Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-17 / 161. szám

Melléklet a Budapesti Hirlap 161-dik számához. (840*) . (8—3) 3721. stb. A s.­a.-újhelyi cs. k. megyei tszék részéről közhirré tétetik, hogy a kassai cs. kir. orsz. földtehermentesitési bizottm. átérkezett jogérvényes felszámitási hatá­roza­tt folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett jogosítottaknak ugyanott el­­­sorolt javaikra nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 18­4. évi január 16-a kelt cs. nyiltparancs értelmében ezennel megnyittatik; erre nézve hirdetményi határidőül 1857-ik évi sept. 7-ke, tárgyalási határnapul pedig 1857-ik é­i nov. 9-ke reggeli 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : (Lásd a fentebbi 1. 2. 3. 4. 5. és 6. pontokat.) (842*) . (3-3) 2734—2736. A rimaszombati cs. k. m.-tervszék részéről közhirré tétetik, hogy a kassai cs. kir. orsz. földtehermentesitési bizottmánytól átérkezett jogérvényes határo­zatok folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birtokosoknak ugyanott elő­sorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesitése végetti eljárás az 1854. évi január 16-án kelt cs. nyiltparancs értelmében ezennel megnyittatik ; erre nézve hirdetményi határidőül 1857. évi September 17-dike, tárgyalási határnapul pedig 1857. évi nov. 17-dike reggel 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : (Lásd fennebb az 1. 2. 3. 4. 5. és 6. pontokat.) (841*) (3-3) 3024. stb. — A kassai császári királyi orsz. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai cs. k. országos földtehermentesítési bizottmánytól átérkezett jogér­vényes felszámitási határozat folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birto­kosnak ugyanott elősorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesitése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-án kelt cs. nyiltparancs értelmében megnyittatik; erre né­m e hirdetményi határidőül 1857. évi sept. 17-ke, tárgyalási határnapul pedig 1857 évi nov­ . 18-ik napja reg. 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : (Lásd a fentebbi 1. 2. 3. 4. 5. és 6 pontokat.) Szeghy Gyula Neve a kárpótlásra jogo­sítottnak A község neve A kárpótlás tárgya Kárpótlási tőke |l írt |­kr 1 Szeghy szül. Boronkay Bor-Izbugya-Béla 7s­­­telek 250 bála Sterkócz IV» „ 600— Izbugya-Radvány 2 800_ Tapoly-Bisztra 47. 1 1856 15­2 zsellér 100— Nátafalva 3/te­­­telek 84 227. ikam. kezdete .p aos­to i£535 S.-A.-Ujhely, julius 6-n 1857. Cs. k. megyei törvényszék. Neve a kárpótlásra jo­gosítottnak. Neve a helységnek. A kárpótlás tárgya. Kárpót­lási tőke frt­­ ki Kamatolás kezdete. Tiszolcz községi Kuchta Samu Tiszolcz 166/8 jtelek 7537 30 elöljárója mint képviselő által 28 zsellér 1400— I - rQ Fűrész 778 stelek 3431 15a Hacsava 2 jtelek 800— o Kosár János Bekenye-Ujfalu Vs . 100— fl Hevessy Bertalan Geczelfalva m n 100— o-Restér 1 zsellér 50'-­lO GO Rimaszombat, julius 9-n 1857. Cs. k. megyei törvszék. Neve árpótlásra jogo­­itottnak. Neve a hely­ségnek. A kárpótlás tárgya. A kárpót­lási tőke mennyisége. írt ki Kamatozik. Gróf Csáky Albert (Béla) Nagy-Ida Göncz 24612 34560 Kassa, julius 7-n 1857. 30 1856. máj. 1 — 1857. nov. 1 Cs. k. országos törvényszék. Árverések. (1662) (3-3) 1530. A győri cs. k. megyei törvényszék által közhirré tétetik, miszerint Veszprémi Istvánnak és nejének született Radányi Teréziának Győr belvárosában Varga-ut­czában 472/473. sz. alatti 870 pírt 40 krra becsült házuknak nyilványos elárverezése elrendeltetett és e végett f. évi augustus 13-ka első, f. évi September 15-ke második határidőül mindenkor a helyszínen délután 3 óra azzal tűzetett légyen ki, hogy e ház a másik árveréskor becsáron alul is el fog adatni. Az árverezni szándékozók a becsárnak 10%-át évpénzül letenni, és a vevő a vé­telár felét egy hó, a másik felét pedig 6 hó elforgása alatt 6% kamattal együtt lefizetni köteleztetik. Győr, junius 9-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1666) 736. A