Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)

1859-03-01 / 48. szám

BUDAPESTI HÍRLAP 40. sz MÁRTIUS 1. 1859 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Hirdetmény. (685) (2—3. A Pozsony kerületi cs. k. telek­könyvi igazgatóság ezennel közhírré teszi, miként a telek- és betáblázási könyvek megalapítása végett a hely­színelés (Localisirung) 1859. évi ápril elsején Bars, Turócz és Árva megyében (az 1848. év előtti területi állás szerint) kezdetni, és mindennemű fekvőségekre kiterjesztetni fog. Minek folytán az illető birtokosok felhivatnak a bizottmányi tárgyalásra, melynek kezdete minden egyes község­nek külön fog tudtul adatni, vagy személyesen megjelenni, vagy pedig a községben lakó képviselőt haladék nélkül meghatalmazni. Pozsony, febr. 20-a 1859. Cs. k. telekkönyvi igazgatóság. Árverések. (620) (2-3) 455. A B.-a.-ujhelyi cs. k. megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy Szirmay János és Mihály csőd­tömegéhez tartozó, Zemplén megye­beli Horhok - Csebénye , Boskócz és Eriva - Olyka rész­jószágok összesen 44071 frt 43 párra becsült épületek, föld, rét és erdőből állókra, a harma­dik birói végrehajtási árverés megren­deltetett, annak megtartására határ­időül 1859. évi május 5-e reg. 9 órájára a cs. k. megyetörvényszék házánál ki­­tüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megte­kinthetik, s azok mását vehetik, továb­bá, hogy a jószág ezen határidőben a hecsáron alul is el fog adatni, s a vevő az arra jelzálogilag biztositott adóssá­gokat a vételár erejéig a biró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles. S-A.-Ujhely, febr. 12-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (623) (2—3) A hőgyészi cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint Tóth István regölyi lakos és pertársai által 1858. évi oct. hó 7-n 3364. sz. a. Szőke Anna férje­zett Timárné ellen benyújtott folya­modásra az utóbb nevezett Kis-Szé­­kelyben 14. sz. a. fekvő lezálogolt és 300 pártra becsült kisháza a hozzátar­­tozandókkal együtt 272 frt 30 vkr és járulékai törlesztése miatti végrehaj­tási nyilvános elárvereztetése elrendel­tetett; s az első árverezés 1859. évi áp­ril hó 28-ik napjára, a második pedig 1859. évi május hó 28-ik napjára min­denkor d­e. 10 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában meg­tekinthetik, s azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul el­adatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint átvál­lalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyiván köny­vbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival inkább bejelentsék, minthogy el­lenkező esetben maguknak tulajdonít­sák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a­mennyi­ben a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 30 frt bánatpénz­zel lássák el. Hőgyész, febr. 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (624) (2—3) 1032. A komáromi cs. k. járásbíró­ság által ezennel közhirré tétetik, mi­szerint azon körülménynél fogva, hogy a budai cs. k. országos katonai tör­vényszék 1857. évi december hó 28-n kelt 77. szám alatti megkeresése foly­tán, Kvassay Klementina pozsonyi la­kosnőnek, Csuzy János ur ó-gyallai la­kos elleni 20,000 p forint és járulékai iránti ügyében, a végrehajtást szenvedő 32,223 frt 31 pkrra becsült és Keszeg­falu község 88. számú telekkönyvében beigtatott birtokának, múlt évi dec. 28-n megtartott végrehajtási elárvere­zése alkalmával ámbár ezen birtok Kukányi Károly ur ó-gyallai lakostól megtartatott, de az árverési feltételek­ben meghatározott részletes fizetések általa meg nem tétettek, a felneve­zett felperesnő kérelme következtében Kukányi Károly terhére és költségére az utólagos árverés ismét elrendelte­tik, és erre a határnapul 