Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)

1856-01-01 / 1. szám

k kénytelenek voltak a várba visszanyomulni. Az alkirály betegen tért vissza Felső-Egyiptomból. A kairói vasút január 1-én át fog adatni a közforga­lomnak. Kairó, dec. 20. Ah­met Menekli pasa, az egyiptomi expeditio-hadtest főparancsnoka ide megérkezett. Damaszkus, dec. 13. Dalombresahg Raglan lordnak egyik unokaöcscsével innét Palmy­­rába utazott. A­b­d- e­l-K­a­d­e­r itt elvonultságban, csaknem ascelailag él. Napihírek és események. Budapest, jan. 1. Az isteni gondviselés megengedte, hogy nemze­tünk örvendetes szellemi s anyagi fejlődése közepett köszönthesse a felviradt új évet. Ha egy rövid vissza­pillantást teszünk a lefolyt esztendőre, hazánk jólé­tének előmozdítására azzal a megnyugtató bizalom­mal foghatunk újabb munkához, hogy mindenütt, a­hol állapotaink józan felfogása, a körülmények okos számbavétele, igazi akarat, ügyesség s kitartó szor­galom vezette munkás kezeinket, a siker s eredmény többé kevesbbé sehol sem maradt el, és Isten áldása koronázta cselekvésünket. Nem aléltság és csüggedés tehát, hanem buzdító ösztön s munkakedv, a mivel to­vábbi jövőnk elé tekinthetünk ! — Mielőtt tovább haladnánk napi életünk, hazai ügyeink, s anyagi és szellemi iparunk eseményeinek hű följegyzésében, s az ezekre ható eszközök terjesztésében, egyrészt egy kis tájékozás és önérzet nyerése végett, másrészt pedig buzdításul fokozatos előbbrehaladásra — a mennyire e rovat köre engedi, mintegy madártávlat­­ból, tömött összeállítását adjuk azon kitűnőbb moz­zanatoknak, melyek a múlt évben beléletünket egy vagy más irányban gazdagíták. Mindenek­előtt meg kell említenünk, hogy a magyar közönség a múlt év folytán úgy látszik magasabb öntudatára jutott annak, hogy közművelődésére s nyelvére nézve mennyi erő és fontosság fekszik a nemzeti irodalomban, mert — mint több ilynemű vállalat körül tapasztaltuk — részvéte tetemesen növekedett, s maga olvasó közön­ségünk külterjére nézve is gyarapodott. Egy évi idő­köz igen kevés, hogy egy oly irodalomban is mint a miénk, bár az most élénk fejlődési szakát éli, belső emelkedésére nézve valami lényeges foko­kat jelölhetnénk ki, sőt őszintén szólva, azt kell mondanunk, hogy a nagy termékenység talán épen belső erősödésének rovására volt, mert ki lehet mu­tatni, hogy a megjelent munkák száma még az 1847 körüli élénk irodalmi korszakot is nagyban fölülmúlta. Mi a lapirodalmat illeti, a közönség pártolásának itt is növekvését kell gyanítanunk azon körülmény­ből, miszerint a fővárosban ez évben folyt, vagy újra megjelent magyar lapok mind fenntartották magukat, legfeljebb egyik-másikat vállalkozóik a könnyű pillan­góból haszonhajtóbb selyembogárrá alakították. Az uralkodó irányt különösen a népolvasmányok és nép­könyvtárak látszanak képviselni. Ügyes kezek közt mindenesetre hasznos és fontos mivelési eszközök. Az irodalom iránt teljesebben fölébredt öntudat, melyre imént hivatkoztunk, közvetve is örvende­tes tevékenységgel nyilvánult, így tapasztaltuk, hogy a szépirodalom minden ágában pályaművekre jelentékeny jutalmak tűzettek ki. Ha életet akarnánk mondani, azt mondhatnék ugyan, hogy e jutalmaknál az arany mag nem sok arany gyümölcsöt termett; mindazáltal kezdetnek eleget eredményeztek. Irodal­munk tejtestvére a művészet e múlt év folytán hason­lókép örvendetes lendületet nyert. Három fő orgánu­ma : a nemzeti színház, a műegyesület s a hangász­­egyleli zenede hatáskörükben, de főkép a közönség hazai művészetünk érdekeit fényesen előmozdítsa. Egyesületeink közül ki kell még emelnünk azt is, hogy mind a magyar akadémia mind a Szent­ István­­társulat ez évben nyertek oly tevékeny férfiakat élükre, kikhez a nemzeti tudományosság s er­kölcsi művelődés tekintetében a legszebb remé­nyek kapcsolvák.