Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)

1855-08-01 / 784. szám

nyitva állanak, ment lenne ama költségektől, mik­nek a többi hatalmasságok ki lennének téve. Ké­telkedni lehet róla, ha várjon­­.-Britannia néhány év múlva kész lenne-e továbbra is ily nagy kia­dást tenni. A kitűzött czélt két különböző módon lehet létesítni, t. i. Oroszország fekete-tengeri had­erejének méltányos határokig leszállítása, s a fe­kete-tengernek, Törökország megegyezésével , a többi nemzetek tengeri ereje előtti megnyitása ál­tal. a felsége kormánya nagyon fájlalná, ha a por­ta annyira el lenne telve saját aránylagos gyönge­­ségének érzetével, mikép kész lenne lemondani sa­ját hatalmáról, a birodalomnak még egy csekély el­lenséges sereg elleni megvédése végett is.Jobb lenne Európára nézve, a portát saját segélyforrásaibani bizalomra bátorítni fel, a­nélkül hogy ez megfosz­­tatnék azon jogtól, miszerint szükség esetében a barátságos államokat segélyül hívhassa; azonban a fekete-tengeri orosz tengeri erő korlátoztatásának azon további közvetett előnye is van, mikép jövő­ben az orosz seregeknek Konstantinápoly felé nyo­mulását meggátolná, vagy minden esetre igen vak­merő hadműködéssé tenné, mivel a tapasztalás bi­zonyítása szerint, egy oly erős hajóhad, mely az előnyomuló sereggel együtt működhetik, s azt a szükséges készletekkel elláthatja, minden Konstan­tinápoly elleni mozdulat sikerére lényegesen szük­séges. .. Az alapok jelen rendje szerint, a tárgyalandó első pont, teljes eltörlése minden a porta s Orosz­ország közt, Moldva­, Oláhország s Szerbiára vo­­natkozólag köttetett előbbi szerződéseknek- Nem mintha ezen tartományokat ismét a porta köz­vetlen uralma alá kellene helyezni, hanem azt kell kieszközölni, hogy Oroszország különös szerződési köteleztetéseket ne használhasson fel többé ürügyül beavatkozásra. Vitatkozni az iránt, hogy vájjon fölebb emeltessék-e azon adó, mit most a fejede­lemségek a portának fizetnek. A hospodárok kine­vezése, valamint a fejedelemségekbeni külföldi ügy­nökök megerősítése is a szultánnál meghagyatnék. A 2-ik alapra vonatkozólag, azon orosz jogok el­törlését, melyek a dunai hajózás szabadságát há­borgatják, legjobban lehetne biztosítni, ha Oroszor­szág a Duna-torkolatok melletti területet, melyről Törökország a drinápolyi szerződésnél fogva le­mondott, ismét visszaadná Törökországnak azon föltét alatt, hogy azt Törökország az európai nagy­hatalmasságok védelme alá helyezze, melyek a por­tával egyetértőleg gondoskodnának az iránt, hogy minden hajózható folyam­ágak megőriztessenek valamely egyes hatalmasság kizárólagos uralmá­tól stb.“ A 4-ik pontra vonatkozó utasítások semmi újat sem foglalnak magukban. Végül Russell lord oda utasíttatik, hogy a sürgönyt Westmore­land lorddal sinórmértékül közölje. (Az „Indep. beige"1 távird- sürg.) A „Press“ azt állítja, mikép Austria a nyugati hatalmassá­goknak véd- s dacz-szövetséget ajánlott oly föl­tételek alatt, miket ez utóbbiak nem fogadtak el. — Simpson tábornok hír szerint gyöngélke­­dése miatt, magát p­arancsnokságától fölmentetni kérte volna, s hihetőleg rövid időn visszatérne Angolországba. — Lowe elfogadta a közmunka­ügyi hivatal elnökségét, melylyel előbb Sir B. Hall kínáltatott meg. Ezen kinevezés nagy tet­­­szésre talált; mivel Lowe-t a közigazgatási re­formok párthívének tartják.