Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)

1856-06-01 / 126. szám

első füzetek számára készen álló műtárgyak között találjuk Magyarországból a j­á­k­i román templomot. Évenkint hat füzet fog megjelenni, mindenik 1 —2 ív szöveggel és 4 aczélmetszetü vagy színes nyomatú képpel, mely utóbbit a világhírű cs. kir. udvari államnyomda fogja szolgáltatni; azonkívül a magya­rázó szöveg közt számos fametszetek lesznek. A munka Stuttgartban Ebner és Seubert kiadó könyvkereskedésében jelenik meg, s az első füzet már minden könyv- és műkereskedésben található. Ára egy füzetnek 2 f. 12 kr. a pompás kiadású 4 ft. Azon­­lendület folytán, melyet a művészet tanulmánya Aus­­triában legújabban von, s azon magas érdeknél fogva, melyet a papság és világiak, művészek és műbarátok az iránt tanusitnak, sietünk a közönséget e nagyszerű vállalatra figyelmeztetni, mely a birodalom műkin­cseit minden oldalról érdemlett elismerésre juttatni iüző föladatául. — A magyar írók arc­­­képcsarnok­a, mely vállalatáról V­a­h­o­t Imre urnak múlt számunk­ban olvasóinkat már értesítettük — a közönség fi­­gyelmébe és pártolásába ajánlható,a mennyiben az egy szives emlékül szolgál, ha szinte azt Pantheonnak, Westminsternek vagy Walhallának nem tarthat­ják is. A nagy részint nem most elsőben közlött 34 arcz­­kép Bécsben készült és csinos mű, de nem mindeniket lehet eltaláltnak s életűdnek mondani. Hogy a kiadó úr maga arczképét is közölte — arra több megelő­ző példák által jogosítva volt. ** A nemzeti színházba tegnapelőtt estve „Esme­ralda“ czimü ballet, mely Aranyváry k. a. jutal­mára adatott, igen szép közönséget vonzott, mely az előadással egészben véve méltán meg volt elégedve. A színrealkalmazás­t a m­a i 11 i­urnak meglehetősen sikerült, tekintetbe vévén azon parányi eszközök­et, melyek színházunknál egy ballet színpadosítása s ki­állítására találhatók. Aranyváry k. a. ma is mindvégig érdemlett tapsokra ragadá az összes kö­zönséget úgy tánczának bája, mint a legnehezebb, legmesterségesb tánczfigurák kivitelében is mindig egyenlő biztosság által.Lejtésének hibátlan szabatos­sága, párosulva azon minden kihívó kaczérságtól ment báj- és nyugodtsággal, mely előadásán har­móniai egybehangzással elömlik, Aranyváry kis­asszonyt a tánczművészet kitűnő fokára, s igen szí­vesen látott jelenséggé emelik. Kivált a 3-dik felvo­násbeli nagy kettősét mondhatni első lépésétől utól­­sóig a közönség folytonos tapsai közt leste el. Sze­repének tisztán mimikai részében is több kitűnő moz­zanatai voltak. A C a m p i 11 i ur által betanított kar­­tánczok közöl kivált a 3-dik felvonásbeli koszorú­­táncz kiemelendő. Általában e ballet még sok kelle­mes estvét nyújthat a közönségnek, kivált ha az előadásba a gyakorlás nagyobb pontosságot,­­ a c­­­­u­s­­­hoz, mint azt ez első alkalommal találtunk. E hallétben is, mint minden új előadáson színházunknál, meglátszott az elegendő számú próbák hiánya. Aranyváry k. a. koszorúkkal is meg lön tisztelve.­­Egressy Sámuel derék hazánkfia nevét is­meri már a közönség azon áldozatokból, melyeket a művelődés érdekében ten. Főként a n. körösi nyilvános főgymnasium úgy látszik különös figyelme tárgya. Közelebbről ismét adta tanujelét szép hajla­mának a jó tettekre. Most veszszük a tudósítást, mi­kép legújabban főként a magyar irodalmat illetőleg gazdag könyvtárát az említett gymnasiumnak ajándé­kozta. Ezenkívül kötelezte magát 20 ok­nak évenkénti fizetésére, oly czélból, hogy azzal a gymnasium könyvtára azon évben megjelenő jeles­ magyar köny­veket szerezzen be. Köszönet ez ajándékért, s különösen köszönet a szép példáért, melyet időről időre a művelődés őszinte barátjainak ad ! •Szabó ur magyar szín- és daltársulata f. be­­­kére fog Bécsben megérkezni; előadásai sorában Jókai „Dalma“ czimü eredeti drámája is színre ke­­rülend. A társaság utolsó állomása II. Várad volt.