Budapesti Hírlap, 1885. május (5. évfolyam, 119-148. szám)

1885-05-01 / 119. szám

1885. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (119. sz.) • vonal 75 krral drágább, a nagyváradi 56­­ krral drágább, a dombóvári 48 krral drá­gább és a zsolnai 36 krral drágább a­­ kiállítási vendégeknek, mint a körutazóknak. Ezenkívül a kiállítási vendég jegye futár- és gyorsvonatra nem érvényes és nem váltható bár­mikor ! Ez összehasonlításnál egyébiránt még egy másik körülmény is feltűnő: az, hogy épen a magyar kir. államvasutak jegyei legdrá­gábbak. Ha — mint kimutattuk, — a kiállítási jegyek nem olcsóbbak, hanem drágábbak a kör­utazási jegyeknél, akkor bátran kérdezhetjük, a hazai vasutakat: h­o­l van ama kedvezmény, melyet önzetlenül, kiállításunk érdeké­ben szavaztak meg. A magyar államvasutak ez év elején azt híresztelték, hogy a Budapestre utazók a kiállítás egész tartama alatt 500/?-os mérséklésben fognak részesülni. Kérdjük, miért állott el az igazgatóság e szándékától és miért nem vette rá a többi vasutakat, hogy ugyanily kedvezményt engedélyezzenek ? Hisz igazgatójuk elnökölt amaz értekezleten, melynek tárgya a kiállítás látogatói részére nyújtandó kedvezmény volt. Mit szól mindezekhez a kiállítási bizottság ? Mentségére alig hozhat fel valamit, ha csak azt nem, hogy tagjainak nagy része nem igen törő­dött tisztségével és csak akkor jelent meg a ki­­állítási téren és az igazgatósági épületben, midőn a szabadjegyek kiadására és átvéte­lére került a sor. Schnierer miniszteri tanácsos úr is nagyon felületesen ta­nulmányozhatta más országok kiállításait és a kiállítások rendezésével összefüggő teendő­ket; vagy nem tűnt fel neki, hogy legutóbb a turini kiállítás alkalmával az olasz vas­utat általánosan 50 és egyes napo­kon 75%/6­ os mérséklést léptettek életbe? Az országos kiállítás megnyitásától ugyan már csak rövid 24 óra választ el bennünket, de ez az idő elegendő arra, hogy a bizottság a köz­lekedési miniszter útján vasutainknál és főleg a magyar államvasutaknál odahas­son, hogy a Budapestre utazók a kiállítás egész tartama alatt 50 százalékos mérséklésben részesüljenek, ha a menetjegygyel legalább egy belépti jegyet is váltanak. Éber figyelemmel fogjuk kísérni a kiállí­tási bizottság eljárását továbbra is, s reméljük, hogy figyelmeztetésünket, mely a kiállítás érde­két tartja szem előtt, elhatározásaiban fontolóra veendi. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Koháry István gróf-féle sze­gény-alapítvány alapító oklevelét a kormány jóvá­­hagyván, a tanács intézkedett, hogy az alapító levél intézkedéséhez képest a tőkének rendelkezés alatt álló kamarai szent Háromság vasárnapja körül az I. vagy II. kerületben lakó apátián-anyátlan árva­gyermekeknek, vagy ugyanott lakó oly szegények­nek osztassanak ki, akik önhibájukon kívül vesztet­ték el a vagyonukat. Ez idő szerint rendelkezésre áll 314 frt 60 kr., amely összeg négy egyén közt fog megosztatni, fejenként 78 frt 65 kijával. A ta­nács felhívta az I. és II. kerületi elöljáróságokat, hogy hirdetmény útján hozzák a közönség tudo­mására, hogy aki pályázni akar, 8 nap alatt jelent­kezzék. — A fővárosi nagy kölcsön. A pénz­ügyi bizottság előterjesztését a fölveendő nagy köl­csönről a tanács mai ülésén tárgyalta és elfogadta egész terjedelmében a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint a közgyűlés szabad kezet hagy fenn magának arra nézve, hogy a 20, illetőleg egyelőre 10 milliós kölcsönt minő részletekben bocsássa ki s vegye föl.