Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-01 / 27. szám

Budapesti Hírlap 17. sz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Február 1-jén 1856. Hirdetmények a földtehermentesitési kárpótlási tőkék kirendelése tárgyában. (147. 160.161*) (3—3) 2283. 127* 135. 152. 153. 156. — A­ zala-egerszegi cs. k. megyei törvényszék részéről, a sop­­ronyi cs. k. országos földtehermentesítési bizottmánytól átérkezett jogérvényes felszámítási határo­zatok folytán, az alább következő kimutatásban elősorolt Somogy megyében fekvő javakra nézve a kárpótlási tőkék kirendelésének teljesítése végetti eljárás ezennel megnyittatik; erre nézve hirdet­ményi határidőül 1856-dik évi m­ártius hó 13-dik­ napja , tárgyalási határnapul pedig 1856-dik évi május hó 13-dik napja s a menynyiben szükséges leend utána következő napjai oly megjegyzéssel tüzelnek ki, hogy a hirdetményi határidő elmulasztása a tárgyalási határnapról­­ elmaradás ellen, az előbbi állapotbai visszahelyezés meg nem engedhető, ehhez képest felszólitatnak : 1- er. Azok, kik az alább látható kármentesített jószágok vagy jogokrai igényeiket az 1852 évi november 29-én kelt nyiltparancs birodalmi törvénylap 247. sz. engedélyéhez képest az 1854. ápril végével lejárt egy évi határidő alatt biróilag érvényesítették, hogy eziránt magukat iga­zolják. 2-­or. Azok, kiket az idézett nyiltparancs engedélyéhez képest a visszaváltási jog érvényesítése végett még hosszabb határidő illet , hogy ezen jogigényt okiratokkal indokolva jelentsék be, vagy magukat a per megindítása iránt igazolják. 3- er. Azok, kik a kárpótlási tőkére­ vagy annak kamataira igényt más jogczim­ből támasztanak, hogy ebbeli jogaikat érvényesítsék. 4- er. Azon hitelezők, kik követeléseiknek 1854. évi mártius 1-je előtt eszközlök­ betáblázása folytán a kármentesített jószágra elsőbbségi jogokat nyertek, s a kárpótlási tökébeli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, ezen igényt jelentsék be, megjegyezvén, miszerint ebbeli igazolásoknak és bejelentéseknek a kitűzött hirdetményi határidő alatt annál bizonyosabban szüksége megtörténniük, mivel ellenkező esetben mindezen személyek a kárpótlási tőke kirendelése iránti tár­gyalásból ki fognak rekesztetni, s az 1. 2. 3. pontok alatt kijelölteknek csupán az tartatik fel, hogy netaláni jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, kinek a kárpótlási tőke s kamatjai hatására a joga a tőke kirendelése iránti tárgyalásnál elismertetett. Végre azok , kik a fentebb meghatározott igazolásokat vagy bejentéseket a hirdetményi határ­idő alatt benyújtandottak, ezennel felhivatnak , hogy a kárpótlási tőke kirendelése végetti tárgya­lásra a fent kitűzött tárgyalási határnapon ezen bíróság előtt személyesen vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban megjelenjenek, minthogy ők különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be. Végre értesíttetnek az illetők, hogy a hirdetményi határidő alatt beérkezendett igazolások és bejelentések, úgy szinte a lejárt vagy tüstént felmondható adósságoknak a kárpótlási tőkére­ utalása iránti kérvények a hivatalos órák alatt e megye törvényszéki irodában megtekinthetők lesznek (179*­ 0-3) A kárpót-N­ev­e­lási tőke A kárpótlási A jogosított A községA kárpótlási mennyi­tőkék kama­tolásának neve neve tárgy sége A megyének A közigazg. kerületnek ft. ki kezdete 1 Molnár Ján. Zalamegye Lendva Pórszombatlére jobbágy­­telek 450 fr­tál 506 151. nov. 1855. 