­szágba, a közte s a krimi sereg főparancsnoka közt támadt viszályok következtében, ez esetben Canrobert tábornok venné át a cs. testőrség pa­rancsnokságát. A „Constitutionnel“ ma ismételve azt állítja, mikép Hübner báró nem hagyandja el itteni kö­­vetségi állomását. Rachel tegnap reggel elhagyá Párist, hogy Angolországba menjen, hol négyszer fog föl­lépni, s erre aug. 11-én az Egyesült­ államokba induland. Mint mondják, a nemzeti kölcsönre eddig elő­gyűlt aláírások 2,400 millióra mennek föl. — L­y­o­nban tegnapelőtt már 326 millió volt aláírva. Krímből érkezett tudósítások szerint P­é­­­­­­s­s­i­e­r tábornok a „Consitutionnel“ levelezőjét, ki őt a jun. 18-ki csata miatt hevesen megtámadta, Krímből erőszakosan Konstantinápolyba vitette. P­é­­ i­s­s­i­e­r tábornok parancsára 3 zephir - zászlóalj fog Krímbe küldetni a zuávok felváltása végett, kik a legutóbbi időben igen sokat szen­vedtek. Ezen zephyrek a legvakmerőbb algíri csapatokhoz tartoznak, s oly katonákból állanak, kik katonai vétségek miatt küldettek Algírba. Távirati sürgönyök. L o n d o n, júl. 30. P­e­e 1 kijelenti, miszerint a kormány egy olasz idegenlégió alakítását is munkába venni szándékozik. A budget-előter­­jesztvény nagy ellenzés nélkül elfogadtatott. Lord Palmerston nyilatkozata szerint a parlament aug. 24-n fogna elnapoltatni. Páris,júl. 31. A „Moniteur“ közli a kölcsön­­aláírás eredményét ; az aláírók száma 310,000; az aláírt öszveg 3600 millió frankra megy. 50 kül­földi aláírás meghaladja a 600 millió frankot. Berlin, jul. 31. A hannoveri hírlap július 29-ki különszáma közli a már ismeretes miniszer­­névsort. Ancona,jul. 30. A cholera e városban el­enyészett, csak a környékben fordulnak még elő esetek; általában a kór az egész Romagnában szűnik. A Görögországból ma érkezett gőzös sem­mit sem tud pestis-gyanús esetekről Albániában. Konstantinápoly, jul. 26. Thouve­­n e­­ franczia cs. követ tegnap beigtatási audien­­tián volt a szultánnál. Benedetti eddigi ügy­­­viselő ma Ramiesbe indul. A párisi új török kö­vetség épen most ült hajóra. A porosz kir. követ múlt hétfőn Triestbe elutazott. Beatson unokot a Dardanellákban több parancsa alatt állott basi­­kozuk agyonlőtte. Damaskus, jul. 12. Bagdadból jelentik, miszerint az arabok Piait és Fresnel urak­nak épen Ninivéből érkező régiséggyüjteményeit elsülyesztették, és Clement grófot, ki azokat kisérte, kirabolták. Bombay, jun. 26. Egy dandárnak Pend­­zsabba a hegyi nép ellen, a hátralevő adó behajtása végetti elmenetelén és a mamádoknak a határra beütésén kívül semmi említésreméltó nem történt. A pekingi üdv­­lap a császári csapatoknak a fel­kelőkön északon kivívott új győzelmeiről tudósít. P­u t i a t i n admirál a szerencsétlenül járt hajók­kal még Yeddában van Japánban. Csak 150 embert szállítottak Petropavlovszkyba Kamcsatkában. Napi hírek és események. Pest, augustus 1. — Egy helybeli lap írja, hogy közelebbről egy városi küldöttség fog Bécsbe felmenni, hogy Albert főherczeg magyarországi kát. és polgári kormányzó ő cs. fenségének, ki fens, családjával jelenleg Baden mellett weilburgi kastélyában mulat, aug. 3-a leendő 38-ik születésnapjára alázatos üd­vözlését bemutassa. — A leopold-városi egyház számára czélba vett s már említett önkéntes adakozások gyűjtése szép sikerrel látszik biztatni. A mint mondják, már is jelentékeny évenkinti segélyöszvegek vannak ígérve. — Múlt julius 28-án volt a N­y­i­t­r­a­y-Gschröfl Fanny leány­nevelő és tanintézeté­ben az évi nyilvános megvizsgálás,­­ dicséretes és méltánylást érdemlő sikerrel. A három osztályban levő növendékek az ismeretek különböző ágaiban szép előmenetelt