Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)

1859-11-26 / 281. szám

Előfizetési árak austriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , fr. kr. rész évre 16 — Évnegyedre 4 50 il évre 8 — Egy nőnapra 1 76 (A házhozhordásárt havonkint 16 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. s nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátoktere 7-ik szám emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátoktere 7. szá­m­*"* szint Szombat, november 26. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül. Egész évre Fél évre fr. kr. Évnegyedre 4 — Egy nőnapra 1­60 kir. postahivatalnál Igtatványok. Egy hatodhasábos petttsor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczátjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczátjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­ig­tat­ási bélyegdij mindanny­iszor Soujkij Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. — 281. szám. ?8BBK5BiSn RÉSZ. Ö cs. b. Apostoli Felségei, évi nov. 5-ről bett legfelsőbb hatá­rozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Lebzestern Henrik cs. k. hely­tartósági alelnök s lovag Krieg­­s a­n Adolf cs. k. udvari tanácsos a pápai sz. Gergely-rend középke­resztjét, gróf Bembo Péter Lajos cs. k. helytartósági tanácsos, Waniczek Károly postaigazgató s Poppovics János kereskedő ugyanazon rend kiskeresztjét, nemes Hönigsberg Benedek or­­vostudor s fürdő­orvos Gasteinban, a negyedosztályú vörös sas rend­jét, koromlai Schey Frigyes nagykereskedő a negyed­osztá­lyú hannoverai kir. Guelph-rendet, Rosenberg Frigyes keres­kedő a szász-weimari nagyherczegi fehér sólyom-rend első­ osztályú lovag-keresztjét, K­u­r­a­n­d­a Ignácz szerkesztő a török Medzsic­é­­rendet elfogadhassák s viselhessék, s hogy ifj. L­e­b­e­d­a Antal Vincze fegyvergyárnok Prágában, braunschweigi herczegi udvari hadszer­­mester czimét viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 18-tól kelt legfelsőbb ha­tározatával Löhr Adolf s Haas Frigyes országtanácsosokat, Possinger Lajos s Raab József helytartósági titkárokat, vala­mint lovag K­o­s­i­n­s­k­y Pál első osztályú kerületi biztost, a belügy­­ministeriumnál ministen titkárokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 18-tól kelt legfelsőbb hatá­rozatával báró K­­i­b­e­k Guidót a belü­gyministeriumnál alkalma­zásban állott helytartósági titkárt, a kraini országos kormánynál or­szágtanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 13-tól kelt legfelsőbb hatá­rozatával, a chioggiai székes­ káptalannál kanonokokká, a Sz. Mihály arkangyal nevéről nevezett kan­onokságra C a­m­u­s­f­o Ferdinánd ta­nulmányi főnököt s hitelemzőt az ottani lyceumi gymnasiumban, s a Sz. Pál apostol nevéről nevezett kanonokságra F­­­o­z­z­o Józsefet, az ottani elemi iskola hitelemzőjét, legkegyelmesebben kinevezni mél­tóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 22-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával mühlwerthi Müller Sándor sorhajó-kapitányt a leg­utóbbi háborúkorszak alatt velenczei kikötői admirál minőségében a hajóhad fölszerelése körül tanúsított buzgó és sikerdús működései­ért a harmadosztályú vaskoronarenddel, továbbá baumbergi báró B­o­u­r­g­u­i­g­n­o­n Ai­tal s lovag F­a­u­t­z Lajos ellenadmirálokat, a legutóbbi időben általuk, mint a tengerészeti főparancsnok helyette­sei s mint hajóraj parancsnokok által Dalmátiában tanúsított gondos s fáradatlan működésért, valamint eberhorsti Eberan Sándor sorhajóhadnagyot, a „Lucia“ gőzös parancsnoka minőségébeni buzgó s kitűnő szolgálataiért a katonai érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. Elbe-, Visztula- és Pó-hajózásra­­ vonatkozó illamszerződvények meg­kötése végetti intézkedések és előleges tárgyalások, és az ilyen államszer­­ződvények végrehajtására és foganatosítására a felügyelés ; a kereskedelmi kamarák ügyei, jelesen a kereskedelmi kamarák el­nökeinek megerősítés­e és az ezen kamarákra vonatkozó törvények ke­zelése ; az ipar, kereskedelem és hajózás előmozdítására c­élzó egyletek szabványainak (alapszabályainak) megbírálása és megerősítése; a forgalmi, hitel-, kölcsön- és leszámító-intézetek, börzék s az al­­kuszságra vonatkozó ügyek fölállítása és szabályozása tekintetébeni ha­táskör, az azok fölötti fegyelmi hatalom gyakorlásával együtt; a kereskedelmi, váltó- és tengerjogi törvényhozás átvizsgálásánál, a real- és hajózási iskolák, továbbá műegyetemek fölállításánál és szabá­­­­lyozásánál, nemkülönben a más ministériumok hatásköréhez tartozó s a­­ kereskedelemre és hajózásra lényeges befolyással bíró minden intézmé­­­­nyek és szabályoknal a közremunkálás , a tengeri hajózási és veszteglési ügy, ennélfogva a tengeri hajózást, tengeri halászatot, kikötői szolgálatot és kikötő-építést, a tengeri és kikö­­­­tői rendőrséget, a révkalauzi intézeteket, iránytornyokat s az e tekintet­­­­beni illetékeket is ideértve; a központi tengeri hatóság személyzetével és teendőivel együtt; továbbá az austriai Lloyd; a kereskedelmi és ügyelői jelentések s általában minden a kereske­­­­delmi politikára, állam- és népgazdászatra nézve fontos értekezletek gyűj­tése és közzététele; a cs. k. kincstári porczellángyár vezérlete, s az ezen gyárt tárgyazó közigazgatási ügyek eldöntése. B. Építészeti ügyekben. a) Új építmények, kijavítások, helyreállítások, újraalakítások, kiegészítések stb. engedélyezése, a­mennyiben azok vaspályákra vonat­koznak, a belügyiminiszériumot a politikai közigazgatás szempontjából, az építési vonalak, építészeti rendőrség, kisajátítás stb. tekintetében illető befolyás fönnmaradása mellett; b) nagyobb országrészek egybekapcsolására rendelt új útvonalak és hajózási csatornák építésénél, nevezetesebb útvonalak megváltoztatá­sainál és hajózható folyamok szabályozásánáli befolyás, nem csak pénz­ügyi, hanem ezentúl kereskedelmi tekintetben is. C. A közlekedési intézetek ügyeiben. Az állami és magán-vaspályákra, a vaspályaüzleti rendtartásra, a távirati ügyekre, postaügyekre, és egyéb szállítóeszközökre vonatkozó minden ügyletek. IV. A vallás- és oktatásügyi ministeri­um­hoz. Az építészeti emlékek kinyomozására és fönntartására rendelt köz­ponti bizottmány ügyei. V. A legfőbb számellenőri hatósághoz. A közigazgatási statistika ügyei. Az ügyek ezen elosztása mely által egyébiránt az egyes ügyeknél érdekelt központi hatóságok hatásköre nem érintetik, 1859. november 1-jén lép hatályba. Gróf Rechberg s. k. Gróf Thun s. k. Báró Bruck s. k. Gróf Goluchowski s. k. Gróf Wilczek s. k. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr.­­ , fr. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 6 60 Fél évre] 10 —­­ Egy hónapra 2 10 Vidéken bérmentes levelekben minden es.