Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)
1854-12-02 / 586. szám
Pest, Szombat, BUDAPES HÍRLAPa Regjelén» e lap, hétfőte a főbb ünnepek utáni napokat kiríva , mindennap reggel. Blafkettfll dl) Vidékre : f 4 14 v re : 10 frt., évnegyedre : t fr: 20 kr. Helyben , félévre: gj frt., évnegyedre: 4 frt.' — A Munk Ülni SiZOT halábozott soknak egyszeri brilktntásiért fi kr, tfibb •zűriért pedig 4 kr. szimfttatik — EgyeVt s*Siu 80 pkr &Mllieth«tnl — helyben a lap ftladó hivataliban Héra János k5fiyvnyomdijáb«u (Országút Kmiwwalderbit), vidéken minden oa. kir. poatahivataln6 1.— A z «löd rétéit tartalmas ő levelek a Otlm, lakhely 1 utol«6 posta feljegyzése mellett, * ptBH#l b 4 (mint« • i tv ■ «gyenesen alti ad/b 1 vi talbo tata* Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. az. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Befizeté, #£eltételek A „BUMPEMI HÍRLAP“ petober-decemberi évnegyedére. Helyben $ 4 ft pp. Vidékre i ft ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyv nyomdádban, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. legfelsőbb semmisítőszék elnöke láth Györgyöt,a pesti orsz. főtörvényszéknél eddigi figyelőt, ideiglenes fogalmazóvá a legfelsőbb emmisítőtörvényszékhez kinevezte. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság Bohár Ignácz adóhivatali ellenőrt Pápán, Vásárhelyre II. oszt. adószedővé ideigl. kinevezte. A magyar orsz. kormánylap első osztályabeli XXIII. dijának tartalma. (Vége.) 271. sz. Császári rendelvény 1854. oot. 8-káról, mely a lombardvelenczei királyság és katonai határvidék kivételével az egész birodalom területére nézve érvényes, s mely által uj törvényes határozmányok rendeltetnek el a gyakorlati politikai s birósági hivatali vizsgálatok iránt. 272. sz. Császári rendelvény 1854- okt. 10-kéről, mely a lombardvelenczei királyságra nézve érvényes, s mely által uj törvényes határozmányok hozatnak a politikai ügy- és birósági hivatalgyakorlatról, valamint a gyakorlati, politikai s birósági hivatali vizsgálatokról. 273. sz. Az igazságügyi ministerium 1854 oct. 11 -ki rendelvénye, mely a lombardvelenczei királyság és a határvidék kivételével az egész birodalom területére nézve érvényes, s mely által az 1854. opt. 10-ki legfelsőbb elhatározás következtében, uj törvényes határozmányok bocsáttatnak ki az ügyvédség viteléhez szükséges gyakorlati vizsgálatról, s az e vizsgálatra bocsátáshoz kellő ügygyakorlatról. 274. sz. Az igazságügyi minisz. 1854. oct. 11- ki rendelvénye, mely a lombardvelenczei királyságra nézve érvényes, s mely által uj törvényes határozmányok bocsáttatnak ki az ügyvédség viteléhez szükséges gyakorlati vizsgálatról s az e vizsgálatra bocsátáshoz kellő ügygyakorlatról. 275. sz. Az igazságügyi minisz. 1854. oct. 11- ki rendelvénye, mely érvényes azon koronaországokra nézve, miknek számára az 1850. sept. 29-ki (kir. törvénylap 366. sz.) jegyzőségi rendszabály kibocsáttatott, s mely által az 1854. opt. 10-diki legfelsőbb elhatározás következtében uj törvényes határozmányok hozatnak a jegyzőség viteléhez szükséges gyakorlati vizsgálatról, s az e vizsgálatra bocsátáshoz kellő ügygyakorlatról. Szintúgy fé. nov. 22-kén a magyar orsz. kormánylap első osztályának XX. darabja, mely német, szláv, oláh és ruthén nyelveken okt. 23-án jelent meg, magyar-német kettős kiadásban