Budapesti Hírlap, 1885. november (5. évfolyam, 300-329. szám)

1885-11-01 / 300. szám

1881 november 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (300. sz.) SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Vidéki színészet.) Miskolcon M­e­­­c­z­e­r Gyula alispán kezdeményezésére moz­galom indult meg szinügygyámolitó egyesület alakí­tása iránt, melynek célja az ottani színigazgatót anyagilag és erkölcsileg támogatni. — Pajor Emilia operetténekesnő megvált Jakab Lajos színtársulatától s férjhez ment Handó százados kir. kamaráshoz. Nyitrán múlt szombaton kezdte meg a téli szezont S a a g h y színtársulata a „Vas­­gyáros“-sal. * (Patti nem jön.) Patti Adelina aligha teszi meg tervbe vett európai körútját. Imprezáriója tapogatózott, előre a különböző igazgatóknál, de ezek nem hajlandók annyi tiszteletdíjat megajánlani, a­mennyit a díva kíván. Patti a körút helyett való­színűleg Lissabonba megy vendégszerepelni. * (A betiltott Zola.) A színdarabnak, melyet Zola, Busnach-kal társaságában „G­erminál“ című regényéből írt, Gabiét­ francia közoktatás­­ügyi miniszter betiltotta, mint olyant, a­mely a ha­tóságok ellen lázít. Zola ez alkalomból a „Figaro“­­ban fulmináns cikket ír a miniszter ellen; a cikk Zolának meglehetős önbizalmáról tesz tanubizonysá-­­ got, s arról a hitéről, hogy a világ sorsa az ő da-­­­rabjain meg. Miután a gúny és gorombaság­ ­ bocsátani a javaslatokat, indítványozta, hogy e kérdé­sek itt ne tárgyaltassanak, hanem küldessék ki egy vegyes bizottság, mely az illetékes bizott­­ságok küldötteiből alakulva, a tanácsnak mutassa be jelentését. Az indítványhoz majd minden tag szólt s mindenki hozzájárult; a tett nyilatkozatok mutat­ják, hogy a városligetben a status quo ante többé helyre nem állhat s okvetlen fenmarad az iparcsar­nok, a műcsarnok és a király pavilion. A vegyes bi­zottság így fog megalakulni : a kiállítási bizottság­tól 8 tag, a Városligetiből 2, a pénzü­gyi és középí­­tési bizottságokból, orsz. kiáll. bizottságból, köz­­munkatanácsból 3—3 tag, mérnöki hivatal és főor­vos. A bizottság a maga részéről Ensbach Pé­ter, Steiger Gyula és Bobula János tagokat küld­te ki. — Egy titkot súgunk meg, hogy jövőre ta­nuljanak belőle a városi pártok. Nem tűnt föl senki­nek, hogy a megválasztott virilista bizottsági tagok között a póttagok sorában legelsők a b­u­­d­a­i­a­k lettek ? Igen, ez így van és pedig nem a fővárosi közönség különös előszeretetéből, hanem egy kis furfarggal. T. i. Budán törölték a II-dik kerü­letben minden más kerület póttagjait, példás egyön­tetűséggel szavaztak a csonka lajstromokkal s igy elérték azt, hogy az ő jelöltjeik kaptak legtöbb sza­vazatot s igy ezek jutnak be a megválasztottak kö­zül a törvényhatósági bizottságba legelőbb. Méltóz­­tassanak a tisztelt kerültek ezt megjegyezni és jö­vőre követni a példát, így elérik azt, hogy 1888 ban nem a budai, hanem a józsefvárosi tagok jutnak a közgyűlésbe először, mert ebben a kerületben van a legtöbb szavazó. A Kőbánya közügyei tárgyában az e kerü­letből való fővárosi bizottsági tagokból és polgárok­ból alakult működő bizottság tegnap esti 6 órakor Emey János ügyvéd elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság azt határozta, hogy a kerület nevében a fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűléséhez kérvényt nyújt be, melyben kérik, hogy a közcsa­tornázás — ott hol már van — kibővítes­sék, különben pedig általánosíttassák, a gyöm­rői-úti iskola környéke rendeztessék, az Óhegyre