Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-01 / 224. szám
maga az egylet, mint a szabályok kitűzik, szerveztetett. A tanár - néptanító urak közöl számosan egész készséggel ajánlkoztak a legényeket mind vasár-, mind hétköznapokon, a jó ügy iránti szeretetből, ingyen oktatni. A legények mint egyleti tagok nem köteleztetnek az előadásokban részt venni, azonban szívükre köttetik, hogy ezen önképzési alkalmat el ne hanyagolják, s a tanteremek valóban gyakran kicsinyek voltak az összes tanulni vágyók befogadására. " A tanítók nincsenek tanrendszerhez kötve, csak azon egyet kell folyvást szem előtt tartaniok, hogy a regény a lehető népszerűen tartott előadásból speciális hasznot merítsen. Általában az egyletben minden alkalom fölhasználtatik arra, hogy különböző ismeretek terjesztessenek, előítéletek fölvilágosíttassanak stb. így p. ünnepnapokon a honi történet használtatik föl népszerű előadásra. Így az új pénzlábszerződés annak idején kimerítőleg tárgyaltatott, s most az új austriai pénzérték magyaráztatik gyakorlatilag a legényeknek. Az egylettel kapcsolatban fönáll egy szálló is utas legények számára. Mint az egyletet, mind a szállót jóltevők tartják fen. A budai asztalosszék, miután a tiszthatóság részéről felszólíttatott, hogy netán még be nem szolgáltatott hátralékokat legfölebb f. é. jul. végéig a kereskedelmi kamrának beűzesse, ellenkező esetben adó- végrehajtás útján fognak behajtatni, kérelmet intéz, hogy azon czim, mely alatt ezen fizetéseket teljesítenie kell, s azon törvény, melyen ezen illetékek kimérése és beszolgáltatása alapszik, vele közöltessék. — Egyszersmind panaszt emel,hogy az asztalos kontárok igen szaporodnak, s hogy ezek több legénynyel dolgoznak, és hogy sok zsibáros új bútorokkal kereskedik az iparrendtartás 58 §- a ellenére, melyeket az ő asztalos legényei által készíttet, mi által a czéh nem csak kárt szenved keresetében, hanem hitelét is veszti. Minél fogva a keresk.kamrát kéri e botrány megszüntetéséért, mert csak ekkor lesz oly karba is helyezve, hogy a kamra követeléseinek eleget tehessen. Hasonló kérvényt nyújtott be a budai Szabó czéh. A kamra ezekre válaszul adá, hogy ezen adalékok beszolgáltatása egy m. cs. k. keresk. minister rendeletén alapszik, s a kamra nincs hivatva,egyest vagy testületet ezen reá a kereset- és jövedelmi adó mértéke szerint eső adalék alól fölmenteni. Az előforduló keresetháborítást illetőleg pedig az első folyamodási politikai iparhatósághoz kell fordulni. Különben a szabó czéhnek egyúttal kijelentetett, miszerint a kamra előtt igen kívánatos lenne tudni, mennyiben óhajtja a czéh keresete javítását, miben látja magát általában sértve és mely indítványokat tesz annak orvoslására. A budai bérkocsis czéh szintén adott be hasonló kérvényt, melyben némely visszaélések megszüntetését kérte, s melyeket némely kocsi-tulajdonos magának megenged. A kamra e kérvényt a m. cs. k. helytartósági osztályhoz fölterjeszté. KÜLFÖLD. Anglia. A „ Morn. Post“ legközelebb közvetve megerősíté az „Ind. beige“ azon közlését,miszerint az angol kabinet igen szabadelvű reformbillt szándékozik a parliament elé terjeszteni, s azt állítja, hogy Derby lord Russell lordhoz fordulván, tanácsot kért tőle jelen nehéz helyzetében. Palmerston lord lapja ezen lépést természetesen fegyverül használja föl a ministerelnök ellen, s azt állítja, hogy ez