Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)
1859-03-01 / 48. szám
BUDAPESTI HÍRLAP 40. sz MÁRTIUS 1. 1859 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Hirdetmény. (685) (2—3. A Pozsony kerületi cs. k. telekkönyvi igazgatóság ezennel közhírré teszi, miként a telek- és betáblázási könyvek megalapítása végett a helyszínelés (Localisirung) 1859. évi ápril elsején Bars, Turócz és Árva megyében (az 1848. év előtti területi állás szerint) kezdetni, és mindennemű fekvőségekre kiterjesztetni fog. Minek folytán az illető birtokosok felhivatnak a bizottmányi tárgyalásra, melynek kezdete minden egyes községnek külön fog tudtul adatni, vagy személyesen megjelenni, vagy pedig a községben lakó képviselőt haladék nélkül meghatalmazni. Pozsony, febr. 20-a 1859. Cs. k. telekkönyvi igazgatóság. Árverések. (620) (2-3) 455. A B.-a.-ujhelyi cs. k. megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy Szirmay János és Mihály csődtömegéhez tartozó, Zemplén megyebeli Horhok - Csebénye , Boskócz és Eriva - Olyka részjószágok összesen 44071 frt 43 párra becsült épületek, föld, rét és erdőből állókra, a harmadik birói végrehajtási árverés megrendeltetett, annak megtartására határidőül 1859. évi május 5-e reg. 9 órájára a cs. k. megyetörvényszék házánál kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő birtok becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá, hogy a jószág ezen határidőben a hecsáron alul is el fog adatni, s a vevő az arra jelzálogilag biztositott adósságokat a vételár erejéig a biró utalványozása szerint átvállalni köteles. S-A.-Ujhely, febr. 12-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (623) (2—3) A hőgyészi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint Tóth István regölyi lakos és pertársai által 1858. évi oct. hó 7-n 3364. sz. a. Szőke Anna férjezett Timárné ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezett Kis-Székelyben 14. sz. a. fekvő lezálogolt és 300 pártra becsült kisháza a hozzátartozandókkal együtt 272 frt 30 vkr és járulékai törlesztése miatti végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett; s az első árverezés 1859. évi ápril hó 28-ik napjára, a második pedig 1859. évi május hó 28-ik napjára mindenkor de. 10 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyiván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, amennyiben a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 30 frt bánatpénzzel lássák el. Hőgyész, febr. 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (624) (2—3) 1032. A komáromi cs. k. járásbíróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint azon körülménynél fogva, hogy a budai cs. k. országos katonai törvényszék 1857. évi december hó 28-n kelt 77. szám alatti megkeresése folytán, Kvassay Klementina pozsonyi lakosnőnek, Csuzy János ur ó-gyallai lakos elleni 20,000 p forint és járulékai iránti ügyében, a végrehajtást szenvedő 32,223 frt 31 pkrra becsült és Keszegfalu község 88. számú telekkönyvében beigtatott birtokának, múlt évi dec. 28-n megtartott végrehajtási elárverezése alkalmával ámbár ezen birtok Kukányi Károly ur ó-gyallai lakostól megtartatott, de az árverési feltételekben meghatározott részletes fizetések általa meg nem tétettek, a felnevezett felperesnő kérelme következtében Kukányi Károly terhére és költségére az utólagos árverés ismét elrendeltetik, és erre a határnapul 1859 évi márt. 28-a délelőtti 10 órára, a komáromi járásbirósági hivatalban, azon megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a fennebbi birtok azon esetre, ha az a becsáron felül, vagy azon el nem adathatnék, a fenebbi határnapon azon alul is oda fog adatni. Ennélfogva tehát a venni szándékozók a fenebbi határnapon délelőtti 10 órára a járásbírósági irodában megjelenni, azon hozzáadással hivatnak meg, hogy az árverésnél a legtöbbet ígérő által 10 kamatos bánatpénz teendő le. Kijelentetik, hogy a vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyébiránt az árverésnek többi feltételei, valamint a becslési oklevél is, a bíróságnál a hivatalos órákban megtekinthetők és másolatban kivétethetnek, és hogy a betáblázott adósságok iránt a nyilvános könyvekből felvilágosítás adatik. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbei beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Komárom, febr. 18-a 1859. Cs. k. járásbíróság. (622) (2-3) 432. A kocsi és k. szolgabirói hivatal mint biróság által Kocson 1855. évi jan 17-n elhalt Simon hagyatékához tartozó, a kocsi hitel-telekkönyv 141. lapján bejegyzett ingatlanoknak, úgymint: ház Kocson, sételek, valamint egy badacsonyi 12 utas szellő, az örökösök által tett gyámhatósági helybenhagyást nyert kérelmezés folytáni elárvereztetése megengedtetik, ennek a helyszínén leendő eszközlésére f. évi mártius 12-e mint első, s szükség esetében mártius 26-a mint második határnap, mindig reggeli 9 órakor tűzetik ki. Az árverési feltételek a biróságnál a hivatalos órákban megtekinthetők. Kocs, febr. 9-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (613. (3-3) 684. A pápai cs. k. szolgabiróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Heckenaszt József pápai lakos által 1858. évi oct. hó 16-a 4858. sz. alatt Lehel János előbb pápai, jelenleg herendi lakos alperes ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezett alperesnek 480 párt követelés kielégítése végett, végrehajtás utján lezálogolt s 1100 pftra becsült Pápa városi 159 sz. a házának nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s miután az első időhatáron az árverés nem sikerült, a második 1859. évi mártius hó 10-ik napjára d. u. 3 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik s azok mását vehetik, továbbá, hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, s ők, amenynyiben a vételár kimeríttetnék , abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 160 pert bánatpénzzel s a vételár 1/3-val lássák el. Pápa, február 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (634) (1—3) 625. A kis-várdai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, miként k.-várdai lakos Juhász György kérelme folytán ugyanannak kis-várdai lakos Lichtschein Náthán elleni 68 párt s járuléka iránt követelése fedezésére Kis-Várda mezővárosában zálogolás alá vett 4. sz. alatti 1000 portokra becsült majorsági telke s a rajtataláltató épületek, folyó évi ápril hó 18-ik napján a helyszínen Kis- Várdában közárverésen eladatni fognak Kijelentetik, miszerint vevő a jószágon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, és ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Kis-Várda, febr. 17- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (639) (1-3) 2035. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Kaján Sándor ügyvéd urnak özv. Payer szül. Böhrich Erzsébet asszony ellen lévő 2000 párt tőke s járulékainak behajthatása végett beadott kérelme következtében, mai nap 2035. sz. alatt kelt végzéssel, végrehajtást szenvedő nő részére telekkönyvileg írott pesti Lipótvárosi a váczi-ut szegleten 375/59. sz. a. fekvő, 1180 ölnyi telken épült 17645 partra becsült háznak, másod izbeni végrehajtási árverezése elrendeltetvén, annak megtartására a felek megegyezésénél fogva újólag második határidőül folyó 1859. évi april hó elseje délelőtti tiz órája e biróság teremében, megyeház II. emelet, 68. szám alatt, azzal tűzetett, legyen ki, hogy a nevezett ház ezen második árverés alkalmával a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hozzátétellel értesittetnek, hogy az árverés alkalmával mindegyik a ház becsárának 5°/o, vagyis 882 portot mint előpénzül letenni, a vevő pedig a betáblázott adósságokat a vételár erejéig, bírói utalványozás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv is, a bíróság irattárában tekinthetők meg. Felhivatnak mindazok, kik anélkül, hogy ezen árverésről különösen értesíttettek volna, a kérdéses házra nyilvánkönyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig e törvényszéknél bejelenteni annál is inkább el ne mulaszszák, minthogy ellenkező esetben a