Budapesti Hírlap, 1892. március (12. évfolyam, 61-91. szám)

1892-03-01 / 61. szám

1892. március 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (61. sz.) Irtani a fővárost, hogy tandíjfizetésre képes szülők­nek az a csekély díj el ne engedtessék, a tanügyi ügyosztály azt az előterjesztést teszi, hogy egyszerű bemondás alapján engedtessék el ugyan a tandij, de a tandíjmentességet k­ér­ő szü­lő­k­ névsora és lakásaik pontosan föl­jegyzendők s a kerületi elöl­járóságnak adandók ki; a kerületi esküdtek feladata lesz aztán a tandíjmentesek va­gyoni állapotáról meggyőződést szerezni és ha esetleg vagyonos vagy jobbmódu polgárok gyermekei élveznék a tandíjmentességet szegénység be­vallása alapján, azokon a tandíj utólag behajtandó. A bizottság hosszú vita után hozzájárult az ügyosztály előterjesztéséhez. Hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a budapesti kir­­kát­ tanítóképző intézet számára felek engedtessék át, kikötendő azonban, hogy az intézet négy osztályú elemi iskolát tartson fönn s az internátusban a nö­vendékek számának egy negyed részéig budapesti illetőségű fiatalok kapjanak helyet. A VII. ker. és IX. k­er. polgári iskoláknál két, illetőleg egy újabb tanítói állást rendszeresítenek. Forgó István főv. biz. tag régebben azt az indítványt tette, hogy az iskolaigazgatók ne az intézeti épületben lakjanak, hanem megfelelő lakásbért kapjanak. A bizottság abban a véleményben van, hogy a természetben való lakások föntartandók, de az iskolától való szigorú izolálással. Egy magán egyén arra kér engedélyt, hogy az Andrássy­ ut 127. sz. telken építendő nyári színházban nemzetközi színi előadá­sokat tarthasson. A bizottság a kérvényt egy­hangúlag elutasította. A polg. isk. albizottság előter­jesztéséhez képest, a VH. ker. polg. fiúiskolának középkeresk. iskolával leendő kiegészítésének ügyét a bizottság függőben hagyja mindaddig, a­míg a minisztériumtól az ide vonatkozó szabályzat leérke­zik. A III. ker. (újlaki) polg. leányiskolával kapcso­latban álló női ipartanfolyam létesítését a bizottság helyesli. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után az ülés véget ért. — A budai közvágóhíd. Legközelebb már hozzáfognak a budai közvágóhíd építéséhez. Egy­előre csak a mészárosok részére szükséges épülete­ket s a sertésvágóhidat építik föl összesen 590,920 forint költséggel. A pénzügyi bizottság a főszám­­vevő javaslatára mai ülésén elhatározta, hogy ezt az összeget a fővárosi intézeti alapok és közalapít­ványok pénzeiből veszi kölcsön évi 5 százalékos kamattal való törlesztés mellett. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 29. A flagellánsok. Carl Marr amerikai képíró, A flagellánsok című nagy festménye holnaptól kezdve látható a műcsarnokban. A közel negyven négyszögméterny­i vászonról csakúgy üvölt felénk a szenzáció. Az új világ mű­vésze a mai realizmus minden hatásvadászatával festötte le a középkori Európa lelki járványát, a flagellánsok dühöngését. E témában benne vannak mindazok a faktorok, a­melyekkel rémületet és undorodást lehet gerjeszteni, vagyis a­melyek igen becses eszközök a mai naturalisták kezében. Van itt bőven meztelenség, vér, seb, vonaglás, gyötre­lem, rajongástól dúlt arc, katalepsziás tekintet stb. stb. Középkori olasz város (alkalmasint Perugia) főutcáján, lengő vörös, fehér és fekete búcsús­­zászlókkal, mint áradat zajlik alá a flaggelánsok menete. A hegyoldalba vesző perspektívában száz és száz évig meztelen, fehér leples vezeklő