­­ Az „Ostdeutsche Post“ május 30-diki 124-dik számában egy a tiszai vasútra vonatkozó és Pestről irt levél olvasható, melyben a következő feltűnő hely foglaltatik: „A tiszai vasutak vállalkozói oly mű teremtésére egyesültek, melynek teljes gazdag gyü­mölcsei csak az utódok ölébe fognak hullani. A ke­­vésbbé kedvező időköznek az által lehet és kell meg­­rövidíttetni, miszerint a vállalkozók nemcsak közve­títve a vaspálya által, hanem közvetlenül is mint mű­velők (als Kultivatoren?!) lépnek föl, mire nézve ők se gazdagság se értelmiség híjával nincsenek. A tiszai vidékeken a népgazdászati életnek minden kö­rében még végellen sok teendő van, melyek épen oly sürgetőleg szükségesek, mint a vasutak. Igen óhaj­tandó volna, miszerint a vaspályán dolgozókkal egy­szersmind sok más családok jöjenek az országba, hogy a jövő vasúti vonalaknak ne kelljen többé mért­­földekre terjedő pusztákon és mocsáros vidékeken átvitetni. A tiszai pályák vidékének legnagyobb része épen azon specificus Magyarország, mely ismeretes azon leírásokból, mik csaknem mesésen hangzanak, és mégis terraészetnek. Igaz, hogy ott élénk, sőt erősen népes helyek fejlődnek ki, de ezek­ben nagyobbára a valódi magyar nép magva (Kern des echten Magyarenvolkes) lakik, mely büszke ön­elégültségben ábrándozó s makacs előszeretettel ra­gaszkodik a rég megszokott sajátságokhoz, s épen azért a nyugat műveltsége ellen ösztönszerü idegen­kedéssel viseltetik“ (einen instinktiven Widerwil­len gegen die Cultur des Westens hat.) — Nem tartjuk szükségesnek commentárral kisérni, ezen nem akarjuk mondani rosz akaratot de bizonyára annál több tudatlanságot tanúsító közlést, melynek írója állítólag Pesten — tehát Magyarország fővárosában él, s hi­hetőleg nem mulasztja el magát az illető helyeken úgy mutatni be, mint „ungarischer Literat“, ki mégis a magyarországi viszonyokról ily illiteratus dolgokat terjeszt a műveit német közönség előtt, s épen oly lapban, melytől számos magyar előfizetői talán meg­várhatnák, hogy avatottabb és oly levelezőt tartson, kinek tapasztalatköre a pesti sorompókon vagy zugli­geten túlterjed, s ki mielőtt a valódi magyar népről s annak lakhelyéről ír,­ előbb azzal megismerkedni igyekezzék: egy ily korlátolt horizonon fölülálló levelező bizonyosan nem fogná a magyar népet úgy festeni, mint a nyugati művel­tségtől ösztönszerüleg idegent, se pedig az alföl­det úgy leírni, mint egy amerikai, mocsárlepte­­s pusztaságot, melyet a mindig hóval fedett bihari ha­vasok zárnak be. Valóban az ily teljes helyismeret­lenséget eláruló pesti levelek leghangosabban szóla­nak a tiszai vasút mielőbbi létesültének szükséges­­ volta mellett, hogy íróiknak kívánatos alkalom nyut­­tassék, hely- és népismei alaposabb tanulmányok té­telére, mint az idézett levél tanúsít. — A mi a lapunk tegnapi számában említett és Bu­dán végrehajtott kivégeztetés közelebbi körülményeit, illeti — a gyilkos W... L... József krakói születésű zsidó vallásu napszámos, ki tolvajságért már kétszer, egyszer pedig valakinek könnyű megsebzéséért bün­tetve volt, mint maga a törvényszék előtt beválté, féltékenységtől ingereltetése következtében nejét ta­valyi october 29-n éjfélkor kikeresett kegyetlenség­gel meggyilkoló — még pedig egy bőrvágó késsel 47 vágást és szúrást tévén rajta, melyek közöt­t tel­jesen halált okozó vala, úgy hogy a kinzott nő elvér­zés következtében múlt ki. A mondott éjjel