Oroszország által 1853-ban követett keleti politikának főerejét, a keresztény népfajok oltalmazásának népszerű s nemes eszméje képezi. Szerencsére, a körülmények bámulatos összeta­lálkozásánál fogva, Törökország csupán az által védheti meg magát, Oroszország vallási protec­torátusának túlterjeszkedései ellen, ha maga gyakorol nemeslelkü s szabadelvű protectiót a birodalombeli keresztény népfajok fölött, s ha azokat hosszas elnyomatásuk alól fölszabadítja Törökország csupán az által gátolhatja meg Oroszországot abban, hogy a keresztény népfa­jokkal jót tegyen, ha ő azokkal még több jót tesz, mint a­mennyit maga Oroszország tenne. Ezentúl tehát Orosz é­s Törökország versenyezni fognak abban, hogy melyikük segítse elő inkább a keleti keresztények vallási s polgári emanci­­patióját. Hálát adunk a gondviselésnek azért, hogy ily jótékony irányt szab a politikai ese­mények elé.“­ n Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 1. * Az oktatásügyi ministerium rendelete kö­vetkeztében a szünidő minden erdélyi kath.gym­­nasiumban October 1 -ig meghosszabbittatott. USG * A soproni cs. k. főtörvényszék hivatali állomásainak betöltésére a csőd augustus 30-kán hirdettetett ki. * A cs. k. pénz­ügy­ministerium megengedte, hogy a debrői ó -burnót,melynek a legjobb minősé­géből nevezetes készlet került az egyedáru behoza­talakor, beváltás utján a kormány kezére, Ma­gyarországban September 1-től kezdve minőség szerint, fontja 8 és 4 fájával áruba bocsáttassák. * F. hó 30-ról írják : Magyar- és Horvátor­szág, Slavonia, a Vajdaság és Temesi­ Bánság ré­szére megállapított új ideigl. csődködési rend hol­nap lép életbe. * Legközelebb megjelent : ,,B­eszélyek irta Pompéry János (Ervin)“ két tömött kötetben. Az első kötet tartalmát következő mű­vek képezik : „Az élet“ „Két hölgy szerelme“ „Yplé“. (Lapunkban jelent meg először). A má­sodikét : „A Tardi ház“ „Virágos sír“ és „Cla­rissa“. Az utóbbit kivéve e művek különböző la­pokban és időben már napvilágot láttak egyszer, s szerzőjöknek novellairói közkedvességét, melyet mindjárt első föllépésekor kiérdemelt magának, folytonosan megerősítették. Az előttünk fekvő két kötetbe , mint a művek sorozatából lát­ható, összegyűjtött munkáiból szerző csak a leg­jobbakat vette föl, s melyek a napi érdeken túl mű becscsel is bírnak, mely önbirálói szigorúsága méltó példányul szolgálhat fiatal íróinknak. Gon­dosan válaszszatok és a legjobbat tartsátok meg. E kötetek egy másik korán elhunyt tehetségdús no­­­vellairónknak Ábrányi Emil emlékének vannak szentelve. A kiállítás a szerző költségén igen csi­nos és ízletes; bolti ára mind a két kötetnek 3 forint pp. Jolíva, aug. 26. Én is erősíthetem a ten­gerparti vidékről és Olaszországból közlött s ta­­­pasztaláson alapuló azon tényt, hogy a szőlőkór az alacsonyan növesztett szőlővesszőket nem támadja meg. A legjobb korán élő fajok: Canon Hall,Gamay Picard, az alexandriai muskatály, fehér Chastel­­las, a nagy rizling, veres, kék és fehér muskatály, kék izabella, gohér, pássá tutti 4—5 ölnyire fel­­tekerődztek plébániám déli oldalán , mig ugyan­­­azon fajok szintazon házi kertben kurta karókhoz vannak kötve mint a szőlőkben. Az utóbbiak a szőlőkórra semmi fogékonyságot sem