Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)
1856-04-08 / 82. szám
Pest. Kedd, 82 SZ. Szerkesztői iroda : Országút, 6. ez. a. (Kunewalderház) 7-ik em. BUDAPESTI Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep után napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetási díj: Vidékre : f á 1 6 - re : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. pontokat érek el egy párbeszéd leírásában, mely állítólag gr. Bno 1 és gr. Cavour teljhatalmazottak közt történt volna, s melyet valódi gyorsírói hűséggel irt le némely a fa növését halló levelező, sok lapok pedig utána nyomtanak vala. Hogy menynyire igazunk volt, midőn mind a híreket légből kapottaknak tekintve, említésre méltóknak sem tartok, mutatja a következő czáfolat, melyet egy az ily megczáfolásokat épen nem igen kereső, s azért ez esetben hitelt érdemlő rajnai lap hoz. A „Times“ mart. 31-ről egy párisi levelezést hoz, s abban egy Olaszországra vonatkozó hosszú vita foglaltatik, mely az utolsó értekezleti ülések egyikében gr. Bucl és gr. Cavour közt folyt volna. Fel vagyok hatalmazva kijelenteni, hogy az e levelezésben foglalt részletek mind koholmányok, s hogy eddig az olasz kérdés a congressusban szóba sem jött.“ Ebből kitűnik, mily óvatosan kell fogadni a fennebb említetthez hasonló híreket. Egyáltalában még mai napig nem látjuk hiteles jelenségét annak, hogy az értekezletnek szándéka volna túlmenni a szorosan a keleti kérdéshez tartozó részletek határain, valamint annak sem, mit szintén emlegetnek, hogy a jelen értekezletek teljes bevégzése után európai congressus tartása szándékoltatnék, mivel mi azt indokolva teljességgel nem találjuk. Egyébiránt már a vérmesebb reményű lapok is kezdik nem hinni, hogy Olaszország helyzetén még egy ily második congressuson is nagy módosítások létessenek. Más levelezők még czifrább párbeszédekkel tudják mulattatni olvasóikat. „Látván gr.Oroff —igy szól egyik meseiró, azaz értekezleti levelező — hogy Anglia Törökország követeléseit erélyesen támogatja , elmegy a császárhoz, és igy szól : „Síre, Ön nagy ember! s én a szerint viselem magamat. Itt vannak utasításaim, Sire látja azokból, mikép megbizattam előbb bizonyos engedményért vínt; ha az nem megy, kevesebbel is beérni, ha ez sem sikerül, bármi áron békét kötni. Most tudja, Sire, hányadán vagyunk, s kérdeni jöttem, megengedi-e Sire, hogy megfojtsanak.“ A császár aztán perse megigérő közbenjárását. A fönnebbieket csak annak példájául idézzük, mily együgyűeknek tartják némely levelezők olvasóikat, föltévén róluk, hogy elhiszik nemcsak azt, mikép a mondott párbeszéd csakugyan megtörtént, hanem azt a levelezőnek szóról szóra el is mondták, hogy dobra üthesse. Általában az értekezletek részleteteiről még folyvást alig lehet valami bizonyost és hitelest tudni. A végrehajtási részletek kidolgozására bizottmányok neveztettek ki, (állítólag hat), melyek munkálatai azután teljelések véghatározata alá kerülnek. A fő békeokmányt, mint említik, minden felhatalmazott aláírta. Annak mellékletei, melyek közt lenne egy csupán Orosz- és Törökország által aláírt, mely két állam számára volt tudomás szerint fenntartva a feketetengeren rendőri czélokra tartandó hajók száma iránti megegyezés joga, ugyanazon érvényűek mint a főszerződvény. A teljhatalmazottak ápril 4-n ismételést tartottak. A „Times“, mely koronkint nagy bőségben nyújt más lapok számára cáfolnivalót, azt állító, mikép a jelen békekötvény nem a ratificalio hanem