Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-11 / 442. szám

Pest, Vasárnap, Előzetes! felhívás a július-decemberi félévi folyamra. A jövő félévben e lapnak egy — egyébiránt külön álló munkát képző és külön is megszerezhető — melléklete lesz, egy 10 — 12 ívnyi,­­finom ízléssel írt franczia regény, csinos fordításban, e czím alatt : „Pontangeg marquis.“ Irta Girardin Emil­né. — Ki a „B. P. Hírlap“ t. ez. előfizetői közül — mire a­­zonban kötelezve nincs — a fennirt és jö­vő julius közepén készen levő szép regényt leírni akarja, azt az előfizetés­,­hez csatlandó és a mellett bekülden­­dő 20­0 busz pkrért díjmentesen megkapja; nem előfizető számára el­lenben vagy könyvárusi után azon mun­ka ára 1­s egy ptt.­­ E munkából a nyomtatási költségek levonása után meg­maradó egész összeg egy létesítendő magyar í­r­ó­i - nyugdíj alapít­­ványra fordíttatik, mely intézet pár­tolását t­­ez. Fáy András és Szemere Pál köztiszteletben álló hazánkfiai valá­­nak szívesek elvállalni. Előfizetési feltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évne­gy­edre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Év­­negyedre 5 pft 20 kr. A július közepén megjelenő fran­czia regénynyel együtt Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pft 20 kr. , Évnegyedre 5 pft 40 kr. • Az előfizetés a lap kiadóhivatalá­ban (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A magas cs. k. pénzügyi ministerium f. é. máj. hó 14-kén 2443 sz. a. kelt rendeletével. Grosz József pénzügyőrségi biztost, Km­­alkowszky Vilmos kincstári fogalmazót, továbbá Verney Gyula, Schweitzer László, D­á­n­i­e­l­y György, Láng Ignácz, Rozsé­nyi József, Fáber János, K­a­r­a­y Ferdinánd és Marinovich Marczell pénzügyi fogalmazókat és Z­o­r­n Vilmos adóhivatali pénztárnokot 111. osztályú pénzügyi kerületi bizto­sokká, utóbbi hatot ideiglenesen, kinevezte. A magyarországi os. k. pénzügyigazgatóság Schweighofer Antal pénzügyőrségi utánnézőt II. oszt. adóhivatali tisztté Alsó-Vereczkére ideig­lenesen kinevezte. A magyarországi os. k. pénzügyi orsz. igazga­tóság a bástyaházi cs. k. lószállítási hivatalnál meg­ürült hivatali írnok állomását Kirchbaum Gyula király völgyi sóbányahivatali helyettes-mázsáiéra ruházta. Szerdán, f. é. jun. 7-kén a budai cs. k. egye­temi nyomdában megjelent és szétküldetett a ma­gyar orsz. kormánylap 1 ■ ső osztályának X. darabja lemet egyedüli­­ összes kettős kiadásokban, s tar­talma következet­t 120. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. máj. 3.-kán kelt rendelete, érvényes azon korona­­országokra, melyekben az 1850. febr. 9- és aug. 2- kán kelt illetéktörvények hatályban vannak, mely Utal a pénzügy­ministeriummal egyetértőleg az 1850. febr. 9. és augustus 2-kán kelt illetéktörvé­nyek (birodalmi törv. lap 50 és 329. sz.) 44 §. az ingatlan javak bírói árverezése tekintetében ér­­telmeztetik. 121. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. máj. 3-kán kelt hirdetvénye, kiható az általános vám­­kapcsalatban foglalt koronaországokra, egy ellen­őrködő vámhivatalnak Bratzauban, s két II., oszt.­ 442. lyú mellékvámhivatalnak Patersdorfban és Ollers­­dorfbam fölállítása iránt. 122. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. máj.­ 3-kán kelt kibocsátványa, kiható Magyarországra, egy másod-osztályú lotto-hivatal fölállítása iránt Budán. 123. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi minis­tereknek 1854. máj. 6-kán kelt renndelete, a Tirol­éi vorarlbergi harc segített grófság politikai és bí­rósági szervezete tárgyában. 124. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi minis­­teriumoknak 1854. május 8-kán kelt rendelete, mely által a felső-austriai főherczegség politikai és bírósági járási fölosztása tárgyában két igazítás té­tetik közhírré. 125. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. máj. 8-kán kelt rendelete, az ideiglenes bányakapitány­ság hivatalos hatályosságának kezdete iránt Er­délyre nézve.1 126. sz. 1854. máj. 11-kén kelt császári ren­delet, kiható a birodalom egész területére, a kato­nai határőrséget kivéve, mely által az 1853. julius 29.büntető-perrendt­ irtás 9 § ához képest, az 1852. május 27. büntetőtörvény II. részében előforduló több kihágások, minden koronaországok fővárosai­ban, első biróságilag az ott létező országfejedelmi biztonsági hatóság büntető-törvén­yhatóságához uta­­sittatnak. 127. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­­nak, a hadsereg főparancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. május 14. kelt rendelete, melynél fogva a nyomtatványok általi bármely közlés,­ mely a hadcsapatoknak a birodalomban­ mozgalmaira, vagy hasonló viszonyokra s katonai működésekre vonatkozik, a hivatalos hirlapok által közzétett tudósítások egyedüli kivételével, föltét­lenül s büntetés alatt tiltazik. 128 sz. A pénzügyi és kereskedelmi­­ ministe­­riumoknak 1854. május 16-kán kelt rendelete, ki­ható az általános vámvidékben foglalt minden ko­ronaországokra, 1854. junius havában a vámilleté­kek lefizetésénél ráfizetendő tulfolyam tárgyában. 129. sz Az igazságügyi ministeriumnak 1854. május 16-kán kelt rendelete, az erdélyi országos főtörvényszék mint bányaügyekben­ másod-biróság • a derzsi és károlyfehérvári ideiglenes országos törvényszékek mint első folyamodás a bányabirósá­­gok hatályosságának kezdete iránt­ 130. sz. A hadsereg főparancsnokságának 1854. máj. 20-kán kelt rendelete, az orvos-sebészi­ József­­akadémia visszaállítása iránt. 131. sz. A belügyministeriumnak 1854 május 21-kén kelt rendelete, mely által a badeni nagy­­herczegi kormánynak, a több német kormányok által,a megbetegedett álladalmi alattvalók kölcsönös ápolása s a meghaltaknak eltemetése iránt kötött egyezséghezi csatlakozása közhirré tétetik. 132. sz. A bel- és igazságügyi m­aisteriumok­­nak 1854. május 22-kén kelt rendelete, kiható a lombardvelenczei királyságra, mely által az 1854. ápril 21-kén kelt rendelet (birod. törv. lap 97 sz.) IV. pontjában foglalt intézkedés foganatosítása vé­gett, s az 1854. május 20-kán kelt legfelsőbb ha­tároz­ványhoz képest, a lombardvelenczei király­ságban a felségárulás, zendülés és lázadás bűntet­teinek megvizsgálására és megbüntetésére hivatott törvényszék kijelöltetik. 133. sz.: A kül-, bel-, igazság- és pénzügyi ministériumoknak, nemkülönben a hadsereg főpa­rancsnokságának 18.'94. május 25-kén kelt rende­lete, kiható az austriai birodalom minden koronaor­szágaira, melylyel az egyrészről Angol-, Franc­ia­­ország és a török birodalom, másrészről Oroszország között kiütött háború alatt a cs. k. hatóságok és alattvalók által a tengeren kereskedés és hajózás tekintetében megtartandó elvek tétetnek közhirré. Ugyanott pénteken jun. 9-kén megjelent és szétküldetett a magyar orsz. kormánylap 2-ik osz­­­tályának X. darabja, német egyedüli a összes ket­tős kiadásokban, s tartalma­­ 14. sz. Ő és, fensége magyarországi katonai s polgári kormányzó főleg az 1854. máj. 13. hirdet­ménye, mely által a gózkatlannak­ kísérleteket ille­tő utasítás tétetik közzé. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, jun. 9. A Császár Ő Felségének és porosz ki­rály ő felségének, mint mondják, épen a mai napon Tetschenben (Csehországnak katonai ha­társzélén az Elbe mellett) találkozásuk kétségen­­ kivü­l nagyfontosságú esemény. Azon körülmény,­­ hol it mindkét részről az illető külügyminiszerek­­ is a mondott helyen megjelennek, mutatja, mi­szerint e találkozás diplomatiai s politikai jelen­tőséggel is bír. Mint tudva van, kevés napokkal ezelőtt ment el Sz. Pétervárra az austriai császári udvarnak az európai béke érdekében tett ba-­­rátságos, de állítólag egyszersmind erélyes felszólítása, mely az april 20 -i szerződés értel­mében a porosz kir. udvar által is gyámolítandó. Ha a keleti krcsis eddigi folyamára egy te­kintetet vetünk, azt három stádiumban látjuk. E­l­s­ő a hadnak a porta és Oroszország között ki­ütéséig, m­á­s­o­d­i­k attól fogva az ápril 20-diki szerződésig , vagy a német hatalmaknak úgy , szólva a tettek terére lépéséig nyúlik, a harma­diknak m­ég most csak kezdetén állunk, s en­nek voltaképen kiindulási pontja a május 23-ai és a mondott szerződésre, úgy szólva, az európai sanctio pecsétjét rá ütő bécsi értekezleti jegyző­könyv. Hogy ez utolsó id­őpont, a két német fő­hatalomnak is a cselekvés terén megjelenése, A legfontosabb esemény a végzetteljes bonyolódás­­­­ban, mely roppant következéseket vonhat maga után, kétséget nem szenved, miután e főhatalmak­­­nak, különösen az austriai császári udvarnak ter­mészetes hivatása a keleti ügyben a döntő súlyt adni. A milyen általános igazság ez, épen oly merészség volna, a lehető eventualitások és kö­­­vetkezéseknek közelebbi fejtegetésébe, vagy meg­határozásába bocsátkozni akarni. Miben illand és­­ mennyire fog terjedni a két német főhatalomnak­­ a cselekvés terére lépése, ez a jövendő titka, annál inkább, mivel arra az események fo­­lyam­a is bizonyosan hatás nélkül nem marad, miért itt minden találgatás, minden okoskodás, legalább idő előtti. Hogy a német két főudvarnak e fellépése által azonban mint általában Európá­nak és Németországnak, úgy különösen az aus­triai császári birodalomnak is érdekei megvédésé­ről a lehető és legczélszerűbb gondoskodás tör-­ ténend, s hogy e nagy czélra szükséges eszközök sem hiányzanak s erről mindenki meggyőződhe­tik, ha a viszonyokat ismeri és azokat helyesen felfogni képes. A két udvarnak ismeretes lojali­­­tása, bölcsesége és előrenézése fogja meghatá­rozni azon különös rendszabályokat, mikhez nyúl­t­ni kelljen, akár azon eset álljon be, hogy a sz.­pétervári kabinet a hozzá intézett barátságos szó­zatra hajlik, akár pedig azon sajnos de sokak né­zete szerint nem lehetlen fordulás következzék el, hogy e kabinet elkezdett tervének végrehaj­tását megpróbálja, s Európa egyes akarata da­c­ára is jogtalan követelései terén megmaradjon. Hogy a nyugtalan politikusoknak, vagy inkább politizálóknak az események igen lassan fejlőd­nek, az természetes, de ha valamikor, úgy a mos­tani időben nagy igazság Phaedrus mondása : „Periculosum est credere, et non credere.