Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)

1856-03-01 / 51. szám

rr Budapesti Hírlap 51. $z hivatalos értesítő. Hirdetmények a földteherm­entesitési kárpótlási tőkék kirendelése tárgyában. (323*) . -is! ;•! !á!T-14'! !-! . t\.', (2—3) ^ 106. —. Az ungvári Cs. kir. megyetörvényszék részéről közhírül létetik :« hogy a kassai és kir. földtehermente­s­ítési országos bizottmánytól az 1854-dik évi január 16-kán kelt s az országos kormánylap III. darabjában foglalt legfelsőbb cs. kir. nyiltparancs értelmében előveendő bírói tárgya­lásra Hrabovszky Lucziánnak (Deák Lőrincz gyámsága alatt) unghmegyei Szürthe helységbeli jobbágytelek után járó s május 1-től kamatozó 675 főt kárpótlási tőkére felszámoló határozat ér­kezett be. Ennélfogva az ezen kárpótlandó javak vagy jogok iránti minden követelések bejelentésére hirdetményi záridő az 1856-ik év ápril hónap 15 napjáig, az utalványozási tárgyalásra pedig az 1856-dik év június hó 20-dik napjának reggeli 9 órája a cs. kir. törvényszéknél oly felhívással hatá­ro­ztatik meg, hogy 1. Mindazok, kik a fölemlített kármentesített jószágok vagy jogokrai igényeiket az 1852- dik évi nov. 29-kén kelt lefelsőbb cs. k. nyiltparancs (bírod, kormmánylap 247. sz.) engedélyéhez képest az 1854. évi ápril végével lejér­t egy évi határidő alatt biróilag érvényesítették, az iránt ma­gukat igazolják ; 2. hogy azok, kiket az idézett nyiltparancs engedélyéhez képest, a visszaváltási jog érvénye­sítése végett még hosszabbá téridő illet, ezen jogigényt okiratokkal indokolva jelentsék be , vagy magukat a per megindítása iánt igazolják ; 3. hogy azok, kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt más jogc­ímből támaszta­nak, ebbeli jogaikat érvényesítsék ; 4. hogy azon hitelezők, kik követeléseiknek 1854-dik évi mártius 1 -je előtt eszközlökt betáb­­­lázása folytán, a kármentesített jószágokra elsőbbségi jogokat nyertek , s a kárpótlási tőkéből kielé­gítéshez­ igényt akarnak támasztani, ezen igényt jelentsék be, 5- ször. Továbbá a kárpótlási tőke kirendelése végett, fentebb kitűzött tárgyalási határidőre mindazok, kik által a fentebbi 1. 2. 3. 4. pontokban meghatározott igazolások vagy bejelentések a hirdetményi határidő alatt benyújtanak, személy szerint, vagy meghatalmazottjaik által annál bi­zonyosabban megjelenni köteleztetnek , minthogy különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be , 6- szor. Végre ezennel kijelentetik, hogy a hirdetményi határidő elmulasztása és a tárgyalási ha­tárnapról­ elmaradás ellen, az előbbi állapotbai visszahelyezés nem fog megengedtetni. Kért Ungvárott 1856—ik évi február 1-én. (372*) J (2—3) 1131. — A pozsonyi cs. k. orsz. törvényszék részéről­ ezennel hírré tétetik , hogy a cs. kir. földtehermentesitési országos bizottmánynak 1855-dik évi december hó 30-kán 5156. sz. a. kelt hatá­rozatánál fogva gróf. Eszterházy Károly csődtömege részére felső és alsó Nyitra és Pozsonymegyében Nagy-Szombat, Nyitra, Dalgócz és sellyei járásban fekvő szeredi uradalom és hozzá tartozandóira, illetőleg az 1853-dik évi martius 2-kán kelt 1. 1. cs. kir. nyiltparancsban a kijelölt jogok és járandósá­gokért tőkeként egy 1856-dik évi itvájus hó 1-ső napjától kamatolandó 221,875 pftnyi és a­krnyi összeg ítéltetett légyen oda. (Lásd fentebb az 1. 2. 