Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)
1854-12-01 / 585. szám
■ vannak látva élelmiszerekkel, de e pillanatban ehetetlen fáradalmas ostrommunkáikat folytatni, fagy az ellenség ellen a Tsernaján túl, az erősítő csapatok megérkezése előtt támadólag föllépni. Az orosz krími csapatok számerejérőli eddigi adatokat a „CZC.“ ekkép igazítja, illetőleg egészíti ki. Nov. 3 kán Szebasztopol északi erődítvényeiben 6500 ember volt, a déliekben 34 zászlóalj, 240 tábori ágyúval. Tsernajánál 66 zászlóalj, 57 eescadrons 34 szomma kozák állt 244 ágyúval. E csapatok összesen 108,500 főnyi hadsereget képeztek, 484 ágyúval. A várbeli lövegek természetesen nincsenek ide számítva. A nov. 3- ka óta Mencsikoff hysergéhez csatlakozott erősítő csapatok számáról pontos tudósításaink nincsenek. Csak annyi bizonyos, hogy az erősítőcsapatoknak mind Odesszán át mind Oroszország belsejéből Krimbe vonulása szakadatlanul tart. A nov. 5-ki ütközetben részt vett orosz haderők számának megítélésében e számadatok irányzóul szolgálhatnak. Mivel könnyen megtörténhetik, hogy a szövetségesek kénytelenek lesznek a jövő telet Balaklava térein tölteni, nem lesznek érdektelenek a következő meteorológiai adatok. Humboldt szerint Szebasztopol évi középmérséklete 11.7°, a százfokos hévmérő szerint. E szerint Turinnal egy hővonal (Isotherme) alatt esik, és fekvése hasonlíthatlanul kedvezőbb, mint a közel Szimferopolé (9.6° kőmérséklet). Hasonlítás kedvéért felemlítjük, hogy Pávia középmérséklete 10.8°. De az évi középmérséklet nem annyira érdekes előttünk, mint a tél középmérséklete, mely Szebasztopolnál 2.3. E szerint egy hővonalon fekszik Milánóval, Páviával, Washingtonnal, szelidebb helyen mint Genf (0.5), de zordonabban mint Pária (3.3°) A leghidegebb hónap (január) középmérséklet: 1.4°, Turinnál — 0.6°, Patiénál 1.9°, Bolognánál 1.2°, Genfnél — 0.6°. E számviszonyok teljesen kimagyarázzák, hogy Krim déli partjain a füge és olajfa szabadban tenyésznek. A. ostromlókat illetőleg igaz, hogy e mérsékleti viszonyok reájuk nézt kedvezők, de sokfüg attól, hogy a napok csendesek lesznek-e, vagy viharosak? Mert ha a jég mozog (szél) többet elvesz az állati melegből, mint ha csendesen nyugton áll (szélcsend). Jasszyból,nov. 15-től jelentik le. Bach ce. k. biztos elutazását; továbbá, hogy Dervis pasa Konstantinápolyba vissza fogna menni, s helyébe Fuad effendijone. Jasszyban még e hóban 30,000 török keresztülvonulását várják. Omer pasa törzekara már a Szereiknél van, hol szemrevételek történnek. A déli Moldvában öszszevonuló török csapatok száma folyvást nő, de a fagy beállta előtt a hadműködések megkezdésére nem is gondolhatni. A brailai helyőrség szintén Besszarábia felé mozdíttatik elő, és a Dunánál lefelé vonuló új csapatok által pótoltatik. Duplát angol te ok, ki már javulófélben van, mihelyt az ellenségeskedések a Pruthnál elkezdődnek,Bécsből azonnal Moldvába induland. Távirati közlések szerint a dunai orosz hadsereg parancsnoka ,s a korlátnok már erősítőcsapatokat kért Kg Gorcsakovtól, minthogy a vele szemben álló törökök száma az oroszokénál nagyobbnak látszik lenni. Drinápolyi levél szerint, ott egy franczia hadtest alakul, melynek rendeltetése, a Dunánáli török hadsereget erősíteni. Két ezred már útban van Suvala felé. Damaskusból jelenti az ,,Oss. Triest.