­ ­ cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 16-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával. H­a a­n Kristóf­ Frigyes első-osztályu főhadbiztost, érdem­lett nyugalombalépése alkalmával, 43 évi hasznos szolgálatainak el­ismeréséül, a Ferencz József-rend kisk­­eresztjével legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 19-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával, D­a­­­p­e­t­z Ferencz első­ osztályú kormányosnak, a hadi­tengerészetnél legkegyelmesebben engedélyt méltóztatott adni arra, hogy a neki adatott franczia ezüst mentési érmet elfogadhassa s vi­selhesse. A kül-, bel-, pénzügyi s vallás- és oktatásügyi ministériumoknak, to­vábbá a legfőbb számellenőri hatóságnak 1859. oct. 20 -án kelt rendelete, *­ melylyel a feloszlatandó kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium teendőinek az 1859. sept. 12-én kelt legfelsőbb határozvány által ren­delt elosztása tetetik közhirré. ő cs. b. Apostoli Felsége 1859. sept. 12-én kelt legfelsőbb hatá­­rozványával rendelni méltóztatott, miszerint az 1859. aug. 21-kén kelt legfelsőbb kézirathoz képest­ föloszlatandó kereskedelmi, ipar és középi­­tészeti ministerium teendői a kül-, bel-, pénzügyi­ s vallás- és oktatás­­ü­gyi ministeriumok továbbá a legfőbb számellenőri hatóság között követ­kezőleg oszlassanak el: Azon ügyek közöl, melyek eddigelé az­­ említett központi hatóság hatáskörét képezték: LA császári ház s a külügyek ministeriumához. Úgy a külföldön létező austriai, mint az Austr­iában létező külföldi DBBZGB Ügyelőség teendői. II. A belügyi ministeriumhoz. A. IparÜgyekben. *) Bir. tvlap 1869. oct. 22-i LV. db 186. s>. A budai cs. k. országos pénzügy igazgatósági osztály Koutzky Já­nos I. osztályú adóhivatali ellenőrt II. osztályú adóhivatali pénztárnokká, S­i­­monidea István II. osztályú adóhivatali ellenőrt I. oszt. adóhivatali el­lenőrré, É­d­e­r Lajos és Mark Károly 111. oszt. adóhivatali ellenőröket II. oszt. adóhivatali ellenőrökké, végre Stilig Erdmann, Göttinger József, és Lemletner Adalbert adóhivatali tiszteket III. osztályú adóhivatali el­lenőrökké kinevezte. Felsége f. hó NEMHIVATALOS RÉSZ. Mint a „Wiener Zig“ jelenti, a cs. k. Apostoli 24-n a cs. udvari váriakban számos magánaudientiákat adott. Azok bevégeztével Ő Felsége Albrecht Főherczeg Ur­a császári Fen­ségét fogadta el, mire 1 órakor legmagasb elnöklet alatt ministeri értekezlet tartatott. Pest, nov. 26.­­ (Politikai szemle). E pillanatban egész halmazát látjuk a hivatalos és félhivatalos nyilatkozatoknak, mik az olasz ügy leg­újabb stádiumának földerítésére alkalmasak. Megemlítjük neveze­­zetesen: a szárd kormány körjegyzékét a régensség ügyében, a tos­­kánai ideiglenes kormány újabb emlékiratát, végre a „Constitution­­nel“ czikkét Buoncompagni régenssé választatását illetőleg. A szardíniai jegyzéktől el nem tagadhatni azon érdemet, misze­rint szilárd bár, de nyugalmas hangon van írva és úgy a­hogy iga­zolni törekszik a túrini kabinet legújabb határozatát. Az állás­pont természetesen nem változott. Szardinia most miként azelőtt az annexiót kívánja és annak valósítását gyámolítani kész , nem akarja a dolgot elhamarkodtatni és semmi eldöntést nem hozni, mielőtt az európai congressus nem határozott. Miután tehát a Ca­­rignani herczeg régensségét sokfelől az annexióval azonosnak és tekintetbeni eldöntésnek mondták , Victor Eminuel ezen combi-A gyár- és kereskedelmi jogosítványok és iparok adományozása s azok terjedelme fölött az utólsó folyamodási határozat; továbbá a keres- ______­ kelmi kebelzetek, ezédek s egyéb iparüzleti testületek minden közigaz­ , D&tipt elejt; hogy azonban Középolaszbonban mindazáltal a gatási ügyeinek vezetése és eldöntése, a házaló kereskedés minden ügyei; ; az ipariskolák fölállításánál és szabályozásánál, nem különben az­­ iparra lényeges befolyással bíró minden intézmények és szabályoknáli közremunkálás; szükséges központi kormányzatban ne legyen hiány, továbbá min­dennemű rendetlenségnek eleje vétessék, Buoncompagni