3.4 pontokat) Ezen bejelentések és igazolások benyújtására határidőül 1856. évi april 24-re jelöltetik ki, ma­ga az utalási tárgyalásra pedig 1856. évi junius hó 17-dike délelőtti 9 óra ezen cs. k. megyei tszéknél határnapul rendeltetik , melyre mindazok, kik által a fennérintett bejelentések vagy igazolások a hir­detményi határidő alatt benyújtottak, személyesen vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, minthogy ők különben úgy fognak tekintetni , mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be. Végre kinyilatkoztattatik, hogy a hirdetményi határidő elmulasztása és a tárgyalási határnapról'] elmaradás ellen az előbbi állapotbai visszahelyezés meg nem engedhető. Pozsonyi cs. kir. országos törvényszék 1856. február 14-én. (326*) (2-3) 14672. P 5672. — A debreczeni cst Jár megyetörvényszék részéről a nyáradi cs. kir. orszá­gos földtehermentesitési bizottmány által hozzá, az 1854-ik évi jan. 16-kán kelt császári nyílt parancs értelmében további hivatalos eljárás végett áttett következő úrbéri kármentesítési jogérvényes határozat folytán mely szerint, herczeg Eszterházy Pál ur részére, Szabolcsmegye kisvárdai járásában Kis Várda, Fényes-Litke,Döghe, Dombrád, Ajak, Pátroha, Veresmart , Öntelek és Berettes községekben fekvő jószágai után 48437 ft 30 kr kárpótlási tőke összeg, s ennek 1855-dik évi névi 1­8 napjától járó kamatja szá­láttatott fel, ezennel közhírré tétetik, miszerint a most említett kármentesí­tett jószágok vagy jogokrói igények bejelentésére 1856-dik évi mártius 31-dik napja, a kárpótlási tőke kirendelése végetti tárgyalási határidőül pedig 1856-dik évi május 30-dik napjának délelőtti 9 órája oly felszólítással tüzelik ki, hogy (Lásd fennebb az 1. 2. 3. és 4. pontokat.) 5-öt. Hogy az utalványozási tárgyalásra kijelölt határnapon mindazok, a­kiktől a fentebb meg­határozott kimutatások vagy bejelentések a záridő alatt bejelentettek, személyesen vagy meghatal­mazottjaik által annál bizonyosban megjelenni tartoznak , mivel ellenkező esetben úgy fognak te­kintetni, mintha általuk semmi kimutatások vagy bejelentések sem nyújtattak volna be. Végre kinyilatkoztatik, hogy a hirdetményi határidő elmulasztása és a tárgyalási határnapróli el­maradás ellen, az előbbi állapotbai visszahelyezés meg nem engedhető. (330­) ' ' (2—3) 4635. — A s. a. újhelyi cs. kir. megyei törvényszék részéről felhivatnak a Zábráczky László összes csődhitelezői, valamint a Zábráczky Józsefné Elek Antonia és Zábráczky István hitelezői, miszerint a Zábráczky László-féle urbériségi veszteség iránti bejelentésére mart. 10. 1856. tárgya­lására pedig május 20. 1­856. kitűzött határidőkre megjelenni és ne mulasszák ; meg nem jelenésük beleegyezésnek fog vétetni. Kelt S. A. Ujhelyen a cs. kir.­megyei tvszéktől. 1855. dec. 7. Bírói árverések: (344) 11 (1—3) 2270. —■ A Topolovici Szirmay-féle ,csődtömeg­hez tartozó Zemplénmegyebeli Tolcsva városában megkö­vetkezé­­sére oly megjegyzéssel köteleztetik, hogy na az árverési föltételeket, melyek a hivatalos órákban e cs. k. szolgabirói hivatalnál olvashatók, meg­szegné,nem csak az érintett bánatpénzt elvesz­­ten­ő, de rovására új árverés is fog tartatni, és ha ezen új árverésen az általa ígért összeget senki meg nem adná , akkor a vevő a hiányzó summát porplandja. Kelt Tokajban a tek. cs. k. szolgabirói hivatal mint járásbíróságnál 1856. év január hó 30-án. 250 „ — , 128 * 804 „ - ; 800 „ -400 m - 220 „ -lévő biróilag lezálogolt javak, u. m. 1. Tolcsva városában egy lakóház 131. sz. a. belső telki állom­ánynyal s rajta lévő gazdasági épületekkel becsülve ... . ’ . . . 