is megjelent és szétküldetett. Továbbá okt. 31-kén a XX., nov. 16-kán a XXI. s nov. 23-kán a XXII. darab jelent meg és küldetett szét összes nyelveken a magyar orsz. kormánylap második osztályából. A XX. darab 28. sz. a. tartalmazza a cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság 1854. okt. 21-ki hirdetményét , a bélyegjegyek behozatalának némely utólagos módosításait illetőleg. A XXI. darab 29. sz. a. tartalmazza a magyarországi cs. k. katonai s polgári kormányzóság 1854. opt. 23-ki hirdetményét, mely által egy postarend hozatik be küülön postával utazók számára Magyar -, Erdély- , Horvát- és Tótországra, a szerb vajdaság, temesi bánság és katonai határvidékre nézve. A XXII. darab 30. sz. a. tartalmazza a magyarországi cs. k. katonai s polgári kormányzóság 1854. nov. 8-ki hirdetményét, az 1855. közigazgatási évre szóló orsz. és földtehermentesitési követelési pótlékok befizetését illetőleg. NEMHIVATALOS RÉSZ PEST, dec. 1. gy§ A keleti ügy és az uj helyzet. A keleti ügy legújabb állása a csata mint a diploratia terén, a viszontagsággal teljes és változékony emberi sors igen élénk képét, a remény és aggodalom közt lebegést , mutatja. Elvitázhatlan tény, mikép a Szebasztopol falai alatt álló szövetséges sergek novembe 5-én vitézségük és hősi bátorságuknak újabb dicsőséges példáját adván, egyet a legfényesebb haditettek közöl hajtottak végre, s a megtámadólag fellépő és négyszer nagyobb orosz csapatokat visszavonulásra kényszerítették, szóval bebizonyították, hogy a jog és igaz ügyért lelkesülés, és azért viaskodás ellenállhatlan erővel bír. Másfelől igaz, hogy e szép, e nagy győzelem részükről is tetemes és sajnos vesztessel jön megvásárolva, midőn a tengeren dühöngő vihar miatt is hajókban érezhető vesztést szenvedtek — mely viszontagságok következtében az uj segítségek megérkezéséig védelmi állásban fogják magukat tartani. Midőn azonban a mondott naptól fogva az oroszok is semmi további új megtámadást nem tettek, s amint látszik, nem tehettek, és így tétlenségre vannak kárhoztatva — bízvást lehet remélni, hogy a dolgoknak jobb és kedvezőbb fordulása az igaz ügyért viaskodó szövetsé- gesekre nézve mielőbb bekövetkezendik, s az óriási nagy viadal végeredménye rájuk nézve épen oly dicsőséges teend, mint a békét és európai súlyegyént megzavaró orosz túlterjeszkedést korlátozni, s illő határok közé szorítni fogja, általában e roppant küzdés az európai műveltséget képviselő nyugatiak, szóval, a jog és a népek függetlensége részére fog eldőlni. A diplomatiai alkudozásokat illetőleg tudva van, mikép az orosz udvar — de természetesen záradékok és feltételek kíséretében — az ismeretes négy biztosítéki pont elfogadásának alapján alkudozásra hajlandónak nyilatkozott. Hogy azonban ez állítólagos készségtől nem sokat lehet várni és remélni, az orosz diplomatiának a keleti bonyolódások kezdetétől fogva tanúsított és őszintének nem mondható eljárása s magaviselete elég világosan mutatja. E diplomatia minden alkalommal szájában hordozta a békét, míg tetteivel épen ellenkezőt műveit, s bizonyosan e jellemét most sem tagadja meg; miért, bármennyire kívánatos e pusztító háború tüzének mielőbb eloltása, a nyugatiak részéről az óvatosság és előrevigyázás épen oly szükséges, mint bizonyosan hiányzani nem fog, hogy az orosz szép szavak és ígéretek által