mindjárt az aláírás napjától életbe lép. Mellőzve azt, hogy ez a rendes szokás és forma ellen volna, elég csak arra figyelmeztetnünk, mikép a békekötvény műve tulajdonkép még csak a végrehajtási részletek megalapítása által lesz kiegészítve s életbeléptethetővé téve. E részletek most képezik az értekezlet tanácskozásainak tárgyát, s mire bevégződnek, a ratificatiók is megérkeznek. A „Times“ állításának tehát nincs értelme. A „J. des Debats“ után mailkor említett hírt, miszerint a szövetséges sergeknek a török tartományokból visszavonatása elhatároztatott, ma a „Pays“ s a „Patrie“ megerősítik. A jelen háború végén, mely tudomás szerint Törökország függetlensége s felségjogainak megőrzése végett folyt, sajátszerűleg hangzik egy a„Constitutionnel“ben olvasható nyilatkozat. „Törökország nagyon csalatkozik“, úgymond azon lap bécsi levelezője, „ha azt képzeli, hogy mivel közelebb föl fog vétetni az európai nagy családba, az állam megszerzendi azon felségjogok feltétlen teljességét, mikkel az európai rendszert képező államok bírnak.“ Mi Törökországnak a hatihumayum fölvétele elleni tiltakozását illeti, ennek csak féligmeddig lett sikere, a mennyiben az szó szerint a szerződvénybe föl nem vétetett ugyan, de elvileg oly módon biztosíttatott, hogy a szultán s utódai azt vissza nem vonhatják. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 plt. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni alul irt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Pest, ápril 7. N. (Politikai szemle.) A hírlapoknak nem csekély része unalomig telve van tarkánál tarkább, badarnál badarabb hírekkel, melyek közt csak itt ott úszik egy egy, mely legalább annyi valószínűséggel bir, hogy az ember följegyezze. Különösen szerepel különféle variáliókban az olaszkérdés, melyet némely levelezők folyvást szeretnének minden áron a conferentia viszályalmájává tétetve látni. Többször mondok s egyik legközelebbi alkalommal bővebben kifejtettük, miért tartjuk mindmáig alaptalanoknak az e kérdésről az olvasóközönség könnyen hivőségére számítással némely hírlapokba dobott közléseket, melyek tető NEMHIVATALOS RÉSZ. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók előtt két jelentékeny tényleges mozzanat tűnik elénk. Legelőbb is látjuk, hogy az 0 cs. k. A p 0 s 10 1 i Felsége által elrendelt takarékossági rendszer a közigazgatás összes ágaiban tehetségig alkalmaztatott. Tudniillik daczára az általános drágasági viszonyok által aránylag szintén költségesebbé alakult közigazgatásnak, a rendes kiadások a múlt évhez képest csak az államadóssági növekedett megkívántatósággal szaporodtak. De e számtöbblet, mely kerek számban 1 milliót tesz, a rendes állambevételeknek 13 millió forinttal igen tetemes növekedése által , dúsan kiegyenlíttetik. E növekedés mind az egyenes mind a közvetett adókra eloszlik; tudniillik tesz péld. a földadónál 14/2 milliót , a házadónál 1/2 milliót, a fogyasztási adónál csaknem 1g2 mill., a vámjövedéknél több mint 1 mill., a dohányjövedéknél pedig több mint 2,800,000 ftot, a bélyeg, díj és jogügyleti díjaknál több mint 1y3 milliót, a lottójövedéknél 200,000 ftot, a postajövedéknél több mint 1,400,000 ftot bankértékben. Az illető adómérték változatlansága mellett a jövedelemnek ily jelentékeny és folytonos növekedése mindenekelőtt teljes biztosítékul szolgál egyfelől a nemzet szolgálmányképessége, másfelől az adók célszerű kiszabása mellett, de egyszermind lényegesen jelöli az általában