­­ A városi dijnokok és óradíjas tan­erők folyamodványt nyújtottak be a tanácshoz, hogy a minisztérium által megtagadott fizetési drágasági pótlékot számukra segély alakjában folyósítsa. A ta­nács elvben helyet adott a kérelemnek, de hogy teljesen tiszta képet nyerjen az összegről, ami kö­rülbelül a drágasági pótléknak megfelel, egyelőre fölhívta a számvevőséget ennek a kiszámítására. Ha ez a kimutatás elkészül, a tanács a pénzügyi bizottság útján a közgyűlés elé fogja terjeszteni ja­vaslatát. — A szárazság és a soroksári Dunaág. Az uralkodó nagy szárazság következtében a sorok­sári Dunaág annyira eliszaposodott, hogy vizét telje­sen élvezhetetlennek jelezték a lakosok. A jelentés alapján T­a­h­y főjegyző értesítette W­a r­t­h­a Vince egyetemi tanárt az eliszaposodott ág megvizs­gálása végett, hogy szükség esetén a megye a kor­mányhoz forduljon a zsilipek megnyitásáért. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — Orsz. magyar kertészegye­sület. A budapesti műkertészek és kertkedvelők egy már régen érzett hiányt akarnak pótolni, jelen­­leg egy országos kertészegyesület alapításán fára­doznak, s e tekintetben legközelebb gyűlést hívnak egybe, melyen úgy a kertészek, mint a kertészet iránt érdeklődők szívesen láttatnak.­­ A budapesti szatócs-ipartársulat tegnap Diviaczky János elnöklete alatt tartotta meg rendes évi közgyűlését. Elnök megnyitó beszédében kiemelvén az intézet felvirágzását, mely legnagyobb részt a hírlapirodalom támogatásá­nak köszönhető s ezért a hírlapb­ól nyugdíj­intézet javára az ülés végén indítványt tesz, mely szerint a nyugdíjintézet javára 30 frt szavaztatott meg. Az igazgatósági jelentés szerint az intézet vagyona 15.730 frt 29 krt, az öz­vegyalap 1100 frtot tesz ki. Az igazgatóság által ajánlott alapszabályok módosítása elfogadtatott s e szerint az eddigi cég „Első budapest-fővárosi közép- és kiskereskedők társulata“ címre változtatott át. Megválasztottak újra: elnöknek Diviaczky János, alelnöknek Politzer Ignác s még 24 választmányi tag. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET, * (A várszínházban) ma este volt az utolsó előadás. A színház tagjai „A falusiakéban Szigeti József vígjátékéban búcsúztak volna el, ha lett volna kitől. — A szereplők Balogh Etel k. a., Makó és Szirmai mindamellett jó kedvvel és sok igyekezettel játszottak. Szirmai, ki a vár­­színházi közönségnek kiváló kedvence volt, egy nemzeti szinű szalagos babérkoszorút kapott a szín­ház bérlőitől. — Holnaptól kezdve a várszínház személyzete a gyapjú-utcai színházban tart előadá­sokat.* (Ú­j népszínműve­k.) A várszínház igazgatósága a napokban két új népszínművet foga­dott el előadásra. Az elsőnek a címe: „A bujtogató“ énekes népszínmű három felvonásban. E művet Adorján Sándor és Porzsolt Kálmán közö­sen írták. A másik mű R­a­d­ó Antal dr. „A más bűne“ című három felvonásos népszínműve, melyhez Steiger Lajos dr. Írja a zenét, ki egy pár dalá­val újabban föltünést keltett zenészeti körökben. — Mind a két új népszínmű a gyapjú-utcai német szín­házban kerül színre, F e 1 e k i rendezése mellett, a jövő hó folyamán. * („Rip van Winkle“ Félegyházán). F­é­l­e­g­y­há­z­i levelezőnk írja : Pesti Ihász Lajos jónevű vidéki színigazgató városunkban időző társulata