Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)

1858-05-05 / 102. szám

Szerkesztői iroda : Egyetem­ utc­a 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félévre:frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig,,* kre szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Őrnagyok: Suchomel Antal a 24. sz. pár­mai hg gy. ezrednél; Seibert Róbert és S­t­r­a­s­­szer Rudolf a 8. sz. Hessen-Kassel v.­feld. huszár­ezrednél ; linggenfeldi L­i­n­g­g Lipót a 7. sz. Károly Lajos főlg dzsidás ezrednél, továbbá báró Lütgen­d­o­r­f­f Mihály a 4-ik vadászzászlóalj parancsnoka, alezredesi ranggal adhonores , és ehrenstütteni Raacz Ferencz all. sz. 2 ik bánsági gy. határőr­ezrednél , kataster-fölmérési igazgató s szlavóniai határőrvidéken. Fölruháztatott: anenfelsi b. Billeh-An­gus­t Károly nyugalm. ezredes, vezérőrnagyi rang­gal adhonores. Előléptettek : hg Sachsen-Weimar- Eisenach Gusztáv Frigyes őrnagy a 33. sz. gr. Gyulai gy. ezredben, alezredessé a 21. sz. Reischach gy. ezredhez; a második oszt. főhadibiztosok : Stelz Ferencz és vitéz Saplikácz János, első oszt. főhadibizto­­sokká , és pedig az első élelmezési előadó Prágá­ban, az utóbbi hasonló minőségben Zágrábban. A kassai közigazgatási terület földteher­­mentesítési adóssági kötelezvényei­nek 1858. ápr. 30-án végbement második kisorso­lása alkalmával a következő számok lőnek kihozva: 50 fttal: 493, 614, 671, 859, 1042, 1244, 1530, 2106,2345,2472,3262,3291, 3840, 100 fttal : 369, 912, 1029, 1853, 1923, 2696, 2777, 2820, 4009, 5273, 5343, 5393, 5548, 6248, 6741, 6882, 6971, 8857, 8920, 9070, 9350, 9434, 10,756, 11,833, 11,903, 12,233, 12,292, 12,841, 12,913 ; 500 fttal : 302, 742, 1103, 1412, 1461, 1781; JOOO fttal: 31, 141,286,927, 1205, 1298, 1338, 1431, 1654, 1676, 1919, 2048, 2160, 2193; 5000 fttal: 36, 212, 315; JOOOO ft­tal: 155. A bet. 3. sz. kötelezvény 510 fttal : 314. sz. 2490 fttal; 578. sz. 7270 fttal, és 658. sz. 11,240 fttal; végre a 277. szelvény - kötelezvény 10,900 fttal 30 ftnyi részlet összeggel.­­ A fönn elősorolt kö­telezvények a kisorsolt tőkeösszegekkel a sor­solási naptól számítandó 6 hónapra a kassai földtehermentesítési pénzalap pénztárnál az erre nézve fönnálló szabályok megtartása mellett kész­pénzzel kifizettetnek, mely pénztár egyszersmind a 377. sz. 10,000 ft os szelvényes kötelezvény ki­sorsolt részére a folyó dotatioból 20 ftot készpénz­ben kifizetend, 8 a 9950 ft maradékra új adóssági kötelezvényeket fog kiszolgáltatni.­­ A beváltási határidő előtti utólsó három hó alatt a kisorsolt adóssági kötelezvények a bécsi cs. k. szab. adstr. nemzeti bank által leszámítolt clak.­­ A soproni közigazgatási terület földteher­­- mentesítési adóssági kötelezvényei­­­­n­e­k 1858. ápr. 30 . történt második kisorsolásá-­­ nál a következők hozattak ki: 50 fttal:219,462,­­ 506, 604, 1070, 1297 ; 100 fttal : 482,646, 76­2, 1 766, 971,1078, 1480,1539,1788,2007,2015,2051, 2071, 2303, 2305, 2555, 2620, 3109, 3241, 3595,­­ 3596,3788, 4031, 4235, 4568, 4683, 4740, 4820,­­ 4863,4995, 5568, 5687, 5689, 5840, 5970, 6493,­­ 6577, 6623,7337,7362, 500 fttal: 61,280,360, 388,418, 435, 452, 596, 635, 1118, 1231, 1240, "■ 1OO0 fttal: 80, 387,510, 541, 1558, 1819, 1OOO fttal 543,1067, 1095, 1257, 1303, 1329, 567, 2319, ________________________rf__________,________ 2336, 2360, 2374, 2661,­2717, 3397,3539,3657, ról és szállítóeszközökről­ jegyzéket, melyeknek­­ 3875, 4176, 4205, 4286, 4356, 4436,4441,4797, ....................................................................................... *. - - .