Budapesti Hírlap, 1891. március (11. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-01 / 59. szám
1891. március I. BUDAPESTI HÍRLAP.59. sz.) tonfalván, Facséten, Gyülevészen, Hidvégen, Feketemezőn s még nehány községben. Legfontosabb azonban az az intézkedés, hogy a zólyommegyei hazafias tót lakosság által lakott gyetvai irtványokon kisdedóvókat és iskolákat állíttatnak. A terjedelmes és sűrű népességű irtványokra húsz iskolaterem állíttatik tíz vándortanítósággal. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma Körösi Sándor elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bírói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat előadójává Jelinek Artúrt választotta. Teleszky államtitkár tekintettel arra, hogy a javaslat főbb rendelkezései hosszabb idő óta ismeretesek s hogy kívánatos lenne, miként a megalkotandó törvény a megosztott ki. táblák működésének megkezdésével egyidejűleg lépjen életbe, azt az óhajt fejezte ki, hogy mihelyt az előadó elkészül, az igazságügyi kormánynyal egyetértőleg kitüzessék a törvényjavaslat tárgyalásának időpontja. A bizottság ily értelmű megbízást adott elnökének. A telekkönyvi betétekről szóló s a ház hétfői ülésében beterjesztendő törvényjavaslat előadójának megválasztását a hétfői képviselőházi ülés után tartandó bizottsági ülésre tűzték ki. Vilmos császár Hannibal hadjáratairól. A párisi XIX. Siécle után az összes lapok közöltek egy beszélgetést, mely az orosz hadjáratok alkalmával Vilmos császár és de Boisdeffre francia tábornok közt Hannibal olaszországi hadjárata fölött folyt. Az említett lap regényes előadását a Temps most helyreigazítja a tényállás helyes közlése által. A Temps közleménye így hangzik : De Boisdeffre tábornok, régebben vezérkari főnöke a negyedik hadtestnek, most másodfőnöke a nagy vezérkarnak, a múlt évben ki volt küldve az orosz hadgyakorlatokhoz, melyeken Vilmos császár is részt vett. A fiatal uralkodó bemutattatta magának a tábornokot és a stratégiáról beszélgetett vele. A császár az 1806. és 1807. porosz háborúról beszélt, az eylaui és friedbachi heves lovasrohamokról és fejtegette, hogy a nagy hadvezérek miként használták fel a lovasságot. A császár egy kérdésére azt felelte a tábornok, hogy Hannibal volt egyike a legcsodálatosabb embereknek a katonákkal és a lovassággal való bánásmódban. A császár élénk érdeklődést tanúsított és így szólt: „Én teljesen az ön nézetén vagyok. A porosz háborúkat különösen tanulmányoztam és csakis úgy érthettem meg Hannibal csatáit, hogy felrajzoltam a terveket. Ha ezek az iratok még megvannak, elküldöm önnek Párisba.“ Ezzel a beszélgetés be volt fejezve. Több hónap telt, midőn januárban Huene, a párisi nagykövetség katonai attaséja, visszatérve Berlinből, felkereste a nagy vezérkar alfőnökét és átadta neki a császári oldalra terjedő, sajátkezűleg írt levelét, a levéllel együtt 107 méter magas papirostekercset küldött. A levél igen tanulságos és érdekes ismertetése volt a pun háborúknak, különösen a cannae-i és zamai ütközetnek és a papírtekercsre e csaták tervei, a római és numidai légiók különböző formációi voltak felrajzolva. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 28. A Lukácsy-jubileum. A népszínház ma ünnepelte meg 40-ik évfordulóját annak, hogy főrendezője, Lukácsy Sándor, a színpadon működik, mint színész, író és rendező. Hogy Lukácsy milyen érdemes férfiú, azt mai lapunk tárcájában elmondtuk. Legnagyobb szerencséje az volt, hogy tizenöt év előtt a népszínházhoz került s a vidéken való kóborlás, erőmegfeszítést kívánó kapkodás és kárbavesző leleményességek helyett (amiből a vidéki rendezés legtöbbnyire áll) egy szilárdan álló műintézetnél rendes mederben folyó szolid munkásságnak élhetett, hanem azt már az ő tehetségeinek köszönheti, hogy itt is megállta a helyét s ama fényhez és díszhez juthatott, melyet a mai nap nyújtott neki. A népszínház jubileuma csinos, festői és meleg volt. A Lukácsy rendezői szobájához vezető folyosókat zászlókkal és szőnyegekkel díszítették; a falakról nemzeti színű táblák hirdették Lukácsy színdarabjainak címeit. A szobáját szintén virágok díszítették. Este fél 7-kor küldöttség ment Lukácsyért, a szobájába s lehozta a színpadra, hol az egész személyzet együtt volt, a leeresztett vasfüggöny mögött. A kar a Hurmuszt énekelte, melyet a pajkos, dévas had mély áhítattal hallgatott. Ezután Evva Lajos igazgató üdvözölte őt, mint írót, rendezőt és színészt, átnyújtva neki egy aranygyűrűt, melybe ez volt bevésve: A hű sáfárnak. Szirmai Imre a népszínház személyzete nevében köszöntötte s átadott egy ezüstalbumot és ezüstkoszorút, a mai dátummal. Kaffka László az orsz. szinészegyesület nevében babérkoszorút és albumot nyújtott Lukácsynak ; az album a szinészegyesület irodájának és igazgatótanácsának tagjait foglalja magában. Zilahi a nemzeti színház nevében tett Lukácsy elé babérkoszorút, Feld Zsigmond, a városligeti színkör igazgatója, Kassai Vidor (Margó Célia nevében), Solymossy (Makó szegedi igazgató nevében) babérkoszorút nyújtottak. Feld ezenkívül még egy asztalkészlettel, Erödi Ernő tintatartóval, Pálmay Ilka aranytollal lepte meg a jubilánst. A népszínház műszaki személyzetének babérkoszorúját és iróasztalkészletét Biró Jenő nyújtotta át. Meghatottan állt Lukácsy az ajándékok közepette s mikor végre arra került a sor, hogy a kitüntetéseket megköszönje, a sírás több ízben elfojtotta a hangját. A zenekar tust húzott s az egész személyzet Lukácsyhoz tódult, a ki mindenkit megcsókolt. Ezzel az ünnep véget ért. Az ajándékokat felhordották Lukácsy szobájába s megkezdődött az előadás. A Vereshetmelynek már sok színpadi sikerben volt része, alig adták meg oly tüntető, lelkesült közönség előtt, mint ma este. Mindjárt a darab kezdetén percekig tartó, zugó tapssal fogadták Szathmárynét, a nemzeti színház érdemes tagját, ki a Sajgó Andrásné szerepében lépett föl vendégképp, a jubiláns iránt való tiszteletből és szeretetből. Az öreg művésznő kényezve, meghatottan hajlongott jó ideig, míg végre szóhoz juthatott, s azontúl az egész estén gyönyörködve szemlélte a publikum az ő igaz és művészi játékát. Baha Lujza asszony csupa jókedv és vidámság volt, s művészete, éneke egyaránt gyújtó hatással voltak a közönségre. Réthy Laura szerepét Vidorné vette át, mert Réthy hirtelen megbetegedett. A többi szereplő : Vidor, Lukács Juliska, Szirmai szintén nagyon tetszettek, nemkülönben To 11agi és Csongor Mariska is ; utóbbi ma kiváló ügyességgel játszotta a békítő kis leány szerepét. Az ünnepelt