Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)

1858-06-11 / 131. szám

Pest, Pétitek 131 SZ. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: fé­lévre: 10írt, évnegyedre: 5 írt. Hely­ben: félévre 8 írt, évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­míttatok. — Egyes szám 20 pkr. Sirikcsn­ői iroda: Egyetem utcza­l-ső az. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Junius II. 135 p. Gyakorlati tájékozások a mérnöki munkálatok körül, birtokrendezé­sünkben. IV. Hogy megérthessük azon különbséget vagyis a hasznot és kárt, mely különösen a pénzbecs szerinti vagy pedig földbeli osztályozásból szár­mazik , lássuk mindkettőnek eredményét a mun­kálkodó mérnök működésében s ezen működés­nek következéseiben. Tagosításokban az osztályozásnál kétségtele­nül szükség , hogy kiváló tekintet fordíttassék arra is, miszerint az által ne csak a kiosztásban követendő igazságos arány minél inkább megkö­­zelíttethessék, hanem, hogy a mivelet alatti föl­deknek gazdászati kezelése s méginkábbi hasz­nos mivelése lehetségessé tétessék. Ezen érdekek­nek jól megfontolása után előre kimondjuk, hogy a földbeli osztályozás által véleményünk szerint se egyik se másik czélt nem lehet elérni. A földbeli osztályozás ugyanis különösen a kihasí­tandó földdarabok s holdak különböző minősé­geinek összehasonlításában s az egyenérték el­találásában mindig hiányos s mindenütt gyarló mérleg, gyarló pedig különösen a hegyes, irtá­­sos , különböző fekvésű s miveletű helyeken; ugyanis, hol csak egyetlen hold is annyira kü­lönnemű­­minőségű, miszerint nem három-négy osztályba sorozható, hanem melyben majd min­den lábnyi terület más minőségű s értékű, vala­mint az érdeklett feleknek, úgy a munkálkodó mérnöknek is lehetetlen oly igazságos mértéket kitalálni s alkalmazni a kiosztásban, hogy egyik vagy másik fél rövidséget ne szenvedjen. Lehetet­len pedig különösen azért, mivel a földbeli osztá­lyozásnál csak négyszög­ölekkel lehet s kell ki­pótolni a minőség közti különtékeket, midőn ellenben, a pénzbecs szerinti osztályozásnál ezen tételek, forintok s krajezárok, sőt fél krajezá­­rok által is megbecsültethetvén, s igy minden lábnyi terület, annak minősége s valódi értéke szerint fölvétethetvén, nagyon természetes, hogy a kipótlásban előforduló­t megállapíttatni kellő arány és igazság inkább megközelíttethetik, s mindenkor kielégítőbb lehet, mint a földbeli osztályozásnál, hol az összehasonlítandó részle­tek minimumát □­ölek képezik. De különösen megjegyzendő még itt azon körülmény is, hogy valamint mindenkor igazságosabb a pénzbecs szerinti osztályozás a földbecs szerintinél, úgy egyszersmind nehezebb, s több munkával járó, főleg a mérnökökre nézve, ugyannyira, hogy azon munkára, mit a működő mérnök a megálla­pított osztályzat nyomán a földkönyvben s a tervkészítésnél­ egy hónap alatt képes megtenni, a pénzbecs szerinti osztályzat alapján két-három hóra van szükség, a­minek oka abban áll, hogy miután a pénzbecs szerinti osztályzat több ösz­­szehasonlítandó s arányosítandó részletet foglal magában, több, gondosabb s fáradságosabb mun­kát is vesz igénybe. Innen kettő következik, mi a feleknek figyelmébe ajánlandó­­ . Először is tudniillik az, hogy a felek igyekez­­zenek inkább a pénzbecs szerinti osztályozást alkalmazni mint a földbecs szerintit, s minthogy ez a mérnökre nézve több gonddal s munkával jár, ne fukarkodjanak annak munkadíját a kial­kudott honoráriumon fölül is lehetőleg