­­ . I 1,A1 a a an AaaA acaoa RaQ O RVfifi R7C11 4801, 4880, 4884, 4934, 5692, 5750,5756,5791, 6008, 6411; 10.000 fttal: 578, 717, 890,1006, 1201, 1338, 1359, 140­1, 1861; A. bet. 741. sz. . kötelezvény 100 fttal; végre az A. bet 654. sz. kötelezvény 8050 fttal 4400 ft részletösszeggel.­­­ Az elősorolt kötelezvények a kisorsolt tőkeöszegek­­kel a kisorsolás napjától számítandó 6 hó alatt a­­ sopronyi földtehermentesítési pénzalap pénztár­nál az erre nézve fenálló szabályok megtartása­­ mellett kész­pénzzel kifizettetnek, mely pénztár egy- s szersmind az A. bet. 8050 ftos 654. sz földteher­­ mentesítési adóssági kötelezvény ki nem sorsolt ré­­­­szére, azaz : 6651­ ftról új adóssági "kötelezvényt fog kiadni.­­ A beváltási határidő előtti utolsó 3 i­dó alatt a kisorsolt adóssági kötelezvények a bécsi­­ cs. k. sz. ausz. nemz. bank által is leszámitoltatnak, sok növekednek és zavarosak kezdenek lenni, vagy a szárazi oldal felőli lejtő elválni kezd, avvagy re­pedések mutatkoznak, a gát mögött annak alján ponk készítendő; b) a gátból vagy annak alján fakadó forrásokból. Ha ezen eset áll be, a vizfakadás tüstént földgáttal veendő körül, mely meder alakjában oly magasra emelendő, hogy az abban meggyűlő viz ellennyo­mása a fakadást meggátolja. Egyszersmind a viz felőli lejtőin átszakadásnak földdel, ganéjjal vagy földdel töltött zsákokkali elzárása megkísértendő;­­ c) a habverésből. Az az elleni utalom végett a gát lejtője és teteje hasadék nélkül lecsövekelt nád­dal és pez­zsel fedendő be; d) a gát víz felöli lejtőjének kimosásaiból vagy leszakadásaiból. A kimosott lejtő megfordított fák­kal, melyek gályáikban földpözsökkel vagy földdel töltött zsákokkal vannak terhelve, akkér rakandók meg, hogy azok a lejtő aljára húzódjanak, s oly fe­delet képezzenek, mely a víz ömlését mérsékli, vagy legalább a kimosott helyről elhárítja; e) az árvíznek oly rendkívüli növekedéséből, mely a gátakat átfolyás veszélyével fenyegeti. Ha ezen végső eset forog fönn, úgy a gát tetején vert földből, vagy a netalán létező egyéb anyagból gátacskák alakítandók, hogy azok által, ha az árvíz a gátak tetején túlér, a gátakoni átfolyás megakadályoz­­tassék. 23. §. Ha minden fölhasznált védeszközök da­czára gátszakadástól lehet tartani, vagy ha az va­lóban megtörtént, erről az az által veszélyezett helységek, melyekben óvó vagy mentő intézetek le­hetnének szükségesek, haladék nélkül értesíteniük. Ha a gátszakadás már megtörtént, mindenek előtt az az által okozott nyilás tágulása, a gátfőknek a szakadás helyéni megerősítése által megakadályo­zandó. Továbbá a már korábban lehetőleg készen tartott, s a szakadás elzárására megkíván­tató anyag­­szerek gyors előszerzése eszközlendő, s mihelyest azok oda vitettek, és az árvíz annyira leapadt, hogy az elzáráshoz lehet fogni, annak létesítése tüstént megkezdendő s lehető gyorsasággal eszközlendő. Ha a kiöntött vizeknek a Tiszábal visszaveze­tése forog fönn, azon rendkívüli esetben, ha az e végre az 1856. oct. - kén kelt tiszaszabályozási rendelet 40 §. szerint készült árkok és zsilipek nem elegendők, túlnyomó károk elhárítása végett a lé­tező gátak keresztülvágathatnak. Ily kivételes in­tézkedés tételére azonban csak a megyei (kerületi) hatóságok a szakasz­ mérnök­e egy megyei (kerü­leti) építészeti hivatalnok meghallgatása mellett vannak följogosítva. 