Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)
1856-07-19 / 167. szám
pesítendőknek a növendékeket a második évben bekövetkezni kellő valódi exegesisre, mely ne álljon többé, mint eddig elé, az egyes szavak grammatikai hüvelyezésében s mikrologiában, hanem a bibliai szöveg értelmének kifejtésében. Mint a históriai theologiához tartozó, de egyszersmind az exegesisre kellő anyagot szolgáltató, az exegetát mellékes tárgyakra kitéréstől s mikrologiától megkímélő tudomány, taníttatik az első éréleknek a bibliai archaelogias ebből az első félévben a bibliai geographia sethnographia azért, hogy a növendékek ismételjék az ős jelenkori földrajzot, mely a gymnasiumi pályán úgy is nem mint önálló tudomány, hanem mellékesen s szűken taníttatik, s szokják meg azt a bibliaival egybehasonlítva megismerni ; az ethnographia pedig azért, hogy az ókorbeli történelem ismételtessék, viszonyítva a szent történetekhez, s kimutattatván, hol s mint vágnak az óidő kerekei s politikai eseményei a szent hajdankorban a második félévben a bibliai népek országlási-, hadi- , házi-, egyházi stb. szokásaik s rendtartásaik , tudományi s művészeti képességük. A systematica theologiára előkészítőül előadatnak a bölcsészeti tanulmányok egész éven át, mert mivel a gymnasiumban csak logika s empirika psychologia taníttatnak; metaphysikai, ontológiai, kosmologiai, bölcsészeti, vallás- s erkölcstani ismeretek nélkül pedig a theologia legmagasb metaphysikai fogalmait, tárgyait ismerni s érteni nem lehet, — s nem lehet ismerni a tért, honnan a vallás ellen az ostromok erednek, — a fegyvereket, melyekkel a világbölcsek vínak, s nem lehet érteni a systematika theologia megalakulását, alkatát, melyeket részben a philosophia eszköz lött s idomított: szükségesképen elő kell adatni legalább azon bölcsészeti tanulmányoknak, melyek a theologiára közelebbről vonatkoznak s melyek ismerete nélkül a theologus minden esetre egyoldalú , félszeg theologus lenne.Mint ezen körbe tartozó tudomány taníttatik az első éveseknek a physicotheologia is, — mely Kösztlin szerint, magában foglalja a physikát, astronomiát, geológiát, botanikát, zoológiát, anthropologiát, — azért, hogy a növendékek ismételjék a természettant, physikai astronomiában a mathesist, s a megnevezett többi tudományokat, melyek a gymnasiumi tantervbe is befoglaltatnak; azért, hogy tanulják meg ezen tudományok tárgyait magasb egységükben és magasb álláspontból szemlélni, t. i., mint Isten hatalmas bölcsesége, jósága remekeit s csodáit; azért, hogy ezek ismerete jelen korban a művelt ember képzettségéhez tartozik, s és azért a physico-theologia a skót, angol, amerikai evang. theol. tanintézetekben, valamint a Collegium romanumban is taníttatik; azért, mert a mezőségen élő lelkész ezen ismereteket minden nyomon a maga s mások hasznára fordíthatja, szónoklataiban is épülettel s hallgatóinak nagy gyönyörére alkalmazhatja, mint ezt Diószegi s más természettudós lelkészek egyházi s megalakulást engedend kegyelmesen, ebben a terv szerint oeconomia és medicina pastoranis szintén taníttatandó lévén, a nevezett tantárgyak, jelesen állati physiologia s biológia, botanika és mineralogia,amazoknak alapul szolgáljanak; végre azért, mert paedagogikai elv szerint biztos út lévén könnyebbekről nehezebbekre, láthatókról láthatatlanokra emelkedni, mint megfordítva : tanácsos a élek általi revelatio előtt, a természetbeni kijelentést szemléleti után ismerni meg, mert Pál apostol szerint, a mi Istenben láthatatlan, tudnillik az ő örök hatalma és istensége, e világ alkotmányából és a teremtett állatokból megértetvén, megláttatnak. Rom. 1. 