Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-01 / 308. szám

akkor, mikor Hannovera még az adóegylet tagja volt s financz-vámokkal bírt, de most, midőn a­­ vámegylet védvámjait elfogadta, Mecklenburg Szomszédsága, mely országos vámokat alig ismer, hanem fél-középkori, járási vámokon alapuló rendszerrel bir, Hannovera azon birtokaira nézve, hol a természetes és nehézség nélkül ellenőrizhe­tő Elbevonal hiányzik, igen veszélyes lehet. E tu­dósítás ennélfogva igen valószínű. Végre végezhetném-e jobban évzáró levele­met, mely merő curiosumok körül forog, mint ha még egy ily hasonlót, hozzácsatolok ? Emlékezni fognak önök azon poseni alárendelt­ hivatalnok­ra, ki Manteuffelnek keleti politikája ellen egy kérvényt nyújtott be a kamrának. E boldogtalan egyéniség egyúttal a pápához is fordult se szent­­ségétől azt kívánta, hogy az ő nevében a borosz­­lói püspök által eskü letétele mellett azon veszé­lyek iránt kihallgattassék, melyek­ Európát fenye­getik, hahogy a kérvényzőnek tanácsaira Orosz­országot illetőleg nem hallgatnak — tanácsok és veszélyek, melyeket neki a kopogó asztal fede­zett fel Miután Rómából természetesen választ nem kapott, most ismét Schwerin kormányelnök­nek alkalmatlankodik kérvényeivel, hogy a kam­rák lehető leggyorsabban­ pénzt küldjenek neki Berlinbe teendő utazásra, miszerint ott aztán­­ nyilvánításait kihallgassák s magukat azokhoz szabják. Tehát ismét egy martyrja az asztalko­pogtatásnak „felvilágosodott“ korunkban!! Jász Kis­ér, dec. 22. 44- Az elkezdett tiszaszabályozó gát, erélyes igazgatónk M­o­c­s­y Ferencz, s munka­vezető mérnökeink felügyelete alatt, Sarudnál kezdve már mintegy 1200 öl hosszúságra hallás tartós­ságáért és szilárdságáért mind az­­ erőltettek mind pedig felügyelőink szigorúsága és pontos­sága kezeskedik. De mig egy részről a munka haladása felett megelégedésünket nyilvánítjuk a­di más részről sajnosan kell érintenem, mi­s’. .i.t több kisebb érdekelt birtokosok illetősé­gi­­k -. mindeddig a társulati pénztárba be nem üzették, s e panasz leginkább azon birtokosokra háramlik, kiknek birtoka ez idén legnagyobb ár­víz alatt tespedett, s kik a mielőbbi mentesítést leginkább óhajtják. Egyébiránt a társulat bízott saftnja gondoskodandik, hogy az ily birtokosok "késedelmezése miatt a munkálat fenn ne akadjon, őket törvény által kényszeritendi illetőségeik ho­va hamarábbi befizetésére. A társulat bizottmánya részéről, m. hó 27.-én tartatott H.Zs.elnöklete alatt v.ülés,mely alkalom­ra­; a tiszagáthoz azokaéglendő 4 zsilip árlejt­ökése volt kitűzve, — melynek elkészítését egri mér­nöki, Kubik ur vállalta magára 11,500 p.­ftért.­­ A Tárna-szabályozás pedig minthogy még * ..t]n­.crpa.irányt nem vett,.—addig is mig ez meg­történnék, felsőbb rendelet következtében azon fok, mely által Kis-ér és Ladány határa elöntetik, betöltetni rendeltetett. Ugyancsak felsőbb rendelet következtében, A mákra kivetett országos közmunka helyett, f.­­aár elleni ez évben tetemesen megrongált,­­ 11 h­elyen pedig egészen elpusztult védgátjaink helyrehozása s megerősítése tűzetett ki, mely jó­tékony rendelet, a mostoha időjárás által sújtott lakosaink által köszönettel fogadtatott. A városi közmunka pedig elsülyedt utczáink felemelése s kijavítására fordittatik. Báró Barkó­cz­y Mihály O­nya, ki Jász­kun kerületi első biztosul neveztetett ki, még múlt hó elején megérkezett ÚJ -Berénybe. A szolnoki cs. kir. pénzügyigazgatóságtól ki­­­­küldött dohánybeváltó bizottmány