1183 ft 20 Iüi 2. Ezen lakóházhoz közelségben egy 400 hordóra való pincze be­csülve .pft I . . t . jí I . ~ . I 3. Ismét ennek szomszédságában egy másik 100 hordóra való pincze 4. A gyapáros dűlőben lévő 98 kapás 2211 helyrajzi szám alatt lévő szöllő, hozzácsatolva lévő, 300 öl kiterjedésű réttel együtt becsülve 5. A bikkoldali dűlőben 1282 helyrajzi szám alatti parlag szőlő, alatta lévő 1283 helyrajzi sz. alatti fekvő 3. hold 752 Q öl terjedékü veteményes földdel becsül­ve . . 6. A mandolasi dűlőben 2441 helyrajzi sz. alatt 8 hold 237 |~~| öl parlag szöllő , . . . . .. . 7. A kis­ gyapáros dűlőben lévő 2296 helyrajzi szám alatt fekvő 3 hold 979 Q öl terjedésű parlag szöl­lő becsülve . . . . . 8. A fehérhegyi dűlőben 2379 h. r. szám alatt fekvő 2 hold 734­ Q öl terjedésű parlag szabad szöllő be­csülve . . . . . ... 9. Melegmás dűlőben levő 23 hold parlag szabad, szöllő becsülve 10. Több rendű s nemű bútorok gazdasági különösen szöllömiveléshez való­ szerszámok ....­­ 11. Zemplénmegyei Vámos-Új­falu községe határában lévő 1 hold 510 [”) öl kaszáló rét . . 12. Zemplénmegyei Kisfalud köz­­­ség határában Pipiske nevű dülő­­dülőben lévő 150 kapás elhagyott parlag szöllé becsülve ..... Biróilag elárverelendöknek hatíroztatván, els árverési határnapul 1856-dik év­i martius hava 26- dik s következő másod árverési határnapul pe­dig 1856. évi april 28-dik s ]következő napjai mindenkor reggeli 9 óca Tolcsva városában ottani városház hivatalos termében ezennel ki­­­­tűzetik. Mi is oly jelentéssel­­tétetik közzé , hogy a vevő az ingóságokért a vételért azonnal, az in­gatlanságai­ért pedig csak három hónap múlva lefizetni köteles leend, a csődtömeg­ biztosítására azonban 100 pftnyi bánatpénz azonnali lefizeté-80 „ — 230 38 75 „ — 60 Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva (343) (1—3) 974. Néhai Pál János hagyatékához tartozó zemplénmegyei Mád városa és annak határában fekvő ingatlanságok, jelesül: Egy 500 pftra becsült és 138 helyrajzi szám alatt fekvő házi. Egy a vilmányi dűlőben fekvő 6 kapás 200 pftra becsült szöllő. A király-dűlőben fekvő 300 pftra becsült 14 kapás szöllő. Egy a rátkai határban Újhegy dűlőben fekvő 20 pftra becsült, és végtére a mádi határban a közép­hegyen fekvő három köblös szántóföld nyilvános árverés utján 1856. év m­artius 27-én becsáron vagy azon felni, és ugyan­ez, évi április 25-kén becsáron alul is, mindenkor reggeli 10 órakor To­kaj városában a cs. kir. szolgabirói hivatal épü­letében a legtöbbet ígérőnek , készpénz­fizetés mellett el fognak adótni. Mi is oly hozzáadással tétetik közhírré, hogy minden ezen javakra netalántán jelzálogos igé­nyeket formálható hitelezők abbeli igényeiket és követeléseiket a p. p. r. t. 510 §-sa értelmében annál inkább a cs. kir. szolgabirói hivatalnál mint dologi bíróságnál az árverés határnapjáig bejelen­teni éss ne mulasszák, mivel ellenkező esetben ab­beli mulasztásaikat önmaguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztásánál figyelem nélkül hagyatván kielégítetlenül maradnak. Kelt Tokajban a cs. kir. szolgabirói­­hivatalná mint bíróságnál 1856. év január 30-án._________ (371) (1—3) 2169. A pesti cs. k. orsz. törvényszéknek f. é. február 13-k­an 2169. sz. a. kelt végzése folytán ezennel közzététetik, miszerint Schedins Lajos, Mátray Gábor és Birly Ferencz, mint néhai Birly Flórián végrendeleti végrehajtói részére, néhai Wachtelschneider András hagyatéki tömege ellen eszközlött végrehajtás folytán lezálogolt pesti ferencz-külvárosi virág-utczai 504|9 sz. a. 233 |§| ölnyi telken fekvő, 3180 pftra becsült földszintes