2 zsellértelek 50 frtjával 100­ 2 Miskey Bor­bála , férje­zett Csepyné­n Sümeg Nagy-Görbő 1 zsellértelek 50 forintjával 50— 91 1) Kis-Görbő 12 jobbágyte­­telek 500 frtal 3 zsellértelek 6000— 3 Bezerédy Ignácz 50 frtjával 150— n » Nagy-Görbő IVa jobbágy­te­lek 500 frttal 750 2 zselér­telek­ 50 forintjával 100— 4 Tolnay Ká­n 2 jobbágyté­roly lek­ 500 frttal 6 zsellértelek 1250­-­50 forintjával 300— 5 Horváth Já­n Tapolcza Balaton-FüredV, jobbágytó­zsef­­ek 550 frttal 13730 1 zsellértelek 50 forintjával 50— 6 Csesznék» Bánok Sz.­Puszta-Ma-IV, jobbágyié-CD János és ne-György gyarod lek 500 frttal 1250— in CG je Fábián 3 zselértelek 'P" Te­sz, Mól-50 forintjával 150— 2 nár János és »CD Amalian 11 W, jobbágyié­s 7 Csesznák lek 550 frttal 1250— w János és ne-1 zsellértelek je Fábián 50 forintjával 200— Terézia n ti Puszta Szt.1 jobbágytelek László 500 forintjával 2 zsellértelek 2500— 50 forintjával 100— n ti Puszta-Mo-3 jobbágytelek 8 Oszterhuber gyorod 500 forintjával 1500— József n n Tófej 2 zsellértelek 50 forintjával 2­. jobbágyié­ 100— lek 450 frttal 1012 30 1 zsellértelek 50 forintjával 50 n Pacsa Lejtör 3 jobbágyte­lek 500 frttal 8 zsellértelek 4000— 50 forintjával 400— 9 Csillag Lajosn Zalaegerszeg Bekeháza 2 jobbágy­telek 450 forintjával 900 1 zsellértelek 50 forintjával 50 n 1) Nemes-Ságod 1 zsellértelek 50 forintjával 50— 10 Szente La­jos V Lendva Kerkakálóczfals4» Jobbágy­telek 450 frtal 485 9 Ki n Zalaegerszeg Salomvár $1 jobbágytelek 11 Babos Pál, 500 forintjával 312 30 Kálmán Gyula, Kriszn­a­a 2 jobbágy­telek tina és Ka­talin 500 forintjával 1000 96. — A székesfehérvári cs. k. megyei törvény­szék által fehérmegyei bicskei szolgabirói kerü­letben lévő cs. k. főherczeg József nádor örököseit tulajdonilag ilető, az előtt úri hatósági 120 egész telek és 105 zsellérből álló Alcsúth és Ácsai jó­szágaikra nézve a cs. kir. földtehermentesitési bizottmánynak Budán 1855. évi december 1-jén 2871. sz a. hozott határozata által a járandósághoz jogosított felnevezett örökösöknek véglegesen oda ítélt s 1856. évi május 1 -tül kamatozó 87250 pft kármentesítési tőke kirendelése tekintetéből kir. törv. lap 21. sz. a. kiadott 1854-diki január 26-ról kelt magas nyílt parancs 22-ik és 26-ik §§-nak alapján a következő felszólítás intéztetik : (Lásd mint fentebb a 4 pontokat.) Ezen igazolásoknak és bejelentéseknek írásban kell történniük , a bejelentő és netaláni meghatal­mazottjának vezeték- és mellék­neve, s lakása előadását, valamint a támasztott igényt magokban tartalmazniok, melyeknek beadására 1856. mártius 29-re áthághatlan határnapul rendeltetik. Egyszersmind a tőke kirendelése iránt e törv­ényszék előtti tárgyalásra a határidő 1856. május 9-nek délelőtti 9 órára tűzetik ki,­­ a­melyen mind­azok, kik által az 1 , 2 , 3 és 4-ik pontok­­att kiszabott igazolások, vagy bejelentések a hi­- viatáridő alatt beadattak, személyesen, vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban je­lenjenek meg, és minden az előadott igények ér­­vényesítésére szolgáló okleveleket és bizonyítéko­kat magukkal hozzák , mert különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat, vagy