Budapesti Hírlap, 1885. május (5. évfolyam, 119-148. szám)
1885-05-01 / 119. szám
1885. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) • vonal 75 krral drágább, a nagyváradi 56 krral drágább, a dombóvári 48 krral drágább és a zsolnai 36 krral drágább a kiállítási vendégeknek, mint a körutazóknak. Ezenkívül a kiállítási vendég jegye futár- és gyorsvonatra nem érvényes és nem váltható bármikor ! Ez összehasonlításnál egyébiránt még egy másik körülmény is feltűnő: az, hogy épen a magyar kir. államvasutak jegyei legdrágábbak. Ha — mint kimutattuk, — a kiállítási jegyek nem olcsóbbak, hanem drágábbak a körutazási jegyeknél, akkor bátran kérdezhetjük, a hazai vasutakat: hol van ama kedvezmény, melyet önzetlenül, kiállításunk érdekében szavaztak meg. A magyar államvasutak ez év elején azt híresztelték, hogy a Budapestre utazók a kiállítás egész tartama alatt 500/?-os mérséklésben fognak részesülni. Kérdjük, miért állott el az igazgatóság e szándékától és miért nem vette rá a többi vasutakat, hogy ugyanily kedvezményt engedélyezzenek ? Hisz igazgatójuk elnökölt amaz értekezleten, melynek tárgya a kiállítás látogatói részére nyújtandó kedvezmény volt. Mit szól mindezekhez a kiállítási bizottság ? Mentségére alig hozhat fel valamit, ha csak azt nem, hogy tagjainak nagy része nem igen törődött tisztségével és csak akkor jelent meg a kiállítási téren és az igazgatósági épületben, midőn a szabadjegyek kiadására és átvételére került a sor. Schnierer miniszteri tanácsos úr is nagyon felületesen tanulmányozhatta más országok kiállításait és a kiállítások rendezésével összefüggő teendőket; vagy nem tűnt fel neki, hogy legutóbb a turini kiállítás alkalmával az olasz vasutat általánosan 50 és egyes napokon 75%/6 os mérséklést léptettek életbe? Az országos kiállítás megnyitásától ugyan már csak rövid 24 óra választ el bennünket, de ez az idő elegendő arra, hogy a bizottság a közlekedési miniszter útján vasutainknál és főleg a magyar államvasutaknál odahasson, hogy a Budapestre utazók a kiállítás egész tartama alatt 50 százalékos mérséklésben részesüljenek, ha a menetjegygyel legalább egy belépti jegyet is váltanak. Éber figyelemmel fogjuk kísérni a kiállítási bizottság eljárását továbbra is, s reméljük, hogy figyelmeztetésünket, mely a kiállítás érdekét tartja szem előtt, elhatározásaiban fontolóra veendi. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Koháry István gróf-féle szegény-alapítvány alapító oklevelét a kormány jóváhagyván, a tanács intézkedett, hogy az alapító levél intézkedéséhez képest a tőkének rendelkezés alatt álló kamarai szent Háromság vasárnapja körül az I. vagy II. kerületben lakó apátián-anyátlan árvagyermekeknek, vagy ugyanott lakó oly szegényeknek osztassanak ki, akik önhibájukon kívül vesztették el a vagyonukat. Ez idő szerint rendelkezésre áll 314 frt 60 kr., amely összeg négy egyén közt fog megosztatni, fejenként 78 frt 65 kijával. A tanács felhívta az I. és II. kerületi elöljáróságokat, hogy hirdetmény útján hozzák a közönség tudomására, hogy aki pályázni akar, 8 nap alatt jelentkezzék. — A fővárosi nagy kölcsön. A pénzügyi bizottság előterjesztését a fölveendő nagy kölcsönről a tanács mai ülésén tárgyalta és elfogadta egész terjedelmében a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint a közgyűlés szabad kezet