­­ A magyar ipar szintén újabb jelét adta életének , a párisi világiparműtárlaton kiállított czikkeiért több rendbeli jutalomérme­ket hozván haza, noha e téren az érmeknél va­lószínűleg sokkal többet ér azon öntudat, mit a vi­­lágiparműkiállítás iparosaink keblében ébreszthetett, hogy t. i. Magyarországban az iparszorgalom és vál­lalkozási szellem még mindig mostoha arányban áll a természet gazdag adományaival. Hálával kell elismer­nünk, hogy a legerélyesebb buzgalom jön kifejtve közlönyeszközök körül, melyek minden irányban megnyitják a forgalmi utakat kereskedelmünk- és ipa­runknak. A lefolyt év végén nyittatott meg a bécs­­győri vaspálya, továbbá ezzel kapcsolatban enged­­r­ényeztetett a győr-zimonyi vaspályavonal, melynek létesítése, valamint a felső-magyarországié közel ki­látásba van helyezve. Hogy egyebeket elő ne soroljunk, már ezekből is elég megnyugvást és serkentést me­ríthetünk ; a jelző utczölöpök ezek, mely irány­­­­ban keressük hazánk jóllétét, fölvirágzását s a fényes jövendőt. Csak előre ezen az utón, s nem kétkedhe­tünk, hogy boldog új év virradt nemzetünkre! * A S­z­en­t-Is­t­vá­ri­ T­ár­sul­a­t f. h.3-n csütör­tökön választm. ülést tart. A társulat működési körébe tartozó, s a választmány intézkedésére bízott hivatalos tárgyakon kívül, kitűnő érdeket adand az­­ ülésnek azon tiszta szívből fakadt, őszinte hódolat és szeren­­csekivánat, melylyel a társulat kebléből annak vallásos s hazafi érdemekben egyaránt dús elnöke gróf Ká­­r­o­l­y­i István üdvözöltetni fog; s ez üdvözletbe egy­szersmind a fájdalom érzete is vegyülend, miután a nemes gróf hosszabb időre Párisba utazván, e gyű­lésben ezúttal utoljára fog elnökölni. Ugyanez ülés­ben lesz bemutatva azon pompás kötésű „Missal­e“ is, melyet a nagyszerű fóti új templom számára, an­nak alapítója és építtetője — kiben ismét Károlyi István gr. nevével találkozunk — iránti mély tiszte­letből, a társulat köztiszteletben álló helyettes elnöke ft. D­a­n­i­e­l­i­k János kanonok úr ajánlott fel. * A múlt szombaton színre került „Salvator Rosa“ czimű eredeti melodráma hosszú felvonás­közeit a közönség arra használta fel, hogy megte­kintse azon nagy szőnyeget, mely az erkélyi te­remben volt közszemlére kifüggesztve, és a melyet színházunk nőszemélyzetének elsőbbrendü tagjai igaz­­gatójok gr. Ráday Gedeon ur iránti tiszteletük jeléül újévi ajándékképen hímeztek. E szőnyeg, mely sok ízléssel van összeillesztve, mintegy 36 nagy koczkából áll — melyek kiegészítésében műkedvelők is segítettek, — különféle virág , koszorú és más egyéb alakzatokkal, sőt az egyik koczkán egy rebus is látható, melynek jelentése mint kivehettük ez : „Ráday alatt a nemz. szinház virágzik!