1859 évi márt. 28-a délelőtti 10 órára, a komáromi járásbirósági hivatalban, azon megjegy­zéssel tűzetik ki, hogy a fennebbi bir­tok azon esetre, ha az a becsáron fe­lül, vagy azon el nem adathatnék, a fenebbi határnapon azon alul is oda fog adatni. Ennélfogva tehát a venni szándéko­zók a fenebbi határnapon délelőtti 10 órára a járásbírósági irodában megje­lenni, azon hozzáadással hivatnak meg, hogy az árverésnél a legtöbbet ígérő által 10 kamatos bánatpénz teendő le. Kijelentetik, hogy a vevő a jószá­gon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyébiránt az árverésnek többi fel­tételei, valamint a becslési oklevél is, a bíróságnál a hivatalos órákban meg­tekinthetők és másolatban kivétethet­nek, és hogy a betáblázott adósságok iránt a nyilvános könyvekből felvilá­gosítás adatik. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbei beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vé­telár felosztása az ő hírük nélkül tör­ténik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Komárom, febr. 18-a 1859. Cs. k. járásbíróság. (622) (2-3) 432. A kocsi és k. szolgabirói hiva­tal mint biróság által Kocson 1855. évi jan 17-n elhalt Simon hagyatéká­hoz tartozó, a kocsi hitel-telekkönyv 141. lapján bejegyzett ingatlanoknak, úgymint: ház Kocson, s­é­­telek, va­lamint egy badacsonyi 12 utas szellő, az örökösök által tett gyámhatósági helybenhagyást nyert kérelmezés foly­­táni elárvereztetése megengedtetik, en­nek a helyszínén leendő eszközlésére f. évi mártius 12-e mint első, s szük­ség esetében mártius 26-a mint máso­dik határnap, mindig reggeli 9 órakor tűzetik ki. Az árverési feltételek a biróságnál a hivatalos órákban megtekinthetők. Kocs, febr. 9-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (613. (3-3) 684. A pápai cs. k. szolgabiróság ál­tal ezennel közhirré tétetik, miszerint Heckenaszt József pápai lakos által 1858. évi oct. hó 16-a 4858. sz. alatt Lehel János előbb pápai, jelenleg he­rendi lakos alperes ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezett alperes­nek 480 p­árt követelés kielégítése végett, végrehajtás utján lezálogolt s 1100 pftra becsült Pápa városi 159 sz. a házának nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s miután az első időhatáron az árverés nem sikerült, a második 1859. évi már­tius hó 10-ik napjára d. u. 3 órára ki­tüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában meg­tekinthetik s azok mását vehetik, to­vábbá, hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul eladatni és a vevő az arra jelzálogilag biztosí­tott adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­rük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék , abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 160 pert bánatpénz­zel s a vételár 1/3-val lássák el. Pápa, február 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (634) (1—3) 625. A kis-várdai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, miként k.-várdai lakos Juhász G­yörgy kérelme folytán ugyanannak kis-várdai lakos Lichtschein Náthán elleni 68 párt s járuléka iránt követe­lése fedezésére Kis-Várda mezővárosá­ban zálogolás alá vett 4. sz. alatti 1000 portokra becsült majorsági telke s a rajtataláltató épületek, folyó évi ápril hó 18-ik napján a helyszínen Kis- Várdában közárverésen eladatni fognak Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyv­bei beiktatásnál fogva zálogjogot nyer­teknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, mint­hogy ellenkező esetben maguknak tu­lajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, és ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, ab­ból ki fognak záratni. Kis-Várda, febr. 17-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (639) (1-3) 2035. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Kaján Sándor ügyvéd urnak özv. Payer szül. Böhrich Erzsébet asszony ellen lévő 2000 párt tőke s járulékainak be­­hajthatása végett beadott kérelme kö­vetkeztében, mai nap 2035. sz. alatt kelt végzéssel, végrehajtást szenvedő nő részére telekkönyvileg írott­ pesti Lipótvárosi a váczi-ut szegleten 375/59. sz. a. fekvő, 118­0 ölnyi telken épült 17645 partra becsült háznak, másod izbeni végrehajtási árverezése elren­deltetvén, annak megtartására a felek megegyezésénél fogva újólag második határidőül folyó 1859. évi april hó elseje délelőtti tiz órája e bir­óság teremében, megyeház II. emelet, 68. szám alatt, azzal tűzetett, legyen ki, hogy a nevezett ház ezen második ár­­verés alkalmával a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hoz­zátétellel értesittetnek, hogy az árve­rés alkalmával mindegyik a ház becs­árának 5°/o, vagyis 882 portot mint elő­­pénzül letenni, a vevő pedig a betáb­lázott adósságokat a vételár erejéig, bírói utalványozás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek, vala­mint a becslési jegyzőkönyv is, a bí­róság irattárában tekinthetők meg. Felhivatnak mindazok, kik a­nélkül, hogy ezen árverésről különösen értesít­­­tettek volna, a kérdéses házra nyilván­­könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig e tör­vényszéknél bejelenteni annál is in­kább el ne mulaszszák, minthogy el­lenkező esetben a vételár hítük nél­küli felosztásából­­származható káros következményeket önmaguknak kell tulajdonítaniok. Mi már azonban a lakásukra nézve ki nem jelölt jelzálogos hitelezőket, jelesül: Heller János , Khór An­tonia, Haberstrumpf Conrád és Bognár Jánost illeti, ezek részére gondnokul Primayer János ügyvéd úr neveztetett ki ; ezen ismeretlen tartózkodású hite­lezők felhivatnak tehát, hogy az árve­rés előtt lakásukat vagy a kinevezett gondnoknak, vagy­­ezen törvényszék­nél jelentsék be, különben ezen gond nok által költségükre és veszélyükre képviseltetni fognak. Pest, február 8-a 1859 Cs. k. orsz. törvényszék, (633) (1—3) 2002. A nagyváradi cs. k. vár. kik. biróság részéről ezennel közhírré téte­tik, hogy Bihari Sándor részére Bihari Ferenczné Asztalos Sára h.-köz-pályi lakos ellen a h.-köz-pályi 93. sz. alatt telekjegyzőkönyvben foglalt háza,külső állományi földei s szelleinek, melyek öszvesen 585 pártra becsültettek, birói árverés utján leendő eladása megren­deltetett. A helyszínen tartandó árve­résre két határnap, u. m. f. évi ápril 7-nek, és ha ez sikertelen, másodikra május 7-nek d. e. 9 órája tűzetik ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságo­kat a vételár erejéig a bíró utalványo­zása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ha­bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánköny­vekbe a beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényei­ket az árverés határnapjáig a bíróság­nál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtörténend­ő­ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Az árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv a törvényszéki iro­dában megtekinthetők. Nagyvárad, febr. 15-n 1859. Cs k. vár. kik. biróság. (618) (3—3) 309. A sárvári cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről közhirré tétetik, hogy Bendl János ur peezöli lakos folyamodására, néhai Mandl Já­­­nos peezöli lakostól végrehajtásilag lezálogolt, és ez utóbb nevezett ha­gyatékához tartozó, a peezöli helység­ben 57 sz. a. helyezett 231 írtra be­csült zsellérház és tartozmányainak, végrehajtásilag leendő eladatása elren­deltetett , és az árverésnek a helyszí­nén leendő teljesitésére 1859. évi márt 26-a, s ha ekkor becsáron el nem kelne, azon évi april hó 21-ke, mindenkor d. u. 3 órája kitüzetett. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­tük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében laknak, felszóllíttatnak, miszerint a véti kár elosztásának­ jo­gaik védelmezésére e hivatali székhe­lyen meghatalmazottat nevezzenek, és annak nevét és lakását e bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben az ő ve­szélyükre s költségükre hivatalból fog­ván képvselő neveztetni, kihez a to­vábbi kézbesítések is történni fognak. Sárvár, febr. 11-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (626) (2—3) 41. A monori cs. k szolgabiróság ál­tal közbirül létetik, miszerint Hanulik Lajos pesti ügyvéd ur 10 pert 6 kr megítélt követelésének és öszvesen ed­dig 26 frt 76 kr austr. ért, és ezentúl igazolandó költségeknek kielég­tése te­kintetéből alperes Feuer Móricztól bi­­róilag lezálogolt 2000 pert váltó, mely Freyfeld fiait mint elfogadót terheli, I. 1859. év mártius 10-ik napján d­­e 9 órakor e szolgabiróság hivatalos szó­lásán Monoron biróilag elárvereztetni fog, a mikor e váltó értékének 9­­0-ed része fogván kikiáltatni, ennek meg nem ígértetése esetén, második árverési határidőül­­. 1859. évi ápril 8-ik nap­ján délelőtti 9 órára kifizetik, a mi­kor szükség esetén ezen kikiáltási áron alul is el fog adatni. Monor, jan. 1­-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Árverési visszahúzás. .638) (1-3) 2965. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék által közhirré tétetik, miszerint: Szász Coburg Gothai Ágoston herczeg részére, szabad kir. Kecskemét városa közönsége ellen 16500 párt tartozás és járulékai megvételére 1858 évi dec 21 n 27224. szám alatti, törvényszéki végzéssel az utóbbinak Pest-belvárosi zöldfa-utczai házára rendelt 1. évi feb­ruár 1­­-ra, szükség esetében második határidő gyanánt mártius 16-a kitűzött, és közzé tett végrehajtási árverést a végrehajtást nyert herczeg kérelme il­­letőleg annak attóli elállása folytán visszavontnak s megszüntetettnek nyil­­vánittatik. Pest, febr. 15-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. Árlejtés. (616) (3—3) 5258.^ Baja városa részéről 1859. év­ben teljesitendő kövezeti munkálatra, ide értvén a kő- és homok-anyagok, úgy fuvarok kiszolgáltatása tárgyá­­bani árlejtés 1859. évi mártius 20-án délutáni 4 órakor az itteni városházi teremben megtartatni fog. Lényegesebb feltételek e következendők :­­ A kőanyag Mohács közelében fekvő Szabasi, vagy ehhez has­nló vagy jobb minőségű kőbánya terméke, és szabályos □ idomra faragott, 8" vastag legyen. 2. A vállalkozó köteles a 9943 frt 391/4 krra felvett öszves munka utáni sommához mérve 5% bánatpénzt és a megtartott árlejtés utáni öszveghez ké­pest 10% biztosítékot letenni. 3. Köteles a vidéki vállalkozó va­gyoni állapotát hatósági bizonyítván­­­­nyal igazolni. 4. Írásbeli ajánlatok is a megsza­bott feltételek megtartásával az árlej­tés kezdetéig elfogadtatnak. 5. Az egyes anyagok szállítására, úgyszinte a követési munkára is fo­gadtatnak írásbeli vagy szóbeli aján­latok. 6 A feltételek mai naptól kezdve a tanácsnál megtekinthetők. Baja, február 19-n 1859. A városi tanács által, vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg-­ gondnok megerősítése, vagy más gond­nok , nemkülönben az ideiglenes hite­lező választmány és ennek helyettesé­­nek megválasztása végett­­. 