gödöllői cs. mint biróság részéről ként a nagytekintetü delmi törvényszék f. (3-3) kir. szki­ói hivatal közhirré tétetik, mi­­cs. k. pesti kereske­­dvi ápril 3-án 8348. szám alatti végzése folytán ifjú Simai Már­ton pesti kereskedő részére Szűcs Julianna asszony és Fráter Albert ur ellen 500 pert és járulékai iránti követelés kielégítése vé­gett alperesektől biróilag lezálogolt s ösz­­szesen 1240 pártra becsült következő ingó­ságok, jelesen 2 ló, hozzávaló szerszám, egy hintó, 30 akó csömöri bor, 20 mérő rozs, egy sweiezi tehén és egy zongora, f. évi aug. 12-én d. e. 9 órakor Csömörön a hely­színen birói árverés utján a legtöbbet ígérő­nek azonnali készpénz fizetés mellett el fognak adatni. Mire a venni kívánók ezennel meghivatnak. Gödöllő, junius 20-án 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1667) (3-3) 874. A tisza-füredi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, hogy Babics István úr, úgy mindazáltal, mint a Heves megyei takarékpénztár elnöke részére marasztalt ifj. Sárközy Mih­ály úrtól lefog­lalt Tisza-Igar helységében létező 194 sor sz­a­­beltelek, rajta találtató lakház, és egyéb épületekkel, továbbá a kül­határban levő mintegy 78 hold szántóföl­d, 30 hold kaszálló rét, mindnyája tagositatlan ál­lapotban van, ezen birtok után járó közös legelő illetőség, 18*12 kapa szőllő, melyek összesen 6961 pft 16 kira becsülvék, folyó évi aug. 17-ik napján d. e. 9 órakor, miu­tán a folyó évi máj 25-re kitűzött első ár­verés, vevők nemléte miatt meghiúsult, mint második árverésen, T.-Igar helység közhá­zánál, nyilvános árverés utján el fognak (1683) (2—3) 1653. A pécsi cs. k. m. törvényszék Weisz­­mayer Lipót ur mint hitelező folyamodására Pichler József és Katalin mint adósok ellen ez utóbbiaknak Pécsett a szigeti külv. 262 sz. a. fekvő s biróilag 1000 portra becsült házukat, 250 frt p. p. tőkeadósság s járu­lékinak törlesztése miatt elárvereztetni ren­delte , s az első árverezést f. évi augus­tus hó 29-ik napjára, a másodikat sept. hó 39-dik napjára mindenkor délelőtti 9 órára a helyszínére kitűzte, melyre venni kivánók azon kijelentéssel hivatnak, miként a vevő a becsárnak 5%-tt mint bánatbé­ren felül a végrehajtás napján, a végrehaj­tási öszveg felét azonnal lefizetni, azonfe­lül a jószágon jelzálogilag biztosított kö­veteléseket a vételár erejéig a bíró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbei bejegyzés által­­ zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt adatni: _ _ Vevő a jószágon zálogilag biztosított­­ a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­adósságokat a biró utalványozására átvál­lalni köteles ; mindazok pedig , kik ng­­ vánkönyvbei beigtatásnál fogva magu­kat a jószágra jelzálogi jogot nyertek­nek vélik, felhivatnak, hogy azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulaj­doníthatják, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül történik meg, s e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Árverezési feltételek a t.-füredi cs. kir. szkirói hivatal mint biróság tárgyaló tere­mében, vagy végrehajtáskor az e végre kik. árverezőnél megtekinthetők. Megjegyeztetik, hogy e második árverés­nél a jószág, ha becsáron el nem adathat­nék, a legtöbbet ígérő részére becsűn alul is le fog üttetni. T.-Füred, jul. 11. 1857. Cs. k. szbirói hivatal (1682) (2—3) 203. A sárbogárdi cs. k. szbirói hivatal taint biróság által közhirré tétetik, mikép néhai Mayer Ferencz adonyi lakos hagya­tékához tartozó és 380 pftra becsült ado­nyi ház, ugyan adonyi határban levő s 30 pftra becsült szőllő f. é. aug. 14-n, szük­ség esetében sept. 12-n mindenkor reggeli 9 órakor Adonyban a község házánál nyilvá­nos árverés útján el fognak adatni. Miről a venni kívánók oly figyelmeztetéssel értesit­­tetnek, hogy az árverési feltételeket vagy az alulírt szkirói hivatalnál, vagy a köz­ség házánál megtekinthetik. Egyszersmind utasíttatnak a jelzáloggal bíró hitelezők, hogy követeléseiket az árverési határidő előtt e