hem­zseg, összeelegyedve a csuklyás barátok és szürke dominikánusok csoportjaival. A sokaságból kima­gaslik egy lóháton ülő pluviálés, insulás püspök roskadt alakja, meg egy ó-román­ stílusú, zománcos feszület, melyet barna kámzsákba burkolt és vörös fáklyákat vivő emberek emelnek a vállukon. Leg­elős fehérruhás, angyalarcú leányka halad mellén keresztbe tett karral; egy büntelen gyermek, a­ki töredelmes. Mellette, hatásos ellentétül, a sko­lasztikusok sötét mezébe öltözött ördögképű pap, hóna alatt breviáriummal és egy rajongó fiatal do­minikánus, a­ki egyik kezét parancsolón nyújtja ki, a másikban pedig botot suhogtat és ordítva kergeti szét a búcsúsok útjából a népet. Ez az alak egyéb­iránt merész plágium Kaulbach ismeretes Arbuez­­képéről. A sokaságot egyébiránt nem igen kell ker­getni. Magától is menekszik a fanatikus had elöl. Egy csinos kis kofa esze nélkül húzza odább zöld­séges szekerét, két gyerek pedig szinte kiszalad a rámából, úgy megijedt a meztelen, véres emberek­től. Furcsa, hogy épp e csoport mellett sok asszony és gyerek fölöttébb nyugodtan és bámészkodva nézi a félelmes jelenetet. A korbácsos emberek legtöbbje sovány, ősz, aggastyán és feltűnően hasonló egy­máshoz ; alig akad néhány alak, mely megélénkí­tené ez egyformaságot. A hétágú ostorok véres nyomokat szántottak a meztelen házakra. A flagel­lánsok arca különben többnyire igen keveset mondó, csak épp elöl van egy barnafürtű legény, kinek szemében szilaj rajongás lobog. A vezeklők árada­tának egy része a székesegyház lépcsői felé tolong, hol a gyászkárpittal födött kapu előtt fehéringes gyermek prédikál. Mások egy saraglyán vitt beteg fiú felé rohannak, csókolni kezét és érinteni ruháját. Az alakokkal teli és mesteri távlatánál fogva igen mély levegőjű képen igen sok a szín, de azért az egésznek mégis grisailleszerűen tompa, szürke tónusa van. Az ég borult, messze fönt a campagna házai és ciprusai ködbe vesznek. A lakóság főképp a sok meztelen testen szembeötlő; ez a tömérdek hús mind fonnyadt és sápadt. Az életnagyságú ala­kok mintázása csupa nyers erő, mely főképp a cson­tok kidomborításával akarja a valóságot megközelí­teni. Ez kétség nélkül virtuóz festés. Valamint mes­teri a távolba vesző sokaság sejtetése. A közelebb levő csoportok azonban szakadozottak, nyugtalanok, összefüggéstelenek. A­mi nem is lehet másképpen, mikor az ily nagy kompozíció tengere fölött nem lebeg a mindeneket összetartó lélek: az igazság. Az csak apróbb történelmi hazugság, hogy a magát korbácsoló csőcselék között püspök lovagol teljes ornátusban, hiszen arra az iskolás gyermeke­ket is megtanítjuk, hogy az egyház a flagellánsok mozgalmát erőszakkal nyomta el. Az is csak egy rossz anakronizmus a „festett vezércikkében, hogy a papok mind kaján ábrázatú, emberbőrbe bújt ör­dögök, a­kik persze tudják, hogy a­mi itt történik, az mind őrültség, de azért csak szitják a rajongás tüzét. A fő hiba az, hogy ez az egész színekkel írott nagy krónika nem bírja bennünk azt a hitet kelteni, hogy ez csakugyan így történhetett. Kétel­kednünk kell mindenben, a­mit csak látunk. Ez a tömérdek sok realizmus épp azt nem adja elénk, a­mi jogossá tenné­­ az embert. És az egymásra hal­mozott eszközöknek nincsen meg foganatjuk: az illúzió. Carl Marr soha sem látott flagellánsokat. Ez a szemrehányás paradoxnak látszik, pedig jogos. A középkor ma is megvan. Negyven vasúti óra já­rásra Európától, a keleten. A­ki őszszel utazik Konstantinápolyba, moharrem havában megláthatja a Valide-hán