20. — Ami a praktika theologiát illeti, erről megmondottuk, hogy tantárgyaihoz az exegeticum, historicum, systematicumoknak kelletvén az anyagot szolgáltatni, ez a tanfolyam végére helyeztetett. Az első években tehát e körbe azon tudományokat igtatjuk, melyek ismeretére lelkészeinknek honi viszonyainkhoz képest inkább a gyakorlati életben, a templomon kívül van szüksége. Ilyenek a paedagogika az első,oeconomia pastoranis a második évben. A paedagogika, didaktica s methodika, philosophiai tanulmányok ismeretére, a prot. lelkésznek mint előbb magántanító, nevelő, iskolamesternek, majd mint családatyának, egyházában iskolai felügyelőnek vagy közlelkésznek múlhatlan szüksége leend. A paedagogika elméleti része anthropologia s psychologist tartalmazván, ennek tanulásakor egyszersmind, a gymnasiumban taníttatott lélektan ismételtetik, kimutattatván annak alkalmazása a gyakorlati életben. Taníttatik pedig ez az első évben azért, mert a philosophiai tanulmányokhoz tartozik, és azért, hogy a netalán magántanításra s nevelésre alkalmazandó ifjaink ily hivatásra előkészítve legyenek elméletileg s gyakorlatilag. A praktika thelogia rovatába soroztuk az éneklést is, mint a liturgia egyik alkatrészét a templomban, mely azonban az iskolában taníttatik, mihez tehát a lelkésznek szintén értetnie kell. — Az első évi tanfolyamban , segédtanulmányokul fölvettük a német nyelvet, melyet, bár a gymnasiumi pályán éveken át taníttatott, ismétlendőnek tapasztaltunk, s anynyira begyakorlandónak ítéltünk, hogy azon tanári előadás is tartathassák, s a tanítványok felelni képesek legyenek nemcsak az életszükség tekintetéből, hanem a prot. egyház érdekében is azért, mert magyar theol. irodalmunk félszázad óta alig létezvén s a német prot.’ theologiai irodalom magának az angolés franczia felett is feltűnő elsőséget víván ki, ifjaink ennek segítségével képeztethetnek theológusokká, és azért, mert nem szabad lemondanunk azon jogról, miszerint lelkésznövendékeink a külföldi, legalább a németországi egyetemeket meglátogathatják , ahol azonban csak úgy időzhetnek haszonnal, ha a német nyelveni előadásokat érteni képesek,- és a szépírást, melyre kivált a reformátusok gymnasiumai s collegiumaiban csekély az ügyelet... Kézi és vezérkönyvek ezek: A héber nyelv elemi tankönyve. Irta dr. Ballagi Mór. — Winer, Grammatik des neutestamentlichen Sprachidioms.•—Raumer, Palaestina és Winer Biblisches Realwörterbuch. — Beck, Encyclopaedie der theoretischen Philosophie. — Köstlin, Gott in der Natur. — Schwarz, Lehrbuch der Erziehungs- und Unterrichtslehre. — Carpentier , der Lehrmeister im Gesangunterricht. Török Pál: Inapihirek és események. Budapest, július 19. ## Be‘ 11 ini vendégművészünk tegnapelőtt este másodszor „Lamraermoori Luciádban lépett föl, s ha lehet még nagyobb lelkesedést idézett első mint első ízben, mind gyönyörű éneke mind játéka által. Különös tanulmányul szolgálhat Bettini az énekeseknek a recitativók előadásában, miben ő fölülmulhatlan; ő azokat nem énekli,hanem beszéli, s általában bámulata TARGZA. Angyal Bandi.4 Költői beszélj, hat énekben, irta Tóth Endre. Peat, Emich Gusztávnál. 