Budapesti Hírlap, 1890. november (10. évfolyam, 301-329. szám)

1890-11-01 / 301. szám

1891­ november 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (301. sz.) meny életbeléptetése kérdésében a tárgyalások minő stádiumban vannak . — A főváros háztartása. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután tartott ülésében folytatta a főváros jövő évi budgetjének részletes tárgyalását. Első­sorban a rendes kiadások rovata került tárgyalásra. A második tételnél, mely az ideiglenes dijnokok napidíjaira 35.360 írt kiadást irányoz elő, Pácz Károly dr. azt indítványozta, hogy a bizottság hívja fel a tanács figyelmét arra, hogy az ideiglenes dijnoki állomások szervezésének kér­désével foglalkozzék. Ehhez a bizottság hozzájárult. A bérkocsi-kiadásokra előirányzott 22.000 irtot a bizottság változatlanul elfogadta, de G­y­ő­r­y Elek indítványára kimondja, hogy jövőre e tétel alatti kiadásokról a tanács részletes kimuta­tást csatoljon jelentéséhez. A vízvezetéki kiadásnál Lampl Hugó főszámvevő kérte a bi­zottságot, hogy a vízvezetéki biztosok fizetésére szükséges 7.100 frt kiadást vegye fel a bizottság e rovatba. E tételnél felmerült a végleges vízmű kér­dése is s a bizottság elhatározta, hogy az ügyet megsürgeti a tanácsnál. — Az utcák és terek jókarbantartásánál többen fölemlítették, hogy az utcák és utak építésére most nem valami nagy gon­dot és felügyeletet fordítanak. Az utcákat beágya­­lás után kavics helyett sok helyen puszta homokkal fedik be. A tételt különben megszavazzák. — A szegényházi alapnál a főszámvevő aján­latára az előirányzott összegből 1­­000 irtot törölnek. Marad 150.850 frt. Az új követésekre elő­irányzott 280.700 forint összeget 9000 írttal, a c­sa­tor­n­á­k építésére előirányzott 92.000 forint összeget pedig 12 ezer forinttal emelték. J/­, o­r­­szágos ipar­egyesület segélyezése a rendkívüli kiadások rovata alatt 2000 irtot vesznek fel. A nádor-szigeti Artézi fürdő kibővítésére a 25 millió forintos törlesztési kölcsönből előirány­zott 100.000 frtot törli a bizottság, mert a kibőví­tést a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezt a 1­0.000 forintot az általános csatorná­zásra előirányzott 250.000 írthoz csatolják. A bi­zottság mai ülésében befejezte a budget tár­gyalását. 1­0 IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, okt. 31. Huszár-szerelem. (Vígjáték 2 felvonásban Murai Károlytól. Bemutató est a nemzeti színházban.) A fiatal szerző, mióta első műve, egy igény­telen kis bluett előadatott, nagyot haladt. Egyéni­sége a mai újdonságban még a forrás idejére vall, de a tehetség ereje, merészsége, eleven s őszinte jókedve úgy a kompozícióban, mint az alakok zsá­­nerfestésében, a helyzet-komikum kigondolásában s elmés kihasználásában már jelentkezik. A Huszár-szerelem számot­tevő munka. Meséje leleményes, fordulatos és szereplőiből a színpadi sablonoktól elütő, új, érdekes figurák tarka csopor­­tozata kerül ki, egytől-egyig hálás anyag az előadó WBMMIwwMBamBini HB^Troregg^r.lin — Tessék megnyugodni. A konvencióm­ban van, hogy cserépvirágokat a saját darusí­tásomra nevelhessek. Másodszor pedig arra volt észrevétele a feleségemnek, hogy mi ajándékokat egyáltalá­ban