vételár hítük nélküli felosztásábólszármazható káros következményeket önmaguknak kell tulajdonítaniok. Mi már azonban a lakásukra nézve ki nem jelölt jelzálogos hitelezőket, jelesül: Heller János , Khór Antonia, Haberstrumpf Conrád és Bognár Jánost illeti, ezek részére gondnokul Primayer János ügyvéd úr neveztetett ki ; ezen ismeretlen tartózkodású hitelezők felhivatnak tehát, hogy az árverés előtt lakásukat vagy a kinevezett gondnoknak, vagyezen törvényszéknél jelentsék be, különben ezen gond nok által költségükre és veszélyükre képviseltetni fognak. Pest, február 8-a 1859 Cs. k. orsz. törvényszék, (633) (1—3) 2002. A nagyváradi cs. k. vár. kik. biróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Bihari Sándor részére Bihari Ferenczné Asztalos Sára h.-köz-pályi lakos ellen a h.-köz-pályi 93. sz. alatt telekjegyzőkönyvben foglalt háza,külső állományi földei s szelleinek, melyek öszvesen 585 pártra becsültettek, birói árverés utján leendő eladása megrendeltetett. A helyszínen tartandó árverésre két határnap, u. m. f. évi ápril 7-nek, és ha ez sikertelen, másodikra május 7-nek d. e. 9 órája tűzetik ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószágon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánkönyvekbe a beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtörténendőők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Az árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv a törvényszéki irodában megtekinthetők. Nagyvárad, febr. 15-n 1859. Cs k. vár. kik. biróság. (618) (3—3) 309. A sárvári cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, hogy Bendl János ur peezöli lakos folyamodására, néhai Mandl János peezöli lakostól végrehajtásilag lezálogolt, és ez utóbb nevezett hagyatékához tartozó, a peezöli helységben 57 sz. a. helyezett 231 írtra becsült zsellérház és tartozmányainak, végrehajtásilag leendő eladatása elrendeltetett , és az árverésnek a helyszínén leendő teljesitésére 1859. évi márt 26-a, s ha ekkor becsáron el nem kelne, azon évi april hó 21-ke, mindenkor d. u. 3 órája kitüzetett. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtörténend, s ők, amenynyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy annak közelében laknak, felszóllíttatnak, miszerint a véti kár elosztásának jogaik védelmezésére e hivatali székhelyen meghatalmazottat nevezzenek, és annak nevét és lakását e bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre s költségükre hivatalból fogván képvselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Sárvár, febr. 11-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (626) (2—3) 41. A monori cs. k szolgabiróság által közbirül létetik, miszerint Hanulik Lajos pesti ügyvéd ur 10 pert 6 kr megítélt követelésének és öszvesen eddig 26 frt 76 kr austr. ért, és ezentúl igazolandó költségeknek kielégtése tekintetéből alperes Feuer Móricztól biróilag lezálogolt 2000 pert váltó, mely Freyfeld fiait mint elfogadót terheli, I. 1859. év mártius 10-ik napján de 9 órakor e szolgabiróság hivatalos szólásán Monoron biróilag elárvereztetni fog, a mikor e váltó értékének 90-ed része fogván kikiáltatni, ennek meg nem ígértetése esetén, második árverési határidőül. 1859. évi ápril 8-ik napján délelőtti 9 órára kifizetik, a mikor szükség esetén ezen kikiáltási áron alul is el fog adatni. Monor, jan. 1-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Árverési visszahúzás. .638) (1-3) 2965. A pesti cs. k. orsz. törvényszék által közhirré tétetik, miszerint: Szász Coburg Gothai Ágoston herczeg részére, szabad kir. Kecskemét városa közönsége ellen 16500 párt tartozás és járulékai megvételére 1858 évi dec 21 n 27224. szám alatti, törvényszéki végzéssel az utóbbinak Pest-belvárosi zöldfa-utczai házára rendelt 1. évi február 1-ra, szükség esetében második határidő gyanánt mártius 16-a kitűzött, és közzé tett végrehajtási árverést a végrehajtást nyert herczeg kérelme illetőleg annak attóli elállása folytán visszavontnak s megszüntetettnek nyilvánittatik. Pest, febr. 15-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. Árlejtés. (616) (3—3) 5258.