udvarán a perzsák százait, a­kik lánc­­korbácsosal verik csupasz hátukat és gzablyával metélik össze a homlokukat. A XIII. század flagel­­lumos bűnbánói és a mai ostoros vezeklők egyfor­mán emberek; más lehet a környezet, más a ruha, de a cselekvést indító lélek egy. A­ki látta a jelen­kor flagellánsait, egy csöpp igazságot nem lel ebben az erőszakoltsággal, pozitúrákkal teli képben. De senki más se, a­ki embert keres és illúziójától hitet vár. Dr. * (Az opera) e heti műsora Signorini be­tegsége miatt így változott meg: Kedden: Heródiás, szerdán : Parasztbecsület és Csárdás, csütörtökön: Varázsfuvola, pénteken: Fritz barátunk és Coppélia, szombaton Márkus E. felléptével A portici-i néma, vasárnap Szilágyi B. vendégfelléptével A zsidónő. * (Várszínház.) A­ki ma megnézte a vár­színházban a Hugonották előadását, az láthatta a jövő operát. A legújabb nemzedékkel adták ezt a parádés operát, melyet ide át rendszerint az opera legkipróbáltabb erőivel szoktak adni. Szirovatka (Raoul), Gábos Kornélia k. a. (Urbani), Ney Béla (Louvre kormányzója) és Vitradi (De Nevers gróf) képviselték a legfiatalabb nemzedéket. Szirovatka alkalmasint ma kapta az első babérkoszorút, mely­hez ráadásul a közönség lelkes tapsai járultak. Szépen, biztosan és kitartó erővel énekelte a hős­­tenorok kedvelt szerepét. A legkellemesebb és leg­olvadékonyabb tenorokból való, a­mikor mellhanggal énekel. Hangjainak épsége tömörsége és kife­jező képessége ilyenkor teljesen kielégítő. Ugyan­ezt nem mondhatjuk a mezza voce-járól és a fejhangjairól, a­melyek nélkül pedig nincs töké­letes ének. E pótlásra szoruló fogyatékossága miatt nem egy részlet homályosodott el a magas fekvésű fé­nyes részletek mellett. A telt ház a jövőbe vetett re­ménységgel így is meg volt elégedve és sokszor meg­tapsolta nyílt szinen, valamint a felvonások után. Gábos Kornélia k. a. ritkán jut szerephez s igy annál inkább illik méltányolnunk otthonosságát és megbízhatósá­gát. Egészen fiatal, egészséges hang, melynek kép­zettségén megérezni Bianchi Bianka kitűnő példáját és Útmutatásait. Ney Bélát, az opera kitűnő basszis­tájának unokatestvérét, másodrangú szerepekre utalja kisebb kaliberű, de eléggé iskolázott mély baritonja. Jóformán ugyanezt kell mondanunk Várn­airól, a­kiben azonban sokkal több az ízlés, az in­telligencia, gyakorlat és színészvér. Ábrányiné, Vas­­quez Molina asszony és Ney Dávid úr régi szerepü­ket énekelték. Az érdekes előadást Jenő főherceg és Szapáry miniszterelnök is megnézte. * (Összes ülés az akadémiában.) A m. t. akadémia ma tartotta e havi összes ülését, Eötvös Lóránd báró elnöklete alatt. Az első tárgy Klug Nándor levelező tag emlékbeszéde volt Jendrassik Jenő rendes tag felett, a­kinek a saját fiától fes­tett arcképe ott díszlett az elnöki emelvényen. Me­leg hangon emlékezett meg Jendrassikról, az egye­temen az élettan volt tanáráról, a­ki méltán nevez­hető orvosi kultúránk alapvetőjének. A felolvasót megéljenezték. Ezután sorra kerültek a folyó ügyek, a­melyekről S­z­i­­­y Kálmán főtitkár referált. Beje­lentette, hogy gyászjelentés érkezett a III. oszt. két régi tagjáról: Nagy József és Arenstein József ta­gokról. — József főherceg megküldte az akadémiá­nak az alcsuthi kertjében levő cserjékről írott Ar­borétum Alcsutb­iense című munkáját. Köszönettel fogadták. — Hosszas éljenzés kíséretében vették tudomásul, hogy a dunagőzhajózási társaság a Szé­chenyi-emléktáblára 1000 frtot küldött. — Engedélyt adtak Szili Adolfnak arra nézve, hogy ő maga ol­vashassa fel egyik értekezését a III. osztályban. Ma­­hesachandra Nyagaratua kültag részvétiratot küldött Hunfalvy Pál elhunyta alkalmából.