1856. Tóth Endre úgy állítja elő alsó néposztályunk e mondahősét, mint ki nemes, úri családból származott. Özvegy anyja büszke volt ősi családjára, s e büszkeségen kívül alig van más jellemvonása. Ifjú legény fia, az előttünk fekvő elbeszélés hőse egy paraszt molnárleányba szerelmes. Hősünk anyja azt magában is a hét főbűnök egyikének tartja egy nemes fiúban, de a fő hibán kívül anyja ezt veti szemére: Ocsmány dorbézolás, vad csavargó élet S alacsony szerelem fertőztetik véred. Az anya gyűlöletén kívül, mely főindok, s mely erőszakosan teszi a hőst előbb földönfutóvá, s mely Eötvös Violájára emlékeztet, van egy másik indok is, mely Moor Károlyt juttatja eszünkbe. Amint Bandi rátekint a falon függő ősi fegyverekre, igy szól : .... akkor vér és most a Tespedés bűnétől ég rajtuk a rozsda. Azt fájlalja, miért nem született a hajdankorban, hol a harczok mezején nyert volna kielégítést dics és tettvágya. Még ezenkívül is van egy indok, mely hatalmasabb az előbbieknél, mert az előbbiek csak bujdosóvá, míg az utóbbi rablóvá teszi Bandit, kétségbeesésből, életunalomból. Említettük, hogy Bandi egy molnárleányba szerelmes. Maga a molnár a leány atyja volt, ki e szerelmet elárulta. A Bandi anyja el akarja őt záratni kastélyába, de ez kivágja magát a cselédség közöl, s paripáján elnyargal. Vissza sem térhet többé, ki van átkozva. Elmegy másnap, egy viharos estre a molnár lakához. A leányt felkölti, ki őt követni kész. Midőn Bandi lóra akar ülni zsákmányával, zajt hall. Négy-öt lesben állott lovas legény veszi őt körül. Bandi kivágja magát ismét s eltűnik a viharban. Egy erdőbe ér, s ott veszi észre, hogy a leány meghalt. Meghalt azon ijedtségben, midőn Bandit a lovaslegények véletlenül megtámadták, így jön Bandi egészen sze„Od a várt perez nincsen távol!“ Ferke azt a hírt hozza, mikép Bandi anyja még az nap arra fog elmenni. Az édes boszu abban áll, hogy Bandi az elhaladó násznépnek útját állja, s mig mindenkitől egyegy „emléket“ vesz el, arany gyűrűket, drága lánczokat, fényes csatok, briliántokat stb. anyjától, ki szintén a nászseregben van, nem fogadja el a neki nyújtott gyűrűt. „Asszonyom, szól Bandi mélyen, íme, megtisztel személyem, S mit itt kaptam ma emlékül, Neked hagyom azt emlékül. . . Emlékezz Angyal Bandira, És ő benne — ten fiadra. Ezzel „Ferke“ lován elszáguld. Anyja zokog — összerogy. Az volt hát a boszu, hogy magát mint zsiványt mutatta be anyjának. Angyal Bandinak ezután egy cselét énekli meg szerző, melylyel a túri vásárt megzavarta, s mely miatt bajtársa, Ferke sarokra került. Bandi fejére nagy jutalom jön kitűzve a vármegyében. Hosszasan iratik le elfogatásának esete. Szerelem galambja lett a sasfiúból, Alacsony fészekbe szállott a magasból. De utánacsapott fenhéjázó anyja, S az üres magasba erőszakkal vonja. Vagy el kell szállnia, vagy kiháborítja A búgó galambot, vagy szívén szorítja! Ily sorokkal se embert, se érzelmet, se szenvedélyt nem lehet jellemezni, festeni. Egyébiránt Bandi meglehetős hallgatag ember, szerző nem enged sok szót személyeinek, s jellemeik festését ő maga sem tartja fontosnak. A tájképek helyett, ismételjük, jobb volt az egyéniség tisztább festését és fejlesztését adni. Egyes helyzetek, állások sikerültek, így pl. jól festi a helyzetet e hasonlat:" Megy a pusztán, mint a bús vad, végig, Elfajult vágy és boszu vezérlik, Ellőtt vessző messze maradt íjja S a kinél van vissza az se híjjá. Ezzel azt festi az iró, mikép Bandi számára nincs már visszalépés. A verselés ellen sem lehet sok kifogást tennünk, ha nem akarjuk kicsinyeskedés vádját vonni magunkra. A styl, hang nem elég öszhangzó a tárgygyal, de a nyelvben vannak szépségek. Mindezek mellett legfőbb hibája marad e