körünkbe jött, s m ködését f. hó 2-án megkezdette. Kerületi barom­ orvosunk koronként szemlét tart községeinkben úgy a hámos mint a méneses lovak felett, s az első alkalommal két ló ragadós nyavalyában találtatván, agyon szúratott, köze­lebbi alkalommal pedig mind az ő, mind egyes gazdák részéről általános megelégedés nyilvánult a vizsga után, a lovak tisztasága s egészsége felett. Eddigi szokás helyett — mely szerint a fel­sőbb rendeletek kapitányi hivatalos levéllel köz­­ségenket köröztettek az egész járásban, — most, miután tisztelt főkapitányunk külön külön minden község számára lithographicoztatja, az illető hi­vatal által minden község számára egy időben küldetik szét, mely által mind a rendeletek mi­­hamarabbi kézhez jutása s teljesíthetése eszkö­zöltetik , mind más részről a jegyzők bokros fog­lal­atosságai gyéríttetnek. A herényi katonai laktanya építése, melynek alapja ez évben tétetett le, pénzhiány miatt igen lassan halad. Kívánatos volna, ha ily korszerű é­­pület mielőbbi elkészülése semmi akadály által­­nem gátoltatnék, é­s azt kikerülni az illetők fő­törekvésüknek ismernék. Ügyvédünk eddig elé az új rendezés szerint e járásban kettő van kinevezve, egyik Kisérből Vadász J., másik Apátiból Deli J. E napokban vendéglőnkben két nevezetes tárgy vonta magára figyelmünket, egyik Ger­­bel Mór bűvész géptani műelőadása, másik egy ritka szépségű tiszai viza, 260 font nehézségük mit tulajdonosa Pestre szállítván, városunkon keresztül vitt. Újdonságaink közt méltó említést érdemel még, egy most felállított s eddig itt nem létezett pitle vagy szitálló malom, mely szintúgy a szomszéd községbelieknek mint az itteni lakosok­nak nagy kényelmére szolgál. * ^Bortermésünk , ott hol a viz előre meg nem szüretelt, kedvező voltade azért még sem olyan olcsó nálunk mint Egerben, hol 2—3 vfor, mint szintén Gyöngyösön 1—3 vfton kelt a bor­akója szüretkor, mert itt mem 1 p. kron, hanem 7—10 kron méri 52 korcsma a kis-éri kar­­c­z­o­s­t. Búza vetéseink, a késő s csak egyszeri szán­tás daczára szépek. Jelenben az idei búza köble 18—20, tavalyié 20—21, 30; kukoriczáé 9—10, árpa és zabé 8—9, krumplié 3—4 vfz. — Hús fontja 18 ipa­­r. 1. Fővárosi társaséleti szemle. Pest, jan. 1. Újév. Egy látogatás. Az ó-év hátrahagyott ajándé­­kai az újnak. Mit jelentenek ez arany szegélyű jegyek ? e rózsaszín levélkék? e gondosan kötött virágfüzé­­rek.? ez elmésen rendezett csecsebecsék ? alkalmi versek, milyeket a szerkesztők ingyen is visszauta­­sitanának, s most drága pénzbe kerülnek ? e minden kigondolható neme a meglepetéseknek ? . Mit jelent ezen metamorphosis, hogy a leg­­fukarabb kéz is adományra készül; az emberek csupa jóindulattal vannak egymás iránt; az ügyvé­lek clienseiknek erőt, békességet kívánnak; az orvosok fris ^fesé­ss­é­ge­t! az unokaöcsék lagybátyjokinA életet; a nő, férjének loláogs ᮫E^-sFgabuan­zérek bő esztendőt! Uj év n^|P. 1 • Nagy nap, dicsó nap ! Az emberek ilyenkor­zerencsekivánataikkal le igyekeznek róni, a mi rá­­zat embertársaiknak egész éven át okoztak vagy ivódtak. E napon a szegénynek szabadalma van, hogy a gazdagabbtól könyörületet és nagylelküsé­­gt?t igényelhessen. — Ilyenkor a szép szó készpénz; a váratlan ajándékot mindenki várja. Hát a Szegény feuilletonistának mit hoz azm­a? Mit? alig teszi be sugár­lábát, alig nyitja meg ajual­ajkát, már gondot hoz , megénekelteti vele tagat. Tessék írni egy csecsemőről apotheosist, vagy biographiát, ki még alig él egy pár írat. És én é­pen