nejével egy korcsmán történt heves veszekedés után, annak labába belopódzkodva ágya alá vette magát, s miután neje első férjétől született két gyermeke­, szolgálója s egy más asszonynyal együtt lefeküdt, az ágy alól kibuván felébredt és ágyból kiugrott s tüstént segítségért kiáltó nejét megölte. A budai országos törvényszék által tavalyi decembe 11. rá kimondott halálos ítélet a felsőbb törvényszékek általi megerő­sítés után, a­mint tegnap írtuk, május 30-a Budán, a vártemető melletti dombon kötél által végrehajtva j jön. Mint a kivégeztetésén, úgy midőn estve az egész­­ napon át függő hulla levétetett, számos nézők és bá­mészkodók valának jelen, még pedig több bérkocsik is, — úgy hogy az említett zsidó gonosztévének elta- i­karíttatása meglehetős közönség kíséretében történt. Ha a pestieket vádolják, hogy újságkívánók, bizony e részben a budaiak sem állanak hátrább. ** 1848 óta el van határozva Szardiniában, hogy Károly Albertnek szobrot emeljenek, s a turini kam­rák akkor e műemlékre 675,000 frankot szavaztak meg. A terv készítésével Marochetti szobrász bízatott meg Londonban. Beküldött mintája azonban művészietlennek találtatott s nem elégíte ki. F. hó 20-a e tárgy újra fölmerülvén a kamrában, azon szemrehányásra, miért nem bízatott az ügy a fennálló (művészeti) akadémiákra,P a I é o c a p a építészetügyi minister következő szavakkal felelt: „Tisztelem az­­ akadémiákat, de azoknak megvannak az ő rendsze­reik, s ha az olasz vésművészet még tönkre nem ju­tott, annak köszönhető, hogy sohasem állt egészen az akadémiák uralma alatt. Ez uralom oka az olasz festészet lehanyatlásának. Hibáz, ki azt hiszi, hogy a kezdőt nem lehet eléggé di­­c­s­é­r­n­i, vagy ha azt mondja neki, hogy Olaszorszá­­­­gon kívül nincs művészet. Az idegenek meg­tagadása meghozza rész gyümölcsét.­­ Babérainkon alszunk, s ekközben a művé­­szetek hanyatlásnak indulnak. A művészetnek teljességgel nincs javár­a,ha a kezdők­­nek igen hízelgünk; jobb volna őket tanul­mányra ösztönözni, s úgy tenni, mint Rafael tanít­ványai, kiknek maguknak kellett a festéket törni s kik később nagy emberekké váltak.“ Kis változtatás-­­­sal e beszéd igen illik a mi művészeti viszonyainkra.­­ Mutate nomine de vobis fabula narratur. ** A „Budapesti Hírlap“ kiadója által e lapok új I évnegyedes előfizetői számára ajándékul megígért két kötetes munkából (Egy bretagnei nemes kalandjai a Philippini szigeteken) már Scythiából régen származott maradvány Ékes, jó s kőr földre hozott szép oltovány . Miért sovány, lettél ily halovány? De miért van benned ily irtovány ? E rimhajhászat s a metszetek pontos megtartása sok helyen erőltetésbe kerül, mely azonban a ma­gyar szórendet nem önkénytesen forgatja össze, hanem a XVI. és XVII. századbeli költőknél szo­kott inverziókat (minő a kölszó hátrább vetése stb.) alkalmazza. Költői szólama szintén megegyez régibb krónikás verselőink dictiójával : nyelvben, képek­ben, rythmusokban a Gradual énekeire emlékeztet. Az elbeszélés többnyire krónikás rendet tüntet föl; a mészárlás alkalmával leölt, vagy elfogott kecskeméti lakosokat névről névre s elég egyhan­gúlag siratja, s e helyen a halotti búcsúztató ver­sekhez hasonló modorban jár el; a vége felé némi emelkedést vett, honnan néhány versszakot, mint költői szempontból érdekesebb helyet, ideigtatunk: 123. Oh drága béren vett szép keresztényi vér, A pogány vérérül itt senki sem esmér, Tsak egyet ér, mert ugyan folyást vér Vér a vérre, mint hab habra úgy tér. 125. Majd a szép egekig a sirás hallatott, Sok panaszoskodás utczákon mondatott, Messze hatott, s jajszó kiáltatott Föld az Éggel küszködni láttatott. 