ház f. é. mártius 31-én d. e. 10 órakor egőszben, ezen határidőnek siker nélküli eltelte esetére pe­dig f. é. május hó 28-án d.d­é. 10 órakor másod ízben a pesti cs. k. országos tervszék telekkönyvi hivatalában (megyeház, földszint) i­l fog árverez­­tetni. Árverési feltételek a következők : a venni szándékozók 500 pftnyi bánatpénzt tartoznak le­tenni, a vevő pedig a vételárnak bánatpénz beszá­­ mításával együtti felét, az árverés érvényess­égére számított 14 nap, a másik felét pedig az árverés, után három hónapra az illetékes kamatokkal együtt lefizetni, illetőleg a jelzálogos hitelezők követelé­seinek bírói utalványozás szerinti kielégítésére fordítani, a vagyonátruházási ,s útira tagi dijakat sajátjából viselni köteles leend. Felhivatnak tehát mindazok , kik a kérdéses házra nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt eladás napjáig annál inkább el ne mu­lasszák, mivel ellenkező esetben a vételárnak hí­rük nélkül leendő felosztása, valamint a részükre s költségükre történendő gondnok-kinevezés is önmaguknak lesz tulajdonítandó. Pesten az 1856. február 13-án. Az orsz. cs. k. törvényszék (444*) (1-3) 3409/110 II. Martius 13-án 1856. a cs. kir. siklósi uradalomban mintegy 15,000 mérő töké­letesen jó csöves tengeri, és mintegy 5000 pozs. mérő zab nyilvános árverés utján el fog adatni. Venni szándékozók a nevezett napon reggeli ,10 órakor a szükséges bánatpénzzel ellátva, Siklóson tisztartói irodában megjelenni szíveskedjenek. Zárt ajánlatok is elfogadtatnak, melyek azon­ban martius 9. estvéig a siklósi uradalmi tisztartói hivatalhoz beküldendők —, későbben tekintetbe nem vétetvén. Az árverési feltételek a cs. kir. pécs kerül, pénz­­ügyi igazgatóságnál, és Siklóson a tisztartói hiva­talnál megtekinthetők. Pécs februárius 20. 1856. A cs. kir. ker. pénzügyi igazgatóságtól. (329). (2—3) 54. A m.-kövesdi cs. k. szkirói hivatal mint bi­róság részéről közhírré tétetik, hogy a Fejéri István, Kosnyai János, és Szilágyi Borbála felpe­­rességeik alatt néhai Fejér Józsefné Ambrózy Varia alperesné ellen lefolyt pörökbeni követe­lések fedezésére, alperesnek E. Lövő községben s határában fekvő lezálogolt, s múlt 1855 év nov. 22-én 1418 sz. a. 4541 pftra becsült, 83 holdnyi szántó és kaszálló földekből, beltelekből, s hozzá-­ tartozó kir. kisebb haszonvételi- és malomj­o­gból álló zálogos részbirtokat — bírói árverés utján helyszínén f. 1856. évi martius hó 10. napján d. e 9 órakor, s ha ekkor a bec.-ár meg nem igértetnék, ápril 10-n d. e. 9 órakor, becsáron alul is el fog adatni. A venni kívánók az árverési feltételeket e bíróságnál megtekinthetik, s mását vehetik , ki­jelentetvén, miszerint a vevő a jószágon zálogi­­lag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bírói utalványozás szerint átvállalni köteles. Mindazon, eddig nem jelentkezett hitelezők, kik magukat az eladandó birtokra jelzálogi jogot nyertteknek vélik, fülhivatnak, hogy azt az ela­dásig­ annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellen­esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár föloszlása az ő hírük nélkül történik meg, s ha­­­miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni, kik pedig nem a bíróság szék­helyén, vagy annak közelében tartják lakásukat jogaiknak megóvása végett a bíróság helyén felha­talmazottat rendeljenek, s az eladás előtt azoknak nevét és lakását a bíróságnál bejelentsék ; külön­ben költségükre hivatalból fog képviselő nevez­tetni, kihez a kézbesítések intézendők lesznek. Kelt M.