utóbbi nem sok hasznot veeni azon kitűnő egyén tanácsaiból, kihez saját kormánya meghosszabbításának reményében fordult. Szerinte a parlamenti kormány elmélete abban áll, miszerint a miniszerek maguk legyenek szerzői a kamrák elé terjesztett minden fontos javaslatnak, s Derby lord a jelen alkalommal példátlan magaviseletet követ, mivel még soha egy kabinet főnöke sem kért tanácsot az ellenzék legbefolyásosabb tagjaitól a közügyek kezelésének módjairót. A „Post“ azt állítja továbbá, hogy Derby lord hihetőleg oly egyezményt ajnálott Russell J.-nak, melynél fogva ez utóbbi megnyerné az általa óhajtott reformokat azon föltétel alatt, hogy az előbbi megtartsa állomását. Ezen kitűnő politikai egyénekre nézve sértő föltevés igen kedvező alkalmat nyújt a „Post“-nak arra, hogy a ministereket emlékeztesse, miszerint ha ők nem képesek az ország ügyeit kezelni, mások teljesítni tudandják ezen feladatot. A „Times“ épen nem érez nagy aggodalmat a villafrancai ügy miatt, s az európai continensnek szemére veti, hogy politikusai túlságosan gyanakvók s nagy a hajlandóságuk arra, hogy mindenben versenyzési alkalmakat s háborúra szolgáló okokat fedezzenek föl. Kár, hogy több angol lap azon hiedelemre szolgáltat alkalmat, mintha maga Angolország is ily veszekedő kedvű volna. Pedig ez nem áll. Angolország, az való, nem tűrheti, hogy a hódítási szellem Európa területén lábra kapjon s a nemzetek függetlenségét megsértse; azt azonban, hogy a nagy hatalmasságok Európán kívül igyekeznek terjeszkedni s gyarmatokat alapítani, azt szívesen látja. „Mi mind Francziaországnak mind Hollandiának“ —úgymond — „a nagy bábom után visszaadták gyarmataikat, s örömmel látnék , ha Austria, Poroszország, Belgium s az olasz államok — csak úgy mint Oroszország is — az óceánon túl területekkel bírnának. Valóban nem is ismerünk hathatósb biztosítékot az egyetemes béke fenntartására nézve, mint, hogy az európai szárazföld államainak legyenek távoleső gyarmataik, melyek háború esetén brit lobogó alá juthatnak. Nemhogy rémülködnénk, hogy Oroszország egy szép kikörőt szerez magának néhány óra járásnyira a mi máltai hajórajunktól , sőt inkább nagyon is örvendenénk rajta, látván, hogy a czár, jövendőbeli jó magaviseletére nézve , ily szép záloggal biztosit bennünket. — Az éjszaki teknősbékának végre mégis lenne oly tagja, melyet többé nem húzhatna vissza menhelyet szolgáltató teknőse alá.“ Francziaország. A legfontosb napi esemény, Napoleon hgnek Varsóba utazása, mint a „K. Z.“ újabban is erősíti, Párisban nagy sensatiót tett. A herczeg úgymond azért utazott Varsóba, hogy az orosz császárt Francziaországba teendő útra meghívja. Ily meghívás már tavat is intéztetett a czárhoz, ez azonban mentegetődzve azon szándékát fejezé ki, hogy ez utat majd később teendi meg. — A jelen pillanatban, a most uralkodó hangulat mellett, a herczeg küldetése bizonyosan nagy figyelmet gerjesztene. Még nem gőzölgött el az angoloknak Villafranca miatti haragja, s már ismét előfordul egy esemény, mely az angolok érzékenységét sérteni. Itt Párisban különben sohasem titkolák azon baráti érzületet, melyet Oroszország iránt táplálnak. Az angol szövetséges féltékenységének, mely semmi más barátság fölcsirádzását sem akará megengedni, Párisban soha sem akartak engedni. Anglia megjegyzette magának a franczia rendszert, s a franczia szövetség mellett Austriához