szerzőt az első felvonás végén viharosan hívta a közönség s mikor a Lukácsy csillogó szemüvegje megjelent a lámpák előtt, szűnni nem akaró, hatalmas taps töltötte be a ház minden részét, mely még növekedett, mikor a jubiláns boldog izgatottsággal s kedves ügyetlenséggel hajlongott a függöny elől. A zenekarból egy egész sereg koszorút s egy szép viráglantot nyújtottak föl neki, a pályatársak, a tisztelők elismeréseképp. A népszínház nézőtere zsúfolásig megtelt s gyönyörű látvány volt ez a mozgó, fekete embertömeg, mely zsibongva vált ki a piros háttérből, a karzat mithológiai szoborasszonyai közül. Valóságos díszelőadás volt s a publikum nagy része frakkosan, fehér nyakkendősen jelent meg a nézőtéren. A színpadon kiállított ajándékokat is nagy tömegek szemlélték az egész előadás alatt. Előadás után a népszínház tagjai és Lukácsy egyéb tisztelői vidám vacsorára gyűltek a VII. ker. kör dísztermében. A hosszú, de keskeny teremben mintegy 150-en voltak összezsúfolva. Ott voltak : Lukácsy Sándor és neje, Paulay Ede, a nemzeti színház igazgatója és neje, Evva Lajos és neje, Splényi Ödön és Blaha Lujza, Nádai Ferenc és neje, Kaffka László és neje Hegyesi Mari, Piussich Lajos és neje, Feld Zsigmond és neje, Rákosi Szidi, Nagy Ibolyka, Szathmáryné, Klárné, Lukács Juliska, Vidorné, Csongori Mariska, továbbá Lukács Gyula, Hentaller Lajos és Krajcsik Ferenc országgyűlési képviselők, Rákosi Jenő, Vízvári Gyula, Gyenes, Hadsics Antal, az újvidéki szerb színház igazgatója, Bényei István stb. a kitűnő hangulatú banketten az első felköszöntőt Evva Lajos mondta Lukácsyra. Lukácsy Rákosi Jenőt (a régi népszínházi igazgatót) és Evva Lajost köszöntötte fel; Szirmai Lukácsy öszszes darabjainak címéből csinálta meg felköszöntőjét Lukácsyra ; Follinusz a nemzeti színház igazgatóját és tagjait éltette; Lukácsy Blaháné egészségére ivott. A vigalmat tánc fejezte be. * (Színházi műsorok.) A nemzeti színházban hétfőn Az új cég, kedden Constantin abbé, szerdán A peterdi csata, csütörtökön Elektra, pénteken A nagymama, Csiky Gergely vígjátéka, először, szombaton A nagymama másodszor, vasárnap A nagymama harmadszor (bérletszünetben.) — A várszínházban csütörtökön Az attaché, vasárnap Egy szegény ifjú története. — Az operában hétfőn nincs előadás, kedden a Hebridák, Loreley (másodszor), Parasztbecsület és Babatündér. A hét többi napjaira nézve még nincs megállapodás. — A népszínházban hétfőn A vereshajú, kedden és szerdán A chalmii skótok és Fredmar bűvész fölléptei, csütörtökön A denevér, pénteken Lukácsy Sándor új népszínműve, Zsuzsika először, szombaton és vasárnap ugyanaz. * (Opera.) Hanfstanglné Schröde Mária asszony, az ismert Wagner-énekesnő, ma kezdte meg vendégszereplését. Stílszerűbben ritkán halljuk Erzsébetet Tannhäuserben, mint azt ma a vendég énekelte. A negyedszázados színpadi használat eléggé megkímélte terjedelmes érzelmes hangját, mely valaha alkalmasint egyenletesebb volt. Énekének művészeti becsét legkivált a diszkrét átmenetekben találjuk, amelyekkel a regiszterek váltakoznak. A telt ház nagy megelégedéssel fogadta a vendéget mai szerepében. Kevesebb gyönyörűséget találhatott a közönség az összelőadásban, főként a zilált együttesekben, melyekben ma feltűnően grasszáltak a kellemetlen