tanusítanak, s helyes és tiszta fel­fogást mutató feleletükkel jövőre nézve is szép re­ményre jogosítnak. A megvizsgálás felváltva ma­gyar és német nyelven történt, azonkívül az újabb nyelvekből,, jelesen franczia, angol és olaszból is feleltek, s kivált az elsőben mind a három osztály szép és kitűnő készültséget tanúsított. Főt. M­a­j­e­r István iskola­felügyelő ur a próbatétel végével tartott beszédében az intézet irányában maga megelége­dését nyilvánítá, s azzal a jelen volt hallgatók ér­zelmét is tolmácsolta. — Közelebbről megjelent irodalmi újdonság: „Magyar nyelvészet.“ Szerkeszti Hunfalvy Pál. I. füzet.— Pest, 1855. (Kiadja M . 11 e­r Emil.) Ennek tartalma: „Mit akar a magyar nyelvészet ?“ Hunfalvy Páltól. „A nyelvészet általában. Riedl Szendétől. „Gymnasiumaink és az uj tanterv. 7. 8.9. Végre: „Mit jelent a magyar szó?“ Hunfalvy Páltól. Tíz, 20 ivnyi füzet teszen egy kötetet, mely­nek ára 5 spft. — E tudományos folyóirat tárgya : a magyar nyelvtudomány leginkább a rokon nyelvek tanulása é­s összehasonlítása által, valamint a hellén és latin nyelvtudomány. Az összehasonlítások az összes altaji nyelvfajból vétetnek és a nyelvészetre mint történetre kiterjesztetnek, s e végből az altaji nemzetek szellemi sajátságát kitüntető mondák, hit­regék, közmondások közöltetni fognak. — Előttünk áll Oláh László felhívása a ti­szai árvízkárosultak felsegélésére« Említett tehetséges írónk 4 munkájának folyó évi tiszta jövedelmét a Tisza s mellékfolyamai által ká­rosult, s a közgyámolítást s felsegélést leginkább szükséglő 12 község javára ajánlja föl- A munkák következők:1.)A végrendelke­zési és örök­­ségi ügyekre vonatkozó törvények s rendeletek kimerítő magyarázata. Elő­fizetési ára 2 pft. Második kiadás. 2.) H­á­z­a­s­s­á­g­­kötés és elválás a jelen törvények ér­telmében. Előfizetési ára 1 pft. 3.) Oktató s mu­lattató házikör olvasmányok, családkönyv műveltebb osztályok számára. Előf. ára 2 pft., mely munka most ment sajtó alá. 4.) V­adászkalan­dok képekben, ígéret szerint több mint 100 kitűnő fametszvénynevel. Előf.ára 2 pft.— Mindegyik munkánál postán való bérmentes szétküldésért 15 krral több fizetendő. — A 12 gyámolítandó község közöl csak 5 van eddig kiválasztva, t. i. E s­z­­­á­r, Kőrös­ladány, Gyula, Nagyfalu s N­agy­var­s­árny, a többiekre nézve, melyek a felsegélést s gyámolítást leginkább szükségelik, szerző még to­vábbi útmutatásokat vár. Az előfizetési pénzek a szerző lakásába, hatvani utczai Horváth-házba in­tézendők. — Az egész vállalatot meleg részvéttel ajánljuk a t. ez. olvasók figyelmébe annál inkább, mert a szerző ily szép áldozatáról a közönség előtt bizonyosan számot adand, s óhajtandó, hogy azt mi­előbb tehesse. — Hogy a pestiek, ha mulatásra és jó színi falatozásra kerül a dolog, s ha tudják, mikép rájuk jó konyha és pincze vár, a fáradságot és messze utat nem sajnálják, arról bizonyságot tesznek azon három vendéglők, melyek a város erdejében a Her­­mina-kápolna háta mögött vannak. Bár a várostól meglehetős távolságra esnek, azok mégis mindig tömvék vendégekkel, a konyha, különösen a jó kő­bányai bor, melynek itezéje 8 pir, kicsalja oda a közönséget — s mind ennek, mind a vendéglősök­nek van okuk megelégedve lenni. — Szilágyi Virgil úr a bécsi magyar lap­ban nyilvánítja, mikép fel volt ugyan szólítva egy erdélyi magyar politikai lap szerkesztésének elvál­lalására, azonban az ez iránti alkudozás közben­­jött akadályok miatt félbeszakadt. — Tegnap kedden jul. 31-re viradólag 