“ hogy midőn az európa hatalmak minden ottani consulai legelőször tettek látogatást az új kormányzó szeriaszker Arif pasánál, a szerailbani csapatok előttük fegyvereikkel tisztelegtek és oct. 27-ken a szeriaszker a látogatást mindenik copeuinak egyenruhában viszonozta. A török hatóságok ez udvariassága példátlan újításnak tekinthető. Anglia, London, nov. 25. Az uralkodó hangulatra nézve jellemző a mai „Times“-nak egyben a gpúBMiMB——i —armfijBMiMwnBwanaMWWM——————MB—K partisticus laphoz méltó irmodora. „Nem szabad felednünk“—úgymond a „Times“ egy oly czikkben, melyben a franczia kormányt nagyobb erély kifejtésére buzdítja — „mikép oly vitéz s hű szövetségeseink vannak, kiknek veszélyes üdve közös a miénkkel. Minden erősbítés, mit Angolország saját seregéhez küldhet, egyszersmind a francziák erősbítése is, és viszont. Ezért semmi mentségre sincs szükségünk, ha a franczia kormányt szintoly sürgetőleg kérjük nagyobb erély kifejtésére, mint saját kormányunkat. Ha az angol nem katonai nemzet, a francziák ellenkezőleg méltán s büszkén nevezhetik magukat katonanépnek. — Győzelmeik hosszú sora a középkorig megy vissza Sőt mondhatjuk, Francziaország hadvezérei teremték az újkori hadtudományt, s még nem halt ki ama nemzetség, mely a franczia zászlót minden szárazföldi fővárosok falain diadalmasan lobogni látta. Ha szinte mi minden erőnket megfeszítettük is, mégsem lehet összehasonlítni haderőnket, a Francziaország rendelkezésére álló hatalmas haderővel. Francziaország a jelen percben valószínűleg oly 300,000 főnyi bámulatosan szervezett sereggel bir, mely szintúgy kitűnik fegyelme, mint lelkesülése által, s melynek tisztjei Afrikában tökéletesen kiképezték magukat. — 30,000 főnyi fris csapatokat küldeni nekünk több mint emberi erőfeszítésnek látszik, ellenben Napóleonnak csak akarnia kell, s háromszor annyi harcros egy hét alatt készen leendő zászlóit az orosz birodalom szivébe vinni. Ha ama vitézek közöl, kik a boulognei táborban indulási parcsra várnak, csak 10,000-en vannak is velünk Inkermannál, meddő győzelem helyett váratlan s nyereséges diadalt vívtunk volna ki. Francziaország egy hónap alatt helyreállíthatja Krímben számbeli túlsúlyúnkat, s igen erős indokai vannak ezen erőfeszítésre. Francziaországnak be kell bizonyítania, mikép a 2-ik császárság katonái méltó ivadékai az austerlitzi s friedlandi hősöknek. Francziaországnak jobb ügyérzi harczban, meg kell boszulnia az 1812-ki katastrophát. A francziák jelen császársága, noha mindig a béke barátjának bizonyítá be magát, a császárság dicső hagyományainak örököse, s csupán azon föltétel alatt remélheti trónjának megszilárdulását, ha a franczia fegyvernek fényét homálytalanul tartja fenn. Nagyobb segély eszközei s korlátlanabb teljhatalma arányában, növekedik felelőssége is. Továbbá a háború kimenetelében is ő mélyebben van érdekelve, mint mi, mivel Krímben levő serege számosabb, mint a miénk. Éreznie kell, miképp szintúgy mint mi élet - halállal párviadalt kezdett. A Szebasztopol előtt álló vitéz francziáknak vagy utolsó emberig el kell esniök, vagy pedig oly mértékben kell megerősbíttetniök, hogy bármely számos orosz erővel megmérkőzhessenek. Ezért reméljük, hogy a franczia kormány, mely eddig élő oly szilárdságot, erélyt s lojalitást tanúsított, csapatküldéseiben egyedül szállítási eszközeinek mértéke által hagyandja magát korlátoztatni. Ha keveset merünk, mindent elvesztünk, ha sokat merünk, mindent megnyerhetünk stb.