Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-08 / 82. szám

Pest. Kedd, 82 SZ. Szerkesztői iroda : Országút, 6. ez. a. (Kunewalderház) 7-ik em. BUDAPESTI Kiadó­hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep után­ napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetási díj: Vidékre : f á 1 6 - r­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­v­r­e: 8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. pontokat érek el egy párbeszéd leírásában, mely állítólag gr. Bno 1 és gr. Cavour teljhatalma­­zottak közt történt volna, s melyet valódi gyorsírói hűséggel irt le némely a fa növését halló levelező, sok lapok pedig utána nyom­tanak vala. Hogy meny­nyire igazunk volt, midőn mind a híreket légből kapottaknak tekintve, említésre méltóknak sem tar­tok, mutatja a következő czáfolat, melyet egy az ily megczáfolásokat épen nem igen kereső, s azért ez esetben hitelt érdemlő rajnai lap hoz. A „Ti­mes“ mart. 31-ről egy párisi levelezést hoz, s ab­ban egy Olaszországra vonatkozó hosszú vita fog­laltatik, mely az utolsó értekezleti ülések egyiké­ben gr. Bucl és gr. Cavour közt folyt volna. Fel vagyok hatalmazva kijelenteni, hogy az e leve­lezésben foglalt részletek mind koholmányok, s hogy eddig az olasz kérdés a con­­gressusban szóba sem jött.“ Ebből kitű­nik, mily óvatosan kell fogadni a fennebb említett­hez hasonló híreket. Egyáltalában még mai napig nem látjuk hiteles jelenségét annak, hogy az érte­kezletnek szándéka volna túlmenni a szorosan a keleti kérdéshez tartozó részletek határain, vala­mint annak sem, mit szintén emlegetnek, hogy a jelen értekezletek teljes bevégzése után európai congressus tartása szándékoltatnék, mivel mi azt indokolva teljességgel nem találjuk. Egyébiránt már a vérmesebb reményű lapok is kezdik nem hinni, hogy Olaszország helyzetén még egy ily má­sodik congressus­on is nagy módosítások létes­senek. Más levelezők még czifrább párbeszédekkel tud­ják mulattatni olvasóikat. „Látván gr.O­r­­­o­ff —igy szól egyik meseiró, azaz értekezleti levelező — hogy Anglia Törökország követeléseit erélyesen támo­gatja , elmegy a császárhoz, és igy szól : „Síre, Ön nagy ember! s én a szerint viselem magamat. Itt vannak utasításaim, Sire­­ látja azokból, mikép megbizattam előbb bizonyos engedményért vínt; ha az nem megy, kevesebbel is beérni, ha ez sem sikerül, bármi áron békét kötni. Most tudja, Sire, hányadán vagyunk, s kérdeni jöttem, megengedi-e Sire, hogy megfojtsanak.“ A császár aztán perse megigérő közbenjárását. A fönnebbieket csak an­nak példájául idézzük, mily együgyűeknek tartják némely levelezők olvasóikat, föltévén róluk, hogy elhiszik nemcsak azt, mikép a mondott párbeszéd csakugyan megtörtént, hanem azt a levelezőnek szóról szóra el is mondták, hogy dobra üthesse. Általában az értekezletek részleteteiről még foly­vást alig lehet valami bizonyost és hitelest tudni. A végrehajtási részletek kidolgozására bizottmányok neveztettek ki, (állítólag hat), melyek munkálatai azután teljelések véghatározata alá kerülnek. A fő békeokmányt, mint említik, minden felhatalma­zott aláírta. Annak mellékletei, melyek közt lenne egy csupán Orosz- és Törökország által aláírt, mely két állam számára volt tudomás szerint fenn­tartva a feketetengeren rendőri czélokra tartandó hajók száma iránti megegyezés joga, ugyanazon érvényűek mint a főszerződvény. A teljhatalma­­zottak ápril 4-n ismét­elést tartottak. A „Times“, mely koronkint nagy bőségben nyújt más lapok számára c­áfolnivalót, azt állító, mikép a jelen