vezető utak (főleg a Dreher sörfőződe környé­kén) jó karba helyeztessenek és fentartassa­­nak. A kőbányai és jászberényi utak szabályoztassa­­nak és kiköveztessenek, az osztrák-magyar állam­­vasút átjárójának áthidalási ügye végre-valahára teljes erélylyel folyamatba tétessék és hogy a nagy távolságnál fogva a kerületben az állam és fővá­ros érdekében is mielőbb adópénztár vagy adópénz­tári kirendeltség (expositura) létesíttessék. Bele­ment ezu­tán az értekezlet annak a kérdésnek tár­gyalásába is, hogy a kerület önálló­sítása és a Ferencvárostól való függetlenítése tárgyában micsoda lépéseket tegyen s az elkülönítést csak magában avagy kikerekitéssel, t. i. más kerületekből területcsatolással kérje-e? E fölött végleges határo­zat akkor fog hozatni, ha a kérelemre vonatkozó közelebbi adatok­­megszerezve lesznek. A kerület esti világítás tekintetében is fölötte el van hanya­golva, az egész kerületben csak egy-két petróleum­­lámpás van. A légszeszvilágítás bevezetése kevés költséggel s egész könnyűséggel volna eszközölhető, amennyiben a kőbányai úton fekvő gyárakban már légszeszvilágítást használnak. Szóba hozatott az is, hoggy elkülönített voltánál fogva ép e városrész volna alkalmatos a villanyos világi­ág alkalmazására s kipróbálására, mi a légszeszvilágitás bevezetését kérő folyamodványba fel fog említetni, minden fegyverével ostromolta a minisztert, cikkét igy fejezi be: „És Goblet úr nem is tudja, hogy hí­ressé lett. A vidéki ü­gyvéd, a főügyész, Gambetta védence, a miniszter feledésbe mennek, de az az ember, a­ki „Germinal“-t betiltotta, halhatatlan lesz. Goblet úr mindig csak ez az ember lesz. Az már végzet, hogy minden miniszter, a­ki betilt egy darabot, örökre nevetségessé van téve. Eljön a nap, a­mikor ez a darab mégis színre kerül, akkor egész Páris majd összenéz és így fog szólni: „Bel osto­bának kellett lennie! „Germinal“ meg fogja ölni Goblet urat!“ * (Színházak műsora.) Nemzeti szín­ház. Nov. 2. (hétfőn) Daniseffek. 3. Ármány és szerelem. 4. Fromont és Risler. 5. Phaedra. Barát­ságból. 6. Seigliére kisasszony. (1 szer.) 7. Seigliére kisasszony. 8. Fekete gyémántok. (Bérletszünet.) — Várszínházban a nemzeti színház Által. nov. 2. Váljunk el. 4. Villemer marquis. — Ope­ra­h­á­z. Nov. 2. (hétfőn.) Zárva. 3. Észak csillaga. (Bi­nchi, Abrányiné, Kordin, Saxlehner, Ney, Pauli, Kőszeghy.) (Fölemelt helyárak.) 4. Giaconda. (Tu­­rolla, Bartom­eci, Saxlehner, Perotti, Lánsi, Szendrei.) 5. Varázsfuvola. (Maleczkyné, Hotter, Kordin, Ab­rányiné, Henszler, Saxlehner, Pauli, Ney, Bignio.) (Rendes helyárak.) 6. Zárva. 7. Troubadour. (Tu­­rella, Bartol­eci, Perotti, Bignio, Tallián.) (Fölemelt helyárak.) 8. Hamlet. (Bianchi, Bartol­eci, Odry, Ney, Pauli, Coppini.) (Fölemelt helyárak.) 9. Zárva. Előkészületre kitüzettek: Mártha, Csek­e csek­, Por­tréi néma, Mesterdalnokok, Sylvia, Sitanella ballet. Újak: Hagbarth és Sigue, Abencerage. — A nép­színház. Holnap, vasárnap, A molnár és gyer­meke, hétfőn Tündérlak Magyarhonban B­­­a­h­a L. asszonynyal, kedden Rip van Winkle, szerdán Or­pheus, mindkettő Pálmai Ilkával, csütörtökön Az ördög pirulái, pénteken, A véres hajú B 1 a h a L. asszonynyal, szombaton, Az ördög pirulái. — A várszínházban holnap, vasárnap bérletszü­netben A piros bugyelláris­ t adja a népszínház sze­mélyzete B 1 a h a L. asszonynyal, hétfőn pedig bér­letben Orpheus-t Pálmai Ilkával. * (Egyházi zene.) Holnap, vasárnap mind­szentek napján d. e. 10 órakor a belvárosi plébániá­ban Pisc­hinger