Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)
1856-07-19 / 167. szám
Pest. Szombat,m . Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Július 19.1856. Kiadó hivatal van : Egyetera-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: fél évre: 16 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. ■— A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Császárné Ő Felsége tartós nyugalommal aludt, a betegágy rendes lefolyása háboritás nélkül tart. Az újszülött fenséges főherczegnő állapota örvendetes* Laxenburg, jul. 17. 1856. Reggy 7 órakor. Seeburger s. k. cs. k. háziorvos. Ő cs. k. A p o s to li Felségei, é. jul. 14—ki legfelsőbb határozata által fenséges bátyja, Albert Főherczeg lovassági tábornoknak engedélyt adni méltóztatott, hogy a németalföldi kir. katonai Villamos-rend öcs. fenségének ajándékozott középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 14—ki legfelsőbb határozata által Weinzierl Zsigmond nagyváradi orsz. fötörvényszéki tanácsost, a gyulai cs. k. megyei törvényszék elnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 13-ki legfelsőbb határozata által Jakubowicz Domokos lembergi országos fötörvényszéki tanácsosnak, jól kiérdemelt állandó nyugalomba helyeztetése alkalmából hosszú évi és sikeres szolgálatai elismeréséül legfelsőbb megelégedését kifejezni méltóztatott. Ö cs. k. A p o s toli F elsé g e f. é. jul. 13-ki legfelsőbb határozata által Bancalári Vincze, linzi czimz. helytartósági tanácsost és járási főnököt, legfelsőbb kegyelemből helytartósági tanácsosi ranggal is felruházni méltóztatott. F. hó 3-án 14849 sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására az eperjesi orsz. főtörvszéki kerületben,ideiglenes székhelylyel Gálszécsen Fáczonyi Alfonz kinevezvesen. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 18. N.(Politikai szemle.) A spanyolországi legújabb híreket a távirati sürgönyökben, némi előzményeit a bekövetkezett fontos eseményeknek a rendes rovatban találja az olvasó. Az utczai harcz, mely a nemzetőrség és a rendes csapatok közt 15-n keletkezett, 30 órai véres küzdés után a nemzetőrség lefegyvereztetésével végződött. Pillanatra tehát s külsőleg Madrid ismét csendes. Sikerül-e az új kormány élén most hatalomosztályos nélkül álló O’Dennel boknak e pillanati csendből az ország számára ama valódi belső nyugalmat elővarázsolni, mely után az oly régóta hiába sokárg, a későbbi idő mutatja meg. Spanyolország valóban elég gyászos példáját mutatja annak, mire juttatja az országokat fiaiknak a háza boldogságát czélul hazudó ürügyek alatt egymás kiirtására törekvő szenvedélyes pártharcz! Mi az Espartéro telepesével bekövetkelt kicsisnek közvetlen szülőokát illeti, az iránt még bizonyost nem tudni. Az „Ind. beige“ párisi levelezője több okot, mint a franczia fővárosban keringet, említ. Egyik szerint Espartéro azért lépett volna le, mert megtagadta egyezését bizonyos erélyes rendszabályoktól, melyeket O’ Donnel tábornok javasolt. Mások szerint Espartéro a maga egyezését Escosurának a ministériumban maradásához kötötte volna, kinek viszont elbocsáttatását D’ Donnel követelte; tehát Espartero s a lucenai gróf közt kelle választani, s a királyné noha nem örömest, az utóbbinak megtartására határozta el magát. Egy madridi levelében ugyane lapnak olvassuk, miszerint azon nyilatkozatok következtében, melyeket Escosura a ministertanácsban tett, O’ Donnell és Espartero feltűnő hidegséggel váltak volna el. Végül minden szilárd alappal alig bíró hírekhez még azt adjuk, mikép a franczia császár tettleges segélyt