Budapesti Hírlap, 1855. december (885-907. szám)

1855-12-01 / 885. szám

volt formaruhában. Egyedül Persiany ur volt ott, és ármaruha nélkül. Az alamizsnáé és két énekes, tik egy a templommal szomszéd házban laknak, oda mentek, midőn az udvart megérkez­ni láták. T­e d e u m nem énekeltetett; a viasz­­gyeryák nem gyujtattak meg ; se ima, se isteni tisztlét nem tartatott. Végre megjegyzendő, mi­­kép­p királynő, ki a királylyal szokásos sétájából tért ússza, lovag öltönyben volt, mely körülmény színén teljesen magán-jellemet ad ezen látoga­tásnál. Mint a ,,Moniteur“ közli, az ujan kinevezett Wicart laval-i, Nanquette mais i,­­ Plantier nimes-i, s D­elall­e rodez-i püspökök tegnap a Tuileriák kápolnájában letet­ték az esküt a császár előtt. — Anancyi püs­pök­e első alamizsnás, segédei kíséretében fo­­gadá­­ császárt a kápolna bejárásánál, s őt a szá­mára elkészített helyre vezeté. A misét az ad­­ras-i püspök, a császár alamizsnáén tartá. Ama főpapok, kiknek az esküt le kelle tenniök, le­térdeltek ; a szolgálattevő püspök átadá az evan­­gyéliomok könyvét a szolgálattevő káplánnak, s az ekő alamizsnás egymásután név szerint előszó­lítá az említett 4 főpapot. A felszólított főpapok mindegyike fölkelt, s az első-alamizsnás által a császárnak bemutattatott. A főpap a császár bal­ján egy párnára letérdepelt, s jobbját az evan­­gyéliomok könyvére helyezé. Az első-alamizsnás a nevezett főpapok mindegyike előtt felolvasó a következő esküformát: „Püspök úr! Ön a szent evangyéliomokra esküszik, s ígéri Istennek, hogy engedelmességet s hűséget tanusítand ő felsége a császár irányában; — továbbá ígéri, mikép semmi oly tanácsban vagy szövetségben nem veend részt benn vagy külföldön, mely a köznyu­galommal ellenkeznék ; s ha egyház­megyéjében vagy máshol arról értesülne, hogy valamely, az államra nézve káros terv koholtatik, azt tuda­­tandja ő felségével.“ — A császár ülve, jobbjával megfogá a főpap balkezét, ki így szólt: „Erre esküszöm, s azt ígérem Istennek s a császárnak.“ A mise után az uj főpapok a nagy kamarás által bevezettettek az úgynevezett fehér­ salonba, s a cultus- minister által bemutattattak a császárnak, erre a császár jelenlétében, ki üdvözlé őket, alá­írták az eskü-letétel jegyzőkönyvét. Az „Indép­ beige“­­ jegyű levelezője sze­rint Parisban a legjobban értesült körökben bi­zonyosnak tartják, mikép Stockholmban Canrobert­inoknak Kopenhágába indu­lása előtt, ha­nem katonai szerződés is, de leg­alább egy a Svédország s a nyugati hatalmassá­gok közti egyességet biztosító szerződés íratott alá, s mikép rövid időn köztudomásra jutand ama politikai küldetés hordereje, melylyel a tnok a svéd s dán királyoknál volt megbizatva. Ugyanezen levelező, a „Preusz. Corresp.“ czáfolata daczára, ragaszkodik közlései lényegének alaposságához, a Poroszország által oly czélból tett lépésekre vonatkozólag, hogy Oroszországot oly engedmé­nyekre bírhassa, melyek a béke művét könnyítsék. Ma a császár s a szárdiniai király a Mars -mezőn szemlét tartottak az 1-ső hadosztály­beli csapatok fölött roppant néptömeg jelenlété­ben. Páriából s még távolabb eső városokból is számos lovasság hivatott elő. 57 lovas­századot s 46 zászlóaljat lehetett megszámlálni, mi valódi sereget