Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)

1859-04-08 / 80. szám

1859. — 80. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — . . fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n '• nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: e­g­y e t­em-u t­c­z­a , 1. szám 2-di emelet KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1­25 Péntek, április 8. Előfizetési árak ausztriai értékben. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — fr. kr Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczáijával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdíj mindannyiszor 30 njkr. Mindennemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. VIDÉKRE. (Haponkint­ postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ.­ ­ C8. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 15-ki legfelsőbb határozata által báró K­r­a­u­s­z Károly tudott a legfőbb törvényszék első elnökét ötven éven át teljesített kitűnő és hű szolgálatai elismeréséü­l a Szent István rend kiskeresztjével díjelengedés mellett legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 5-ki legfelsőbb határozata által Villefort Konstantin udvari tanácsosnak a cs. k. legfőbb törvényszéknél, saját kérelmére jól kiérdemelt nyugalomba helyezte­tését jóváhagyni s et sokévi hit és kitű­nő szolgálatai elismeréséü­l a Lipót-rend kiskeresztjével díjelengedés mellett legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek és kineveztettek. Vezérőrnagyokká és dandár­­nokokká a következő ezredesek : báró Véver Károly az 51. sz. Károly Fer­dinand Ferig gy. ezredparancsnoka, Fastenberger Edvard a 29. sz. gr Thun­ Hohenstein gy. ezred parancsnoka, Hahn Kornél a főszállásmesteri kar­nál, Wirth Antal a 8. sz. Lajos Férig gy. ezred parancsnoka, Rubin Károly az ideiglenes nyugalmi állapotból, és dandárnokká, waldburgi Stae­­g­e­r Edvard nem alkalmazott vezérőrnagy. A mérnöki fegyvernemben: Barbieri Benedek és Maros László alezredesek, ezredesekké; Bäumen Alfréd és Stelczyk Gusztáv őrnagyok, alezredesekké; L­e­a­r­d József és Bebauer L . első oszt. századosok őrnagyokká, az utóbbi a beosztásban mint az 1 mérnöki zászlóalj parancsnoka. Az­­ cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő vadászezredben : S­c­h­i­d­l­a­c­h Ferencz első oszt. százados, őrnagygyá. Fölruháztatott: király-daróczi D­a­r­ó­c­z­y Antal első oszt nyug. százados, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugalmazhattak: lovag Fáber Vilmos és lamazoni Seba­ri­n­g­e­r Pompejus vezérőrnagyok és dandárnokok ; továbbá gr. O’D­o­n­e­ll Miksa ezredes,­­ és k. Apostoli Felsége szárny­segéde, vezér­őrnagyi ranggal ad honores; aztán C­s­á­s­z­n­y János alezredes a 12. sz. gr. Haller huszár ezredben, végre Vukichevich Pál őrnagy a 45. sz. Zsigmond Ferig gy. ezredben, al­ezredesi ranggal ad honores. NEMHIVATALOS RÉSZ. A nagyváradi közigazgatási terület földtehermentesítési kötvé­nyeinek negyedik sorsolása, mely minden a f. é. február hó végéig ki­bocsátott kötvényekre kiterjed, folyó hó 30-án délelőtti 9 órakor fog a nagyváradi cs. k. helytartó tanács épületében megtartatni. Budapest, apr. 7- 8 (Politikai szemle.) Már a minap valt alkalmunk azon ne­hézségre figyelmeztetni, mely onnan eredne, ha az olaszhoni kormá­nyok a congressusbai részvételt megtagadnák ; akkor t. i. az aacheni jegyzőkönyv 4. pontja szerint, az olasz kérdés részletei szóba sem jöhetnének s igy épen azon pontok, mikre Piemont s vele együtt Fran­­cziaország is folytonos izgatásait gyámolitja, eldöntetlenek maradná­nak. Ily esetben maga a congressus létrejötte