1859. évi ápril 15-n reggeli 10 órakor annál bi­zonyosabban jelenjenek meg, mivel kü­lönben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. § a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. szolgabirói hivatal­nál megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette , e részbeni nyilatkozat­adás végett f. évi ápril 18-án d. e. 11 órakor tartandó tárgyalásra oly hoz­záadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgá­lat bevégzése után fog határozat ho­zatni. A jogkedvezmények megadásáért­ kérvényt a biróságnál vagy a perügye­lőnél kiki megszemlélheti. Nagy-Károly, febr. 15-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (636) (1—3) 86. A nagybányai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel köz­hirré tététik, hogy Dominus Móricz nagybányai óvásnak minden ingó, s azon koronaországokban, melyekben az 1853. jul. 1- tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyonára, a csőd megnyittatott, pelügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Kerner Mi­hály hites ügyvéd ur neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­félebb­­. 1859. julius 2-ije napjáig ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­lásból ki fognak rekesztetni, és a csőd­tömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a barátságos kiegyenlí­tés megkísértése tekintetéből vagy en­nek nem sikerülése­ esetében az ideigl. tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok, nemkülönben az ideigl. hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett­­. 1859. évi junius 4-kén d. e. 9 órakor annál bizo­nyosabban jelenjenek meg , mivel kü­lönben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. §-a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Nagybánya, jan. 13-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (635) (1—3) 593. A zala-egerszegi cs. k. város, kik. biróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy zala-egerszegi szabó-mester Grünwald Bernátnak minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. julius 18-tól kelt ideiglenes csőd­rendtartás hatályos, fekvő ingatlan va­gyonára a csőd f. évi febr. 19-én 593. sz. a. saját kérelme folytán megnyitta­tott, pelügyelőül és ideiglenes tömeg­gondnokul Buzsits Károly, helyetteséül pedig Nagy Farkas helybeli ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­félebb­­. 1859. évi márt. 31-ik napjáig ezen cs. k. vár. kik. biróságnál beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok , nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megvá­lasztása végett folyó 1859-ik évi ápril hó 5-dikén délelőtti 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csőd­rendtartás 44. g. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Z.-Egerszeg, febr. 19-­ 1859. Cs. k. vár. kik. biróság. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik a fent nevezett hiányolt egyénnek életbe létéről, vagy elhalása körül­ményeiről tudomással bírnak , hogy ezen cs. k. megyei törvényszéknél vagy pedig a kinevezett gondnoknál jövő 1860. évi január hó 18-ik napjáig je­lentést tegyenek. Szeged, jan. 18-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék, (621)­­ (18 3) 253. A j.-apáti cs. k. járási kapitány­ság mint biróság által mindazok, kik­nek mint hitelezőknek’folyó évi január 12-n J.-Apátin elhalt Benetics Lőrincz házaló kalmár hagyatéka ellen köve­telésük van, felszó­littatnak, hogy ezen biróság előtt igényeiket folyó évi ápr. végéig írásba nyújtsák be, ellenkező esetben, ha a hagyaték bejelentett kö­vetelések által kimerittetik, kárukat maguknak tulajdonítsák. J.-Apáti, febr. 18-a 1859 Cs. k. járási kapitányság. (6371­­ (1-3) 1898. A keszthelyi cs. k. szolgabi­rói hivatal mint biróság által minda­­zok, kiknek mint hitelezőknek végren­delet nélkül 1855. September 2-kán el­halt Horváth Mihály és Bogén Katalin keszthelyi lakosok hagyatéka ellen kö­vetelésük van, felszólittatnak , hogy ezen biróság előtt igényeik bejelent­és­e és igazolása végett, 1859. évi március 10-én reggeli 10 órakor jelenjenek meg, vagy óráig kérvényüket írásban nyújtsák be, ellenkező esetben a ha­gyatékhoz, ha ez a bejelentett köve­telések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket zálogjog illeti. Keszthely, febr. 1-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Gondnokság alá helyezés. (617) (3-3) 56. A monori árvabizottmány részé­ről közhirré tétetik, hogy monori la­kos Burján István (kéri) ezennel pa­zarlónak nyilvánittatik és gondnokság alá helyeztetik, gondnokjának Beleki István monori lakos neveztetvén ki. Monor, febr. 3-a 1859. Az árvabizottmány által. Csödök. (627) (2 - 3) 7722. A n.