“ —Az emblémák általában ügyesen vannak alkalmazva, csak talán az ország czímere illik kevésbbé egy láb­­szőnyegre, melyen taposnak. * A nemzeti színpad legközelebbi heti rendében Meyerbeer várva várt operája az „Éjszak csillaga“ szombathoz egy hétre, f. hó 12-kére van kitűzve. Természetesen előbb jót lehet állani arról, hogy 1856-ra nem jő ki több magyar kalendárium, mint arról, hogy akadályok nem fognak közbejöni. A ki­állítás „csillagához méltólag igen fényes leend. A jelmezek a párisi előadás mintái szerint készültek. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS, részvétében igen emelkedtek. Most már csak az ügyes vezetéstől függ, hogy mind a három intézet Budapesti Hirlap 1. sz.­ ­ A zálogjegy­­ száma hivatalos értesítő. Január 1-jén 1856. Hirdetmény. (3*) (1-3) A cs. k. zálogház ezennel tudatja, miszerint 1854—ik October havában elzálogitott, és 1856-iki januarius 15-ig sem kiváltott, sem átirt zálogok nevezetesen : felsőruha, fehérnuhanemü, czin réz áru, s más ilyesféle 1856-ik évi januárius 16—il és 17-én; az elzálogitott ékszerek pedig ugyan azon fem­ kitett 1854-iki October béről, a reá kö­vetkező héten úgymint szerdán 23-án nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőknek eladatnak Egyszersmind tudsul adatik, hogy ugyan csak múlt 1855-ik évi September havában egyenként vagy más tárgyakkal elzálogitott, és csak három héra átvállalt bundák , ha folyó 1856-ki janua­rius 15-kig ki nem vágtatnának, ugyanazon 1856- diki január 16-ikán a legtöbbet ígérőnek eladatnak Úgy az alant megnevezett hivatali számok alatt elzálogitott, és ki nem váltott, és azért eladatott tárgyak jegyzéke azzal hozatik nyilvánosságra hogy a hivatalos levonás után maradt összegek az alant következő jegyzék szerint 1856-ik évi julius 15-éig a zálog jegy visszaszolgáltatása mel­lett átvétessenek, különben azok elesvén, a hiva­tali pénztár tulajdonává válandanak. Csődök, 4464. — A nagyváradi cs. kir. országos törvény­szék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy" Schnee Moyzes Belényesi kereskedő összes vagyona ellen, annak saját kérelme folytán mai napon 4464. sz. alatt a csőd elrendeltetvén, perügyelőnek Bölönyi Albert nagyváradi hites ügyvéd, helyettesnek Gőz­man János szinte Nagyváradon lakó ügyvéd, ideig­lenes tömeg­gondnoknak pedig Belényesi ügyvéd Végső Gellért neveztetett ki. Felszólíttatnak tehát a csődrendtartás 30. §­ értelmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legföljebb 1855. évi dec. 31-ik napjáig ezen csa­k országos törvényszékhez annál bizonyosabban je­lentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni, egyszersmind az ideiglenes tömeg­gond­nok megerősítése, vagy más gondnok, nem külön­ben a hitelező választmány megválasztására a jövő 1856. év január 3-ik napjának reggeli 9 órája csődrendtartás 30. és 43. §§. rendeleténél fogva oly hozzáadással fűzetik ki, miszerint az ezen tör­vénynapra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. Császári királyi országos törvényszék. 10 (1—3) Nagyváradon oct. 24-én 1855. évi január hó 24-kén és szükség esetében február 24-kén d. e. 10 órakor Dorraándon, a helyszínén készpénz fizetés mellett biróilag elárvereztetni fog. A jószág becsüje és az árverezési feltételek irodában megtekinthetők. Miről is a venni szándékozók s ezuttal mind­azok kik mikat a jószágra jelzálogi jogot nyer­­teknek vélik/ értintn­tetnek . Az­ utóbbiak felhivat­ván, hogy igényeiket az e­ladásig annál bizonyo­sabban bejelentsék, mert ellenkező esetben ma­guknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, ha a vételár kimerít­­tetvén, abból ki fognak záratni. Kelt Hevesen, december 21. 