Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-08 / 80. szám
1859. — 80. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — . . fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n '• nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy e tem-u tcza , 1. szám 2-di emelet KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr Évnegyedre 3 — Egy hónapra 125 Péntek, április 8. Előfizetési árak ausztriai értékben. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — fr. kr Évnegyedre 4 — Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczáijával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdíj mindannyiszor 30 njkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. VIDÉKRE. (Haponkint postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. C8. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 15-ki legfelsőbb határozata által báró Krausz Károly tudott a legfőbb törvényszék első elnökét ötven éven át teljesített kitűnő és hű szolgálatai elismeréséül a Szent István rend kiskeresztjével díjelengedés mellett legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 5-ki legfelsőbb határozata által Villefort Konstantin udvari tanácsosnak a cs. k. legfőbb törvényszéknél, saját kérelmére jól kiérdemelt nyugalomba helyeztetését jóváhagyni s et sokévi hit és kitűnő szolgálatai elismeréséül a Lipót-rend kiskeresztjével díjelengedés mellett legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek és kineveztettek. Vezérőrnagyokká és dandárnokokká a következő ezredesek : báró Véver Károly az 51. sz. Károly Ferdinand Ferig gy. ezredparancsnoka, Fastenberger Edvard a 29. sz. gr Thun Hohenstein gy. ezred parancsnoka, Hahn Kornél a főszállásmesteri karnál, Wirth Antal a 8. sz. Lajos Férig gy. ezred parancsnoka, Rubin Károly az ideiglenes nyugalmi állapotból, és dandárnokká, waldburgi Staeger Edvard nem alkalmazott vezérőrnagy. A mérnöki fegyvernemben: Barbieri Benedek és Maros László alezredesek, ezredesekké; Bäumen Alfréd és Stelczyk Gusztáv őrnagyok, alezredesekké; Leard József és Bebauer L . első oszt. századosok őrnagyokká, az utóbbi a beosztásban mint az 1 mérnöki zászlóalj parancsnoka. Az cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő vadászezredben : Schidlach Ferencz első oszt. százados, őrnagygyá. Fölruháztatott: király-daróczi Daróczy Antal első oszt nyug. százados, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugalmazhattak: lovag Fáber Vilmos és lamazoni Sebaringer Pompejus vezérőrnagyok és dandárnokok ; továbbá gr. O’Donell Miksa ezredes, és k. Apostoli Felsége szárnysegéde, vezérőrnagyi ranggal ad honores; aztán Császny János alezredes a 12. sz. gr. Haller huszár ezredben, végre Vukichevich Pál őrnagy a 45. sz. Zsigmond Ferig gy. ezredben, alezredesi ranggal ad honores. NEMHIVATALOS RÉSZ. A nagyváradi közigazgatási terület földtehermentesítési kötvényeinek negyedik sorsolása, mely minden a f. é. február hó végéig kibocsátott kötvényekre kiterjed, folyó hó 30-án délelőtti 9 órakor fog a nagyváradi cs. k. helytartó tanács épületében megtartatni. Budapest, apr. 7- 8 (Politikai szemle.) Már a minap valt alkalmunk azon nehézségre figyelmeztetni, mely onnan eredne, ha az olaszhoni kormányok a congressusbai részvételt megtagadnák ; akkor t. i. az aacheni jegyzőkönyv 4. pontja szerint, az olasz kérdés részletei szóba sem jöhetnének s igy épen azon pontok, mikre Piemont s vele együtt Francziaország is folytonos izgatásait gyámolitja, eldöntetlenek maradnának. Ily esetben maga a congressus létrejötte is mindinkább