képezett. A császár s a király zajos üdv­kiáltásokkal fogadtattak. Ez utóbbi szárdiniai tábornoki formaruhában volt, a császár s Napó­leon­ig közt a díszállomáson foglalván helyet. A táborkarban 5—6 szardiniai s angol tiszt is volt. A csapatoknak a szemle kezdete előtt két órával kelle kiállaniok. Köztük kétszeres bor­adag osztatott ki. A gyalogság Regnault de St. Jean d’Angély tábornok, a testőrség fő­­­parancsnoka, s a lovasság Körte tábornok pa­rancsnoksága alatt volt. A cs. kiséret elhaladta­­kor a zenekarok a piemonti néphymnust játszák. Brenner-nek tegnap kelle Nápolyba elindulnia. Malé gróf halála általános sajnálatot ger­jesztett; mindegyik párt meghajlik ezen sir előtt, s hódol ezen becsületes embernek. A gróf a múlt nyáron hosszú utat tett Németországba, s ott, Szászországnak valamelyik kis városában össze­találkozott Chambord gróffal. Ezen herczegre élénk benyomást tett Lajos­ Fülöp hajdani mi­­nister­elnökének mérsékleti s józan gondolko­dása. Midőn elváltak, Chambord gróf búcsú­­látogatást tett Mólé grófnál, s megölelvén őt,­gy szólt: „Viszontlátásig, remélem, gróf úr.“ Mólé erre, mintha előre sejtette volna közelgő halálát, szomorúan megcsóválta fejét. Mint mond­ják, emlékjegyzeteket hagyott hátra, melyek Eu­rópának némileg adomaszerű históriáját tartal­mazzák 1810—1848-ig; azonban nem lehet tudni, ha váljon családja megengedendi-e azok közzété­telét. Malé temetése Champlatreux-ban le­­end; sírja fölött nem fog beszéd tartatni. A know-wothingok választási győzelmeket arattak New York, Massachusets, Maryland, Luisiana és New-Yersey államokban. — Nicara­guából írják, miszerint Walker m­ok békét kö­tött Corral­inokkal. A ,,New-York Curier“ a brit hajórajnak Nyugatindiában erősítéséről úgy szól, mint Északamerika megsértéséről Más la­pok­ szelidebb színben tekintik a dolgot. — Al­varez még folyvást elnökösködött Mexicoban. Az „Elbert. Z.“ jó forrás után azon hírt közli, mikép az Egyesült államok elnökének üze­netében azon erősítés foglaltatik, miszerint Ame­­r­i­k­a tö­b­b­é a s­u­n­d v­á­m­o­t s­e­m­m­i felté­tel alatt nem fizetendi. Távirati sürgönyök. Berlin, nov. 30. A „Kreuzzeitung“ jelenti Sz. Pétervárról Miklós nagyherczegnek Ale­xandra herczegnővel, Péter oldenburgi hű leányával történt élj egyeztetését. Pár­is, nov. 30. A „Moniteur“ jelenti: Szardiniai király ő felsége tegnap esti 7­ óra­kor Calaisba elutazott. Napoleon herczeg el­kísérte. Kopenhága, nov. 29. Canrobert tá­bornok ma Kielbe elutazik ; az elefántrenddel di­­szíttetett föl. Malta, nov. 24. A pontosflotta egy része Huston Stewart ellenadmirállal, hir szerint itt telerend; Stopford ellenadmirál Krímbe megy; Lyons admairál egy flottaosztálylyal Ra­­miesben marad. Turin, nov. 28. Számos hamis 40-lirás pénzdarab Károly Albert arczképével s 1844. év­számmal, kering Piemontban. Napihirek és események. Pest, december 1. — Legkegyelmesebb Császárnénk Ő Fel­ségének névünnepe m. nov. 19 . Eger­ben az ottani székesegyházban nagy és fényes mise által ünnepel­tetett meg, melyen Bartakovich Albert érseke excja, az Egerben jelenlévő minden hivatalnoka a cs. k. megyei hatóságnak, cs. k. megyei törvényszéknek, cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóságnak, valamint