Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)
1856-07-24 / 171. szám
Pest. Csütörtök, Megjillenk • lap, Turrrmp 4t finnep utáni napokat kiróva, mindennap reggel Elfifizatási díj: Vidékre : fó 1 áv re : 10 frt, ávnagyadra: 5 frt. Helyben: fe 1 ót re: 8 frt, dynegyedre : 4 frt. — A hirdetések ótazor halálozott sornak egyszeri be— iktatásiért 6 kr, többszöriért peilg akr számittatni.—Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik az. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivataliban, Egyetem-utcza, 2-dik száma, földszint,yl dékán minden ev. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolso posta feljegyzése mellatt a pénzzel együtt bér mentast tve egyenesen akiadd hivatalhoa utasltauddk. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . . . 8 — Vidéken évnegyedre .5 — félévre . .. 4. , I0 — Pesten előfizethetni alul irt kiadóhivatalában. (Egyetemi uteza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűiig aláirt okmány által dr. Martina Venczel cs. k. udvari tanácsost,, mint a harmadik osztályú vaskoronarend lovagjai, az austriai császári állam lovagi rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. F. hó 16-n 15.207 sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az Ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsoni orsz. fötörvszéki kerületben Horváth József kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, jul. 18. Kül - belföldi lapokban igen összevágó s egy forrásból eredni látszó híreket olvasunk a bécsi takarékpénztár alapszabályainak munkában levő módosításáról; a hír valószínűséget nyer ipar és pénzvilágunk nagyszerű mozzanatai következtében kifejlett körülmények által, melyek közöl elsősorban áll az, miszerint az új számos részvények s iparpapirok 5°/0-nél több kamatot s illetőleg nyereményt hozván be, az ezelőtt filléreit a takarékpénztárba hordó ezernyi sereg inkább papírokon, miknek némelyike kis összegeket képvisel s igy szegényebbek által is megszerezhető, speculál, semhogy a 4%-ot fizető, a kivétel és betétel némely kényelmetlenségeivel járó takarékpénztárhoz forduljon. Három éve csaknem, hogy a takarékpénztár hetenkénti kimutatásaiban a kivett öszveg fölülmúlja a betétesek öszvegét, minek perse a fenebbi körülményen kívül még egyéb okai is vannak: ilyen a drágaság, mely alatt nehéz a szegény embernek valamit megtakarítani, továbbá a nemzeti kölcsönre befizetések, mik szinte más oldalra terelték az alsóbb osztályok meggazdálkodott filléreit. Sokan szinte aggódva nézték az intézetet, mely pár év óta hetenkint vagy százezer fllal többet fizet ki Semmint beveti, ami különben legkevésbbé sem lehet aggasztó, ha meggondoljuk, hogy az 1848 -i zűrzavarban annyira megrohanta a bizodalmatlanság ezen intézetet is, hogy rövid idő alatt nyolcz millió forintot kellett visszafizetnie, hanem mindamellett is, hogy nyolcz milliót kifizetett, legkevésbbé sem ingott meg, s ez elég volt ismét rövid idő alatt hitelét megszilárdítani, s a bizalommal a tőkéket is visszahódítani. — A bécsi takarékpénztár Austriának legjolidabb s legnagyobbszerű intézetei egyike, s ha valami kórban szenved, pedig szenved, az valamennyi takarékpénztárral közös. Az idők nagyon megváltoztak; midőn hazánkban is a takarékpénztárak keletkezni kezdtek, egy gazdászatilag nyugott, normális időben éltünk, most egy rendkívüli, az izgatottságig tevékeny korban élünk; a tőkék gyors forgása, az ingóvá lett hitel, mely új iparviszonyaink között szükséges jen, egészen más arányban kecsegteti a tőkéket, mint a takarékpénztár, mely változatlan 4%-ot fizet, még pedig azt is oly grandseigneuri kényelmességgel a bevételnél, s