-Kövesden jan. 10-én 1856. Cs. k. szolgabiró­i hivatal. (271) (2-3) 91. A gödöllői cs. k. szolgabirói hivatal min járásbíróság részéről ezennel közhírré tétetik,­ ms­­zerint Lukács Ferencz valkai lakos kielégítésére szolgáló Gelybo János valkai lakos és földmives let biróilag lefoglalt, 640 pft becsült ház, hozzá­­irtózandó lelek külsőséggel nyilvános árveré utján el fog adatni, melynek is első árverési ha­­áridőül f- é. martius 11 .-e szükség esetében 2-ik árverési határidőül i. e. ápril 11-e mindenkor reggeli 9 órája a helyszínen Valkán (Pestpilis me­gye) a község házánál tűzezik, — ezennel felszó­littatnak mindazok, kiknek a fentebbi birtokra jelzálogi joguk van, hogy azt a birtok eladásáig annál bizonyosabban­ bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár fel­oszlása hírük és tudtuk nélkül történik, és ha e miatt, a­mennyiben az kimeríttetnék, kizáratni fognak, a nem a bíróság helyén lakó hitelezők maguknak egy meghatalmazottat rendeljenek, ki­nek a további bírói végzések kézbesítendők lesz­nek ; mert különben az ő veszélyükre fog képvi­selő választatni. A jószág becsűje s árverési feltételek a bírósági irodában mindenki által megtekinthetők. Kelt Gödöllőn január 11-én 1856. Cs. k. szolgabirói hivatal­­nyal a politikai és erkölcsi magaviseletről, főleg az 1848. és 49. évek alatt, és az azóta tanúsított magatartásról. 6. A folyamodók képzési fejletének előadása ha­­sonlag melléklendő, váljon bel- vagy külföldön, különösen a bécsi és prágai paedagogiai intézetek­ben ily intézetek pontos ismeretét megszerezték-e maguknak. Az ekként tökéletesen támogatott, szabályszerű bélyegjegy­gyel ellátott s ezen cs. k. helytartósági osztályhoz intézett kérvények már szolgálatban álló tanítóknál a közvetlen tanodaigazgatóság út­ján, még­pedig ez utóbbinak véleményével ellátva, minden folyamodók részéről pedig az elöljáró po­litikai hatóság által legfölebb 1956. mártius végéig mint zárhatáridőig, az illető főtiszt, ordinariatu­­sokhoz, és a Pesten fölállítandó képezde két tanítói állomásaira nézve az itteni cs. k. helytartósági osztályhoz benyújtandók. Buda, február 18. 1856. A cs­. k. helytartósági osztálytól. Hird­etm­én­y. (440*) (2—3) 602. A cs. kir. budai országos pénzügyi igazga­­­tósági osztály 80,000 mázsa sónak Marmarosból a cs. kir. szegedi só­ raktárbai szállításának bérbe kiadását s e végre nyilvános pályázat szóbeli írásbeli ajánlatok útjábani hirdetését újonnan ha­tározta*. Az árlejtés a szóbeli ajánlatokra nézve egy e végre különösen kirendelt bizottmány előtt 1856 évi mártius 7-én Budán a kamarai épületben reg­geli 9 órakor fog tartatni.­A válalkozni kívánók szabadságában áll, az ár­lejtésnél személyesen , vagy pedig megbízottjuk által megjelenni, az utóbbinak azonban maga tön­ényes meghatalmazási levéllel kell igazolni. Az ötszázlási bánatpénz 80,000 mázsáért 2000 pftot, 40,000 mázsáért 1000 ftot, 20,000 mázsáért 500 ftot, és 10,000 mázsáért 250 ftot­trészen, és vagy készpénzben, vagy statuspapirokban börzei érté­kük szerint letehető, kivévén az 1834 és 1839 évi statuskötelezvényeket, melyek névszerinti értékü­kön felül el nem fogadtathatnak. A kikiáltási ár egy mázsa után és az egész úti­nalra nézve­ harmincz krajczár a kősónál két és egy negyed, a porsónál pedig két negyed per­cent engedtetik apadás fejében. Az illető válalkozó a szükséges és szabad vá­lasztható fuvarszereket magának megszerezni kö­teles. Azon esetre, ha válalkozó e czélra a szálfát marmarosi magános