^ Baja városa részéről 1859. évben teljesitendő kövezeti munkálatra, ide értvén a kő- és homok-anyagok, úgy fuvarok kiszolgáltatása tárgyábani árlejtés 1859. évi mártius 20-án délutáni 4 órakor az itteni városházi teremben megtartatni fog. Lényegesebb feltételek e következendők : A kőanyag Mohács közelében fekvő Szabasi, vagy ehhez hasnló vagy jobb minőségű kőbánya terméke, és szabályos □ idomra faragott, 8" vastag legyen. 2. A vállalkozó köteles a 9943 frt 391/4 krra felvett öszves munka utáni sommához mérve 5% bánatpénzt és a megtartott árlejtés utáni öszveghez képest 10% biztosítékot letenni. 3. Köteles a vidéki vállalkozó vagyoni állapotát hatósági bizonyítvánnyal igazolni. 4. Írásbeli ajánlatok is a megszabott feltételek megtartásával az árlejtés kezdetéig elfogadtatnak. 5. Az egyes anyagok szállítására, úgyszinte a követési munkára is fogadtatnak írásbeli vagy szóbeli ajánlatok. 6 A feltételek mai naptól kezdve a tanácsnál megtekinthetők. Baja, február 19-n 1859. A városi tanács által, vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg- gondnok megerősítése, vagy más gondnok , nemkülönben az ideiglenes hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett. 1859. évi ápril 15-n reggeli 10 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. § a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette , e részbeni nyilatkozatadás végett f. évi ápril 18-án d. e. 11 órakor tartandó tárgyalásra oly hozzáadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. A jogkedvezmények megadásáért kérvényt a biróságnál vagy a perügyelőnél kiki megszemlélheti. Nagy-Károly, febr. 15-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (636) (1—3) 86. A nagybányai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhirré tététik, hogy Dominus Móricz nagybányai óvásnak minden ingó, s azon koronaországokban, melyekben az 1853. jul. 1- tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyonára, a csőd megnyittatott, pelügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Kerner Mihály hites ügyvéd ur neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legfélebb. 1859. julius 2-ije napjáig ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a barátságos kiegyenlítés megkísértése tekintetéből vagy ennek nem sikerülése esetében az ideigl. tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok, nemkülönben az ideigl. hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett. 1859. évi junius 4-kén d. e. 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg , mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §-a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Nagybánya, jan. 13-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (635) (1—3) 593. A zala-egerszegi cs. k. város, kik. biróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy zala-egerszegi szabó-mester Grünwald Bernátnak minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. julius 18-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyonára a csőd f. évi febr. 19-én 593. sz. a. saját kérelme folytán megnyittatott, pelügyelőül és ideiglenes tömeggondnokul Buzsits Károly, helyetteséül pedig Nagy Farkas helybeli ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legfélebb. 1859. évi márt. 31-ik napjáig ezen cs. k. vár. kik. biróságnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok , nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett folyó 1859-ik évi ápril hó 5-dikén délelőtti 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. g. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Z.-Egerszeg, febr. 19- 1859. Cs. k. vár. kik. biróság. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik a fent nevezett hiányolt egyénnek életbe létéről, vagy elhalása körülményeiről tudomással bírnak , hogy ezen cs. k. megyei törvényszéknél vagy pedig a kinevezett gondnoknál jövő 1860. évi január hó 18-ik napjáig jelentést tegyenek. Szeged, jan. 18-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék, (621) (18 3) 253. A j.