hagy fenn magának arra nézve, hogy a 20, illetőleg egyelőre 10 milliós kölcsönt minő részletekben bocsássa ki s vegye föl. A városi dijnokok és óradíjas tanerők folyamodványt nyújtottak be a tanácshoz, hogy a minisztérium által megtagadott fizetési drágasági pótlékot számukra segély alakjában folyósítsa. A tanács elvben helyet adott a kérelemnek, de hogy teljesen tiszta képet nyerjen az összegről, ami körülbelül a drágasági pótléknak megfelel, egyelőre fölhívta a számvevőséget ennek a kiszámítására. Ha ez a kimutatás elkészül, a tanács a pénzügyi bizottság útján a közgyűlés elé fogja terjeszteni javaslatát. — A szárazság és a soroksári Dunaág. Az uralkodó nagy szárazság következtében a soroksári Dunaág annyira eliszaposodott, hogy vizét teljesen élvezhetetlennek jelezték a lakosok. A jelentés alapján Tahy főjegyző értesítette Wa rtha Vince egyetemi tanárt az eliszaposodott ág megvizsgálása végett, hogy szükség esetén a megye a kormányhoz forduljon a zsilipek megnyitásáért. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — Orsz. magyar kertészegyesület. A budapesti műkertészek és kertkedvelők egy már régen érzett hiányt akarnak pótolni, jelenleg egy országos kertészegyesület alapításán fáradoznak, s e tekintetben legközelebb gyűlést hívnak egybe, melyen úgy a kertészek, mint a kertészet iránt érdeklődők szívesen láttatnak. A budapesti szatócs-ipartársulat tegnap Diviaczky János elnöklete alatt tartotta meg rendes évi közgyűlését. Elnök megnyitó beszédében kiemelvén az intézet felvirágzását, mely legnagyobb részt a hírlapirodalom támogatásának köszönhető s ezért a hírlapból nyugdíjintézet javára az ülés végén indítványt tesz, mely szerint a nyugdíjintézet javára 30 frt szavaztatott meg. Az igazgatósági jelentés szerint az intézet vagyona 15.730 frt 29 krt, az özvegyalap 1100 frtot tesz ki. Az igazgatóság által ajánlott alapszabályok módosítása elfogadtatott s e szerint az eddigi cég „Első budapest-fővárosi közép- és kiskereskedők társulata“ címre változtatott át. Megválasztottak újra: elnöknek Diviaczky János, alelnöknek Politzer Ignác s még 24 választmányi tag. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET, * (A várszínházban) ma este volt az utolsó előadás. A színház tagjai „A falusiakéban Szigeti József vígjátékéban búcsúztak volna el, ha lett volna kitől. — A szereplők Balogh Etel k. a., Makó és Szirmai mindamellett jó kedvvel és sok igyekezettel játszottak. Szirmai, ki a várszínházi közönségnek kiváló kedvence volt, egy nemzeti szinű szalagos babérkoszorút kapott a színház bérlőitől. — Holnaptól kezdve a várszínház személyzete a gyapjú-utcai színházban tart előadásokat.* (Új népszínművek.) A várszínház igazgatósága a napokban két új népszínművet fogadott el előadásra. Az elsőnek a címe: „A bujtogató“ énekes népszínmű három felvonásban. E művet Adorján Sándor és Porzsolt Kálmán közösen írták. A másik mű Radó Antal dr. „A más bűne“ című három felvonásos népszínműve, melyhez Steiger Lajos dr. Írja a zenét, ki egy pár dalával újabban föltünést keltett zenészeti körökben. — Mind a két új népszínmű a gyapjú-utcai német színházban kerül színre, F e 1 e k i rendezése mellett, a jövő hó folyamán. * („Rip van Winkle“ Félegyházán). Félegyházi levelezőnk írja : Pesti Ihász Lajos jónevű vidéki színigazgató városunkban időző társulata