az anyagi érdekek nagyobb virágzásának, a kereskedelmi és ipartevékenység mind élénkebbé alakuló kifejlődésének stádiumát is. A legnagyobb súlyt kell helyeznünk abban, hogy e jelenség egy nagy politikai nyugtalanság és bizonytalanság korszakában, következéskép némileg a nagyszerű előhaladás Austria keblében nyugvó elemeinek ellenállhatlan természeti erejével tűnt föl. A kimutatási év előtti finánczidőszakokban az adóviszonyok növekedésének hasonló iránya mutatkozott; a keleti bonyodalmak nehéz súlya nem bírta az austriai adóerő lendületét megbénítani; e tény azon örvendetes következtetésre jogosít, hogy a következő békeévek e tekintetben még gazdagabb eredményeket fognak előidézni. A valutakülönbségnek, mely most napról napra inkább közeledik a semmi ponthoz, mellőztetését szintén mint legnagyobb financziai fontosságú mozzanatot kell kiemelnünk. Az agio megszűnésével nem csak minden külföldi termények olcsóbbakká lesznek, hanem általában minden fogyasztási czikkekben olcsósági irány fog bekövetkezni, s azért teljes joggal mondhatni, hogy ha az adóeredmény csak az eddigi maradna is, az mégis a korábbi agro arányához képesti nagyobb értékkel bírna s többet adna ki, mert a közigazgatás is vevő és fogyasztó, mégpedig a legnagyobb az államban. A rendkívüli bevételek öszvegei 1855-n két tényezőből alakulnak össze, az austriai vasúttársaság fizetéseiből, és az államjószágokra eső földfelszabadítási kötelezvényekből, mely öszveg kerek számban 5,200,000 ftot tesz. A rendkívüli kiadásoknál a politikai bonyodalmak által szükségessé tett 101 milliónyi rendkívüli katonai kiadás tűnik ki leginkább; a Parma és Modena számárai fizetések, melyek e rovatban előfordulnak, kevésb jelentősségűek. Ha már fontolóra veszszük, hogy az 1855-diki eszkereslet kerek számban 138 milliót jön, s hogy a rendkívüli hadseregi kiadás a következő kimutatási évszakokban lassan kint megszünendik, különösen az adójövedelmek folytonos növekedésének föltevése mellett teljes alaposságú kilátás van rá, miszerint az agro megszűnését a deficit elenyészése annál biztosabban követendi, minthogy a finánczigazgatás, mint eddig úgy ezentúl is minden az austriai pénzügy consolidálására szolgáló mozzanatokat élesenlátó szellemmel érvényesíteni és felhasználni tudand. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. A p o S t o 1 i Felsége f. é. ápril 2—ki legfelsőbb kézirata által a cs. ház és a külügyek ministerét gr. Bud Schauensteint hosszú , hű és kitűnő szolgálatai elismeréséül s az ő közreműködése mellett Párisban mart. 30-án aláirt béke alkalmából, a Szent-István rend nagykeresztjével legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 3-ki legfelsőbb határozata által egy vaspályának a marmarosi sóbányákból Rónaszéktől és Sugataghtól Szigeten át egész Vásáros-Naményig a kincstár költségén leendő építtetését legkegyelmesebbben jóváhagyni méltóztatott. 1856. február 24-án holt császári rendelet, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerb vajdaságra s a Temesi-bánságra,azon határidők meghosszabbítása tárgyában, melyek az 1853. márt. 2-kán kelt császári nyiltparancsokkal (hírod. törv. lap 38, 40 és 41. sz.) Magyarországban, a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban a foglalások megtámadása s az irtásföldek visszaváltása végett, továbbá Horvát- és Tótországban az irtásföldek visszaváltása s a hegy- és bértelkek szabályozása és visszaváltása végett szabattak. Ministereim és birodalmi