e helyzetben voltam. Akár balra,"akár jobb ol­dalra nyúltam, akár az előttem fekvő­ papirost néz­­­tem — tárczám üres volt, sőt olvasóimtól függ, hogy folyvást annak tartassék. Éjfélig egy árva gondolat sem szállta meg a papiros hófehér kebelét; míg végre elálmosodva én is e hófehér­ kebelre haj­­tom fejemet; hogy ekkor is volt-e rajta gondo­lat, még mindig kétséges, mert szerencsésen elalud­tam. És íme ez segített; egyszerre ablakfüggönyöm mintha egy világra boruló fekete éjt képviselt volna, ketté szakadt; egy fris, bájos fiatal reggel mosolygott be azon ; feje körül ezüst sugarak de­rengettek ; lehellete oly' tiszta és üdítő volt, hogy ahoz képest minden balzsam csupán maszlag. A mint fejét e tündérgyermek bedugta ablakomon, egyszerre az egész szobában szürke világosság kezdett deren­geni. Hisz ez kedves vendég, gondolom, még gyer­tyámat is meggazdálkodom mellette, beszólitam. A mint hirtelen besurrant, legelőször is borzas ha­jamnak esett, ezt lesimogatá. Ha már oly kegyes vagy, mondom én neki, hogy fodrászomat e reggelen nélkülözhetővé akarod tenni, e reggel,midőn egypár ostlba szóért többet kell neki fizetnem, mint kü­lönben egy havi fésülésért, már akkor egyúttal légy oly könyörületes és szánd meg ez üres papirost is,, melyet a mi emberi nyelvünkön tározónak ne­veznek, s mely a tárczákhoz átalában , kivált jelen állapotában, nagyon hasonlít: szánd meg, és töltsd be valamivel, mi oly kedves legyen az olvasónak, mint a te látogatásod nekem. A tündérképű fiatal gyerkócz elmosolyogta magát. „Azt hiszed, én iró­­társad vagyok, mivel ily sovány szellőkönnyűalak­ban mutatom be magam nálad ? vagy épen egy iró­asztal, mely titkos kérdésekre tud felelni, és jövendőt mond? Lásd, én még ehhez igen fiatal vagyok, én mint az újév első hajnala igen keveset tudok; a jö­vendőt majd idősb testvéreim mondandják meg.“ „Bizony megvallom — válaszolom én— ilyes­mit vártam tőled; miután azonban ezt nem teljesít­heted s idősb testvéridre utalsz, engedd, hogy e pa­pirosra az igényelt czikket megírjam s képedet vi­­gnettül használjam hozzája.“ „Hasztalan fáradnál, nem találsz el, mert én minden perezben változom, midőn mosolygó vonást fesüttíl, homlokom redős lesz, ha komolynak ecse­­teli,kiderülök .­. . hanem megállj, kellemesb és szered munkát adok én neked. Szedd rendbe azon ajándékokat, miket az éjjel elhunyt öregem , az ó­­esztendő, nekem emlékül hagyott.“ E szavakra rózsaszínű fény kezdett körülem terjengni, mely varázsvilágosság emlékezetemet is megillette. Egy bőségszaru kincsei tárultak fel előt­tem, melyre arany vonásokkal ez volt irva: „1853.“ Nemde gazdag ajándék! — kiáltó — midőn a bőségszaru kincseit feltárta. Egy korona, mely ezredéves szent ereklyéje egy nemzetnek, s melyet méltatlan sírjából, egy Fejedelmi kéz hozott fel, hogy egy nagy múlt em­lékéül és egy szép jövő zálogául tovább is tündö­köljék. Egy c­s­á­s­z a szivjóság és éré birodalom koronáj­a e nagy birodalom séges feladatát meg Borús idők­ után melynek a birodalom egyik végétől a másikig tün­kinek a szépség és báj, a töve mellett, egy dicső miokán ragyogni, hogy­­val a népbelejogitás fel­van a béke szivárványa, döklő íve alatt, népek szeretetétől körülöredzetten, szilárdan áll a trón, a hatalom, hála és hűség nem­zeitől emelve; honnan mintegy termékeny ilő nap­tól, uj életet szí és virágzik a tudomány és művé­szet, honnan tápot vár milliók jóléte és­ öröme ! Az 1853-dik év többi adományai sorában, me­lyeket egyenként