be­­bejelentéseket be nem nyújtottak volna. Végre nyilváníttatik , hogy a hirdetési határidő elmulasztása és a tárgyalási határnapokról­ elma­radás miatt az előbbi állapotbai visszahelyezés meg em engedhető. Székesfehérvárott, 1856. január 15-én. Cs. k. megyei törvényszék, (1444) (3-3) 41. A szombathelyi cs. kir. megyei törvény­szék részéről közhírré tétetik , hogy a soproni cs. kir. országos földteher-mentesitési bizottmánytól át­érkezett jogérvényes felszámitási határozat folytán az 1853-dik évi mártius 3-án kelt cs. nyiltparancs értelmében Káldy József és Káldy Lajos uraknak vasmegyei alsó, Kaid és Kám hely­ségekben a kis­czelli és vasvári járásban helyezett úrbéri javaira nézve megítélt és 1856-ik évi máj 1-től kamatozó 8131 ft 15 kr. kárpótlási tőke­k rendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854 dik évi január 16-án kelt cs.. nyiltparancs értel­m­­ében me­gnyit­tatik, az alpiirt törvényszék által hüirdetményi határ időül 1856 év mártius 17-ke kárpótlási tőkék kirendelése végetti tárgyalási ha­tár napul pedig 1856 év május 19-ke oly felszól­­­itással tűzetik ki, hogy : (Lásd a fentebbi hirdetm. 1. 2. 3. 4. 5. 6. pontokat) (167*) B 3232. — A pécsi cs. k. megyei törvényszék ré­széről közhírré tétetik, hogy a.soproni cs. király országos földtehermentesitési bizottmánytól a múlt 1853. évi martius 2-kán kelt legfelsőbb nyiltpa­rancsban meghatározott javadalom és járandóság fejében a) Bonyhády Geizának Baranyamegye pécsvá­radi járásában fekvő ófalui birtokára 450 forint­b) Özvegy Le­rezei Josefnn­ak fenn említett ófalu­­sz birtokára 550 frtnyi tőke. c) Perczel Józsefnek szinte ófalui rész birto­kra 350 forintnyi töke , d) Perczel Sándornak ugyan csak ófalui rész birtokára 450 forintnyi töke, és e) Bonyhády Gyulának Ba­rany­am­egy­e szásd járásban fekvő Mozsoládi rész birtokára 1450 fo­rintnyi tőke, valamennyi tőke múlt 1855. évi no­vember­­­től járó kamatival f. e. oct. 23-ról úr­béri kárpótlás fejében oda ítéltetett. (Lásd fennebb az 1. 2. 3. 4. pontokat.) Ezen igazolásoknak és bejelentéseknek átnyuj­tására jövő 1856. évi martius 31-ke , a járandósá­­­gok utalványozásának tárgyalására pedig jövő 1856. évi május hó 31-kének reggeli 9 órája tüze­tik határidőül, melyre mindazok, kik által a fen­tebbi 1. 2. 3. és 4. pontokban meghatározott iga­zolások vagy bejelentések a hirdetményi határidő alatt benyujtottak, vagy személyesen vagy megha­talmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, minthogy ők különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be. Végül megjegyeztetik­, hogy a hirdetményi ha­tárnap elmulasztása és a határnapról­ elmaradás ilen az előbbi állapotbai visszahelyezés meg nem engedhető. Pécsett, dec. 28-án 1855. a cs. kir. megyetör­vényszék. Csödök, 4214. — A szombathelyi cs. k. városilag kikül­dött bíróság részéről közhírré tétetik, hogy Haj­ló Imre ó-perinti lakos részére Homposz Ignácz csémi lakostol 337 pft 24% kr. erejéig biróilag le­foglalt és Csémi helységben 19. sz. a. fekvő, 340 pl­tra becsült lakháza, belső telekjével, s Csémi határban három darabban helyzett másfél hold 53 pftra becsült szántóföldeivel, ■ — 50 pft bánatpénz letétele s a vételár egyh­rmadának azonnali lefi­zetése mellet a helyszínen 1856-ik évi február 13. és azon évi