valószínűtlenné lesz. Úgy látszik , Cavour gróf is ezen véleményen van. A congressusróli első hírre Turinban ministeri tanácskozás volt , melynek alkalmával Cavour gróf azt javasolta, hogy Piemontnak valamely kétségbeesett lépés által Francziaországot magával kell rántania és minden további alkudozásnak elejét venni. Ez igen heves jelenetet idézett elő Cavour gróf és Lamarmora hadügyminister közt, minthogy ez utóbbi a gróf „va-banque“játszásra czélzó tervét határozottan ellenezte. Cavour aztán Párisba hivatott s örömmel ment oda, azt hívén, miszerint Szardinia számára legalább a congressusba való belépést ki fogná vívni, s ezáltal újra tanúsítani, hogy Piemont csakugyan egész Olaszország képviselője. Ez azonban nem sikerült és Napokon császár maga sem mert többet kivánni , mint hogy az összes olasz államok hivassanak meg a congressusba, hanem ő. ezeknek a nagyhatalmakkal egyenlő rangot szeretett volna adni a tanácskozásokban, míg a nagyhatalmak többsége ezen kis kormányokat csak külön ügyekben, mint véleményadókat, de nem mint tanácskozókat kívánja meghallgatni. Szóval Cavour gróf kivonatai sehogysem akartak teljesülni s ő most azt határozta, miszerint Szardinia inkább teljesen visszavonul, mintsem a congressusban alárendelt helyet foglalna el. Az „Opinione“ ezt száraz szavakkal kimondja és, miként mi a piemonti nép hangulatját ismerjük, a gróf ezen elhatározása általános helyeslésre fog találni, de nem úgy Francziaország magaviselete. Azt tudniillik átlátják ugyan, hogy Piemont a maga bebocsáttatását ki nem erőszakolhatja, hanem Francziaországtól azt várták volna, hogy a congressust azon föltétel alatt fogadja el, ha Piemont is belép. Képzelhető , hogy ez némi elégületlenséget gerjeszt Turinban, úgy hogy az „Opinione“ szükségesnek véli párisi levelezés alakjában arra figyelmeztetni, miszerint Francziaország ez év első heteiben csak Austria elleni háborúra volt készülve, hanem később átlátta, miszerint „német koalitio“ ellen is kell készülnie. Hogy erre időt nyerjen, Oroszország megtette neki azt a szívességet, hogy a congressust indítványozta és Francziaország most Penelope munkáját folytatja, amit nappal varrt, éjjel ismét fölbontván, míg végre minden szükséges készület megteend; a congressus tehát magában véve semmi fontossággal nem bir, hanem csak eszköz az eldöntés elhalasztására. — Olvasóink előtt ezen egész okoskodás nem lesz uj, hanem uj mindenesetre azon naivitás, melylyel Cavour gróf közlönye a titkos rugókat leleplezi és Francziaország politikáját meztelenül állítja a világ szeme elé. Bécsben régen tudták, hányadán vannak a tuileriákkal és szintúgy most is tudják, hogy a congressusi terv végtére igen finomul szerkezeti komédiának fog bizonyulni. Az austriai feltételekre Francziaország mégsem válaszolt! Ez csakugyan kézzelfogható tanúsága azon törekvésnek, minél több időt nyerni. Ez alkalommal zárójel közt két alaptalan hírt kell helyre igazítanunk,mik a minap a hírlapokon keresztül vonultak. Először nem igaz, hogy Austria a congressus elfogadását azon feltételhez kötötte volna, miszerint a franczia-szárd szerződés a congressus elé terjesztendő. Bécsben nagyon jól tudják, hogy e szerződés Francziaországra nézve nem egy compromittáló pontot tartalmaz, sőt e pontok lényegét is ismerik, de épen azért nem kötötték beleegyezésüket e szerződés előmutatásához. Azonban ha a congressus létrejő és az osztrák olasz külön szerződések szóba hozatnak, valószínű, majdnem azt mondanék bizonyos, hogy Austria ama franczia-szárd egyezmény szövegét is kikérendi