megjutal­mazni. Másodszor pedig : minthogy a pénzbecs sze­rinti osztályozásnak is szükségkép az úrbéri vagyis földbeli osztályozás Szolgál alapjául, gonddal legyenek a felek, hogy a pénzbecs sze­rinti osztályozásnál ne csak három becsfok állít­tassák föl, hanem 5—6—10av vagy több becsfok is, amint tudniillik a határ s az egyes földdara­bok minőséget haszonvehetősége s értéke kívánja. Figyelmezzenek továbbá a felek arra is, hogy általában véve az osztályozás sohase történjék helybeliek által, se abban a mérnök tanácsadó vagy utasító befolyást ne gyakoroljon , mert kü­lönben előre tudhatják, hogy mihelyett helybe­liek által történik az osztályozás, az egyik vagy másik irányában mindenkor részrehajlás által fog vezettetni; ha az ily osztályozásokban a munkálkodó mérnök javaslata ad irányt, ez ren­desen csak a mérnöki munkálat könnyebb végére fog hajlani. A munkálkodó mérnöknek valóban annyira túlnyomó s eldöntő befolyása van a birtoktago­­sításnál különben is, hogy ezt a technikai kivi­telben, valamint az ügyvédek úgy a bíróságok sem képesek soha eléggé ellenőrizni; ennélfogva különösen hasznos, ha a felek még a következő tárgyak iránt is folytonosan éber figyelemmel viseltetnek. Nevezetesen : szintén az osztályozás alkalmával, különösen ügyelni kell arra, hogy a mesgyék, düllöntak, országút melletti düllőszé­­lek, a földeken létező dágványok, pocsolyák, tavak, posványok s vizes helyek, melyeket a mérnök a haszonvehetlen földek közé vesz föl,­­ valóban haszonvehetetlenek-e ? S ha nem, be­­csültessenek föl, hagyassék meg a mérnöknek, miszerint a kihasitás alkalmával azokat is be­számítsa, a ki ne hagyja, vagy le ne vonja. Ennyi a mit különösen maguknak az ér­deklett feleknek figyelmébe ajánlani jónak s hasznosnak véltünk. — Szabadjon ezek mellett most a munkálkodó mérnök urakhoz is egy kis figyelmeztetést intéznünk. Figyelmeztetésünk a becsleges földosztás legczélszerű­bb,­­ időt s költséget kímélő módjára vonatkozik, egy oly módszerre , mely csak igen kevesek előtt ismeretes még rendező mérnökeink közt, s mely mint új találmány, ez okból is megérdemli, hogy közfigyelembe ajánljuk. Tudnivaló dolog ugyanis , hogy birtokrende­zési­­ tagosítási munkálataink leghosszadalma­­sabb s legfáradságosabb részét kétségkívül a több osztályzatú dűlőknek apró da­rabokra a beosztása képezi; nem azért, mintha a mértanban erre vonatkozó elméletek s elvek nem léteznének; hanem azért, mivel mind­ezek oly bonyolódottak, hogy a sok szorzásnak, osztásnak, hatványozásnak s gyökhúzásnak vége hossza nincs, a tagozott alakjok miatt tisztán logarithmi­us számítást nem engednek , s ennél­fogva előnynyel nem használhatók ott, hol gyakran alig száz holdas dűlőt — száz, sőt több falatkára kell elaprózni. Pedig épen az ily apró darabokkali bibelődés veszi leginkább igénybe a munkálkodó mérnök munkásságát s ezen mun­ka pontosságától függ a tagosításban sok ember­nek szerencséje, vagy romlása. — Többen i igye­­keztek ennélfogva már a hazai mérnökök közöl is oly módszert kitalálni, mely által ezen munka egyszerüsíttessék. Ezelőtt 13—14 évvel azonban csak Gáthy István hazánkfiának sikerült e czél megközelítése az által, hogy a leginkább ismert képletek kezelését táblázatok által igyekezett elősegíteni. Legújabban ismét egy derék földink, Naszluhácz Lajos mérnök Gréczben megki­­sérte e föladat graphicus megoldását.Olvasván e derék férfiúnak kőnyomatu s igen kevés kézen forgó két kötetes munkáját, mely csak a múlt év­i­ben