békekötvény nem a ratificalio hanem mindjárt az aláírás napjától életbe lép. Mellőzve azt, hogy ez a rendes szokás és forma ellen volna, elég csak arra figyelmeztetnünk, mikép a békekötvény műve tulajdonkép még csak a végrehajtási részletek megalapítása által lesz kiegészítve s életbeléptet­­hetővé téve. E részletek most képezik az értekez­let tanácskozásainak tárgyát, s mire bevégződnek, a ratificatiók is megérkeznek. A „Times“ állításá­nak tehát nincs értelme. A „J. des Debats“ után mailkor említett hírt, mi­szerint a szövetséges sergeknek a török tartomá­nyokból visszavonatása elhatároztatott, ma a „Pays“ s a „Patrie“ megerősítik. A jelen háború végén, mely tudomás szerint Tö­rökország függetlensége s felségjogainak megőr­zése végett folyt, sajátszerűleg hangzik egy a„Con­­stitutionnel“ben olvasható nyilatkozat. „Törökor­szág nagyon csalatkozik“, úgymond azon lap bécsi levelezője, „ha azt képzeli, hogy mivel közelebb föl fog vétetni az európai nagy családba, az állam meg­­szerzendi azon felségjogok feltétlen teljessé­gét, mikkel az európai rendszert képező államok bírnak.“ Mi Törökországnak a hatihumayum fölvé­tele elleni tiltakozását illeti, ennek csak féligmeddig lett sikere, a mennyiben az szó szerint a szerződ­­vénybe föl nem vétetett ugyan, de elvileg oly mó­don biztosíttatott, hogy a szultán s utódai azt vissza nem vonhatják. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 plt. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni alul irt kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich­ Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Pest, ápril 7. N. (Politikai szemle.) A hírlapoknak nem csekély része unalomig telve van tarkánál tar­kább, badarnál badarabb hírekkel, melyek közt csak itt ott úszik egy egy, mely legalább annyi va­lószínűséggel bir, hogy az ember följegyezze. Kü­lönösen szerepel különféle variáliókban az olasz­­kérdés, melyet némely levelezők folyvást szeret­nének minden áron a conferentia viszályalmájává tétetve látni. Többször mondok s egyik legköze­lebbi alkalommal bővebben kifejtettük, miért tart­juk mind­máig alaptalanoknak az e kérdésről az olvasóközönség könnyen hivőségére számítással némely hírlapokba dobott közléseket, melyek tető­ NEMHIVATALOS RÉSZ. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók­ előtt két jelentékeny tényleges mozzanat tűnik elénk. Legelőbb is látjuk, hogy az 0 cs. k. A p 0 s 10 1 i Felsége által elrendelt takarékossági rendszer a közigazgatás összes ágaiban tehetségig alkal­maztatott. Tudniillik daczára az általános drágasági viszonyok által aránylag szintén költségesebbé ala­kult közigazgatásnak, a rendes kiadások a múlt év­hez képest csak az államadóssági növekedett meg­­kívántatósággal szaporodtak. De e számtöbblet, mely kerek számban 1 milliót tesz, a rendes állam­bevételeknek 13 millió forinttal­ igen tetemes nö­vekedése által , dúsan kiegyenlíttetik. E növe­kedés mind az egyenes mind a közvetett adókra eloszlik; tudniillik tesz péld. a földadónál 14/2 milliót , a házadónál 1/2 milliót, a fogyasztási adónál csaknem 1g2 mill., a vámjövedéknél több mint 1 mill., a dohányjövedéknél pedig több mint 2,800,000 ftot, a bélyeg, díj és jogügyleti díjaknál több mint 1y3 milliót, a lottójövedéknél 200,000 ftot, a postajövedéknél több mint 1,400,000 ftot bankértékben. Az illető adómérték változatlansága mellett a jö­vedelemnek ily jelentékeny és folytonos növeke­dése mindenekelőtt teljes biztosítékul szolgál egy­felől a nemzet szolgálmányképessége, másfelől az adók