24. §. Árvizek alkalmával a gátak pillanatnyi védelme végett mindenekelőtt a segédeszközök gyors alkalmazása szükséges. Ez okból az illető védintéz­­kedések és munkák saját kezelés alatt teljesí­­tendők. Alku útján csak azon munkák létesítendők, me­lyek ily módon eszközölhetők a­nélkül, hogy a munkák kezdete és folyama legkevésbbé is késlel­tetnék. 25. §. Ha az építészeti egyletek az árvizek által okozott kiadások számbavétele végett saját szemé­­lyeket­ nem rendelnek ki, úgy a gátfölvigyázó vezeti mind a melléje rendelt negédőrökről, mind pedig a védintézkedésekkel foglalkozó munkásokróli lajstro­mot, nemkülönben a községek vagy egyes földbir­tokosok által szolgáltatott anyagszerekről, munkák szolgáltatását­­ a küldeményt kisérő jegyeken is bizonyolja. 26. §. Az építészeti egylet mérnöke vagy külön­beni kirendeltje köteles az árviz lefolyása után az illető gátfölvigyázókkal az egész gátdarabot bejárni s átnézeti előadást szerkeszteni: a) a gátakon s az azokhoz tartozó építményeken történt rongálásokról; b) azon munkákról, melyek ezen építmények pil­lanatnyi védelme végett létesíttettek, vagy azoknak teljes biztosítása végett még létesítendők; c) azon különös építményekről, melyek az árvíz alkalmával szerzett tapasztalatok szerint szüksége­seknek látszanak a végett, hogy a gátak s építészeti tárgyak jövendőbeli árvizek ellen kellőleg biztosít­tassanak. Ezen előadás körülményes jelentés mellett, to­vábbi intézkedés végett — mihez ezen jelentésnek a szakasz építészeti hivatalával való közlése is tarto­zik — az egyleti választmány elé terjesztendő. Toggenburg lovag s. k. Öcs. k. Apostoli Felsége Pest város hatóságának, azon uj építményeket illetőleg, me Változások a cs. k. hadseregben.­lyek az ennek tulajdonát tevő sa hajdani hat Nyugalmaztalak: Következő ezredesek: minczad-épületet képező épü­lethelyeken létesít G­ö­s­z­m­a­n­n Antal a 23. vadász zászlóalj parancs tem­ek, legmagasb kegyelemből, kivételesen, az noka, és Deéri­ Zsigmond 8. sz. Károly porosz adó­mentességnek 20 évves meghoszabbitását, hg vértes ezred parancsnoka,­­ a régi Redonte-épület újrafölépitésére m­ég kiván­ Alezredesekttl Köllő Péter a 24. sz. pármai kg­tató építési pénzalapnak könnyebb megalakí gy.­ ezrednél, és Habernagel Antal a 30 ss. gr.­­ tása tekintetéből, megengedni méltóztatott. Nugent gy. ezrednél; továbbá. Előfizethetni helyben, a lap kiadó hivatalában, Egyetem-uteza 2-dik szám, földszint; vi­d­é­ke­n ,minden cs. kir. p­o­s­ta hivat­aln­ál. —. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­t­e­s­i­­tv­e egyenesen a kiadóhiva­­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik siállt alatt, földszint. I j ■ ■-•' H ■1 - ;':í; * Előfizetési felhívás a „budapesti HÍRLAP“ april—Juliin* negyed­évi folyamára. Pest - Budán naponkint! házhozhor­­dással ... . . . 1­4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. — Legmagasb csá­szári engedmény Pest városa hatóságának. — Magas segélyadomány a böszörményi tüzkárvallottak számára. — Politikai napi­szemle.