magukat férevezettetni ne engedjék, valamint hogy minden erejüket feszítsék meg, mielőbb eljutni azon czélra, ahová eljutatásért semmi áldozatot sem kell kímélni. léha , de a gondviselés itt is derék szolgabiránkat , mentőül küldte, és nem csak hogy saját személyében a pusztító lángoknak közepette, azok oltásira a számos gyöngyösi és Szomszéd vidéki emberekkel közreműködött, hanem szerencsétlen felebarátaink segedelmezéséről is legott gondoskodott, szekeren szállíttatván a vész helyére kenyeret , továbbá felsegéllyei közreműködésre általa bizottmány alakíttatott, — a bizottmány pénz, épületi fa s egyéb termények gyűjtésében tettleg sikeresen működik. A mai nap kezdetét vevő vásár meglehetősnek mutatkozik, melyet tapasztalás szerint a legtöbbnyire ilyenkor rendes esőzés gyengít ugyan, de mivel most az eső is hasznos, áll az a régi közmondás: „a mi a vámon elvész, az réven megjön.“ K. Levelezések. Gyöngyös, nov. 19. A lefolyt nyolcz napok alatt e város és közelvidékén több események folytak le. Ugyanis mai napon ünneplők meg fényes szertartással Császárné Ő Felsége magas nevenapját, az ég Urához emelvén hosszas életéért hő és buzgó imánkat. Városunk minden tekintetben csinosbul, megyei köztiszteletben levő főnökünk Egerben kezdvén meg e tekintetben hatályos munkásságát, mely ide is áthatott. Annak kivitele főleg kerületi szolgabiránk, az erélyességéről ismeretes Okolicsányi István úr buzgalmának és jó polgármesterünk fáradhatatlan szorgalmának köszönhető. Az utas nem irtózik már, mint valaha, a Gyöngyösön keresztülvonuló utczákon áthaladni, mert azok ki vannak kövezve, s azoknak javításán folytonosan dolgoznak; sőt a külső vonalak, és a temető felé vezető utak is fákkal beültetvék,— ízletes elrendezés által az egész kellemessé varázsoltatott, és valamint a város tisztaságáról gondoskodva van, úgy a jó rend fenntartásáról szolgabiránk gondoskodik. Az államkölcsön mint mindenütt a birodalomban, úgy itt is kellő sikernek örvend, s a befizetések arra maga rendje és módja szerint nagy készséggel történnek. Ma négy napja a dühöngő szélnek közepette, az ide fél órányi távolságra eső Halász szomszéd községben kiütött tűzveszélyt az itteni vészharangok hirdették, ahol is 98 ház, 60 mellék- s épület s tömérdek takarmány 16n -a tűz marta okp.J Buda, nov. 30. Trencsén megyéből jelentik, hogy a legközelebbi, heves szélviharral járt hózivatar alkalmával újabban kitűnt, mily nagy haszonnal áll fenn az cs. k. Apostoli Felsége gondoskodása által létesített csendőrségi intézmény, miszerint a vidékeként folytonos őrjáratok által zivataros időkben a segélyre szoruló utasoknak az éber Csendőrségi legénység a legnagyobb veszély perezében nyújt menekülést, mily intézet nemléténél fogva ez előtt egészen hiányzott. Ugyanis f. hó 13-kán Beskud vidékén Zwarzdhonka Máriát az őrjáraton levő csendőrök Pallosok és Zagorsohek a hóba sülyedve erőtlenül és félig megmerevülten találták, mint már elveszettet. Őt erejük megfeszítésével Soltba vitték, és a kiszabott segélyeszközök használatával ott megmentették életét. — F. hó 15-kén Landörfer és Zyb csendőrök a hegyek közt Facakonál a Nyitramegyéb, vivő út mellett 31 gabnával terhelt kocsit, melyek erősen be voltak hóval fúva, s mind a fuvarosok, mind a lovak annyira meg voltak merevülve , hogy helyről nem mozdulhattak, az otani helység