senkitől elfogadni nem szoktunk. Az az a­­lcákat szívesen veszi, (akkor téli kertünk is volt a saját házunkban) ha nem szabja va­lami árát. — Ah, azt semmi esetre sem. Utoljára mégis sok unszolásra annyit megtett a derék férfiú, hogy szállítási költségek címe alatt elfogadott valami három forintot. De igen restelte azt is. A feleségem aztán utasította a mi jó derék Gábor diákunkat, hogy kövesse a fő­kertész urat a budai vaspályához, vegye át tőle az azaleákat és rhododendronokat s egy targoncással hozassa haza. A pályaháznál a főkertész ur bement a málharaktárba, a Gábort künn hagyta a folyo­són. A Gábor csak várt sötét estig, akkor meg­­sokalta a dicsőséget, bement a málharaktárba utána kérdezősködni. Hát sok se látta ott senki se a főker­­tészt, se az azaléákat. A quidam sok helyen megfizetteté magá­nak ugyan­ezzel a mesével a martonvásári azaléák szállítási költségeit, színészeknek. Játszottak is oly széles jó kedvvel, annyi odaadással, hogy a közönség nem győzött velük betelni, folytonos derültség, kitörő kacaj kí­sérte akciójukat, a taps nyílt jelenetek közben is kitört, felvonások végével pedig az egész személy­zetnek három-négyszer kellett elvonulni a fü­ggöny­­nyilás előtt. A csarab hőse egy­ szilaj, vásottleányka: Anna (G. Csillag Teréz), kit anyja névtelen levélben „Barkós ur“ oltalmába ajánlott, mint természetes gyermekét. De Barkós úr kettő van : két fitestvér (Gabányi és Szigeti Imre), mindkettő gazdag és agg­legény. Nem tudták, melyiküket illesse a gyermek, mert mindkettőnek rossz volt a lelkiismerete. Kö­zösen udvaroltak egy színésznőnek s mint jó test­vérekhez illik, egymás javára nagylelkűen lemond­tak. A gyermek láttára magukban egymást gyanú­sították, de diszkrét módon hallgattak róla s a lánykát együtt neveltették. Anna azonban nem az ő gyermekük volt, hanem Berényi huszárszázadosé (Gyenes), ki századával éppen akkor kerül Barkosék falujába, mikor két iemelmi história nagy felfordu­lást csinál a Barkos-kúrián. Kálmán hadnagy (Benedek), a Barkosék unoka­­öcscse, megszökteti egy gazdag dánnak , Herpignek (Vízvári) egyetlen leányát, Sárikát (Tolnainé) s két nagybátyja házánál keres menedékhelyet számára, míg házasságához Hüpig beleegyezését kinyerheti. Azonban kisül, hogy a leány anyja nem más, mint Barkosék egykori ideálja, ki töltik elszakadva Hü­­pigné lett. A két agglegény zavarba jön, hogy most már Anna vagy Sárika miatt kelljen-e lelkiismereti furdalást érezniük. A bonyodalmat tetézi a Hüpig­­pár megérkezése, kik a megszökött Sárika nyomán jönnek a kúriába s a fiatal szerelmes pár ügyét rendezni akarják. E cselekménynyel párhuzamosan szövi a szerző azt az elmés háborút, mely Anna és egy félénk, ér­zelgős fiú, a poétázó Dér Pista (Zilahi) közt foly. A fiú szerelmes Annába, de alig mer szemébe nézni s a szilaj leány folyvást gúnyolja, „kisasszonyának ne­vezi és kineveti. Neki Kálmán hadnagy tetszik s kétségbe van esve, hogy az Sárikáért, ez érzelgős, szöszke békéért bolondul. A kedvesen rajzott megoldás aztán az, hogy Kálmán szemet vet a hozzá való Annára s kiábrán­dul Sárikából, ez pedig Dér Pistában találja fel ideálját. A két pár boldogságához már csak az öre­gek dolgának kibonyolodása