torokhangok. Az operában ma délben volt meg Mendelssohn holnap, vasárnap, színrekerülő operatöredékének, a Loreleynak főpróbája, Mahler igazgató vezetése alatt. A fragmentum három számból áll: az Ave Maria női kar, a szüretelők éneke és a nagy végjelenet, melyben Leonora a vizek tündéreit idézi fel, hogy segítsék őt szerelmi boszujában. Leonora szerepét Szilágyi kisasszony énekli. A töredék előtt, melynek előadása alig tart félóráig, a zenekar Mendelssohn Hebridák című uvertürjét játsza. * (Népszínházi hírek.) Zsuzsika, Lukács Sándor új 3 felvonásos népszínműve, pénteken, márc. 6-án, kerül először színre a népszínházban. A főszerepeket Blaha Lujza asszony, Lukács Juliska, Csongori Mariska, Klárné, M. Csatai Zsófi, Vidorné, Béni Irma, Horváth V., Szirmai, Szabó A., Hunyadi, Tollagi és Lubinszky játszák. Fredmár bűvész kedden, márc. 3-án, tartja első előadását a népszínházban. Műsora a következő I. szakasz: Illúzió. Kanári madarak. Átváltozások. Tévedések. A lebegő bot. A teremtés. I II. szakasz : Az engedelmes kártyák. A billiárdgolyó. A fösvény. A vándorló szövet. Ginka-veszedelem. A balfogás. A bűvészmutatványok előtt a népszínház tagjai A chatoui skótok című egyfelvonásos operettet adják elő. Az előadás bérletszünetben lesz, de a bérlők csak az elővételi díjakat fizetik. Jegyek válthatók mindkét előadásra hétfőn d. e. 10-től 1-ig a jobboldali pénztárnál. * (A „Balaton.“) E cím alatt egy vers lát ma napvilágot a Budapesti Hírlapban s egy nevet hoz forgalomba, a melyet már mások fényessé és aranycsengésűvé tettek a magyar szellem forgalmában. Talán nem sokat mondunk, annyit mondván, hogy a fiatal Beöthy László, e vers szerzője, nem méltatlan e munkájával azokhoz, kik családjából a Beöthy nevet híressé tették Magyarországon. Óhajtjuk pedig, hogy nyomukba lépvén s gyarapodván a tudás mindennemű fegyvereiben, legyen szerencsés az öröklött nevet öröklött talentumával fényben és becsületben meggyarapíthatni. * (A nagyváradi színkört ma a város a nyárra Aradi Gerőnek adta oda, azzal a joggal, hogy júliusban esetleg szünetet tarthasson. * (Beniczkyné Bajza Lenke Aradon.) Az aradi műveit közönség őszinte lelkesedéssel ünnepli Beniczkyné Bajza Lenke asszonyt, a népszerű írónőt, ki a Kölcsey-egyesület meghívására utazott oda felolvasást tartani. Tegnap érkezett Agota leányával s a perionon a város legelőkelőbb társasága fogadta. Institórisz Kálmán megyei főjegyző szép beszéddel köszöntötte, mire a jeles írónő kifejezte azon való örömét, hogy szolgálatot tehet a Kölcsey-egyesületnek s megtekinthet egy olyan érdekes várost, a milyen Arad. A vendégeket Fábián főispán fogata vitte a Fehér kereszt vendéglőbe, egy órával később pedig Végh Aurél kincstári jószágigazgató vendégszerető házába, ahol fényes soirée volt Beniczkyné asszony tiszteletére. Ma délelőtt a jeles írónő sétakocsizást tett, megtekintve a vértanuk szobrát és a város egyéb nevezetességeit. Mindenütt lelkes ovációkban részesült. Ebédre Fábián főispán vendége volt s délután öt órakor felolvasta Sára címü novelláját a Kölcseyegyesület előkelő közönsége előtt. Az aradi hölgyek és a kaszinó tagjai koszorúval lepték meg, a Kölcsey-egyesület pedig szép ajándékkal kedveskedett neki. A hallgatóság zajos tapsokkal hálálta meg a 3