a cs. k. katonai tisztikar, a városi községi képviselők, a tanítói testület, az egész iskolai ifjúság, minden rendű és rangú számos áhitatosokkal együtt jelen­voltak. — Holnap vasárnap dec. 2-n d. u. 40 órakor tartatik az idei első philharmoniai hangverseny a nemz. múzeum díszteremében Erkel Ferencz karmester vezetése alatt. Az érdekes műélvezetre figyelmez­tetjük a t. ez. közönséget­. A mint értesültünk, a nemz. színház múlt oktober havi jövedelme 11 ezer pstra ment, s a teg­nap múlt november hóban ez összeget is megha­ladta volna, mely örvendetes eredmény következ­tében említett színház pénztára oly szép gyarapo­dást nyert, mi­által mostohább időkben az or­szágos alaptőkéből kölcsön vett összegek megté­rítése is hihetőleg nem sok idő alatt lehetséges leend. A nemz. színház ez örvendetes állása a­mint a közönség növekedő pártolásáról szép bi­zonyságot teszen, úgy azt e müintézet jelenlegi buz­gó igazgatója gr. R­á­d­a­y G. urnak is lehet köszönni. * *) Úgy halljuk, hogy helybeli könyvárus Emi­ch Gusztáv urnak svábhegyi csinos nyári la­kát közelebbről helybeli derék gyakorló orvosunk dr. Kovács Endre ur 12,000 piton megvásárolta. — Legközelebbről megjelent „Pázmány-füze­tek­“ Egyházi beszédek, homiliák, templomi és is­kolai katechesisek gyűjteménye. Kiadja a Sz.-Ist­­ván-Társulat. I. füzet. Cardinalis és magyarországi hg prímás Pázmány Péternek gyönyörű aczél­­metszetü képével. E füzetben adventi szent beszé­deken és tanításokon kívül van három sz.­beszéd a boldogságos Szűz szeplőtelen fogan­tatásáról, azok közt egyik főtiszt, Dani­elik János kanonok úrtól, a magyar kath. clerusnak tu­dománynyal mint vallásos buzgósággal kitűnő egyik jeles tagjától.­­ Egy helybeli lap szerint az ó­budai hajógyár­­munkásoknak rendezett színházuk lesz A t. hajógyár­igazgató úr szállásán rendes földszinti helyek s páho­­lyok is lesznek. A repertoire-ra nagy gond fordítta­­tik. Először az „Angolosan“ czímű ismeretes víg­játék adatik. Az angol szerepe igen jó kézben lesz, mert azon számos angol munkások egyike fogja azt adni, kik a hajógyárban dolgoznak.­­ Tárgyhalmaz miatt a „Gauthier Margitéról (La Dame aux Camélias) ” az annak adatásáról” czik­­künk jövő hétre marad. A fiatal Dumasnak közelebbi hónapok alatt 4 színművét adták színpadunkon. A „Márvány-hölgyek“, Dianne de Lys“ a „Doml­­mond“ és „Gauthier Mairgit“-ot. Azok számítása szerint, kik a párisi színirodalmat helyben ismerik, Dumas legalsó számítással e 4 színműért 160 ezer frankot vett be. Tegyük föl, hogy ifj. Dumas ma­gyar lett volna. Mindenik darabját kétszer adták eddig elő, közép számítással. Az első előadásokból az író egy garast sem kapott volna. A második elő­adás jövedelme 40 pftjával számítva 160 pftra, 100 váltóra ment volna. Bizony­ kellene valamit gon­dolni a drámai díjazásokra nézve! — Az eddigi anyagi ösztönzés oly csekély volt, mikép csoda, hogy azon nem igen magas paleton is vagyunk, amelyen állunk. Irodalmunknak minden más ága (kivéve természetesen a tudományost) sokkal virágzóbb a drámainál, s nem lehetlen, hogy e művészet­ ág baj­osságán kívül az is befolyt erre, hogy ez arány­lag legsilányabbul díjaztatik, holott épen azért, mivel legnehezebb sikerült színművet írni, ezt kel­lene legjobban díjazni Azonban minek is szólunk! A hírlapok írói, ha a legszebb ügyben ragadnak is tollat, mindig pusztában képzelik magukat, melyen szavuk nyom nélkül enyészik el.