3—4 óra közt Pesten a Leopold-városban tűz volt, a cs. k. katonai élelmezési raktár az uj épület háta megett a hengermalom szomszédságában meggyűlt, csakhamar az egész fedelet a lángok elborították, minek követ­keztében a padlás beszakadt, és az épület belseje minden abban található készletekkel, állítólag 40,000 mázsa liszttel, a lángok martaléka lett. A leggyor­sabban érkezett segély daczára is nehezen lehetett a tüzet eloltani, s annak tovább terjedését nagy erőfeszítéssel sikerült megakadályozni. A tűz a sü­tőházban ütött ki. 1— Még csak egy pár ölnyi helyet kell szét­­vettetni és a tűnnel egész boltíve bevégezve van. A­mint a dolgok ma állanak, az összes munkálatok még a tél beállása előtt bevégezve leendőek. A költ­ségvetést illetőleg, az e végre kijelölt egész tőké­re hihetőleg nem lesz szükség.­­ Az utczák tisztaságára jelenleg sokkal több gond f­ordíttatik, mint régebben, jelesen szoros ügye­lettel vannak az iránt, nehogy a tisztátalanság kö­vetkeztében rosz gőzölgések támadjanak , melyek az egyességre nézve káros hatással lennének. E fel­­vigyá­zás egészen Ó-Budáig kiterjed, és Buda ezen quasi-külvárosának olyan látogatói, kik ott már rég nem fordultak meg, most oda menve elbámulnának, mikép az utczák nincsenek oly elhagyatott állapot­ban mint ezelőtt. — A sípládák ügyének uj szabályozását ille­tőleg azoknak száma korlátoltatni fog s csak oly egyének fognak arra engedélyt kapni, kik semmi más keresetre nem képesek. Nemzeti színház. A múlt hó utolsó fe­lében, jelesen 18-tól fogva — az ismeretes franczia dráma „A családi dráma“ a nemzeti színpadon mint rendesen elég jól játszatott,— az előadásokról egy­befoglalva, s csak az érdekesebbekre szorítkozva terjesztjük elő szemlénket. Július 19-n léptek fel a sokszor látott „Tiszaháti libácska“ után Lan­ner Katalin k. a. a bécsi cs. k. udvari dalszínház­tól és, L­e v­a­ss­e­u­r úr a párisi cs.zeneakadémiától „A postakocsis és markotányosné“ czímű kevés hatással bíró balletben. A tánczművészek azonban daczára annak, hogy illető intézetüknél elsőknek valának more solito hirdetve, a várakozást nem épen elégítették ki. Hogy elég mesterségesen s néha ügyes lejtéssel is tánczoltak, igaz, de a kellem és báj egészben véve sajátjuknak nem mondható­ A tánczosnő némi könnyűsége nem pótolja ki a táncz jellemét kifejező plastika, mondhatnék a táncz alak­jának hiányát, míg a franczia tánczosnál a franczia könnyűséget és finomságot nem találtak. Julius 20-án adatott „A márvány-hölgyek.“ Dráma 4 felvonásban, előjátékkal, mely 2000 esztendővel előzi meg a drámát. Mi czélból hozták a párisi fri­­volitásnak erkölcsi külszínnel csaló s az ér­zékiségre eltakarva hatni akaró e termékét a ma­gyar színpadon a józan és becsületes magyar kö­zönség elé ? — azt bajos kitalálni, mert időtöltést keresni az erkölcs rovására, csiklandoztatni az íz­lést a szív és nemesebb érzések megvesztegetésé­vel, ez csak nem lehet a színház feladata — se annak díszére nem válik, ha egy édesanya, ki leá­nyát erkölcsnemesítő vagy legalább ártatlanul mu­lattató intézetbe véli vinni, a játék végével pirul­ni kénytelen,s nem mer leányával azon darabról be­szélni, annak belőle kissé vastagon kiolvasható tar­talmáért. Az athenei márványhölgyek olyanféle teremtések, a­melyeknek nevét művelt társaságban kimondani nem lehet, s mi azokat, utánozva Párist, hol e darab helyi viszonyok következtében tetszett, s mint botrány hatás nélkül nem maradott — a színpadra állítjuk, például, tanulságul