lovag kül­­­­detik oda; küldetése természetesen csak ideiglenes, és a congressus A szabadalmakra és országos vásári jogokra, a nem kincstári uta­­j határozatának hozatalával végződik. Ezek azon „megnyugtató falvi­­kon, hidakon és réveken létező magánvámokra, mértékekre és sulyokra; . iágOBit 480k,a miket Szardinia adott és miknek alapján Francziaor­­iparműkiállításokra; továbbá a mustrák és ip­arjegyek otalmára vonat­­­­kozó minden ügyek. B. Építészeti ügyekben Az út-, vizi és felszini építés minden ügyei, a vaspályákat kivéve. III. A pénzügyi ministeriumhoz. A. Kereskedelmi és hajózási ügyekben. A kereskedelemre, tengeri és folyamhajózásra — jelesen a Duna-r­szág Buoncompagni régensségét elfogadhatónak tartja legalább ad­dig, mig a congressus mást nem határoz. Hanem mi lesz aztán ? Erre az általunk említett okmányok máso­­dika,az új toskánai emlékirat válaszol. Ezen okmány meglepő nyíltság­gal fejtegeti, miszerint az olaszok eddig tanúsított monarchikus indula­tának kizárólagos forrása a savoyai dynastia iránti rokonszenv ; ha e dynastiát megtagadják tőlük, akkor kaput nyitnak egy­szersmind a forradalomnak is. Az 1815-ki congressusnak tevé­kenysége kevéssé üdvös volt, mert a nemzetekről rendelkezett, a­nélkül, hogy ők hozzászólhattak volna, mennyivel roszabbat tenne az 1859-ki congressus,ha a nemzet kívánatainak ellenére cselekednek ! Legne­vezetesebb passusa az emlékiratnak e szavakba foglalható össze: ha a congressus azt határozza, a­mit az olaszok kívánnak —jó ! ha ellenke­zőt határoz, legvégsőig fognak ellenszegülni, bár tudják, hogy meg fognak veretni!----------Ezen emlékirat a legjelentékenyebb euró­pai kormányokkal közöltetett; mit mondanak majd rá, nem tudjuk, de véleményünk szerint a toscanaiaknak mindenesetre furcsa fogal­muk van a congressus határozásainak szabadságáról, ha ilyen alter­natívát állítanak föl irányában. Vegyük hozzá ezen nyilatkozathoz még a franczia császár által hirdetett azon elvet, miszerint fegyveres interventiónak soha nem leend helye , és nem juthatunk egyéb következtetésre, minthogy congressusnak csak egyetlen teendője lehet, és ez az olasz nemzeti gyűlések határozatainak egyszerű szen­tesítése. Bármint forgassuk is a dolgot, más következmény nem hull ki belőle. A „Constitutionnel“ czikke a „Moniteur“ nyilatkozata által sokat vesztett érdekéből, a félhivatalos közlönyt a hivatalos hát­térbe szorítja, hanem kettő mégis figyelemre méltó a „Constitution­nel“ czikkében; egyik az, hogy e lap — egy helyen az annexióról szólván — egyebet nem tud róla mondani, mint hogy Francziaország „nem bátorította“, de azt nem mondja ám, hogy roszalta volna vagy még most is roszalná. Második érdekes pont az, mely Garibaldiról szól. E passus kétségtelenné teszi, miszerint Garibaldi visszalépése mintegy ellensúlyát képezi Buoncompagni elismertetésének és a tábor­nok utolsó proclamációja azt látszik kifejezni, miszerint szíve tele van haraggal azon politika ellen, mely a m­ileliákban, illetőleg Compiég­­neben ütötte föl a sátrát. Hogy azonban franczia részről sem igen nagy a rokonszenv Garibaldi irányában, azt a „Constitutionnel“ czikke szintén tanúsítja, ha csak ezt nem akarjuk föltenni, hogy ezen egész viszály sem egyéb puszta szemfényvesztésnél , és hogy Napoleon császár külsőleg elfordul az olasz forradalom hőseitől, mert saját nim­­busát nem akarja veszélyeztetni, hanem kéz alatt a szárd király által tartatja fönn azon kötelékeket, mik a franczia-olasz politikát lényegé­ben mégis egységessé teszik. Egyébiránt ez nagyon merész játék lenne, játék a tűzzel, mely