műnek a szerkezet. Végig olvasván, nem vehetjük ki, mi ezért, mi hatást akart elérni a szerző e műve által — akár prózában irta volna művét, akár úgy veszszük a mint van, versben. —■ Azt nem mondjuk művéről, mikép tán prózában kell vala e tárgyat feldolgoznia. Sőt úgy vélük, mikép a kidolgozás sokkal inkább lyrai mint drámai és epikai. Ha a lélektani mozzanatokat igyekszik vala megtestesítni, elevenné lenni, sokkal költőibb lesz vala műve , mint azon tájleirások által, melyekben egyes helyek, vonások lehetnek szépek, de nincsenek összeolvadva a cselekvénynyel s a mű lélektani vagy költői részével. Az egész mű hát sokkal phantasikusabb, semhogy azt vethetnék szemére, miért irta azt a költő versben, hanem azt kérdhetjük : akár versben, akár prózában általában miért írta, azaz minő hatást akart tenni olvasójára — és pedig nem erkölcsi, de költői hatást értünk. Csupán odavetni, hogy Angyal Bandit a szerelem tette rablóvá, még nem elég. Általán véve szerelemben nincs egy mákszemnyivel is nagyobb költészet, mint az emberi szív más értelmében. A költő ecsetje alatt válnak költészeti és művészetté. Ha szerző azon iskolához tartozik, mely azt hiszi, mikép a szerelem emlegetése vagy eszméje már magában költészet, s megfordítva, szerelem nélkül költészet nincs, akkor sajnáljuk, hogy nem lehetünk egy véleményen se sem, melyet anyja eszközölt ki, későn érkezett. — Bandiról szerző szerint a legények és lányok ezt énekelték rencsétlen, mindén életvágytól megfosztott emberré. Végre elfogatván, Kassán végeztetik ki. A kegye-Még csak a tettvágy maradt fenn benne Mindenéből kifogyván, kopott gubával barangol a pusztákon. Egyszer egy lovas rabló támadja meg. De a rabló maga esik áldozatán Bandinak. Ez elveszi a lovat, s most a véletlen egész zsiványi szerszámmal látta el. Ezután Becskerekivel küzd meg, s ezt és társait legyőzvén, egyeduralkodóvá lett a puszták fölött, s maga mellé egy czigányt vett, kit kémül használt, neve Barna Ferke. Bandi fő rablói szállását a Pályi puszta kerek erdejében ütötte föl. Ott egy földalatti barlangban tanyázott említett kémével. Fölösleges mondanunk, mikép kedvesét itt sem feledhetvén, nem annyira értelmeit halljuk egyszerűen férfiasan kifejezve, mint inkább a szerző phantasiáját látjuk határozatlanul nyilatkozni. De monológjához ezt teszi hozzá: Oh, de késel édesboszu ! S reád várni jaj mi hosszú!! Midőn a kémet ismét közeledni hallja, igy kiált föl Nem azért hervad , Hogy a tömlöcz rabja, Hanem azért hervad, Mert meghalt galambja. E mesét csak azért kellett elmondanunk, hogy kitűnjék, Jálkép a szerző conceptiója szerint a fő dolog az anya és fiú közti viszony, s hogy Bandi bal lépésének oka az anya, ki bűnhődik is fiával a bánásáért. Azonban távol attól, hogy a mű egészében ez, mint fődolog volna föltüntetve, ez egész viszony, Bandi fiúi fájdalma halványan, az anya lélekállapota pedig sehol sincs elénk állítva. Ellenben Bandi kalandjai rendkívül terjedelmesen vannak leírva, úgy hogy a mű olvasásába beljebb-beljebb merülvén, azt hiszszük , mikép Bandi hőstettei kalandjai, a szegények iránti jó tettei lesznek leírva. Ez annyira erős hitévé válik az olvasónak , hogy akkor, midőn Ferke a felemlített tudósítást hozza , azt hiszszük, mikép Bandinak valamely nagy harczát kell végig néznünk, s egészen csalódásnak tartjuk, midőn a kaland azzal végződik, hogy anyjától a gyűrűt el nem fogadja. Igen, a fő dolog annyira elmerül a mellékes leírásokba, mikép ha előjön, csaknem megütődünk rajta. A