tulajdonosoktól szerezni kí­vánna , az ehhez szükséges engedmény meg­adatni fog. A többi árlejtési feltételek a cs. kir. .budai or­szágos pénzügyi igazgatóságnál megtekinthetők. A bérleni kívánók könnyebbségére írásbeli ajánlatok beadása is megengedtetik. Ilyen írásbeli ajánlat az ezen hirdetés végén látható példány (Formular) szerint 15 krajczáros bélyegre írandó s a) a bánatpénz letétéről, b) az ajánlattevő nagykorúságáról szóló,és c) az illető hatóság által kiállított erkölcsiségi bizonyítványokkal ellátandó. Ezen ajánlatok legfeljebb 1856. évi mártius 6-ik napjának déli 12 órájáig a cz. kir. budai országos pénzügyi igazgatóság osztály­elnöki irodájában pecsét alatt beadandók. Budán 1856. február 26-án. (Az ajánlat szerkezet-formája) (15 kv bélyeg) Alulirt,ezennel késznek nyilatkozik a sószálli­tást Marmarosból Szegedig az 1856 közigazgatási év folytában, a miként a cs. k. budai országos pénzügyi igazgatósági osztály 1856. február 26-ai hirdetménye szerint fog megtörténni (az összeget betűkkel kiírva) jutásmért, minden mázsa után és az egész vonalra számítva, a meghatározott felté­telek alatt átvenni és ezen ajánlatért az általa le­tett bánatpénzzel kezeskedni. (A hirdetésben megrendelt három csatolvány be van mellékelve) (Sajátkezű aláírás) (lakás) (állapot) (kívül) Leszállítási ajánlat 1856. évre. Idézések. (352) , (2—3) 165. Az esztergomi cs. k. járásbíróság által Pflaum Móricz volt kirvai vegyes kereskedőnek, kinek jelenlegi tartózkodási helye nem tudatik, tudtára adatik, hogy ellene ezen cs. kir. járásbi­róságnál a maróthi alapítványi uradalom által 185 pft 2% kr. haszonbér végett, továbbá Hausknecht István által 60 pft kölcsön tartozás, és Wallfisch Jakab által 79 pft 43 kr adósság végett keresetek ndittattak,melyeknek tárgyalására határidőül f.­é martius 14-re d. e. 9, 10 és 11-ik órát tűzettek ki, a felek meg nem jelenése esetében a polg. per­­rendt. 40-ik§. értelméhez képest fogván ítélet ho­zatni. . Miután e cs. kir. járásbíróság előtt a panasztott Pflaum Móricznak jelenlegi tartózkodási helye is­meretlen, tehát az ő költségére és veszélyére gondnokul Cziglényi Endre ügyvéd úr rendeltetett, kivel a fen­téb­ is tett peres ügyek a polg. perrendi szabályaihoz képest tágyaltatni fognak. Pflaum Móricz tehát felszólíittatik, hogy a ré­szére kinevezett gondnokot a kérdéses peres ügyeknek czélszerű vitele iránt utasítsa, vagy más meghatalmazottat nevezzen, s azt ezen bíróságnak bejelentse, ellenkező esetben mulasztása követ­kezményeit magának tulajdonítsa. Kelt Esztergomban január 11-kén 1856. Cs. kir. járásbíróság. C­sődök. (297)(1­730. ) A debreczeni cs. k. megyei törvényi részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Sz István debreczeni bejegyzett füszerkereskedő é­ves v­agyonai ellén annak saját bejelentése föl; csőd nyittatott, — perügyelőül s ideiglenes­­ön gondnokul ügyvéd Paksi Imre, helyetteséül ügy Hatvani Gábor debreczeni lakosok rendeltettek A csődrendtartás 30. §§. értelmében tehát ss vannak mindazok, kiket a csőd alá került vágy­hoz bárminémű igények illetnek, hogy követelé­sét a szükséges okmányokkal ellátva, legföl f. é. április 30-ik napjáig ezen cs. k. megyei vényszéknél annál bizonyosabban bejelent mert ellenkező esetben a netalán őket illető ti­den, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a ts­ömeghezi minden igényeiket elfogják vesztei egyszersmind az ideiglenes tömmeggondnok­­ erősíti­se, vagy más gondnoknak, egyszersmin hitelezőválasztmánynak megválasztására­­. M­ájus 2-ik napjának reggeli 9 órája a csődre tartás 30. és 43. §-ai rendeleténél fogva, hozzáadással tüzelik ki, miszerint az ezen vénynapra meg nem jelent hitelezők tekint nem fognak vétetni. Kelt Debreczenben a cs. k. megyei törvénys.