“ — Sir H. Seymour következő választ intézett a marge bone i választókhoz, kiket arra szólítok fel, hogy Dudley Stuart lord helyébe alsóházi jelöltül lépjen föl:„Castle- Martyr Izlandban, nov. 23-án. Uraim! Van szerencsém jelenteni önöknél, hogy vettem f. hó 21-ről kelt igen hitelgő levelüket. ” Minden további felvilágosítást kikerülhetnék ugyan azon nyilatkozat által, mikép különös körülmények kényszerítnek engem a képviselőség el nem fogadására. Azonban üdvösnek tartom, hogy egy angol mindig kész legyen saját politikai véleményeit kifejezni, s ezen meggyőződés arra indít engem, hogy kijelentsem önöknek, mikép erélyesen ellenzem a titkos szavazást. Hozzáteendőm, mikép ha szerencsém lenne a parlamentben ülni, azon rendszabályok vonnák leginkább magukra figyelmemet, melyek a háborút szerencsés bevégződésre juttatnák, a belügyeket illetőleg pedig ama törekvéseket igyekezném elősegítni, melyek oda irányozzák, hogy honfitársaink egy része megmentessék ama nem-képességektől, mik vallásuk miatt mindeddig reájuk súlyosodnak. Hátra van még, hogy önöknek kifejezzem mély hálámat ama megtiszteltetésért, melyben engem részesítni hajlandóknak látszanak. Honfitársaim bizalmának ezen jele oly megkülönböztetés, melynek emlékét örökké megőrzendőm, annál inkább, mivel fel tudom fogni, hogy a választók tétováznak, mielőtt betölteni ügyrekeznének az annyira szeretett képviselőjök, D.Stuarlord sajnos halála által okozott hézagot.“ — Az „Observer“ jelenti, mikép a Krímben levő angol sereg három hét előtt 36,000 főnyi létszámra fog emeltetni. A hivatalos „Gazette“ pedig azt jelenti, mikép a parliamenti ülésszak december 12-kén fog megnyittatni. Francziaország, Paris, nov. 26. A „Moniteur“ ma egy oly cs. rendeletet közöl, melynél fogva Trochu táborkari ezredes s a keleti sereg főparancsnokának hadsegéde, Le Boeuf ezredes s a keleti seregnél a tüzérségi táborkar főnöke, s Tripier ezredes s ugyanott a hadmérnökségi táborkar főnöke, dandár-tábornokokká léptettetnek elő. — Továbbá ugyane lap igy nyilatkozik : „A fekete-tengeren f. hó 14 -én rettentő véletlen vihar támadt, minek ott a jelen évszakban néha dühöngni szoktak. A szövetséges hajóhadak azt kiáltották, tapasztalásukat, rettenthetlenségüket s buzgalmukat szegezvén annak ellenébe, némely hajók oly megrongáltatásokat szenvedtek, miket a helyszínen könnyen ki lehetett javítni; azonban a „IV. Henrik“, s a „Plutot gezaviso a partra vettettek, a rajtuk volt egyének mindnyájan megmentettek. A császár előre gondoskodott az ilynemű eventualitásokról, s a franczia hajóhadnál pillanatnyira támadható hézagok betöltése végett, két egészen új sorhajó, a „Turrenae“ s a „Donauwerth“ már régebben elküldetett Toulonból. Ezen hajók f. hó 6-kán indulván el ezen kikötőből, 9 napi gyors utazás után Konstantinápolyba érkeztek, csapatok, élelem- s mindennemű anyagszerekkel lévén megrakva. Több angol s franczia kereskedői szállító hajók vettettek a partra a 14-ei viharban, mely szerencsére nem érezteté magát a fekete-tengeren túl, azért ama számos hadi s kereskedő-hajók s gőzösök, melyek a keleti Bereg számára szánt erősbítések s készletekkel, a földközi■ tengert s az Archipelagust hasítják, szerencsés körülmények közt végzék átókat. Más hajók készülnek azokat követni, ezek közt szerepel két szép új gőzös, a „Jeromos herczeg“ s a „Fleurus“, mindkettő 10 ágyús és 650 lóerejű, melyek két régi vitorláshajó felváltására vannak rendeltetve, s egy hét alatt el fognak indulni.