szerkezet hiányait növelik a gyakori tájleírások, melyek helyett jobb lesz vala az alakokat és lélekállapotokat határozottabban körvonalazni és színezni. Jellemzés dolgában úgy is nem erős e mű. Angyal Bandi külsőleg ki volna rajzolva, de lelkileg nincs, s az amit beszél, nem illik szájába sehogy, így pl. midőn az ősi fegyverek fölött andalogni kezd, azt mondja, (magáról szólván)san sikerült neki elenyésztetni a határvonalat az ének és szavalás közt, az operai éneket a legtökélyesb szavalássá emelni, mely csak képzelhető, úgy hogy az ő éneke többnyire nem a közönséges értelemben vett éneklés, hanem a legédesebb beszéd. Mellette Bogya Róza k. a. már azért is megemlítést érdemel, mert szerepét hirtelenében kell elvállalnia s betanulnia. Az egész előadás kielégítő a nagy számban egybegyűlt közönséget, mely Bettini urat ma is számtalan taps és kihívásban részesítő. Bettini ur ma lép föl utólszor a „Troubadour“-ban. ** A pesti magyar kereskedelmi bank hivatalosan jelenti, mit már hírképen előbb közlöttünk, miszerint ezentúl háromnapi felmondás mellett visszafizethető pénzt is felvesz s 4 százlaával kamatoztat. Egyébiránt továbbra is szabadságukban állandóz illetőknek betéti utalványokat szabott visszafizetési határidőre venni: a tőke felmondásakor, amennyiben lehet, a visszafizetés is azonnal megtörténik. Továbbá elhatározta az igazgatóság a kölcsönüzletet újra megkezdeni és pedig a) állampapírokra, b) oly termények, kelmék, gyártmányok, kézművekre, melyek nem könnyen romlanak. Ez utóbbi üzletág hatályának kezdete utólagosan fog közzététetni, az első már a hirdetés napjával hatályba lépett. A fővárosban napirenden levő próbatételek közöl kétségen kívül egyike lesz a legérdekesebbeknek a mesterinasok s az esti iskola növendékeinek próbatétele, mely aug. 3-a d. e. 10 órakor s d.u. 2 órakor fog tartatni. A Kik a természetvizsgálók bécsi nagygyűlését meg akarják látogatni, figyelmeztetnek, miszerint a rendezőség magánszállásról fog azok számára gondoskodni, kik ez iránt szándékukat levélben előre bejelentik. A nemzeti színház személyzete ismét szaporodik egy énekessel, Kacsinszki baritonista vendégszereplésre meghivatott, s mint a „Hölgyf.“ írja, szerződtetése bizonyos. Míg az operai személyzet gyarapodásán örvendünk, a drámai előadások, érdekében is kívánatosnak tartanók az igazgatóságnak a személyzet új erőkkel szaporításáról gondoskodását. ** A „Magyar Néplap“ legutóbbi számában Balassa János híres tudor és tanár igen jól sikerült arczképével kedveskedik , mint örömmel hallottuk máris a szerkesztő reményén fölül számos előfizetői- nek. E képét a nevezett lapnak nem csak mint korszerűt említjük meg, hanem mint jól sikerültet is, minőknek , a Néplap eddigi képei általában mondhatók. Szabó úr elve látszik lenni, inkább keveset de jót, s ez elvét csak helyeselhetjük. A hengermosógépek raktárában (kis keresztutcza 45. sz.) minden kedden és csütörtökön nyilvános próbamosásokat fognak tartani, hogy a vevőknek alkalmuk legyen e gép czélszerűségéről meggyőződni. ** A „Religio“ Egerből több újabb nemesszivü alapítványokról értesít, melyeket a magasztos czélú áldozataiban ,kifogyhatlan összes magyar katholikus clerusnak e püspöki városban székelő tagjai különféle czélokra tőnek, így Bartakovich Yerovó-mk, Bezegh András kanonok ugyanazt 1000 frtal s az angol kisasszonyok nönevelőintézetét szintén 1000 forinttal ugyanoly kötelezvényekben . Schechovics Ferencz kanonok külön 4—400 forinttal készpénzben a papi