közeledett.Egyébiránt azt is állítják, hogy Napoleon hynek föladata egyszersmind a porosz herczeget is Párisban teendő látogatásra meghívni.Napoleon hg igen örvend ez útja felett s még inkább azon fogadtatásán, melyben Biarritzban részesült. Párisban tudni akarnák, miszerint a portának a dunahalózati kérdésre nézve új tervei vannak. Fuad pasának utasítása volna, itt és Londonban javaslatokat tenni, melyekről Konstantinápolyban azt hiszik, miszerint azok a nyugati hatalmaknak tetszeni fognak és Austria sem fogja azokat elfogadhatlanoknak tartani. A török biztos, mint hiszik, Párisba fog menni, ott az austriai kormánynyal e tárgyról közvetlen értekezvén. Belgium. Brüsselből hallomás után írják, hogy a brabanti herczegnő oly állapotban van, mely nem csak a kir. családot, hanem az egész országot érdekli. Németország: Berlinben a kormányzósági ügy még folyvást a lapok legélénkebb vitatárgyát teszi. A „V. Z.“ szerint a porosz herczeget kegyelet tartja vissza, hogy az alkotmány által rászabott kötelességet teljesíteni késik; ellenben a ministeriumnak feladata: szem előtt tartani az állam javát, mi e czélra hasznos, azt indítványozni. A ministerium rendesen a nép házasságára hivatkozik, ezúttal a nép az, mely tőle hazafias tettet vár. E tárgyban a „P. L.“ következő magánlevelet közöl: „Teljes hitelességül vegye ön , miszerint egy kabinetirat, mely a porosz herczeget az ország kormányának saját belátása szerint átvételére régens czím alatt fölhatalmazza, a ministerium által a herczeg beleegyezésével készen van a királyi megerősítés végett Sanssouciba el is küldetett. Ha ezen okmányt a király a herczegnek Baden-Badenből leendő visszaérkezéséig (oct. 2.) nem erősítené meg, akkor mint határzottan jelenthetni, az országgyűlés rövid idő alatt összehivatik s a régensség alkotmányos módon életbe lép. A király nem hajlandó ezen okmányt megerősíteni, legalább a királyné Manteuffel ministernek Saussouciban létekor ilyen választ adott." Olaszország, Turin, sept. 28. Itteni lapok szerint Lanza gyaníthatólag megtartandja a pénzügyi tárczát, miután Dyana,ki egy ideig arra ki volt jelölve , azt nem akarja elfogadni, míg Cadornának folyvást az oktatásügyi tárcra van szánva. A követkamra elnökéül Cassini ügyvédet emlegetik. Nizzából jelentik, hogy az ott mulató Bagdagoff orosz tábornok, Lamarmora tábornoknak átnyújta az orosz gőzhajózási társulat kérvényét egy Villafrancától, Colle di Tendán át Cenesig építendő vasút engedélyezése iránt. A „Courrier du Dimanche“, melynek a diplomatiai körökkel összeköttetései vannak, egy hosszú czikket közöl, melyben taglalat alá veszi az olasz ügy kiegyenlítésének alapját, amint azt némely államférfiú egyedül lehetőnek tartja. A „Köl. Ztg.“ levelezője nem véleményez e dologról , közli mindazáltal, mert tudja, hogy jó forrásból van véve. E tervből kiemeljük az Austriát illető pontot. Austria, úgymond, megtartaná lombard velenczei tartományait, mert ezek elvesztése mind a régi mind az új iskolabeli austriai államférfiak előtt a császárság lételét fenyegetné. — Austriának meg kell tartani tovább is olaszországi államait, még pedig azon okból is, mivel az olaszok az európai diplomaták véleménye szerint örömestebb veszik az austriai uralmat, mint a szárd kormány jármát. Törökország. A „Schl. Z.