Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-04 / 3. szám
Pest, Péntek. Szerkesztői iroda , Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. sz. Január 4.1850 Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HIRLIP. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dij: Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára:" Budapesten évnegyedre 4 pft, félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyomdájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a Budapesti Hírlap 14 kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kír. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 2-n méltóztatott a bibornoki méltóságra emelt bécsi herczegérsek Rauscher Othmar lovag fejére a cs. k. udv. vár-templomban a bibornoki föveget ünnepélyesen föltenni. Ő Felsége e végett a cs. k. udvari személyzet és az uj bibornok elölmenetele mellett termeiből a templomba — hol a bibornok-pronuncius Vae Prela már megjelent — lement, ott a trónmenynyezet alatt a nagymisén jelen volt, melyet az itteni felszentelt püspök tartott, s aztán a pápai breve felolvasása után, a bibornok fejére a föveget a szokásos szertartással föltette. Ezután a Tedeum énekeltetett, s végül a bibornok a pápai áldást osztá. ö cs. k. Apostoli Felsége ezután a cs. k. udvari személyzet kíséretében termeibe visszatért, hol a bibornok, mihelyt a vörös bibornokruhát felölte, szintén megjelent, hogy egy külön audientián legtiszteletteljesb köszönetét kifejezze. F. hó 1-n 2423 i. sz. a kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kinevezett Petanovics Istvánnak hivatalhelyét Csornáról Sz. Mártonra, a soproni orsz. főtörvényszéki kerületben, itteni megengedtetett. A pénzügyminister Mroule Ferencz cillii bányabiztost ideiglenes bányanagygyá Szomolnokon kinevezte. _______ A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság bebenburgi Karg Károly saját segéddolgozóját egy III oszt. ideiglenes irodai segédhivatalra az egri cs. k pénzügykerületi igazgatóságnál kinevezte. A cs. k. kereskedelmi ministerium, a cs. k. belügyministeriummal,és a cs. k. hadseregi főparancsnoksággal egyetértőleg gr. Andrássy György és több ez országbeli földbirtokosok folyamodványára e folyamodóknak a következő vaspályavonalak előmunkálataira : 1) Kassáról Eperjesen keresztül Tarnowba, 2) Miskolczról Czeglédre, 3) a Szolnok-debreczeni pályától Aradon át Temesvárra, az 1854 September 14-ki vasut-engedélytörvény értelmében engedélyt adott, úgy hogy ez előmunkálatok négy évi időköz alatt befejeztessenek. A cs. k. kereskedelmi ministerium, egyetértőleg a cs. k. belügyministeriummal és a cs. k. hadseregi főparancsnoksággal, báró Cordon Ferencz cs. k. albnagy urnák, báró Sina György, báró Erkeles Dániel, Pereire Izsák és Forsboom-B ren tano Ferencznek egy Budáról Kanizsáig menő mozdonyvasút, és egy Székes-Fehérváron át Uj-Szőnyre vezetendő vasutág építése végetti előmunkálatokra az 1854. septemb. 