Budapesti Hírlap, 1891. augusztus (11. évfolyam, 209-238. szám)

1891-08-01 / 209. szám

1991. augusztUs T.­ BUDAPESTI HÍRLAP. (209. sz) -----------._______________ - - -- — --------- -............... ...... ezt a párt elvi kérdésekkel kapcsolatba hozni nem engedheti. A szünetre nézve a kezde­ményezést a kormány és a több­ség feladatának tekinti.­ E határozatról a miniszterelnököt jegyző­könyvi kivonat átküldésével értesítették. III. A I3-as körből. A 48-as kör értekezletén a pártonki­­vüli Prónay Dezső bá­r 10.i sw.,x.é­szt v e 11. Az értekezlet a miniszterelnöknek ismeretes ajánlata ügyében egyhangúlag a következő határo­zatot hozta: „A vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat Magyarország alkotmányát elvében és szerveiben átalakítja, a nemzeti társadalomtól a politikai hatalmat kizárólag a kormány részére foglalja le, az önkormányzatot, ennek intézményeit megsemmisíti és elértékteleníti, miáltal nem javítást, hanem rombolást eredményez; ezzel szemben a nemzet és nép jogát előbb egészében; azután, bár egyes részleteiben, megvédelmezni, megmenteni kö­telességünk és e védelmi harc folyamán a tárgyalást sem mesterségesen megnyújtani, sem mesterségesen megrövidíteni nem áll a helyes törvényhozás és a lelkiismeretes népképviselet érdekében, még ke­­vésbbé áll körünk hatalmában és jogában ; e szerint a törvényjavaslat első 30 szakaszának gyors, meg­határozott időhöz kötött letárgyalását tisztán egyéni, még kevésbbé kényelmi indokból a 48-as párti­kör megigérhetőnek nem tartj­a.“ .... - ----- . . . ■ .. - - I A Feiéérváry-válaá­g. Lmmmmm­m*........... "• n««**"" Budapest, juli 31. A mentelmi bizottság ülése aug. 5-ikére, szer­dára. Van egybehiva és ez ülésen fogja Fejérváry báró előadni azokat az okokat, melyek miatt­­ a képviselőház által elfoglalt álláspont következtében a honvédelmi tárcától megválni kényt­el­­e . A mentelmi bizottság elnöke, C­h­o­r­i­n Ferenc, vasárnap este érkezik haza Karlsbadból, és mint megbízható forrásból értesülünk, téves az a hír, mintha Chorin valamely miniszter felszólítására sza­kította volna meg szabadságidejét. Ellenkezőleg áll a dolog. Mihelyt a mentelmi bizottság elnöke Beöthy Ákos interpellációjáról értesült, azonnal táviratilag kérdést intézett a képviselőház elnökéhez, vájjon sürgősnek tartja-e a ház az interpelláció tárgyalását és az erre adott igenlő válasz következtében tör­tént meg a mentelmi bizottságnak egybehívása. A jogászok körében élénk érdeklődéssel néz­nek a mentelmi bizottság augusztus 11-iki ülése elé, mert lehetetlennek tartják, hogy a mentelmi bizottság jogász tagjai között egy is találkozhatnék, a­ki Ugron Gábornak álláspontját hely­teleníteni és Fejé­rv­á­ry bá­rónak a katonai körök által osztott néze­téhez csat­lako­zn­ivó­lna hajlandó. A jogászok között mindenki tudja, hogy a legtelje­sebb szólásszabadság nélkül nem állhat fenn parla­ment. Hogy a bíróság, tehát törvényes fórum előtt Ugrón felelősségre nem lett volna vonható, ezt még a katonai körök sem vonhatják kétségbe. Párbajra akarták tehát kényszeríteni. A párbajt azonban bün­tetőtörvényünk a büntetendő cselekmények közé sorozza, nem képzelhető tehát, hogy a mentelmi bizottság Uzselác századosnak ama cselekményét, a­melylyel Ugron Gábort a képviselőházban mondott beszédéért kihívta, a mentelmi jog megsértésének ne minősítené. A mentelmi bizottság ellenkező, véle­ménye jogilag tarthatatlan volna. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, júl. 31. — A belügyminiszter megerősítette azt a közgyűlési­­ határozatot,­grei­k­er­ a~­kBrentinb­ok taná­csának abbeli ajánlatát elfogadták, hogy" a Mar­­git-körút országúti szakaszának és" a Király­­hegy- utcának rendezésére szükséges össze­get előlegezi, hogy a munkát még az idén be­fejezhessék.­­ A pénzügyi és gazdasági bizottság augusztus hó 5-ikén, szerdán, rendkívüli ülést tart. Tárgyalás alá kerül a közgazdasági és közélelme­zési bizottság előterjesztése a városház­ tér és Puna-utca közt fekvő u. n.: Zöld udvar --------------------------------"■■"Ti«- » "» megvétele tárgyában, továbbá a vasúti albi­zottság javaslata a budapesti városi vasúti vállalat (Siemens és Halske) vég­legesítése és a szerződésének egységesítése tár­gyában. — Rendkívüli közgyűlés. A főváros tör­vényhatósági bizottsága — mint értesülünk — augusztus 12-én, szerdán, rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tárgyai: a budai közvágóhíd építé­sének, továbbá a Duna­ utca és a városház­ tér közt levő zöld udvar megvételének, s talán még a villa­mos vasúti szerződések egyesítésének ügyei lenné­nek. A zöld udvart a közélelmezési osztály fiók áru csarnok építésére akarja meg­szerezni.­­ A vásárcsarnokok. Az élelmezési vásár­­csarnokok létesítése ügyében május 13-kán hozott közgyűlési határozatot május 27-ikén terjesztették föl a belügyminiszterhez, tehát a törvényben kisza­bott 40 nap régen letelt, a­nélkül, hogy a miniszter ez ügyben nyilatkozott volna. E szerint a közgyűlési határozat végrehajt­ható. A fővárosi törvényhatóság szervezéséről szóló törvény 4-dik §-a ugyanis a következőket mondja: „Ha a kormány a fölterjesztéstől számított 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a föl­terjesztett határozatok helybenhagyottaknak tekin­tetnek és végrehajthatók. A tanács ezek után be­jelenti a belügyminiszternek, hogy a végrehajtás iránt való intézkedéseket megtette s kéri az ide­vonatkozó iratok visszaküldését. Ugyancsak a ta­nács felkéri a pénzügyminisztert is, hogy­ a vásár­­csarnokokkal kapcsolatos kedvezményeket helyezze kilátásba, mert ezek megadása nélkül az intézmény keresztülvitele megakadályoztatnék. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, jul. 31. * (A budai színkörben) ma Pintér Imre, a Somogyi-szintársu­lat tagja vendégszerepeit, mint Rip van Winkle. Pintérnek kellemesen csengő, erős, tömör baritonhangja van s bár hangja még iskolá­zásra szorul, elég jól tudja azt használni. Alakja színpadra termett s játékban is megállja helyét. A közönség igen rokonszenvesen fogadta s nyílt jele­netekben is tapsolta. — A második felvonásbeli „szellemtánc“ után a budai színkörben egy új talál­mányos balletet jár el négy kóristáné. A kóristánék csinosak, de a táncról, melyet el kellene rejteniök, fo­galmuk sincsen és nem is lehet, mert nincsen rá zene, zene nélkül pedig, még ha a rendező jó ízlése úgy kívánja is, nem lehet táncolni. * (A városligeti nyári színházban) holnap, szombaton, Csongori Mariska vendégfelléptével Náni kerül színre. Vasárnap délután fél helyárakkal a Szökött katoná­t adják, este Szegény Jonathan-A Hét­főn Feld Zsigmond igazgatóval a címszerepben A kirchfeldi pap kerül szinre. * (Be­iczay Gyulától) Karlsbadban legköze­lebb három nagy művet fognak előadni: aug. 7-én D-moll szimfóniát (negyedszer), aug. 10-én pedig a Suite de bal című zenekari művet (másodszor) L­a­­bitzky A. zeneigazgató vezetése mellett. Azonkívül aug. 9-én a karlsbadi főtemplomban Janetschek A. zeneigazgató előadja Beliczay F-dor miséjét. / A felségfolyamodás ügye.­ ­ Budapest, júl. 31. A szabadelvű klub mai értekezletén el­mondotta nagyrégőt­ a miniszterelnök s utána a kereskedelemügyi miniszter is, hogy mit fog válaszolni Ugron Gábor, illetőleg Kaasz Tvor báró ismert interpellációjára a császári felség­folyamodás dolgában. Az erről szóló részletes tudósítást lapunk más helyen közöljük, itt pedig arról akarunk számot adni, hogy a b­u­dapesti kereskedelmi és ipar­kamara irányadó tagjai, a­kik ez idő sze­rint még Svochmweister Frigyes bárót vallják elnöküknek, hogyan gondolkodnak a hírhedt felségfolyamot­ásról'T'''miként‘[’ szándékoznak megóvni testületük hazafias reputációját, a­melyet vezetőjük súlyosan kompromittált. Meghallgatták ugyanis a kamara keres­kedelmi és ipari osztályának legkiválóbb és legbefolyásosabb tagjait s valamennyien habo­zás nélkül jelentették ki, hogy r­é­s­t­e­­­i­k és kárhoztatják Kochmeister báró meg­gondolatlan, érthetetlen, hazafiatlan tettét. Mindentehdás­ más néven nevezte a felségfolya­modás aláírását, de abban mindannyian egyet­értettek, hogy a kamarának nyilat­koznia ke­lll még­­pedig minél előbb, megmutatván"a közvéleménynek, hogy a hazai kereskedők és iparosok osztálya szívvel-lélek­­kel magyar és megveti a germanizáló törekvé­­seket a Snamara tagjai közt, úgy mondották többen, szóba is került nyomban a felségfolya­­modás leleplezése után, hogy Kochmeister báróval meg kellene értetniük föltétlen rosszu­­lásukat. De időközben Kaas Ivor báró és Ugron Gábor képviselők megtették interpellációjukat s az illető kamarai tagok abban állapodtak meg, hogy mielőtt megindítanák akciójukat, megvárják a miniszterelnök, különösen pedig a kereskedelemügyi miniszter feleletét. Baross­ Gáborról ugyanis feltették, hogy olyan választ fog adni Kaas báró interpellációjára, mely után Kochmeister egy percig sem­ maradhat meg a kamara elnöki székén. De másrészt magáról a látatlanban szignáló báróról is fél­tették, hogy önkéntes lemondásával elégtételt szolgáltat a méltán haragvó közvéleménynek. Szóval ésraélni akarták a hetvenöt éves­­aggas­tyánt, a­kiről szívesen elismerik, hogy hosszú életében hasznos szolgálatokat tett a hazai kereskedelemnek, ha nem is egészen ön­zetlenül és jutalmazatlanul. Meg akarták menteni a kénytelen visszavonulás szé­gyenétől, mert meghitt emberei, köztük leginkább Steinacker Ödön, a kamara titkára, szívfacsaró dolgokat mesélnek azokról a nagy lelki szenvedésekről, a­melyek éjjel­nappal gyötrik, a­mióta az a szerencsétlen felség­folyamodás nyilvánosságra jutott. Még a kevésbbé szentimentális embereket is megha­tották e híresztelések s hajlandók elhinni, hogy Kochmeister báró, a­ki félkézzel sem szórja a pénzt, az anyagi hozzájárulás adóját akarta csak megváltani a felségfolyamodás aláírásával s e mellett azt képzelte, hogy még jobban behizelgi magát az udvar kegyeibe, ha a vitéz hadsereg lelki jóvoltáról gondoskodik. Azt azonban senki sem hiszi el neki, hogy olva­­satlanul írta alá a folyamodást. Arra nézve tehát nincs nézeteltérés a kamara tagjai közt, hogy elnökük a legna­­gyobb­ em­ítékben kompromittálta díszes állá­sát, s hogy tisztét tovább nem vi­selheti. Gondoltak már arra is, hogy r­e­ndk­í­vül­i közgyűlést hivat­nak egybe, de attól tartanak, hogy akció­juk így nem lesz eléggé impozáns, mert a kamara szeptemberig szünetel s tagjainak nagy része a különböző nyaraló helyeken van szétszórva. Szóba került az a terv is, hogy nyilatkoza­to­t bocsátanak ki minél több aláírással s abban jelentik ki, hogy elnökük nem számíthat többé a­­­z a Tűni­k r­á. Hogy melyik tervet hajtsák végre)­azt akkor határozzák el, ha majd köz­tudomásra jutnak a miniszteri nyilatkozatok s Kochmeister báró még azok után sem mutat hajlandóságot a lemondásra. A­hogy ama bi­zonyos meghitt emberek beszélik, ő méltósága nem szándékozik megválni sem a kamara elnökségétől, sem egyéb tisztségeitől, s így nem fogja elkerülni a kénytelen rezignáció szégye­nét, a­melytől pedig meg akarták kímélni. A budapesti kereskedelmi és iparkamará­nak több előkelő tagja holnap reggel Temes­várra utazik, megtekinteni a délmagyarországi kiállítást. Találkozni fognak ott az ország többi kamarájának képviselőivel s okvetet­­lenü­l szóba hozzák a Ko­c­h­meis­te­r m­árkó d­o­l­g­á­t i­s. Akkorára már is­merni fogják alkalmasint a miniszterek felele­teit s úgy lehet, hogy már kész megállapodá­sokkal térnek vissza a fővárosba. Ha hinnünk lehet a szék­ében kolport­ált

Next