Budapesti Hírlap, 1885. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)

1885-08-01 / 209. szám

1885. augusztus­­i SUBAPESTI HI­SLAF. (209. sz.) elött folyt a diskusszió, vájjon Ferry az 50 milliónyi hitel megszavazása előtt vagy után bukjék-e. Buká­sára nézve azonban mindnyájan megegyeztek. Ta­lán valaki dementálni akar ? Nem, a szélső­bal volt az, melyből a Ferrynek vád alá helyezé­sére vonatkozó indítvány kiindult. (Gúnyos felkiál­tások a középen. (Szónok igen izgatottan.) Az, aki a vádat emelte, oly ember, aki tűzben állt s akinek­­a nemzeti temetést megszavazták. E férfiú azt kér­dezte, vájjon senki sem fog-e találkozni hogy azt a Szomorú egyéniséget, aki Franciaországot annyi meg­alázásnak és szerencsétlenségnek vitte eléje, a vád­lottak padjára helyezze? Látni szeretném, vájjon lesz-e bátorsága Ferry úrnak Courbet tengernagy temetésén megjelenünk (Lárma és tetszés.) Clémen­­ceau azzal végzi beszédét, hogy bizalommal viselte­tik a jelenlegi kormány iránt, de tudni szeretné, hogy az Ferry- vagy Brisson-kormány-e. (Élénk hosszas tetszés a baloldalon.) Cassagnac nem a cenzúra miatt panasz­kodik, mert azt ő megérdemelte, hanem a­miatt, hogy a szabályzatot nem mindenki ellen alkalmazzák. Csak az imént fenyegette két republikánus egymást. Vagy talán ez a köztársasági erők egyesítése? (Ka­caj.) A republikánusok egyesülése verekedéssel kez­dődik ? (Kacaj.) Szónok nem köveli, hogy a rend eme megza­­varósa ellen a szabályokat alkalmazzák, mert mindez csak azt mutatja... Elnök: Miután a hangulat már lecsillapo­dott, nem látom át, miért kell ezt az ügyet újra fel­bolygatni. (Tetszés.) Általános érdeklődés között kezd szólni B r i­s­­:V o a miniszterelnök : Nemrég, mondá, arra kérte a kamarát, hogy hagyjon föl a retrospektív vitákkal, mert azokból nincs haszna sem a kamarának, sem a köztársaságnak. (Tetszés.) Még egyszer appellál az egységre , az összes köztársasági erőket egyesíteni, ez a föladat, melyet mindaddig fog követni, míg ,célt nem ér. Nem hiheti, hogy ez az egység csak illúzió. (Élénk taps. Spuller: Ön, mint hazafi és kormány férfi beszél.) A kormány 12 milliót akér Madagaszkár részére. Hogy ez a követelés igazoltassék, nem szükséges a gyarmatpo­litika elméletét fejtegetni. Csak azt kell nézni, mit kíván Franciaország érdeke. Franciaországnak van­nak régi- és új gyarmatai. Mind a kettőt drága és a jövő fogja megmutatni, vájjon nagyon drágán vásá­roltattak-e meg. (Tetszés.) A statisztikával együtt nem lehet itt boldo­gulni. A gyarmatokkal egybe van kötve Franciaor­szág becsületének és érdekeinek egy része. A kor­mány nem akarja feladni az eddigi gyarmatokat,­­ akár új hódításokat, csakis Franciaország birtokát nem akarja érintetlenül fentartani és oly intézkedéseket hozni, hogy a gyarmatok kevés költséggel sokat jö­vedelmezzenek. A szünet alatt a kormány javaslato­kat fog készíteni és azokat majd az új kamara elé terjeszti. Most azonban kéri, hogy fejezzék be a hosz­­szúra nyúlt vitát, mert csak újabb viszálykodásra szolgáltat okot (Hosszasan tartó általános tetszés.) A hitel 291 szóval 142 szavazat ellen, meg­adatott.­­ Az V. kerületi polgári kör vá­lasztmánya tegnap tartotta díszes uj helyisé­geiben — a Tüköry-palotában — első ülését, mely dacára a nyári idénynek, igen látogatott, volt. A vá­lasztmány elhatározta, hogy egy felállítandó keleti múzeum ügyét támogatni fogja s a kérdés tanul­mányozására s emlékirat szerkesztésére bizottságot küldött ki. — Az országos ügyvédi értekez­let, szakbizottsága ez év augusztus hó 3-án a bu­dapesti ügyvédi kör helyiségében (Ferenciek bazár­épület) d. e. 11 ór­akor ülést tart. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — Értesítés az I-ső budapesti 1848/9. honvéd­­aggharcos egyesület t. tagjainak. A főváros nagy­­tekintetű tanácsa ez évi 28719. és 29924. sz. végzé­sében azt határozta el, hogy az aug. 2-ára kitűzött közgyűlés napirendje lesz : „A jelenlegi tisztikar és választmány letétele és új tisztikar és választmány megválasztatása.“ Miután Kralik Ferenc elnök ezen tanácsi határozatnak eleget nem tett, a­mennyiben a jogosultakat a közgyűlésre meg nem hívta, a nem jogosultakat pedig igen. Ezen oknál fogva a VII. kerületi elöljáróság az aug. 2-ra kitűzött közgyűlést beszüntette és a másik közgyűlést aug. 9-re tűzte ki, melyre a meghívókat a jogosult tagoknak saját hatáskörében szét fogja küldeni. Tisztelettel felkér­jük a szavazati joggal biró egyesületi tagokat, nem aug. 2 án, hanem aug. 9 én a VIII. kerületi elöl­járóság meghívója szerint a közgyűlésre megjelenni. Schubert János 63 érdektársai. — A kisded nevelők őrs­z. egye­sül­e­t­e évi közgyűlését augusztus hó 21-én és a következő napokon fogja megtartani a következő napirenddel : 21-én reggel 8 órakor nyilvános gya­korlati munkafoglalkozás 3—6 éves kisdedekkel. 10 órakor a közgyűlés megnyitása. 22-én reggel 8 óra­kor . Eszmecsere az előző napi gyakorlati foglalko­zás fölött. Fölolvasások , még­pedig : 1. Székely Gábortól (Szeged) „A rendelkezésünkre álló eszkö­zök helyes fölhasználásával miként lehet a kisded­­nevelő-intézetek növendékei közt a megkívántató fegyelmet fönntartani ?“ 2. Molnár Mária (Mező- Berény) „A kegyeletes érzés fejlesztéséről az óvo­dában.“ 3. Székely Géza (Nagy-Kanizsa) „Fré­­bel Frigyes nevelési rendszere viszonyítva a kisded testi­ és lelki fejlődésének törvényeihez.“ Végül tiszt­­újítás. Délután 3 órakor testületileg megtekintik az országos kiállítást, mely alkalommal P. Szathmáry Károly a hangverseny-teremben fölolvasást tart a kisdebnevelésről. A szemlét társas búcsú-estély fejezi. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Megjelent:) „Számoló k­ö­n­y­v“ a népiskolák számára, írta M­o­c­s­i­k Ferenc dió, a 18-ik kiadás után átdolgozta Orbók Mór a po­zsonyi m. kir. állami tanítóképzőint­ézet rendes ta­nára. Az előttünk fekvő Számolókönyv összes fel­adványait szorosan a gyakorlati élet, nevezetesen a háztartás, ipar és kereskedelem köréből meríti s azoknak megoldását mindig következtetés útján, itt­­ott pr­aktikus mesterfogások által eszközölteti, az emlékező tel­etség folytonosságát fejlesztő úgyneve­zett fej­beli számvetést folyton alkalmazza s a kré­tának és ceruzának csak szükség esetén enged tért. A metrikus rendszert, mint a gyakorlati számolás alapját — négy füzetben keresztül olyan remek fo­kozatossággal s kitűnő alkalmazással tárgyalja, hogy reményünk lehet az iránt, hogy fiatal számvetőink, e könyvek használása mellett, annak teljes ismere­tére jutnak s nem kellene bosszankodva néznünk, hogy az osztályok egész során át­vergődött tanulók a metrikus rendszerről csak homályos fogalommal birknak. Az egész 6 füzetből áll; az első 3 füzet 20 kr., a 4 ik 24 kr. az 5-ik (kettős) füzet 40 kr. Meg­jelent Bpesten és Pozsonyban Drodtleff Rezsőnél (Heckenast utóda). * (Uj könyek.) „Anglia története korunk­ban“ Mr. C­a­r­t­h­y­ez ismert jeles művét tudva­levőleg a tud. akadémia könyvkiadó bizottsága ma­gyar nyelvre fordittatja. A nagy munkának első kötete most jelent