nyugdíjintézetet, a gyöngyösi kórházat s a szuhogyi templomot (egy oltárkép szerzésére) ; Németh Mihály kanonok a nyugdíjalapot 400, a nőnöveldét 4250 fttal (kötelezvényekben); Vezere Gáspár kanonok a nyugdíjalapot 400 frtal; Stipula József kanonok ugyanazt 400 frtal; Lengyel Miklós kanonok a nyugdíjalapot 500, a nőnevelőintézetet 450 frtal (államkötelezvényekben) gazdagították. Mező - Teregdről f. hó7-ről Írják, miszerint a boroslelki erdőben e napon 5 lőfegyverekkel ellátott rablót vettek észre, és jelentéstétel után tetemes számú lakosok egész a szurdokerdőig üldözték. Ott a lakosok a rablókkal összecsaptak, mely alkalommal Doncze János lakos megsebesíttetett. Sebe daczára azonban Doncze egy rudat kapott kezébe, a rablókra rohant, és azok egyikét, Petri nevűt, egy annak fejére intézett ütéssel földre tömte. Petri halállal küzdve, egy egycsövű fegyverrel, 3 golyó, 3 töltény, néhány lögyászó s egy a megfutamodott rablók által hátrahagyott, keményen töltött pisztollyal együtt, Borostelekre vitetett. Oda érkezve azt vallotta, hogy ő és rablótársai már két év óta folytatják csavargó rablóéletüket. ** Nagy-Kanizsán f. hó 7-n tétetett le alapköve ,ogy a cs. k. megye főnök ur és az izraelita cultusközség elöljáróságának jelenlétében egy épület alapköve, melybe a néhány hónapóta fennálló kisdedóvóintézet fog elszállásoltatni. Ez intézet rövid létezése mellett is már szép látogatásnak örvend, az illető szülők megelégedését megnyervén, megszilárdulása s üdvös virágzása bizton remélhető. A Napóleon császár atyai örömeinek üdvözlésére nem kevesebb mint 1727 alkalmi költő ült fel a pegasusra. A beadott művek fölött Musset Alfréd elölülése alatt egy bizottmány fog itélni. A legjobbak meg fognak jutalmaztatni. AUSTRIA! BIRODALOM. Bécs. A vasutak sok száz mértfölddel hozták a népeket egymáshoz közelebb; a távírda eszközli, hogy a milliónyi nép szive egy napon majdnem egy órában dobbanhat össze a közös fájdalomban és mit Isten sokszor adjon a közös örömben. Császárné Ő Felsége birodalmunk anyja szerencsés szülésének hite is szinte egy órában hatotta át nagy birodalmunk hii alattvalóinak szivét s készlete mindenütt Éghez emelt lélekkel ünnepélyes Tedeumokban hálát rebegni a Mindenhatónak. De nem csak imaáldozatban nyilatkozott a birodalom lakosainak kegyeletes érzete, hanem mint a koronaországok fővárosaiból s más helyekről érkezett tudósítások jelentik, honatyánk Császárunk példájára az egész monarchiában a felebaráti szeretet és humanitás nagylelkű gyakorlásában is nyilatkozott, s költséges ünnepélyek helyett, a szenvédők kényeinek letörlése volt sokaknak szívsugallta feladatuk, így Brünn város ezer pártot adományozott jótékony czélokra, a szükséget látó betegágyasnők, szenvedők s a néptanodák szegény tanulói közti kiosztás végett.Az Ennsen felüli orsz. collegium a halli Erzsébet kórodában három 300 frtos kórágyat alapitványozott, mely alapítványnak Gzea főherczegnő nevével megtisztelhetésére engedély fog kéretni. Gratz városának aviiovgruii«v.„ — 0j. .«TM,nHtórhnnna!i 500, 8 KlSflGCJO“ vódáknak 200, a bölcsődéknek 100, és 500 ftot azon gyermekekkel bíró szegények közti kiosztásra adományozott, kik a szegényesületről segélyt nem húznak., Albert Főherczeg Őrs, Fensége Pest, Buda és Ó-Buda szegényeinek 1000 pftot ajándékozni kegyeskedett. Sok tartományi városban a lelkesedés a színházak kivilágítása, ünnepi játékok, esti zenékben is stb. nyilatkozott, és számos politikai testületek hódolati feliratokat jelentett