biróságnál bejelentsék. Sárbogárd, jul. 9.1857. Cs. k. szkirói hivatal. jelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg,­­ ha e miatt, a mennyiben az által a vételár kimeríttet­­nék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kívül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s laká­sát bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kéz­besítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek az iroda­igazgató­ságnál megtekinthetők. A második árverési határnapon az érin­tett elárverezendő vagyon a becsáron alul is eladatni fog. Pécs, jun. 16-­ 1857. Cs. k. megyei törvszék. (1679) * (2—3) 2202. A nagyváradi cs. k. országos tör­vényszék által közhirré tétetik, miszerint nagyváradi lakosok Lovas György és neje Kozák Juliánná cső­’tömegükhöz tartozó, a nagyváradi hegyen, az úgynevezett Doron­­gos oldalon, Nagy Sándor és Göntzi József szomszédságukban fekvő, 23344 tőkéből s szilvásból álló, 455 pírt 44 krra becsült szőllő a rajta lévő pajtával és hozzátartozó 350 - ös szőllő­ aljjal együtt, első ízben folyó 1857. évi augustus 4-én, másod ízben és pedig bocsáron aluli elárusitás mellett is September 4-én; továbbá ugyan azon csőd tömeghez tartozó, Nagyváradon , kisnémet utczán 503. sz. a. fekvő, 6311 pírt 37 krra becsült, már 2. ízben siker nélkül árve­­relni megkisérlett ház, harmad ízben, szinte becsáron aluli elárusitás mellett is­­. 1857. évi augustus 1-én, még pedig mind a szőllő, mind a ház, mindenkor a hely­színén, d. u. 4 órakor tartandó nyilvános árverés utján a cs. k. orsz. törvényszék, épület 5-ik sz. a. szobájában megtekinthető föltételek mellett el fognak adatni. Nagy-Várad, junius 3 án 1857. Cs. k. orsz. törvényszék, (1684) (2—3) 1981. A váczi cs. k. szkirói hivatal mint bíróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy váczi lakos Mittermann Simon ré­szére Duliczki Károly ellen annak anyyá­­val özv. Duliczki Imréné sz. Frühmüller Te­réziával és testvérével Duliczki Istvánnal közösen beírt s a telekkönyvi jegyzőkönyv­ben 1257/1258 p. sz. a. jegyzett 725 sz. a. fekvő, s 8719 pft 14 krra becsült váczi háza az ahhoz tartozó udvartelekkel és kerttel, f. 1857. évi aug. 3-a reg. 9 órakor ezer bíróság irodájában nyilvános árverésen s bírósági irodában a hivatalos órákban meg­tekinthető feltételek mellett becsáron alul is eladatni fog. Mindazok tehát, kik magukat az elár­verezendő házra nézve jelzálogi jogot nyer­teknek vélik, habár külön értesítést nem vettek is, felhivatnak, hogy ebbeli igényei­ket a fennemlített ház eladásáig e bíróság­nál annál is inkább bejelentsék, mert el­lenkező esetben maguknak tulajdonítsák ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg s ha e miatt, a mennyire vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Vácz, jul. 2. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (1672) :(2-3) 1069. A pacsai cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság által közhirré tétetik, hogy néhai Nagy Ferencz hagyatékához tartozó, Pacsa község határában fekvő 650 pártra becsült fél sessió, s hozzátartozó belső te­leknek nyilvános árverésem eladatására első határidejéül f. évi jul­us 19-én szükség éle­tére augustus 23-án d. e. 10 óra második határnapul a helyszínére oly kijelentéssel tűzetett ki, miszerint a vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvál­lalni köteles. Ez­úttal mindazok, kik ma­gukat a jószágra jelzálogi jogot nyertek­nek vélik, felhivatnak, hogy azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelent­sék, mert ellenkező esetben maguknak tu­lajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­menyire ez által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Az árverési feltételek a cs. k. szolgabirói hivatalban hivatalos órák alatt megtekinthetők. Pacsa, julius 2-án 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1674) (2-3) 1603. Kaposvári lakos Kaufer Lipót csőd­tömegében tartozó Siklóson 328 sz. a. ta­láltató 3200 pftra becsült háza, olajmalom­mal és goréval, és 100 pftra becsült Ta­­polcza aljában lévő kertje kaposvári cs. k. csődtervszék 1856. évi jun. 28-a 1288 sz. a. kelt határozata folytán elárverezendő lévén, ennek eszközlésére f. é jul. 30-ik napjá­nak d. e. 10 órája első, ugyan f. é. aug 31-ik d. e. 10 órája pedig 2-ed határidőül kitüzetett, mi is a venni szándékozóknak oly megjegyzéssel adatik tudtára, hogy az árverezési feltételek e biróságnál megte­kinthetők. Siklós, máj. 25. 