“ egy bécsi levelezője is megerősíti azon hírt, hogy Danio fejedelem Mamula trigynak bizonyos ajánlatokat tett, melyek mutatják, miszerint szándéka ismét Austriához közeledni. Mennyiben alapos ez adat, nem lehet meghatározni. Az azonban tény, hogy a fejdelem csak nem rég parancsot intézett alattvalóihoz , melyben ezeknek halálos büntetés mellett megtiltja, hogy az austriai határhatóságoknak alkalmat adjanak panaszra. Másrészt Páriából jelezik, hogy Franczia és Oroszország még folyvást megmaradnak Montenegrót illető követeléseik mellett; ha immár Danilo fejedelemnek valóban szándéka Austriához közeledni, úgy e határozata bizonyságul szolgál arra nézve, hogy kikötő átengedése iránti reményeiről lemondott. Más oldalról tudni akarják, mikép a porta ! A lég azon tartalma 0—10. reg. 6 ó. 0. est. 10 ó. 1. megkereste Austriát, hogy a* fegyverkivitelt 1 Duna vízálló* : sept. 30 estve: 5' 4'0" itt. Szerbiában tiltsa el. Ennek oka azon lázongó mesterkedésekben rejlik, melyek Szerbiában egy idő óta fölmerülnek. A „Temesv. Ztg“ most a szerb viszonyokról egy szemendriai levélben következő tájékozó közlést nyújt. Folyó hó 25-dikén a belgrádi székesegyházban gyászisteni tisztelet tartatott. Raja Damjanovicsért, melynél az összes miniszerek, a senatus elnöke, az ismeretes fejedelem elleni merényletben comprosi mittálva volt senatorok és számos hivatalnokok voltak jelen. Requiem után Miksa őrnagynál 340 személyre halotti tor tartatott. És ki ezen Raja Damjanovic? Egyike azon senktoroknak, kik a fejedelem élete elleni összeesküvés miatt halálra ítéltettek, és a fejedelem által élethosszig tartó fogságra kegyelmeztettek , és ki e fogság alatt meghalt; továbbá ő veje volt azon gazdag fóbérlő Misha őrnagynak, kinek aranya Ethem pasa Belgrádion léte alatt oly súlyos nyomaték volt a mérlegben. Ez világot vet e gyász isteni tiszteletre és annak rendezőire. Ázsia. A tienzsini békekötéshez állítólag egy egyezvény van csatolva, mely szerint Francziaország és Anglia jogot nyernének Kantonban telepítést létesíteni. Az e hatalmaknak átengedendő területnek a biztos kiszállás lehetőségét kell nyújtania és 8ll6 kilométrenyi kiterjedésűnek lennie, mást, ha valamelyikük előlmenni hagyja a másikat, ez az oroszlán leend, mely útközben testvérét s egyszersmind urát látszik üdvözölni. Léptek hallatszanak, ez a benszülött őrjárat, melyet az arab iroda küld ki, hogy éjjel egész csendben őrködjék állomásán a rablók meglépése végett. A rabló égő s merev tekintettel hagyja azt elhaladni. Erre midőn az eltűnt, visszafordul s ellenkező irányban halad előre. A nap folytában, midőn — mint láttuk? nyugott s gondtalan tekintettel sétált, befutott a duárokba, választást tett, s egy a törzsek közt hires szép kanczára vetette szemét, melynek selyemszerü s fényes szőre, finom s könnyű lábszára , nyílt orrlyukai s égő szeme nemes faját s nagy értékét tanúsítják. Ezen ló még ma éjjel a rabló sajátja leend. Fölülend annak hajlékony s erős határa, a határszélre jutand el, s erre Marokkó vagy Tunisban eladandja a szép állatot. Ezután visszatérend s kissé távolabb újra kezdendi ugyanazon műtéteit. íme itt van a duár; ez Bátrak s gurbik csoportozata. Sehol sincs világ, minden álomba van merülve; ez a kedvező perez. Először is az ebek finom szaglását kell tévútra vezetni, mely kívüle bárki másra nézve lehetetlen feladat lenne; mivel a duár fölött őrködő ebek azokhoz tartoznak, melyeket a tartományban kabyl ebeknek neveznek; azok