martius 13án mindenkor reggeli 9 óra­it­or, s ez utóbbi napon becsáron alul is elárverez­­etni fognak ; mindazok, kik az irt javakhoz jel­­zálog, avagy más jogczim alapján igényt vélnek, elhivatnak , hogy a kitelt határnapig annál bizo­­tosabban az alulírt bíróságnál jelentkezzenek, —­iránthogy különben maguknak kellene tulajdoníta­­tnik, ha a vételár felosztása hozzájárultok nélkül mieénnék, s ők ez által, a­mennyiben a vételár törtsztásilag elfogyna, kizáratni fognának. Az ár feles egyéb feltételei, valamint a becslési okirat verékár a bíróságnál a hivatalos órákban, akár is, a Lajos parlaszló ügy gondnokánál megtekint­ Antal — A szombathelyi cs. k. vár. kiküldött hi­­hetők.december 12-én 1855. (180) (3—3) ingó és ingatlan vagyonára az 1853-ik évi julius 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás értelmében a csőd megnyittatott s tömeggondnoknak Köncs Jó­zsef, perügyelőnek pedig Vécsey György szikszói­akos hites ügyvéd urak kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek , ezennel felhivatnak , hogy azokat írásban vagy szóval az 1856-ik évi martius 31 -ik napjáig ezen cs. kir. szolgabirói hivatalnál bejelentsék mert ellenkező esetben ők a netalán őket illető tulajdoni elsőbb­ségi vagy zálogra nem tekintve a csőd tárgyalásból is fognak maradni, és a csődtömeghezi minden tényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a bejelentkező hitelezők felszó­­litatnak hogy az ideiglenes tömeg és per gondnok megválasztása és csődnek barátságos után eszköz­­lendő kiegyenlítése határnapjául a jövő 1856 évi pril­ió 14-ik napjának reggeli 9 órája kitüze­­tik, ha akkor a hitelezők vagy megbízottjaik meg nem jelennének a tömeg és per gondnok valamint csőd választmány híva­­lból fog kineveztetni. Kelt a cs. kir. szolgabirói hivatal mint bíró­ágtól december 31-én 1855. Cs. kir. szolgabirói hivatal. Hitelezők meghívása. (153*) (1—3) Heincz István és testvérei, úgy édes anyyok minden hitelezőt meghivatnak , nevezettnek ré­zére, a kassai cs. kir. országos földtehermente­sitő bizottmány által Zemplénmegyei Alsó-Reg­­mecz helységében vesztett urbériségek kárpótlá­­negállapitott 5500 párt tőkéből leendő kielé­­gittetések iránt rendelt tárgyalási határidőre 1856 vi május 20-dik napjára — azon megjegyzéssel , hogy kimaradások, beleegyezésnek fog vér­etni. Cs. kir. megyei törvényszék S. A. Ujhelyt, 1856 vi jan. 7-dikén. Bírói árverések. (200) (2—3) 2532. A szolnoki cs. kir. járásbíróságnak f. év december 2-án 2532. szám alatt kelt végzése foly­tán ezennel közhírré tétetik,­­miszerint pesti lakos Hay Bernáth részére szolnoki lakos Molnár Antal ellen 1197 pft 41 kr. és járulékai erejéig eszköz-­dött bírói végrehajtás következtében -lefoglalt, Szolnokon a sertéstéren 1429. szám alatt fekvő háza jövő 1856-ik évi február 25-ik napján dél­előtti 10 órakor először,­és szükség esetében már­tius 10-ik napján ugyancsak reggeli 10 órakor másodszor a helyszínen el fog árvereztetni. Félhivalnak tehát mindazok, kik ma­gukat a kérdéses házra nyilván könyvekbel beiktatásnál fogva jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint jogaik megóvása tekintetéből a kellő intézkedé­seket megtenni maguk részéről el ne mulaszszák. Az árverezési feltételek a bíróság kiadó hiva­talában megtekinthetők. Szolnokon december 3-án 1855. Cs. k. járásbíróság. (207) (1-3) 3001. A n.