14-iki vasutengedélytörvény értelmében egy év tartamára engedélyt adott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 3. IPARSZABADSÁG. A magas kormány által a lefolyt 1855. évben a közbirodalom anyagi fölvirágzása érdekében tett intézkedések közt kétségkívül legfontosb, kereskedelmi s iparéletünkbe legmélyebben ható, eredményeiben legnagyszerűbb az iparszabadság elvének érvényre emeltetése. Az új ipartörényjavaslat,mely ez elv alapján készült, a birodalom minden részeiben a legélénkebb részvétet ébresztő, s mindenütt, kivéve az önérdekeikben magukat megtámadva vélt szüktelelűek aránytalanul kicsiny táborkáját, legnagyobb lelkesedéssel üdvözöltetett. E lelkesedés természetes, mert az intézkedés a korszükségből folyt, melynek követelményét fönt és alant egyformán megértették. A meggyőződések ez egybehangzása termékenyíti meg az elvet, teszi azt áldásossá és gazdagon gyümölcsözővé gyakorlati alkalmazásában. E lapok múlt évi számai egyikében (901. sz. dec. 21) az „Oest. Corr.“ után rövid pontokban s részint egyes példákban összeállítva adtuk az iparszabadságnak gyakorlati üdvös eredményeit. Ugyane kútfő még néhány további czikkben tárgyalja ezen nagyfontosságú elv számos jótékony oldalait. E czikkeknek, melyeket alaposság és a tárgy tiszta, világos felfogása ajánl , e lapok olvasóivak megismertetését el nem mulaszthatjuk. Miután kétségtelen — így szól a közlendő czikkek elseje , hogy az iparszabadság következtében a termelés nagyobbodik, a világ piaczáni verseny könnyebbül, a gyártmányok jobbak s olcsóbbak lesznek, s a nemzeti jóllét s vele az ország adózó ereje növekszik, nem lesz talán érdektelen a teljesülés küszöbén álló rendszabálynak erkölcsi hatását is fontolóra vennünk. A józanan gondolkodó ember nem nézi a munkát pusztán eszköznek, hanem mint egyik legjelentékenyebb czélját az életnek. A családi erények, a jóakarat, a kegyelet kétségen kívül nagy tiszteletet érdemlenek , de velük az emberi rendeltetés forrása nincs kimerítve, és ha munkakedv társul hozzájuk, csak erőt s fényt nyernek általa. A folytonos, tervszerű munkásság megaczélozza a jellem erélyét, a szándékot a szilárdság erejével támogatja, s a vétekre gondolásnak leghathatósabb ellenszere. Ezért rendkívül mély jelentése van a megszentelt hagyománynak, mely szerint a vétekbe esett ember arra van utasítva, hogy arcza verejtékével keresse kenyerét. A munkakedvben nemesítő erő, s a képződés nagybecsű emeltyűje fekszik. Minthogy elvitazhatatlan igazság az, hogy az iparszabadság a nemzetek munkakedvét sokszorozza, ezért hatása a nép jellemére nálunk is határozottan jótékony leend. Az önállóság érzetétől fölemelve, komolyabb, kitartóbb lesz s kibontakozik a könnyelműség , kicsapongás s élvsóvárgás hibáiból, melyek még most némileg jelleméhez tapadvák. Hogy a munkásság szelleme népeket s birodalmakat erőssé tesz, a történelem fennhangon bizonyítja. Csak oly államok omlottak össze s vesztek el nyom nélkül, melyekben a tunya dobzódás s élvsóvárgás minden néposztály közös bűne lett; igy a hódító, mindent elnyelő római császárság, mely a leigázott országokban csupán az erőszak fegyverével jelent meg, s nem vitte magával az ipari kereskedés szellemét. Így sülyedt az utolsó századok alatt mind alább-alább a Délamerika kincseivel pazarul megáldott Spanyolország, míg Angliát, ezt a természettől csak középszerűen kegyelt szigetállamot, népének vállalkozó szelleme s munkakedve a fejlődés oly fokára emelé, melyhez hasonlót az összes világtörténelem nem bir fölmutatni. Európára egy tekintetet vetve látjuk, hogy az iparszabadság áldásával biró államok a legnépesebbek, leggazdagabbak, legpolgárosultabbak, legtekintélyesebbek s hatalmasabbak. Ezen tekintetbeni hátramaradás Austriára nézve határozottan szerencsétlenség s évről évre növekedő veszteség volna Földirati helyzeténél s terményeinél fogva a világ kereskedésbeni élénk részvétre, s mindenek fölött Németországgal