-apáti cs. k. járási kapitányság mint biróság által mindazok, kiknek mint hitelezőknek’folyó évi január 12-n J.-Apátin elhalt Benetics Lőrincz házaló kalmár hagyatéka ellen követelésük van, felszólittatnak, hogy ezen biróság előtt igényeiket folyó évi ápr. végéig írásba nyújtsák be, ellenkező esetben, ha a hagyaték bejelentett követelések által kimerittetik, kárukat maguknak tulajdonítsák. J.-Apáti, febr. 18-a 1859 Cs. k. járási kapitányság. (6371 (1-3) 1898. A keszthelyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által mindazok, kiknek mint hitelezőknek végrendelet nélkül 1855. September 2-kán elhalt Horváth Mihály és Bogén Katalin keszthelyi lakosok hagyatéka ellen követelésük van, felszólittatnak , hogy ezen biróság előtt igényeik bejelentése és igazolása végett, 1859. évi március 10-én reggeli 10 órakor jelenjenek meg, vagy óráig kérvényüket írásban nyújtsák be, ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha ez a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket zálogjog illeti. Keszthely, febr. 1-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Gondnokság alá helyezés. (617) (3-3) 56. A monori árvabizottmány részéről közhirré tétetik, hogy monori lakos Burján István (kéri) ezennel pazarlónak nyilvánittatik és gondnokság alá helyeztetik, gondnokjának Beleki István monori lakos neveztetvén ki. Monor, febr. 3-a 1859. Az árvabizottmány által. Csödök. (627) (2 - 3) 7722. A n.-váradi cs. k. országos törvényszék által ezennel közhirré tétetik, hogy Nagyvárad Váralján lakó Michelstedter Salamonnak minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. julius 18-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd elrendeltetvén, pelügyelőül Tokody Ágoston, helyetteséül Lázár Tivadar ügyvéd urak, ideiglenes tömeggondnokul pedig Nagyváradon lakó Deczky Dániel úr neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb. 1859. évi ápril 10-ik napjáig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél bejelentsék, mert ellenesetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind kijelentetik, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett 1859. évi ápril 15-ik napján reg. 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Nagyvárad, dec. 18- 1858 Cs. k. orsz. törvényszék. (631) (1—3) 460. A szentesi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré tétetik, hogy vagyonbukott szentesi lakos és kereskedő K. Wellesznek minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853 évi julius 18-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd megnyittatott, pelügyelőül Hadozsy György ügyvéd úr neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb. 1859. évi máj. 3-ik napjáig ezen csász. kir. szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, 1859. évi máj. 9-én reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozat adás végett 1859. évi május 9-n reggeli 9 órára azon hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen inditott büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Szentes, febr. 19- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (630) _ • (1—3) 658. A nagy-károlyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik , hogy dengelegi lakos s szeszgyár tulajdonos Sternberg. Jakabnak minden ingó, s azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius ’ 18 tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd saját kérelme folytán, f. évi 658. sz. a. megnyittatott, pelügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Balogh Ferencz, helyetteséül Uray József helybeli ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminémű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb. 1859 évi ápril 15-ik napjáig ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán, őket illető tulajdoni, elsőbbségi Felhívások. (614) ,3—3, 842. Az esztergomi cs. k. járásbíróság részéről ezennel mindazok, kiknek mint hitelezőknek 1858. évi május hó 8-n Esztergomban végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt halászmester Borz György után maradt hagyatékán bárminemű követelésük van, felszólittatnak, az alulirt cs. k. járás-biróságnál követeléseik bejelentése végett. 