-kállói cs. kir. szkirói hivatal mint bíróság részéről közzé tétetik, hogy néhai Sulyol­ Dániel n.-kállói lakos összes hagyatéka ellen , csőd elrendeltetvén , perügyelőnek, s id. tömeg­gondnoknak Nagy István n.-kállói ügyvéd ur kine­veztetett. Felszólittatnak tehát a csődr. 30 §-sa értelmé­ben mind azok, kiket a csőd alá került vagyonba bár­mi nemű igények illetnek, hogy követelései­ket a szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1856 mártius 6-ik napjáig ezen hivatalnál annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellen esetben a netalán őket illető tulajdon, elsőbbségi vagy zálog­jogra nem tekintve — csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni, egyszersmind az id. tömeggond­nok megerősítése, v. más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasztására 1856 mar­c­is 13-ka regg. 10 órája a csödr. 30 és 43 §§-sai rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen napra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni. N.-Kállóban december 29. 1855. Cs. k. szkirói hivatal, mint bíróság. (196) (2—3) 1135. A pétervásári cs. kir. szolgabiró hivaal mint bíróság részéről ezennel közhíré tétetikt — miként Menyhárt Mihály sz.-Erzsébeti lakosnak követelése fejébe lefoglalt — Vantsó Pálnak Ara­nyoson 75 sz. a. fekvő 188 pftra becsült házasé egy negyed telke 1856 február 14-én s ha ekkor becs áron el nem adathatnék — ugyan 1856-ik mart­s 14-én reggeli 9 órakor Aranyoson a hely­színen másodszor becsáron alól is árvereztetni,­­ a legtöbbet igérőnek eladatni fog — a becslési ira­tok valamint az árverési feltételek e biróságná megtekinthetők. Erről a netaláni jelzálogos hite­lezők a p. p. r.­­ 509 §-a értelmében értesitetnek­ Pétervásár december 12-én 1855. Cs. kir. szolgabirói hivatal. (219) (1-3) 5032. Nagyváradi cs. kir. orsz. törvényszék ré­széről ezennel közhírré tétetik, hogy nagyváradi lakos Márkus Péter összes vagyona ellen fizetési tehetetlenségének bejelentése folytán a csődrend­tartás 26-dik §-as 1-ső pontja értelmében a csőd mai alulirt napon elrendeltetvén, — perügyelőül Nagy­váradon lakos hites ügyvéd Szilágyi Lajos, helyetteséül pedig Bölönyi Albert szinte Nagyvá­radon lakos hites ügyvéd neveztettek ki. Felszóllittatnak tehát a csődrendtartás 30-dik §-sa értelmében mindazok, kiknek a csőd alá ke­rült vagyonhoz, bármi jogczim alatt, igényük va­gyon hogy követeléseiket, a szükséges okmányok­kal ellátva forma szerint beadandó keresetlevél mellett, legfeljebb jövő 1856-dik évi februári­­dik napjáig, ezen cs. kir. országos törvényszéknél, annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben, a netalán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekin­tve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind, az ideiglenes tömeggondnoki megerősítése, vagy más godnok nem különben hitelező választmány megválasztására, a csődrend­tartás 30-dik §-os rendeletéhez képest 1856-dik évi februárius havának 14-dik napja tűzetik ki, a­melyre a hitelezők figyelmeztetve elmaradá­suknak, a csődrendtartás 44-dik §-ban megjegyzett azon következményére, miszerint ezen esetben, a tömeggondnokot, s hitelezők választmány tagjait zen bíróság fogja kinevezni ezzel meghivatnak Nagyváradon november 24-kén 1855. Cs. k. országos törvényszék. (139.