Budapesti Hírlap, 1892. április (12. évfolyam, 92-120. szám)
1892-04-01 / 92. szám
2 tömeg harcba indult, a levegő izzó volt szenvedelmektől s az emberek át Voltak hatva a hittől, hogy a mit tesznek, jól van téve, mert belőle csak jó következhetik. Sértják a mai proletariátus mozgolódását, tömeges szervezkedését s arra való törekvését, hogy sorsán javítson; de az anarchia titkos öszszeesküvései, különválása az úgynevezett szocialista mozgalomtól és elszigetelt merényletei, melyekben semmi cél a romboláson kívül, semmi tervszerűség egy-egy csíny sikerén kívül, semmi a meggyőződés erejéből s a hit fúvolából nincs , egyszerűen értelmetlenek. Az anarchizmus nemcsak a fejetlenség pártja, hanem az értelmetlenségnek is — hogy úgy mondjuk — iskolája. S amíg csupán a félművelt, vallásos és erkölcsi érzelmeikben béna, elméjüket túlhaladó bölcselkedésektől megzavarodott, föl nem fogott elméletektől megzabált emberek csöndes kesergését, csapszékbeli mámoróráik ábrándját fejezi ki az anarchia szó, addig követői szánalom tárgyai. Midőn akadnak, kikben saját tökéletlenségük s az élettel való meghasonlásuk tudata a kétségbeesés oly fokát gerjeszti föl, hogy megkönnyebbülést csak a halálban keresnek : e szerencsétlenek iránt helyén van a részvét. Ha az életösztön nagyobb bennük, mint a meghasonlás és sorsuk javítására bűnös eszközökhöz vetemednek, jogába lép a megtorlás a nyomorultak ellen s a térítés kísérlete, midőn büntetésüket kiállották. De mit tegyen az igazságszolgáltatás azzal a kategóriával, mely bűnt követ el haszon nélkül, rombol, hogy ártson, — a világgal megvan hasonolva, a megbékélés reménye nélkül s nem önmagát pusztítja el, hanem a világot támadja meg, a győzelem hite nélkül, — megtámadja, a hol éri, rombolja, ahogy lehet, a mivel hozzáfér, boszúból, szenvedélyből, az indulat deliriumában, életét erre a munkára szánva, míg el nem pusztul a pusztítás közepette A párisi törvényhozás halálbüntetést mondott ki rájuk. De ha a jogtudomány s a pszichiátria tartással. Jeles és eltökélt férfiak intézik ügyeit s fáradhatatlanul dolgoznak egyszersmind az alapokon, a melyeken tisztes állami rend és nemzeti szabadság fejlődik. A bolgárság katonai erkölcsével imponált a világnak, politikai magatartása, melyben megfontoltság, szerénység és eltökéltség ölelkeznek, minden jobb lélek szimpátiáit biztosítják neki ; polgári erényeit dicsérik mindenek, a kik közöttük megfordultak s a mi kereskedőink szolidnak, megbízhatónak mondják kereskedőit. Maga a nép abból az érdekes, abból a legérdekesebb triászból való, mely a Balkánon másokkal osztozik. E triász a román, a bolgár s az albán. Mindenik egy kissé misztikus, bizonytalan eredetű. Se a történet, se a nyelvtudomány nem tudott egyiknek sem egészen a gyökeréig ásni. Nem tudom, ők maguk mit tanítanak e tekintetben magokról és igen sajnálom, hogy Strauss Adolfnak különben érdekes, tudós és nagy apparátussal készült előszavából erre nézve felvilágosítást nem nyertem s csak a magam szerény tudására vagyok szorítva. E három nemzet nyelvének a struktúrája, ha nem is egészen azonos, de oly kongruenciákat mutat, amelyek valamely közös forrás bélyegét félreismerhetetlenül tüntetik fel. Mégis az egyiknek anyaga, a szókincse román, a másiké szláv, a harmadiké igen vegyes és tán nem is nagyobb részében albán. Valószínű, hogy abban az időben, amikor a bolgárok elfoglalták mai hazájukat, hogy, bár hóditók, elenyésszenek a meghódított szláv népben, melynek csak nevüket adták és keverékül verőket; immár ezt a keveredést elé föllebbeznék ügyüket, ez a gilotinhalált bizonynyal —örültek kására változtatná. Dauapszi, marc. dl. /E.vakítványi utóda.. Nyitrai püspökké,/ mim értesülünk. "Tentefle " József temesvári fölszentelt püspököt fogják kinevezni. p — . A nótválasztások, .Szarvason, mint nekünk .e —ga—gBMBWMH ... távimozzák, ma 43 szótöbbséggel a függetlenségi