lakóitól eszközlött segélylyel, két lovon kivül, melyek megfagytak, megmentettek. — Ugyane napon Seifer csendőr a Nagy-Cserna és Rajetz közti úton, Gyuricsek József és Smerkala Aodrás lakosokat a fagytól félig megmerevült lovaknál a hóban találta, és 15 ember segítségével, kiket hirtelen a közelfekvő helységből hozott, lakhelyére Nagy-Csernába szállította. Ezenfölül a 18-9. ezred legénysége Trencsén- és Liptómegyékben , az erdőkben és hegyekbeni szakadatlan czirkálásaik folytán a zivatar ideje alatt több holttesteket találtak, s azokat a legközelebbi helyhatóságnak, eltakarítás végett, a legemberszeretőbb módon átadták. A lakosság hálásan elismeri, hogy a csendőr nem csak a gonosztevők kézrekerítésére van hivatva, hanem hogy hivatási kötelességének teljesítése közben a legfeláldozóbb felebarát szeretet vonásait is tünteti ki, melyek őt a társaság legnagyobb becsülést érdemlő tagjai közé emelik. Austria! birodalom: azon tapasztaláshoz, miszerint a porosz kabinet előbbi nyilatkozataiban foglalt ügyességi egyetértési elemek tisztább és határozottabb alakot öltöttek. Valamint Austria úgy Poroszország is hajlandónak mutatkozik, azon véleménykülönbégeket, akik az april 20-ai szerződés jelentőségét s hatásait oly soká veszélyeztették, a teevékenységnek átadni s oly végzéseket hozni, miket az uralkodó körülmények tőle az apr. 20-ki svéd és dacz-) szerződésbeni részvételének értelmében igényelhetnek. Poroszország e készségének figyelembevételével a bécsi kabinet a maga báró Prokeschhez intézett, a berlini kabinettel javaslatként közlött utasításaiban azt tanácsolta, miszerint az spr. 20-ai szerződés erejénél fogva már elvállalt kötelezettségek hordereje fölötti gyümölcsfélén tárgyalások lehetőleg kerültessenek el. Azonban ugyanazon időben három pontban egy szövetséghatározati javaslatot indítványozott, miként az a dolgok jelen helyzetében az összes német haza érdekeire nézve előtte sürgetőleg szükségesnek mutatkozott. Ennélfogva nagyon élénk megelégedéssel látta a berlini kabinet által az előbb említett közlésre válaszul adott javaslatokból, miszerint ezek a szóban álló három pontot lényeges tartalmuk szerint magukban foglalják. Örömére szolgál a bécsi kabinetnek, ez egyességben ama biztosítást láthatni, miszerint azon igyekezetek, mik által a két német hatalom a jelenlegi komoly bonyodalmak megoldására törekszik, ugyanazon czélra irányozvák. Azonban minél nagyobb mecset helyez ezen Austria a Poroszország közti egyességben, annál inkább reméli , miszerint a porosz kabinet ragaszkodandik egy pan formaszerű föltételek és megszorításokhoz, mik a béke nemsokára helyreállítása iránti reményeket igen valószínűleg csökkenteni fognák, sőt az események folytában Austria s Németország legfontosb érdekeit is veszélyeztethetnék. A bécsi kabinetnek semmi hajlandósága nincs, tisztán formaszerű tárgyalásokba ereszkedni, míg a helyzet valósággal oly komoly. Ennélfogva hiszi, miszerint csekély jelentőséggel bír vizsgálgatni, váljon jobb-e, a hozandó rendszabályok számára a szövetségi határozat legegyszerűbb formáját választani, vagy hogy Austria s Poroszország előbb tovább értekezzenek-e a hozandó rendszabályokról, s azokat aztán a szövetséggyűlés elé terjeszszék, jóllehet ez utóbbi forma választása szükségesnek nem látszik, mióta az apró szerződés a szövetség hozzájárulása