áprilió 28-án másodszor hozta színre „Rip van Winkle“-t. Kiváló érdeket kölcsönzött az előadásnak, hogy a címszerepben Molnár László, a szegedi volt színház tagja lépett fel, mint vendég s mutatta be tehetségét szülővárosának. A közönség zsúfolásig megtörte a színházat, mely mutatja, hogy Félegyházán mennyire érdeklődnek Molnár iránt. S elmondhatjuk, hogy Molnár úr a hozzákötött várakozásoknak meg is felelt. Drámai erővel teremtette meg az alakot, mely sok helyütt művészi magaslatra emelkedett, s általában ez első fellépéséről csak elismeréssel szólhatunk. Rövid pár hónap alatt, amióta t. i. Molnár, mint egészen kezdő a színpadra lépett — igen nagyot haladt. És ha még vannak is fogyatkozásai, milyenek a taglejtésnek és testtartásnak bizonyos merevsége , annyi bizonyos, hogy előtte igen szép jövő áll. A közönség nem győzött neki tapsolni — még nyílt jelenetekben is. Tisztelői csokrokkal és egy pompás koszorúval is meglepték a vendéget. Jól játszottak még Mátrainé Nagy Linda asszony Lisbetben és Dobó Sándor, Derrick polgármester szerepében. Molnár úr másodszor május 1-én fog fellépni Iskarioth címszerepében. * (Az első magyar előadás)a gy a pu-utcai német színházban holnap, pénteken este lesz. Szigligeti Edének és Balázs Sándornak rég nem adott népszínműve a „Strike“ kerül ez alkalommal színre. Blaha Lujza asszony fogja Szikrádét s Feleki Miklós Lajost személyesíteni. A német társulat még ma este is tartott előadást. Feleki Miklós a színházat tényleg csak holnap délelőtt veszi át, amidőn is 10 órakor lesz az első magyar próba. A színházon semmi lényeges átalakítást nem eszközöltek, az egyes helyek felírásai magyar és német szövegűek, a belépőjegyek csak magyarul nyomatvák, s a jegyszedő és segédszemélyzet közül csupán azok tartattak meg, kik a magyar nyelvet bírják. A színház az ideiglenes megmagyarosodás idejére új magyar nevet nem fog kapni, miután Lesser igazgató szerződésileg kikötötte, hogy a „német“ jelleg a cimen megtartassák s a szinlapokon jelezve legyen, hogy Feleki magyar színtársulata csupán vendégszerepel az országos kiállítás tartama alatt a gyapjú-utcai német színházban. * (Nilsson Krisztina,) a „svéd csalogány“ pert indított férjének családja, a Rouzeaucsalád ellen. Az énekesnő ugyanis Rouzeau urnak magánvagyonából 247,000 frankot adott, s Rouzeau úr ezt a pénzt elspekulálta. Minthogy a Rouzeaucsalád nagyon gazdag, Nilsson reménye, hogy elpocsékolt pénzét vissza fogja kapni. *(Romocsa Ilona növendékei) május 3-án délután 3 órakor tartják zongoravizsgálatukat (VIII. kerület kis-templom utca 6. sz. alatt.) * (A magyar dalcsarnok) a munkálatok gyors előhaladása dacára csak kedden május hó 5-én lesz megnyitható. Solymosi Elek személyzete már teljes számban van. Dally Luiza francia énekesnőn kívül még szerződtette Paine Ira amerikai kapitány műlövőt. A személyzet áll: 14 nő, 5 férfi, 10 ballerina és 18 zenészből. * (Magyar színészet Dél-Magyarországon.) Bácsmegyében, Jankovics Aurél főispán kezdeményezésére nagyobbszabású mozgalom indult meg, amelynek célja az ottani színügy állandósítása és a megye négy városából (Szabadka, Baja, Zombor és Újvidék) alakítandó színi kerület szervezése. A főispán terve szerint ily módon elsőrendű s a fokozottabb műigényeknek is megfelelő társulat működhetnék a színkerület városaiban s mig a társulat a téli idényt Szabadkán töltené, a tavaszi és nyári hónapokban biztos keresetforrásra találna a megye másik három törvényhatóságánál. Jankovics főispán e terv ügyében már néhány hét előtt megindította a mozgalmat Szabadkán, hol az általános visszhangra talált. Most — mint lapunknak írják — Baján folytatja a szép célú agitációt s az ottani értelmiség kiválóbb tagjaiból álló értekezlet elé terjesztette nézeteit. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a javaslatot s elhatározta, hogy a városi tanácshoz átiratot intéz, amelyben nyári színkör építését szorgalmazza. Az értekezlet továbbá kimondta, hogy a szabadkai színi kerülethez csatlakozni óhajt. * (Dürer Albert élete és művészete.) Új művészi vállalat első füzete jelent meg Divald Károly műintézetében. „Dürer Albert élete és művészete“ ez, mely húsz füzetben fogja bemutatni a tizenötödik század nagy mesterének mintegy százhúsz kiválóbb metszetét. A szöveget Szendrei János dr. írja, ki az első füzetben előszót közöl, röviden jellemezve a magyar eredetű Ajtóscsalád híres tagjának, Dürer Albertnek művészetét s elmondva életének főbb adatait. A füzet első lapja a művész saját metszetü arcképét tünteti fel, tiszta nyomásban, művészi kivitelben. Még négy lap csatlakozik hozzá, Dürer öt művének fényképnyomatával. Köztök a paradicsomi kép , az első emberpár vétkezése. 3 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar heraldikai és genealógiai társaság) ma délután 5 órakor Nagy Imre társulati alelnök elnöklete alatt az akadémia Kisfaludy-termében választmányi gyűlést tartott. Első tárgyát Fehérpataky László társulati titkár olvasta fel Nyáry Albert úrnak: „A pecsétek mint a heraldika kútfői“ című széles ismeretkörrel írt tudományos értekezését. Az éljenzéssel fogadott értekezés után az elnök Szalay József társulati tag elhunytáról emlékezett meg, kinek emlékét indítványára, a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökíteni határozá. A választmányi ülést zárt ülés követte. * (A „Magyar Szalon“) májusi füzete nagyrészt az országos kiállításnak van szentelve. 6 e 1- 1 éri Mórir róla csevegést, s csevegése gazdagon meg van rakva illusztrációkkal, melyek a különböző kiállítási épületeket ábrázolják. A füzet élén Rezső trónörökösnek a kiállítás protektorának arcképe látható, utána következnek Széchenyi Pál miniszter, Matlekovics államtitkár, Zichy Jenő gr. és Schnierer Gyula arcképei. Jókai Mór bevégzi „Száz leány egy rakáson“ című regényét. írnak még e füzetbe: Tolnai Lajos, Szana Tamás, Tóth Béla, Hevesi József, Desewffy Arisztid, Scossa Dezső, Krisch János (a műegyetem rektora, természetrajzi csevegész) Rákosi Viktor, Bartók Lajos, Kovács Sándor stb. Ha a cikkek címeit is fel akarnék sorolni , ez nagyon sokat adna ki. A névsorból is kitűnik, hogy a füzet tartalmas, gazdag, magas színvonalú. Ára 60 kr. * (Új könyvek.) 1. A humoros, Ohner György regénye, mely a nemzeti színházban Vasgyáros cím alatt nagy hatással adatik, megjelent a Révai testvérek kiadásában. 2 kötet, ára 2 frt 50 kr. — 2. A zöld asztal mellől, karcolatok jogi dolgokról és a bírósági teremből, irta Futó Ferenc, akitől a mi lapunk is közölt ügyes dolgokat. Ára 1 frt. — 3. A porban született, regény 2 kötetben, irta Beniczkyné Bajza Lenke. Ára 2 frt. — 4. Hosszú estékre, novellák Munkácsi Kálmántól.