­nek az 1856. évi január 26-án tartott tanács séből. (298) (1-438. ) Az aradi cs. kir. megyetörvényszék tál Epstein Lázár szabó mester és aradi lakos , a csőd megnyitása elrendeltetvén s perügyi Ekesfalvay György, helyetteséül pedig Kádár , helyben lakó ügyvédek, és ideiglenes tömeggé nőkül Ekesfollvay György ügyvéd aradi lakos neveztetvén, mind azok, kik a csőd alá­l­ vagyonhoz bárminemű igényt tartanak, felszó­lalnak, hogy igényeiket folyó évi május­­ napjáig ezen császári királyi megyetörvé­szeknél mint csődbíróságnál jelentsék be, vel ellenkező esetb­en ők, a netalán őket­­ tulajdoni, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem kiütve, a csődtárgyalásból ki fognak zárati a csődtömeghez, igényüket el fogják veszteni egyszersmind figyelmeztetősig a csődrendtr 44-ik §-ában foglaltató következményekre ,­­ is értesíttetnek , hogy az ideiglenes tömeggond megerősítésére, vagy más gondnok, és a hitv­álasztmány megválasztására, úgy az adósn­ vagyonátengedés jogkedvezményéhez­ igénye­­ folyó évi május 7-ik napja törvénynapul s­zetett. Mi oly figyelmeztetéssel tetetik közzé, ti azon hitelezőket illetőleg, kik a jogkedvezmén­yét önként meg nem engedik, a közadós ellen bízott bűnvizsgálat bevégzése után fog határ­­ozatni, és hogy a jogkedvezmények megadási kérvény a bíróságnál, vagy perügyelőnél­­ szemlélhető. Kelt az aradi cs. kir. megyetörvényszék 1856-ik évi január 22-én tartott tanácsülésébe 0 (314) 660. — A cs. kir. budai országos törvény részéről közhírré tétetik, hogy Ó-Budán a főút­ban 17. szám alatt lakó Singer Simon kék urnak minden ingó, és azon koronaországok melyekben az 1853-iki julius 28-tól kelt ide­ges csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlanjai a csőd megnyittatott, és pelügyelőül s ideigl tömeggondnokul Loisch Ede ügyvéd ur, ennél­­yetteseül pedig Wohlschlager Jósef ügyvé kineveztetett. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd ala ki vagyonhoz bárm.nem­ü igények illetnek, eze felhívatn­ak , hogy azokat írásban vagy sz legfölebb 1856. évi május 8-ig ezen cs. kir. szagos törvényszéknél bejelentsék, ellenkező­­­ben ölt, a netán őket illető tulajdoni, elsőbe vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyai, ki fognak rekeszteni, és a csődtömeghezi mi­ igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind minden hitelezők felszóllítta, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősít vagy más gondnok, nem különben a hitelező lasztmány és ennek helyettesének megválása végett 1856. május 15-én reggeli 9 órakor a bizonyosabban jelenjenek meg, mivel külön ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. deletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a köz a felnevezett perügyelőnél, vagy ezen cs. országos törvényszéknél megtekinthető folyan­­ányában a vagyonátengedés jogkedvezmét igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás­t 1856-ik május 15-ik reggeli 9 órára azon bo adással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket főleg, kik azokat neki önkényt meg nem eng. közadós ellen indított büntető bírósági vizs. bevégzése után fog határozat hozatni. Budán, február 8-án 1856. 