Alajos vezetése alatt, Haydn József Nelson miséje, Schubert Ferencz of­­fertoriumával (Salve Regina) fog előadatni. A magán­részeket Istvánffy és Kovalcsik úrnők továbbá Fektér és Kőszeghy urak, a kir. opera tagjai fogják éne­kelni. Ugyanez alkalommal Kaposy József úr fogja első miséjét (primitia) olvasni. Hétfőn, hallot­tak napján, ugyanott szintén délelőtt 10 órakor Cherubini gyászmiséje Tuereck „libera“-jával fog előadatni. * (Pályázat magyar férfinégyesre.) Az orsz. m. dalos egyesület választmánya az 1886-iki pécsi orsz. dalosünnepen versenydarabul szolgáló férfinégyesre nyilvános pályázatot nyit. A pályamű­vek jeligés levéllel f. 1885 nov. hó 20-ig az egyes, titkárához, id. Ábrányi Kornélhoz (ősz-utca 22. 2-ik em. 14-ik ajtó) küldendők. A bíráló bizottság tagjai, Erkel Ferenc elnöklete alatt : Ábrá­nyi K. Huber Károly, Simonffy Kálmán és Z­i­m­a­y László. A pályadij 20 db. tiz frankos ma­gyar arany. * (Pázmány Péter) egy ismeretlen arcképét fedezte föl Dörre Tivadar festő, kit a történelmi társulat Felső-Magyarországra küldött külömböző felvételek céljából a történelmi életrajzok számára. Ő számos Pázmány ereklyét fedezett föl ez útjában, melyek közt legfontosabb Pázmánynak egy eddig teljesen ismeretlen arcképe, mely 1683-ban ké­szült, sokkal jobb, hivebb és szebb az eddigieknél, a nagy polemikus lelkének egész erélye tükröződik az arcon, melyet a történelmi életrajzok legközelebbi füzete rézkarcolatban fog hozni. Delegátusaink nagy napja. — Távirati tudósítások. — 1. A delegáció programmja. Bécs, október 31. A magyar delegáció a szü­netek után nov. 6-dikán tartja első nyilvános ülését. A nyilvános ülés után az egyesült négyes albizottság tart ülést Bosznia és Hercegovina költségvetése tár­gyában. II. A tengerészet. Bécs, október 31. A magyar delegáció ten­gerészeti albizottsága ma d. e. Erdődy István gróf elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta a tengerészeti költségvetést és azt a póthitelekkel együtt rövid vita után minden törlés nél­kül változatlanul elfogadta. III. A hadsereg s a magyarok. Bécs, okt. 31. A hadügyi albizottság mai ülé­sén a kiküldött szűkebb bizottság tett jelentést a hadsereg területi elhelyezéséről, mi a jelentés szerint múlt év óta haladást tett. A meg­szállott területeken a zászlóaljak számát nem csök­kentették, de igen az egyes zászlóaljak létszámát körülbelül 900 emberrel együttesen. A tartalékoso­kat a megszállott területekről ez évben haza bocsát­ják. A magyar korona területére újabban három gyalogzászlóalj helyeztetett át véglegesen. A Ma­gyarországon elhelyezendő huszárcsapatok — a 13-ik ezred kivételével — már mind itt vannak. A magyar csapatokból 19 zászlóalj van a megszállott terüle­teken, még pedig 13 véglegesen, 6 ideiglenesen. A 188 magyar zászlóaljból 145 van el­helyezve Magyarországon. A 13 magyar lovassági ezredből 15 van Magyarországon elhelyezve, 3 Lajthán túl. Ennek ellenében 3 galí­ciai és bukovinai lovasezred van Magyarorszá­gon, s ezek az egyedüli nem magyar csa­pat­ok Magyarországon. A tüzérségből hat ezred és 12 önálló ütegosztály van a magyarországi hadtesteknél, s ez idő szerint 78 üteg van. A bizottság a jelentést tudomásul véve, kap­csolatban ezzel Beöthy Ákos kérdi, hogy a hadse­regben tényleg hány magyar tiszt van ? Bylandt-Rheidt jr. hadügyminiszter előadja, hogy az arány folyton javul és örvendetesen szaporodik a magyar tisztek száma, bár nem oly mérvben, mint óhajtandó volna. Lénye­ges javulást remél abból a