néhány napi felmondás kellemetlenségével a visszafizetésnél, mintha valóságos kegyelem volna a betevőre nézve, hogy pénzét ott leteheté ! Anynyi bizonyos, hogy a takarékpénztárak némi reformokat igényelnek. A takarékpénztáraknak azon kell lenni, hogy a tőkéket nagyobb kamat által magukhoz édesgessék; hogy erre képesek legyenek, természetesen előbb jövedelmüket kell emelni törekedniük; ez pedig csak eddigi alapszabályaik módosítása által történhetik ; hogy fizessen a takarékpénztár 6 kamatot beteveinek, midőn ő neki nem szabad 5 kamatnál többet vennie kölcsönadott tőkéstől ? Haholnap megszűnik az uzsoratörvény, kell, hogy ezen intézetek is ennek megfelelőleg szabadon mozoghassanak. Továbbá előlegezzenek állam-vagy más solid értékpapírokra minél kedvezőbb feltételek alatt, a bankszeril műtétek által igyekezzenek tőkéiket gyorsabb forgásba hozni; igaz ugyan, hogy e részben a takarékpénztáraknak szűk korlátok vannak szabva; a takarékpénztár nem üzérkedhelik oly szabadon, mint egyes üzértársulat; reá a szegény munkás a szolga és napszámos nehéz nélkülözésre megtakarított fillérei bízvák; az ő műtéteinek mindenekfölött biztosaknak kell lenni, mert ezen intézetek hivatása humanistikus, s nem nyerészkedés. Egyébiránt e részben is a bécsi takarékpénztár példányul elöl jár, hol az intézet önállólag mozoghat, ott mutatja is, hogy érti a megváltozott kort. Így mint jól értesülünk,legközelebb elhatározta az úgyis három millióra rugó tartaléktárt (Reservefond) tovább nem szaporítani, hanem ezutáni tiszta jövedelmét az intézet részeseinek (a betevőkkel) juttatni ; az elv el van fogadva, s csak kiviteli módjáról van még szó; a betevők nagy számánál, s sok tétel csekélységénél fogva a tiszta jövedelem arányos felosztása alig fogna kecsegtető lenni, mert egyre egyre csak igen kis csekélység fogna tán jutni; ellenben kisebb nagyobb nyereményekkel összekötött sorsolás, melyben a leteti öszvegyel arányban osztatnának föl a sorjegyek a betevők közt, a mi sorsoló világunkban több vonzerővel fogna bírni, s igy az erkölcsiségre hatni hivatott intézet egyúttal jutalmakban is részeltetné az illetőket. — ii t i 1 i a d u c i 1 Bécs, julius 19. A Tegnapi soraimra a takarékpénztárak ügyében azon a lapokban előfordult fair adott alkalmat, miszerint a bécsi takarékpénztár újjászervezés küszöbén áll, és midőn azokat írtuk, nem gyanítók, hogy épen azalatt az említett viszonyok eldöntő stádiumba léptek. Kiegészítésül tehát ezennel hiteles forrás útján tudatjuk, hogy a megerősítés végett a belügyministeriumhoz fölterjesztett módosított alapszabályok egy pár nap előtt érkeztek le e főhatóságtól; a belügyministerium azokba elvileg beleegyezett s csak azon alapszabályok néhány pontja iránt kívánt közelebbi fölvilágosítást, melyet az eldöntő határozat nyomban fog követni. Mi annak idején ismertetni fogjuk e módosítások lényegét, hogy az ebbeli hazai intézetek figyelmét is fölébreszszük. Még egyet: az itteni takarékpénztárral összekötött, de külön tőkével ellátott „Versorgungs- Anstalt“ (Apolda) kezelése ellen néhány évvel ezelőtt több érdekeltek nyilvánosan kikeltek a lapokban, miképen az osztalékban az alapszabályok ellenére rövidséget szenvedek; a dolog akkoriban nagy zajt ütött, s miután a nagyközönség mindenütt primae informations, az intézet hitelére kellemetlenül is hatott. Az igazgatóság erre felsőbb helyen vizsgálatot kért maga ellen, s kívánatéra egy a bel-és kereskedelmi ministériumok köréből alakított bizottmány ki is küldetett. E bizottmány vizsgálata folytán a napokban jött le felsőbb helyről az igazgatóságot minden vád alól teljesen felmentő magas határozat, melynek közzététele legközelebb várható lapokban. Pest, júliusban. Adatok a pesti ev. ref. theol. tanintézetr ( I.Y.