bocsáttatott közhasználat alá, azt valamin mt, úgy különösen a gyakorlati szakértők annyira jelesnek s közhasznúnak találták, miszerint mél­tán óhaj­tható,hogy a tagosítási munkálatoknál bár minden működő mérnök által alkalmaztatnék. A második s tisztán táblázatokból álló részt meg­előző értekezésben . Útmutatásban ki van fejtve a becsleges földosztás graphicus módja; elő van adva az össze- vagy széttartó (convergens és di­vergens) hüllők osztásának elmélete; továbbá a becsleges földosztás számítással; a logarithmi­cus sejtők alkalmazása s a rézsut szélességeknek függőlegesekre változtatása. Az egész módszer általában oly egyszerű, hogy még a nem szak­ember is eligazodhatik s a földosztás igazságos, helyes vagy helytelen voltáról meggyőződhetik általa. Miért is e módszert s az erről szóló mun­kát ismételve ajánlhatjuk a birtokrendező ügy­védeknek is nem kevésbbé, mint a mérnököknek. Bécs, jan. 9.­­ A polgári perrendtartás módosítására c­élzó előmunkálatok folyamatban vannak, hogy elv­beli változások nem szándékoltatnak, annyiban igaz, mivel a szóbeli eljárás jelentékenyebb ki­­terjesztése nem várható.­­ A községi törvény s országképviselet s egyéb organikus intézmé­nyek fölött folytatott tanácskozmányokról ke­ringő hírek,mik hállapotokból a közönség közé átszivárognak,nem nagy hitelt érdemelnek; a do­log természetében van, hogy azok magán sejtel­meknél egyebek nem lehetnek.­­ Mint előre láttuk , szaporodnak a védvám petitiók, szövök, pamut- s gyapjú anyaggyárnokok, selyemgyár­­­nokok, még az esztergályosok is, mely specificus bécsi iparágban azt hinnék az egész világgal versenyezhetünk, folyamodtak, de folyamod­tak az üveggyárnokok is , holott a vámtáblá­zatból kitűnik , hogy évenként alig­­százezer forint ára üveg jő be Belgium- s Franczia­­országból (ámbár mellékesen legyen mondva, a belga s franczia üveg húsz forint vámot fizet, mégis szebb s olcsóbb mint az austriai). E peti­tiók keserű nyelven írvák; az egyiknek végén az áll, hogy itt volna az ideje a tudatlan doctri­­nereket befolyás­uktól megfosztani. Hasonló szel­lemben remonstrált a reichenbergi iparkamara a Pesten tervezett szabadraktár ellen,­ mintha ez által a külföldi bevitel a hazai ipar kárára fogna előmozdíttatni; azonban a kereskedelmi s financz-ministeriumok elfogulatlan közgazdászai elveikhez hiven,tagadólag utasíták vissza e szűk­keblű kérelmezést. Mayerhofer Ernő belügymin. fogalmazó művének (Handbuch für den politi­schen Verwaltungsdienst stb.) második füzete megjelent. Tartalma a II. fejezet vége — a hi­vatalnokok hivatalos s hivatalon kivüli állása, s a fegyelmi eljárás. III. fej. Az országos, kerü­leti (megyei) s járási hivatalok politikai hivatali hatóságköre. IV. fej. A politikai hatóságok hiva­tali közhatalma, s tekintélye. V. fej. a politikai közigazgatás érintkezése s viszonya más közi­gazgatási ágakkal, az adószedés, katonai ható­ságokkal, csendőrökkel és a többi. Szóval e fü­­zet in m­e­d­i­a 8 rés vezet be. Egy pesti nevezetes műre Bécsből kell föl­hívnom önök figyelmét. Egy igen illetékes úr ér­tesített egy tudományos mint gyakorlati tekin­tetben közérdekű műről, mely is nem egyéb mint a Dunának a Vaskapunál levő folyamágya plasticailag papírpép­­ből előállítva, úgy hogy rajta pontos hyd­­raulikai rajzok s számítások mathematikai biz­­tossága alapján meg vannak jelölve mindazon száz meg ezer sziklák, melyek magas­ vagy ala­csonyabb vízállás esetében romlással fenyegetik a hajókat, a nagyobb