körülményből, hogy Ma­gyarországon a német nyelv tanítására gond fordíttatik a középiskolákban. Rakovszky ez utóbb említett körülménynyel szemben kiemeli a hadügyi kormányzatnak is ama kötelességét, hogy viszont a katonai tanintézetekben a német nyelv nem tudása a felvétel akadályául ne tekintessék. Bylandt-Rheidt gr. hadügyminiszter kijelenti, hogy az irányban is javul a helyzet fokozatosan és maga részéről igyekszik lehetőleg könnyűvé tenni a nem német nyelvű ifjaknak is fölvételét. Ezután a rendkívüli költségvetés tárgyalására tértek. A második cím 1. tételénél (a kézi fegy­­verek tartalékkészlete) az el­ő­a­d­ó továbbá Andrássy Aladár gr., S­z­a­l­a­y Ödön, Beöthy Ákos, Hegedűs Sándor stb. által föl­vetett kérdések következtében Bylandt-Rheidt gr. hadügyminiszter részletes előterjesztést tesz a tarta­lékkészlet mibenlétéről és az erre megszavazott ösz­­szegek hovafordíásáról, mely előterjesztést a bizott­ság kielégítőnek találva, az 500.000 frtot meg­szavazta. Az 5-ik és 6-ik tétel (lembergi laktanyák fe­délzeteinek átalakítása) ellenzésre találtak. Prileszky ugyanis hivatkozva arra, hogy a múlt esztendőben a rendes költségvetésben az épületek fenn­tartási költségeinek címe háromszázezer forinttal emeltetett és hogy minden fentartási és javítási költ­ség a rendes költségvetés 16 címéből fedezendő, és két tétel törlését indítványozza. Hasonló értelemben nyilatkoznak Wahrmann, Ivánka, Hege­dűs stb., míg a hadügyminiszter ez összegek fentartását kéri, minthogy azokat a rendes költség­vetésben előirányzott összegből nem fedezhetné, vagy ha igen, számos más igen fontos építkezést volna kénytelen elhanyagolni és nevezetesen a legény­ségnek egészséges elhelyezését elmulasztani. Azt, hogy a szükséges petkiadásokat zárszá­madásig igazolja, alkotmányos szempontból sem tartaná helyesnek, minthogy kötelességének tartja, csupán arra fordítani az engedélyezett hiteleket, a­mire azok megszavaztattak. A bizottság a szavazás útján elfogadta az előadónak abbeli indítványát, hogy az összeget rendkívüli költ­ségvetésben megszavazza, miután meggyőződött arról, hogy nem egyszerű javítási és fentartási költségekről, hanem új építkezéseknek megfelelő teljes átalakításáról van szó. Az e­r­ő­d­­í­téseknél Rudnyánszky József b. kér­­dést intézett Erdély megerősítését il­letőleg. A hadügyminiszter részletes előterjesztést tett az e tekintetben eddig történtekről Ugyancsak elfogadtatott a közös hadügyminisz­térium által kért póthitel. Ezzel a hadügyi albizottság teendőjét befejezte s a jelentés hitelesítése végett nov. 5-én d. e. Héra­kor fog ülést tartani. IV. Kálnoky a külügyekről. A külügyi albizottság mai ülésén (d. u. 2 óra után) volt a közös külügyminiszter megadandó a szükséges fölvilágositásokat külpolitika dolgában. Zichy gr. elnök kijelenté, hogy a miniszter közlései bizalma­soknak tekintendők. A­z ülés eleje egy henge vitával telt el a fö­lött, várjon a miniszter egy általános expozét adjon-a s aztán feleljen a hozzá intézendő kérdésekre, vagy pedig előbb kérdések intéztessenek hozzá, melyek az expozét fölöslegessé tennék. Andrássy úr fölszólalására az albizottság az utóbbi módot fogad­ván el, a delegátusok kérdéseket intéztek a minisz­terhez, és pedig : Bausznern Guidó a külügyi kormány s a német kir. kormány közti viszonyról; Fálk Miksa előadó 1. Oroszországnak a közép­európai szövetséghez csatlakozásáról, 2. a keleti konferencia programmjáról, 3. a török tarifa­szerződésről s a görög kereskedelmi szerződésről.

Next