ígért volna Izabella királynőnek, komoly szükség esetében. De elég ennyi a nagy hírzavarból. Az angol két ház azon hétfői üléséről, melyben az olasz kérdés tárgyaltatott, megérkezett a részletes jelentés. A felsőházban lord Lyndhurst tévé az interpellate, kemény s részint kíméletlen kifejezésektől sem tartózkodva. Az alsóházban lord Russell mérsékeltebben szólalt föl, tiltakozott az ellen , mintha az olaszok szenvedélyeit s reményeit felizgatni akarná. D’Izraelt, ki utána szólott, azt vitatá, mikép vagy minden beavatkozástól az olasz ügybe , tartózkodni kell , vagy azzal komolyan foglalkodni. A második alternatíva,,. szerinte , véres háborúra vezetne ,veszélyes tehát az elsőre szorítkozni. Bow yer, minden rész okául a szárd kormányt vádoló, s beszédében azt is említé, hogy Antonelli bibornok nemsokára nélkülözhetendi a külső segédseregeket. Várjon erre a római kormányt a várt reformok megadása, vagy a pápai sereg végleges szervezése képesítendi-e, arról szónok nem adott felvilágosítást. Az interpellációkra az alsóházban Palmerston, a felsőben Clarendon lord válaszolt. Az utóbbi , miután előszámlálta azon reformokat, melyek a két siciliai királytól kivontattak, elismerte, hogy a Nápolyból érkezett válasz kevéssé kielégítő, s hogy e válaszra nézve eddig Napóleon császár távolléte miatt,határozatot hozni nem lehetett. Palmerston 1. a piemonti politikát kisérte meg védelmezni. Mi a nápolyi kormányt illeti, a minister számol Austria jószolgálataira, hogy a nápolyi király a nyugati hatalmak által kívánt reformok megadására bivassék.Beszédét Palmerston lord azzal végzi, miszerint a volt collegája Russel lord által kívánt okmányok előterjesztését megtagadta, de megigéré, hogy Olaszország érdényilatkozattal megelégedett s a vitának további következése nem jön. Mint puszta hirt , melynek megerősítését az események folyamától kell várnunk , említsük meg azt, mely Francziaország nézeteinek a fejedelemségek kérdésében újabb s azok egyesítése eszméjének kedvezőbb módosulásáról kering. Hogy ily módosulást Orosz- és Poroszországban igen óhtanának, tudva van...valamint az is, hogy amit az ember óhajt, szereti valónak legalább képzelni. Egyelőre a fennebbi hirt alkalmasint ily óhajtásból eredetinek véljük tekinthetni. PUSZTAI ISKOLÁK." 1L . —f.— Ígértük olvasóinknak, mikép némely hiteles kútfőből merített adatokkal örvendeztetjük meg a pusztai iskolák ügyében tett magas kormányi intézkedések eddigi eredményeiről. Ma beváltjuk ígéretünket. A pest-budai közigazgatási területen, melynek körében a magas kormány atyai fáradozásai a legeredménydúsabb mezőt találták, eddig 91 pusztai iskola már tettleg életbe van léptetve, 65 pedig felállítás alatt van, s ezek is alkalmasint még egy év folytában megkezdendik áldásdús működésüket. Ezen 91 már működő iskolát eddig 6005 iskolásgyermek látogatja, és az iskolások számának megfelelő számú tanítók fáradoznak a nagy czél előmozdításához tehetségig járulni. Hogy ez intézet eddigi sikerét s ezentúl remélhető áldás teljes hatását lehető világosan az olvasó szeme elé tüntessük, az előttünk fekvő adatokat részletesen is közlendőknek véljük. A következő táblázat a szóban levő iskolák és azokat látogató gyermekek, egyes megyékrel elosztásának átnézetét mutatja : Sz á m a svdtsM a már életbe az azoknál az ez iskola-a még fel-Után Megye. lépett iskoláknak alkalmazott tanítóknak kát látogató gyermekekállítani szándékolt Jegyzetnek iskoláknak 1 Csondrád 39 39 29569 , ■ . a. Ezenkívül2 Pest-Pilis és Solt 21 21 1826 28 nehány moz-3 Jász-Kunság88 280 , 7 gó iskolák