a magyar hölgyeknek.!! Az előjáték a fényes Athénében történik s a nézőt Phidias, a hires szobrász műter­mébe viszi, kinél Gorgias gazdag polgár három nő­szobor készítését rendelte meg. Ez Alkibiadessel s korhely s dorbézoló pajtásaival megjelenvén, ott nagy zajt ütnek, s Gorgias követelvén márvány­­szobrait, Phidias tőlük mint hajlama tárgyaitól meg­válni nem képes, a felvett pénzt Gorgiasnak visz­­szaadni akarja, de ki azt nem fogadja el s törvény­hez folyamodással fenyegetődzik. A korhelyek által kiűzött s Gorgiastól éji szállást kérő Diogenes közbejőve javasolja, hogy a peres ügy eldöntése rá bizassék. Ennek következtében a két peres tár­sat felszólítja, hogy mindenik igyekezzék a „már­vány­hölgyek“ szívét megnyerni, s őket maga ré­szére hajtani. Phidias művészeti ékesszólása siker nélkül marad, a kőszívű márványhölgyek saját mes­terük irányában hidegek és némák, míg Gorgias­nak, ki őket a fényűzés, pompa és gazdagság muto­gatásával kecsegteti, magukat oda adják s felé for­dulva rá kegy teljesen mosolyognak. — Ez a darab morálja s Diogenes kritikája, hogy 2000 év múlva is olyanok leendnek, — a dráma erkölcsnemesítő irá­nyát úgy is sejdítteti. E dráma nem egyéb mint az athenei kéjelgésnek — valóban jól eltalálva,—Páris­ba áttétele, s a görög márványszobrok (Aspasia, Lais és Phryne) franczia fővárosi grisettek (Marco, Josefa, Julia) a görög korhely ifjak (Gorgis, Alki­­biades) párisi könnyelmű iparlovagok (Fresne gróf és Julien­ Phidias Rafael s Diogenes egy journalista alakját öltik fel. Ez egész darab egy párisi ifjú mű­vész viszonya, melyben egy „márvány-hölgy“hez áll, a ki szerelme ezen tárgyáért édes anyját, művé­szetét s mindent elhanyagol, érette sok pénzt paza­­rol — s végre meghal. — Mint az egész darab irá­nyát eléggé ismertető vonást kell említni, hogy a párisi márványhölgy Marco (a görög Aspasia) jel­leme azon tény által van kitüntetve, szavakban azt bajos lévén kifejezni , hogy fejéről az irányában kiábrándult művész a fehér koszorút, az ártatlanság emblémáját letépi, s így pellengérre állítja. Mellőzve a darab kifejtett irányát, bár sok franczia könnyű­ség de egyszersmind könnyelműség is van benne, valódi költői és drámai becscsel nem bír, valamint az egészben inkább csak egyes alakokkal, de nem kifejtett és jól egybefüggő cselekvénynyel találko­zunk. Nem fog semmi kár abból eredni, ha e mű a színházi repertoiro­ból végkép kitöröltetnék, mi sok tekintetben óhajtandó volna. — Az előadás egész­ben véve kielégítő volt, a szobrok ingatagsága ellen méltán panaszt lehetett emelni, de hiszen a nők, ha még márványból vannak sem ismerik az állan­dóságot. (Vége következik.) Francziaország, Pár­is, jul. 28. A „Moniteur“ tegnap közte, Penand és Dundas admiráloknak Nargen-ből jul. 16-ról kell az iránti értesítését, mikép a Ny­­stadt-tól északra eső orosz kikötők, valamint az Aland-s­zigetek zárlat alá helyeztettek. — — Továbbá jelenti, mi kép a császár s császárné B­i­a­r­r­i­t­zból legközelebb Párisba indulandnak. Végre közli Napoleon herczegnek egy a nem­zetközi esküttszék elnökeihez , a jutalmak tár­gyában intézett körlevelét, melynél fogva az arany érdemjel nagy „tiszteleti érdem­jel”­, az ezüst ér­demjel „első osztályú érdemjel“, s a bronz” ér­demjel „második osztályú érdemjel“, nevét veen­­dik föl. A dicséretes megemlítés megtartandja nevét. A nagy tiszteleti érdemjel csak kivétele­sen fog adatni rendkívül kitűnő érdemekért. Mint C­a­lai­sból írják, Shirley tábornok, Krímből jővén, 