tanácsom meghallgatása után, az 1853. mártius 2-kán kelt nyiltparancsokkal (Bírod. törv. lap 38 és 41. sz.) Magyarországban, a Szerb-vajdaságban s a temesi bánságban a foglalások megtámadása s az irtásföldek visszaváltása végett, továbbá az ugyanazon évben és napon kelt nyiltparancscsal (birod. törv. lap 40. sz.) Horvát- és Tótországban az irtásföldek visszaváltása s a hegy- és bértelkek szabályozása és visszaváltása végett megállapított határidő meghosszabbítása iránt, következőket rendelem: 1. §. Az 1853. mártius 2-kán kelt nyiltparancsok (birod. törv. lap 38 és 40. sz.) 7. §-ban Magyarországra, a Szerb-vajdaságra s a temesi bánságra nézve a foglalások megtámadása végett, azon esetben, ha sem a telkek tagosítása,sem a legelő elkülönzése nem kéretik, ezen nyiltparancsok keltétől számítandó három évre szabott határidő 1859. december végéig hoszabbíttatik meg. 2. §. Az irtásföldek visszaváltása, a mennyiben az az 1853. mártius 2-i nyiltparancsok (birod. törv. lap 38 és 41. sz.) 9. §. s az ugyanazon évben s napon kelt nyiltparancs (birod. törv. lap 40. sz.) 37. §. határozatai szerint megengedhető, ha az irtásföldek különös föltételek nélkül s határozatlan időre adattak át, azon esetekben, midőn a telkek tagosítása s a legelő elkülönzése kéretik, a visszaváltási jognak különbeni elenyészése mellett, ezen működés teljesítésekor kérendő. Ha ezen működéseknek sem egyike sem másika nem kéretik, az ily irtásföldek visszaváltása legfeljebb 1859—ik évi december végéig szorgalmazandó, a visszaváltási jognak különbeni elenyészése mellett. 3. §. A megelőző szakaszhoz képest 1859-ik évi december végéig meghosszabbított határidőnek oly irtásföldek visszaváltásánál is van helye, melyek a jelenlegi birtokos kezén bizonyos föltételek mellett s határozott időre léteznek, ha ezen föltételek teljesítése vagy a kiszabott határidő eltelte az 1853. márt. 2-kán kelt nyiltparancsokban (birod. törv. lap 38, 40 és 41. sz.) kitűzött három évi határidő alatt történik. 4. §. Az 1853 márt. 2-n Horvát- és Tótországra nézve kibocsátott nyiltparancs (birod. törv. lap. 40 sz.) 40 §-ban, a hegy- és bértelkektel járó tartozások szabályozásáhozi jognak érvényesítésére szabott határidő hasonlag 1859. évi december végéig hoszszabbíttatik meg. 5. §. A hegy- és bértelkeknek visszaváltása Horvát- és Tótországban (1853 mart. 2 . kelt nyiltparancs, birod. törv. lap 40 sz. 48 §.) azon esetekben, melyekben a telkek tagosítása vagy a legelő elkülönzése fog kéretni, ezen működés teljesítésekor, egyéb *) Bírod, tervl. 1856. febr. 28-ki Vill. db. 28. az esetekben pedig legfeljebb 1859 évi december végéig, igénybe veendő; ellenkező esetben a visszaváltási jog elenyészik, s a különben visszaváltható hegy- és bértelkek, csupán az eddigi tartozások megváltása mellett válandnak a jelenlegi birtokosok tulajdonává. Ezen rendelet végrehajtásával bel- és igazságügyi ministereim bizvák meg. Bécs 1856. évi február 28-a. Ferencz József, s. k. (P. H) Báró Bach s. k. Báró Krauss s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet s k. Magyarországnak az 1855—ki tiszai áradás által meglátogatott lakosai javára a cs. k. belügyministerium által a császári állam összes koronaországaiban megengedett gyűjtés folytán a m. cs.k. főkormányhoz e cs.k. helytartósági osztály pestbudai igazgatási területe részére 1856. márt. 15-éig következő részadalékok folytak be: 1) Ott Márton bécsi kereskedőtől az fzt. kr. alsóaustriai cs. k. helytartóság által . . 