a legnagyobb üzletre utasítva Austria a kilátásban álló rendszabálylyal oly útra lép, mely áldáshozó czélhoz vezet, a legelőbbre haladt országokkal kifejtésének összes kellékeiben egyenlővé téve, erőben, szabadságban szakadatlanul növekedni fog, s nagyhatalmi állását a világban nem csak elnyeri, hanem meg is szilárdítja s álláshozóan nagyobbitandja. (Folyt. köv.) Levelezések. Nagyvárad, dec. 17. Az itteni cs. k. országos főtörvényszék ma fényes ünnepet ült. Leleplezési ünnepe volt ez 0 cs kir. Apostoli Felsége híven talált és művészi kivitel tekintetében is igen sikerült életnagyságu képének, melylyel a főtörvényszék Ő Felsége legmagasb kegyéből ajándékoztatott meg. Ez ünnepélyre, mely a főtörvényszéki ideiglenes szállás nagy tanácstermében d. e. 10 órakor tartatott meghivattak s megjelentek az itten székelő összes katonai és polgári hatóságok főnökei s hivatalnokai, a latin s görög egyesült két püspök s káptalan-beli urak, a helybeli ügyvédi kar s néhány urak a nemesi rendből. Az ünnepelt kép a terem felső oldalán, a bejárástól jobbra volt fölállítva. Főtörvényszéki elnök Uray Bálint s helytartósági osztály alelnöke gróf Zichy Ármin ur ő méltóságaik attól jobbra, külön asztal mellett, a fötörvényszék tagjai pedig a bejárással szemközt a terem bal oldalán egy sorban foglaltak helyet, s a magas és fényes vendégkoszorutól az előttük végig futó tanácsasztal által választatának el. Az arczképpel szemben felnyitott kisebb terem s a tágas zárt folyosó szintén tömve voltak a különféle hatóságok hivatalnokaival s ügyvédekkel. Az ünnepélyt főtörvényszéki elnök Uray Bálint ur, a Ferencz József s sz. István rendek vitéze, magyar szónoklattal nyitotta meg, előadva annak czélját, a Császár Ő Felsége legmagasb kegyéből nyert kép leleplezését, melynek — szónokló elnök úr szavai szerint — „legméltóbb helye a főtörvényszék tanácstermében, az igazságszolgáltatás e szent helyén van, hogy a bírák arra tekintve, az igazságot Ő Felsége törvényei szerint szolgáltassák ki.“ Lelepleztetvén a kép, szónokló elnök úr „Éljen!“ üdvözlete mindkét teremben lelkesülten viszhangzott, s nem tehető észre nem venni, mikép e lelkesedést az arczkép meglepő hasonlata s az egésznek tökélyes művészi kiállítása még fölebb hangolá. Erre főtörvényszéki elnök ur rövid de velős s meggyőző tételekben rajzolta I. Ferencz József dicsően uralkodó Császárunk s Királyunknak az összes birodalom benne édes hazánk körüli magas érdemeit; azon az ifjúi kor daczára férfias és erős akaratot, melylyel Ő Felsége a monarchiát az Európa felforgatására indult vészes elem örvényéből kiragadva, különböző nemzetiségei mellett, az egyenjogúság magasztos elvén, ily rövid idő alatt egy hatalmas egészszé alakította át, benn bölcs törvényekkel rendezte s künn egész Európa előtt magas tekintélyre emelé. Anyagi jóllétünk erős léptekkel halad előre; az álladalom jótékonyságaiból egyetlen néposztály sincs többé kirekesztve; szorgalom, ipar és érdem osztálykülönbség nélkül egyenlőn jutalmaztatik; a különböző nemzetiségeknek egymás közötti viszályra nincs többé okuk , mert az egésznek mindannyian egyaránt kiegészítő részt képezik; s különösen az igazságszolgáltatást tárgyazó törvények bölcs és humánus szelleméről az azok kezelésével megbízott igazságügyi közlönyöknek nyíltan kell tanúságot tenniök. Azért hódolattal meghajolva Ő Felsége képe előtt, hálát mondott a jótéteményekért, melyeket reánk, az üdvért, melyet