1855. fi 4) (1—3) N­e­m­e­s , cs. k. szbiró, sógorsági viszonyban az orsz. cs. k. pénzügyigaz­gatósági osztály kerületében levő hivatalnokok­kal — a kiszabott hivatalos után 1856. évi január 20-ig a budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság osztályánál benyújtani. — Azon pályázó, ki a né­met nyelven kívül a magyar nyelvben is jártas, ki a politikai törvénytudományt jósikerrel vé­gezte, kellő figyelembe fog vétetni. Buda, decem­ber 17-én 1855 1 (1—3) Pályázatok: 634. — Az alsó-magyarországi cs. kir. bánya erdő- és jószág-igazgatóságnál egy cs. k. igazgató­sági titkári állomás betöltendő, mellyel 1000 pfrt évi fizetés, 63 frt 20 kr fa- és gyertyapénz, 100 frt szálláspénz, továbbá 200 pfrt hivataloskodási pótlék a cs. k. bánya- s erdő-akadémia pénztárából ügyviteli styl és irodarendnek előadásáért a cs­­. bánya- és erdészeti akadémiánál, — van egybe­kapcsolva. A feltételek ez állomáshoz következők : a bánya­­akadémiai tudományoknak jó sikerrel végezte , a tiszti ügyvitelben theóriai és gyakorlati ismeret­ség, a fogalmi szakban kellő jártasság, az irodai szakban tökéletes ismeretség, és gyakorlati tapasz­talatok annak minden ágaiban, úgy az igazgatás­ban, és legkiváltkép a német nyelvnek tökéletes tudása, és a latin, magyar és tót nyelvek ismerete végre jó szóbeli előadás. A pályázók szabályszerűleg felszerelt s sajátke­­zűleg írott kérvényeiket, melyekben a megkivántató tulajdonságok, eddigi szolgálatuk,, életkoruk és erkölcsi maguk viselete kimutatandók, valamint az is megemlítendő : váljon e cs. k. igazgatóság hiva­talnokaival állanak e rokonsági vagy sógorsági vi­szonyban, — a kiszabott hivatalos után 1856. évi január 20-ig a selmeczi cs. k. bánya- erdő- és jó­szág-igazgatóság elnökségénél benyújtani tartoznak. 2 (1—3) Kelt Selmeczen dec. 17-én 1855. 37470/7470. A budai cs. k. orsz. pénzügy­­gazgatóság osztálya kerületében egy a IX-ik napi osztályba tartozó I­y ik oszt. ideigl. al­ adófelügye­­lői állomás 600 frt évi fizetéssel üresedésbe jött. — Az ezen állomásért folyamodók tartoznak kel­lően okmányolt kérvényeiket, melyekben életko­­uk, végzett tudományuk, eddigi szolgálatuk, fed­­hetlen erkölcsi és politikai magaviseletök, német nyelv tudása, adóviteli szakban jártasság kimuta­tandó, s egyszersmind az is megemlítendő : váj­jon állanak e és mily fokozatú rokonsági vagy 19 . (1-3) Tanári pályára készülő s külhoni egyeteme ket látogató ágostai hitvallású evangélikus tanuló ifjak felsegélésére néhai Lissovényi László ur ál­­­tal alapított ösztöndíj üresedésbe jövén, az ezért folyamodni kívánó ifjak felhivatnak, hogy folya­modásukat egyetemi bizonyítványokkal ellátva, 1856. évi február végéig Kubinyi Ágoston cs. k. tanácsos s m. nemzeti múzeumi igazgató úrhoz Pestre küldjék be. A választmány által. Hagyatéki örökösök ösz­­szehivása. 