sziklákba neveik is bevés­­vék ; a víz színvonalát pedig egy a két oldalon, miben egy fokmérő van alkalmazva, áthúzott fonal a legkisebb vonalig pontosan jelöli meg. Az egész művészi s a maga nemében egyetlen (tudtunkra eddig csak a földszine,de a folyamme­der plasticailag még nem állíttatott elő) műszer­­zője D­­­n­e 11­­ Ákos gőzhajó kapitány, a Vas­kapu szabályozó bizottmány tagja, ki is szíve­sen mutatja művét az érdekelt miveit közönség­nek lakásán. (Városház tér 6. sz. a.) Buda , junius 8. (Balaton lecsapolás.) A „Pesti Napló“ jún. 1 ji számában olvasom, hogy : a Balaton víztükrét 4'-al alászállíttatni kérelmezők ked­vező választ nyertek, s a lecsapolás megenged­tetett. E hír döbbentőleg hat a Balaton felső mellékére. Tihany forrásainak elveszésétől fél, Balaton-Füred savanyúvizét félti, melynek le­folyása nem tartozik a lehetlenség­ek sorába: a halászok azt mondják, hogy a Kisfaludy-gőrös miatt már­is ritka halászszerencse még int- Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egy­etem-utca* 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Ifjabb tett az isko­­laügy terén.­­— Politikai napiszemle. — Gyakorlati tájékozások a mérnöki munká­latok körül. IV. Levele­z­é­s­e­k : Becs. (A polg. perrend­­tarts. módosítását czélzó rendszabályok. Védvámpetitiók. A „Handbuch für den po­litischen Verwaltungsdienst II. füzete. Ne­vezetes plasticai mű látható Pesten.)B­uda (Balaton leCsapolásai).B­öszörmény. (Adakozások.) Napihirek és események. Budapesti keres­k. és iparkamra. (Május 3-i ülés.) Külföld: Anglia. (Az India kormányá­nak szervezetére vonatkozó resolutio tár­gyalása.) F­rancziaország. (A har­madik értekezleti ülés. Pelissier trigy.)T­ö­­rökország.) (Új csapatküldések. A montenegrói ügy.) Távirati tudósítások.­­A Színházi előadások. — Börze. ..— M­e­g­­érkeztek. — Dunavizállás. . T­­á­r­c­z­a.. (Ég és föld között. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. U­ra. k. A­p­o­s­t­o­l­i Fel­sé­g­e­s. há 7-i leg­felsőbb határozata által báró Spannachi Fri­gyes minis­teri titkárt a belügyministeriumban, saját megkeresésére állandó nyugalomba he­lyezni s ugyanöt hossza és leii szolgálatai elis­merésen i­s osztálytanácsos czime és rangjával díjelengedés mellett legkegyelmesebben földi­­sziteni méltóztatott. Az igazságügyminiater Paidir­ek Fü­löp segéd­hivatal-igazgatósági segédet a pesti országos tör­vényszéknél, segédhivatalok igazgatójává a­ kecske­méti megyetörvényszékhez kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest szabad kir. városának községtanácsa a Lipótvárosban, a Bécsben s Prágában fennálló hasonló oktatási intézetek mintájára, egy minta­­főiskolát alapított, s azt a cs. k. tanítóképző in­tézettel összeköttetésben, mely eddig a Josephi­­num-árvaházban volt elhelyezve , ideiglenesen Hampel H. A.-nak újon­c czélszerű­en épített is­kolai helyiségeibe helyezé át, mi újabb bizo­nyítványául szolgál a ma teljes elismerést ér­demlő, legélénkebb gondoskodásnak, melyet a városközség képviselete a fiatalság korszerű ok­tatásának szentel. Pest, junius 10.