“ Ha ez a folyó eseményekre, általában a had színhelyéről jövő zavaros, ellenkező, igen sokszor hazug hí­rek, valamint a nyerészkedés által még olykor koholt távirati sürgönyökre nézve is áll, mennyi­vel inkább szem előtt tartandó a bekövetkező, tehát jövendő és sokképen módosítható esemé­nyek­, s ezekre alapítni kívánt okoskodásokra néz­ve ? De hogy nagy események küszöbén állunk, hogy a fennemlített fejedelmi találkozás a nagy kicsis s így Európa sorsára befolyás nélkül nem maradhat, ez több mint valószínű, valamint hogy a jelen időpont épen az, melytől függ a békének tán rövid idő múlva helyreállása, vagy a háború-­­­nak még évekig tartása. A valutának pár nap óta kedvezőbb állása valóban örvendetes körülmény. A tervezett új és nagy kölcsön, minek tárgyában, mint mondják, épen tegnap pénzügyminiszer úr ő excjánál nagy értekezlet tartatott, a valuta javulására bizonyo­san kedvező hatással leend. London, június 5.­­|­ A britt belpolitikának egy többször ki­­cek­ázott, de a negyven éves hosszú béke hő nap­sugarai által mindannyiszor elfonnyasztott növé­nye, a kitört háború vérharmata alatt ma teljes pompájában virágzik, és savanyu gyümölcseit mielőbb megtennem ígérkezik Értem ama rég érlelt tervet, melynek tárgyát „az országos had­ügyvezetés cháoszából rendszeres egészet terem­tés“ képezi, melyet a parliament s a sajtó már vagy husz év óta szövöget szabad óráiban, s mely őszinte gonddal felkaroltatván, létesíté­séhez valahára közel áll . A kormány pár hét óta nem ugyan kizárólag, de mégis tüzete­sen e tervben fárad, mely iránti elhatározását, Russel lord kijelentése szerint, a pünkösd utáni első ülésekben fogja közölni a házzal. A napi s hetilapok nagy serege pedig, s a clubok a kérdés alatti fontos reform legkényesebb húrját, a „ki legyen hadügyminister“-t pengetik, a a kérdés­nek ez oldala az, mely által még kabinetivé is válhatik. Tudva van, hogy az angol Mars nem a­­Horse guildnak főnöke — az országos katonai fő­­­parancsnok, jelenleg H­a r d i­n­g e lord; sem az ordonance-office—a táborszernagyi hivatal elnöke, ma Raglan lord; sem végre a csak névszerinti hadügyi titkár, ki egyedül költségvetésével fog­lalkozik a közigazgatás katonai ágának, ez ágnak parl­­a­menti képviselője, a kabinetnek rendesen nem tagja, a jelen secretary at war, Sidney Herb­ert. Hanem a hadnak tulajdonképeni ura Angliában az ötven gyarmat ügyeit vezető mi­nister, ma Newcastle hg, kinek vál­lait két tárcza felelősségének terhe nyomja a nélkül, hogy oroszlán-osztaléka jutna számára a felelősség érdemének is, melyet megosztanak vele az említett főparancsnokon, táborszernagyon s hadügyi titkáron kívül a kincstár lordja is, ma Gladstone, s a belügyi státustitkár, jelenleg Palmerston lord, mint kinek köréhez tarto­zik a honvédelemnek, a militiának fő-ügyveze­tése. Ez anomáliák a közigazgatás katonai ágá­ból az egység hatalmát, a gyorsaság erejét kikü­szöbölik, s abba a költséges hatálytalanságnak s háború idején egyenes veszélynek elemeit oltják. E bajon csak oly rendes hadügyministerium ala­kításával segíthetni, mely vagy szorosan hasonló legyen a continensen divatozó ebbeli rendszer­hez, vagy az angol tengeri hadügyvezetés min­tájára szerv­ez­tessék. Ez utóbbinak 1. a szakértő fő­tengerésztisztekből összeállított igazgató­szék — Board of admirality — áll