25-én onnan D­o­v­e­r­be indult, oly sürgönyöket vivén magával, miket tüstént Londonba érkeztekor át kelle adnia a hadügyminis­­ternek. Meyerbeer 26-kán Calaisban kiszállott, Párisba szándékozván. Az ünnepélyekrel előkészületek már meg­kezdettek Páris, Saint-Cloud s Versail­les b­a­n. Minden oda mutat, mikép a Mars - mező nagyszerű katonai ünnepély szinhelye leend. Bineaud, hajdani pénzügyminister, ki rende­letileg az erkölcs- s politikai tudományok akadé­­­miájának tagjává neveztetett ki, ezen kinevezést nem fogadta el.­­ A tudományok akadémiája az elhunyt híres csillagász Gauss helyébe Her­­schellt választa meg külföldi tagjává. Az angol királynő Boulogneban fog kiszál­­lani, s az északi vaspályán érkezendik Párisba. Némely Spanyolországból kiűzetett carlista­­csapatok, melyeknek nem akarnak Francziaország­­ban menhelyet adni, az andorrei völgybe mene­kültek, melynek területe független. Mint mondják, a spanyol kormány oly rendszabályokat szándéko­­zik létesítni, melyek reá nézve kevésbbé kellemet­lenekké tegyék ezen kis köztársaság semlegessé­­­gének következményeit. Rothschild Salamon, ezen híres ban­kár­család legidősb tagja Párisban meghalt. Hírszerint Regnault de Saint- Jean d’Angely tábornok visszatér­end Francziáoz­ Németország, Frankfurt. A szövetes­gyűlés egyhangú határozata az austriai előterjesztvényre , a „Frankf. Postr.“ szerint következő szavakban van szerkesztve : „Határoztatott: az austriai cs. kormánynak a tett közlésért és az európai béke helyreállítására intézett törekvéseiért köszönetet mondani; továbbá abba egyezését kijelenteni, miszerint a keleti ügy jelen állása a német szö­vetségre nézve nem tartalmaz okot új kötele­zettségek elvállalására; végre elismerni, hogy a béke érdeke a szövetségi hadjutalékok f. é. febr. 8-a elhatározott hadkészenállásának továbbtar­­tását kívánja.“ Karlsruhe, jul. 25. A hivatalos „Karlsr. Zrg“ következő czikket hoz : „A nhgi kormány­nak a pápai székbeli alkudozásai a nhgségbeni püspökség állását illető különféle kérdések vég­leges szabályozása tárgyában annyira haladtak, mikép egy ez iránti egyesség alapjai „közelebbi megfontolás és elhatározás végett“ a­nligi kor­mány elé terjesztethettek. A római udvarral egyet­értőleg most Brunner államtanácsos legköze­lebb ide érkezendik, további szóbeli közlések ál­tal a végleges egyességet tehetségig előmozdí­tani.“ Schweiz, Bern, jul. 25. A schweizi szövetséggyűlés ma berekesztetett, miután mindkét tanács a vitás pontokra nézve megegyezett, és a rendi tanács maga részéről az Austriávali kiszolgáltatási szer­­ződvényt, és a ressini választási zavarokérti köz­bocsánatot megerősítette. 2339 Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Dom Sebas­tian.“ Nagy Opera 5 felv. Zenéje Donizettitől. Reina és Bodorfi urak mint vendégek, Jekel­fal­u­s­s­y mint szerződött tag. Pesti német szinpadon: „Des Glückes und des Unglücks Launen.“ Posse mit Gesang in 3 Aufz. Igazítás. A mult számbeli londoni levél utolsó sorában 1 1855. helyett 1854 olvasandó. Bécsi börze július 31-ről. Státuskötelezvény................................. 765/e 5% dtp. ..................................................91 1834-ki­s 100 .... . 224 1839-ki sorjegyek 100 ftos . . . .120 Bankrészvény.........................................959 Északi vaspálya 1000 203 Dunagőzhajózás.......................................539 B­é­c­s, jul. 31. A­g­i­p­arany: 243/4 ezüst 19% Dunavízállás: Augustus 1. (reggeli 7 "óra) 8, 2" 0"­ fölött.

Next