126. Lakos és jövevény halottyát sirattya, Ki attyát s ki anyyát, ki férjét jajgatta. Ez azt mondgya : Megholt ötse és Báttya Amaz Fiát s Leányát óhajttya. 127. Lehajták a sok szép Ifjakat s véneket, Elvivék rabságra a kegyes szüzeket, Szép rendeket, s kellő személyeket Oskolában járó Gyermekeket. 128. Olt­­úr Templomának kettős környékei Sok megölelteknek temető kertjei, Sír vermei, s boltos rejtekei, Mint lettetek nyugott helyei. 129. Tetettek egy sírban harminczan, negyvenen, Az ítélő Bírót kik ot várják készen, Mert meg lészen, hogy ő törvényt teszen. És e testek állanak jobb részen. 130. Úr Jézus a ki vagy mindennek bírája Ki visgálod, kinek miként van munkája, A bozszúra Felségedet hivja A mertallan öleiteknek szája. 131. Alig boszszút érettek a Földnek Lakosin Tégy ítéletet más véreknek ontóin, De hallóin s igédnek szóllóin, Szánakozzál nevednek vallóin. 132. Rendelvén szentidnek állandó helyeket, De ellenségekre botsás veszélyeket, Törd fejeket, s fölöket s szemeket Parittyából hajítsd el lelkeket. Tudva van, hogy a szathmári béke s az által­a szerencsésen megszilárdult törvényes kormány alatt a gyászos polgári háborúból fejlődött,ezen ínség és vészteljes állapot megszűnt. —gy. Bűnvádi eljárás. Palmer William ell­e­n több ros­mér,ksések miatt, a londoni központi törvényszék előtt. (Folytatás: Lásd „B. H.“ 124. sz.) Május 19-iki ü I . s. A tárgyalás 10 órakor kezdődik. A hallgatók közt észrevehetői Lyttelton és Lennox lordokat. Az esküdtek megjelennek azon hivatalnokok kíséreté­ben, kiknek kötelességük, őket a londoni kávéházból a törvényterem­be vezetni. Kinézésükből ítélve, teg­napi kirándulásuk a rosz­idő daczára igen jó hatást tett reájuk. A vádlott levertebbnek látszott mint a korábbi napokban s dr. Taylornak, az ez ülésben kihallgatott első terhelő tanúnak előadását a legnagyobb figye­lemmel kiséri. Dr. Taylor Alfred : Én a londoni College of Physicians tagja vagyok, Guy kórházában fel­olvasást tartok a törvényszéki orvostanról s ez utóbb említett tárgyban egy munkát adtam ki. Emberi lé­nyen sohasem észleltem­ a strychnin hatását, azon­ban mintegy 10—12 ízben tettem kísérleteket ál­latokon, és pedig házi nyulakon. A méreg által elő­idézett jelenségek egészben csak kev­éssé ütöttek el egymástól. A méreg mennyisége, melyet az álla­toknak beadtam, fél szemertől hét szemerig válto­zott. Úgy találtam, hogy fél szemer elég egy házi­­nyul megölésére. Híg állapotban beadva, a méreg már néhány pillanat múlva ölt, ellenben szilárd ál­lapotban, t. i. labdacs alakjában, csak 6—11 percz alatt. Főleg a hátgerinczre hat. Mily könnyen szi­­vatik fel, ez a gyomor minőségétől függ. Azon ál­talam észlelt esetekben, midőn a strychnint labdacs alakjában alkalmaztam, a megmérgezett állat az első 5—6 perez alatt nem látszott szenvedni. Mo­zogni kezd s rögtön oldalvást esik le, midőn a mé­reg hatni kezd. Ekkor az izmok reszketése áll elő, a tagok kinyújtvák, a fej hátra van hajtva, s az áll­csontok görcsösen becsukódva. A szemek előre dőlnek. Rövid idő múlva a jelenségek kissé alább hagynak, s az állat látszólag nyugodt. A legcse­kélyebb zaj azonban vagy a leggyöngébb érintés új görcsrohamot idéz elő; az állat ordít s mint lát­szik heves fájdalmakat érez. Miután a jelenségek többször ismétlődtek, meghal nyugodtan. Halálát­­ egyes esetekben csak úgy vettem észre, hogy kezemet az állat szívére tettem. A halál utáni kiné­zés különböző. Egyes esetekben a test egészen megmerevül s egy hétig is így marad. Az állatot ekkor hátulsó lábánál úgy föl lehet emelni, hogy az egész test vízszintes helyzetben marad. A megme­revedés állapota mintegy 5 perczre a