is mindinkább valószínűtlenné lesz. Úgy látszik , Cavour gróf is ezen vélemé­nyen van. A congressusróli első hírre Turinban ministeri ta­nácskozás volt , melynek alkalmával Cavour gróf azt javasolta, hogy Piemontnak valamely kétségbeesett lépés által Francziaorszá­­got magával kell rántania és minden további alkudozásnak elejét venni. Ez igen heves jelenetet idézett elő Cavour gróf és Lamar­­­mora hadü­gyminister közt, minthogy ez utóbbi a gróf „va-banque“­­játszásra czélzó tervét határozottan ellenezte. Cavour aztán Párisba hivatott s örömmel ment oda, azt hívén, miszerint Szardinia számára legalább a congressusba való belépést ki fogná vívni, s ez­által újra tanúsítani, hogy Piemont csakugyan egész Olaszország képviselője. Ez azonban nem sikerült és Napokon császár maga sem mert többet kivánni , mint hogy az összes olasz államok hivassanak meg a congressusba, hanem ő. ezeknek a nagyhatalmakkal egyenlő rangot szeretett volna adni a tanácskozásokban, míg a nagyhatalmak többsége ezen kis kormányokat csak külön ügyekben, mint vélemény­adókat, de nem mint tanácskozókat kívánja meghallgatni. Szóval Cavour gróf kivonatai sehogysem akartak teljesülni s ő most azt hatá­rozta, miszerint Szardinia inkább teljesen visszavonul, mintsem a congressusban alárendelt helyet foglalna el. Az „Opinione“ ezt szá­raz szavakkal kimondja és, miként mi a piemonti nép hangulat­­ját ismerjük, a gróf ezen elhatározása általános helyeslésre fog találni, de nem úgy Francziaország magaviselete. Azt tudniillik át­látják ugyan, hogy Piemont a maga bebocsáttatását ki nem erősza­kolhatja, hanem Francziaországtól azt várták volna, hogy a congres­­sust azon föltétel alatt fogadja el, ha Piemont is belép. Képzel­hető , hogy ez némi elégületlenséget gerjeszt Turinban, úgy hogy az „Opinione“ szükségesnek véli párisi levelezés alakjában arra figyelmeztetni, miszerint Francziaország ez év első heteiben csak Austria elleni háborúra volt készülve, hanem később átlátta, misze­rint „német koalitio“ ellen is kell készülnie. Hogy erre időt nyerjen, Oroszország megtette neki azt a szívességet, hogy a congressust in­dítványozta és Francziaország most Penelope munkáját folytatja, a­mit nappal varrt, éjjel ismét fölbontván, míg végre minden szükséges készület megteend; a congressus tehát magában véve semmi fontos­sággal nem bir, hanem csak eszköz az eldöntés elhalasztására. — Olvasóink előtt ezen egész okoskodás nem lesz uj, hanem uj min­denesetre azon naivitás, melylyel Cavour gróf közlönye a titkos ru­gókat leleplezi és Francziaország politikáját meztelenül állítja a világ szeme elé. Bécsben régen tudták, hányadán vannak a tuileriákkal és szint­úgy most is tudják, hogy a congressusi terv végtére igen finomul szer­­kezeti komédiának fog bizonyulni. Az austriai feltételekre Francziaor­szág mégsem válaszolt! Ez csakugyan kézzelfogható tanúsága azon törekvésnek, minél több időt nyerni. Ez alkalommal zárójel közt két alaptalan hírt kell helyre igazítanunk,mik a minap a hírlapokon keresztül vonultak. Először nem igaz, hogy Austria a congressus elfogadá­sát azon feltételhez kötötte volna, miszerint a franczia-szárd szerző­dés a congressus elé terjesztendő. Bécsben nagyon jól tudják, hogy e szerződés Francziaországra nézve nem egy compromittáló pontot tartalmaz, sőt e pontok lényegét is ismerik, de épen azért nem kötötték beleegyezésüket e szerződés előmutatásához. Azonban ha a congressus létre­jő és az osztrák olasz külön szerződések szóba hozatnak, valószínű, majdnem azt mondanék bizonyos, hogy Austria ama franczia-szárd egyezmény szövegét is