a honra 0 Felsége bölcs kormánya áraszt. Egyszersmind az ünnepély czélját s a fönnebbieket, a magyarul nem értő számos vendégek iránti figyelemből német nyelven is előadván, s ezután, ezáltal félbeszakadt szónoklata fonalát ismét fölvéve, a cs. k. főtörvényszéket fölhívta, hogy e legkegyelmesebb ajándék szemlélete által buzdítva, az igazságot mindenkor a törvények szellemében szolgáltassa ki s az által mindenkit Ő Felsége iránti hűségre s hálára kötelezzen; végre az öszszes közönségtől búcsút véve, ékes szónoklatát cs. k. Felségéért s a fels. uralkodó Házért mondott éljenekkel zárta be, melyeket a jelenvolt fényes közönség lelke mélyéből háromszorozott. Ezután a helytartósági osztályalelnök gróf emelt szót s szerencsét kívánt a cs. k. főtörvényszéknek a legmagasb elismerés e nyilatkozatához, mert mint a magánéletben csak azokat szoktuk arczképeinkkel megajándékozni, kiknek irányunkbani tiszta érzelmeiről bensőleg meg vagyunk győződve, úgy van ez a nyilvános életben is. Azért fölkérte a főtörvényszéket s annak elnökét az eddigi jó egyetértésnek vele s a cs. kir. helytartósági osztálylyal ezentúl is fentartására, mivel csak ez után fog a cs. kir. Apostoli Felsége jelmondatának végczélja a közjó, sikeresen előmozdittatni; s hatályos válaszbeszédét azon lelkes fölkiáltással végezé be Isten ősz. felsége, az uralkodók uralkodója, a királyoknak királya, felséges Császárunkat, Királyunkat számos évekig éltesse! Az általános „éljen“-ek közt befejezett ünnepélyt főtörvényszéki elnök ur ő méltóságánál fényes diszebéd követte, holy Felségéért s a felséges uralkodó Házért ismételt őszinte áldomások üríttettek. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, jan. 2. Gr. Eszterházy Bálint sz. pétervári küldetése és porosz kir. szárnysegéd Manteuffel ezredes Bécsbe jövetele képezik folyvást a közbeszéd tárgyát. A combinatióknak széles tér nyilt ismét. Manteuffel ezredes ma este érkezett meg. Gr. Eszterházy küldetéséről még csak annyit tudni, miszerint Sándor császár öesge által külön audientián elfogadtatása legközelebb megtörténendő volt; valószínű , hogy Oroszország a fennforgó békejavaslatokra adandó válaszát csak ez audientia után fogja megállapítani KÜLFÖLD. Hadi közlemények. A különféle harettérekről érkező tudósítások gyérek, érdektelenek, belső összefüggés nélküliek, s így teljesen hű képét adják a jelenlegi hadi mozgalmaknak, vagy inkább ama nyugalomnak, mely a nyári véres csatákra bekövetkezett. Krímben tökéletes fegyvercsend van. A „Russ. Inv.“ alábbi jelentése csak visszemléke régibb hadizajnak. Ázsiában is pihen a fegyver, Omer pasa sergének a tengerpartig visszavonulását várnai legújabb levelek megerősítik, és semmi kilátás, hogy onnan tavaszig tovább mozduljon, arról gondoskodik a török hadi administratio, mely a zűrzavar példátlan volta által tűnik ki, s mely a szerdár seregét oly hiányosan élelmezi, miképp már pasa törzsfőnökét kénytelen volt Konstantinápolyba küldeni, a szükséges intézkedéseknek a helyszínén megtétele végett. Egyébiránt e zűrzavar nem is csoda, mert míg a jól szervezett angol-franczia-piemonti felügyelőség élelemszállító hajóit csak Eupatoria , Kamies és Balaklavába küldözgeti, a török hatóságnak tizenegy tengeri állomásra kell élelem- és lőszerről gondoskodnia, t. i. Eupatoria, Keres, Jenikale, Szukhumkale, Anaklea, Bedutkale, Tsefkatil, Batum, Csurukszu, Trapezunt és Szinopédia. Hasonló zavar uralkodik a