halál után áll be. A gyomorban a méregnek semmi nyo­mát sem találtam; egy vagy két általam említett eset­ben a hátgerincz összehúzódott, a velő rendesen semmi különös jelenséget sem mutatott. Még a múlt héten is észleltem egy dermeneli esetet a st. Tho­­mas-kórházban. A jelenségek ugyanazok voltak, mint az általam megmérgezett nyulaknál. Híg álla­potban a méreg gyorsabban hat, mint szilárdban. Legújabban tett kísérleteimnél szilárd állapotban alkalmaztam. Első esetben a jelenségek 7 perezre álltak elő, s az állat 13 perez alatt halt meg, azon 7 perczet beleszámítva. Második esetben a jelen­ségek 9 perezre mutatkoztak és az állat 11 perez alatt halt meg. Harmadik esetben 10 és 18, a ne­gyedikben 9 és 22, az ötödikben 12 és 23 perez volt szükséges. Emberi testben a labdacsalókban beadott méreg valószínűleg lassabban fogna haln. Négy esetben kisértettem meg a megmérgezett állat testében a mérget megtalálni. Dr Rees a Guy­­kórházból volt segédem. Két esetben sikerült a mé­reg nyomát fölfedezni, és pedig egy esetben az ízlelés által, két más esetben azonban a strychnin­­nek semmi nyomát sem vehettem észre. Ha strychnin jelenlétének semmi nyomát föl nem fedezhetni, úgy ez onnan magyarázható, hogy az a vérbe fel­szívódott. Ha a beadott mennyiség annak mi­nimuma , mi az élet kioltására kívántatik, úgy a méregnek semmi nyomát sem lehet fölfedez­ni. — A legcsekélyebb mennyiség, melyet va­laha alkalmaztam, egy fél szemet. A fennforgó esetben, t. i. Cookéban, különféle mérgeket keres­tem, kéksavat, sóskasavat, morphint, bürköt, nico­­tint. Azonban mit sem találtam, mint a dárdány némi nyomát. A testnek legelőbb hozzám küldött részei felette kedvezőtlen állapotban voltak, ha strychnin általi megmérgezés esete forgott fen. A gyomor­on keresztül volt metszve, a nyakhártya érintkezésbe jött a belek külsejével, az után Ruge­­leytől Londonig azon fazék, mely azon testrésze­ket tartalmazta, nagyon megrázódott s a belek kiürültek. Kivonatomra elküldték később a májat, lepel, a veséket s egy üvegcsében egy ke­vés vért, azonban azon megjelölés nélkül, hogy mely testrészből van az véve. A vesékben, a máj­ban és a vérben dárdányt fedeztem fel. A boldo­­gultnak azt halálát megelőzött nyolcz nap alatt kel­lett bevennie. Ha ismételt adagok adatnak be, úgy bizonyos részek visszamaradnak az életrendszer­ben. Az, mit Cook gyakori hányásairól jelentenek, teljesen megegyez azon hatással, melyet a dárhány bevétele szokott okozni. A higanynak semmi nyo­mát sem találtam s Cook nyilván utolsó időben két szemernyit sem vehetett be. Én három személy haláláról hallottam nyilatkozatokat, kik meggyőző­désem szerint strychninnel mérgeztettek meg. Mit Cook haláláról mondanak, hasonlóan hangzik, s én nem tudhatnám halálának más okát, mint épen a strychnint. Nem fordult meg ugyan előttem egy más eset, hol a méreg felszívása után a jelenségek oly hamar lecsillapodtak, mint Cooknál, vagy hol az erős roham oly sokáig, t. i. egyik naptól a másikig, félbeszakadt volna. De én nem hiszem, hogy azon adag, melyet Cook hétfőn vett be, a legközelebbi nap görcsrohamaival összeköttetésben lenne. Oly strychnin-mérgezési esetre, hol a test a halál után hajlékony maradt volna, nem tudok emlékezni. Dr. R­e­e­s : Én Guy kórházában felolvasásokat­­ tartottam a materia medicáról. Taylor tudort a Cook belei vizsgálatánál segítettem s minden nyilatkoza­tát megerősíthetem. Brande tanár : Én a vegytan tanára vagyok a Royal Institutionban s tanúsíthatom, hogy Cook be­leiben dárdány találtatott. _ Christison tanár: Én a Royal College of Physicians tagja s a matéria medica tanára vagyok az edinburgi egyetemnél. A mérgekről írtam egy mun­kát és strychninnel sokat foglalkodtam. Annak hatását egy emberen észleltem, de nem oly esetben, mely­ben halál következett volna. Sertések, házi nyulak, macskák és egy vadkanon tettem strychninnel kí­sérleteket- E méreggel legelőször Parisban 1820-n foglalkodtam, hol két évvel azelőtt fedeztetett fel. Legtöbb kísérleteimnél csak kis adagokat, 1 c sze­mért adtam, egy esetben ugyan egy egész szemért is. Én azt az állatokba többnyire a mellüregen tett vágáson át oltottam be.