magának, illetőleg a congressusnak. Másodszor képtelenség azon állítás, miszerint Austriát a congressuson Bud gróf mellett Hartig gróf képviselné. Hartig gróf, az igaz, alapos ismerője az olaszhoni viszonyoknak, hanem részint 1848. magatartása (a gróf különös vonakodás nélkül fogadta el a Lombardiáról való lemondás tervét !) részint az államszolgálatbeli teljes visszavonultsága (H. gróf, hallomás szerint, Olaszbonra vonatkozó röpiraton dolgozik) egyaránt szól a fennebbi közlemény alaptalansága mellett. — Azonban a mint a dolgok állnak, úgy hiszszük se ezen se más képviselőre nem leend szükség! Fél évvel ezelőtt mindazok, kik azt hitték, miszerint az olasz ügy csak háború útján megoldható, egy középnagyságú szobába fértek volna; ma ugyanabban kényelmesen sétálhatnak azok, akik e kérdés alapos megoldását a congressustól várják. Belgrád, april 5. (A kitett hivatalnokok visszahelyezése., Négy kormánybiztos kiküldetése a nép panaszainak meghallgatására. Az idegenek holttartási jogának kérdése. Magyar színészek Újvidéken.) Egyik minapi levelemben bővebben emlékeztem most itt működő a kormány által kirendelt commissiókról, s ma megint új bizottmányok kirendelését jelenthetem. Azt is írtam, hogy a közhangulat lecsöndesítésére többi közt Milos azon rendelete is befolyással volt, mely szerint miniszereit utasította, hogy az utóbbi zavarok alatt hivatalaikból kitett egyének hivatalaikba visszahelyeztessenek. Könnyű volt e rendeletet kiadni, de nehéz azt életbe léptetni, éspedig azért,mert a hivatalok már mind be vannak töltve egyénekkel. Azt is említettem egyik levelemben, hogy az újonnan kinevezett hivatalnokok közt több képesség nélküli egyén találtatik. E bajon kellett tehát segíteni, s alkalmas utat föltalálni, hogy az uj rész hivatalnokok eltávolíttassanak s a voltak közöl a jobbak visszahelyeztessenek. Minthogy időközben a kormányhoz számos panasz érkezett a felől, hogy több hivatalnok visszaél hivatalával, többen pedig nem bírnak a kellő hivatalképességgel, a fejedelem végre négy kormánybiztost rendelt ki, hogy Szerbiát beutazzák, az illető hatóságok működését átvizsgálják s a nép panaszait hallgassák ki, aztán tegyenek jelentést a kormánynak arról, amit tapasztaltak, egyszersmindenet nyújtván be alkalmas eszközök iránt, melyekkel a talált mindennemű bajokat orvoslani lehetne. Általánosan hiszik, hogy a biztosok visszatérte után ismét nagy lesz a hivatalnokváltozás és letevés. Hogy pedig a biztosok netaláni visszaélése ellen biztosítva legyen, a fejedelem a nyilvánosság eszközéhez fordult, t. i. meghagyta a belgrádi lapszerkesztőnek , hogy biztos levelezők által tartassa szemmel a biztosok működését, s kisérje figyelemmel a nyilvánosság előtt. A fejedelem ez eljárásán méltán sokan csodálkoznak. A kinevezett biztosok : Orics Jefrem, a belügyi minister segéde; Chrisztics Miklós az igazságügyi miniszer segéde; Sztamenkovits András tanácsnok, és Micsics nevű előttem ismeretlen egyén. Múlt levelemben szóltam a kormány szándéklott lépéseiről, hogy az idegen alattvalóknak a bolttartás megtiltassék, azt is jelentettem, hogy némely idegen alattvalók boltjai bezárattak, de csakhamar kinyittattak. Az itteni szerb újság némi félhivatalos felvilágosítást hoz e tárgyról. A belügyiminiszer ugyanis azon rendeletet adta ki az itteni városi igazgatóságnak , hogy írassa össze azon idegeneket, kik a városban boltokat tartanak, nyert miniszeri engedelem mellett, vagy anélkül, hogy ez utóbbiak a további kereskedéstől eltiltassanak. A városi igazgatóság roszul értelmezvén a nyert rendeletet, úgy