élén, de e szék egy felelős főnökkel bír, ki rendesen nem katonai egyéniség, de a kabinetnek mindenkor tagja, s ezzel áll vagy bukik. A két mód közös, melyik szerint fog a tervezett reform életbe léptetni ? e kérdés gyakorlati megoldása jóval közelebb áll, semhogy e helyen elméleti bonczolgatása szük­ségtelenné ne válnék. De minthogy mégis az an­gol közigazgatás egyes ágainak eredete, törté­nete s hatásköre nem igen ismeretes, alig lesz fölösleges egy másik kérdésre megfelelnünk, arra t. i.: államtanácsi rendelet vagy parl­amenti vég­zés által eszközölhető-e a közigazgatás rendsze­rében­ oly fontos változtatás , minőt a tervezett hadügyi reform szükségessé tesz.? A régi korban az ország minden ügyeit a király tanácsa vezeté. Idő folytán e tanács a közdolgok gyorsabb inté­zése végett bizottmányokra oszlott fel, melyek azután évek hosszú sora után rendes államügy­osztályokká lőnek (departments of state) s ezek összegéből keletkezett a ma úgynevezett ka­binet, mely a régi tanácsnak, a királyi vagy ál­­­lamtanácsnak már majdnem egész hatalmát ma­gába szítta.. Meg van írva, hogy „a civilisatio haladtával szükségesnek látta a király egy ál­lamtitkár kinevezését, ki az ő és tanácsa utasítá­sait az ország külföldi képviselőjéhez, s a gróf­ságok hadnagyaihoz haladék nélkül megküldje.“ Will­dik Henrik alatt kettő volt már az állam­titkár , s bár Erzsébet ismét csak egyet hasz­­­nált, a híres Sir William Cecilt, 1782 -ig mégis rendesen két státustitkárral birt az ország, kik­nek egyike az úgynevezett „északi“, másika pe­­­dig a „déli államügy-osztály“ (northern and sou­thern department) élén állott. E két osztály az utóbb nevezett évben a m­a divatozó elnevezés­sel kül-­s belügyi osztálylyá változott át. 1768- ban alakíttatott a gyarmatügyi államtitkárság, de mely 1781-ben ismét eltöröltetett. 1794-ben, mindjárt a forradalmi háború kiütése után, lön létrehozva a hadügyi államosztály, a a gyarmat - ügyi a belügyivel összeolvasztatott, mely utóbbi 1801-ben a hadügyihez csatoltatott, s ezzel máig összeforrva maradt azon különbséggel, hogy kez­detben a hadügyi osztálynak mint törzsnek a gyarmatügyi csak ága volt, míg ellenben ma a hadügyi tároza csak függeléke a gyarmatügyinek. E történeti előzmények után a hadügyi hivatal tervezett újjáalakítása kettős uton fog megtör­ténni : az államtanács, a királynő elnöklete alatt, rendeletet bocsátand ki a közigazgatás hadügyi ágának új s rendszeresben megalapítása tárgyá­ban ; a parl­ament pedig rendezni fogja a felállí­tott hivatalt, s a hivatalnokok számát, hatáskö­rét, díját stb. meghatározni. Mi a kérdés szemé­lyes oldalát, s az azzal kapcsolatos minister­iál- Június 11-én 18541 fi fi:D A P E S T I IIIII LAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6.­sz. a. (Kunevalderházi 2-ik emeletben. Megjelenik e­pp , hátfőt a a főbb finnepek utáni napokat ki­vive , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félév­re : 10 frt., évnegyedre: Sír: 20 kr. Helyben, f­él­­í­vre : 8 frt.; évnegye­dre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivataliban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országút Krie­­walderház), v­i­d­é­ken minden cs. kir. postahiva­tal né­v.— Az­ előfizetést­ tartalmazd levelek a czím. lak­hely a utolsó posta ‘feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz uta­­sítandók.

Next