felállítása is4 Fehér 16 16 7014 czélba van 5 Heves1 1 323 vévé. 6 Szolnok2 Tail 2 729 7 Borsod (JIQ . — » p|2 8 Esztergom4 4 1443 | összesen 91 91 | 6005 1 651 De a fennebbi számoknak további elosztása is fizik egyes községekre, melyek körében ez intézet már 1 alkalmaztatott, különös érdekkel bír, s azt részleteiben a következő áttekintésben közöljük:" De a fennebbi táblázatban kifelé nevezendők még: Pest-Pilis megyében a Bene körüli 6 puszta, továbbá e következő községek Orgovány, Adacs, Apaj, Baracs, Kerekegyháza, Homok, Szent-Tamás, Göd, Lörinczi ,és Pátharaszt — Fehér megyében Kis-Perkáta; — a Jászságban Kara, Szent-András és Galambos; — Heves megyében Fogács, Tenk és Vezekény; — Borsodmegyében Péli és Fehéregyháza; — Szolnokr megyében Tokora, Szanda, Mező-Tur, Pó, Tur-Pásztó, Kakas Szakállas, Bálla, Kócs és Kengyel; — végre Esztergom megyében Tömönd, Csep és Kömlöd. Mindjezen községek határában már egy-egy ily pusztai iskola felállításban van, és bizton remélhetni, hogy működésüket még ez év folytában megkezdhetendik. Ha e fönnebbi egyes adatokat szoros, méltányo s lás alá veszszük , önkényt föltolul elménkbe azon kiszámíthatlan befolyás, melyet ez intézetnek a leg-I*) Ez s e rovat többi — jelei azt jelentik, hogy az illető számtételek még biztosan nincsenek tudv: közelebb jövőben népünk mivelődésére gyakorolnia kell. Az által már is 6000 ember ragadtatik ki a legvastagabb tudatlanságból, s hány ezeren vannak még Magyarország beláthatlan pusztáin, kikre nézve, annak jótékony befolyása már a legközelebbi jövőben várható! Egyébiránt igen örvendetes... a népnek művelődés és fölvilágosodás iránti fogékonyságát világosan bizonyító tapasztalás az, hogy miként azt mindenfelől jelentik s a sikert képviselő fentebbi adatok tisztán mutatják, alig van a legmagasb kormánynak még egy másik intézkedése, melyet a lakosság oly nyílt örömmel és háladatossággalfogadott, oly készséggel foganatosított volna, mint épen a pusztai iskolák egész jelentőségében helyesen fölfogott intézete. Ha már ez iskolák jelen állapota, a pusztai tanítók még gyakran hiányos képzettsége mellett még nem tökéletes is: az eddigi sikert máris csaknem hihetlennek kell neveznünk; a pusztai iskolákat látogató gyermekek közt kevés van, ki egy évfolyama alatt folyvást olvasni és írni ne tudna, ezen fölül az olvasás és íráson kívül a számvetés és némi földrajz is minden iskolában taníttatik. Különösen örvendetes tapasztalásul szolgál a legnagyobbrészt igen jó, gyakran kitűnő természeti adományokkal megáldott gyermekek élénk buzgósága és szorgalma, akik mindig megújuló örömmel tolakodnak magányukból az ittok még igen szerény, de kevés kivétellel a községek által nagy készséggel rendelkezésre adott iskolaszobákba, ami világos bizonyságául szolgál a puszták e gyermekeiben már a természettől létező tanulás- és tudásvágynak. Az oktatás buzgó előmozdítójául ismeretes gr. Károlyi István messze terjedő pusztáin Csongrádmegyében már alig van egy iskolaköteles gyermek, ki a népiskola minden tantárgyaiban oltvolna. llfWKT SRAlrea/y A w« ... . . , elsősorban hivatottplakgói, áldásdús hatáskörét, magasztos hivatását helyesen fölfogva; ereje szerint igyekszik is a felebaráti szeretet e művét a lehető legnagyobb sikerrel előmozdítani. Tizenegy missionarius a szent Ferenczrendből önfeláldozással fáradozik, hogy a puszták gyermekeinek a vallás elveit megmagyarázza, beléjök Istenről és az emberről tiszta fogalmakat csepegtessen. De a községi lelkészek is sok helyeken igyekeznek a tanyaiskolák gyakori látogatása, azokra felügyelés, és