­­ Tehetséges fiatal festőnk Jakobi nemzeti színházunk jeles tagja Szentpéteri urnak híven talált arc­képét a nemzeti múzeum képtárának ajándékozta Még csak a keret (ráma) hiányzik hozzá, hogy felállítassék. * Ma d. u. 4 órakor tartja a 8 éves Ellen­bogen Ágost zongora-hangversenyét a Dorottya­­utczában 11-ik szám alatt Péter V. ur teremében. Kereskedelmi, gazd.­s iparhírek. Gabonaárak a pesti piaczon nov. 28- Buza, bánsági ut . 6 írt.------7 írt. 10 , — — tiszamelléki ., . 5 „ 40 —6 ,, 40 , — — bácskai . „ . 5 „ 40—6 „ 15 , — — fehérmegyei „ . 5 „ 50—6 „ 40 , Kétszeres: „ „ . 4 „ 10—4 „ 24 , Rozs: . . . „ . 4 36—5 „ 8 , Árpa: . . . ,, . 2 ,, 12—2 „ 52 , Zab: . . . „ . 1 „ 20—1 „ 28 , Kukoricz­a: régi . . 2 ,, 40—3 „ 12 , — — — Uj •. . )) i) i Köles: . . ., • . 3 „-------3 „ 12 , Repcze: . . . 8 „ 15—8 „ 30 , melybe azokat hozni akarom, hanem szükség e vi­szonyt ki is fejeznem, péld. a fa gyökei által táplálkozik. E szerint a nyelv egyik alkotó ele­mében, az érteményben ismét kettőt kell meg­különböztetnünk, t. i. a t­á­r­g­y­a­t és ennek v­i­s­z­o­­nyulatát. Ha már azt keressük, miképen fejezi ki a nyelv e viszonylatot? úgy fogjuk találni, mi­szerint : a tárgyat jelentő szónak különféle i­d­o­m í­­t­á­s­a*) által. És igy az érteménynek megfele­­­lően az anyagban is kettőt kell megkülönböztet­nünk : a tárgyat jelentő anyagot szoros érte­lemben, és a viszonyt kifejező idomot. Valamint már a gondolkodás a tárgyak viszonyítása által vá­lik élővé , úgy a nyelvben is az anyag az idomulás által nyer életszervezetet, úgy hogy ez idomulás tör­vényei alkotják a nyelv egyéni főjellemét, ide illyén kiválólag a latin mondat: forma dat esse rei. Ezen nyelvtudományi alapon már maga a jó­zan ész e következő két kérdés vizsgálását tűzi az elméleti nyelvészeteié, először: minő észtör­vényes összefüggés van valamely nyelvben az anyag és értemény közt, vagyis minő törvények szerint történik abban „a hangoknak a gon­dolattal összekötése“; másodszor : minő belső törvényeket követ az a nyelvidom alakítása és alkalmazásában ? A nyelvek e szempontok szerinti vizsgálata következő eredményre vezetett: Vannak nyelvek, melyekben nem csak hasonló nyelvanyagot hasonló jelentésre alkalmazva találunk, hanem a nyelv valódi egyediségét tevő idomulás is hasonló törvények szerint történik, sőt e hasonló­ság egyéb, ha nem is fő, de mégis nem lényegtelen nyelvsajátságokban is nyilatkozik, úgy hogy lehet­len e nyelveket mind anyaguk, mind belső élettör­vényeiknél fogva hasonlóknak vagy műszóilag ro­konoknak nem tekintenünk. Vannak viszont más nyelvek, melyek ha mel­lékességekben s egyes szókban hasonlóságot mu­tatnak is, de épen a fennebbiekben, tehát egyedisé­gük lényegében, különböznek más nyelvektől. A nyelvek egyediségét alkotó e belső saját­ságok hasonlósága és különbözése már önkényt vezette a nyelvészt, tudománya tárgyának e ro­konság és különbözet szerinti elválasztására, a ro­konok egy csoportba szedésére, vagyis a nyelvek faj szerinti osztályozására. Mellőzzük itt a különbö­ző elvalapokat, melyek szerint