*)Ezek s ilyenek a szellemi táplálékok s élvek, ezek s ilyenek a tanulási eszközök s alkalmak a pesti theol. collegiumban. Most, úgy tetszik nekem, mintha minden oldalról hallanám : Ez mind szép, mind jó , de hol vegyünk kenyeret a pusztában ? hogy élnek meg fiaink a drága városban ? Mire én azt felelem Jézussal: „Oh kicsiny— hitüek! Ne legyetek szorgalmatosak, ezt mondván: Mit együnk, mit igyunk, mivel ruházzuk magunkat ? mert a pogányok szokták mindezeket kérdeni. Nemde nem nagyobb-e a lélek, hogysem az eledel? Keressétek először Isten országát és annak igazságát, és mindazok megadatnak nektek!“ De hogy egy locus communissal, bár jézusi igével, ne láttassam megelégíteni akarni az éhezőket: e tárgy, e kérdésre nézve is tüzetesen kell szólanom. Azt mondom tehát, hogy valóságos előítélet s balvélemény az, miszerint Pesten drágább volna az élelmezés, mint azon városokban, hol főiskoláink léteznek. Igazolja ezt azon tudat s tapasztalat, miszerint az ország minden vidékéről, kik otthon elélni nem tudnak, a fővárosba jőnek kenyerük megkeresése végett, és azon tudat s tapasztalat, miszerint ott, hol nagyobb a concurrentia, könnyebb s jutányosra szükségeltekhez jutni, mint ott, hol monopólium űzetik, pedig vidéki városainkon mindenütt csak néhány ház van, mely tanuló ifjakat szállásra és asztalhoz elfogad, csak néhány ház monopolizálja a tanulók részére az asztalitást. De ismét, hogy ne általánosságokat beszéljek , hanem tényt , elmondom közelebbi tapasztalatomat. Múlt évi September utalján hírlapok útján közzétett programaiban , hol a pesti theol. *) Lásd „Budapesti Hírlap“169. sztanintézet leendő megnyiltatását a közönség tudomására juttatom , számvetést köztöltem, miszerint egy-egy ifjú fentartására t. i. ebédjére 3 tál ételből , vacsorájára 2 tál ételből kenyérrel együtt, szállására téli fülő-fával együtt s fehérneműje mosatására havonként 15 ezüst forint szükségeltetik. Ez calculus volt, milyet eltűr a papír. De én, hogy megtudhassam mi a valóság, azon 14 ifju közöl, kik Pesten múlt évi octoberben a theol. pályára megjelentek, 13-nak, mindegyiknek különkülön, vezettem egész isk. éven át számadásait a pénzbevétel és kiadásról (mely számadásokat az ifjak otthon szüleiknek vagy gondnokaiknak átadni kötelezték) s a végeredményt tekintve, bizton, bátran állítom, hogy egyik is közölük a megmondott szükségek és czélokra nem fordított többet havonként 15 forintnál. Sőt, mivel Pesten azon napokra, melyeket az ifjú ünnepi szünidőkben a városon kívül tölt el, asztalpénz nem fizettetik , amennyi napot másutt tölt el az ifjú, annyi váltó forinttal fizet kevesebbet az élelmezésért; akik pedig csak ebéddel élnek s vacsorával nem, mint ez évben 3 ifjú , azok havonkint 6 ezüst forinttal kevesebbet fizettek 15-nél. Most azt fogja kérdeni tőlem a szegény apa anya : Hát a 15 forintot havonkint honnan vegyem ? Mire én azt válaszolom : Onnan, honnan lehet kell előteremteni 15 fiát, ha a fiú máshová menend tanulónak. De mégis nem felelek így, hanem emberségesebben, megmondván t. i. mire számolhat Pesten a tdeologus növendék, ha elhatározott erős akarata van tanulni, tudni, s magát erkölcsileg feddhetetlenül viselni. Elsőben : Magántanítás által szerzendő jövedelemre. Kimondottam ugyan a programjéban, miszerint nem óhajtom, hogy első évi theologus magántanítást vállaljon, mielőtt paedagogika, didaktika s methodikát elméletileg s gyakorlatilag tanult volna, most ismét kimondom, hogy ezt jelennen még kevésbé kedvelem, miután tapasztaltam, mennyi hiánynyal jönek elő