Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-05 / 713. szám

Pest, Szombat, NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pak­s, apr. 30. —­— Egyik „elnapolás*­ következik a má­sikra , s a politikai helyzet több tekintetben mó­dosulva: a bécsi értekezlet elnapoltatok, az ipar­műkiállítás megnyitása elhalásztatott, a császár Krímbe utazása elhalásztatok, s mint mondják , Szebasztopol bevétele is elhalásztatok. A­mi a császár krimi útját illeti, ez iránt utóbbi levél­kénkben már elmondtuk az uralkodó véleménye­ket. Azon egyének, kik az Austria és a nyugati hatalmasságok közti tökéletes egyetértésről ké­telkednek, azt vélik, miszerint a császár taná­csosnak tartá a bécsi kabinet végelhatározását bevárni. Miután III. Napóleon egyelőre Párisban szándékozik maradni, az iparműkiállítás meg­­áilása is elhalasztathatott. Egy idő óta a kormány krimi tudósítások nélkül hagy minket egészen, s miután tudnia kell, hogy a Szebasztopol bombáztatásának fél­­beszakadása iránti hír általánosan el van terjed­ve , a hivatalos lap hallgatagságából tán némi hi­­ányossággal lehet következtetni, hogy ama hír nem alaptalan. Drouynde Lhuys ma visszaérkezett. M­­eg kell azonban jegyezni, miszerint e szó: az étekezlet feloszlása még nincs kimond­­i, hogy tehát még a perez sem érkezett el, mi­­xőn az utolsó békereménynyel is fel kell hagyni. A kilátások mindenesetre nem a legkecsegte­­őbbek. Azon hír terjedt el, hogy az akadémia számosb­­ai beadták lemondásukat. Mi határozottan íjuk, hogy a­mi a „franczia akadémiát“ (a fegyverek akadémiáját) illeti, e hír egészen n­­aptalan. Kevesebb határozottsággal szólhatunk az „erkölcsi és politikai tudományok“ akadémiá­ból, de legalább kételkedünk azon, hogy itt le­mondások történtek legyen. Eddig elő csak egy demonstration!! hallottunk, mely abból áll, /y t. i. a mint a császár által kinevezett tiz uj­­­jt az akadémia titkára bevezette, 14 császár­­ ...elmü tag azonnal fölkelt az uj tagtársakat üd­­özölni, a többi 16 pedig mozdulatlanul ülve ma­st s nem is nézett a belépettekre. Eddig már bizonyosan fogják önök tudni a­ borzasztó eseményt, mely tegnapelőtt dél­in öt és hat óra közt történt; azért nem is a­­arom önöket ismétléssel untatni, röviden csak at jegyezvén meg, hogy a császár személye el­­mi merényi elkövetett egyén valódi neve nem i v e r a n i, mint útlevelében áll, hanem P­­­a­­o­r­i. Mindjárt az napon vallatás alá vétetett, már kiderült, miszerint ő a mazzinistákkal özszeköttetésben állott. — Mondják, hogy a ászár a rája tett lövések után így kiáltott fel: jigt-ce qu’on peut m’attraper moi?“ (Hát meg lehet engem támadni ?) — Mi nem akarunk e hírnek hitelt adni, de valószínűséget nyer azon szavak által, miket a császár a senatushoz inté­zett : azok ugyanazon biztosságot s csillagábani bizalmat fejezik ki. Általában úgy látszik, hogy III. Napoleon erősen bízik ezergncsecailagában. Utólagosan még megemlítjük, miszerint a császár krími útja azon orvosi tanácskozás kö­vetkeztében jön elhalasztva,melyben kimondatott, hogy az utazás a hagymáz miatt a császárra néz­ve veszélyes lehetne. Egyébiránt már Marseille­­ben is kiütött a hagymáz. — A guide-ezred sem fog Krímbe menni, sasai már visszavitettek a