különféle tudósok a földgömbön ismert nyel­vek osztályozását megkísértették. Általánosan el­fogadva ily osztályzási elv még nincs, nem is lehet, minthogy az osztályozás tárgyát tevő nyelveknek épen azon belső törvényeik, melyeknek az osztá­lyozás alapjául kell vétetniük, még nem eléggé is­­mervék. Azért csak egyszerűen közlöm azon fel­osztást, melyet H. úr használ, mely szerint az is­m­­eretesb nyelvek 3 fajra osztatnak : a) sémi fajra, hová a héber, arab stb. b) az in­d­o-g­e­r­m­á­n, (vagy i­n­d­o-e­u­r­ó­pai, H. ur szerint ám­) fajra, hová a szanszkrit, hellén, latin, német, szláv stb. és c) az altaji fajra, hová következő nyelv­­csoportok tartoznak: a magyar nyelvcsoport (magyar, osztják stb); a finn nyelvcsoport (szuomi, észt, lapp); a t­ö­r­ö­k-t­a­t­á­r nyelvcsoport, mely fö­lötte számos la mongol és t­u­n­g­u­z-m­a­n­d­z­s­u nyelvcsoport, s végre a szamojéd nyelvcsoport. Mint látjuk az atyafiság elég számos. Azonban ro­konaink bővebb ismertetését későbbre hagyva, most menjünk tovább. A nyelvtudományban minden észletet és elvo­nás csak az analógia útján történhetik. A ha­sonlók egybeállítása, és a hasonlóság jelzőinek elvonása után szülemlik a következtetés bizonyos­sága, azok általánosításából ered a nyelv­­törvény. Tehát ismét a józan ész utasítja a nyelvészt, hogy ha sikert akar elérni, ne a különbözőket, ide­geneket, hanem a hasonlókat, rokonokat vizsgálja, észlelje, tanulmányozza ; szintúgy magától értetik, hogy minél inkább sikerül a nyelvésznek min­den hasonlót egybevetnie, annál csalhatlanabb lesz az állítás, mit ez egybevetés útján elvon; tehát valamely nyelv törvényei annál csalhatlanabbak, minél több (ha nem is minden) rokonnyelvek hasonlóinak egybevetése útján vonattak el. Ez elméleti alapja az összehasonlító nyelvészetnek, melynek tehát lényege abban áll, miszerint nem egy nyelvet, hanem az összes rokonfajuakat veszi tudományos vizsgálódása tár­gyául, s következéseit s törvényeit nem egy nyelv, hanem, ha lehet, minden rokon nyelvek hasonlói­nak összeállításából vonja el. Vagyis: Az összehasonlító nyelvész nem egy nyelvnek egyéni, hanem a fajnak k­ö­zö­s t­ör­v­é­ny­ei­t igyekezik elvonni, s azokat az egyes nyelvben érvénye­síteni. (Folytatása köv.) Nádasday Lajos. *) A tökélytelenebb nyelvekben természetesen ez idomítás is tökély­telen, sőt épen ebben áll tö­­kélytelenségük, így péld­. a sinai nyelvben a viszonyítás csak a tárgyszóv A­kőé rakott önálló és független szók (melyeket viszonyszóknak ne­vezhetünk) által fejeztetik ki. Hogy váljon nem ez-e első eredete a többi nyelvfajok képzői és ragainak is ? a viszonyítás nem történik-e a tö­­kélyesb nyelvekben is sok esetben csupán közbetett viszonyszók által, kivált az altaji nyel­vekben ? vájjon tehát e tökélytelenséget nem kell-e csak mulékonynak tekinteni, mely a nyelv tovább fejlésével megszűnik, s azzal a felállított fajkülönbség is elenyészik? — itt csak kérdés­­kz­épen akarom érinteni. Németország, Berlin, nov. 29. Ma délelőtti 9­2 órakor az urak és követek házainak tagjai a királyi pa­lota fehértermében az idei ülésszak megnyitására összegyűltek, miután előbb mind az evang., mind a kath. tagok számára az illető templomokban istentisztelet tartatott. 