ébrebben alszanak, mint egy csendőr, egy falevél leesésére, s a denevér zajtalan röpülésére is ugatnak. De a rabló szél ellenében halad, lefekszik, földön csúszik, humusza összevegyül a földdel. A legkisebb neszre mozdulatlanul megáll; ő többé nem ember, hacei, élettelen anyag, szikla, fatörzs, kő a gyepen. A nesz megszűnik, ő folytatja tek érvényes útját. Íme már ama gurbi bejárásánál van, melyben a kancza alszik. Ő mentve van ; az ebek nem fognak többé ugatni, te zsákmányával együtt megy ki. Azt hiendik, hogy a duárnak valamelyik lakójával van dolguk, s őt elhagyandják menni, restül emelve föl fejüket. De még nem haladt ennyire, az állat lábszárai közé lopózkodik, egy régi élű tőrt von ki hüvelyéből, s elvágja a kötelet, mely arab szokás szerint a nyugvó lónak két első lábát körülfogja. Lépésről-lépésre kivezeti a gurbiból a kanczát, melyet meg tudott bűvölni; mivel az legkevesebb ellenállást sem fejt ki, azt a duártól ötven lépésnyire tolja hátrafelé ; erre rögtön a reszkető állat hátára veti magát, azt tőrével megszúrja, s elvágtat vele. A ló patkójának zaja menydörgésként hangzik az éj csendjében, fölébrednek, utána futnak, már késő; a rabló s a kancza eltűntek. Ha az elrablásra kiszemelt ló, — már az akár a francziák, akár pedig a bennszülött katonaság sajátja legyen, — mint gyakra történik, síkföldön van, a műtét még egyszerűbb. A rabló óvatosan egészen a ló közelébe megy, azt egy hosszú s erős zsineggel, melylyel mindig el van látva, megköti, s erre csöndesen egy sürü bokor alá vonul, hogy az őrök figyelmét kikerülje, a zsineg segélyével szebden magához vonja az állatot, mely saját szeszélyének látszik engedni, s frisebb gyepet keresni. Mihelyt a rablónak sikerült azt megragadni, minden eszélyt félretesz, sőt szándékosan nagy zajjal vágtat tova, bizonyos lévén afelől, hogy az éj homálya őt eléggé oltalmazandja, s nyomát elrejtendi. Néha merészsége még tovább is megy. A határszélen egy spahikból álló smalak van. Ezen bennszülött katonák családjaikkal, fegyvereikkel, lovaikkal, különösen lovaikkal vannak ott, melyekre a rabló vágyik, melyek azonban egy bordj, vagy erődített ház szilárd kőfalai közé vannak zárva. A bordj kapui vassal vannak bepánczélozva, mint valamely középkori lovag; ágyúval is nehezen lehetne azokat betörni, a spahik vitézek, ébren vannak, a tetőtől talpig fölfegyverkezvek. Mit használ a rabló, a határszélek ezen Froteusa, egy vagy más alakban bejutand az istállóba. Másnap az álmélkodó spahik megszámlálván lovaikat észreveendik, hogy legjobb s legszebb lovaikat ellopták. A rabló finom műértő és sohasem csalatkozik. Néha nem lovak, hanem ökrök megszerzésére határozza el magát. Ez kevesebb értékű, s e mellett mégis nehezebb hódítmány. Az ökör ahelyett, hogy könnyítse a megszökést, azt inkább gátolja. Ezért gyakran vér is foly; kivált ha a tulajdonos szerencsétlenségére fölébred. Ekkor a rabló fegyverét használja, s nem hibázza el czélját; még mielőtt ellenfele kitudhatta volna, ha váljon párduczczal, oroszlánnal, vagy rablóval áll-e szemben. 