kikérendi magának, illetőleg a congressusnak. Másodszor képtelenség azon állítás, miszerint Austriát a congressuson Bud­ gróf mellett Hartig gróf képviselné. Hartig gróf, az igaz, alapos ismerője az olaszhoni viszonyoknak, hanem részint 1848. magatartása (a gróf különös vonakodás nélkül fogadta el a Lombardiáról való lemondás ter­vét !) részint az államszolgálatbeli teljes visszavonultsága (H. gróf, hallomás szerint, Olaszbonra vonatkozó röpiraton dolgozik) egyaránt szól a fennebbi közlemény alaptalansága mellett. — Azon­ban a mint a dolgok állnak, úgy hiszszük se ezen se más képvise­lőre nem leend szükség! Fél évvel ezelőtt mind­azok, kik azt hitték, mi­szerint az olasz ügy csa­k háború útján megoldható, egy középnagy­ságú szobába fértek volna; ma ugyanabban kényelmesen sétálhatnak azok, a­kik e kérdés alapos megoldását a congressustól várják. Belgrád, april 5. (A kitett hivatalnokok visszahelyezése., Négy kormánybiztos kiküldetése a nép panaszainak meg­hallgatására. Az idegenek holttartási jogának kérdése. Magyar színészek Újvidéken.) Egyik minapi levelemben bővebben emlékeztem most itt­ működő a kormány által ki­rendelt commissiókról, s ma megint új bizottmányok kirendelését je­lenthetem. Azt is írtam, hogy a közhangulat lecsöndesítésére többi közt Milos azon rendelete is befolyással volt, mely szerint miniszereit utasította, hogy az utóbbi zavarok alatt hivatalaikból kitett egyének hivatalaikba visszahelyeztessenek. Könnyű volt e rendeletet kiadni, de nehéz azt életbe léptetni, éspedig azért,mert a hivatalok már mind be vannak töltve egyénekkel. Azt is említettem egyik levelemben, hogy az újonnan kinevezett hivatalnokok közt több képesség nélküli egyén találtatik. E bajon kellett tehát segíteni, s alkalmas utat fölta­lálni, hogy az uj rész hivatalnokok eltávolíttassanak s a voltak közöl a jobbak visszahelyeztessenek. Minthogy időközben a kormányhoz számos panasz érkezett a felől, hogy több hivatalnok visszaél hivata­lával, többen pedig nem bírnak a kellő hivatalképességgel, a feje­delem végre négy kormánybiztost rendelt ki, hogy Szerbiát beutaz­zák, az illető hatóságok működését átvizsgálják s a nép panaszait hallgassák ki, aztán tegyenek jelentést a kormánynak arról, a­mit tapasztaltak, egyszersmind­­enet nyújtván be alkalmas eszközök iránt, melyekkel a talált mindennemű bajokat orvoslani lehetne. Álta­lánosan hiszik, hogy a biztosok visszatérte után ismét nagy lesz a hi­vatalnokváltozás és letevés. Hogy pedig a biztosok netaláni vissza­élése ellen biztosítva legyen, a fejedelem a nyilvánosság eszközéhez fordult, t. i. meghagyta a belgrádi lapszerkesztőnek , hogy biztos levelezők által tartassa szemmel a biztosok működését, s kisérje fi­gyelemmel a nyilvánosság előtt. A fejedelem ez eljárásán méltán so­kan csodálkoznak. A kinevezett biztosok : O­r­i­­­c­s Jefrem, a bel­ügyi minister segéde; Chrisztics Miklós az igazságügyi miniszer segéde; Sztamenkovits András tanácsnok, és Micsics nevű előttem ismeretlen egyén. Múlt levelemben szóltam a kormány szándéklott lépéseiről, hogy az idegen alattvalóknak a bolttartás megtiltassék, azt is jelentettem, hogy némely idegen alattvalók boltjai bezárattak, de csakhamar kinyittattak. Az itteni szerb újság némi félhivatalos felvi­­lágosítást hoz e tárgyról.