11 órakor megjelentek a ministerek s a trón balján foglaltak helyet. Egy óranegyed múlva megjelent a király ő felsége, kisérve a kir. ház jelen volt hgei, I. Manteuf­­fel ministerelnök, a főhadi- és szárnysegéd s az udv. személyzet által, beléptekor a gyűlés három­szoros éljenzéssel üdvözlé. Ő felsége a trónon foglalt helyet, jobbra a k. herczegek álltak, s er­re ő felsége felolvasó a ministerelnök kezéből át­vett trónbeszédet, melyet lényeges kivonatban már tegnap közlöttünk, egész terjedelmében jö­vő számban adandunk. A trónbeszéd elolvasása után a ministerelnök, király ő felsége parancsára az urak és követek házainak üléseit megnyitot­tnnak nyilvánító, mire ő felsége a gyűlés újabb háromszoros üdvkiáltása közt elhagyá a termet. Spanyolország Madrid, nov. 21. A ministeri tanács el­határozó, mikép G­u­r­r­e­a tábornok megtartandja az aragóniai főparancsnokságot. Hírszerint Granadában némely zavarok támadtak oly kérvények alkalmából, melyek a munkabér fölebb emelésére vonatkoznak. Egy angol lap legközelebb azt állító, mikép Espartero Spanyolországnak a nyugati ha­talmasságokkal­ szövetségéről szólván egy je­lenleg Parisban levő fontos politikai személylyel, így fejezte volna ki magát: „Jelenleg nem léte­zik szövetség, de ha a háború sokáig tartana, Spanyolország, mint latin nemzet, Franczia é s Angolország mellé álland, s ha az események azt a háborúban részvevésre kényszerítnék, ezt méltó módon teendi, a nélkül hogy valaha bárkitől egyetlen hajót, embert, vagy reált is elfogadna.“ Már ha szinte Espartero nem intézte volna is épen ezen szavakat egy kijelölt személyhez, — annyi bizonyos, hogy azok teljesen öszhangzanak ezen tárgybani gondolkodásmódjával. Egy nov. 26-ról kelt távird­ sürgöny szerint a co­r­­ e­­­gy n­­­é­v folyvást a katonai helyette­sítésre vonatkozó törvényjavaslatot s az alkot­mány czikkeit tárgyalá. Mint mondják, a budget­­bizottmány jelentése kedvező a fogyasztási vámok helyreállítására nézve. Dánia. Nov. 22-n Flensburgban a schleswigi tarto­mányi rendi gyűlés 27 szóval 12 ellen elhatároz­ta, bizottmányt kinevezni, a helytartóság alatt (1849/56­) kötött kényszerü­ kölcsönünk községi adósságai elismerését tárgyazó indítvány meg­vizsgálására. Amerika, New-Y­ork, nov. 14. Az angol és egyesült­­állami kormányok közti differentia oka Angliának vonakodásában rejlik a Clayton-Bulwer-féle szerződvény amerikai magyarázatát elfogadni. — Az Egyesült­ államok a Dániávali vita tekinteté­ből Sz. Tamás szigetét akarják maguknak elfog­lalni. 2991 Színházi előadások. Nemzeti színpadon: Először: „Fehér és piros rózsa.“ Történeti dráma 5 felv. Shakes­­pear­et al. — Udvarhelyi Miklós javára. Pesti német színpadon: Először: „Gut bürgerlich !.“ Charakterbild mit Gesang in 3 Abth. - S­ch­ö­n­au János javára. Bécsi börze november 30-tól. Dunavizállás. Decemb. 1. (reggeli 7 óra) 4‘ 00­0“­ fölött. Státuskötelezvény 73% dto 5% .... 84 1834-ki „ 100 . . 228 1839-ki sorsjegyek 100 frtos . 117 Bankrészvény .... 929 Északi vaspálya 1000 frtos . 203 V* Dunagőzhajózás .... . 522 Amsterdam 100 •­­­Augsburg 100 11 i 8/4 Hamburg ..... 82 London ................................. . 10 ft 50 Nemzeti kölcsön .... 76% Államvasutrészvény 500 . 335% Bécs, nov. 30. Agio arany: 17ezüst: 12

Next