c­élszerű kiszabása mellett, de egyszer­­mind lényegesen jelöli az általában az anyagi érdekek nagyobb virágzásának, a kereskedel­mi és ipartevékenység mind élénkebbé­ alakuló kifejlődésének stádiumát is. A legnagyobb súlyt kell helyeznünk abban, hogy e jelenség egy nagy politikai nyugtalanság és bizonytalanság korszaká­ban, következéskép némileg a nagyszerű előhaladás Austria keblében nyugvó elemeinek ellenállhatlan természeti erejével tűnt föl. A kimutatási év előtti finánczidőszakokban az adóviszonyok növekedésé­nek hasonló iránya mutatkozott; a keleti bonyo­dalmak nehéz súlya nem bírta az austriai adóerő lendületét megbénítani; e tény azon örvendetes kö­vetkeztetésre jogosít, hogy a következő békeévek e tekintetben még gazdagabb eredményeket fognak előidézni. A valutakülönbségnek, mely most napról napra inkább közeledik a semmi ponthoz, mellőztetését szintén mint legnagyobb financziai fontosságú moz­zanatot kell kiemelnünk. Az agio megszűnésével nem csak minden külföldi termények olcsóbbakká lesznek, hanem általában minden fogyasztási czik­­kekben olcsósági irány fog bekövetkezni, s azért teljes joggal mondhatni, hogy ha az adóeredmény csak az eddigi maradna is, az mégis a korábbi agro arányához képesti nagyobb értékkel bírna s többet adna ki, mert a közigazgatás is vevő és fogyasztó, még­pedig a legnagyobb az államban. A rendkívüli bevételek ösz­vegei 1855-n két té­nyezőből alakulnak össze, az austriai vasúttársaság fizetéseiből, és az államjószágokra eső földfelsza­­badítási kötelezvényekből, mely öszveg kerek szám­ban 5,200,000 ftot tesz. A rendkívüli kiadásoknál a politikai bonyodalmak által szükségessé tett 101 milliónyi rendkívüli ka­tonai kiadás tűnik ki leginkább; a Parma és Mo­dena számárai fizetések, melyek e rovatban előfor­dulnak, kevésb jelentősségűek. Ha már fontolóra veszszük, hogy az 1855-diki eszkeres­let kerek számban 138 milliót jön, s hogy a rendkívüli hadseregi kiadás a következő kimuta­tási évszakokban lassan kint megszünendik, különö­sen az adójövedelmek folytonos növekedésének föl­tevése mellett teljes alaposságú kilátás van rá, mi­szerint az agro megszűnését a deficit elenyészése annál biztosabban követendi, minthogy a fináncz­­igazgatás, mint eddig úgy ezentúl is minden az austriai pénzügy consolidálására szolgáló mozzana­tokat élesenlátó szellemmel érvényesíteni és fel­használni tudand. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. A p o S t o 1 i Felsége f. é. ápril 2—ki legfelsőbb kézirata által a cs. ház és a külügyek mi­nisterét gr. Bud­ Schauensteint hosszú , hű és kitűnő szolgálatai elismeréséül s az ő közreműködése mellett Párisban mart. 30-án aláirt béke alkalmából, a Szent-István rend nagykeresztjével legkegyelme­sebben földiszíteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 3-ki legfelsőbb határozata által egy vaspályának a mar­marosi sóbányákból Rónaszéktől és Sugataghtól Szi­geten át egész Vásáros-Naményig a kincstár költsé­gén leendő építtetését legkegyelmesebbben jóváhagyni méltóztatott. 