­­ A belügyi­miniszer ugyanis azon rendeletet adta ki az itteni városi igazgatóságnak , hogy íras­sa össze azon idegeneket, kik a városban boltokat tartanak, nyert miniszeri engedelem mellett, vagy a­nélkül, hogy ez utóbbiak a to­vábbi kereskedéstől eltiltassanak. A városi igazgatóság roszul értelmezvén a nyert rendeletet, úgy magyarázta, mintha a belügymi­­niszer kötelességévé tette volna az idegen alattvalók engedelem nél­kül nyitva levő boltjait bezáratni, s úgy is cselekedett. A kormány az itteni austriai főconsul­ur protestatiójára azonnal megparancsolta a boltok fölnyittatását, fönntartván magának, hogy e tárgyra vonat­kozó szerződésszerű­ jogait illő uton érvényesíthesse, így módosítandó múlt közlésem. Végre mint önöket kétségkívül némileg érdeklő újságot jelent­hetem, hogy jelenleg Új­vidéken, hol legnagyobb részt szerbek lak­nak, egy magyar vándor színész társulat működik Pázmán igazgató alatt, s az újvidéki szerb lap a leghizelgőbben nyilatkozik felőlük s a közönségnek meleg szavakkal ajánlja, hogy az előadásokat sűrűen látogassa, működésének sommás kimutatása kilátásba van téve. Időközben sze­rencsések voltunk e kimutatást megnyerhetni, bár nem terjed is az oly hosszú időközre mint az 53. sz. a. köz­ött egri érseki széké, mégis elég érdeket nyújthat, annál inkább, mivel egyrészt a legutolsó két évre vonatkozik, sőt még a folyó évet is némikép fölkarolja, másrészt mivel nem csak az e szent-szék előtt első folyamodásilag tárgyalt pö­­röknek számát szolgáltatja, hanem ama váló-pöröket is föltűnted, melyek az 1857 és 1858-ik évben másodfolyamodásilag az érseki és bibornok-szék elé kerültek." Első biróságilag az esztergomi érseki szent-szék által elintézte­­tett és pedig 1857-ben: 14 váló­pör, melyek közöl egy kötéléki és 12 az ágyi és asztaltóli elválásról szóló; a reá következett évben 1858-b. pedig összesen 10 peresü­gy döntetett el, melyek közöl egy kötéléki és 7 válópör vala. A folyó 1859-es évben eddigelé 6 váló és 1 kötéléki pör fejeztetett be itéletileg, és 57 még folyamatban van, melyek közt 1 kötéléki szerepel. Mint másodfolyamodású bíróság ugyanezen szent­szék az 1857-ks évben 12 fölebbvitt pörben járt el, és pedig 4 ezek közöl egyszerű váló, a többi 8 pedig kötéléki vala; ezen fölebbzett ügyek az egyes püspöki megyékre következőleg oszlanak el a váló pörök köteléki pörök a szombathelyi megyére a pécsi „ a fehérvári „ a beszterczebányai _ együtt . A reá következett 1858-as évben fölebbzés útján elintézett 7 pö­rög ügyből 3 mint váló pört (a nyitrai, váczi és pécsi megyéből), és 3 (egy a szombathelyi s kettő a munkácsi megyéből) mint köteléki per került végtárgyalás alá. Köztudomású dolog, hogy az esztergomi érsek-bibornoki szék egyszersmind az egri érseki szent székre nézve is mint felülvizsgálati bíróság működik, ezen minőségben pedig: az 1857-ki évben 4 kötéléki, „ 1858-ki „ 6 (5 kötéléki és 1 váló), , „ 1859-ki „ 2 kötéléki pörben fölülvizsgálatilag járt el. Bár e kimutatásokat köszönettel veszszük s a szándékolt czélra kellőképen föl is fogjuk használhatni, még sem titkolhatják el, hogy ily szerkezetű kimutatás inkább a törvényhatósági cselekvőség meg­ítélésére, mint az évenkint szőnyegre kerülni szokott váló pöröknek a népszámhoz, valamint a fönnálló házasságokhoz való viszonyítá­sára szolgál. Szükségesnek találjuk ennélfogva újra szabatosan ama czélt föltüntetni, mely a kérdésben levő ügy iránti fölszólalásra a múlt­­cikkekben valamint jelenleg is indít._ A viszszás arány, mely szerint a házasok nálunk a bűntettekben részt vesznek, azon sejtelemre vezet, hogy a tüneménynek alapja a házasságok sokaságán és a kora házasságok nagy számán kívü­l, még egyéb indokokban is rejlik, jelesen, hogy az elégedetlenség s foganat­lanság, mely a házasságokat nagyrészt jellemzi, szintén egyik föté­­nyezője e szomorú eredménynek. Úgy látszik, hogy a házasfelek nem lelik a viszonos házi