tanúsítnak, az egészséges kinézésű szőlőszemek mindig job­ban kifejlődnek és érnek, ellenben a fal mellett felkúszók, melyek közöl egy tő néha száz fürtöt is hord, és mindnyája közt a gohér legelső, kez­­­dett augusztus elején penészesedni, végre egé­szen bevonta a penész, a szemek felpattantak, el­rothadtak, a többi kiszáradt. Minden látszat sze­rint a kék grabella az ő tökleveleivel legtovább fog ellentállni a szőlőkórnak. Mily szívesen kül­denek egy pár beteg, hófehér, a legfinomabb színliszthez hasonló penészszel bevont fürtöt­. Ná­lunk is később virágzott az idén a szőlőtőke, mint más években, s hahogy ez előttünk ekkorig is­meretlen odium Thukeki a mi szőlőkerteinkben is elhatalmasodnék, s úgy mint a burgonyarothadás meghonosodnék, akkor mi magyarok mint boror­szág igen szánandók lennénk. (Közbirodalmi napló.) Bécs, aug. 30. , cs. k. Apostoli Felsége a legközelebbi hét első napjaiban Bécsbe érkezik, néhány na­pig Schönbrunnban mulatand, s aztán Bécsből az Olmütz melletti nagy fegyvergyakorlatokra uta­­zandik.­­ A cs. orosz kabinetfutár, ki vasárnap este hiv. tudósitásokkal Sz. Pétervárra utazott, hallo­más szerint Ausztria javaslatait a porta által az aláírandó jegyzékben tett módosítványokra nézve vitte el a cs. orosz kabinetnek. Ez esetben a vá­lasz Sz. Pétervárról September közepe felé vár­ható.­­ Egy konstantinápolyi tudósítás szerint a szultán elhatározta egy külön követ küldetését Bécsbe, háláját kifejezni Császár ő Felségének, az irányában Austria által tanúsított részvétért. — A spanyol államminister Martinez de la Roza aug. 26-án Salzburgba érkezett s onnan Ischlbe utazott. — A „Wiener Zig“ következő jelentést hoz : A Gerold K. és fia ez bécsi könyvkereskedés egy Bellinger J.-től Gieszenben harmadik kiadásban megjelent „földrajzi vezérfonal“ ez. munkát, melynek kiadási jogát magának megszer­­ző, terjesztett az oktatásügyi ministerium elé , s azon feltételek kijelölését kérte, melyek alatt e vezérfonalnak az austriai tanintézetekben­ hasz­nálata megengedtethetnék. Az oktatásügyi minis­térium azon könyv didaktikai előnyeit elismervén, a könyvkereskedést azon változtatásokról tudósí­totta, melyekről a könyv megengedtetését feltéte­lezte. Egy a könyvkereskedés által előterjesztett negyedik kiadású példány alapján, melyben a ki­jelölt változtatások rendesen meg voltak téve a ministerium e kiadásnak az alsó reáliskolák és al­­gymnasiumok I. osztályában tankönyvül használ­hatóságát 1853. jul. 12. 6002. sz­­. bocsátványa által kimondá. Később azonban azon kellemetlen észrevétel történt,miszerint azon megengedhetőnek nyilvánított kiadás mellett ugyanazon czím alatt egy másik adatott ki, melyben épen azon helyek, melyek eredeti szövege az austriai állambeli vi­szonyokkal összeütközőnek találtatván, meg volt változtatandó, változatlanul ki vannak nyomatva. A m. ministerium tüstént intézkedett, hogy e bot­rányos eset okát kifürkészsze, s Bellinger ve­zérfonal hamis kiadása egy austriai intézetben se használtassék . A bécsi kiegyenlítési javaslatról, melyet a porta közelebb elfogadott, a „Köln. Zig“ egy perui levelezője aug. 1- tól következő érdekes felvilágosítást közöl : De la Courhoz egy a négy nagyhatalom által tárgyalt és megállapított

Next