Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)

1858-04-08 / 79. szám

Pest, Csütörtök sz. Szerkesztői iroda: Egyetem utcza l-ső sz. a. 2-ik[em­ehített. BUDAPESTI fjanMiattyajEgr.'; gf*sgr»a*,*.z*~T »irgzg--~g^ggeapagT'­-*-"**m°^'—*g*M: Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, é­v­n­e­g­y­e­d­r­e: 5 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig;/1 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Politikai napi­ szemle. — Az austriai szabadalomügy különös te­kintettel Magyarországra II.—Az általános bányatör­vény 2114. § nak magyarázata. — Magyarország nevezetesebb fürdőintéze­tei. II. Levelezések: Gyula (Árvabizottmányok.) B­é­c­s. (Vegyes közlések.) Napihirek és események. Nemzeti szinház (Roger első föllépte.) Külföld: Angli­a. (Parterőditések és hajó felszerelések. Orsini - gyász - meetingek.) Francziaország­ (Vegyes hírek és c­áfolatok.) O­laszország. (Bizottmá­­nyi jelentés a gyilkosság magasztalás­ára vonatkozó törvényjavaslat ügyében. Hodge szabad lábon. A livornói fölkelők pere be­fejezve. A Cagliari kapitánya és legénysége Genuába visszatért.) Törökország. Távirati tudósítások.­­Sz Értesít­­vény. — Színházi előadások. — Börze. — Dunavizállás. T­á­r­c­z­a. („A Bakonyerdő.“ Növényföldrajzi vázlat.) HIVATALOS RÉSZ. 1858. feb. 7-én kelt császári nyiltparancs, az 1855. május 21-kén kelt jegyzői rendtartás­nak (birod. törv. lap 94 sz.) Galicziában, a brakói nagyherczegségben s Bukovinában, to­vábbá Magyar-, Horvát-, Tótországban, Erdély­ben, a Szerbvajdaságban és Temesi bánságbani behozatala iránt. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KE­­gyelméből Austriai Császár, Magyar- és Csehor­szág, Lombardia és Velencze, nemkülönben Dal­mát, Horvát- Tótország, Galiczia , Lodoméria és Illyria királya stb. stb. oly csélból , hogy alábbnevezett koronaorszá­gainkban, jelesen Magyar-, Horvát-, Tótország­ban, Galiczia s Lodomeriában, az Erdélyi nagy­fejedelemségben , a Szerb-vajdaság s Temesi bánságban, továbbá a Bukovinai herczegségben, melyekben a jegyzőség intézete részint még nem létezik, részint pedig nincs az austriai törvények szerint szabályozva , a népesség ezen intézet előnyeiben részesíttessék , s ezen intézet a törvényhozás egyéb ágaival öszhangzásba ho­zassák, az említett koronaországok területére nézve, ministereink s birodalmi tanácsunk meg­hallgatása után következőket rendeljük: I. A fönnemlített koronaországokban, az 1855. május 21-én kelt nyilt parancsnak (birod. törv. lap 94. sz.) folytán már több más koronaorszá­gokban létező jegyzői rendtartás *) az alább kö­vetkező megszorításokkal behozatik. Azon nap, melyen a jegyzői rendtartás hatá­lyossága az egyes koronaországokban kezdődik, igazságügyi miniszerü­nk által utólagosan fog közzététetni. II. Ezen jegyzői rendtartásnak a krakói nagy­­herczegségbeni behozatalával, a jegyzőség iránt ott eddig elő létezett szabályok hatályon kívül lépnek. Az ott már létező jegyzőknek a végett, hogy a hivatalukbani megerősíttetést elnyerh­ssék, melynek megadására igazságügyi miniszerünk föl van hatalmazva, sem új vizsgálatot, sem pe­dig az általuk eddig elő letettnél nagyobb bizto­sítékot nem kell ugyan tenniük; ezen megerősí­tés nekiek azonban csak akkor adandó meg, ha kellőleg bebizonyíttatik, hogy ők a jegyzői ál­lomás elnyerése iránt kineveztetésük idejekor fönállott törvényes szabályoknak eleget tettek, s hogy őket az új jegyzői rendtartásban kimon­dott, személyi minőségükben fekvő akadály nem gátolja.