-váradi cs. k. országos tör­vényszék által ezennel közhirré tétetik, hogy Nagyvárad Váralján lakó Michel­­stedter Salamonnak minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. julius 18-tól kelt ideiglenes csőd­­rendtartás hatályos, fekvő ingatlan va­gyona ellen a csőd elrendeltetvén, pel­ügyelőül Tokody Ágoston, helyetteséül Lázár Tivadar ügyvéd urak, ideiglenes tömeggondnokul pedig Nagyváradon la­kó Deczky Dániel úr neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­följebb­­. 1859. évi ápril 10-ik napjáig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél be­jelentsék, mert ellenesetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­­lásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind kijelentetik, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyet­tesének megválasztása végett 1859. évi ápril 15-ik napján reg. 9 órakor an­nál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Nagyvárad, dec. 18-­ 1858 Cs. k. orsz. törvényszék. (631) (1—3)­ 460. A szentesi cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság által ezennel köz­hírré tétetik, hogy vagyonbukott szen­tesi lakos és kereskedő K. Well­esznek minden ingó, és azon koronaországok­ban, melyekben az 1853 évi julius 18-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd megnyittatott, pelügyelőül Hado­zsy György ügyvéd úr neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­följebb­­. 1859. évi máj. 3-ik napjáig ezen csász. kir. szolgabirói hivatalnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok, nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megvá­lasztása végett, 1859. évi máj. 9-én reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezek­nek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál megtekinthető folyamodványában a va­gyonátenged­és j­ogked­vezmény­eit igény­be vette, e részbeni nyilatkozat adás végett 1859. évi május 9-n reggeli 9 órára azon hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen inditott büntető bíró­sági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. Szentes, febr. 19-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (630) _ • (1—3) 658. A nagy-károlyi cs. k. szolgabi­rói hivatal mint biróság által közhirré tétetik , hogy dengelegi lakos s szesz­gyár tulajdonos Sternberg. Jakabnak minden ingó, s azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius ’ 18 tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd saját kérelme folytán, f. évi 658. sz. a. megnyittatott, pelügyelőül s ideig­lenes tömeggondnokul Balogh Ferencz, helyetteséül Uray József helybeli ügy­véd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminémű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­följebb­­. 1859 évi ápril 15-ik napjáig ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán, őket illető tulajdoni, elsőbbségi Felhívások. (614) ,3—3, 842. Az esztergomi cs. k. járásbíró­ság részéről ezennel mindazok, kiknek mint hitelezőknek 1858. évi május hó 8-n Esztergomban végrendelet hátra­hagyása nélkül elhalt halász­mester Borz György után maradt hagyatékán bárminemű követelésük van, felszólit­­tatnak, az alulirt cs. k. járás-biróság­nál követeléseik bejelentése végett­­. 