minden valószinűség szerint előbb utóbb megégeti a játszónak kezét ! „Vindobona“ czim alatt az „Österr. Ztg“ ban olvassák : „Oly helyzetben vagyunk, miszerint az előttünk fekvő s 60 fejezet­ből álló szabástervből, ezen keletkezőben levő „hitelzálog-biztosítások számára a társulat“ alapvonásait közölhetjük. Az, mint részvényekre alapí­tott magánegylet, mely az alábbnevezett üzletek folytatására leend följo­gosítva, a szabályok helybenhagyatásának napjától számítva, 50 évi időre fog megalakulni. I. Saját veszélyére b meghatározott jutalomfizetése mellett, oly kö­veteléseknek mindennemű magánjogi határozatok, vagy törvényes rende­letek által szabályzott pontos visszafizetését biztositni, melyek valamely in­gatlan vagyon elzálogosítása által fedözvék. II. Saját veszélyére a meghatározott jutalom fizetése mellett, az ily zálog által födözött tőkék , a hasonló módon födözött rentes-ok, részletfize­tések , ismétlődő szolgálmányoktóli kamatoknak, a mindenkori lejárati időben pontosan teljesítendő lefizetését biztosítni. Hl. Oly hitelzálogi követeléseket, melyek valamely ingatlan jószág elzálogosítása által födözvék, a társulat számadására megszerezni, s elő­adandó alkalommal engedményezni. IV. Oly ingatlan vagyonokat, melyek által egy, a társulat részéről biztosított követelés födözve van, s miknek átvételére a társulat, ezen biz­tosítás következtében, veszteségek elhárítása végett kényszerítve van, megszerezni, s előadandó alkalommal elidegeníteni. V. Megállapított tőzsdéi mellett, hitelzálogi adósok számára, általá­ban közadók, biztosítási jutalmak, kamatok, rente-ok, részletfizetések, is­métlődő szolgálmányok, valamint tőkék fizetését is akkor eszközölni, ha ezen adók, biztosítási jutalmak, kamatok, rente-ok, részletfizetések, ismét­­­­lődő szolgálmányok vagy tőkék oly ingatlan vagyont terhelnek, melyen valamely, a társulat által biztosított hitelzálog fekszik. A hitelzálogi biz­­­ tosításoknál alkalmazandó tarifák, valamint az általános biztosítási fel-­ tételek az államigazgatóság helybenhagyásától függenek, s rendes juta­lomtarifák megállapításáig, a biztosítási jutalmak, miknek azonban az államigazgatóság által helybenhagyott jutalom-maximumot sohasem sza­bad túllépniük, minden egyes esetben, a társulat a a szerződők közt meg­állapítandók. A részvénypénzalap 10 millió a. é. ftból állandó s 5000—2000 ftnyi részvényből fog alakíttatni. A társulat működésének kezdetére csupán­ 2500 részvény fog kibocsáttatni, 5 millió a.­é­­ftnyi értékben. A többi 2500 részvény kibocsátása, a tőkéves szükséglet arányában, a közgyűlést részéről a helybenhagyatás megtörténtével eszközöltetik. A mindjárt először kibocsátandó részvényekről lefizetéseket a rész­vényeseknek 30 percenttel, a szabályok helybenhagyatása után három hónappal, a további 7 percentet pedig később meghatározandó feltételek­ szerint kell kifizetniök. 30 percentnyi befizetés megtörténtével, a följogosítottaknak ideig­lenes jegyek szolgáltatnak ki, miknek elidegenítése s átírása az igazgató-j­­tanács engedélyétől függ. A részvények kibocsátása csak a névérték tel­jes bevezetése után történik. Egyébiránt az ideiglenes jegyek s a részvé­nyek föloszthatlanok. A társulat ügyeit egy 18 tagból álló s a közgyűlés által a részvényesek számából öt évre választott igazgató­ tanács keze­­lendi. Ezen igazgató tanácsosok közöl 12-nek Bécsben kell székelnie s austriai állampolgárnak lennie. A közgyűlés azon részvényesekből áll,a­kiknek legalább 5 részvényük (ideiglenes­ jegyük) van. A rendes köz­gyűlés összeü­lésére június hónapja van kijelölve.

Next