Haviár Dánielt választották meg a szabadelvű Szivák Imre ellenében. A küzdelem igen heves volt. Majdnem az utolsó pillanatig csak két-három szavazatkülönbség volt. A keceli kerületnek eddig már három jelöltje van : a pártonkívüliomlóssy Ferenc, a 48-as Vilicsi Árpád és a szabadelvű Pálfy Ferenc fővárosi ügyvéd. Komlóssy Ferenc, mint nekünk táviratozzák, ma délelőtt tartotta programmbeszédét Kecelem Kijelentette, hogy 48-as alapon áll, de egyik párthoz sem csatlakozik, mert minden párt akarja a polgári házasságot. Délután Vittyi Árpád tartotta programmbeszédét, utána beszédet mondtak még Linder György, Szabóky kalocsai ügyvéd, majd felolvasták Ugron Gábor táviratát, mely Vállyi Árpádot ajánlja, úgy Komlóssyt, mint Vállyit nagyszámú közönség hallgatta. — Megjegyezzük különben, hogy mind a három jelölt táborából kaptunk táviratot s mindegyik tábor a maga számára jósolja meg a biztos győzelmét. / A valuta rendezése. Wekerle pénzügyminiszter?*Mint a Pol. Corr.-nak Budapestről jelentik, már elkészítette a valuta rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ebben az ügyben a magyar és az osztrák pénzügyminiszterek közt jelenleg tárgyalások folynak. Az ércpénz-törvényre vonatkozó javaslatot kapcsolatban a reláció megállapításával, úgyszintén az aranybeszerzésre vonatkozó javaslatot valószínűleg még április hóban fogják a ház elé terjeszteni. A házassági jog kodifikálása ügyében összehívott lzaktanácskozmány ma Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt folytatta tanácskozásait. A spiüsszoji párt holnap, április 1-én, délután 5 órakor értekezletet tart.A szerb egyházi szervezet, Brankovits Györgyi szerb pátriárka április 4-ére hívta össze a szerb egyházi kongresszus állandó választmányát a múlt év őszén megkezdett egységes egyházi szervezet befejezése és végleges megállapítása végett. Az állandó választmány tagjai a pátriárka elnöklete alatt : Dimitrievits Nektár verseci püspök, Kuvarácz Hilárián gergetegi arhimandrita, Vlahovits János nagykikindai esperes, Makszimovits Miklós szabad BUDAPESTI HÍRLAP. (92. sz.) 1892. ápr. 1. megelőzte egy másik, a mikor szlávok lepték el a régi Illyriának idáig érő népeit és magukba olvasztották, vagyis az albán vagy illyr nyelv struktúrájába bevitték a szláv szókincset és keletkezett e területen a bolgár nyelv, ahogy ma is él. A régi illyrnek egyenes leszármazéka e szerint az albán, oldalági származéka a szláv, bolgár és a román. Ama nyelvnek a megalakulása tehát, melyet a későbbi évszázakban jött bolgárok már készen találtak és fölvettek, a kereszténység első évszázaiba esik, a román nyelvé pedig az 5 6-ik évszázba. A tudósok, akik a bolgár népies irodalomban az ó-szláv civilizáció nyomait keresik, pogánykori képzeteit mutogatják, melyeknek elemei áthozattak a kereszténységbe, régi, homályos, alig hozzáférhető múltat bolygatnak, meg nem tapogatható árnyékokat rajzolnak elénk. A valóság csal: az, hogy a byzánci birodalom borzasztó küzdelmeiben részesek voltak a bolgárok, sorsuk, fejlődésük és hányatásuk ahhoz volt kötve, a görög keresztény civilizációval érintkeztek és a keresztény ó-szláv civilizációnak tagja voltak. Az ó-szláv liturgikus könyvek, melyekről előkelő délszláv egyházi férfiak oly nagy lelkesedéssel tudnak beszélni, érdekesnek és jelentősnek mutatják ezt a régi szláv műveltséget, mely azonban, a népek maguk szabadságukat elvesztvén és birtokába csak rövid időközökre jutván (s az is csak nemzeti deszpoták zsarnoksága lévén és nem szabadság), világivá soha sem tudott lenni. De mindez mégis egyik megtermékenyítője volt a nép költői tehetségeinek; fantáziáját alakzatokkal, fogalmakkal és anyaggal gazdagította , kiváló becsét biztosította termékeinek. Hogy hosszú századokra terjedt passzív rabélete ezen a téren olyan termékeny lehetett, amink az az oka, hogy e kort megelőzték a vallásos civilizáció mozgalmai