­­­­6 szemét, ilykép al­kalmazva, egy kutyát két perez alatt ölt meg. A jelenségek kutyák, macskák és házi nyulaknál majdnem ugyanazok. A megmérgezett állatok holt­testeiben a méregnek soha semmi nyomát sem ta­láltam. Nem ismerek oly betegséget, mely hasonló jelenségeket idézne elő, mint a sk­ychninneli meg­mérgezés. Cook gyomra a tudományos vizsgálatra nézve igen rosz állapotban volt. Tetemes strychnin mennyiségnek kellett volna abban lenni, hogy ily körülmények közt képesek legyünk annak nyomait fölfedezni. 6 órakor estve a törvényszék más­napra napolja el magát s az esküdteket ismét a londoni kávéházba viszik. (Folytatása kör.) az utolsó évek vannak szedés és nyomás alatt, úgy hogy az egész mintegy 24—25 ívből álló munka a legközelebbi 14 nap alatt szét fog az arra igényt tartó előfizetők, számára küldethetni. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Enyingi Tö­rök János.“ Történeti dráma 4 felv, írta Feleki Miklós. A pesti német színpadon: Grobe­­cker úr és assz. mint vendégek: „Die Reise auf gemeinschaftliche Kosten.“Komisches Gemälde mit Gesang in 5 Abll. Ezt megelőzi: „Emiliens Herzklopfen.“ Soloszene mit Gesang. Gazdászat, ipar és kereskedés. * Pest, máj. 31. A vidéki olvasó ha Pestre jő, ■ az étházi kis adagokból ítéli meg fogyasztásunkat, nagyon kicsinynek képzelheti; némi tájékozásat tehát a nyers élelmiszerek fogyasztásával ismertetjük meg. A május 27-ei és 30-ai hetivásáron a baromfi és tojás kelendősége következő volt: Vén tyuk összesen kell 60 darab, ára 48 kétől 1 t­ig ment; fiatal csirke elment 27-n 7000, 30-n 8010 darab; ára 24—42 krig. Liba 280—182, 1 ft 12 kr, 2 ft. — Kacsa összesen 40 darab 1 ft 24, 1 ft 48 kr. Tojás : 106,000—102,000 darab; egy váltóforintjával 32—34 darab. — Liptai sajt 60 mázsa, mázsája 30—35 ft. H­a I v­á­s­á­r máj. 30-n eladatott: ponty élő dunai 30 mázsa, ára 20— 24 ft; holt tiszai : 13—20 ft; csuka tiszai holt 8 mázsa, ára ugyanaz; harcsa holt tiszai 78 mázsa; kárász tiszai holt 15 mázsa, kelt: 10—12 fton; potyka 40 font 20 —24 fton ; összesen kelt más hallal együtt 74 mázsa danai élő, és 197 mázsa 40 font tiszai holt hal. A május 29-ki szarvasmarha-hetivásár következő eredménynyel ment végbe : Ökör kelt 646 darab, párja 129—327 ft 30 kilával, tehén 203, párja 77—140 ft; fejőstehén 60 db, darabja 62—110 ft; összesen 909. Dunavízállás,május 31. T 0' 30' 0 fölött. Bécsi börze, május 31. (Távirati közlés.) Bankrészvény . . . . . . . . 1130 Államkötelezvény 5% . . . . . — dto 4Va .................................. — Nemzeti kölcsön 5%....................................840/IS 1835—diki sorsjegy . . ■1 . . . . — 1854-diki — .­­...................................108?/g 1839-diki — '. . . . . . . . . 130 V* Földtehermentesítési köt. . . . 1 . 76' g Álaamosutrézv­ény . . ..... — Éjszaki vaspálya ....................................... 2020 Dona gőzhajózás .......................605 Augsburg. .. 1025/8 Hamburg : r :' \' . ~r T47/8 London ..................................10—2\\ Cs. kir. arany — Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENC* Szerkeszte­ tán NÁDASKAY LAJOS.

Next