­­ Egyszersmind a megerősítés elnye­rése után, a felesketés, a hivatalos pecsét s alá­írásuk tekintetében, az 1855. május 21-kén kelt jegyzői rendtartás 16. és 17. §§-nak eleget tenni kötelesek. Ezen megerősítés által elnyerik azon jogot, miszerint hivatalukat az uj jegyzői rendtartás által meghatározott terjedelemben gyakorol­hassák. III. A többi koronaországokban létező váltó­jegyzők joga jelen törvény által nem szün­tetik meg. IV. A jegyzői állomás elnyerése végett a jegy­zői rendtartás 7. §. b) bet. alatt kiszabott vizsgá­lat tekintetében megengedjük, miszerint Magyar-, Horvát-, Tótországban, a Szerbvajdaság s Te­­mesi-bánságban és Erdélyben, a folyamodásra nem­csak azok, kik az ügyvédi vizsgálatot a je­lenleg fönnálló törvények szerint letették, ha­nem azon ügyvédek is képeseknek tekintessenek, kik az ügyvédi vizsgálatot a korábbi törvények szerint tették ugyan le, azonban magukat az új törvényekből az ügyvédi rendtartás által kisza­bott utólagos vizsgálat alá vetették. Egyébiránt igazságügyi miniszerünket fölha­talmazzuk, miszerint mindazon koronaországok­ban, melyekre jelen nyílt parancsunk vonatkozik, a mai naptól számítandó öt év alatt, azon folya­modóknak, kik az ügyvédi vagy jegyzői vizsgá­latot ugyan nem, de a bírói vizsgálatot letették, a jegyzői rendtartás 7. §-ban ezen esetre nézve a jegyzőség elnyerése végett kiszabott egy évi jegy­zői gyakorlatot elengedhesse. V. Azon városokban, melyekben a jegyzőség az ügyvédséggel nem egyesíthető, a jegyzői ál­lomásra kinevezett ügyvédeknek kötelességük­ben áll, a nekiek kitűzendő három hónapi határ­idő alatt az ügyvédségről lemondani, ellenkező esetben a jegyzővé lett kineveztetés elenyészett­nek fog tekintetni. VI. Minden fölnevezett koronaországokban a jegyzői rendtartással egyidejűleg, a jegyzőségre megkivántató gyakorlati vizsgálat s az ezen vizs­gálatra bocsáttatás végett megkivántató ügyleti gyakorlat tárgyában 1854 oct. 11-én kelt rende­let *) (kir. tervlap 266 sz.) hatályba léptetendő. Az 1854 oct. 11-n kelt rendelet 2-ik §-ban ki­szabott ügyleti gyakorlat tekintetében azonban megengedtetik, miszerint azoknak, kik a most említett rendelet hatályba lépte után az első év eltelte előtt a vizsgálat letételére jelentkeznek, a vizsgálat letétele kivételesen megengedtessék, habár ők jegyzőnél gyakorlatban nem lettek volna is, mihelyest az átalános polgári törvénykönyv hatályossága alatt kitöltött két évi bírói vagy ügyvédi gyakorlatot képesek kimutatni. VII. A jegyzők Magyar-, Horvát-, Tótország­ban, a Szerb vajdaságb­an s Temeti bánságban és Erdélyben az ott létező helység- vagy község­­jegyzőktőli megkülönböztetés végett, nemcsak a „császári királyi közjegyző“ czimet kötelesek viselni, hanem aláírásuk s pecsétük mellett azon koronaországot s törvényszéki ke­rületet, a­melyre ők kineveztettek, lakhelyükkel együtt tartoznak kijelölni. VIII. A jegyzői levéltárak szervezéséig az első folyamodási törvényszékek kötelesek a levéltári működéseket teljesíteni, mi végett a törvényszéki főnök a levéltár-igazgatói teendőket a tanácso­sok egyikére bizondja. IX. A jegyzői kamarák szervezésének időpont­jáig az azokra bízott hivatalos cselekvények is ezen törvényszékek által teljesítendők. Az ilyes ügyekben a határozatok, a levéltár vezetésével megbízott tanácsosból mint elölülő­ből, s még két tanácsosból álló gyülekezetekben hozandók. Ha a törvényszék