­­ (1-3) 79. — Az aradi cs. kir. megyetörvényszék által­­Cléber Lajos fűszerkereskedő és aradi lakos ellen a csőd megnyitása elrendeltetvén, s pelügyelőül Kulay Alajos, helyetteseül pedig ifj. Varjasy József helyben lakó ügyvédek és ideiglenes tömeggond­nokul Tonnesz Ferencz aradi kereskedő és lakos kineveztetvén, mind azok, kik a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igényt tartanak , felszóllít­tatnak , hogy igényeiket folyó évi április 9-dik napjáig ezen cs. kir. r megye törvényszéknél mint csődbíróságnál jelentsék be , mivel ellenkező eset­ben ők , a netalán őket illető tulajdoni, elsőbbsé­gi , vagy zálogjogra nem tekintve , a csődtárgya­lás­ból ki fognak záratni, s a csődtömeghezi igé­nyüket el fogják veszteni; — egyszersmind figyel­­meztetőleg a csődrendtartás 44-dik §-ában foglal­tató következményekre , arról is értesittetnek , hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítésére , egy más gondnok, és a hitelező választmány megválasztására, úgy az adósnak a vagyonátenge­­dés jog­kedvezményéhezi igénye iránt f. évi ápril 12. napja törvénynapul kitűzetett. Mi oly figyelmeztetéssel tétetik közzé, hogy zon hitelezőket illetőleg kik a jogkedvezménye­ket önként meg nem engedik , a közadós ellen in­dított bünvizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni; és hogy s jogkedvezmények megadásá­ért kérvény a bíróságnál, vagy perügyelőnél meg­szemlélhető. — Kelt az aradi cs. k. megyetörvényszéknek 1856- ik évi január 5-én tartott tanácsüléséből. (194) (3-3) 1134. A pétervásári cs. kir. szolgabirói hivatal mint bíróság által ezennel közhírré tétetik — mi­ként Menyhárt Mihály sz.-erzsébeti lakosnak kö­vetelése fejébe Hegedűs Andrástól lefoglalt Ara­­­lyoson 58—ik sz. a. fekvő — 166 pftra becsült háza és egy negyed telke 1856 évi február 14-én s­­ akkor becsáron el nem adathatnák 1856 mártius 14 regg. 9 órakor Aranyoson a helyszínen másodszor becsáron alól is árvereztetni, s a legtöbbet ígérő­­ek eladatni fognak. A becslési iratok valamint az árverési feltételek e bíróságnál megtekinthetők Erről a netaláni jelzálogos hitelezők a p. p­r. t. 509 §-a értelmében ezennel értesítőinek. Péter vásár december 12-én 1855.. Cs. kir. szolgabírói hiv­atal. (204) (1-3) 2229—2236. A veszprémi cs. k. megye tör­­vényszéke részéről ezennel kihirdettetik, hogy né­hai Markus József veszprémi lakos hagyatéka el­len a csödelrendeltetvén, a bejelentés időhatárául folyó 1856-ik évi mártius 31-dik napja kitüzetett Felhivatnak tehát az illetők, hogy bár minemű követeléseiket, a kitűzött időhatárig bejelenten, el ne mulassák, ellenkező esetben a csődrendtar­tás 99. 100 §§-ok lévén alkalmazásba veendők — ugyan ezen követelőknek kötelességül tétetik, hogy a megjelenésre kitűzött határ­nap utáni 3 napok alatt a tömeggondnok és választmány iránt intéz­kedjenek. Végül értesittetnek a hitelezők, hogy­ perügyelőül Véghely Imre veszprémi lakos hites ügyvéd helyetteséül pedig Kosos Imre szinte vesz­prém­i ügyvéd neveztetett légyen ki. A veszprémi cs. kir. megyei törvényszéknek 1855-dik évi december 28-án tartott tanácsülé­séből. 1133. A pétervásári cs. kir. szolgabirói hivatal mint bíróság által ezennel közhírré tétetik, miként — Menyhárt Mihály sz.