15 — 2) Az esztergomi papnövelde növendékeitől Protmann udvari tanácsos által . 21 30 3) A pesti takarékpénztártól . ... 333 20 4) A mühlhauseni járáskapitányságtól. 4 56 5) A leitmeritzi cs. k. kerületi hivataltól . . ................................ . . . 7 30 6) Egy kath. lelkésztől és Bicskey Lajos t. bicskei földbirtokostól ... 6 30 7) Rombach Mihálytól................125 — 8) „ . ..... 45 20 9) A budweisi cs. k. járási hivataltól . 36 10) A csongrádi cs. k. megyei hatóságtól . . . . . . . . . . . 922 11) A szolnoki csász. k. megyei hatóságtól ........... 12 47 12) Az esztergomi cs.k. megyei hatóságtól . . 22 28 13) A pest-zsolti cs. k. megyei hatóságtól . . 21 . . . . . . . . . 592 22 14) A kocsi cs. k. szolgabiróságtól . 65 52/4 15) , „ r » 2025 16) A pest-zsolti cs. k. megyei hatóságtól . . . . . . . . . . . 109 32 17) A bicskei cs. k. szolgabiróságtól. 15 26% 18) n n » « 51 19) A székesfehérvári cs. k. szolgabiróságtólránk ... . . jh. . ■. 5 14 20) A tatai cs. k. szolgabiróságtól . 191 182/1 21) A pest Zsolti cs. k. megyehatóságtól . . . .... . . . . 28 30 22) A pest-zsolti cs. k. megyehatóságtól . . . . . .. . . . .. . 22 53 23) Székesfehérvár városától . . . 100 — 24) A tengerparti helytartóságtól . 30 292/4 25) A sopronyi cs. k. helytartósági osztály elnökségétől ..... .4770 17 26) A csaszlaui cs. k. kerületi hivataltól . . . . ... . ... . 2 10 27) A bunzlaui cs. k. kerületi hivataltól. 16 55 28) A gitschini cs. kir. kerületi hivataltól ..... 16 20 29) Az erdélyi cs. k. helytartóságtól. 101 42 30) Az egeri cs. k. kerületi hivataltól. 2 11 31) Jüngling J. R. az 1. hadsereg lajstromzójától .... . . . . . 158 17 32) A prágai cs. k. kerületi hivataltól. 25 56 33) Protmann cs. k. udvari tanácsostól (a Pesti Napló szerkesztőségénél) . . 48 — 34) A bischofsteinitzi cs. k. járási hivataltól . . . . . ............................5 30 35) A kuttenbergi járási hivataltól. . 2 12 36) A brizsai kerületi hivataltól . . 1 — 37) Az elbogeni járási hivataltól . . 6 3 2 *4 38) A morvaországi cs. k. helytartóságtól ..................................................... 50 45 39) A szerb-bánsági cs. k. helytartóságtól . . .......................................15 44 40) A szerb-bánsági cs. k. helytartóságtól .......................... . . . . 21 41 41) A moóri cs. k. szolgab. hivataltól. 3 31 (Folytattatik.) A legújabb államfinancziai kimutatás. D. C. Ha a lefolyt 1855. közigazgatási évről legújabban közzétett államfinancziai kimutatást vizsgáló szemekkel áttekintjük, mindenek April 8.1856. Kolozsvár, april 3. A „Kolozsvári Közlöny“ első száma a közönség előtt fekszik, s van reá reflexió, mint egy újszülött gyermekre. Egyik az uj lapnak fejletlen vonásaiból már egész jellemét s jelleméből egész jövőjét látja; másik csak annyit vesz észre, hogy valóban megszületett, s ha a körülmények kedveznek, hoszszú életű lehet. Legyen is ! Annyit azonban mindenki tanulhat belőle, hogy születése valódi szükség volt: közügyeink egész seregéről értesülünk ez első számban is. Vasút, erdélyi múzeum, nemz, színház, gazdasági egylet, stb. mind szót kérnek, hogy valódi érdekeik a nyilvánosság előtt képviseltessenek. Az erdélyi vasútügyet egyszerre nagy lelkesedéssel látjuk fölkaroltatni itt Kolozsvárott is, mióta Erdély déli részén magánvállalkozók minden lépéseket megtesznek egy vasútvonalnak vidéküküt keresztülvezetése végett. Elhatározott cselekvésre ébredtek a szunyadó erők anyagi jövőnk éré