3535 A nagyváradi Országos Törvényszék ál­tal köz­hírré tétetik, hogy 1838-dik évben Buka­restből, a nyilvánosan elárverelt vagyonaiból be­jött 125 ezüst forint 55% knnak hátrahagyásával eltűnt, nagyváradi születés csizmadia P­a­p­p Fe­rencz vagy ennek elhalálozása esetében, az ő ö­r­ö­köseinek holléte s tartózkodása nem tudat­­ván , — vagy Papp Ferencz ha még életben va­gyon, vagyha ő már elhalálozott volna, az ő őrei kösse felszólittatik, hogy magát, az alább jegy­zett naptól számítandó egy év alatt ezen bíróság­nál jelentse, s Pap Ferencz ugyan magát igazolja — az ő elhunyta esetében pedig az örökös, az örökösi nyilatkozatot nyújtsa be : ellen esetben hagyaték a magokat jelentő örökösökkel, s a számára ezennel gondnokul rendelt ügyvéd E­délyi Józseffel fog tárgyaltatni. Cs. kir. orsz. tszék Nagyváradon September 5-kén 1855. 8 (1—3 igényük csak annyiban leend, a mennyiben aket zálogjog illeti. Cs. kir. országos törvényszék. 11 (1—3) Váradon oct. 22-én 1855. 4336. — A zalaegerszegi cs. kir. megyei tör­vényszék által, mind azok, kiknek mint hitelezők­nek Zala-Egerszegen i. e. September 11-én­ vég­rendelet hátrahagyásával elhalálozott T­é­t­ü­s­y György zalaegerszegi lakos hagyatéka ellen köve­telésük van, felszólittatnak, hogy ezen bíróság előtt igényük bejelentése és igazolása végett jövő 1856 észt, január hó 15-ik napján reggel 9 órakor megjelenjenek , vagy azon ideig kérvényeiket írásban bemutassák, ellenkező esetben a hagya­tékhoz, ha ez a bejelentett követelések kifizetése által kimerí­­­te­tik, további igényük csak annyiban leend, a­mennyiben őket zálog­jog illeti. A cs. k. megyei törvényszék. 6­­1—3 Zala-Egerszegen 1855. december 15-én. Hagyatéki hitelezők ösz­­szehivása. 4197. — A nagyváradi cs. kir. országos­ törvény­szék által mindazok, kiknek mint hitelezőknek, és végrendelet nélkül f. é. martius 27-n elhalt lesi lakos, és birtokos néhai Sántha György tíz hagya­téka ellen követelésük van, felszólittatnak, hogy ezen törvényszék előtt igényeik bejelentése, és iga­zolása végett a jövő 1856-k évi január hó 2-ik napján, délelőtti 9 órakor jelenjenek meg ; ellen­kező esetben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetik, további 4365.­­ A zalaegerszegi cs. kir. megyei törvény­szék által mindazok, kiknek mint hitelezőknek égrendelet nélkül 1854. é. oct. 7-én elhalt Ker­­kápolyi Sándor söjtöri zalamegyei lakos birtokos ügyvéd hagyatéka ellen követelésök van, felszólit­­tatnak , hogy igényeik bejelentése , s igazolása vé­gett 1856-ik észt. januárhó 14-ik napján reggel 9 órakor ezen cs. kir. megyei törvényszék előtt jelen­jenek meg, vagy azon ideig kérvényeiket írásban nyújtsák be — ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett követelések kielégítése által ki­­merittetnék, további igényök csak annyiban leend, a mennyiben őket zálog­jog illeti. Kelt Z.-Egerszegen, dec. 15. 1855. 5. (1—3) A cs. k. megyei törvényszék. 3054. — A cs. - kir. gedelldi szkirói hivatal mint járásbíróság által felszólitatnak mindazok, kiknek végrendelet nélkül elhalt Haulics Tamás aszódi lakos ácsmester hagyatéka ellen követelé­sük van, hogy azt szóval vagy írásban 1856-ik évi febr. 20-ra meg­­pont 8 órára e bíróságnál okvetlen bejelentsék mert ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha ez a bejelentési követelések ki­fizetése által kimeritetik. — további igényünk csak annyiban leend, a mennyiben őket zálogjog veti.— Kelt Gedellen dec. 15. 1855. 4 (1—3) Cs. k. szbiréi hir. mint járásbiróság. Csődm­egszüntetés. 3137.