“ Az , Iodop, beige“ levelezője szerint, amint ez a császárnak Canrobert tábornokhoz intézett leveléből kitűnik, a hadműködések Krímben nagy erélylyel fognak újra megkezdetni, mihelyt az erősbítések meg fogtak érkezni. A szövetséges seregek támadólagos szerepének elősegítése végett, a Besszarábiába teendő diversiónak szükségkép igen erélyesen kell eszközöltetnie. Azon bír szárnyal, mikép az ezen diversió fölötti parancsnoksággal Baraguey d’Hilliers tábornok fog megbizatni, ki merészséges vállalkozó szelleméről ismeretes. Azt állítják, mikép azon orosz őrnagy, ki az Inkermannál megsebesült egyének megölése iránti kegyetlen parancsot kiadó, agyonlövetett , miután előbb a szövetséges táborban haditörvényszék elé állíttatott. Ama kölcsön-fölvétel, melyről egy idő óta sokat beszéltek, úgy látszik, elhalasztatott. Bizonyosnak lehet tartani, mikép hn szinte ezen kölcsön-fölvétel a császár s Palmerston lord közt tartatott értekezletek eredménye lenne is, ezen értekezleteknek még más igen fontos tárgyai is voltak. A carcassonnei püspök Bonnechose, véglegesen elfogadta az evreux-i püspökséget — Jelenleg egy „Revue franco-italienne“ czimű új szemle alakíttatik, mely kizárólag a tudomány , ipar é s irodalomnak lesz szentelve. — — Előbb az határoztatott el, mikép a báli hajóhad részint Brest, részint Cherbourgban fog telelni; azonban az események folyama s a szolgálat kívánalmai nem engedik többé ezen combinatiót E hajóhad a háború szükségei által arra van hivatva, hogy csapatokat s anyagszereket szállítson keletre, s ekkép közreműködjék a Krímben levő franczia sereg sikereire. Ezért a a cherbourgi kikötőből legközelebb Toulonba menend csapatok fölvétele végett, és Cherbourgban csupán az „Austerlitz“ hajó maradand, mely kénytelen magát kijavíttatni. A balti hajóhadnak ezen újabb rendeltetése hivatalosan jelentetett az admiráloks a cherbourgi hatóságoknak. A hajók legközelebb el fognak indulni. Némelyek közülük a földközi-tengerre menendnek sürgető megbízatással , a többiek pedig vegyes hajókká fognak átalakíttatni, hogy ama csavar-hajóhadhoz tartozzanak, mely a jövő évben a balti-tengeren fog működni. — A fényes porta legközelebb elhatározó, mikép a párisi nagy műkiállításban részt veend. Ka m e bey, a követek bevezetője, már az ezen czélból Párisba jövendő bizottmány elnökévé neveztetett ki. — A „Jacquart“ vashajó, mely legközelebb Nantesben vízre bocsáttatott, 5 métre-el hosszabb mint a „Napoleon“, s ugyanazon hoszszuságú, mint a jelenleg Brestben épülő „Grande-Bretagne“. Ez a legnagyobb vashajó, mely eddig Francziaországban épült. — A „Patrie“ egy angol tiszt után, ki az 5-ki csatában jelen volt s Balafelavából 8-án indult el, azt állítja, mikép Brown tábornok sebe nem súlyos, s nem fosztandja meg a sereget egyik legjobb parancsnokától. Remélhető, mikép a tábornok néhány nap múlva újra átveendi állomását. Ugyanezen tiszt állítása szerint 8 kán már 5000 főnyi erősbítés érkezett az angol sereghez, s a szövetségesek a dombokon oly erős állást foglaltak el, hogy tízszerte nagyobb erőnek is ellenállhatandnak. — A Liverpoolból jövő , „Candia“ s 12 nagy gőzös ma Marseillebe érkeztek. Ezen hajók onnan csapatokat