1857. (1677) (2—3) 1087. A kaposvári cs. k. vár. kik. biró­ság részéről közzététetik, mikép Deutsch Ignácz felpere követelésének kielégítése tekintetéből Mihalovics János alperestől lefoglalt és biróilag 800 pftra becsült, Ka­posváron 345 sz. a. levő félház a hozzá tartozó 1 Új holdnyi külsőséggel f. 1857 jul. 29-én árvereztetni, s becsár meg nem igérése esetében ugyanez évi aug. 29-kén szinte reggeli 9 órakor a bírósági irodában becsáron alul is eladatni fog. A vevő a fél ház s tartozmányainak birtokába az esedé­­kes közterhek viselése mellett, a vételár azonnali lefizetése után lépend. Felhivat­nak tehát mindazok, kik a kérdéses házra magukat jelzálogot nyerteknek vélik, mi szerint azt az eladás napjáig bejelenteni el ne mulasszák, mivel ellenkező esetben vételárnak nélkülök leendő felosztásából származható hátrányokat maguknak leend­­nek kénytelenek tulajdonítani. Kaposvár, jun. 2. 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (1678) (1-3), 1409. A kaposvári cs. k. del. biróság ál­tal ezennel közhírül létetik, miképen Ad­ler József felperesnek folyamodása követ­keztében Bodor János hencsei lakos alpe­resnek Hencse helység a határában levő 140. sz. alatt háza s 7. telke felperes kö­vetelése kielégítése tekintetéből f. é. au­gustus hó 22-ik napjának reggeli 9 órája s ekkor az árverezés nem sikerülvén f. évi September hó 21-ik napjának délelőtti órái­ban a helyszínen, a bíróságnál megtekint­hető árverezési feltételek szerint el fog adatni. Mindazon hitelezők pedig, kik ma­gukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, ezen­nel felhivatnak, miszerint a fentebb ki­tett árverési határidőig magukat a bíróság­nál annál is inkább bejelentsék, mert el­lenkező esetben a vételár felosztása hírük és tudtuk nélkül történvén meg,mennyire a vé­telár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Kaposvár, junius 24-én 1857. Cs. k. del. biróság. (1681) (1—3) 1006. A sárbogárdi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré té­tetik, mikép néhai Pulai János hagyatéká­hoz tartozó és 1600 pftra becsült 311 sz. a. ház feltelekkel folyó évi aug. 8-a, szük­ség esetében sept. 5-n mindenkor reggeli 9 órakor Perkátán a község házánál nyilvá­nos árverés útján el fog adatni. Miről a m­i szándékozók oly figyelmeztetéssel értesitendők, hogy az árverési feltételeket vagy az alulirt szkirói hivatalnál, vagy Perkátán a község házánál megtekinthetik. Egyszersmind a jelzáloggal bíró hitele­zők is inzetnek, hogy igényeiket az árve­rési határidő előtt e bíróságnál bejelentsék, mert ennek elmulasztása esetére a vételár igényeik figyelembe vétele nélkül fog el­osztatni. Sárbogárd, jul. 4. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (1676) (1—3) 2163. 1. Szeged város határában a budai országúton 1865. népsor, s telekkönyköny­vileg 80, 92 szak. 1819. sz. a. fekvő 1557ime hold házi telek,úgynevezett Bürgés korcsma, a rajta levő minden épületekkel együtt, melynek összes értéke szakértői becsű foly­tán 4523 pftra tétetett ki, 1857. évi aug. 8-ik napjának d. e. óráiban a helyszínén elárvereztetni fog, kijelentetvén, miszerint az emlitett jószág, ha az említett áron el nem adathatnék, a legtöbbet ígérő részére azon alul is le fog üttetni. 2. Árverezéskor tartozik a venni szán­dékozó, a fenntebb kitett összegnek 10 százlék­ját rögtön birói kezekbe letenni. 3. Az árverezés napjától számítandó hó alatt tartozni fog a vevő a vételárnak felét készpénzben a biróságnál lefizetni hátralévőt pedig ezen most említett fizetés határidőtől számítandó szinte 3 hó alatt leütés napjától számítandó 5% kamattal együtt lefizetni. 