felsorolni hosszúra terjedne, ott van kormányzatunk körében több jeles, méltó bi­zalmat érdemlő férfiak új kineveztetése. Vállalataink sorában a nagyszerű alagút, melyet az újév, utó­dának már alkalmasint egészen elkészülve s a köz­forgalomnak megnyitva fog átadni. A légszesz világí­tás, melynek eszméje szintén a múlt évben támadt fővárosunk szépítésére Az intézetek sora Kormányzónk ra­nyaiban újon rendeze eléje néző nemzeti ss díszesen megnyitott n­evűjére­ van, a Főherczeg­re által anyagi viszo­­lt művészeti jövőnek» az ugyanezen évben tinház, mely amazzal vállvetve terjeszti az erkölcsi mivelődés és nemes mulatság jótékonyságát; a zárdanének beteg- és szegényápoló intézete, mely hasonlóiig a múlt év­nek köszöni lételét, valamint a régehajtott vasárnapi népiskolák is. — A művészetiek körében itt van állandó műkiállításunk. Úgyszintén irodalmunk minden ágában is új örvendetes lendületet ébresztett a múlt év. Folyóiratokban, önálló művekben, a drá­mairodalom terén annyi szép és jó támadt ez évben, miszerint csüggedésre legkisebb okot sem adhat a­­visszaemlékezés 1853-ra , sőt méltán ujult erőre, uj törekvésre és pártfogásra ösztönözhet irót és olvasót. Ily letűnt év után, bizton ébredhetünk uj haj­nal­r­a! S bizton üdvözölhetjük az uj esztendőt! Napi események. * (Fővárosi és vidéki napló.) Jan. 1. * A pesti elemi tanítók m. hó 22-én iskolaigaz­gató Mayer István úr elnöklete alatt második ta­­nácskozmányát tartották. Az elnök úr a tanítóknak a „Schulbote“ és „Pädagogisches Jahrbuch“ Bécs­­ben megjelenő nevelési folyóiratokat ajánlotta. Ez­után egy terv terjeszteték elő a tanítók számára a­­lapítandó könyvtárt illetőleg és csekély módosula­tokkal jóváhagyatott. A könyvtárnoki hivatalt Frey József főtanító viselendi. Előadásokat tartot­tak, az iskola kézikönyveiről dicséretesen ismert Szabóky Adolf az olvasás tanításáról, Becker Gy. az általa szerencsével használt tanítási módról, Kohn Salamon a számtanításról. A legközelebbi tanács -­kozmány f. hó 16-kán lesz. * A pozsoni fiókműkiállítás bizottmánya a „Pr. Zig“ban a művészet s a hazai* műegyesület érde­kében festvények tulajdonosaihoz, művészekhez és magánosokhoz szives kérelmet intéz , hogy a lát­vány vágy időnkénti megújítására a festvények szaporítása és részenkénti felváltása által e műkiál­­lítást új műkincsekkel gazdagítani és nemes czél­­jait ez által barátságosan előmozdítani szíveskedje­nek. A bizottmány a czímzetek beküldésével a neki felajánlott festvények odaszállitása és visszaküldése iránt maga gondoskodandik. * A nemz. színházi uj szerződtetések f. hó 2- kán veendik kezdetüket, az intendáns, a gazdasági igazgató ur s egy bizottsági tag előtt. Közbirodalmi napló.­ Bécs, dec. 30. Orsovába dec. 22-én érkezett konstantinápolyi posta azon közlést hozta, mikép a porta a megin­dítandó békealkudozásokhoz föltételül az oroszok kivonulását a dunafejedelemségekb­dl.­­ kötötte. A divánülés, melyben e határozat hozatott, állítólag igen zajos volt. — Az egész­ török-egyiptomi hajó­had a f­e­k­e­t­e-tengerre megy. — Az oláh ezred, mely előbb Bukurestben ál­lomásozott, jelenleg Brailában van, s az oroszokkal vegyest őrszolgálatot tesz. — Több házas tisztek kiléptek a szolgálatból, s családjaikhoz mentek Bu­­karestbe. Velencze, dec. 18. Az orosz cs. főconsul meghívására, ma d. e. katonai kormányzó ur ő excja számos tiszti kisérettel, valamint helytartó ur ő excja, az itteni gör. nemegyesültek Sz. Györgyről nevezett egyházában megjelent, hol Miklós orosz császár 6 fels. névnapja megölésére ünnepélyes is­tentisztelet tartatott. Zágráb, dec. 27. A Petrovics Péter se­­natuselnök, Kuka István senátor és M­a­r­ti­n­o­­v­i­c­h Milo szerdár és társaik elleni felégárulási per kimeneteléről az ,,Agr. Ztg.