-erzsébeti lakosnak köve­telése fejébe lefoglalt, Tóth Józsefnek Aranyoson 82-ik sz. a. fekvő 720 pftra becsült haza és fél telke úgy Hossó Józsefnek Aranyoson 10 sz. a fekvő 210 pftra becsült háza és egy negyed telke — 1856 évi február 14-én s ha ekkor becsáron el nem adathatnának — ugyanazon évi martius 14-én regg. 9 órakor Aranyoson a helyszínen, másod­szor becsáron alól is árvereztetni, s a legtöbbet kérőnek eladatni fognak; a becslési iratok — va­lamint az árverési feltételek e bíróságnál meg­tekinthetők. — Erről a netaláni jelzálogos hitele­zők a. p. p. r. t. 509 §-a értelmében értesitetnek Pétervásár dec. 12-én 1855. (195) (2—3) Cs. kir. szolgabirói hivatal. (188*) (3—3 nyi tőke. ~ Mai számunkhoz egy fél iv melléklet­tal­ csatolva Árlejtés. A budai cs. kir. országos törvényszéknél létező foglyok fejérnemműije mosatása felvállalása iránt, folyó 1856. év január 31-kén délelőtt 10 órakor, árlejtés tűzetik ki. Mind azok, kik e mosatást fel akarják fizetés iránt vállalni, a mondott napon a cs. kir. országos tör­vényszék épületében (volt Kimnach házban) Fer­­dinand tér 140. szám 2. emeletben, 2. számú terem­ben jelenjenek meg. A feltételek, eleve, az Irodai igazgató úrnál meg­adhatók, Budán 1856. évi januárhó 22-én. (112*) (1-3) 1005. — A cs. k. pesti orsz. törvényszék kikül­dött osztálya részéről közhírré tétetik , hogy Bo­­ros Sámuel szentesi volt polgármester , minden ngő és azon koronaországokban, melyekben az 1853-i julius 28 től kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan javaira a csőd megnyit­­ latott, és perügyelőül Gráczer Antal ennek helyet­teséül pedig Wunder Frigyes ügyvéd urak kinevez­­tettek. Ennek folytán mindazok , kiket a csőd alá ke­rült vagyonhoz bárminemű igények illetnek, és kik követeléseiket a cs. kir. számolási bizottmánynál már bejelentettek , ezennel felhivatnak , hogy azo­kat írásban, vagy szóval legfölebb 1856dik évi mártius 21 ig ezen cs. kir. orsz. törvényszéknél bejelentsék , mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve , a csődtárgyalásból ki fognak re­­kesztelni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Pesten, December 30-kán 1855. A cs. k. pesti orsz. törvényszék kiküldött osztálya. (159) (1-3) 28. — A király-helmeczi cs. kir. szolgabirói hi­vatal mint járásbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint helybeli lakos és kereskedő Grosz Jákob mai nap beterjesztett saját kérelmére összes vagyona felett csőd nyittatván, ideiglene­sel ügyelőül Elek János hites ügyvéd, és ideigle­nes tömeg gondnokul Stainz Lajos városi tanácsnok a csőd­rendtartás 42. és 45. §. értelmében kine­veztettek. Minek folytán a csődrendtartás 30-ik §. képest mind azok kik a csődtömeg ellen bármi­nemű igé­nyekkel bírnak, felir vatnak hogy folyó évi April 14-ig igényeiket akár szóval, akár írásba az aláb­­i­­szol­gab­írói hivatalnál múlhatatlanul bejelentsék, ellen esetbe kivéve netáni elsőbbségi vagy zálog­jogaikat nem tekintve a csőd tárgyalásából kire­kesztetni fognak , egyszersmind az ideiglenes tö­meggondnok megerősítése, vagy más gondnok, úgy a hitelező választmány megválasztására a csőd rendtartás 30. 43. 