áttal nagyobb terjedelmet nyert, s végrehajtását és netalán a további kiterjesztését illetőleg oly határozatok tárgyává lett, miket a szövetséggyűlés a szövetségalkotmány értelmében hzhat. De másrészt parancsoló tekintetek gátolni fogják Austriát,, akármely forma alatt oly szerződésszerű kötelezettségeket elvállalni, mik a Poroszország által indítványozott pótlékok értelmében kötelezők lennének. A porosz javaslat szerint Austriának magát formaszerű egyezmény által köteleznie kellene, közösen a többi szerződő felekkel a sepétervári kabinethez egy új felszólítást intézni, a béke alapjainak elfogadása végett, és hogy csak egy ily lépés eredménye fogná elhatározni, vájjon Németország kötelezze-e magát vagy ne, Austria állomását a dunai fejedelemségekben védelmezni, s vájjon Németország neki az Oroszország irányábani cselekvésmód egész szabadságát meghagyja-e vagy nem. — Sem a föltételek, miktől egy közös védelem ígéretét függővé tenni, sem azon megszorítások, mik alá Austria esetleges határozatait venni akarják, nem látszanak előtte eléggé igazoltaknak. Miért lenne számára a szövetséggyűlés segélye csak azon esetben biztosítandó, ha Oroszország még egyszer viszszaveti a béke alapföltételeit ? Föltéve, hogy Oroszországé takit elfogadja, de a nyugati hatalmak vonakodnának alkudozásba ereszkedni, és hogy a háború tovább tart, várjon nem lenne-e még folyvást Austria feladata, magát a dunai fejedelemségekben tartani?És mely okból nem számolhatna ez esetben Németország segélyére ? A felek közremunkálását a szövetségben folytonosan a jövő eseményektől, Oroszország nyilatkozataitól és azon értelmezéstől, mit a szövetségesek ezeknek adnának,függővé tenni — ez annyit jelentend, mint azon lépéseket, mik Sz. Pétervárott tehetőt, súlyuk egy részétől egyeszigorubb lelkismeretességgel bírálta meg Manteuffel Ilőre megfosztani A nézetek ama jogok és köteletr jegyzékét Austria szerencsét kíván magának srettségekről, mik az apr. szerződésből származnak, Bécs,nov. 30. A „Wiener Z.“ következő cáfolatot hoz : „Egy itteni lap tegnapelőtt részletes tudósítást közlött egy állítólag jólértesült körökben keringő hírről, a legfelsőbb államigazgatási körökbeni organikus és azzal összefüggő személy változásokat illetőleg. — Ha egy ily másnak eléje vágó közlésnek, ha az tényen alapulna is, illetlensége már magában komoly megrovást érdemelne, annál kevesbbé szabad azt hallgatással mellőzni, midőn még csak ez eset sem létezik. Képesek vagyunk a kérdéses hirt tökéletesen alaptalannak nyilvánítani.“ (A nov. 9-ki austriai sürgöny.) Az austriai külügyminister gróf Bryol Schauenstein által az austriai berlini követ gróf Eszterházyhoz, válaszul az oct. 30-iki porosz jegyzékre i. é. nov. 9-kén intézett fontos sürgöny az „Indep. beige“ szerint lényegesen következőleg hangzik : „Gróf Bud arra emlékeztet, miszerint a berlini kabinet az o oct. 23-ki közlésére egy neki gróf Arnim által kézbesített sürgönynyel válaszolt, mely- nek másolatát ő mellékeli. Az oct. 23-ki közlés Austria azon őszinte óhajtását fejező ki, miszerint a maga és német szövetséges társai számára oly kezes-' ségeket nyerjen, mik csak a határozott akarategye zség, úgy mint az Austria s Poroszországközti cse-lekvésegység által biztosíthatók az fisszes Németor- szágnak. Ezen szellemben azaustriai kormány leg December 2-n 18542