szállítanának keletre. «■»TOTOiumnirrttai sääcäjl Az élet harcza. Dickens Károlytól. Második rész. (Folytatás.) Snitchey és Craggsnak, úgy magán, mint hivatalos életükben külön-külön egy-egy társa volt. Snitchey és Craggs a világon a legjobb barátok valónak, s a szó legteljesebb értelmében megbíztak egymásban; de Snitcheyné azon sajátságos elrendelésnél fogva, melynek az életben gyakran látjuk példáját , elvileg gyanakodó volt Craggsra és Craggsné is elvileg gyanakodó volt Snitcheyre. „Oh ti Snitcheyek !“ jegyzé meg gyakran ez utóbbi asszonyság , midőn Craggssal értekezett, e képze- letbeli többes számot használván, mintegy megvetéséül azon egyetlen parádé-nadrágnak vagy más ilyes czikknek, melynek nem csak egyetlen birtokosa van. „Valóban nem látom át részemről, mi köt téged azokhoz a[Snitpheyékhez;te túlságosan bízol abba a Snitoheybe — s óhajtom, hogy szavaim be ne teljesedjenek.“ Ellenben Snitoheyné így beszélt férjének Craggsról: „Ha valaha egy ember jégre vitte társát, úgy Craggs az, ki őt jégre vezette; s ha valaha kétszínűséget olvasott egy ember szeméből, azt a Craggséból olvasó.“ Mindezek daczára ők a legjobb barátságban éltek. Snitchey és Craggs szoros szövetségben álltak a „szék“ ellenében , melyet mindkettő kék szobának tereintek közös ellenségnek, mely tele van (mivel ismeretlen) veszélyes cselszövényekkel. Azonban e törvényszékben Spithhey és Craggs számos kasravaló mézet gyűjte. Ott jártak olykor föld alá, egy-egy szép nyári alkonyon, tanácstermük ablakainál, áttekintve az egykori csatatért (mi rendesen az ülésszak idejében történt, midőn a sok munka érzelgőkké téve) , s bámultak a világ esztelenségén , mely nem tud békésen élni. Itt töltenek napokat, heteket, hónapokat és éveket; naptáruk volt a börszéken lassan kint kevesbülő rézszegek száma, s a papírhalmok növekedése asztalaikon. A kerti reggeli óta három év repülése téve egyiket mindig karcsúbbá, a másikat mindig kövérebbé , midőn egy éjen együtt ülének tanácskozás végett. Nem maguk voltak, hanem egy körülbelül harmincz éves ifjúval, ki hanyagul volt öltözve; azóta kissé nyugtalan, de szabályos, jó benyomást tevő vonásokkal — ez ült az elnöki karszékben, egyik kezét keblébe dugva , a másikat rendetlen hajfürtéi közé temetve, s mélyen gondolkozni látszék. Snitchey és Craggs egy közeli asztal mellett egymással átellenben foglaltak helyet.Azon egy fölnyitott, lakat nélküli láda állt, amelynek tartalma nagy részben az asztalra volt kirakva. Ezeket Snitphey úr egyenkint szedegette elő , mindeniket a gyertya-világ felé tartá s aztán fejcsóválva nyujtá át Craggsnak, ki hasonlókép átnézte azokat, s fejcsóválva tevő az asztalra. Néha megállapodának munkájokban,egyszerre alóválva fejeket , a gondolatokba merült védenoz felé tekintenek , s mivel a ládára Warden Mihály Esquire volt írva, az előzményekből következtetjük, hogy ő volt mind a névnek mind a ládának tulajdonosa , s hogy Warden Mihály Esquire ügyei nagyon roszul állhattak. „Ennyi az egész“ szólt Soutohey, a legutolsó okmányt is végig futván. „Egyebet nem tehetünk. Valóban nincs más mód.“ „Minden elveszett , elpusztult, eladatott, elkölcsöztetek , ugye ?“ szólt a védencz felpillantva. „Minden“ felelt Soltohey. „S mint ön mondja, mit sem tehetünk?“ ,,Épen semmit “ A védencz körmeit rágta, s újra gondolatokba merült. „S még személyem se lehet Angolországban bizton ? Ezt állítja ön, úgy hiszi ?