székhelyén néhány jegyző létezik, úgy az egyik tanácsos helyett egy jegyző hivandó meg a tanácskozásra, kinek választása a törvényszék főnökét illeti. X. Az egyes közigazgatási területekben kine­vezendő jegyzők száma és székhelyei külön ren­delet által fognak meghatároztatni. XI. Hogy azonban ott is, a­hová önálló jegy­zők nem rendeltethetnek, vagy hol az alkalma­zott jegyzők által határozott hivatalnapok meg nem tartathatnak, az okiratok szerkesztéséről gondoskodás történjék, azon intézkedés fog lé­tetni, miszerint azok a járásbíróságoknál (szol­­gabiróságoknál) szerkesztethessenek. Ezen bíróságok különösen fognak meghatároz­tatni,­­ az iratoknak azoknak­ szerkesztése saját szabály által fog rendeztetni. XII. Ezen nyilt parancs végrehajtásával igaz­ságügyi ministerünk van megbízva. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolczszáz ötvennyolczadiki február hetedi­kén, uralkodásunknak tizedik évében. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Bud­-Schauenstein s. k. Gr. Nádasdy s.k. Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet s. k. , cs. kir. Apostoli Felsége f. é. mart. 31-iki legf. határozata által illy­ésfal­vai Pap- Szilágyi József éneklő kanonokot a nagyvá­radi görög-kath. székes-káptalannál czimzetes apáttá S. Pantaleonis de Ráczkeve legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, ápril 7.­­ (Politikai napi­ szemle.) Montenegro ügyé­ben három különböző vélemény akarna érvényre *) Lásd a H. mellékletben. vergődni. A porta egyszerű pasalikká sze­retné átváltoztatni. Austria azt kivánná, hogy a kis béretország a porta suzerainitása alatt álljon, de csak oly módon, mint Szerbia vagy a Dunafejedelemségek (Oroszország ellenben Da­­nilo herczeget teljesen függetlennek, országát teljesen önállónak akarná látni. Austria és a porta a maga véleményét leginkább a szisz­­tovi békekötésre alapítja, mely 1791-ben Nagy- Britannia, Poroszország és Németalföld közben­járása folytán­­ Austria és a porta közt létre­jött s melynek első czikkelye általános bocsána­tot ígér Montenegro stb. lakosainak, a porta „souverain hatalmánál fogva.“Ellenkező oldalról azonban erre azt mondják : Monteneg­róra nézve ansouverainitás“ ezen említte­­tése nem lehet kötelező, mert Montenegro a bé­kekötésben részt nem vett s igy e békekötés reá nézve „res inter alios acta.“ Azonkívül bizonyos montenegrói törzsek (a síkságon lakók) sohasem tagadták meg a porta souverainitását s igy a bé­kekötés első czikke egyedül ezen montenegrói­­akra vonatkozik, mig mások ennek daczára is m­á­s főnökség alatt állhatnak, miként például ugyanezen czikk Szerbiáról is szól, mig köztu­­domás szerint a szerbek egy része még sem a porta, hanem Austria souverainitása alatt áll. Ekként c­áfolják meg a szisztovidékére történt hi­vatkozást s az erre támaszkodó austriai és török felfogást. Oroszország egyszersmind a következő positív okokat is hozza fel, mik Montenegro önál­lósága mellett bizonyítanának­­. A porta soha se meg nem szállta, se nem birtokolta Mon­tenegrót. 2. Uralkodója soha sem hódolt a szul­tánnak, miként ez vazallhoz illik. 3. Soha adót nem fizetett a portának. 