boldogságban, a bensőségben s kölcsönös gyar molitásban amaz erkölcsi erőnek dús forrását, mely szükséges, hogy az élet válságaival sikeres harczra keljünk. A kölcsönös türelem, el­nézés, engesztelődés stb. csak a vonzódásnak, csak a tiszta szeretet­nek lehet kifolyása, hol az hiányzik, a szenvedélyek és tusakodások nyernek tért. Valamint tehát az egyik előzményből annak szüleményére lehet következtetést vonni, úgy inductio útján az okozottból viszont annak okára lehet következtetést tennünk. A czivakodások, főleg ha váló­­pörben a világ színe elé kerülnek, nyilván vallják be a házasság bol­dogtalan voltát, úgy hogy a váló pörök mindenesetre tetemes­ tusa­kodásra, a házas felek közti komolyabb szakadásra mutatnak. És ép ezt szándékunk az évenkint szőnyegre kerülő pörök számá­ból constatkrozni, mire elégséges, ha hivatalos kimutatás alapján meg­tudjuk, hogy hány váló és köteléki per létetik évenként folyamatba; az, hogy ezek közel egy évben hány intéztetik el, legfölebb a bíróság gyorsabb vagy lassabb eljárása vagy a pöröknek nagyobb kisebb fontossága mellett szólhat. Csupán csak annak kimutatása tehát, hogy hány váló pör intéztetik el egyik s másik évben, a­nélkül, hogy a megindított pörök összes száma kitétetnék, még nem vezet kitűzött czélunkhoz, inkább az elintézett pörök száma maradjon el, mint a folyamatba tetteké. Ez értelemben tehát újra fölkérjük az összes magyarhoni szent székeket, ne vonják el ez ügytől készséges hozzájárulásukat; az érte­kező múltkori székfoglalójában a tudós világ színe előtt kimondta, hogy ezen tanulmányt tűzte ki egyik föladatául, kimondta, hogy ezen lapok útján hívta föl országunk ama tiszteletteljes férfias köz­reműködését, kiknek kezébe a válópörök kezelése le van téve ; remél­jük, hogy nem csalatkoztunk, reméljük, hogy a szent­székek a statis­­tikai műveletek istápolásában nem fognak az főállamü­gyészségek mögött maradni akarni s küldeményük által azon kellemes helyzetbe teendnek, hogy ez ügynek statistikai földerítése iránt adott szavunkat illően be is válthassuk. Bécs, ápr. 6. A (Mozzanatok a földbirtok-hitel ügyében. A bécs-pesti bortársulat ügye. Orosz-austriai keres­kedelmi szerződés. Táviratgyártás.) A földbirtoki hitel kórállapota ellen ez idők szerint csak palliativákkal lehet hatni, vagy legalább a hatást megkísérteni. Ilyennek s nem egyébnek tekint­hető, hogy a hypothekális kölcsönök törvényes kamatlába föl fog emeltetni. Ez által némi arányban megkönnyíttetik a kölcsöntőkéknek ingatlanokba fektetése, de nagy eredmény nehezen várható. — Ép oly kevés gyógyerőt tulajdonítunk egy más tervnek, mely e napokban merült föl. Szó van t. i. arról, miszerint biztosító társulataink egyike egy „hypotheka biztosító társulatot“ szándékos létrehozni. Czélja a hitelezőnek nagyobb biztosságot nyújtani tőkéje s behajtási ideje iránt; plausibilis ugyan, de a hypothekális hitelkór fő oka nem a hitelhiány­ban, hanem a pénzhiányban van. Hitel, fedezet, biztosság a földbir­toknál a telekkönyvezés mai meglehetősen fejlett állapotában nem hiányoznék,hanem a pénz. A szétszórt apró tőkék öszpontosítása hitel­ a győri megyére 1 a munkácsira 4 a szombathelyire 1 a pécsire 2 1 1 1 1 A magyarországi szentszékek működése a házassági pörök iív.­ körében, in. Kvk. Mily fontos a válópöröknek száma minden államban egyáltalán, jelesen pedig nálunk, hol a házasságoknak védereje iránt a bűnvádi lajstromok alapján méltán némi kételyek támadhatnak, azt már múlt (52 sz. alatti) czikkünkben fejtegettük. Ez alkalommal egy­szersmind érintve jön, hogy az esztergomi érseki szent­szék ebbeli

Next