1856. február 24-án holt császári rendelet, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerb vajdaságra s a Temesi-bánságra,azon határidők meghosszabbítása tárgyában, melyek az 1853. márt. 2-kán kelt császári nyiltparancsokkal (hírod. törv. lap 38, 40 és 41. sz.) Magyarországban, a Szerb­­vajdaságban s a temesi bánságban a foglalások megtámadása s az irtásföldek visszaváltása végett, továbbá Horvát- és Tót­­országban az irtásföldek visszaváltása s a hegy- és bértelkek szabályozása és visszaváltása végett szabattak. Ministereim és birodalmi tanácsom meghallgatása után, az 1853. mártius 2-kán kelt nyiltparancsokkal (Bírod. törv. lap 38 és 41. sz.) Magyarországban, a Szerb-vajdaságban s a temesi bánságban a foglalások megtámadása s az irtásföldek visszaváltása végett, továbbá az ugyanazon évben és napon kelt nyiltpa­­rancscsal (birod. törv. lap 40. sz.) Horvát- és Tót­országban az irtásföldek visszaváltása s a hegy- és bértelkek szabályozása és visszaváltása végett megál­lapított határidő meghosszabbítása iránt, következő­ket rendelem: 1. §. Az 1853. mártius 2-kán kelt nyiltparancsok (birod. törv. lap 38 és 40. sz.) 7. §-ban Magyaror­szágra, a Szerb-vajdaságra s a temesi bánságra nézve a foglalások megtámadása végett, azon esetben, ha sem a telkek tagosítása,sem a legelő elkülönzése nem kéretik, ezen nyiltparancsok keltétől számítandó há­rom évre szabott határidő 1859. december végéig hoszabbíttatik meg. 2. §. Az irtásföldek visszaváltása, a mennyiben az az 1853. mártius 2-i nyiltparancsok (birod. törv. lap 38 és 41. sz.) 9. §. s az ugyanazon évben s napon kelt nyiltparancs (birod. törv. lap 40. sz.) 37. §. ha­tározatai szerint megengedhető, ha az irtásföldek kü­lönös föltételek nélkül s határozatlan időre adattak át, azon esetekben, midőn a telkek tagosítása s a legelő elkülönzése kéretik, a visszaváltási jognak különbeni elenyészése mellett, ezen működés teljesítésekor ké­rendő. Ha ezen működéseknek sem egyike sem má­sika nem kéretik, az ily irtásföldek visszaváltása leg­feljebb 1859—ik évi december végéig szorgalmazandó, a visszaváltási jognak különbeni elenyészése mellett. 3. §. A megelőző szakaszhoz képest 1859-ik évi december végéig meghosszabbított határidőnek oly irtásföldek visszaváltásánál is van helye, melyek a je­lenlegi birtokos kezén bizonyos föltételek mellett s határozott időre léteznek, ha ezen föltételek teljesí­tése vagy a kiszabott határidő eltelte az 1853. márt. 2-kán kelt nyiltparancsokban (birod. törv. lap 38, 40 és 41. sz.) kitűzött három évi határidő alatt történik. 4. §. Az 1853 márt. 2-n Horvát- és Tótországra nézve kibocsátott nyiltparancs (birod. törv. lap. 40 sz.) 40 §-ban, a hegy- és bértelkektel járó tartozá­sok szabályozásáhozi jognak érvényesítésére szabott határidő hasonlag 1859. évi december végéig hosz­­szabbíttatik meg. 5. §. A hegy- és bértelkeknek visszaváltása Hor­vát- és Tótországban (1853 mart. 2 . kelt nyiltpa­rancs, birod. törv. lap 40 sz. 48 §.) azon esetekben, melyekben a telkek tagosítása vagy a legelő elkülön­­zése fog kéretni, ezen működés teljesítésekor, egyéb *) Bírod, tervl. 1856. febr. 28-ki Vill. db. 28. az­ esetekben pedig legfeljebb 1859 évi december vé­géig, igénybe veendő; ellenkező esetben a vissza­váltási jog elenyészik, s a különben visszaváltható hegy- és bértelkek, csupán az eddigi tartozások megváltása mellett válandnak a jelenlegi birtokosok tulajdonává. Ezen rendelet végrehajtásával bel- és igazságügyi ministereim bizvák meg. Bécs 1856. évi február 28-a. Ferencz József, s. k. (P. H) Báró Bach s. k. Báró Krauss s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s k. Magyarországnak az 1855—ki tiszai áradás által meglátogatott lakosai javára a cs. k. belügyministe­­rium által a császári állam összes koronaországaiban megengedett gyűjtés folytán a m. cs.k. főkormányhoz e cs.k. helytartósági osztály pestbudai igazgatási területe részére 1856. márt. 15-éig következő részadalékok folytak be: 1) Ott Márton bécsi kereskedőtől az fzt. kr. alsóaustriai cs. k. helytartóság által . . 