— A nagyváradi cs. kir. országos­­szék részéről közhírré tétetik , miként nagyváradi Schreier Albert szabó mester ellen — hitelezőivel történt kiegyezkedése folytán — az 1854-ik év feb­ruár 9-ik napján el­rendelt csőd — megszűnt. Császári királyi országos törvényszék. Nagyvárad eptember 25-én 1855.____________ 7— fi_3 MAGAN­ HIRDETESEK. 19845 6-kán1 34 20164 dto— 36 20393 7-kén1 15 20528 dto2 33 20538 dto1 18 20565 dto1 16 21140 13-kán— 44 21189 dto— 26 21321 dto3 27 21330 dto1 33 21456 dto3 14 21615 dto1 31 22018 15-kén2 54 22247 dto.-----" 33 22282 dto • Él­ 52 22303 dto2 11 22433 16-kán— 7 22480 dto1 35 22682 19-kén --­­ 28 22922 dto­1 — 30 22925 dto1 11 22947 dto1 17 23054 dto— 21 23435 20-kán1 22 23473 dto -- •3 23767 21-kén3 8 23830­ dto1 52 24207 22-kén 43 25037 26-kán1 27 25400 27-kén— 9 25635 dto __ 22 26577 30-kán2 20 26578 dto2 31 26661 dto2 49 . 9248Apr« 1. .852. évben— 51 9393 2-kán— 14 9452 5-kén— 37 9557 dto1 6 9969 9-kén1 7 10293 14-kén— 6 10303 dto2 59 10870 19-kén ' --34 11046 20-kán— 28 11179 21-kén— 38 11184 dto— 39 11332 22-kén --- 1. 3n 12196 28-kán ' — 49 Kelt Pesten, december 21-kén 1855. A cs. kir. záloghivatal által. 5060. — A nagyváradi cs. kir. országos törvény­szék részéről ezennel közhírré tétetik , hogy nagy­váradi lakos, rézműves Dvorszky József összes va­gyona ellen — saját kérelmére — cs. r. 26-ik § f­ő pontja értelmében a 178. §-ban foglalt jog­ked-­­vezmény mellett a csőd a mai alálirt napon elren­deltetvén , a pelügyelőül nagyváradi lakos hites ügyvéd Lázár Tivadar, helyetteséül pedig Szász Auguszt szinte nagyváradi lakos hites ügyvéd ne­veztettek ki. Felszólíttatnak tehát a csődrendtartás 30-ik §-a értelmében mindazok, kiknek a csőd alá került va­gyonhoz bármi jogc­ímen igényük vagyon, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátandó formás keresetlevél mellett — ezen császári királyi országos törvényszéknél az 1856-ik évi januárhó 7-ik napjáig — annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben — a netalán őket illető — tulajdoni, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekint­ve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni Egyszersmind a Cs. R. 69—ik §-a értelmében megkísértendő barátságos kiegyezkedés s annak nem sikerülése esetében, az ideiglenes tömeg gondnok megerősítése, vagy más gondnok és hite­lező választmány választása végett a cs. r. 30-ik §-a értelmében törvénynapul 1856-ik évi január t-ik­ának d . e . 9. órája tűzetik ki — mellyre — a hitelezők figyelmeztetve elmaradásuknak a csőd­­rendtartás 44-ik §♦ foglalt azon következménye­ire, — hogy ezen esetben a tömeg gondnokot és hitelező választmány tagjait ezen törvényszék fogja kinevezni — ezennel megidéztetnek. Császári királyi országos törvényszék. 9 (1—3) Nagyváradon nov. 28-án 1855. Felszólítás. (15) (1-3) 15387. — Vagyonbukott Hurm György és An­na hitestt csak csődhitelezői ezennel felszólittatnak hogy perügyelő Görgey János ur által f. é. October 25-én 15387. sz. a. benyújtott nyilatkozat által s csődtömeghez tartozó két sas-utczai 1147—17. sz. háznak eszközöltetni kívánt elárverezése tekinteté­ből kiveendő nyilatkozatuk előadhatása végett jövő 1856-ik évi január hó 9-ik napja d. e. 9 órakor an­­­nál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel az arra­ meg nem jelent hitelezők tekintetbe vétetni nem fognak. — Kelt Pesten, nov. 10. 