meg. For­ditotta Szász Béla a vaskos kötet ára 3 frt. — A herényi asztrofizikai obszer­vatórium sarkmagasságának meghatározása, cím alatt Gothard Jenő értekezése, mint a tud. akadé­mia III­­k osztályának kiadványa megjelent. Ára 20 kr. — A tud. akadémia legutóbbi közgyűlésének tárgysorozata , Pulszky Ferenc megnyitója, Fraknói titkári jelentése, Trefort miniszter emlékbeszéde Lónyay Menyhért gr. felett, Fodor József érteke­zése s a jutalomtételek foglaltatnak, külön füzetben most jelent meg s ára 80 kr. A párisiak nálunk. A párisi írók és művészek fo­gadtatása ügyében a főváros kiállítási bizottsága ma Gerlóczy polgármester elnöklete alatt ülést tar­tott. Jelen voltak Királyi Pál, Cséry Lajos, Ország Sándor, Pulszky Ferenc, Thaisz Elek, Posner K. L., Forgó, Sch­nierer Gyula dr., Heinrich, Pulszky Ká­roly, Szemere Attila, Thallóczy Lajos, utóbbiak az Írói kör képviseletiben. Elnök utalt arra, hogy már eleinte, mikor a kiállítás megnyíltakor a törvényhatóság a külföldi vendégek fogadására 25.000 frtot szavazott meg, kü­lönös tekintet volt a francia vendégekig, kiknek ér­­keztét már előre reméltük. Midőn a magyar k­ék társasága Párisban két év előtt Pulszky Ferenc veze­tése alatt megfordult, oly fogadtatásban, sőt ünnepelte­­tésben részesült, hogy a francia vendégek fogadtatása most, kell, hogy nálunk is méltó legyen ahoz, a­mit a mieink Párisban tapasztaltak. Különben is a tár­saság, mely kiállításunkat fölkeresi és megragadja az alkalmat, hogy fővárosunkat és hazánkat megis­merje, oly neves embereket, oly előkelőségeket fog­lal magában, mint Lesseps, Ulbach, Massanet, De­libes stb. A kiállítás országos bizottsága tudatta, hogy a fogadtatásban szintén hivatalosan részt vesz. Elnök elmondta ezután, hoogy a programm ér­tesülése szerint körülbelül ez volna: érkezés augusztus 9-dikén (vasárnap) valószínűleg a déli órákban. Az ünnepies fogadtatás után mely a hajókiállásnál történik, elszállásolás hotelek­ben s este 7 órakor 60--70 személyre szűkebb ebéd a Frobnerben. Hétfőn augusztus 10-én d. e. 10 órakor az írói körben jönnek össze a vendégek, honnan nullás­ reggeli elköltése után az Andrássy­­úton át bérkocsikon a kiállításba hajtatnak, hol ünnepies fogadtatás és kalauzolás vár reájuk. Ez elfoglalja az egész napot. Este a nemzeti szín­házban díszelőadás Dreyfuss egy vígjátékéval. Elő­adás után az írói kör által a nemzeti múzeumok oszlopcsarnokában soirét adatik hideg ételekből. Egy alkalommal tán a múzeumkert villámmal is lesz világítva. Kedden augusztus 11-én további kirándulások lesznek a város nevezetességei (köztük a Margitsziget) megtekintésére. Este díszelőadás az operában, hol Massenet „Heródiás“-ából adnak elő egy részt, s Delibes-nek egy darabját. Szerda, augusztus 12-ike szabad nap,melyet a vendégek valószínűleg a kiállításnak szentelnek. Este a kiállítás területén a főváros bankettje. A következő napok kirándulásokra lesznek fentartva, nemcsak a főváros környékének, ha­nem az országnak is megtekintésére. Terv­ben van Mezőhegyes, Szentes, Szeged, Dobsina, Tátrafüred. Elnök emez előadása után, mely a program­­juot fővonásaiban foglalja csak magában, Szemere Attila ismertette hosszabban az írói kör tevékeny­ségét ez ügyben, előadta a vendégek névsorát, kik mindössze 39-en lesznek, s köztük a Times és Mor­ning Post angol lapok és Union Belge belgiumi lap szerkesztői is. Pulszky Károly pedig azt mondá, hogy a franciák itt tartózkodása a párisi utat is be­leszámítva, 13 napra terjed. Az előzetesen megbe­szélt