2) (442*) (­ Pályázati hirdetmény budai közigazgatási területen felállítandó ro­mai katholikus képezdéknél betöltendő tanítói ál­lomások elnyerése végett. Ő­ cs. Jt. Apostoli Felsége m. é. dec. 14-iki leg­felsőbb határozata folytán, s a f. é. január 30-ki 19,434/1396. sz. a. kelt magas cs. k. közoktatás­­ügyi minister kibocsátványhoz képest a budai közigazgatási területen a főtanodákkal kapcso­latba hozandó képezdék, melyek közel egy női ta­­nitóhivatali jelöltek képzésére lesz rendeltetve fognak felállíttatni. Az azoknál betöltendő tanitói állomások elnye­rése végett, melyekkel Pest városában évenkénti nyolczszáz forintnyi, Esztergom és Kalocsa váro­sokban pedig évenkénti hétszáz forintnyi fizetés a magyar tanulmányi pénzalapból van összekötve ezennel pályázat hirdettetik azon megjegyzéssel hogy az e tanulói állomásokért folyamodók kérvé­nyeinek következő bizonyítványokkal kell ellátva tenniök: 1. Keresztlevéllel és beoltási bizonyítványnya vagy a kiállt himlőkór kimutatásával. 2. A végzett tanulmányokról, különösen didak­tika, methodika és neveléstanról szóló bizonyítvá­nyokkal. 3. A közvetlen tanodai elöljáró által kiadott, és a helyi tanodaigazgató és járási tanodafelügyelő (esperes) által megerősített bizonyítványokkal a tanodának már tett szolgálatokról, hahogy pedig a folyamodók a tényleges nyilvános tanítók osztá­lyához nem tartoznak, eddigi alkalmaztatásukat és képességüket más módon ki kell mutatniuk. ■1. A német nyelvek­ szóval és írásban tudásáról, Esztergom és Kalocsára történő folyamodás eseté­ben a magyar nyelvnek is szóval és írásban tudá­sáról szóló bizonyítványokkal. 5. Az illető rendőri vagy politikai hatóság álta kiadott, vagy legalább megerősített bizonyitvány­(359) (1—3) P. 1312. Nyíregyházi származású Valent Mi­hály hiányolt személynek holtnak nyilvánítása iránt, a hiányoltunk osztályos vérrokonai által be­nyújtott kérelem folytán, — a hiányolt Valent Mihály, a polg. törv. 277. §♦ értelmében, az itteni megjelenésre ezennel oly kijelentéssel idéztetik hogy ha egy é­d határidő alatt meg nem jelenik, vagy pedig életben léte­s tartózkodási helye felől a mondott idő alatt a bíróságot nem értesíti , ezen bíróság a holtnak nyilvánítás iránti intézkedése­ket fogja érvényesíteni. Cs. kir. járási hivatal mint bíróság Nyiregy­­házára 1856. február 12. Pályázat. (3 (370*) 926. A pesti és k. postahivatalnál egy gyi­noki állomás betöltendü. Ez állomásért pályázók kérvényeiket f. martius 15-ig alulirt el. U. postaigazgatóst nyújtsák be, és azokat következő okmányt lássák el : 1) keresztlevél; 2) orvosi és­­ orvostanácsosi, megyei vagy kerületi orvos hitelesített bizonyítvány az egésségi állapot ; 3) hiteles bizonyítvány felgymnasiumban, felreáliskolában vagy más hasonló tanintézi végzett iskolai képzettség, vagy pedig más e utón nyert a a postaszolgálatra megkívánt nté­rettség felöl; 4) hiteles bizonyítvány a nye­méretekről. 5) Elöljáróhatósága által kiadott erejű bizonyítvány a felől, hogy a pályázó állapotban van , miszerint önmagát fentart és az átvállalandó kötelezettségnek meglelt Végre még megjegyeztetik, hogy a végleges i­talgyakorlatban felvétel előtt szabályszerű­­ hónapi próbaidő töltendő el; és ha a jelölt e alatt elegendő bizonyítványt nyújt a posta­­gálatra megkívánta­tó ismeret, képesség és a mazh­atás felől, és ha magaviselete úgy a hiú­ban valamint azon kívül kifogásnélküli, akit végleges fölvétel mint postahivatali gyakc alkalmazási okirat által megtörténik és szolf eskü letételére bocsáttatik. Pest február 15-én 1856. Cs. k. postaigazgatósági

Next