44. és 46. szakaszaiban meg­határozott rendeletek figyelembe vételével tárgya­lási határnapul f. é. ápril 15-ike s egyúttal a csőd­rendtartás 69. §. szerint egyezkedési törvénynapul oly megjegyzéssel kitűzetik, hogy azon napra meg nem jelent hitelezők tekintetbe vétele nélkül az eljárás foganatosíttatni s a meg nem jelenők veszélyére tömeggondnok és hitelezői választmány kineveztetni fog. Király-Helmecz, január hó 10-én 1856. A cs. k. járásbíróság. (136) (1—3) 1447. A szikszói cs. kir. szkirói hivatal mint bí­róságtól közhírré tétetik, hogy Meczner Emanuel zikszói lakos Izraelita be nem jegyzett kereskedő fizetési tehetetlenségének bejelentésével minden 330. Az esztergomi cs. kir. járásbíróság ezennel tudatja, hogy néhai Koszt Kristóf piszkei lakos ha­gyatéki tömege ellen az özvegy, szül. Szimanek Klára asszonynak , mint­­nyilatkozott örökösnek kérelme folytán a csőd folyó év és napon 330 sz. ja. elrendeltetett, s pelügyelő ideigl. tömeggond­nokul Iloya Tivadar esztergomi ügyvéd ur, helyet­tesének hasonlag Esztergomban lakó ügyvéd Mik­­lósffy Endre ur kineveztetett. Felhivatnak tehát mindazok kiket a csőd alá ke­rült hagyatéki tömeg ellen bár­miféle követelések illetnek, hogy igényeiket f. évi ápril 1-je napjáig szükséges okmányokkal ellátva e cs. k. járásbíró­ság, mint illetékes csőd­bíróságnál mulhatlanul je­lentsék be, mert különben a netalán őket illető tulajdon zálog s elsőbbségi jogra nem tekintve, a csőd tárgyalásból ki fognak rekesztetni s e csőd­­töm­eghezi minden igényeiket elveszteni. Az ideig­lenes tömeggondnok megerősítésére vagy más godnak és a hitelező választmánynak megválasztá­sára pedig 1z évi ápril 7-nek reggeli 9 órája tüze­lik ki, melyre az illetők oly hozzá­adással hivat­nak meg, miszerint a meg nem jelent hitelezők te­­­kintetbe vétetni nem fognak. Esztergomban január 19-én 1856. (189) (1 — 3) Cs. k. járásbíróság. Pályázatok. (125­) (1-3) 15764—1893. A nagyváradi cs. k. orsz. pénz­ügy igazgatóság területében egy Il-ik oszt. szám­vevői jár ülnöki állomás 350 frt év díjjal betöltendő* Az ezen állomásért pályázók illőleg okmányok­ kérvényeiket életkoruk, végzett tanulmányaik, az államszám­vitel­­tanból jó sikerrel kiállott vizsgá­lat kimutatása mellett, s valamint annak megem­lítésével váljon a pályázó áll e és mily forintokon, vagy sógorsági viszonyban az e területben levő pénzügyi tiszviselőkkel, — kiszabott hivatalos u­­ton f. évi február 20-ig a fenemlített hatósághoz benyújtsák. Nagy-Várad január 12-én 1856. (168 169*) (1—3) 125—136. A kassai cs. k. pénzügy igazgatóság osztálya területében két III—dik osztályú pénzügyf ogalmazói állomás 600 frt évi díjjal betöltendő. Ugyan csak a kassai cs. k. pénzügy igazgatóság osztálya területén vidéki fiók­pénztárnál három hi­vataltiszti állomás 500, 600, 700 ft évi díjjal és az évi fizetéssel egyenlő biztosíték letétele mellett,­­ továbbá három járulnoki állomás 300, 350 és 400 frt évdíjjal ideiglenesen betöltendő. Az ezen állomásokért pályázók illőleg okmá­nyokt kérvényeiket az elsőbbire nézve jog­politikai tanulmányok jó sikerrel végezte, eddigi szolgála­tuk, életkoruk, a pénzügyi szakbani jártasságuk, hazai nyelvekben­ ösmeretségük, és a biztosíték letételére! képességük, az e területen levő pénz­ügyi hivatalnokokkal! rokon-vagy sógorsági viszo­nyuk kimutatása mellett, legfeljebb f. évi február 20-ig a kiszabott hivatalos után a kassai cs. kir. pénzügyi igazgatóság osztályához benyújtsák, Kassa január 18-án 1856.

Next