4. A vevő a leütés napjától birtokába lép a házi teleknek, s minden azon lévő épületeknek, ő hazaadja jövedelmeit, hasz­nait, de ugyanazon időtől fogva őt illetik minden terhek, köz és községi adók, szük­séges javítások stb. nemkülönben a kisebb s nagyobbszerű véletlen esetekből eredhető hátrányok is. 5. A nyilvánkönyvbei beigtatásra szük­séges engedelem-nyerhetés csak az árve­rési feltételek teljesítése, s a vételárnak valóságos lefizetése után fog megadathatni szabadságában áll azonban a pprt. 518. §. értelmében a vételről hivatalos okmányt kérni, s azt nyilván könyvileg bejegyeztetni de oly világos megjegyzéssel, hogy mihe­­lyest a harmadik pontban említett fizetési határidőket meg nem tartandja, az azonnal kitörölhető leend. 6. Nem fizetés, vagy az árverési feltéte­leknek meg nem tartása esetében joga le­end az árvereztetőnek, a vevő házára új­bóli árvereztetést tartatni, s azon a becsűn alul is eladatni, végül: Mindazok, kik magukat a nyilvánköny­­vekbe, beigtatásnál fogva az elárverező­dő jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak, miszerint azt a jószág eladá­sáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthat­ják, ha a vételár felosztása az ő hitük nél­kül történik meg, s ha e miatt, a­mennyi­ben az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni ; továbbá mindazon jelzálo­gos hitelezők, kik nem ezen tervszék­he­lyén, vagy annak közelében laknak, felhi­vatnak, hogy jogaiknak, a vételár felosz­tása alkalmávali megóvása végett, helyben lakó meghatalmazottat rendeljenek, s az eladás előtt annak nevét s lakását beje­lentsék, ellenkező esetben az ő veszélyük s költségükre hivatalból fog képviselő ne­veztetni. Szeged, ápr. 27. 1857.­­Cs. k. m.-tervszék, bánatpénz az utóbbi fizetésbe fog beszámít­tatni. 5. A haszonbéri szerződés bélyegdijját a bérlő fizeti. 6. Ha a tagositás a bérleti időszak tar­tama alatt behozatnék, ezen bérleti szerző­dés azonnal megszűnik. Cs. k. szki­ói hivatal. Olaj világítási árlejtés. (1686) (1—3) 3011. E város területében ,még létező olaj­lámpák világitatása iránt augustus hó 21-én nyilván­os árlejtés tartatni fog. Bér­leni szándékozók keretnek az­nap reggeli 10 órakor a tanácsi III-dik osztály tere­mében 1000 pártnyi bánatpénzzel ellátva személyesen megjelenni, vagy pedig sza­bályszerűen szerkezteti írásbeli ajánlataikat fentebbi napig a polgármesteri hivatalhoz benyújtani. A szerződés ideje terjesztetik egy évre, az­az i. é. november 1-től 1858-ig October utoljáig; a többi feltételek a város gazda­sági hivatalában közöltetnek. Pest, julius 10-én 1857. A városi tanács által. é s 6 d .­k. (1635) (3-3) 12587. A pesti cs. k. orsz. tervszék mint ál­talános csődbíróság által közhirré tétetik, hogy Pesten, terézvárosbeli király-utczában lakó apró-kereskedő Weisz Jakab minden ingó, és azon koronaországokban, melyek­­­ben az 1853. évi julius 28-ikán ké­t ide­glenes csődrendtartás hatályos, fekvő in­gatlan vagyona felett a csőd megnyittatott, és pelügyelőül Lombay Imre n. ügyvéd, ennek helyetteséül pedig Wunder Frigyes h. ügyvéd urak kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban legfölebb 1857. évi September 3-dikáig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél bejelent­sék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igé­nyeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólittatnak, hogy az ideig­lenes tömeggondnok megresitése , vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett 1857. sept. 10-én reg. 9 órakor a pesti cs. k. orsz. törvény­szék 72. sz. a. hivatalos helyiségében (me­gyeház 2-ik emel.) annál bizonyosabban je­lenjenek meg, mivel különben ezeknek ki­nevezése a csődrendtartás 44. §. rendeleté­hez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a köz­adós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. kir. országos törvényszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1857 évi szinte reg. 9 órára ugyanazon hivatalos helyiségébe oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki ön­kényt meg nem engedik , a közadós ellen indított büntető birósági vizsgálat bevég­zése után fog határozat hozatni. Pesten, jul. 1. 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (1691) (1-3) 1235. A d.-vecsei cs. k. szki­ói hivatal mint biróság közhírré teszi , miszerint Orell József d.-vecsei lakos ellen f. é. máj. 15-­ 1075 sz. a. elrendelt, és közzétett csődü­letében, a bemutatott leltárból kitűnvén, hogy a követelési állapot csekély és köny­­nyen eladható ingókból áll, ennélfogva a csődtömegnek felosztása iránti egyezkedés feletti tárgyalásra 1857. évi aug. 17-ik nap­jának reggeli 9 órája oly hozzáadással tűze­tik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fog­nak vétetni, és hogy a bukott vagyonbeli állapotának kimutatását a biróságnál, vagy a tömeggondnoknál kiki megszemlélheti. Dunavecse, jun. 10. 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (1653) (3-3) 1347. A nagybányai cs. k. szbirói hiva­tal mint járásbíróság által közhirré tétetik, miszerint Beseneki Antal nagybányai ke­reskedő összes ingatlan, valamint azon ko­ronaországokban, melyekben a magas cs. k. igazságyi ministeriumnak 1853. jul. 18-án kelt rendelete által a csíts hatályba lép­tetett, találtató ingatlan javaira a csőd meg­nyittatott. Minélfogva mindazok, kiknek a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igényük va­gyon, felhivatnak, miszerint igényüket a csődtömeg, vagy annak védője Kerner Mi­hály h. ügyvéd ur ellen intézett keresvény által legfeljebb f. é. oct. 12-ig bejelentsék, ellenkező esetben daczára az őket illető tulajdon, elsőbbségi vagy zálogjoguknak a csődtárgyalásból kizáratni, s minden csőd­tömegre vonatkozó igényüktől elüttetni fognak. Egyszersmind a csőd egyesség általi elin­tézésének megkisértésére i. é. sept. 11 d. e. 9 órája tűzetik ki, a midőn ha az egyes­­ség nem sikerülne , az eddigi csődtö­­meggondnak megerősittetni, vagy a csőd­­választmánnyal együtt egy­ej neveztetni s egyszersmind a tömeg kezelésének módja meghatároztatni fog. Mely tárgyalásra az összes hitelezők azon hozzáadással idéztetnek meg, hogy meg ne­m jelenésük esetében saját veszélyükre csődtömegkezelő s választmány fog kiren­deltetni. Nagybánya, máj. 25. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. Felhívások. (1664) : (3-8) 3507. Spitz Henrik nagy-károlyi lakos, kinek jelenlegi holléte nem tudatik, az el­lene Mikulaschek Ferdinánd által 479 párt 24 kv váltói tőke s járulékai iránt indított keresetnek tárgyalása végett, f. évi augus­tus 14-ik napján reggeli 9 órakor e törvény­szék előtti megjelenésre a polg. perrend­tartás 85-ik §-a szerint oly hozzáadással (1663) (3-3) 970. A p.-ladányi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré té­tetik, miszerint a debreczeni cs. k megyei tervszéknek f. évi ápr. 22-ről 2773 sz. a. kelt végzése folytán néhai Finta Gábor hagyatékához tartozó nádudvari részbirtok, mely áll egy 12 telek s ahhoz tartozó 250 hold földből, nyilvános árverésen leendő haszonbérbe adására árverési határidőül a folyó 1857. évi jul. 27. napjának d. e. 10 órája tűzetik ki, következő árverési felté­telek mellett: 1. A haszonbér kezdődik f. évi Sz.-György napkor s tart jövő 1860. évi Sz.-György napig, úgy mindazáltal, hogy valamint az idei ugar-termés a múlt évi jul. 15-n kelt, és a tekintetes cs. k. m. tervszéknek múlt évi jul. 14-ről 6053 sz. a. végzése által helybenhagyott haszonbéri szerződés sze­rint a mostani bérlőket illeti, azonképen az 1860. évi ugartermés is az uj bérlőt fogja illetni. 2. A kikiáltási ár 650 vsrt, de ha ez árverelek által meg nem igértetnék, lejebb fog szállíttatni, s a legtöbbet ígérőnek min­denesetre oda adatik. 3. Bánatpénzül 65 vízot minden árverelni akaró előre letenni tartozik. 4. A bérlet felét a bérlő minden évben Szt.-György, másik felét pedig Sz.-Mihály napkor a gyám kezébe lefizetni köteles, a

Next