nemzeti alapon. Ezért jutott bele vallásába a pogánykor hagyatéki, poézisébe a vallás, vallásába a poézis. Mikor megszakadt a nép históriája, mégis mag volt addigi élete öntudata s összefüggését vesztett életének kalandjai, epizódjai belemenekültek a népköltésbe, hol összekeveredtek az idők : a jelen a múlttal s a legrégibb múlttal. Ráhúzták a múltat a jelenre, a jelent arra, a mi volt s az élvező olvasó sem tud különbséget régi és új közt, e megkülönböztetéshez a tudós szeme kell. Hogy a plevnai csata volt-e előbb vagy a rigómezei, azt, ha különben nem tudjuk, a vers el nem árulja, mert a verseknek nincsen kora. Mintha egy elméből születtek volna és születtek örök ifjúságra. Anyjuk a nép, amely tán ezer év óta változatlan műveltségi fokon él; apjuk, a kitől fogantattak, a tétlen rabság, a szerencsétlenség. Dicsérjem e a verseket külön ? Hiszen verseket, hogy róluk fogalmat adjunk, épp oly kevéssé lehet elemezni, mint a színeket. A színeket nem leírásból, hanem látó szemmel kell élvezni. A verset olvasni vagy hallani kell. A népvers olyan, mint a parasztnép maga : külsőleg teljesen egyforma. Egy a ruhaviselete, egy a járása, a haját egyformán hordja, egyformán ejti beszédét is. Módja, szokása mind ugyanaz. Csak ha sikerül a lelkébe hatolni, akkor találjuk meg a különbségeket kai földbirtokos, Nedelykovits Tódor zimonyJagics József mohácsi ügyvédek, Rogulics Mihálykővári birtokos és Stefinovits Branko dr. temesvá orvos. A tanácskozás tüzetes tárgya az egyház peres ügyekben követendő eljárás és a fegyelmi habályzat lesz. Ugyan e napon Stojacskovits Sáor elnöklete alatt összeül a kongresszus által küldött 15 ös bizottság is. E tanácskozások befejeze után — mint megbízható forrásból értesülünk — húsvét és pünkösd közötti időközben össze fogják hívni karlócai szerb kongresszust, mely a megalkotott,integy 600 szakaszra terjedő egyházi tervezet felel végleg fog dönteni. A kongresszus tárgyalásai, a vi helyzet jelentőségeiből ítélve, érdekeseknek, doribarosoknak is ígérkeznek, mert a világi elem a törzettel sehogy sem tud megbarátkozni. Félek vgyunk,hogy a hierarchia merevsége és a világiakkövetelései a pátriárka és a bizottságok két évi lnkáját halomra fogja dönteni és a szerb egyházügyek rendezését a beláthatatlan jövőbe elodázni, z újvidéki szerb sajtó, különösen Zasstava, már régindította a harcot. Felhívást intézett a hierarchi összes községeihez, hogy protestáljanak az autonómigaikat veszélyeztető tervezet ellen. A tisztviselők fizetési avuja. — .. ........... . pénzű — A Budapest, márt 31. A képviselőház pénzügyi bizottságának többsége ma olyan határozatot hozott, mely nagy rémot fog okozni a fővárosban alkalmazott tisztviselőnek. A bizottság többsége ugyanis a javaslattal szemben a fizetési minimumot az említett tisztviselőkre nézve 600 forintról fölemelte kétszáz forintra. Igaz, így a pénzügyminiszter ragaszkodik a javaslatból 600 írthoz, mindazáltal valószínű, hogy a képvislőház többége hozzájárul a bizottság javaslatáho. A mai tárgyalásnak ez volt a legfontosabb mentuma. A tárgyalás kezdetén Lukács László feadó jelentést, tett a törvényjavaslatra vonatkozóig a képviselőházhoz legújabban érkezett kérvényéből. A 7. §-nála miniszterelnökség, az őlsége személye körüli s a horvát minisztérium tistviselőire vonatkozó kivételes rendelkezések.) Gyurmics a zágrábi jogügyi igazgatóság személyzetért is kiterjesztendőnek véli e szakasz rendelezéseit. Wekerle miniszter felvilágositásai után a §, elfogadtatott. A 8. §-t, mely szerint valamely rangisztilába sorozott állás címével s rangjá al, vagy jellegével ellátott tisztviselő csak akkor lép az illető állással egybekötött illetmények élvezetébe, ha erre az állásra valósággal kineveztetik, elfogadta a bizottság, második bekezdését az igazságügyminiszter meghallgatásáig függőben hagyván. A 9 dik §-nála tisztviselők fizetési minimuma)