1857-ben egy bonai alosztálybeli gyarmatos éjfél felé szokatlan zajt hallott istállójában. Azt gondolá, hogy valamely vadállat szomszédsága rémlte meg őket; mindamellett is óvatosan fölkelt , egy arabot látott, ki egész komolyan hagyá maga előtt elléptetni majorjának összes ökreit. A gyarmatosnál a harag minden higgadt gondolkodást elfojtott; ő párisi lévén azt hívé, hogy elég lesz „tolvajt kiáltani, s hogy tüstént egy csapat városi hajdú fog segélyére sietni. Ezért házából kirohant s a helyett hogy puskájának megtöltésére gondolna, a merész tolvajt szidalmakkal s fenyegetésekkel üldözte. A rabló közönyösen folytató munkáját, azonban a gyarmatos kiabálását nem tűrhetvén tovább, öt hat golyót küldött neki. Az arab rabló nem korlátozza működéseit csupán marhas lólopásra. Kétségkívül jobban szeretné az utasok pénzét, de Algírban ritka az éji utas. A katonai hatóság ott naplenyugta után megtiltja a járáskelést, s azt csak napfeljöttével lehet újra megkezdeni. Azonban mégis a gyarmatunkban nagyon elszaporodott máltaiak gyakran nyújtanak neki alkalmat egyegy szép hálókivetésre, vagyis egyegy szép puskalövésre! A máltaiak, hihetőleg a fűszeráruk s italok meghamisításával rendkívüli tehetségük miatt, általában bizonyos megvetést tanúsítnak a francziák s törvényeik irányában. Örömest készek elhagyni saját terméketlen szigetüket, hogy köztünk szerencsét tegyenek, azonban rendeleteinknek nem akarnak engedelmeskedni, melyek — mint ők mondják — nagyon megnyirbálják az egyéni szabadságot. Egyik legnagyobb élvezetük , titokban megsérteni törvényeinket, még azokat is, melyek saját javaikat s értüket oltalmazzák. Ha utazniok kell, s ha kijátszhatják a franczia vagy benszülött hivatalnokok felügyeletét , ámok gyönyörüket találják abban, hogy este induljanak el, ekkor az utazás kétszeresen kellemes lesz rájok nézve ; az éj hűségét élvezendik s kijátszandják azon törvényt, melyet nem ők alkottak. (Folytattatik.) Távirati tudósítások. London, sept. 29. (Pótlék a hivatalos indiai postához). Bombay, sept. 7. Multánban három lefegyverzett ezred lázadt fel; 90 lázadó befogatott; a többi részint megöletett, részint a folyamba űzetett; az angolok vesztesége csekély volt. Páris, sept. 29. A császár holnap Párisba érkezik, s pénteken Chalonsba menend. Gazdaság, ipar és kereskedelem. —w— Esztergom, sept. 26. Sárguló kopasz szőlőhegyeink bus érzést gerjesztetek a szemlélő lelkében; több évi példátlan szárazság s ez idei fagy itt s környékünkben annyira megviselte a szőlőtőkéket, hogy azok nagyobb részben végkép kivesztek, mi pedig belőlük megmaradt, annyira meg van sanyarítva, hogy alig hoz termést, s mint az itt amott megkezdett szüret tanúsítja, az örülhet, ki a közönséges termésnek tizedrészét kapja, mert legtöbben még kevesebbel kénytelenek beelégedni. Kik szőlőtőkék közé kukoriczát ültettek, ebben némi kárpótláshoz jutnak, mert ez igen jól sikerült. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Fox és Pitt.“ Vígjáték 5 felv. A pesti német színpadon: „Ein Wiener Kind. “ Volksstük mit Gesang in 3 Abtheil. Bécsi börze. sept. 30. sept. 29. Nemzeti kölcsön % . . 83ViG 834„ Metallique % . . 821/2 82,3/16 Dunagőzhajózási .... 522 524 Államkötelezvény 5% • . 312 310 Cs. k. arany .... 45/s 53/8 Meteorologiai észleletek Budán. September 26. CB "3■a .£, 2 © O •8 I a -a ►»K gO s bo , i* *© I M-t j 1 20 *p •. a I « rej /3 -ffl lg £ I U OSP-4 p* *2 a I •cg I © ® 2 Q © s (fi OQ -2 © Cg bt) a *© o © > g ja •§ 3 S © 4d ig • GU > CgCQ _* 2 * ‘C Ph SO hOO •© reJ 6 c.r.337.04+11.214.80910 26.d.336.40-t-20.116.63624 1Oc.e.336.36+15.96.20780 Köz.336.60+15.75.8777— EK EK EK Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS.