Budapesti Hírlap, 1894. május (14. évfolyam, 120-149. szám)

1894-05-01 / 120. szám

1894. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (120. sa.j dás az állami bíróságokra ruháztatik kizáróla­gosan. Ezt követeli elengedhetetlenül a jogállam eszméje is. Köztudomású az a tarthatatlan állapot, mit a sokféle anyagi s alaki házassági jog és a külön­böző egyházi s az állami bíróságok judikaturája hazánkban a házassági jogviszonyokban és ezen túl, különösen a személyi státus s öröklési jogkérdések­ben, az 1868 : XLVII. s Lik­­­tcikkek, meg a gyakori vallásváltoztatások nyomában teremtett. Ezen bonyolódott, zavart s egy jogállamban tűrhe­tetlen állapot elodázhatatlanná teszi a házassági jognak hovaelőbbi egységes állami rendezését. Ezt célozza a képviselőház által elfogadott s alkotmányos tárgyalás végett a főrendiházhoz át­tett törvényjavaslat, a­melynek egyes intézkedései­vel a fentebbiek szerinti feladat helyes megoldást nyerne. Helyes különösen a törvényjavaslat ama rendelkezése is, mely a házasságkötéseknek ál­talánosan kötelező polgári alakját állapítja meg. Mert csak ez a kötési forma teszi lehe­tővé azt, hogy a házassági jog terén az állam és az egyház jogköre egymástól szabatosan elkülöníttessék, az állam joga és érdeke már a há­zasság keletkezésekor annak megszűntéig bizto­sítva legyen és a házasságok osztályozásának ki­zárásával a súrlódások állam és egyház közt mel­­lőztessenek. Nem téveszti egyébiránt a törvényjavaslat szem elől azt, hogy a házasság valláserkölcsi intéz­mény természetével is bir. E tekintetben érintetle­nül hagyja az egyház jog- és hatáskörét s tiszte­letben tartja a vallás és lelkiismeret szabadságát akkor, midőn senkinek sem tiltja, hogy a házassá­got a polgári kötés után az egyház előtt is meg­köthesse, de a házasság felbontására sem kénysze­rít senkit. Mindezeknél fogva a hármas bizottság — utalva a miniszteri előterjesztés s a képviselő­­házi igazságügyi bizottsági jelentés kimerítő indo­kolására is — a tárgyalás alatt levő törvényjavas­latot úgy általánosságban, mint részleteiben a fő­rendiháznak elfogadásra ajánlja, annyival inkább, mert azt az állameszme megerősítésére és szerkeze­tében a jogélet szükségeinek kielégítésére alkalmas­nak találja. Jelenti egyúttal a hármas bizottság, hogy je­len törvényjavaslat előadójául, a házszabályok 29. §-a értelmében, Czorda Bódog főrendiházi tagot választotta. E jelentésével a hármas bizottság maga ré­széről elintézetteknek tekinti mindama kérvényeket is a házassági jogra vonatkozólag, melyek a kor­mány egy diázpolitikája tárgyában a főrendiházhoz intéztettek s ezen bizottsághoz utasittattak. Kelt Budapesten, 1894. évi április hó 29-én. Szlávy József,­ s. k., biz. elnök. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, ápr. 30. Kik lehetnek elü­ljárók. A minap említettük, hogy a kerületi elüljárói állásokra 32-en pályáztak. A kijelölő választmány Beitil Károly főpolgármester elnöklete alatt ma dél­után vette tárgyalás alá a beérkezett pályázati folyamodásokat s megállapította, hogy kiket lehet a pályázók közül megválasztani, vagyis kiknek van meg a törvényes kvalifikációjuk a pályázók közül. Határozott a választmány a fölött is, hogy koruknál fogva, kiket kell a választásból kizárni, mert a tör­vény értelmében oly pályázókat, kik jelenleg is közszolgálatban nem állanak, csak az esetben lehet megválasztani, ha még az 50 éves kort túl nem haladták. Kvalifikáció elégtelensége miatt kizárta a választmány a választásból Olhau­ser Pál, Poohászka Ferenc, Belgrádi­ Miklós és Pohl Ferenc tanács­­jegyzőket, az 50 éves kor túlhaladása miatt pedig Kelecsényi Ödön és Baintner Imre ügyvédeket. A 32 pályázó közül tehát 26 maradt, a­kik választás alá eshetnek. Kérvényük beérkezésének sorrendje szerint ezek a következők: Bencze Benő dr. és Topee­tzer Péter II. oszt. tanácsjegyzők, Rácz Géza dr. ügyvéd, Csilléri Dá­vid dr. ügyvéd, Muz­eg Lajos V. kerületi elöljáró, Horváth János dr. ügyvéd, Vaszilievits János dr. I. oszt. tanácsjegyző, Szabó Károly I. oszt. tanács­­jegyző, Hanvay Sándor III. oszt. tanácsjegyző, Milassin Mihály ügyvéd, Kintner Gyula I. oszt. ta­nácsjegyző, Rónay Károly dr. ügyvéd, Vajkay Re­zső honvédelemü­gyi miniszteri fogalmazó, Némedy Jenő II. oszt. tanácsjegyző, Józsa Mihály III. oszt. tanácsjegyző, Verstróssy István I. oszt. tanácsjegyző, Fuller Ferenc III. oszt. tanácsjegyző, Mátray Jó­zsef I. oszt. tanácsjegyző, Obál Ferenc V. oszt. tiszti ügyész, Hegedűs Károly ügyvéd, Gyárfás Sándor fővárosi bizottsági tag, Hermann Béla V. oszt. tanácsjegyző, Hindy Kálmán pest megyei árva­széki ülnök, Bogisich Árpád dr. I. oszt. tollnok és Paidovits János H. oszt. tollnok. A kijelölő választmánynak ezt a határozatot május hó 4-ikén­t pénteken hirdetik ki fővárosi bizottsági tagok és a pályázók előtt. A határozat ellen a pályázók és a törvényhatósági bizottság tagjai, a kihirdetéstől számított 8 nap alatt a bel­ügyminiszterhez felebbezhetnek, a­kinek határozata végérvényes. Az elüljárói állásokat a közgyűlés titkos szavazással, általános szótöbbséggel tölti be, még­pedig együttesen. A választás valószínűleg május hó 30-ikán vagy június 4-ikén lesz.­­ A házbérkraj­cárok. A pénzügyi és gaz­dasági bizottság mai ülésén a házbérkrajcárokra vonatkozó főszámvevői javaslatot tárgyalta. Rémi Róbert bizottsági tag a minap tudvalevőleg azt in­dítványozta, hogy a házbérkrajcárokat ezentúl a lakóktól szedjék be s a természetbeni lakások után ne vessék ki a házbérkrajcárokat. A főszámvevő azt javasolja erre, hogy maradjon meg a mostani álla­pot, mert az új rendszer komplikálná a munkát s ezenkívül nem nyújtana elég biztosságot, de min­denesetre többe kerülne, a bizottság hosszú és élénk vita után kimondta, hogy a házbérkrajcárokat az eddigi rendszer szerint szedjék be, a természetben leírt lakások után pedig azok bérértéke szerint ves­sék ki a házbérkrajcárokat.­­ Megtagadott szubvenció. A közoktatás­­ügyi bizottság annak idején három évre évenként négy­ezer forint Szubvenciót szavazott meg Seely zenekarának azzal a kikötéssel, hogy ünnepeken a templomokban ingyen tartozik játszani. A pénzügyi bizottság mai ülésén a szubvenciót megtagadta.­­ A közjótékonysági bizottság ma dél­előtt ülést tartott Horváth János tanácsos elnöklete alatt, mely alkalommal a bizottság több intézetnek és egyesületnek segélyeket szavazott meg. — Budapest népesedése. A múlt héten Budapesten élve született 423 gyermek, meghalt 354 személy, a születések tehát 69-el múlják fe­lül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 218 fiú, 205 leány. A halottak közt volt 179 finemű­, 175 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 107. Ez év 16 hetében élve született összesen 6288 gyermek, elhalt 4152 egyén, a születések többlete tehát 2136. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, ápr. 30. A nagy portugál. — Saját tudósítónktól. — A nagy gázsi tenorista-privilégium. Vannak azonban kivételek. Ezek közé tartozik d'Andrade úr, a világhírű portugál baritonista, ki holnap lép föl az operában mint vendég Iligoritto cím­szerepében. D'Andrade ma a világ legdrágább énekese, ki hatszáz forinton alul való föllépő díjat nem ismer s a ki néhány milliócskát épp oly könnyű szerrel énekelt össze mély hangokkal, mint Patti Adél a legmagasabb trillákkal. Az énekművészet világában ő maga teremtett magának irányt és pedig hatal­masan reálisat, mely a kótákat csak művészi eszköznek tekinti, hogy zeneileg jellemezhesse az alakot. — Én drámai színész vagyok — monda tu­dósítónknak, ki nála járt — s nem nagy súlyt helyezek arra, hogy énekelve játszom. A fődolog az, hogy megjátszom a szerepet a saját fölfogásom szerint. A színpadi tradíciók, az öröklött mesterfo­gások az operai művészetben magát a művészetet következetesen kiszorították. Ha voltak igazi sike­reim, úgy azt jobbadán annak köszönhetem, hogy szakítottam minden slendriánsággal s nem folya­modom semmi mesterfogáshoz, hanem függetlenül a saját felfogásom szerint alakítom a színpadra vitt jellemet. HAndrade, ki valóságos nábob, soha sem volt állandóan szerződtetett tagja semmiféle szín­háznak. Apja tulajdonosa volt egy liszaboni szín­háznak, hol hAndrade mint fiatal jogász gyakran lépett föl jótékonycélú előadásokban. Mikor az ügyvédi vizsgálatot letette, tanulmányozás céljából Olaszországba ment s úgy beleszeretett az ének­­művészetbe, hogy megtanult énekelni. Először St.­Remoban lépett fel, jövő évben már Londonban a Convent-Garden színházban énekelt, hol öt évig maradt s minden évben megduplázták a fize­tését. Azután bejárta Európát s mikor Ber­linben énekelt a Knoll-szinházban, egyszerre kapott­­ az összes német színpadoktól vendégszereplési aján­latokat. . 'f'.. — Nem értem rá — mondá d’Andrade — valamennyinek külön válaszolni, csináltatt tehát egy kollektív szerződést, mely szerint kisebb színpado­­­kon ezer márkáért, nagyobb színpadokon ezerötszáz márkáért énekelek. E föltételt nem volt okom meg­bánni — téve hozzá ravaszul — mert a legtöbb német színház nagynak szereti magát nevezni, a­mi nekem esténként ötszáz márka többletet juttatott. Bécsben a május tizennegyedikén kezdi meg vendégjátékait az an der Wien-színházban, hol egy operai testületet szerveztek össze ez alkalomból. DAndrade azért nem léphet föl a bécsi udvari ope­­rában, mert ott csak szerződési célból lehet föl­lépni, ő pedig nem szerződik. Olyan izgalomban évtizedek óta nem látták az operai személyzetet, mint ma délelőtt Rigoletto főpróbája alatt. D’ Andrade játékával mindenkit ma­gával ragadott, basszisták és nagy bőgősök szemé-­­ben könyek csillogtak a drámai jelenések alatt. És a fürge portugál nemcsak a saját szerepét ját­szotta, de partnerjeivel is megértette, hogy milyen egyszerű a természetes játék. Figyelme kiterjedt a legapróbb dolgokra, utasításokat adott a zenekar­nak, a csoportoknak, a díszítőknek. S mindezt pre­­tenzió nélkül, de föltétlenül imponálva tudásával, ízlésével s igazságával. A nagyobb jelenéseket, noha nem énekelt teljes hanggal, csak markí­­rozott, lelkesen tapsolták meg a zenekarban. A holnapi estének a zenészek olyan sikert jósolnak, a­minőt Lassale föllépése óta nem látott az opera. HAndrade összesen négyszer fog fellépni, kétszer Rigolettoban, azonkívül énekelni fog Don Juan-ban s az Afrikai nő-ben. Minden erőltetés nélkül elmondhatjuk tehát az ismert operett-kuplé után, hogy senki vígabban nem dudál, mint d’Andrade a nagy portugál, kinek palotája van a Taja partján. * (Nemzeti színház.) Molnár László holnap kedden lép fel először mint vendég Hamlet cím­szerepében. Aphéliát P. Márkus Emilia, a királyt Bercsényi, Laertest pedig Ivánfi fogja játszani. Mol­nár második fellépte, pénteken, május 4-én lesz Bánk-Bán-ban, melyben szintén a címszerepet fogja játszani. Melindát ezúttal L. Fai Szeréna, Szidórát Maróthy Margit, Petur bánt pedig a makacs rekedt­ségben szenvedő Szacsvay helyett Hetényi. Május 11-én Moliére, Képzelt beteg című vígjátéka kerül szinre — a nemzeti színházban először — a cím­szerepben Gabdnyival. A többi főszerep: Helvey Laura, Nagy Ibolya, Tolnainé, Szigeti Imre, Dezső és Csónár kezében van. * (A Baross-szobor) 100-as nagybizottsága május hó 4-én, délután 6 órakor a kereskedelmi tes­tület helyiségében ülést tart s tárgyalja a Ba­ross-szobor ügyében megjelent hírlapi közlemé­nyeket. * (Jótékony előadás a népszínházban.) A magyarországi központi Fröbel nőegyesü­let javára május hó 10-én előadás lesz a népszínházban. Az est programja a következő : I. „a telefon." Magán­­jelenet. Irta : Beöthy László, előadja : Rákosi Szidi a nemzeti színház tagja. II. Bál után. Magánjelenet. Irta: Szécsi Ferenc. Előadja : Csillag Teréz, a nemzeti színház tagja. III. Egy nő, ki az ablakon kiugrik. Vígjáték 2 felvonásban. Két fő női szere­pét Blaha Lujza asszony és Ábrányiné Wein Mar­git a m. kir. opera tagja játszák. Végül IV. Duse paródia. Irta: Márkus József, előadják: Csongori Mariska és Tollagi Adolf. * (Olaszok a városligeti színkörben.) Gal­lina, a Goldoniról nevezett társulat igazgatója, ma ugyanazt adatta elő, mint tegnap. A színkörben a szakadó eső miatt csak néhány kalucsnis újságíró lézengett, a közönség, tekintettel arra, hogy a hajóközlekedés a városligettel nincs még szervezve, távoltartotta magát. Az olaszok kevesebb vízre méltó buzgósággal játszottak s végül hirlapírókollé­­gáinkkal együtt úszva hagyták el a színkört. Hol­nap, kedden, előadják az El moroso de la nona cimü poétikus vígjátékot, mely egy pompás, igazán ér­dekes pittoreszk dolog a velencei gondolás életből. Ez az ő zsánerük s nagyszerűen játszák. * (Tavaszi kiállítás Parisban.) Parisból te­­legrafálja tudósítónk: Ma volt a vernissage a palais d’industrie szalonjaiban. Igen szép számú és ele­gáns közönség volt jelen. Pompás képeket állított ki: Detail, Rochegrosse és Roybec. Magyar festők közül kiállítottak­­. Munkácsy (ki gyönyörű genre­­képet, az Elbeszélés-t, állította ki, mely rendkívül tetszik a közönségnek), Brózik, Parlagi Vilma (Szö­­gyény nagykövet arcképe), továbbá Ligeti szobrász és mások. 3

Next