15 — 2) Az esztergomi papnövelde növendé­keitől Protmann udvari tanácsos által . 21 30 3) A pesti takarékpénztártól . ... 333 20 4) A mühlhauseni járáskapitányságtól. 4 56 5) A leitmeritzi cs. k. kerületi hivatal­tól . . ................................ . . . 7 30 6) Egy kath. lelkésztől és Bicskey Lajos t. bicskei földbirtokostól ... 6 30 7) Rombach Mihálytól................125 — 8) „ . ..... 45 20 9) A budweisi cs. k. járási hivataltól . 3­6 10) A csongrádi cs. k. megyei ható­ságtól . . . . . . . . . . . 92­2 11) A szolnoki csász. k. megyei ható­ságtól ........... 12 47 12) Az esztergomi cs.k. megyei ható­ságtól . . 22 28 13) A pest-zsolti cs. k. megyei ható­ságtól . . 2­1 . . . . . . . . . 592 22 14) A kocsi cs. k. szolgabiróságtól . 65 52/4 15) , „ r » 2025 16) A pest-zsolti cs. k. megyei ható­ságtól . . . . . . . . . . . 109 32 17) A bicskei cs. k. szolgabiróságtól. 15 26% 18) n n » « 51 19) A székesfehérvári cs. k. szolgabi­róságtól­­ránk­ ... . . jh. . ■. 5 14 20) A tatai cs. k. szolgabiróságtól . 191 182/1 21) A pest Zsolti cs. k. megyeható­ságtól . . . .... . . . . 28 30 22) A pest-zsolti cs. k. megyeható­ságtól . . . . . .. . . . .. . 22 53 23) Székesfehérvár városától . . . 100 — 24) A tengerparti helytartóságtól . 30 292/4 25) A sopronyi cs. k. helytartósági osztály elnökségétől ..... .4770 17 26) A csaszlaui cs. k. kerületi hivatal­tól . . . . ... . ... . 2 10 27) A bunzlaui cs. k. kerületi hivataltól. 16 55 28) A gitschini cs. kir. kerületi hiva­taltól ..... 16 20 29) Az erdélyi cs. k. helytartóságtól. 101 42 30) Az egeri cs. k. kerületi hivataltól. 2 11 31) Jüngling J. R. az 1. hadsereg laj­stromzójától .... . . . . . 158 17 32) A prágai cs. k. kerületi hivataltól. 25 56 33) Protmann cs. k. udvari tanácsostól (a Pesti Napló szerkesztőségénél) . . 48 — 34) A bischofsteinitzi cs. k. járási hi­vataltól . . . . . ............................5 30 35) A kuttenbergi járási hivataltól. . 2 12 36) A brizsai kerületi hivataltól . . 1 — 37) Az elbogeni járási hivataltól . . 6 3 2 *4 38) A morvaországi cs. k. helytartó­ságtól ..................................................... 50 45 39) A szerb-bánsági cs. k. helytartó­ságtól . . .......................................15 44 40) A szerb-bánsági cs. k. helytartó­ságtól­­ .......................... . . . . 21 41 41) A moóri cs. k. szolgab. hivataltól. 3 31 (Folytattatik.) A legújabb államfinancziai kimutatás. D. C. Ha a lefolyt 1855. közigazgatási évről leg­újabban közzétett államfinancziai kimu­tatást vizsgáló szemekkel áttekintjük, mindenek­ April 8.1856. Kolozsvár, april 3. A „Kolozsvári Közlöny“ első száma a közönség előtt fekszik, s van reá reflexió, mint egy újszülött gyermekre. Egyik az uj lapnak fejletlen voná­saiból már egész jellemét s jelleméből egész jövő­jét látja; másik csak annyit vesz észre, hogy valóban megszületett, s ha a körülmények kedveznek, hosz­­szú életű lehet. Legyen is ! Annyit azonban mindenki tanulhat belőle, hogy születése valódi szükség volt: közügyeink egész seregéről értesülünk ez első számban is. Vasút, er­délyi múzeum, nemz, színház, gazdasági egylet, stb. mind szót kérnek, hogy valódi érdekeik a nyil­vánosság előtt képviseltessenek. Az erdélyi vasútügyet egyszerre nagy lelkese­déssel látjuk fölkaroltatni itt Kolozsvárott is, mióta Erdély déli részén magánvállalkozók minden lépé­seket megtesznek egy vasútvonalnak vidéküküt keresztülvezetése végett. Elhatározott cselekvésre ébredtek a szunyadó erők anyagi jövőnk ér­é

Next