magyarázta, mintha a belügyminiszer kötelességévé tette volna az idegen alattvalók engedelem nélkül nyitva levő boltjait bezáratni, s úgy is cselekedett. A kormány az itteni austriai főconsulur protestatiójára azonnal megparancsolta a boltok fölnyittatását, fönntartván magának, hogy e tárgyra vonatkozó szerződésszerű jogait illő uton érvényesíthesse, így módosítandó múlt közlésem. Végre mint önöket kétségkívül némileg érdeklő újságot jelenthetem, hogy jelenleg Újvidéken, hol legnagyobb részt szerbek laknak, egy magyar vándor színész társulat működik Pázmán igazgató alatt, s az újvidéki szerb lap a leghizelgőbben nyilatkozik felőlük s a közönségnek meleg szavakkal ajánlja, hogy az előadásokat sűrűen látogassa, működésének sommás kimutatása kilátásba van téve. Időközben szerencsések voltunk e kimutatást megnyerhetni, bár nem terjed is az oly hosszú időközre mint az 53. sz. a. között egri érseki széké, mégis elég érdeket nyújthat, annál inkább, mivel egyrészt a legutolsó két évre vonatkozik, sőt még a folyó évet is némikép fölkarolja, másrészt mivel nem csak az e szent-szék előtt első folyamodásilag tárgyalt pöröknek számát szolgáltatja, hanem ama váló-pöröket is föltűnted, melyek az 1857 és 1858-ik évben másodfolyamodásilag az érseki és bibornok-szék elé kerültek." Első biróságilag az esztergomi érseki szent-szék által elintéztetett és pedig 1857-ben: 14 válópör, melyek közöl egy kötéléki és 12 az ágyi és asztaltóli elválásról szóló; a reá következett évben 1858-b. pedig összesen 10 peresügy döntetett el, melyek közöl egy kötéléki és 7 válópör vala. A folyó 1859-es évben eddigelé 6 váló és 1 kötéléki pör fejeztetett be itéletileg, és 57 még folyamatban van, melyek közt 1 kötéléki szerepel. Mint másodfolyamodású bíróság ugyanezen szentszék az 1857-ks évben 12 fölebbvitt pörben járt el, és pedig 4 ezek közöl egyszerű váló, a többi 8 pedig kötéléki vala; ezen fölebbzett ügyek az egyes püspöki megyékre következőleg oszlanak el a váló pörök köteléki pörök a szombathelyi megyére a pécsi „ a fehérvári „ a beszterczebányai _ együtt . A reá következett 1858-as évben fölebbzés útján elintézett 7 pörög ügyből 3 mint váló pört (a nyitrai, váczi és pécsi megyéből), és 3 (egy a szombathelyi s kettő a munkácsi megyéből) mint köteléki per került végtárgyalás alá. Köztudomású dolog, hogy az esztergomi érsek-bibornoki szék egyszersmind az egri érseki szent székre nézve is mint felülvizsgálati bíróság működik, ezen minőségben pedig: az 1857-ki évben 4 kötéléki, „ 1858-ki „ 6 (5 kötéléki és 1 váló), , „ 1859-ki „ 2 kötéléki pörben fölülvizsgálatilag járt el. Bár e kimutatásokat köszönettel veszszük s a szándékolt czélra kellőképen föl is fogjuk használhatni, még sem titkolhatják el, hogy ily szerkezetű kimutatás inkább a törvényhatósági cselekvőség megítélésére, mint az évenkint szőnyegre kerülni szokott váló pöröknek a népszámhoz, valamint a fönnálló házasságokhoz való viszonyítására szolgál. Szükségesnek találjuk ennélfogva újra szabatosan ama czélt föltüntetni, mely a kérdésben levő ügy iránti fölszólalásra a múltcikkekben valamint jelenleg is indít._ A viszszás arány, mely szerint a házasok nálunk a bűntettekben részt vesznek, azon sejtelemre vezet, hogy a tüneménynek alapja a házasságok sokaságán és a kora házasságok nagy számán kívül, még egyéb indokokban is rejlik, jelesen, hogy az elégedetlenség s foganatlanság, mely a házasságokat nagyrészt jellemzi, szintén egyik fötényezője e szomorú eredménynek. Úgy látszik, hogy a házasfelek nem lelik a viszonos házi