Tuileriákba. Tegnapelőtt érkezett ide az első egyenes távirati sürgöny Balaklavából, hat óra alatt, s je­lentette , hogy semmi jelentenivaló sincs. A kincstárjegyek kamatai tegnap fölebb e­­meltettek. Tudhatni, hogy ez mit jelent. Az ál­­lalapénztárakban apály van, azért a magas pénz­lábnak kell a tőkepénzeket odavonni. Ha nem csalódunk, e rendszabály egy harmadik kölcsön­nek az előpostája. Egy távirati sürgöny a szardiniai követet Turinba hízta, minek következtében ő tegnape­lőtt este elutazott. Makó , ápril 25. (Vége.) Az árvíz által ránk sulyosodott veszély ör­vényéből alig menekedhettünk, midőn hozzánk fordultak segélyért határunkban levő L e 1 e ker­­tészség lakói, a­kik lélekvesztő csónakokon, ita­tó vályúkon menekülének a Maros-partra s váro­sunkba; e kertészség az utóbbi évben már szépen felépült, iskolát állított, s várta a jobb jövőt, és ime reménye oly hamar meghiúsult. Lele falu csak volt, s lehet mondani nincs többé, s részint azt sem lehet látni, hogy a házak hol voltak, az egész faluból még csak három ház áll fenn. Az érintett makói kiöntéseken kívül e vidé­ken vizár alatt fekszik körülbelül felei 10,000 hold föld, földeáki 6000 hold, h.­m.-vásárhelyi 12,000 hold, szeged-tápéi 5800, gr. Károlyi nemzetségé 21,000, gr. Pallavicinié 4000, s igy Makót is hozzávéve mintegy 67,000 hold föld. A tiszai s marosi töltések oly magasra vol­tak már mindenütt emelve, hogy közönséges ára­dásnál a viz azt át nem hághatta volna; most azon­ban a sokba került mind tiszai mind ennek köze­lében lévő marosi töltéseket át­hágta s sok he­lyen tökéletesen megsemmisítette. Azonkívül Sze­ged mellett a Tisza kitörvén, Torontál megye nagy részét is elöntötte. Mióta a Maros folyó mindkét oldalról tölté­sek közé szoríttatott, a Szárazék­, Haranga s a többi kiöntési ágai elzárattak, a Maros egyenes átvágásokkal szabályoztatott, Makó városa s e vidék évenkint mindinkább fenyegetve van a Maros folyó kiáradása által. A szabályozás által a folyó szabadabb és gyorsabb menetet nyervén, a hegyes vidékről ro­hanó viz szabályozott mederben akadálytalan foly egész torkolatáig, itt azonban a szegedi határban a Tisza folyóval összeütközésbe lővén rohamától annál inkább feltartatik, mert a szegedi vár és Uj-Szeged közt a Tisza folyó szűk mederbe össze­­szorítva lévén, a kivántató szabad folyásban aka­­dályoztatik, s igy a Maros vize visszataszittatván, a torkolathoz közelebb levő helyek, mint legin­­­kább Makó városa, míg a felhozott akadályon se­gítve nem lesz, a Maros folyó elöntésének és igy a végpusztulásnak csaknem folyton kitéve leend, s ezt minden ereje megfeszítése mellett is alig ke­rülheti el. Még 1846-ik évben, mikor a Tisza s Maros folyóknak csak kevés része volt még szabályozva, s igy a viz szabadabb folyása még akadályozva volt, a magas kormány által kiküldött cs. k. ve­­lenczei építészeti főigazgató Paleocapa Péter szakértői próbatétele feljelentésében a szegedi vár és Uj-Szeged közti tért a Tisza s Maros fo­lyók árjai levezetésére képtelennek nyilvánítván, a Maros folyó torkolatját Uj-Szeged és Szőreg közt a Boszorkány sziget elejének irányozva ter­vezte A Maros folyó hegyes vidékről jővén, ter­mészete neki az iszapolás, ujabbi szabályozással a Maros