hiányzik. Ez is bekö­vetkezik : megtudják, hogy Sárika csakugyan a Hüpig lánya, Anna pedig a Kálmán­­ kapitányaé­s anyja nem Hüpigné, hanem ennek egy barátnője volt, ki azóta elhalt, a Barkosék lelkiismerete tehát nyugodt lehet. A mese érdekesen szövődik, számos dobó helyzet fejükt belőle s a párbeszédek elevenek, éh­­­esek, bár nem ritkán a drasztik­m­ba csapongók. Az előadók közül főleg G. Csillag Teréz és Zilahi voltak elemükben. Jószó alakot terem­tett Újházi is­tenéz uramból, egy lábatlankodó jámbor kálomista tiszteletesből. Dicséretet érdemel­nek Vízvári, Helvey Laura (Hupigné), B­e­­nedek, Tolnainé, Gabányi, Szigeti Imre és Gyenes a kitűnő összejátszásért. A szerzőt ismételve hívta a közönség, de tá­vollevőnek jelentette magát. Az újdonság előtt az Utóirat-ot adta Náday és Lánczi Hka. —1. * (A Molnár és gyermekei) ma este zsú­folásig megtöltötte a népszínházát. A köhögös mol­nár és sápkóros gyermeke minden esztendőben tesznek egy kis szolgálatot a színházaknak. B e­­­d Zsigmond is kapott St a u p a c b ócskaságán s hol­nap, szombaton s holnapután, vasárnap, előadatja a városligeti színházban, a népszínház ama tagjainak közreműködésével, kik azon az estén a népszínház­ban nem lesznek elfoglalva. A darab főszerepeit Németh József, U­j­v­á­r­y Károly, K­é­z­d­y Juliska és Hosszú Antal fogják játszani. Az előadások, melyekre az igazgató mérsékelt hely­­árakat szabott, délután 4 órakor kezdődnek. * (Népszínházi hírek.) A Kassai diák, Erkel és Vidor eredeti operettje, mely Szigligeti egyik darabja után készült, november 14-én kerül először színre a népszínházban, a címszerepben Blaha Lujza asszonynyal. Az énekpróbák már annyira előre ha­ladtak, hogy szerdán a színpadi próbákat fogják el­kezdeni. — Bérczik Árpád benyújtotta új nép­színművét, melynek Postás Klári lesz a címe. A da­­rab december elején kerül színre. — Katonás kis­asszony lesz a címe Megyeri Dezső eredeti operett­jének, melyből az énekpróbákat már elkezdték. * (Szív, házi műsorok.) A nemzeti szín­házban: hétfőn -az ember tragédiája, kedden Az egér, szerdán Huszárszerelem és Az apród, csütörtö­kön Hamlet, pénteken Örök törvény, szombaton Nóra, vasárnap Bánk-bám (bérletszünet.) — A várszín­házban: csütörtökön Hozomány nélkül (először), vasárnap Villemer marquis. — A népszínház­ban: holnap, szombaton A molnár és gyermeke, vasárnap Fity/K­itty, hétfőn A molnár és gyermeke, ked­den Szint tanoda először, szerdán, csütörtökön és pénteken ugyanaz, szombaton Szegény Jonathan, va­sárnap Színi tanod­a. * (A Hubay-Pepper-négyes) ma este tar­totta ez évadban első hangversenyét a régi, előkelő közönség előtt. A kvartettből sajnálva nélkülöztük Grünfeld mély hegedűjét, a­ki nehéz beteg­sége miatt ezúttal kénytelen volt cserben hagyni társait. Helyette egy vendég-brácsa tette teljessé a négyes számot s igyekezett diszkréten viselkedni. A mai est tulajdonképpen bemutató volt: egy új zeneszerzővel, Jámbor fővárosi aljárásbiró úrral is­merkedtünk meg. Kvartettje határozott tehetség munkája; karaktere az egyszerűség és egyéniség. Egyszerűség, de nem igénytelenség. Kompozíciója tiszta, rögtön átérthető ; vannak gondolatai, a­melye­ket csinos, szellemes módon s