­­ Beérkezett egy példánya a Virchov Rudolf emlékérmeknek; egy gyászjelentés Konstantin Nikolajevics nagyherceg haláláról ; beküldték egy kötetét a Challenger-expe­­dició munkálatainak. A vallásügyi miniszter Aldásy Antal dr. tanárjelöltnek külföldi ösztöndíjat engedé­lyezett, a kereskedelmi miniszter pedig a Nemzet­­gazdasági Szemle 1891. évfolyamának segélyezésére 500 frtot utalványoz és ugyancsak ő 500 frtot ado­mányozott egy ipartörténeti pályakezdésre. E beje­lentések megcsallgattatván, elhatározták végül, hogy az ez évi ünnepélyes közgyűlését az akadémia m­á­­j­us 8-án tartja meg. * (Vidéki színészet.) A kassai színházban tegnapelőtt lépett föl először mint vendég Clemenceau Isa szerepében Holéczy Ilona, az orsz. szinésziskola volt növendéke. A színházat zsúfolásig megtöltött közönség minden felvonás után megtapsolta. * (A sopronmegyei régészeti társulat,­ mint nekünk Sopronból telegrafálják, ma tartott rendes közgyűlésén, melyen Kimen Adolf csornai prépost elnökölt, egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta Hampel József drt és belépett rendes tagul az országos régiségi és antropológiai társu­latba. A társulat tartalmas évkönyvet is adott ki, a­melyet Bella Lajos titkár szerkesztett. * (Pályázat színházra.) Szatmár-Németi vá­ros újonan épült színházának az 1892—93-iki évadra való bérbeadására pályázatot hirdet. A folyamodáso­kat márc. hó 20-áig kell benyújtani P­a­p­p Gézá­hoz, a szinügyi bizottság elnökéhez. * (Az erdélyi muzeumegyesület,­ mint Kolozsvárról jelentik táviratban, ma tartotta ott meg rendes közgyűlését Eszterházy Kálmán gróf elnök­lete alatt. Az elnöki megnyitó konstatálja az egye­sület gyarapodását és fejlődését. Finály Henrik tit­kári jelentésében az egyesület működését vázolta. Az egyes gyűjteményekről szóló jelentések mind konstatálják a gyűjtemények gyarapodását, de egy­úttal a helyiségek szűk voltát. A könyvtári jelentés után — melyben Ferenczy Zoltán dr. köszönte meg tavalyi megválasztását — Chond­a Győző egyetemi tanár kiemelte beszédében, hogy a könyvtárba az új igazgatás óta új szellem, pezsgő élet és rend költözött be. A könyvtári igazgató kérdésében Csáky Albin gr. vallás és közoktatásügyi miniszter­hez felirat intézését határozták el, melyben az új igazgatónak, mint egyetemi könyvtárigazgatónak minisztériumi megerősítését kérik. A jövő évi költ­ségvetést elfogadták. A gyűlés az elnök éltetésével ért véget. * (Tóth Kálmán szobra.) Baja városa Tóth Kálmánnak szobrot emeltet. A kihirdetett pályá­zatra eddig négy fiatal képfaragónk dolgozta ki a vázlatot: Bezerédi Gyula, Donáth, Köllő és Máj­er. Igen sikerült vázlatot mintázott Bezerédi Gyula, a­ki a költőt álló alakban, magyar ruhásán állítja elénk. Balkezében szívéhez szorított iratcsomót tart, jobbját könnyedén leereszti. Feje emelkedett tar­­tása, de az egész alakban semmiféle álpáthosz sin­csen. A pályázat határideje április elején jár le, a mikor is Baja városa szakértőkkel és művészekkel fog dönteni a legsikerültebb versenymű fölött. Az elfogadott szoborművet bronzba öntik s Baja leg­szebb terén állítják föl. * (A kir. magy. természettudományi tár­sulat) e hó 3-án, csütörtökön este 7 órakor az egyetemi élettani intézetben (Esterh­ázy­ utca 5. sz.) élettani értekezle­tet tart, melynek tár­gyai : 1. Szili Adolt: Téves érzéki ítélet. 2. K 6- 3

Next