torkolatja Szeged és Tápé közti irányban szűk mederben egyenesen a Tisza folyó oldalának vezettetvén, a víznek esése nincs, a szabad folyás a Tisza által akadályoztatik s fenntartatik; minél­ 713. fogva a mint a Tisza árad, a Maros is magasan , tolul vissza , medrét mindinkább iszapolja. Ezelőtt két három lábnyi töltések védték e várost a Ma­­­­ros árja e­llen, most ugyanannyi öles töltések sem­­ elégségesek, a Maros vize kevés áradással ma­gasabban fekszik e városbeli igen sok ház kémé­­­nyénél. E városnak annyi töltései vannak, a­men­nyi e hazában egy városnak sincs, e miatt iszonyú terhet viselünk, azonkívül hogy mindenki a vá­ros részeire annyi közmunkát köteles teljesíteni, mennyi az álladalmi közmunka, ezenfelül egy egy fertály teleli földtől 50—60 kocsi földet kell tá­volról a töltésezésre évenkint hordani, sőt veszély esetében, ki hol s miként segíthet; de a­mint lát­juk ezután ily megfeszített tevékenység is mind hasztalan leend. Évenként mindinkább bebizonyul esetileg, hogy a Maros és Tisza folyók árjai levezetésére a szegedi vár és Új-Szeged közti tér nem elégséges, s ha ezen vízszorulás ellen tettleges intézkedés mielőbb nem történik, azt fogjuk tapasztalni, hogy a Maros folyó töltések közt összetartható nem lesz. M. Austriai birodalom, Bécs,máj. 4. , cs. k. Apostoli Fel­sége, Császárné Ő Felsége szerencsés szülése örömteljes alkalmából a budai városi és községtanács legalázatosabban átnyújtott sze­­rencsekbánati iratát legmagasb tudomásul ked­vesen fogadni méltóztatott. Töb­b, Párisból visszaérkezett bécsi iparos szerint kevés remény van, hogy az iparműkiállítás megnyitása május közepén megtörténhessék. El­utazásukkor a szőnyegészek még nem kezdték el munkájukat. A sü­rgönyküldözés Szebasztopol és Bécs, illetőleg London és Páris közt most tökéletesen szervezve; van; naponkint érkeznek ide sürgö­nyök terjedelmes közlésekkel az előbbi nap ese­ményeiről s haladék nélkül a hadügyministerium­­hoz küldetnek. E sürgönyök rendesen számokkal vannak írva. Ő felsége Karolina Auguszta az özv. császárnő holnap (szombaton) prágai útjából is­mét visszaérkezik Bécsbe. A „Kreuzzeitung“ erősíti, miszerint az érte­kezlet április 26-ki még eddig utolsó ülésében a harmadik biztosítéki pontra nézve az orosz telj­­­hatalmazottaktól előterjesztett ellenjavaslat va­lósággal abban állott, hogy a Dardanellák kul­csa teljesen a szultán kezében legyen, ki tehát e tengerszoros bezárása és kinyitása feltétlen jogá­val lenne felruházva. Hogy e javaslatot az orosz követek visszautasították, tudva van , mint szin­tén, hogy ennek következtében az értekezlet fen­­akadott. KÜLFÖLD. Tudósítások a hareztérekről. Délkeleti csatatér. A szebasztopoli hírek Odesszán át ápril 29-ig terjednek. Az orosz sereg e napon II. Sándor császár születésnapját istentisztelettel üdvözlé. A szövetségesek ágyúi e napon hallgattak. — Az egyesültek táborából ápril 30. és máj. 1-ről szóló sürgönyök jelentik, hogy az­­ostrommunkálatok naponkint előbbre ha­ladnak, a síalakos­toronyhoz már lőtávnyira kö­zeledtek. Az angol hadsereg valódi állásáról Sze­basztopol dőtt, következő adatok közöltetnek: Sir Gr. B­rown osztá­tnok könnyű hadosztályából szolgálatképes 3800 ember; Sir. C. Campbell első