“ ezeket írja: Az említett összeesküdtekre bebizonyult, hogy felkelés által a mostani kormányt Montenegro és Berdában megbuktatni s helyébe más törvény- és nemzet­­ellenest állitani akartak. Bűntársaik C­e­r­o­v­i­c Norica és B­o­s­k­o­v­i­c Vid, mihelyt Cettinyében megjelennek, tüstént külön­ vizsgálat alá vétetnek. Petrovics György alelnök ártatlannak nyilvá­níttatott. A vád históriai része következő : Kuka István senátor Belgráddba ment, s ott 100,000 frt. hitelt eszközlött volna a jövő montenegrói kormány számára, mely czélra Petrovics Péter elnöktől kellő teljhatalmat nyert, mely eredetiben megta­­láltatott, és noha a czélt ki nem mondja, de a ki­­szolgál­tató ellen súlyos vádalapul szolgál. Marti­novics Milo szerdár a pénzt Szerbiából K­u­b­á­­tól mindig apró őszietekben kapta volna, hogy figyelmet ne gerjeszszen. E pénzt Martinovics némely katonák megvesztegetésére használandó, hogy őket az összeesküvéshez megnyerje. Ha ek­­kor egy összeesküvő csapat alakult vala, egy bizo­nyos éjjel Martinovics az összeesküdtek élére állandott, a vár ágyúit és lökészletét hatalmába keríti, a fejedelem palotáját megrohanja, és a feje­delmet, erőhatalmi fenyegetések közt leköszönésre kényszeríti Petrovics Péter elnök javára, s őt egyszersmind az országból élethosszig tartó szám­űzésre ítéli vala. Ha a fejedelem ellenszegült volna, el volt határozva, hogy ő, és minden,­ki segítségé­re leendett, megölessék ; ezenkívül az összeesküvők elhatározták a mostani rendszer minden párt hívei­­­nek az országból száműzetését. Egy manifestum volt készen, melylyel az összeesküdtek az államcsínyt igazolni akarták, és pedig a fejedelem legsötétebb rágalmazása és kormánya minden ágának megtá­madása által; végre szándék volt az orosz protecto­­rátus alól magukat emancipálni , és franczia oltal­mat keresni. (Az ítéletet már közlöttü­k.) (Külföldi napló). London, dec. 23. — O’C­o­nn­e 11, ki legközelebb Clonnel -ben min­den ellenzés nélkül parliamenti taggá megválaszta­­to­t, mielőtt megválasztatását a mayor forma szerint kihirdette volna, kijelenté, mikép­p a dublini lapok alaptalan állításaival ellenkezőleg, nem fogadta el a haszonbérlő-liga politikáját, s nem kötelező magát arra, hogy ezt később teendi, mindenek előtt el­hunyt atyjának politikáját s elveit akarja követni. Még több más beszédek is tartottak; szónokok s hallgatók szokatlanul illedelmesen viselték magukat.­­ Több lapok hevesen megtámadják Har­­dinge algrófot, a hadsereg főparancsnokát, s azt vetik szemére, mikép igazságtalan protectio- rend­szert hoz be a hadseregbe. Ezen vádat különösen arra alapítják, mikép a lelépett Browne helyébe, az érdemesebb s régebben szolgáló Wetherall tábornok elmellőzésével, Catheart-ot neveztető ki tábornok-segédtisztté. •Páris,dec. 26. A „Moniteur“ ma jelenti, mikép a „Monseigneur“ czim nem illeti a fő állam-s korona-hivatalnokokat, hanem csupán a császári családhoz tartozó herczegeket. — La Rochefoucauld herczeg egy, a P­a­­­r­­­e hoz intézett levélben alaptalannak nyilvá­nítja azon hírt, mintha ő a senátusba fogna belépni. E levél végszavai így hangzanak : „Én nem tarto­zom az ellenzékhez, s méltányoltam ama szolgála­tokat, melyek az anarchia által fenyegetett honná tétettek; de az, ki 14 évig X. Károly királynak segédtisztje volt, azon érzelmekben tudand meghal­­ni, ’Helyekben élt. Az emlékezet kegyeletének min­den becsületes ember lett szentnek kell lennie; azok, kik egyetlen perczig is azt vélhették, hogy a kormány­­engem senátorrá akar kinevezni, — mind az én jellememet, mind magát a kormányt félreis­merték.