4. Sok szerződés kötte­tett a pasák, mint a porta meghatalmazottjai és Montenegro közt, tehát ez utóbbit mindig önálló országnak tekintették. Ezen futólagos rajz, úgy hiszszük , eléggé meg fogja ismertetni a montenegrói kérdés körül leginkább érdekelt három hatalmasság álláspontját; az eldöntés alkalmasint a conf­erentiára fog bízatni, mely­nek létrejöttén többé nem kétkedünk — mi­helyt látjuk! Oroszország lapjai ez alatt napon­kint prédikálják, mily szükséges ez a conferentia s „ego autem dico vobis“-féle szónoklatokban azt bizonyítgatják a világnak, hogy mind az, mi a boszniai, herczegovinai stb. eseményekről mon­datik s iratik,puszta hazugság s ármány, és hogy mind­ennek csak egy oka van s ez — Austria! Olvasható Urunk születése utáni 1858. évben mártius 24-én a sz.-pétervári hírlapban! Ugyancsak a sz.-pétervári kabinetről azt mondták , miszerint Francziaországgal együtt jegyzéket menesztett Londonba — Perim sziget ügyében. Ma e hírt annyiban módosítják, a mennyiben Kisseleff és Walewski gróf közt e tárgyban szirti értekezések folytak ugyan s Orosz­ország kétségen kivül helyesli is Francziaország nézeteit, de ennek diplomatiai föllépéséhez még nem csatlakozott, hanem Walewski gróf egymaga tette meg e lépést. Ez alkalommal más magya­rázatát veszszük azon (tegnap említett) intésnek is, mely szerint a félhivatalos franczia lapok­nak meghagyatott, hogy a Perim-féle polémiát felfüggeszszék. Ezen intés t. i. csak azon ok­ból történt, hogy a diplomatiai alkudozás kelle-­e­tén túl ne nehezítessék egyik vagy másik lap valamely ügyetlen kifakadása által. „In re“ Francziaország csakugyan erélyesen akarna föl­lépni, s ha csak lehet a perimi ügyet is a confe­rentia elé hozni, mert Párisban azt gyanítják, hogy Anglia és a porta közt e tárgyban valami titkos egyezkedés történt, sőt hogy a porta örömmel ragadja meg a Perim megszállatása által nyújtott ürügyet, hogy a suezi átvágásra rá ne kelljen állnia! Angliából ma semmi kiválóbb hírünk nincs, ha csak annak nem veszszük a (ministeri) Mor­ning Herald azon jelentését, miszerint a part­­bástyák nehéz ágyukkal láttatnak el, továbbá hogy a szent sziget kastélyba (holy-Island-Cast­­le) szintén ágyuk vitettek s hogy több tüzérszá­zad őrségül jön oda rendelve. Egyik brüsseli lap azon hírt hozta, miszerint egyik igen fontos franczia követségi állomásra e napokban — tábornagy fogna kineveztetni. Más oldalról sokkal határozottabban szóltak , azt mondván, miszerint Bourqueney báró, ki szabad­sággal Párisba ment, nem fog többé Bécsbe visz­­szatérni, hanem Baraguay d’Hillier tábornagy által pótoltatni. E hír nem csak alaptalan, ha­nem képtelen is, először mert nincs ok Bourgne­­ney báró visszalépésére; másodszor Baraguay tábornagy az újonnan kinevezett öt hadparancs­nok egyike s épen a minap vette át ebbeli tiszt­ Az austriai szabadalomügy különös tekintettel Magyarországra. II. Kuk Ha az 1857-ks év alatt Magyarország iparosai javára szabadalmazott találmányoknak nem épen jelentéktelen lajstromán végig­­me­gyünk , nem annyira oly újításokra akadunk, melyek a közönséges társadalmi lét sokféle képzelt szükségletei egyikének állítólag czélsze­­rű­ebb módon megfelelni, vagy létező bajokat és hiányokat vajmi kétes foganattal elhárítani, sietnek, mint inkább számos oly javításokkal találkozunk, melyek a termesztés külön ágaira való hasznos alkalmazásuknál fogva messzebb ható foganatnak, emeltebb fontosságnak látsza­nak lenni. Legelőbb is azokat fogjuk szemügyre venni, melyek átalában termesztő erők létesítésére irá­­nyozzák, tehát a mezei ipar terén is jó sikerrel alkalmazhatók. Ezekhez sorolandó jelesen egy borsodmegyei birtokos azon találmánya, mely egy erőgyűjtő és gyarapító gép sajátlagos szer­kezetére vonatkozik , továbbá egy két ló erejé­vel bíró hajtóműnek S.