­— Pénz­viszonyaink szabályozása. Levelezések. Deés (Eperfaiskola. Tér­adomány az e. görögök temploma számára. Tűzvészek.) T­emesvár (Casino. Olva­sóegyletek.) B­e­z­d­á­n (Téglautak.) B­é­c­s (A város­ szélesbités­­ első ünnepélyes té­nye. — Minister! rendelet.) Napihirek és események. Tárgya­lási terem. (A bankjegyhamisítók el­leni végtárgyalás VI.) Külföld: Anglia. (Pelissier trigy. Parlia­ment! tárgyalás.) Olaszország. (A Gazz. prem. válasza Lamartine és Bastide­­nak.) Németország. (A holstein-lau­­enburgi bizottmány javaslatai.) Orosz­ország. (Ferrajongás.) Ázsia. Távirati tudósítások — Gazdaság ipar és kereskedelem. — Szín­házi előadások. — Börze. — Me­teorológiai é­sz­le­letek. — Megérkeztek. — D­un­a v­i zá 1r­á­s. T­á­r­c­z­a. (Őstörténelmi tanulmányok. Vége.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. april 19-ki legfelsőbb határozata által Josipovics Imre pécsi czimz. kanonokot, esperest és doljni miholjaci lelkészt, az egyház és iskola körüli hosszú évi érdemei elismeréséül Beatae Mariae Virginia de Madocsa czimz. apátjává legkegyel­mesebben kinevezni méltóztatott. A bel- és igazságügyminiszerek Szilva Ignácz szerdahelyi szolgabirót, Hollesch Lajos zólyomi szolgabirót és Nagyváthy Vendel nyug.­járási társasbirósági ülnököt, úrbéri törvényszékek ülnö­keivé , az elsőt Aranyos-Maróthon , a másodikat Trencsinben és a harmadikat Komáromban kinevezte. A belügyminiszer Kaszab Gábor szolgabiró hi­vatali segédet, harmadik oszt. megyei biztossá a bu­dai közigazgatási területen kinevezte. Az igazságügy miniszer K­a­r­a­p Ferencz tanács­titkári segédet a nagyváradi orsz. fötörvényszéki te­­rületen, tanácstitkárrá és Korányi Adolf mező­keresztesi szolgabiróhivatali segédet, tanácstitkári segéddé a nagyváradi orsz. fötörvényszéki területen kinevezte. Az igazságügyminister Hoffmann Pál Lajos segédet a kereskedelmi ministeriumban ideigl. tör­vényszéki segéddé a pesti orsz.­­törvényszékhez ki­nevezte. _______ A sopronyi cs. k. helyi. osztály, elnöksége az an­nál megürült segédhivatal-igazgatósági segédállásra petőházai Gludovácz Jánost a cs. k. magyar ál­­lamkönyvvivőség hivataltisztjét kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására az eperjesi orsz. főtörvényszéki területen Szőllősy Miklós hivatalhelylyel Marmaros-Szigeten kineveztetett. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium­­nak 1858. márt. 14én kelt rendelete, kiható Ma­gyarországra s a Szerbvajdaságra a Temesi-bánság­gal együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gát-rend­tartás bocsáttatik ki. Grát-rendtartás a Tiszára nézve. Árvizek alkalmávali eljárás. (Vége.) .22. §. A gátakra nézve a legnagyobb veszélyek, melyeknek elhárítására a legnagyobb sietséggel tö­rekedni kell, következőkből keletkezhetnek­: a) a gát tetején,­­ lejtőjén vagy alján­ vizátszivár­­gásokból és repedésekből. Mihelyest az kiszivárgá­­ s Píísí , Szerda 102 87. a­v. Május 5.1858. NEMHÍV­AT­A­LOS RÉSZ. Főherczeg Főkormányzó Ura csá­szári Fensége a h.-böszörményi tűzvészről kapott tudósítás után az az által szerencsétle­nültek támogatására tüstént 500 pftnyi összeget oda elküldeni méltóztatott. Pest, május 4. I­S­S . (Politikai napi­­ szemle.) Tegnap azt mondtuk, hogy nem biruak megszabadulni azon gondolattól, miszerint Francziaország nem min­den alattomos szándék nélkül fog a conferentiá­­hoz. E gyanú ma még erősebb , miután biztos forrásból halljuk, hogy­­ Cavour gróf is Párisba megy! Megfoghatónak tartjuk, ha a con­­ferentia tagjai mellé oly diplomaták is adatnak, kik a keleti ügy különös ismeretével bírnak; ez okból Prokesch , Basili , Thonvenel sat. unak Párisba jövetelét igen természetesnek találtuk, hanem Cavour gróf jelenléte ezen­ körülmény­ből nem indokolható, mert e méltósága a keleti