inaink a gymnasiumból, hogy minden üres idejök szükségeltetik fogyatkozásaik helyrehozására, hogy minden órát, melyet más szolgálatára fordítnak, maguktól vonnak el, de szükség törvényt ront. Miután jöttek az intézetbe lelkészárvák minden vagyon nélkül, s szegény ifjak, kik alig nyerhettek hazulról havonként egypár forintot, kénytelen valék 14 ifjú közöl nyolcznak coeditiót szerezni sadni; a tanításképességi hiányon az állal lévén segítve, hogy paedagogika, didaktika s methodika mindjárt a tanfolyam elején taníttatni kezdett, s magam adtam kellő utasítást a magántanító ifjaknak s őrködtem munkálkodásuk sikere fölött. Ily conditiók Pesten nevezetesen szaporíthatók, s mostan tanítással foglalkozott nyolcz ifjúnak,egyegynek 40—80 ezüst forintig jövedelmeztek. Másodszor : Számolhatnak a theologus ifjak ünnepi jótéteményekre az egyházak részéről. Tudniillik a pesti collegium ezen nyolcz egyházba küld lelkésznövendékei közöl ünnepi követeket: Buda, Gomba,, Gyömrő, Pomáz, Dunaszentgyörgy, Szegszárd, Öcsén, Szalkszentmárton. Ezek a pesti collegiumnak saját legallói. Továbbá a kecskeméti collegium , nagyobb lévén legallóinak mint lelkésznövendékeinek száma, átküldi Pestnek azon egyházakat , melyekbe onnan nem jut ünnepi követ, így küldetett át Kecskemétről Pestre közelebb múlt husvét előtt 20, pünköst előtt 21 legatio. A minimum, mennyit ünnepi jótéteményekül egyik-egyik pesti theol- deák nyert, teszen a költségek levonása után, tisztán, 26 frt 22 krt ezüst pénzben. Harmadszor : A szegényebb sorsú, magukat képesség, szorgalom s tiszta erkölcsi viselet által kitüntetett ifjak számot tarthatnak szorgalomdijakra s gyámpénzre a kegyes jóllevők részéről az igazgatóság által. Meghajlok hissorsosim előtt őszinte tisztelettel s álmélattal, kik hitbuzgóságuk, áldozati készségük, az ügy iránti kegyes részvétüknél fogva siettek, sietnek e tanintézetet gyámolítani, fölszerelni, ennek növendékeit ápolni. Nincs itt helye a részletes számadás és kimutatásnak, ennek helye az évkönyvekben lesz , de annyit eleve is megmondhatok, hogy mihelyt a hírlapok a m. kormány kegyes engedélyéről a theol. collegiumnak Pesten felállítására nézve említést tettek, mielőtt szóba jött volna ennek megnyitása . Kecskeméthy József ur, ó-budai lakos és polgár, már megkezdte az adakozók sorát e tanintézet javára. Ezt tették egyházak pl. Buda, Dömsöd, a testületek, pl. a nemzeti színház férfi kara , mely múlt évi augustus 26-kán a pesti egyház jubilaeumi ünnepén a templombani karéneklésért a mondott egyház részéről 50 ezüst forintnyi tiszteletdíjjal kerestetett meg, s a tiszteletdíjt elfogadva, azt tüstént viszont a theol. collegium fölszerelésére adományozd ; a pestvárosi nemes magyar csizmadia-ezék pedig újévi ajándékul Vizsai Mihály tag által e tanintézet javára 10 ezüstforintot szíveskedett juttatni. Ilynomtt adóhiányokból , több buzgó egyének áldozataiból az ifjak gyámolítására oly öszvegelt, melyből ez évben tizenkét theol. növendéknek egynek-egynek negyven ezüstforint jutott osztalékul, két ifjú, mint módosabb szülők fia gyámpénzt nem igényelvén. Ezek szerint 150 ezüstforintnyi egy iskolai évre kellő öszvegből azon nyolcz ifjúra nézve, kiknek conditiójok volt, több mint két harmadrésze födözve volt conditiója jövedelméből, legatios gyámpénzből, négyre nézve, kik conditiót nélkülözhettek, több mint két ötödrész, kettő egyedül ünnepi jótéteményben részesült. Hjatt ez csak szalmatűz s igy szól a hitetlenség s kicsinyhitüség. De hát jövőre mint lesz ? ezt kérdi a kíváncsiság. Én a nagyszerű vállalathoz Isten nevében, Isten dicsőségéért, hittel és imával fogtam : én tehát semmit sem kételkedem, sem