programmot a bizottság elfogadta, s a részletek megállapítására s végrehajtására kisebb bizottsá­got küldött ki, melynek tagjai a főváros ré­széről Királyi Pál, Országh, Forgó, Szabó Ká­roly jegyző ,­­ az írói kör részéről Pulszky Ferenc, Paulay, Várady Antal, Szemere Attila, Pulszky Károly. A bizottság elfogadta még Mérő János indítványát, hogy, mivel a vendégek hosszabb ideig lesznek itt, egy délután ránduljanak ki a Svábhegyre, a költségekhez a főváros hozzá­­járulásakép megszavazott hatezer forintot, elhatá­rozta, hogy a hajónál a második üdvözletét mond­ják a főváros nevében s ezzel az ülés véget ért. Az előpataki fürdő, Előpatakra egyik vidéki lap azt a megjegyzést tette, hogy olyan mint egy vén kisasszony: mitalán szépitgetik, csinosítják, csakhogy a púder kissé sokba kerül. S ez igaz is. De nagyon kellemesen lepi meg a vendéget, kivált­ása az utolsó pár évben nem járt, itt, hogy milyen divatos hölgyet faragtak a vén kisasszony­ból. A közlekedő utat elzár­ták, helyette a fürdőn kívül, a kertek mögött építettek egy­mást, a régi helyét, ott, hol a főkút áll, gyönyörű virágágyak foglalják el, több épületet, mely a csin és szépség útjában állott, lerontottak, kívül a déli szélen egy kedves tavat csináltattak, hová Nemes János gróf épített egy csinos villát ; az északi szélen a fürdőt elhányták, s helyébe egy sok ezerbe kerülő remeket építenek. És ez mind helyén való. A világon egy or­szág sem oly gazdag ásvány­vizekben, mint ez a mi kis Erdélyünk, s mégis világhírűvé egyet se tud­tunk tenni, mind ez ideig. Élőpatak megérdemli, hogy azzá legyen. Élőpatak vizét dicsérni ma már felesleges. Legcsattanósabb dicséret a roppant fogyasztás. Reggeltől késő estig szakadatlan töltik és hord­ják. A vendégek kecsketejjel, de legnagyobb részt tisztán isszák. Reggel pont 6 órakor kez­dődik a kúra. A kutak kinyitva, a sétány kita­karítva, s ki-ki poharával sétál, hallgatja a zenét s negyedór­ánkint iszik egyet. Szokás szerint első reg­­gel csak egy pohárral, másodikon már kettővel s igy tovább egész 6—7-ig. Forrás 4 is van. Legnevezete­sebb az u. n. főkut, a legtöbb vendég ezt használja, kettőt közönségesen csak alsókutnak h­ívnak, hanem már a negyediknek neve van. Most egy éve volt a hivatalos keresztelő egész pompával és nagyszerű ünnepséggel. József főherceg tavaly itt utazván keresztül, az igazgatóság fehasználta az alkalmat s felkérte a keresztapaságr­a. A főherceg ezt elfogadta s a kutat Józsefkutnak meg is keresztelték. Mind a négy kút vizét nagy sikerrel használják gyomorbe­tegség ellen. Vendéglő kvantum szálisz, postája naponkint kétszer is közlekedik a földvári vasúti­ állomás és S.-Szt.-György felé, úgy távirdája is. A vasúton jövő vendégnek Földváron kell leszállani, hol kocsit mindig kapni, de ami term­észetesen, még­sem in­volválja, hogy vasu­tat nem kellene építeni. Ennek a hiányát bizony érzi Előpataka, különösen az új menetrend következtében. Földvárra érkezik a vonat este 8­ órakor, tessék most ott kocsi után látni — ha az indóházban halni nem akar, onnan szép sötétbe megérkezni s akkor ha lehet befészkelődni. Időtöltésben sincs hiány. A minap a vörös ke­resztesek rendeztek egy tombolával összekötött mu­latságot. Most ismét készül egy, a melylyel mi há­­romszékiek úgy vagyunk, mint az én Hory Farkas barátom a kalabiztásszal, t. i. ő örökké azt ügyelte, hogy ki az első, s a végén ki volt a hibás. No, majd megválik. Ezenkívül úgy hallom, hogy Pol­gár Károly is ide készül a színtársulatával. ”

Next