“ — V­e­­­y pasha rövid időn Brüsselbe szándé­kozik utazni, hol szintúgy mint Párisban, meg van hitelezve. — Jan. 25-kén a Tuileriákban nagy álarczos tánczvigalom leend, melyben históriai négyestán­­czok fognak előadatni. Berlin, dec. 28. A „N. Pr. Zig“ igy ír: „Mi legelsők valónk azon helyzetben, állíthatni, hogy lord Palmerston nem a reform­bili, hanem a keleti kérdés miatt lépett ki a ministeriumból. Most ki­­derül, hogy lord Palmerston a hajóhadaknak a Te­­­kete-tengerre kiindulását kívánta s e kivonatával egy szónyi kisebbségben maradt. Ez volt oka kilé­pésének , minthogy azonban a ministérium azóta parancsot küldött a hajóhadnak, hogy a fekete-ten­gerre­­ induljon, nem volt többé semmi ok, miért hogy ismét a kabinetbe be ne lépjen,az megtörtént.“ München, dec. 25. Austriai Császár ő Felsége a szent­estvét Max bajor herczeg ő k.­fens, családkörében tölté. Tegnap délután Császár ő Felsége tiszteletére Károly hgnél nagy e­­béd volt. Madrid, dec. 18. A „Gaz. de Madrid“ kö­vetkező hirdetményt hoz :, Mindazok, kik hivatalos állásuknál fogva feljogositvák királyné­t felsége lebetegedésénél jelen lenni, értesittetnek, hogy ott ne gyászöltözetben jelenjenek meg, miután ő fel­sége kivánata, hogy azon percztől fogva az udvari gyász megszüntettessék. Kon­stantinápoly, dec. 16. A Bosporus­­­ban fekvő két cs. k. austriai gőzös, „Volta és Cus­­tozza“ parancsot kapott az elmenetelre. Az első Szinopéba, a másik az archipelagusra megy. Ez u­­tóbbi gyaníthatólag a szaporodó tengeri rablók ellen. 1 s p a há­n , dec. 20. Egész Perzsia, aggódva várja a következéseket, melyeket a sahnak Tehe­ránból 30,000 lovassal, 1000 ágyú s 3000 lőszer­­­vivő tevével elutazása maga után vonand. E had­sereg rendeltetéséről mindenfélét gyanitnak. Míg egyik azt mondja, hogy a törökök segélyére megy, másik , hogy ellenkezőleg az oroszszal szövetkezve a törököket támadamdja meg. Ha Perzsia e pilla­natban Oroszországgal szövetkezik, akkor a szuni­­ták felkelését, és közvetlen ezután vallásháborút várhatni. New-York: A San -Franciscóban megjelenő „Catholic-Herald“ közli ama pápai bul­lát, melynél fogva K­alifornia számára Al­a­­m­a­n­y érsekké neveztetik ki. Ezen bulla szerint a san -franciscoi érsekségben 1848-ban csak 6 templom s 3 lelkész volt, egy 5,000 főnyi katlun népesség vallási szükségeinek fedözése végett. Most pedig pontos statistikai adatok szerint az érsekség nem kevesebb mint 50,000 katholikust számít, 23 lelkész-, s ugyanannyi templommal. Továbbá még 6 templom van részint tervben, részint épülőfélben; 6 fiatal papnövendék készül a papi h felszentelésre ; 6 más papnövendéket várnak Izlandból, számos pa­pokkal együtt. — Az amerikai congressss m­indkét kamrája elnapolá magát, a múlt april l£­kán elhunyt alel­­nök, Rufus­­ King emléke iránti tisztelet jeléül. AUSTRIA, Bécs, dec. 29 .,6 C.“ A cs. k. hadsereg altisztjei és katonái hosszú és hű szolgálatainak megjutalmazása végett kibocsátott legf. rendelet, melylyel az említetteknek polgári szolgálatba lépte kellő módon szabályoztatik, és oly szép mint örvendetes jele a legnemesb honatya/ gon-

Next