csüggedezek, sőt bízom s minden jót várok. Hitemet igazolják s erősítik a szegénysorsú ifjak gyámolítására irányzott eme tények : a) Nagy Sámuel úr, szabadszállási református lelkész és Solt egyházmegyei főesperes, a ki forrón szeretett s méltán tisztelt nejét s minden gyermekét maga előtt a boldog örökhazába elbocsátotta, miután élő rokonairól vagyoni tekintetben nemeslelküleg gondoskodott: a pesti— theol. collegiumban tanuló szegény sorsu , de képességet tanúsító, szorgalmas s tiszta erkölcsű lelkésznövendékek díjazása s gyámolítására alapítványul 8000, mind nyolcz ezer ezüst forintot kegyeskedett rendelni. Minthogy pedig ezen kegyes férfiú, — kinek nem tudja balkeze, mit művel jobb keze, — ezen intézkedéséért még a köszönet ellen is, bármely oldalról jőjön az , tiltakozik : nekünk nem marad fenn egyéb, mint könyörögni Istennek, hogy a férfiúnak áldásteljes földi pályája végén legyen életalkonya derült a zendítő csapások, a pótolhatlan veszteségek után estvére békési hogy láthassa nagyszerű ádozata nagyszerű eredményét, s a fiúkban, kiket áldozatai által nevel, áldott emlékének örökítőit, az ur házának oszlopait, egekben Isten szine előtt jótéteménye tanúit 1 b) Gerenday, testvérek Pesten, ugyanazon czélra , ugyanazon kellékek tekintetbe vételével, azon kikötéssel azonban, hogy a pesti születésűek előtt a vidéki ifjak, kik itt a theol. tanintézetben tanulni fognak , előnynyel bírjanak, — 2500 mond kétezer ötszáz ezüst forintot szíveskedtek alapítni. c) Gagóczy Károly úr, mezőgazdasági statistikájának 1000 azaz ezer példányát adta át a tanintézeti igazgatónak oly módon, hogy azok két— két ezüst forinton eladatvan, a bejövendő pénznek fele alapítványul szolgáljon , melynek kamatai a pesti theol. collegiumban tanuló szegény sorsú lelkésznövendékek gyámolítására fordíttassanak. Az eladott példányokból eddigelé befolyt összesen 482, azaz négyszáznyolczvankét forint 40 kr. ezüstpénzben. d) Vári Szabó Sámuel ur, tiszaföldvári ref. lelkész, Pap István vámosi lelkész urnak „A keresztyén vallás protestáns szempontból“ czimű munkájából, mely a heidelbergi katekismus kathedrai magyarázatait tartalmazza, számos példányokat ajánlott oly módon, hogy azok eladatván, áruk alapítványul szolgáljon szegényebb sorsú pesti theologicumbeli lelkésznövendékek fölsegélésére. Ezen munkából eddig elé igazgatóhoz 105 példány küldetett föl. e) Ede 8 Albert ur, tisza-tarjáni ref. lelkész, egyházi beszédei második kötetének eladandott példányaiból befolyandó pénzöszveget ugyanezen végre alapítványul rendelni szíveskedett. A munka ajtó alatt van., f) Dr. Pólya József ur azon 100 ezüstforintnyi tiszteletdíjt, melylyel iránta az intézetben tanári minőségben lelkes és buzgó fáradozásai s áldozataiért háláját akarta tanusítni az igazgatóság, semmi szín alatt el nem fogadván, egyszersmind azon óhajtását nyilvánítá, miszerint azon öszveg a közelebbi iskolai évben a pesti theol. collegium szegényebb sorsú, de szorgalmas és erényes növendékei közt osztassák ki gyámpénzül. g) Egyik a pesti theol. intézet tanárai közöl őt illető 48 ezüstforintot három rendbeli jutásnál, 20, 16, 12 ffjával a jövő iskolai évben kiosztatni határozta azon ifjaknak, kik a szépírásban s a calligraphia tanítása módjában legkitűnőbb előmenetelt tanúsítanának. Ennyi előkészület van már most, mielőtt az első év lefolyt volna, a szegényebb sorsú inaknak a következendő években gyámolitására. Ezúttal legyen ennyi elég a pesti theol. collegiumról. Török Pál, Július 24.1856. Napihírek és események. Budapest, Julius 24. Vasárnap jul. 27-n fényes Ünnepélylyel fogják megnyitni Beidánban a Ferenci-csatorna torkolata-