Dunánál is, és Törökország más katonai állomásain. A katonák zsoldot rendetlenül, sőt havak óta nem is kapnak, hogy ily körülmények közt a török sereg edződés és emelkedés helyett folytonos sülyedésben van, nem lehet csodálni. Karsz föladásával egy egész török sereg tűnt el a föld színéről, még egy oly szerencsétlen hadjárat Kolkhisz vagy Anatóliában s a portának nem lesz többé nemzeti serege, hanem csak egyes helyőrségi csapatkái. Mint Szebasztopolból december hó első feléből írják, az oroszok az északi erődök s az ezek közelében fekvő helyek megerősítésében hihetetlen munkásságot fejtenek ki. Minden emelkedett hely, minden kis öböl partja, szóval a legcsekélyebb pont is erődöt, üteget s elsánczolást nyer. Épen úgy mindenütt futóárkok huzatnak s körülövedző falak építtetnek. A „Times“ egy december 15-ig terjedő tudósítást hoz a Szebasztopol előtti táborból , mely szerint a dolgok ottani állapotában az utolsó hétben mi változás sem történt. Ott már értesülve voltak a haditanácsról, mely tudomás szerint Párisban fogna tartatni, s hogy e végből Pélissierbnagy legközelebb oda fog menni, míg Sir E. Lyons dec. 17-nap,Royal Albertien szándékozott Ramiesból elhajózni. Az is hallatszott, hogy Codringtonnak is elhagyandja rövid időre állomását. A távirdai közlekedés Konstantinápoly és Krím közt újólag félbeszakadt. Itt általános idegenkedés uralkodik az ázsiai hadjárattól, melyről most több ízben van szó, s mind az angolok mind a francziák sokkal jobban szeretnének az oroszokkal Európában szembeállani, mint oly messze földön hazájuktól, hol a győzelem eredményei csak a politikusok által láthatók. Úgy látszik itt hiszik, miszerint a törökök tökéletesen képesek ázsiai birtokaikat megvédeni, hahogy szabad kéz engedteték nekik. A dec. 8-ki ütközetről jelenti most a „Russ. Inv.“: „Oktolgio ezredes, a balszárnyunkon levő csapatok parancsnoka dec. 8-a kémszemlét tett Jeni-Sala falutól a hegyszorulaton át egész a Baidarvölgyig, oly czélból, hogy az ellenséget fölriasztva erejét és állását kitudja. E végre a dec. 8-ra forduló éjjel csapataink két hadoszlopban, melyek háta mögött a tartalék haladott, a hegyszorulathoz mentek, s noha a hegyek közt záporeső által lepettek meg, s a Baidarvölgyhöz vezető már magában is igen nehezen hozzáférhető itt számos az ellenség által készített keresztárkok s átrontások által még inkább megnehezíttetett, mégis a czélba vett mozdulat tökéletesen jól sikerült. Viradatkor bal hadoszlopunknak három zászlóalja Baga falut támadta meg, az előretolt franczia csapatot abból kiverte s egész a három zászlóaljból álló tartalékig űzte, melynek ekközben sikerült magát a közel fekvő magaslatokon sánczok mögött felállítani. Midőn a jobb hadoszlop három százada meghallotta a lödözést, hirtelen a bal hadoszlophoz csatlakozott Baga falu előtt. Itt szuronyharczra került a dolog, s ez után 6 századunk az ellenséget megszalasztván azt egész a Csernajáig üldözte. E kis de vitézül kivitt csetepalé általános riadalt idézett elő az ellenséges táborban. Midőn a mordvinovi franczia hadállás felöl sűrű gyalogsági hadoszlopok érkeztek, hogy megszalasztott csapataikat támogassák, a mi csapatunk jó rendben a patakon át visszament, 18 foglyot vívén magával. E kémszemlészet elősegítése végett Muffin-Puskin őrnagy a gr. Radeczkynagyféle huszárezredből a déli tengerpart felöl a Jaila-hegygerinczen egy vadászszázaddal s néhány balsiklavai harczossal mozgása