állapotokat csak oly kevéssé ismeri, mint Villa­marina marquis, a párisi szárd követ. Tehát nem marad egyéb hátra, m­int azt tenni föl, hogy Ca­­vonr gróf oly okok miatt megy Párisba, melyek most még nem világosak és majd csak a ta­nácskozás folytában fognak kiderülni. Kiván­csiak vagyunk e leleplezésekre! Az utóbbi napokban úgy látszik még néhány esemény fordulhatott elő, melybe a profán szem be rém pillanthat ugyan , hanem hatásait mégis észreveszi, így ma hire jár, miszerint Prokesch báró nem most fogja szabadságidejét használni, hanem csak későbben, következésképen Parisba sem mehet s helyébe Liebmann Palmrode üdv.­tan. Austria meghatalmazottja a dunafejedelem­­ségi bizottmányban fog oda küldetni. Talán Stambulban történhetett valami, mert ottani­ tu­dósítások szerint Faad pasa is megváltoztatta előbbi szándokát és Triestet s Bécset mellőz­vén, egyenesen Marseillenek reendi útját.... A dunafejedelemségi bizottmány jelentése köztudomás tárgyává lett , mióta a bizottmán­yi tagok az illető fővárosokba visszatértek. Ezen úgynevezett „együttes“ jelentés , mely azonban nem egyéb, mint különböző, helülyel közzel na­gyon is szétágazó vélemények egymás mellé ál­lítása , néhány száz lapra terjed, pedig csak az administratív kérdésekkel foglalkozik, teljesen mellőzve az ügy politikai oldalát. Ezen jelentés mellett, miként mondják, a sz.­pétervári kabinet azon bizonyos emlékiratot is a confe­­rentia elé akarja terjeszteni, melyről 2—3 héttel ezelőtt szó vala s mely a porta keresztény tar­tományainak helyzetével foglalkozván, részlete­sen kimutatja, miszerint a porta a hatt humánum egyetlen betűjét sem valósitá s hogy a beteg ember „betegebb“ mint valaha. Ez tagadhatlan, hanem oka abban keresendő, hogy nagyon sok orvosa van ! A párisi „Moniteur“ hazugnak mondja azon hírt, mintha Magne pénzügyminister le akarna lépni. Ezen helyreigazítás annál meglepőbb, mi­vel sehol sem olvastuk, se nem hallottak e hírt. Párisi levelek szerint ott senki, de senki nem szólt a pénzügy-, hanem csak a belügyminiszer visszalépéséről. De hát honnan ezen , rectifica­­tio ? Úgy hiszszük, ez csak egy kis lecske akart lenni azon követek adresszéhez, kik a budget körül oppozítiót akartak megkísérteni. A csá­szár nyíltan pártját fogja a pénzügyministernek, s ez most bátran mondhatja : „Si Imperator me­­cum est, quis contra me?“ Mindenesetre a csá­szár és a ministerek isétt nagyon fognak örülni, ha a sessio véget éri, mert utóbbi időben furcsa hangulat kezdett lábra kapni még a különben oly alázatos törvényhozó testületben is s az együttlét e hangulatot csak táplálhatná, főkép midőn Favre-féle elemek is belévegyülnek. A „provinciábani“ tartózkodás, úgy remélik, üdvös befolyással lesz a követekre s a t­e­s­t­i jóllétet előmozdítván, az idegrendszert kevésbbé inger­­lékenynyé teendi és az ellenzéki viszketeget tel­­jesen eltompítandja. Az „Indep.“ azon meglepő hírt hozza, misze­rint Angol-, Franczia- és Oroszország a dán-holn­steini ügybe be akarna avatkozni, sőt már bele is avatkozott volna. E három hatalmasság frark­­furti követei­t. i. felszólították volna a szövet­ségi gyűlést, hogy röviden vissza ne utasítsa Dánia ajánlatait, hanem vegye komolyan fonto­­­lóra stb. Ez oly nagy fontosságú fordulat volna, hogy ma csak egyszerüen tudomásul veszszük e kötelemfintt s előbb hitelesebb , és részletesebb híreket’ akarunk bevárni, mielőtt tüzetesebben szólnánk a dologhoz.

Next