ápri­lió 28-án másodszor hozta színre „Rip van Winkle“-t. Kiváló érdeket kölcsönzött az előadás­nak, hogy a címszerepben Molnár László, a sze­gedi volt színház tagja lépett fel, mint vendég s mutatta be tehetségét szülővárosának. A közönség zsúfolásig megtörte a színházat, mely mutatja, hogy Félegyházán mennyire érdeklődnek Molnár iránt. S elmondhatjuk, hogy Molnár úr a hozzá­kötött várakozásoknak meg is felelt. Drámai erővel teremtette meg az alakot, mely sok helyütt művészi magaslatra emelkedett, s általában ez első fellé­péséről csak elismeréssel szólhatunk. Rövid pár hó­nap alatt, amióta t. i. Molnár, mint egészen kezdő a színpadra lépett — igen nagyot haladt. És ha még vannak is fogyatkozásai, milyenek a taglej­tésnek és testtartásnak bizonyos merevsége , annyi bizonyos, hogy előtte igen szép jövő áll. A közön­ség nem győzött neki tapsolni — még nyílt jelene­tekben is. Tisztelői csokrokkal és egy pompás ko­szorúval is meglepték a vendéget. Jól játszottak még Mátrainé Nagy Linda asszony Lisbetben és Dobó Sándor, Derrick polgármester szerepé­ben. Molnár úr másodszor május 1-én fog fel­lépni Iskarioth címszerepében. * (Az első magyar előadás)­a g­y a p­­­u-u­tcai néme­t színházban hol­nap, pénteken este lesz. Szigligeti Edének és Balázs Sándornak rég nem adott népszínműve a „Strike“ kerül ez alkalommal színre. Blaha Lujza asszony fogja Szikrádét s Feleki Miklós Lajost szemé­­lyesíteni. A német társulat még ma este is tartott előadást. Feleki Miklós a színházat tényleg csak holnap délelőtt veszi át, a­midőn is 10 órakor lesz az első magyar próba. A színházon semmi lényeges átalakítást nem eszközöltek, az egyes helyek felírá­sai magyar és német szövegűek, a belépőjegyek csak magyarul nyomatvák, s a jegy­szedő és segédszemély­zet közül csupán azok tartattak meg, kik a magyar nyelvet bírják. A színház az ideiglenes megmagya­­rosodás idejére új magyar nevet nem fog kapni,­­ miután Lesser igazgató szerződésileg kikötötte, hogy a „német“ jelleg a cimen megtartassák s a szinla­­pokon jelezve legyen, hogy Feleki magyar színtár­sulata csupán vendégszerepel az országos kiállítás tartama alatt a gyapjú-utcai német színházban. * (Nilsson Krisztina,) a „svéd csalo­gány“ pert indított férjének családja, a Rouzeau­­család ellen. Az énekesnő ugyanis Rouzeau urnak magánvagyonából 247,000 frankot adott, s Rouzeau úr ezt a pénzt elspekulálta. Minthogy a Rouzeau­­család nagyon gazdag, Nilsson reménye, hogy elpo­csékolt pénzét vissza fogja kapni. *(Romocsa Ilona növendékei) május 3-án délután 3 órakor tartják zongoravizs­gálatukat (VIII. kerület kis-templom­ utca 6. sz. alatt.) * (A magyar dalcsarnok) a munká­latok gyors előhaladása dacára csak kedden május hó 5-én lesz megnyitható. Solymosi Elek sze­mélyzete már teljes számban van. Dally Luiza francia énekesnőn kívül még szerződtette Paine Ira amerikai kapitány műlövőt. A személyzet áll: 14 nő, 5 férfi, 10 ballerina és 18 zenészből. * (Magyar színészet Dél-Magyarországon.) Bácsm­­egyében, Jankovics Aurél főis­pán kezdeményezésére nagyobbszabású mozgalom indult meg, amelynek célja az ottani színügy állan­dósítása és a megye négy városából (Szabadka, Baja, Zombor és Újvidék) alakítandó színi ke­rület szervezése. A főispán terve szerint ily mó­don elsőrendű s a fokozottabb műigényeknek is megfelelő társulat működhetnék a színkerület váro­saiban s mig a társulat a téli idényt Szabadkán töl­tené, a tavaszi és nyári hónapokban biztos kereset­forrásra találna a megye másik három törvényható­ságánál. Jankovics főispán e terv ügyében már néhány hét előtt megindította a mozgalmat Szabad­kán, hol az általános visszhangra talált. Most — mint lapunknak írják — Baján folytatja a szép célú agitációt s az ottani értelmiség kiválóbb tag­jaiból álló értekezlet elé terjesztette nézeteit. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a javaslatot s el­határozta, hogy a városi tanácshoz átiratot intéz, amelyben nyári színkör építését szorgal­mazza. Az értekezlet továbbá kimondta, hogy a sza­badkai színi kerülethez csatlakozni óhajt. * (Dürer Albert élete és művészete.) Új művészi vállalat első füzete jelent meg Divald Károly műintézetében. „D­ürer Albert élete és művészete“ ez, mely húsz füzetben fogja bemutatni a tizenötödik század nagy mesterének mintegy százhúsz kiválóbb metszetét. A szöveget Szendrei János dr. írja, ki az első füzetben előszót közöl, röviden jellemezve a magyar eredetű Ajtós­család híres tagjának, Dürer Albertnek művészetét s elmondva életének főbb adatait. A füzet első lapja a művész saját­ metszetü arcképét tünteti fel, tiszta nyomásban, művészi kivitelben. Még négy lap csat­lakozik hozzá, Dürer öt művének fényképnyomatá­val. Köztök a paradicsomi kép , az első emberpár vétkezése. 3 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar heraldikai és ge­nealógiai társaság) ma délután 5 órakor Nagy Imre társulati alelnök elnöklete alatt az aka­démia Kisfaludy-termében választmányi gyűlést tar­tott. Első tárgyát Fehérpataky László társulati tit­kár olvasta fel Nyáry Albert úrnak: „A pecsétek mint a heraldika kútfői“ című széles ismeret­körrel írt tudományos értekezését. Az éljenzéssel fogadott értekezés után az elnök Szalay József társulati tag elhunytáról emlékezett meg, kinek emlékét indítvá­nyára, a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökíteni határozá. A választmányi ülést zárt ülés követte. * (A „Magyar Szalon“) májusi füzete nagy­részt az országos kiállításnak van szentelve. 6 e 1- 1 é­r­i Mór­ir róla csevegést, s csevegése gazdagon meg van rakva illusztrációkkal, melyek a külön­böző kiállítási épületeket ábrázolják. A füzet élén Rezső trónörökösnek a kiállítás protektorának arc­képe látható, utána következnek Széchenyi Pál mi­niszter, Matlekovics államtitkár, Zichy Jenő gr. és Schnierer Gyula arcképei. Jókai Mór bevégzi „Száz leány egy rakáson“ című regényét. írnak még e füzetbe: Tolnai Lajos, Szana Tamás, Tóth Béla, Hevesi József, Desewffy Arisztid, Scossa Dezső, Krisch János (a műegyetem rektora, természetrajzi csevegész) Rákosi Viktor, Bartók Lajos, Kovács Sándor stb. Ha a cikkek címeit is fel akarnék so­rolni , ez nagyon sokat adna ki. A névsorból is kitűnik, hogy a füzet tartalmas, gazdag, magas szín­vonalú. Ára 60 kr. * (Új könyvek.) 1. A humoros, O­h­n­e­r György regénye, mely a nemzeti színházban Vas­gyáros cím alatt nagy hatással adatik, megjelent a Révai testvérek kiadásában. 2 kötet, ára 2 frt 50 kr. — 2. A zöld asztal mellől, karcolatok jogi dol­gokról és a bírósági teremből, irta Futó Ferenc, akitől a mi lapunk is közölt ügyes dolgokat. Ára 1 frt. — 3. A porban született, regény 2 kötetben, irta Beniczkyn­é­ B­a­j­z­a Lenke. Ára 2 frt. — 4. Hosszú estékre, novellák Munkácsi Kálmántól.

Next