hadosztályából 3500 ; Pennefather­­nok 2. hadosztályából 3600; Sir. R. England 3. hadosztályából 3500; Sir. J. Campbell 4. had­osztályából 3500 ; továbbá a tengerészdandár 1000, a matrózcsapat 600 emberre létezik. A tü­zérségről n­incsenek új adatok. A lovasság még 600 lovat számít. Az összes haderő 19000 em­berre me­gy. A részint már megérkezett, részint útban levő erősítésekkel az angol haderő Sze­­basztopolnl néhány hét alatt 25.000 emberre fog szaporodni. A krimi eseményekről­ más jelentések ápril 21 -ig terjednek. 17-n reggel az oroszok kiroha­nást tettek Balaklava felé, de csakhamar vissza­vonultak a Tsernaja völgy irányában, mely alka­lommal tetemes hadtömegeket lehete észrevenni, melyek ott összevonvák. Az oroszok e mozdulata azonban további eredmény nélkül maradt. A 18- ra menő­­éjjel a franczia bombák Szebasztopolban­­ nagy tüzet támasztottak, mit csak két óra múlva sikerült eloltani, mintegy 12 ház elhamvadt. Más­­­ nap a 4-dik táborlatvonalnak a temetőtől, a kö­­­­zépbástyától balra, az árboczbástya kiálló szögéig folytatásán dolgoztak. A középben az angolok 700 métrenyire a vártól sikeresen megnyiták a lődözést és egy 40 ágyús orosz tűztelepből alig hagytak épen hármat. A jobb oldalon a francziák határozottan előnyben voltak. 19-re menő éjjel az oroszok ismét erős kirohanást tettek, az árbocz - bástya felől, de czéljuk, a franczia művek elron­tása, meghiusíttatott, a rohanók oly élénk tü­zeléssel fogadtattak , hogy csak 3 orosz ka­tona s egy tiszt nyomulhatott a futó-árokba, amazok megölettek , ez elfogatott. Mintegy fél­óráig tartott a h­arcz, midőn az oroszok sietve visszavonultak a várba E harczot fontosnak mondják, mert annak következtében a francziák az árboczbástyától 60 métrenyire erős állást fog­laltak. 20-án éjjel két csavarhajó, egy franczia , egy angol a kikötő elé állott, hogy az oroszok fi­gyelmét a száraz felől elvonja, 20-án semmi ne­vezetes nem történt. Az ellenség tüze nem volt oly biztos mint addig , miből azt következtették, hogy sok tüzérnek kellett elesni. Az angolok munkájukban igen háborgattattak , kivált 19 én, mely napon az oroszok új kirohanást tettek, de oly gyilkos csatártűzzel fogadtattak , hogy legnagyobb rendetlenségben visszafutottak a vár­ba Mindkét fél sokat vesztett. 21-re menő éjjel erős ágyúzás volt. Az oroszok újra kirohantak , mi az angoloknak sok vérbe került. Egy más je­lentés 21-ről írja: A bombázás foly. Az árbocz­bástya , a déli erőd és a Malakofftorony elhall­gattattak , de az oroszok némely károkat ismét kijavítottak. A „Montebello“ sorhajó a várnak nagy kárt tett. Bízot­tnok sebeiben meghalt. Az általános gyász e hős vezér elvesztése fölött látható volt a halotti menetnél , mely 16-án In­­kermannál tartatott, s melyen Canrobert, lord Raglan, Omer pasa, törzseikkel jelen voltak. N­­­e­­­tnok a sírnál gyászbeszédet tar­tott. Bízót­tnok helyett Dalesme­tnok bí­zatott meg a mérnökmunkálatok vezetésével. A „Times“-nak Balaklavából apr. 17-től távirják . 15 - n az 1 sz. raktár a jobb támadási oldalon légberöpült, megölt 1 megsebesített 5 embert. 