a szükséges taneszközök előszerzése által ez intézet sikerét előmozdítani, és itt nem lehet különösen meg nem emlékeznünk Tarry Ferencz kalocsai városi lelkész és székeskanonok úrról, ki a parochiája körében fekvő 15 tanyaiskola vezetése s ügyelet alatt tartásában a legnagyobb buzgalmat fejti ki, és azok emelésére már eddig is jelentékeny anyagi áldozatokat ten. E példa, valamint a papság sok más tagjainak is eredménydús tevékenysége csak még élénkebb részvétre szolgálhat serkentésül. És épen a fennebbiekben rajzolt, csaknem hihetetlen sikere egy megindításakor némely részről mosolylyal fogadott rendszabálynak bizonyít legtagadhatlanabbul az általunk választott jelszó igazsága mellett. „Műveljétek a népet!“,— ezt kiáltjuk azért újra is a haza valódi barátjainak, az emberiség őszinte tanítóinak. Kövessük kitartással az oly fényes sikerrel kezdett pályát, és áldásdús következéseiben fáradozásaink és a mindenesetre szükséges anyagi áldozatok a leggazdagabb jutalmukat jelentik; — a legmélyebb belső meggyőződésből intézzük azért végül olvasóink mindenikéhez e kiáltást még egyszer: „Műveljétek a népet!“ neve a köz-8 z á m a | Sz á, m a | , B ségnek a a feláll!-i melynek az iskola az iskolamár fel-' tásban ' . ® határában köteles látogat állított levecCőa puszták gyermekek-gyermekekkB nadi vagy tanyáit feküsznek nek nek pasztát iskoláknak 1.Szeged Csongrád megye. 2400 2000 202 2. H.M. Vásárhely , — *) 150 1 3. Mindszent 281 5 4. Csongrád 296 .218 5 5. Szentes 110 4 6. Szegvár 356 194 4 Pest-Pilis és Pest-Solt megye. 1. 2. Kalocsa Kecskemét 1600 1400 1500 3. Lajos és Földeák 65 65 4. Alsó-Peszék 47 42 5. Vacs 160 32 6. Köcsér 130 —i® 7. Nyáregyháza 26 26 8. Jakabszállás 4100 , 16 9. Monostor 80 80 Jászság és Kunság. 1. Dorosma —n. » 80 2. Péteri 30 3. Kömpöcz • 98 80 4. Bodoglár (Ha las) .—- «f 6. SVixfuCgy’—' (Csany) .. . — 1 30 7. Tisza-Baja —‘ ...„ -; -— Fehér megye. 1. Göböljárás 57 57 2. Szabolcs 43 40 3. Felső Czikola 31 21 4. Iváncsa 56 01 5. Karácson-OO On szállás 6. Nagy-Venyim 38 52 60 43 7. Kis-Venyim 56 36 8. Mélykút 45 40 9. Kis-Hartos 26 26 10. Nagy-Lóok 38 35 11. Kis-Lóok 30 30 12. Bogárd 90 51 13. Alsó-Alap 190 160 14. Felcsuth 55 45 15. Kőhányás 18 18 16. Ujbarok 61 61 17. Baracsipuszták 80 18. Alsó-Iván 40 . 'p 19. Előszállásipuszták Heves megye. 1. Kőkút 32 32 Szolnok megye. 1. Tomaj 40 36 Esztergom megye. 1. Csém 46 46 2. Vas 32 32 3. Tokod 40 40 4. Sárisáp 26 26 15 1 1 1 1 1 . 1 1 12 1 — 1 — 1 • — 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 — 1 — 1 — — 1 1 • — Pest, július közepén. Adatok a pesti ev. reform, theologiai tanintézetről. 11. Ily alaptételeken építve, ily elvekből indulva ki a tervkészítők , az első évi theol. tanfolyamra kitűzték az ex egetika theologiához előkészítőül s kulcsul a héber és újtestamentomi görög nyelvet. A héber nyelvből egész éven át hetenként négy óta elegendőnek tapasztaltatott arra, hogy a növendék theologusok a héber bibliát bárhol felnyitva , azt grammatikai s nyelvészeti tekintetben (tehát a philologiát is szemügyre véve) értsék s megfejtsék, sőt könnyebb tárgyakról ők maguk héber nyelven fogalmazásokat írjanak. A második félévben kerül tankörbe az újtestamentomi görög nyelv, azért, hogy a gymnasiumban tanult görög grammatika s nyelv ismételtessék, azért, hogy a növendékek megtanulják ismerni a görög remekírók s az újtestamentomi írók görög nyelve közti különbséget, s a második félévben azért, mert az újszövetségi görög nyelv a héberen fenekelvén, ennek előismerete nélkül amaz nem taníttathatik. Ez után véljük ké-