1859. évi ápril hó 11-ik napján reggeli 10 órakor megjelenése, vagy pedig ezen határidőig igényeik irásbani beadására, különben ezen hagyatékos követeléseik, ha az a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetnék, igényeik csak annyiban maradnának fenn, a mennyiben ezek zálogjog által biztosítva vannak. Esztergom, febr. 19- 1859.. Cs. k. járásbíróság, (5971 (3-3) 191. A szegedi cs. k. megyei törvényszék részéről közhirré tétetik, hogy Bodrogi Zsófia Nagy Imre Józsefné 1859. évi jan. t1-ik napján 191. sz. a. benyújtott folyamodványában a cs. k. hadseregbe besorozott jelenleg ■hiányzó férje Nagy Imre József, hallnak nyilvánittatni, és a vele kötött házasságot felbontatni kérte, és hogy a hiányolt egyén részére gondnokul szegedi ügyvéd Pasznovszky János ur neveztetett ki. Haszonbérlet: (152*) • (3-3) 2709. A cs. k. állatalom részéről következendő Somogy megyében fekvő rész jószágok, úgymint: I. Jutia 25%, hold belső telekkel, 1048 Víg hold szántófölddel, 1436/16 hold réttel, 17%6 hold mérfölddel, 576%, hold legelővel, gazdasági épületekkel, egy korcsmával és két lisztőrlő malommal. II. Szabadi puszta 5% hold belső telekkel, 440% hold szántófölddel, 177% hold réttel, 572/g hold legelővel, 8% hold allodiális szőlővel, gazdasági épületekkel, egy korcsma és pálinkaházzal 1859. évi április 24-től hét egymásután következő évre a legtöbbet ígérőnek, felsőbbi jóváhagyás fentartása mellett fognak bérbe adatni. E végre 1859. évi mártius 4-n reg. 9 órakor a nagy-kanizsai cs. k. kerületi pénzügy-igazgatóság irodájában a nyilvános szóbeli árverés fog tartatni. A kikiáltási ár egy évi arendának és pedig : 1. Juttára 6205 frt 45 phr vagyis 6516 frt ujpénzben; és 2. Szabadka 3920 pfrt vagyis 4116 frtra ujpénzben tétetik. írásbeli ajánlatok is fogadtatnak el, melyek azonban 1859. évi mártius hó 3-ik napjának estveli 6 órájáig a kanizsai cs. k. kerületi pénzügy-igazgatóságnak vagy személyesen által adandók, vagy postán beküldendők lesznek. A 30 uj krajezár bélyeg alá tartozó írásbeli ajánlatokra nézve megjegyeztetik : 1. Minden írásbeli ajánlatnak a tíz percent bánatpénzzel vagyis Juttára 621 frt és Szabadkra 392 pfrt, vagy ennek valamely cs. k. pénztárnál tett befizetéséről szólló bizonyítványnyal ellátva kell lenni. 2. Minden ajánlkozó amennyiben e vidéken ismeretes nem volna, írásbeli ajánlatához vagyoni állapotának szilárdságáról s kétségtelenségéről hiteles bizonyítványt mellékeljen. 3. A megajánlott haszonbér öszvege betűvel és számmal kifejezve legyen, s azon nyilatkozatot foglalja magában, miszerint ajánlkozó magát az árverési és bérleti feltételeknek kivétel nélkül alája veti, ajánlatával magát visszavonhatlanul leköti, és ezen ajánlata oly jogkövetkezettséggel bír, mintha az említett feltételeket aláírta volna. 4. Az ajánlat határozott, mások ajánlataira hivatkozás, vagy minden ezen hirdetés határozatával s a bérleti feltételekkel meg nem egyező záradék nélkül szerkesztett legyen. . 5. Ezen ajánlatok bepecsételve eme felírással : „ajánlat a Juttai vagy pedig Szabadi részbirtok haszonbérletére nézve“ a fent kitűzött határnapra beküldendők. 6. Ajánlatok, melyek ezen feltételek egyikének vagy másikának meg nem felelnek, figyelembe vétetni nem fognak. Kiskorúak, kincstárral kötött szerződések megszegői, valamint bármi bűntett miatt elítéltek, vagy csupán próbahiány miatt felmentettek és olyanok, kik a polgári jogok teljes élvezetével nem bírnak, végre álladalmi és alapirányi jószágokon alkalmazott tisztviselők, valamint oly meghatalmazottak, kik a meghatalmazást előmutatni nem képesek, és vagyonbukottak, az árveréshez nem bocsáttatnak. A szóbeli árverésben részt venni kívánók tartoznak árverés kezdete előtt a fent kitett bánatpénzt készpénzben vagy akkori folyam szerint elfogadható státuskötelezvényekben letenni, mely