-A.-Ujhelyben történt sza­badalmazása , nem különben egy lég­szivó- és fűtőkészület, melyre Sopron városában vezetett szabadalom, szintúgy a gőzkatlanokon lévő aj­tócskák javítása, melynek segélyével anyag ta­­karittatik meg ; ezeknek valamint egy uj szer­kezetű légnyomat szellentyűnek szabadalmazott feltalálása a mezei s műipari vállalatoknak egy­­iránt hasznára lehet. Tisztán mezőgazdasági érdekeket illetnek kö­vetkező találmányok, melyekre az év folytán sza­badalmak szorgalmaztanak: az eke javítása, czukorrépa és tengeri­­ vetőgép, központfutó erőre épült henger­malmok újabb összeállítása, a vízi és gőzmalmok új szerkezete, mire két pa­tens változott az évben, továbbá gabnakivonat­­nak előállítása stb. A sütőkemeneték ugyanazon évben szabadalmazott gazdálkodóbb építésmódja a síkságon nagy hasznot hajthatna, ha az akkor létrehozandó kemenezék kitűzött czéljuknak tel­jesen megfelelendnek s olcsón lesznek megsze­rezhetők. Az őstermeléshez tartozó bányai ipar is nem megvetendő lendületet remélhet az arany- , ezüsttartalmi ércteknek czélosabb feldolgozá­sától, mire Szathmár megyében nyeretett külön szabadalom. A műipari foglalkozások nálunk is a pátensek legtermékenyebb földét képezik, legtöbb szaba­dalom nálunk is iparüzleti tárgyakra vonatkoz­ván, névszerint arhalvacsból ásványfestékek ké­szítése , fahengerek gyártása a pamutkelmék mok­k­ozására , edények sajátszerű anyagbeli előállítása, melyekben a folyadékok a megrom­lástól , savaktól mentek, s melyek könnyen tisz­­tithatók, mi mindenesetre korcsmárosaink figyel­mébe ajánlható. — A fabeitatásnak, melyre Mack tanár úr Pozsonban nyert szabadalmat, a közér­dek tekintetéből minél nagyobb terjedés és al­kalmazás kívánandó. A ruházat­i látás körüli szükségleteknek szánt iparüzletek hazánkban is hatalmas­ versenyzés­sel küszködvén, újításokra s áruczikkeiknek meg­felelőbb készítésére nagyobb ingert s ösztönt nyer­­nek; igy az 1857-ks év folytán négy külön sza­badalom adatott női ruhák tartósb és alkalmasb készítésére, egy adatott ruganyos férfiruhák sza­bására, kettő selyem- és nemezkalapok, és ne­mezlábbelik javított gyártására, egy végre kü­lönféle fanemekbeli czipők faragására, mely utólszór nevezett, napjainkban is már említett iparüzlet nemcsak Nagyváradon, hol a szabada­lom kinyeretett, hanem honunk egyéb vidékein is különös figyelmet méltán igényel, és fölötte kívánatos lenne, ha a szabadalomtulajdonosok­nak sikerülne gyártmányaikat síkföldi lakosok­kal általánosan megkedveltetni, és minél na­gyobb mértékben elterjeszteni azokat, mint ez Francziaországban s Európa egyéb államaiban már régóta divatozik. Javított takaréktűzhelyek szintén egy múlt évben kelt szabadalomnak tárgyát képezik,kettő pedig cserép- s másnemű kályhák javított szerke­zetére vonatkozik. Valóban óhajtandó, hogy fae­mésztő és mégis csekély meleget árasztó kem­en­­czeink fölszerelése gazdaságos­­elyekre fektettes­­sék, és háziuraink úgy mint a lakó felek öröm­mel veendik, hogy újabb találmányaink sorában egy füstelvezető gép is szerepel, mire kéménye- Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b­é­r­m­entesitve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : .Egyetem­-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. *) Lásd az I. mellékletben. April 8.1858. ségét, képzelhető-e , hogy most tüstént ismét vissza fogják hívni s Bécsbe küldeni ? Cui bono ? !

Next