a mi fiatal zeneszer­zőnél nagy dicséret, a reminiszcenciák alól magát emancipálva tud kifejezni. Különösen sikerült a scherzo, mely igazi enyelgés, pajzánság. A közönségnek is ez tetszett legjobban, meg is ismételtette s a szerzőt háromszor tapsolta ki. Néha azonban a szerző any­­­nyira keresni látszik az egyszerűséget, hogy bizarrá válik, máskor pedig nem tudja hogy elrendezni a szólamokat. Ezek hibái, a­melyek azonban egy kiforratlan tehetségnél meg sem billenthetik a kiváló tulajdonságok serpenyőjét. Szóval a közönség a legnagyobb tetszéssel fogadta e négy részből álló kvartettet, melyben ritkán-ritkán felcsillant egy-egy magyaros motívum is. Franki Joel asszony, ka­­maraművésznő, kit közönségünk már ismer, Hubay­­val együtt Beethoven Kreutzer-szonátáját játszotta. Erő és gyöngédség egyforma szépséggel nyilatkozik ujjai alatt. Kár, hogy karjaival valóságos gesztuso­kat rajzol a levegőbe. Beethoven gyönyörű (7-dúr négyese maradt utolsónak, mely csudálatos meg­­enyhülést, kiengesztelődést képes kelteni az em­beri kedélyben, mint a halhatatlan mester minden alkotása. * (A szinészkongresszus) negyedik napja mi volt. A napirendet ma a Petróczy Vince mint számtanácsos által a színészegyesület­­ben folytatott vizsgálat eredményé­nek és az erről a belügyminiszterhez tett jelentésé­nek tárgyalásával nyitották meg. Tudvalevőleg az egyesületi iroda személyzete ellen nemrég súlyos vádakat emeltek többen a nyilvánosság előtt. Ennek következménye volt a miniszteri szakértői vizsgálat, mely konstatálta ugyan, hogy a pénzkezelés körül számos szabálytalanságot követtek e­l, de sem az egyesületi vagyonban, sem a nyugdíjpénztárban hiányt nem konstatálhat­tak, tehát az irodai tisztviselők nem tökél­e­­tesen ugyan, de becsületesen dol­goztak. Breznay, Odry Lehel és Kaffka László felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette a jelentést, a tisztviselők ellen emelt vádakat alap­talanoknak, a tisztviselőket pedig a vádak alól tisz­tázottaknak tartja. Utasítja továbbá a tanácsot, hogy a jövő év márciusában tartandó közgyűlés elé egy kezelési szabályzatot terjeszszen elő, melyet a min. biztos jelentésében foglalt ja­vaslatok alapján készítsenek el. A többség kívánsá­gára ezután a nyugdíjintézeti alapsza­bály­t­e­r­ül­­t­e­t­e­t kezdték tárgyalni és azt hétig be is fejezték A gyűlést holnap folytatják. Ma délelőtt a színész-kongresszus küldöttsége tisz­telgett Kamermayer Károly polgármester­nél, hogy megköszönje a fővárosnak a színházra adott nagylelkű adományát. * („Lohengrin“) holnapi, szombati előadása este 61­, órakor kezdődik. Elzát Vasquez Motina grófné énekeli. * (A kolozsvári nemzeti színházban.) mint nekünk táviratoztak, a magyar színészet jubileumát ma ülték meg. A nézőteret, mely fel volt lobo­gózva, a díszes közönség egészen megtöltötte. A műsor ugyanaz volt, melylyel a budapesti nemzeti színházban jubiláltak ; a díszletek is a budapesti nemzeti színházból valók voltak. * (Gndricsek,) a hírneves hegedűművész, nemsokára Budapesten hangversenyt fog rendezni. * (Sodom­a vége.) Mint Berlinből táviratozzák, a Post jelentése szerint Sudermann Sodom­a vége AM­ KIR KÖZPONTI STATISZTIKKAI HIVATAL konyv r­uha

Next