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Majdnem minden nap a nyugati szövetség halálvonaglásainak ta­naivá tesz ! A keleti kérdésre nézve régóta szét­ágazók már a két nyugati hatalom nézetei, az annyi zajjal színre hozott demonstrate Ná­poly ellen szintén minden komolyabb hatás nél­kül maradt s most az „együttes“ vállalatok utol­sója, a chinai expedite is dicstelen vége felé közeledik. Úgy látszik mind Franczia- mind An­golország érzi, miszerint erejét sokkal jobban hasznosíthatja, mintsem azt Peking elfoglalá­sára pazarolná, miként két meghatalmazottjuk nagy gőgösen kürtöje. Az illető kabinetek te­hát legújabban egész bizalommal arra utasíták Elgin lordot és Gros bárót: szállj­anak le a pa­rádéjáról, ne szaporítsák a fönntéjázó beszéde­ket s alkudozzanak Isten nevében Cantonban, nem pedig Pekingben, melynek még csak kiesz­­közlendő elfoglalása annál nagyobb esztelenség lenne, miután azt sem tudják, mit kezdjenek a már elfoglalt Cantonnal. A két nyugati hatalom, úgy látszik, alig várja, hogy ezen várost a chinai császárnak, a menny fiának vagy apjának, vagy sógorának — vagy hogy hívja magát — vissza­adhassa s a hadjárat czélját elértnek véli, ha a chinaiak az öt chinai kikötőt a kereskedelem előtt végképen megnyitják s arra nézve nyújta­nak biztosítékot, hogy a kath. vallás gyakorol­tatása ezentúl gátoltatni nem fog. Ezek csak­ugyan szerény kivonatok, miknek mérsékeltsége azonban nem annyira a győzök nagylelkűségé­nek, hanem azon körülménynek köszönhető, hogy Európának bizonytalan helyzete nem en­gedi , miszerint tetemes hadi erő ily roppant távolságban leszögeztessék, China ellen pedig vagy elegendő azon igen tetemes hadsereggel kell operálni vagy épen nem ! A­ nyugatiak az utób­bira határozták magukat, egyelőre minden új csapatküldés fel lön függesztve s mihelyt félig meddig elfogadható béke létre­jő, a már ott levő had is vissza fog hivatni. Európa helyzetét az imént bizonytalannak mondtuk s nincs lap Európában, mely ugyanezt naponként ne ismételné, pedig még sem tudja senki megmondani : micsoda veszély fenye­get tulajdonképen? A szombati conferentiai ülés, hallomás szerint, elég viharos volt ugyan, de azért mégis azt állítják, hogy a fődologban tel­jes egyetértés malkodik, hogy nem egy, ha­nem két hoszpodár s e kettő nem a conferen­­tia, hanem a­zu­­­tán által fog kineveztetni, de hol rejlik aztán a viszály oka? ez az, a­mire nem tudunk felelni, ha csak azt nem akarjuk mondani , miszerint Francziaország­­nak kímélet s tekintet nélküli eljárása az, a mi a benső és őszinte egyetértés helyreál­­lását gátolja. Vagy nem tapintatlanság e példa az, ha a „Moniteur“ e perczben a montenegrói hadserget dicsőítő czikket hoz s ezen rabló nép­ben csupa Leonidást lát, kiknek legtöbb kivo­­nata „mourir pens la patrie“, — kik, ha többé nincs mentség, kardjukba nem rohannak ugyan, miként az a rómaiak, hanem egymásnak, ille­tőleg a menekülni nem tudóknak — fejét levágják. A Moniteur ezen argumentátiója­ sze­rint aztán nagyon megfoghatónak tartjuk, ha a montenegróiaknak a törökök irányábani „nagylelkűségét“ emlegetik. A fej levágást, mely a törökökön Grahovo mellett oly bő mérték­ben gyakoroltatott, eddigelé nagy kegyetlenség­nek tartották, hanem most persze más vélemé­nyen vagyunk, miután a montenegróiak ezt fe­­lebaráti szeretet jeléül veszik és azon példabe­széd szerint: quod vis, ut tibi fiat, fac alteri — a törökökkel csak azt tették , a­mit maguknak is kívánnak (?) Az „attentatimi“ hírek, úgy látszik, még­sem egészen alaptalanok, csak annyiban nem szaba­tosak, a­mennyiben már elkövetett merény­letről vala szó, míg a párisi rendőrség csak júninsban elkövetendőnek nyomába jutott; pedig, a­mint hallatszik, ismét Oremniféle bom­bák használata vala tervezve ; a­ki e bombákat Párisba vala hozandó (valami Legendre nevű ember) a hatóság által kézre keríttetett!

Next