1859. évi ápril hó 11-ik napján reggeli 10 órakor megjelenése, vagy pedig ezen határidőig igényeik irásbani beadására, különben ezen hagyatékos követelé­seik, ha az a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetnék, igényeik csak annyiban maradnának fenn, a mennyiben ezek zálogjog által bizto­sítva vannak. Esztergom, febr. 19-­ 1859.. Cs. k. járásbíróság, (5971 (3-3) 191. A szegedi cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, hogy Bodrogi Zsófia Nagy Imre Jó­­zsefné 1859. évi jan. t1-ik napján 191. sz. a. benyújtott folyamodványában a cs. k. hadseregbe besorozott jelenleg ■hiányzó férje Nagy Imre József, hall­nak nyilvánittatni, és a vele kötött házasságot felbontatni kérte, és hogy a hiányolt egyén részére gondnokul sze­gedi ügyvéd Pasznovszky János ur ne­veztetett ki. Haszonbérlet: (152*) • (3-3) 2709. A cs. k. állatalom részéről következendő Somogy megyében fekvő rész jószágok, úgymint: I. Jutia 25%, hold belső telekkel, 1048 Víg hold szántófölddel, 1436/16 hold réttel, 17%6 hold mérfölddel, 576%, hold legelővel, gazdasági épü­letekkel, egy korcsmával és két liszt­­őrlő malommal. II. Szabadi puszta 5% hold belső telekkel, 440% hold szántófölddel, 177% hold réttel, 572/g hold legelővel, 8% hold allodiális szől­ővel, gazdasági épületekkel, egy korcsma és pálinka­házzal 1859. évi ápril­is 24-től hét egymásután következő évre a legtöb­bet ígérőnek, felsőbbi jóváhagyás fen­­tartása mellett fognak bérbe adatni. E végre 1859. évi mártius 4-n reg. 9 órakor a nagy-kanizsai cs. k. kerü­leti pénzügy-igazgatóság irodájában a nyilvános szóbeli árverés fog tartatni. A kikiáltási ár egy évi arendának és pedig : 1. Juttára 6205 frt 45 phr vagyis 6516 frt ujpénzben; és 2. Szabadk­a 3920 pfrt vagyis 4116 frtra ujpénzben tétetik. írásbeli ajánlatok is fogadtatnak el, melyek azonban 1859. évi mártius hó 3-ik napjának estveli 6 órájáig a kani­zsai cs. k. kerületi pénzügy-igazgató­­­ságnak vagy személyesen által adan­dók, vagy postán beküldendők lesznek. A 30 uj krajezár bélyeg alá tartozó írásbeli ajánlatokra nézve megjegyez­tetik : 1. Minden írásbeli ajánlatnak a tíz percent bánatpénzzel vagyis Juttára 621 frt és Szabadkra 392 pfrt, vagy ennek valamely cs. k. pénztárnál tett befizetéséről szólló bizonyítványnyal ellátva kell lenni. 2. Minden ajánlkozó a­mennyiben e vidéken ismeretes nem volna, írásbeli ajánlatához vagyoni állapotának szi­lárdságáról s kétségtelenségéről hite­les bizonyítványt mellékeljen. 3. A megajánlott haszonbér öszvege betűvel és számmal kifejezve legyen, s azon nyilatkozatot foglalja magában, miszerint ajánlkozó magát az árverési és bérleti feltételeknek kivétel nélkül alája veti, ajánlatával magát vissza­­vonhatlanul leköti, és ezen ajánlata oly jogkövetkezettséggel bír, mintha az említett feltételeket aláírta volna. 4. Az ajánlat határozott, mások aján­lataira hivatkozás, vagy minden ezen hirdetés határozatával s a bérleti fel­tételekkel meg nem egyező záradék nélkül szerkesztett legyen. . 5. Ezen ajánlatok bepecsételve eme felírással : „ajánlat a Juttai vagy pe­dig Szabadi részbirtok haszonbérletére nézve“ a fent kitűzött határnapra be­küldendők. 6. Ajánlatok, melyek ezen feltéte­­lek egyikének vagy másikának meg nem felelnek, figyelembe vétetni nem fognak. Kiskorúak, kincstárral kötött szerző­dések megszegői, valamint bármi bűntett miatt elítéltek, vagy csupán próba­hiány miatt felmentettek és olyanok, kik a polgári jogok teljes élvezetével nem bírnak, végre álladalmi és alapirányi jószágokon alkalmazott tisztviselők, va­lamint oly meghatalmazottak, kik a meghatalmazást előmutatni nem képe­sek, és vagyonbukottak, az árveréshez nem bocsáttatnak. A szóbeli árverésben részt venni kí­vánók tartoznak árverés kezdete előtt a fent kitett bánatpénzt készpénzben vagy akkori folyam szerint elfogadható státuskötelezvényekben letenni, mely

Next