1855. Az országos cs. k. törvényszék. Árverés, 1119. — A hevesi cs. k. szkirói hivatal részé­ről ezennel közhírré tétetik, miként dormándi­ la­kos Özv. Sághy Józsefnő­ felperesnek 4487 ft 42 kr váltóban és perköltségek erejéigi követelése kielé­gítésére Sághy László úrtól lefoglalt, 12000 pftra becsült, a dormándi határban lévő 150 holdnyi szántó- és kaszállóföld, a követelés erejéig 1856-ik me­többe Előfizetési felhívás a Pozsonyban megjelenő Zeitschrift für Gesetzkunde und Rechtspflege czimű törvény és jogtudományi hírlapra, Magyar- Horvát- Tótország, Erdély, Szerb­­vajdaság és a temesi Bánság számára. (Petruska Ferencz jogtanár szerkesztése alatt.) Az első évi folyam második félévi kiadása megjelenik 1856 január 1-től. Miután e hirlap 7-dik számától kezdve bővített kiadásban tökéletesen elkelt, e körülmény megczáfolhatlan bizonyságot ad arról, mennyire szükségeltetett ily hírlap azon országokban ,­lyek számára megjelent, de egyszersmind feloldja a szerkesztőséget attól, hogy ajánlásáról szóljon. Előbbi programmunkat híven követve továbbra is az uj törvények rövid és velős fejtegeté­sét, az uj törvényeknek a régiekkeli összehasonlítását közlendjük, a polgári és büntető ügyek is­mént a gyakorlatban előforduló nézletek szerint értekezéseket, érdekes polgári és büntető törvényi eseteket, a cs. k. legfőbb törvényszéktől ítéleteket és jogelveket, felső és legfelsőbb hatósági ren­deleteket, törvénykezési hivatalnokok és ügyvédek számára érdekes jegyzeteket, s jogtudományi munkák felöli hirdetéseket fogunk adni. Megjelenik hírlapunk hetenkint egyszer t. i. csütörtökön, fél vagy a tárgyhalmaz szerint egész íven. Előfizetési ár : Pozsonyban : félévre . . . 2 ft — kr pp. | Postán küldve félévre . . . 2 ft 30 kr pp. ,, házhoz küldve 2 — 15 kr pp. | „ egész évre . . . 5 ft —-------­Az előfizetést elfogadja Wigand K. F. könyvkereskedése Pozsonyban, a vidéki előfizetések a szerkesztői hivatalba (Duna utcza 144 szám) az előfizető neve, czime, lakása ás az utolsó postaállo­másnak megnevezésével, vagy csupán czimszelvény hozzámellékletével bérmentesen küldessenek. (1—2) A szerkesztőség (4)! Árverés. Göm­ör megye Várgade helységébeni korcs­­máltatási- fürdői s húsmérési haszonvétel 1856-ik évi szent József napjától több évekre , azon év január 9-­én délelőtt Várgedén tartandó nyílt ár­verés mellett haszonbérbe fog adatni, melyhez a bérleni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árverési feltételeket ugyanott Kubinyi Imre köz­­birtokossági igazgatónál bármikor megtekinthe­tik. — Várgede, dec. 15. 1855. 1­8­6.­ Haszonbérlet. Szécsénkén (Hontmegyében) a következő tár­gyak fognak árverés utján eladatni, úgymint: a) Hétfőn, jan. 28-án reggeli 9 órakor, mint­egy 1500 mázsa széna és sarju, nagyobb boglyák­ban, és több kazal szalma. b) Kedden, január 29-kén reggeli 9 órakor, tölgy­szálfa és már kivágott tűzifa, ugyszinte ajtó­félfák , nemkülönben üres vasabroncsos boroshor­dók ás más kisebb házi öntorzati tárgyak , mely ár­­verésre a vevők tisztelettel meghivatnak. Nyomtatja Emich Gusztáv, kiadó, saját nyomdájában Pesten, egyetemi­ utcza, takarék-pénztár-épületben, 2-iksz. (1-3) Napja, hava és éve a zálogoknak Az átveendő felesleg psrt­­­kr 18872 Ápr. 1, 1852. évben— 12 18974 dto . •»— 56 19029 dto— 47 19070 dto— 15 19260 2-kán— 31 19492 5-ként 51 19548 dto6 6 19566 dto— 57 19589 dto— 45

Next