“ „Az egyesült országokban, sem Britanniában sem Izlandban,sehol de sehol,“ feleli Soltohey. S mindez azért , mivel vesztegető fiú valók, mivel nincs atyám, kihez visszamehessek, nincsenek disznóim , melyeket hizlalhassak s velük a töktermést megoszthassam, nemde?“ szólt tovább a védencz,lábait keresztbe egymásra vetve, s szemeit a földre sütve. Snitphey úr köhintett, mintegy nem mutatni, hogy helyesli akármely törvényes viszonynak képes értelembeni fejtegetését. Craggs úr, hogy mint hű társhoz illik rokonvéleményét kifejezze, hasonlókép köhintett. . „Tönkre jutni egy harmincz éves embernek !“ kiálts föl a védencz. „Nem épen tönkre , Warden úr“ felelt Snitphey. „Még ily rostul nem állunk. Meg kell vallani, hogy ön e c célra mindent elkövetett, de még nem jutott egészen tönkre. Egy kis dajkálkodás .“ „Egy kis tüzes méckű' szólt a védőncm. „Craggs úr“ monda Suitchey ,,nem lenne szíves egy csipetnyi burnóttal kínálni ? Köszönöm, igen köszönöm uram !“ Midőn a változhatlan hangulatú ügyvéd azt orrához illeszté , mintha nagyon megenyhülne és egész figyelmét a kérdésben forgó esetre fordítná, a védencz elmosodolyék s föltekintve így szólt : ,,Ön dajkálkodásról beszél. S meddig fogna az tartani?“ c.,, • r vlm „Meddig? — már a dajkálkodás?“ ismétlé Snitphey, ujjairól a burnótot leporozva, s mintegy gondolatban számolgatott. „Az ön bonyolult birtokviszonyaira nézve? Jó kezekben? Mit mond S. és C.? — Hat-hét év elég volna.“ , Mit? Hat-hét évig szenvedni ?“ monda a védencz nagy kaczajjal , s nyugtalanul változhatva ültet. „Igen , hat-hét évig kell szenvednie, Warden ura szólt Snitphey, „valóban elég alkalmatlan dolog. Ha ezalatt gazdálkodik, más birtokot szerezhetend magának. De nem hiszszük, hogy erre képes legyen — magam és Craggs nevében szólván — s ezért nem tanácsoljuk.“ (Folyt. köv.) Belgium, B rü s s e l, nov. 27. A király tegnap délben elfogadá a képviselő-kamra azon küldöttségét, mely a válasz-felirat átnyujtásával volt megbizatva. Erre 3 órakor Visszaindult Laekenbe. Németország, Berlin, nov. 25. Az uralkodó brauneckweigi herczeg nov. 23-án estve érkezett ide Sibyllenort czimü kastélyából, és legott Berlinbe elindult. A herczeg új évig akart mondott kastélyában mulatni, de Braunschweigból kapott tudósítások következtében oda visszasietett. — Felső-Sziléziában néhány hóval ezelőtt két franciscanus barát a herczegérsek ellen hírlapokban hevesen kikelt, kinek egyházi felügyelését elismerni és rendeléseinek engedelmeskedni vonakodtak. Ennek következtében az érsek által felfüggesztetvén Rómába utaztak, és ott akarták vélt sérelmeik orvoslását eszközölni, de a nyakas szerzetesek sem a cardinalis státustitkárnál,sem pápa ő szentségénél audientiát nem nyertek. Ebbéli elkeseredésükben, mint mondják, arra vetemedtek, hogy pápa ő szentségének egy artózó tiszteletről elfelejtkező goromba levelet írtak. — Novemb. 26. A távirati sürgönyök elárulására vonatkozó vizsgálatban a városi törvényszék tanácskamrája most végzést hozott. J. távirdai főhivatalnok, ki az árulást sajátkép elkövette, s a két kereskedő R. testvérek, kik vele egyenesen közlekedtek, törvényes őrizet alatt maradtak, s a mint előre látható, az erő súlyos hivatali bűntény, a két utóbbi pedig tisztviselők megvesztegetése miatt véglegesen vádállapotba fognak helyeztetni.