boldogságban, a bensőségben s kölcsönös gyar molitásban amaz erkölcsi erőnek dús forrását, mely szükséges, hogy az élet válságaival sikeres harczra keljünk. A kölcsönös türelem, elnézés, engesztelődés stb. csak a vonzódásnak, csak a tiszta szeretetnek lehet kifolyása, hol az hiányzik, a szenvedélyek és tusakodások nyernek tért. Valamint tehát az egyik előzményből annak szüleményére lehet következtetést vonni, úgy inductio útján az okozottból viszont annak okára lehet következtetést tennünk. A czivakodások, főleg ha válópörben a világ színe elé kerülnek, nyilván vallják be a házasság boldogtalan voltát, úgy hogy a váló pörök mindenesetre tetemes tusakodásra, a házas felek közti komolyabb szakadásra mutatnak. És ép ezt szándékunk az évenkint szőnyegre kerülő pörök számából constatkrozni, mire elégséges, ha hivatalos kimutatás alapján megtudjuk, hogy hány váló és köteléki per létetik évenként folyamatba; az, hogy ezek közel egy évben hány intéztetik el, legfölebb a bíróság gyorsabb vagy lassabb eljárása vagy a pöröknek nagyobb kisebb fontossága mellett szólhat. Csupán csak annak kimutatása tehát, hogy hány váló pör intéztetik el egyik s másik évben, anélkül, hogy a megindított pörök összes száma kitétetnék, még nem vezet kitűzött czélunkhoz, inkább az elintézett pörök száma maradjon el, mint a folyamatba tetteké. Ez értelemben tehát újra fölkérjük az összes magyarhoni szent székeket, ne vonják el ez ügytől készséges hozzájárulásukat; az értekező múltkori székfoglalójában a tudós világ színe előtt kimondta, hogy ezen tanulmányt tűzte ki egyik föladatául, kimondta, hogy ezen lapok útján hívta föl országunk ama tiszteletteljes férfias közreműködését, kiknek kezébe a válópörök kezelése le van téve ; reméljük, hogy nem csalatkoztunk, reméljük, hogy a szentszékek a statistikai műveletek istápolásában nem fognak az főállamügyészségek mögött maradni akarni s küldeményük által azon kellemes helyzetbe teendnek, hogy ez ügynek statistikai földerítése iránt adott szavunkat illően be is válthassuk. Bécs, ápr. 6. A (Mozzanatok a földbirtok-hitel ügyében. A bécs-pesti bortársulat ügye. Orosz-austriai kereskedelmi szerződés. Táviratgyártás.) A földbirtoki hitel kórállapota ellen ez idők szerint csak palliativákkal lehet hatni, vagy legalább a hatást megkísérteni. Ilyennek s nem egyébnek tekinthető, hogy a hypothekális kölcsönök törvényes kamatlába föl fog emeltetni. Ez által némi arányban megkönnyíttetik a kölcsöntőkéknek ingatlanokba fektetése, de nagy eredmény nehezen várható. — Ép oly kevés gyógyerőt tulajdonítunk egy más tervnek, mely e napokban merült föl. Szó van t. i. arról, miszerint biztosító társulataink egyike egy „hypotheka biztosító társulatot“ szándékos létrehozni. Czélja a hitelezőnek nagyobb biztosságot nyújtani tőkéje s behajtási ideje iránt; plausibilis ugyan, de a hypothekális hitelkór fő oka nem a hitelhiányban, hanem a pénzhiányban van. Hitel, fedezet, biztosság a földbirtoknál a telekkönyvezés mai meglehetősen fejlett állapotában nem hiányoznék,hanem a pénz. A szétszórt apró tőkék öszpontosítása hitel a győri megyére 1 a munkácsira 4 a szombathelyire 1 a pécsire 2 1 1 1 1 A magyarországi szentszékek működése a házassági pörök iív. körében, in. Kvk. Mily fontos a válópöröknek száma minden államban egyáltalán, jelesen pedig nálunk, hol a házasságoknak védereje iránt a bűnvádi lajstromok alapján méltán némi kételyek támadhatnak, azt már múlt (52 sz. alatti) czikkünkben fejtegettük. Ez alkalommal egyszersmind érintve jön, hogy az esztergomi érseki szentszék ebbeli