14-n a francziák 3 lőaknát az árboczbás­tya alatt részleges sikerrel felgyújtottak. Az oro­szok, rohamtól tartva, dühös ágyúzást kezdtek egész vonalukon. A francziák 16-n egy kirohanás alkalmával 6 tisztet s 300 embert vesztettek. Az oroszok roppant veszteséget szenvedtek. Ma éjjel egy hadihajó lődözi a várost. Az oroszok napon­kint kapnak készleteket. Roppant műveket épí­tenek kelet és észak felé. Matrózaink halottak és sebesültekben 116 embert vesztettek. Két len­gyel szökevény jelenti, hogy Szebasztopol köze­lében 100,000 orosz áll, s Szimferopolból 60,000 ember érkezett. Tegnap (16-n) két orosz hajó el­égett. Ma a tüzelés mindkét részen gyenge. A „Corr. B.“ Londonból máj. 2-ról (reggel­ről) következő távirati sürgönyt hoz : ,,A parla­ment ülésben Raglan lordnak egy Balaklavá­ból ápril 30-ról szóló jelentése közöltetik, misze­rint az oroszok Belbek és Makenzie közt állanak és két hadosztállyal erősíttettek. Azon erőműveknek, melyeket a francziák az oroszoktól elvettek, ez utóbbiak általi visszafog­lalásáról keringett hirek csakugyan alaptalanok­nak bizonyultak be. Konstantinápolyból Marseillen át az ,ridep­­berger-hez több távirati közlések érkeztél me­lyekből a nevezetesebb részleteket kiszedjük. 15-n 10,0 ,0 orosz kirohanást tett az ostromlók által elfoglalt leshelyek visszavétele végett. A harcz véres volt; a francziák közel 250 lett harcz­­képtelenné, de az oroszok háromszoros veszteség­gel visszaverettek. A­­­z­o­­­tnok ápril 15-n halt meg, s ünnepélyes szertartással eltemetetett. O­­­mer pasa 30,000 ember élén a Tszenaja felé nyomult. Egy angol hadosztály támogatja a török és egyiptomi csapatok e mozgalmát, mit a szerdár maga vezényel. Máj. 1 -ről közli egy sürgöny : Galaczi legújabb tudósítás szerint az o­­roszok csak az austriai hajóknak engedik meg a gabnaszállítást, de csak azon világos feltétel a­­latt, hogy hajóterhüket ne Törökországban rak­ják ki. Mehemet ali pasa 15-n éjjel ültettetett hajóra s számüzési helyére vitetett, neje (a szul­tán nővére) minden rimánykodásai daczára. 6000 török császári testőr készült Konstantinápolyi Május 5-n 1855. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 írt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 írt., évnegyedre 4 írt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr ’Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút, Kunewalder­­ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­te­s­ít­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országot, 6. ez* a. (Skunewalderház) 2 ik emeletben. Előfizetési felhivás. Az előfizetés évnegyedre . Helyben : 4 pft. Vidékre: 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Kunewal­­derházföldszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK HIVATALOS RÉSZ. A kassai cs. k. orsz. pénzü­gyigazgatósági osz­tály II. oszt. adóhivatali tisztekké 400 frt évi fize­téssel B­r­o­z­i­k Ferencz cs. k. alhadnagyot, Mali­nyák János írnokot a megszüntetett kincstári igazgatóságnál , továbbá Schmidt Károly és Prinz Károly adóhivatali segédeket; adóhivatali segéddé 300 frt fizetéssel Freundlich Lajos cs. k. pénzügyőrségi főfelvigyázót ideiglenes minő­­nőségben kinevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály III. oszt. ellenőrré a nagykőrösi adóhivatalnál, "'strányi István breznóbányai ideigl. adóhivatali ellenőrt ideiglenesen kinevezte.

Next